"Az szuper, hogy helyettem fest, rajzol és szerezz zenét az AI, amíg én küzdök az ügyfelekkel, SAP-val, hivatallal. Mennyivel jobb volna, ha az AI küzdene az ügyfelekkel, SAP-val, hivatallal, én meg festhetnék, rajzolhatnék vagy zenét szerezhetnék." – mondta a minap egy technológia iránt kevésbé lelkesedő ismerősöm. És nem azért, mert megnézte az Apple AI bemutatóját.
"Szóval megkérem az AI-t, hogy írjon egy részletes tényfeltáró levelet a hivatalnak adott témáról beidézve minden szükséges törvényhelyet. Megteszi, elküldi mailben. A hivatal AI-ja elolvassa (;tldr = to long, don't read = túl hosszú, nem olvasom el), kivonatolja. Majd a hivatalnok olvasás nélkül megkéri az AI-t (esetleg automatizált a folyamat), hogy írjon rá választ. Amit elolvas az én AI-m, válaszol, majd elolvassa a hivatal AI-t... én meg a kertben kapálok. Aztán vagy jóváírnak vagy elvisznek."
"Vajon mit adott volna Sztálin elvtárs vagy Rákosi elvtárs ezért a leendő Fotók szolgáltatásért, amely hibátlanul leretusál embert és tárgyat bármelyik fényképről? Persze AI-val retusálni sem kell, előállítja a képet, videót, mintha eredeti lenne."
A chatGPT 4o meg azt gondolja
Az AI technológia előnyei és hátrányai közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú lesz a jövő társadalma számára. A kreativitás felszabadítása és az adminisztratív terhek csökkentése mellett biztosítani kell, hogy az AI alkalmazása etikus és átlátható legyen. Az emberi értékek és kapcsolatok megőrzése érdekében fontos, hogy az AI fejlesztése és implementálása során figyelembe vegyük azokat a morális és társadalmi kérdéseket, amelyek hosszú távon hatással lehetnek életünkre.
Az idézetekből kiindulva az AI (mesterséges intelligencia) mindennapjainkban és jövőnkben betöltött szerepéről érdemes elmélkedni. Az első idézet egy technológia iránt kevésbé lelkesedő ismerős véleményét tükrözi, aki inkább kreatív tevékenységekkel foglalkozna, mintsem adminisztratív feladatokkal. Ez az érzés gyakran megjelenik a technológiai fejlődés kapcsán, ahol az AI által átvett munkák lehetőséget adnának az embereknek arra, hogy kreatív energiáikat más irányba fordítsák. Az emberi munkaerő felszabadulása a repetitív és stresszes feladatok alól lehetőséget teremtene az önkifejezésre, innovációra és a kreatív iparágak fellendülésére.
A második idézet egy ironikus, de valós jövőképet fest arról, hogyan veheti át az AI az emberek közötti kommunikáció nagy részét, különösen az adminisztratív és jogi területeken. A hivatalok és vállalatok közötti levelezés automatizálása felveti a kérdést: milyen lesz a jövő munkahelye, ha az emberek helyett gépek kommunikálnak? A hatékonyság növekedhet, de vajon nem veszítenénk el valamit az emberi kapcsolatok értékéből? Az AI által végzett munka lehetőséget adna az embereknek a szabadidő hasznos eltöltésére, de ugyanakkor új kihívásokat is teremt az emberi interakciók minőségének megőrzése érdekében.
A harmadik idézet történelmi kontextusba helyezi az AI lehetőségeit, különösen a digitális manipuláció terén. A kép- és videószerkesztés AI általi forradalmasítása elképesztő lehetőségeket kínál a médiában és a szórakoztatóiparban, de etikai kérdéseket is felvet. A történelem során a propaganda és manipuláció eszközei mindig is jelentős szerepet játszottak a hatalom fenntartásában. Az AI által generált tartalmak könnyen felhasználhatók lehetnek dezinformáció terjesztésére, ami komoly fenyegetést jelenthet a demokráciára és a társadalmi stabilitásra.
