2013. december 2., hétfő

Külföldön olcsóbb a Mac? (2013/12)

Eltelt egy hónap, amióta felmértük, hol mennyibe kerül egy Macintosh, itt az ideje az ismétlésnek. Az árak nem változtak, az árfolyamok igen. Így a november ötödikei állapothoz képest módosult a legjobb és legrosszabb vételek helye. Az árak alatt az adott ország Apple-webáruházának árait értjük. Sok szó helyett jöjjön a két táblázat!

Cég: Norvégia és Csehország


A céges ár áfa nélküli árat jelent. A kisebb asztali és hordozható gépekért Norvégiába kell repülni, de a nagyobbakért elég Brno-ig, Prágáig menni. A csehekkel szemben a lengyeleknél most nem érdemes vásárolnunk.

Magánszemély: Svájc


Bár az alpesi ország árban (áfás ár) verhetetlennek tűnik, de a Mac Pro és a 15-ös reteina MacBook Pro esetében a csehek most ellopták a legjobb vétel díját. A lengyelek itt is vesztesek.

Megszorítások:
  • az Apple webáruházak árait vettettük össze
  • az árfolyam a ma/most érvényes Raiffeisen valuta vétel/eladási árfolyam átlaga
  • az oda-visszaút költségét nem vettük figyelembe
  • a céges vásárláshoz sok hivatalos papírra is szükség lehet
  • a hordozható gépek billentyűzete csak itthon magyar matricás
  • el is gépelhettem adatot

A táblázat adatai csupán iránymutatóak és érdekesek, nem képezhetik alapját senki üzleti döntésének, vásárlásának. Az adatokból levont következtetésekért felelősséget nem vállalunk.

2013. november 30., szombat

FB és Bcc, meg az adataink

Amíg az öreg halász cápákkal küzd meg a tengeren a nagy fogásáért, Pi tigrissel evez a tengeren, addig a számítógép-felhasználókat az adatvadászok rajzák körül az informatika tengerén. Tengernyi adat, minden cég vadul gyűjtöget. Van, aki nyíltan és persze akad aki rejtve. Indián név* és NSA.
Nagyon helytelen rezignációval már bele-belenyugszom, hogy alapadataim megadása nélkül tíz deka párizsit sem kapok, csak baromi bonyolultan. Az indián névhez hasonló pofátlan megoldáson somolygok: egyrészt ügyes, másrészt jajj mennyi palira vehető ember van. Az NSA nem tétel, az állam, ha akar, akkor Pelikán elvtárs szól, hogy ez nem a vallomása, hanem az ítélet. Az szokott bosszantani, amikor egy nulla lövöldözős játék vágyik a kontakt listámra, receptjeimre, bélyeg-gyűjtményemre.

Facebook nyomul a Kontaktba
A Facebook most fordítana a helyzeten, de ez még rosszabb ötlet. Az iOS alatti új verzióját telepítve felajánlja, hogy a Facebookos ismerőseimet beletölti az AddressBookomba / Címtáramba / Kontaktomba - hívják is bárhogy a névjegy tárolós alkalmazást épp az Apple-nél. Na nem! Egyrészt lenne egy csomó duplikált név - vagy egyik felülírná a másikat, ami még vidámabbá tenne? Másrészt az FB-n régi osztály- évfolyamtársaim is fent vannak, akikkel max FB chatelek, se címük, se telefonszámuk, se mailjük, mi a haragnak tartanám őket az AddressBookban?
Akik pedig üzleti vagy verseny céllal gyűjtik az 'ismiket', mihez kezdenek egy pár ezres Kontaktokkal? Így azt javasoljuk, ahogy nem engedünk egy aktatáskás lövöldözős programnak sem hozzáférést a barátaink és a többiek nevéhez, úgy az új FB-t se hagyjuk, hogy szőnyegbombázza az FB-s kontaktokat a Kontaktokba.

CC vs BCC
Az előzőekhez semmi, pontosabban adatvédelmi okból sok köze van az emailezés egyik alapszabályának is: más email címét nem adjuk ki. Csak. Még mindig kapok hetente olyan mailt, aminek a cc-jében húsz-harminc email cím a hozzá tartozó névvel olvasható. Így tudtam meg a társasházam lakóinak emailjét - és a mail címekből sokak munkahelyét. Rendelkezem egy aránylag up-to-date IT sajtólistával is. Amire több tanult - IT, mondom: IT - nyomott reply all-t.
A helyes - újszülötteknek -, ha nem cc-be tesszük a sok nevet, amit mindenki lát, hanem bcc-be. A bcc nem látható senki számára. A bcc-s levélre nyomott reply vagy reply all (válasz, válasz mindenkinek) csak a feladóhoz megy vissza (meg a cc-be írtakhoz).
Ha olyan levelet kapunk, aminek a To: vagy CC: dugig van nevekkel, nem Reply All-lal válaszolunk, mert azt mindenki megkapja.

* indián név: ha valaki lemaradt volna, a FB legsikeresebb adatgyűjtő megoldása volt. Cserébe minden adatunkért a játék egy kitalált indián névvel örvendeztetett meg. Ez kb. olyan, mint amikor Terence Hill fogad, hogy több facsart narancs-dzsúszt tud meginni, mint a bár-tulaj kicsavarni, a tét tíz cent. Hat-hét pohár után veszít. A facsart dzsúsz ára 50 cent. „Nagy üzlet" - mondta erre Bud Spencer.

2013. november 29., péntek

Moszkva bevétele

Ami nem sikerült Napóleonnak és a náciknak, az sikerült Széll Kálmánnak, az Moszkva bevétele. A Drive on Moscow ára 8,99€, amit ha összevetünk a nem rég bemutatott amerikai polgárháborús app 1,79 eurójával, mutatja az infláció mértékét 1863-1943 közt.
Az ár egyébként nem véletlen, ismét nem egy könnyed délutánnak nézünk elibe, akár a Vörös Hadsereg, akár a német hadigépezetet irányítjuk a másik ellen. A játék szépségét mutatja, hogy a minap baráti társaságban késhegyig menő vita dúlt arról két jó barát közt, hogy a történelmi ismeretek - értsd zászlóalj szintű mozgás napra bontva - segíti vagy hátráltatja a nyerést. A válasz persze attól is függ, hogy melyik oldalt toljuk... Csatoltam volna saját képet is, de a játszófelek a tegnapi napig nem voltak képesek egy screen-shotot átküldeni, így egy hivatalos kedv csinálónak:

2013. november 28., csütörtök

Pages a felhőben

"Barátaim, macesek, földieim,
Figyeljetek rám.
Dicsérni jöttem a Pagest, nem temetni,
A jó, mit ember tesz, túléli őt;
A rossz gyakorta sírba száll vele."

Nem kicsit kell klasszikust átkölteni, hogy a bevezetés, legalább az, pozitív energiát sugározzon. Mert arra szükségünk lesz, ahogy Kelly hőseinek. Nem kicsit. Nagyon.

Szoftver-fejlesztés az Apple-nél
Az egyik felvezetőben megírtam, hogy amíg a világon az összes szoftverfejlesztő egyre bonyolultabbá és többet tudóvá teszi alkalmazásait, addig az Apple az árral szemben halad. Így tett pár éve a Final Cut Pro-val, amelynek 'X' verziója olyan primitívvé lett a bemutatáskor, hogy sokan iMovie Pro-nak nevezték, egy nyár alatt elvesztette a felhasználói közel felét, akik Adobe-ra vagy bármi másra váltottak. Mire az Apple vissza fejlesztette mindazt, amit az előző verzió tudott, addigra már a kutyát sem érdekelte a Final Cut.
A Final Cut X bemutatása előtt mi évi 10-15 embert oktattunk Final Cutra, és volt még pár hely Magyarországon, ahol FCP-t lehetett normális környezetben (AATC) tanulni. Az 'X' után évente egy-két ember érdeklődik csak a program iránt. Nem azért, mert sokkal olcsóbb lett. Nem a YouTube-os oktató videók miatt. Egyszerűen az Apple eliminálta a felhasználóit.

Mit tud a netes Pages?
Az összevetés alapja a Pages 09, aminek frissítését, ó én balga, annyira vártam az Apple-től. A Pagesben szinte mindent el lehetett végezni az Inspector nevű úszóablakból, amely zsúfoltnak tűnik ugyan, de roppant logikusan épült fel. Képzésen azt szoktuk mondani, az Apple ide tolta össze mindazt, amit a Microsoft az ikonsorokba pakolt. Ám míg az utóbbinál az ikonsorokkal a tanult (ECDL, kedvencem) felhasználók a teljes kijelzőt lefedték, a Pages könnyű álmot ígért és ígéretét be is tartotta.
Az Inspector nézetei láthatók balra, szépen, hosszan. Ez is mutatja az alkalmazás tudását. Pirossal áthúzva mindaz, amit a netes verzió nem tud. (Vagy én nem találtam meg, ebben az esetben mea culpa)

Mit nem tudunk?
Nem tudunk papírméretet állítani. Igen, általában A4-est használunk, ezért volt a Pages 09-ben (P9) letter-size a legtöbb sablon. Persze nem gond a papírméret, mert margót sem tudunk módosítani, de nincs fejléc, lábléc méretezés sem. Nem is lesz fejléces papírunk!
Diploma munkát sem írunk, vagy kézzel készítjük a tartalomjegyzéket. A P9 stílusok alapján tette ezt. Apropó, stílusok is csak azok vannak, amelyek a sablonnal jönnek - módosítani nem lehet őket.
Ennyi lemondás után szinte öröm, hogy azt sem tudjuk meg, hány betűt gépeltünk be. Nem lehet holmi karakterszámmal a kreativitásnak határt szabni!
Mennyit sulykolta az Apple, hogy a Keyword használata gyorsítja a Spotlightos keresést. Való igaz, a Spotlight az iCloudomban nem keres ... miért is nem? Ahogy jelszóval sem védhetem a művem. Ami nem is kell, hiszen az iCloud tárhely, és nem megosztást kínál. Megosztani csoportos munkára nem lehet egy doksit. De nem is érdemes, mert a korrektúrázás (Track Changes) is repült a kukába.
Levélnél, két oldalas szövegnél hosszabb iratot készíteni a netes verzióban igazi bátorság! Nincsenek szekciók - bármennyire is macerás volt kezelésük. Nem készítünk elegáns két vagy több hasábos írást sem - mert hasábokat sem kezel a netes Pages.
De képet sem tudunk a szöveg adott pontjához csatolni (in-line). Így, ha átszerkesztjük a doksit, akár csak egyetlen sort hozzáadva vagy elvéve, lehet a képeket utána igazítani, mert azok mind szövegfüggetlenek (floating).
Mindezek után mi a ráknak kis kiadvány sablon, azt nem értem. Értelmesen használni csak akkor lehet, ha pont akkora szöveget írnánk, mint amekkorát az Apple sablon-tervezője álmodott, dettó képek, ábrák. Bármik.

A Text zöldje
Már magam is kezdtem aggódni, hogy minden funkció ment a lecsóba, de végre a Text > Text panelen megjelent az első zöld szín! Nem volt szívem azzal genyázni, hogy a színválasztás a neten nem kellene, hogy visszavigyen a „- Hány színt tud a monitorod? 256 vagy 16384?" korába. Pláne ez épp több, mint 16 szín.
A listázás zöld lett, de ilyen gyér szín esetén még Grönlandon is felsírnának. Az talán evidens, hogy lista stílust nem tudunk módosítani, a megjelenése olyan, mint amilyet az Apple megálmodott. És olyasmi, hogy '1.2' (tiered numbers) nincs. Ügyvédek, szerződések: irány a kuka.

Táblázattal vagy tabulálva?
Melyik a kényelmesebb módja adatok megmutatásának? Nos, aki a netes Pagest használja, nem kell ezen a kérdésen töprengenie. A választás egyszerű. Nincs táblázat, viszont tabulálni sem lehet. Amúgy a táblázat a kiadványszerkesztők válasza a legtöbb esetben a feltett kérdésre. Oké, a netes Pages Helpje ígéri, de ígéretekkel tele a padlás. Talán tetszett volna előbb fejleszteni, aztán bemutatni. Volt egyszer egy Steve Jobs nevű fickó, aki a Microsoft Office kapcsán mondta: „Én szeretem [az Office-t], csak azt nem értem, miért nem fejezik be a fejlesztést, miért kell 80 százalékos készenlétnél piacra dobni?"
A Text > More fülön található eszközöket tudom, kevesen használták. Ám aki használta, az tudta, mi a gyors és hatékony munka titka. Négy apróságot említek. A Pagination & Break alatt megadható a P9-ben, hogy egy bekezdés sorai együtt maradjanak, ne törjenek két lapra. Jogi iratoknál ez szinte kötelező. Az alcím sem árválkodott egymagában lapalján, ha bejelöltük a Keep with following paragraph-t. A nagy cím meg mindig új oldalra került. Ahogy ez a három, úgy a negyedik is stílus része lehetett. Az özvegy vagy árvasorok kezelése az igényes irat-írót jellemzi.

Grafikus panel: szinte zöld
Bár ez tiszta zöld, de inkább csak azért, hogy a netes Pages átcsusszanjon egy kegyelem kettessel az alkalmazások vizsgáján. A színezés (Fill) igen-igen redukált lett a netes Pagesben. Ha azt gondolod, hogy olyan nehéz lett volna átvinni a netre azt, amit a P9 tudott, akkor azt válaszolom, hogy ez a panel szinte egy-az-egyben megvolt az Apple által megírt majd eldobott iWebben, amivel honlapot lehetett előállítani. Tehát a szükséges rutinok, eljárások ott lapulnak valamelyik cupertinoi szerveren.

Metrics: ZÖLD!
Sekély e kéj, de igaz, a P9 Metrics-e hajszál híján azonos a netes Pages-ével. A hajszál pedig tényleg az eltérő futtatási környezetből adódik.

Piros, piros, piros, 3x is piros.
Meg mégegyszer.

Táblázat: na az nincs, de majd lesz, ígéri az Apple. (És akkor a Numbers netes verziója miért tudja?)
Grafikon: na az sincs, de nem is ígéri az Apple.
Link sincs. Így a körlevél készítés sincs.
QuickTime. Végül is, az Apple legrégebbi szoftvere, szinte minden képi- és hang-lejátszás, -manipulálás alapja. Mondjuk értem, hogy neten macerás lenne mozi beillesztése - bár az iWeb emléke szerint nem megoldhatatlan programozói feladat.

Összegzés
Én szeretem [a Pagest], csak azt nem értem, miért nem fejezik be a fejlesztést, miért kell 30 százalékos készenlétnél piacra dobni?




* helyesen, Vörösmarty fordításában:
"Barátaim, rómaiak, földieim,
Figyeljetek rám.
Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni,
A rossz, mit ember tesz, túléli őt;
A jó gyakorta sírba száll vele.
"
Shakespeare: Julius Caesar
(forrás)

2013. november 27., szerda

Linkajánló: mit csinál az egyik volt Starking vezér?

Index: Na, most majd megtudjuk, hogy mit gondoljunk.

Pocket, megoldás info gyűjtőgetőknek

Anno az Almalap, meg a podcast, sőt ez a blog is úgy készül, hogy ha valahol látok egy érdekes írást, cikket vagy bármit a neten, akkor azt el-emailezem magamnak. Amikor írás kényszer vagy vágy fog el, a levelek közt ott hevernek a témák, csak meg kell nyitni őket. Ennek a munkafolyamatnak az elegáns változata a Pocket (korábban Read it Later) alkalmazás, amely elérhető iOS-re és weben át is - ingyen.
Regisztrálás után bármilyen appból vagy eszközből, ami email küldésre képes, küldhetek a Pocketnek mailt. A küldött bármi bekerül a Pocket színes-szélesvásznú rendszerébe, szortírozhatom, csoportosíthatom. Áttekinthetőbb, mint az én levelezős megoldásom, az biztos. De. Mert de mindig van. (A Gonosz Almalap szerint mindig a du előtt.)
A Safarinak, ha böngészőben találok valamit, van Reading Listje, ami kicsivel egyszerűbb módon tudja ugyanazt, mint a Pocket - későbbi olvasásra eltenni egy weboldalt. Az iOS alkalmazások esetén - ahol van értelme -, ahol levelet lehet küldeni, ott a Safari is elérhető, mint böngésző.
Nekem, akinél maximum tíz „később" típusú elem van, jobb a mailes használat, ráadásul az olvasatlanul hagyott levél ösztönöz is. Tudom, ez néha nem látszik, akkor levegőt vesz a blog, de frusztrálni frusztrál.
A Pocket hasznos lehet azoknak, akik sok helyről sokféle anyagot, de legfőképp: sokat gyűjtögetnek és őrizgetnek. A legjobb persze kipróbálni, hiszen a Pocket ingyenes.

2013. november 26., kedd

Civil War II 1862

Áprilisban mutattuk be az "Amerikai polgárháború és a tavaszi hadjárat iPaden" bejegyzésünkben a körökre osztott stratégiai játékot. Az az 1863-as év eseményeit követte, a mostanival - mint a Starwars esetén - az előzményeket játszhatjuk el. Ismét van beetető ingyenes verzió, a teljes app - Civil War 1863 - 1,79 euróba kerül.
A játék elve nem változott, a mesterséges intelligencia kicsit, de ismételem, csak kicsit erősödött. Ami láthatóan fejlődött, az a grafikus külső. Ami szintén nem változott, változatlanul nincs app a Pákozdi-csata lejátszására.

2013. november 25., hétfő

iPad játék: Football Manager Handheld 2014

A Sega játékának iPadre és iPhone-ra ültetett változata 8,99€ kerül, egy valódi stadion árához képest ez kevesebb, mint kerekítési hiba. A hazai, „labdarúgás"-nak nevezett izét sem gyalázva (Bill Kapitánnyal: csapat csak egy van, ó a Ferencváros - a Gonosz Almalap szerint most vesztettük el olvasóink javát) ez a játék nem alkalmi szórakozást kínál, hanem képes folyamatosan elvonni a munkától, élettől, baráttól és barátnőtől.
A feladat egyértelmű, úgy menedzselni a csapatot, hogy miénk legyen minden érem és érdem. Mert a játékosok adhatok-vehetők - nem, nem bundázásra, az majd a következő verzióban lesz -, ahogy a valós életben ott, ahol foci van, Juve, Milen, Barca vagy Madrid, a MU-ról és Bayernről nem is szólva. A foci őrültek számára nincs is miről beszélni, ők vagy ezzel, vagy hasonló alkalmazással építik virtuális futball birodalmuk. A kezdők számára csupán annyit tanácsolunk: ne rettenjenek meg a játék összetettségén, ez biztosítja a hosszan tartó élvezetet. A valós világban sem sikeres mindenki - lásd a 6:3 óta folyamatosan lejtőn lévő magyar csapatot. Erről persze az jutott eszembe, hogy milyen vidám volna egy bajnokságot rendezni a magyar csapatok edzői és menedzserei részvételével e játékot használva. Lenne ott móka és kacagás.
A kép a Rumbach Sebestyén utcai nagy autóparkoló faláról készült.

2013. november 23., szombat

Autózz takarékossan iPhone-nal - ellenörzés

Március közepén írtunk egy mostanra ígért alkalmazásról [Autózz takarékosan iPhone-nal], amely az iPhone-t az autó szerviz portjához csatlakoztatja, és az így kapott adatokkal érvelve takarékosságra késztet.

Most jött el az ideje, hogy megnézzük, elkészültek-e a fejlesztők. Elkészültek, az alkalmazás azonban még csak az Államokban érhető el és potom 100 dollárba kerül.

2013. november 22., péntek

Kiskorú iPaden tekeri ki a zsiráf nyakát

Na jó, lehetne épelméjűbb címet is adni, de ez az igazság. Mi több, az alkalmazás neve Petting Zoo, így, amíg az ötéves elzsiráfnyakal, addig a hattal idősebb testvére a program nevén röhögcsél. Az alkalmazás arra tökéletes, hogy a kiskorút lekösse, bár nagykorúak arcára is képes mosolyt csalni.
Az app húsz rajzot dob fel - dob fel? Látványosan fűzi egyiket a másikba, ezzel is lekötve a használót. Minden rajz megmozgatható, ez a lényeg. Le vagy fel, jobbra vagy balra húzva az ujjunkat rezonáltathatjuk a nyulat, pörgethetünk kutyát, etethetünk kis halat a naggyal. De szürreális agancsú szarvassal is találkozhatunk, vagy átrendezhetjük a krokodil fogsorát. Fürdőkádban zuhanyozó elefánt alapvetés, de befonhatjuk a polip karjait is.
Az alkalmazásnak van iPhone-os verziója is. Az ára 1,99€ - de ennyit másfél óra háborítatlan béke és nyugalom megér. Mert csend nem lesz, a játék is hangos, a nevetés is.

2013. november 20., szerda

Wozniak reméli, az Apple és a Google kibékül

A BBC Click műsorának nyilatkozott Steve Wozniak, az Apple társalapítója. Wozniak volt a technikai zseni, ő építette meg az Apple első számítógépeit. Legtalálóbb talán úgy fogalmazni, hogy kisodródott az Apple-ből, bár - állítólag - a mai napig szerepel a fizetési listán. És járt Budapesten is.

Apple-Google együttműködés
A számítógépek lassan kezdik megérteni az emberi mozdulatokat és szavakat, de ebben még messze nem tökéletesek.
"Van, hogy azt mondom: 'Menjünk Joe Kifőzdéjébe' és [Siri] nem tudja, hol van Joe Kifőzdéje. Az Androiddal ez ritkán fordul elő" - meséli Wozniak, miért véli úgy, hogy a hangfelismerésben az Android a Siri előtt jár. A sikeresség oka lehet az is, hogy az Android felhasználja a Google keresések tapasztalatát is. „Úgy tűnik, ez a számítógépek fejlődésének iránya, egyre okosabbak lesznek, haladva a mesterséges intelligencia felé. Azt kérem Istentől, hogy az Apple és a Google a jövőben partnerek legyenek."

De milyen együttműködés lehetséges e két cég között?
"Nem tudom. Ha ott lennék, egyszerű volna. De lehet, hogy mégsem, én keveset tudok az üzletről és ne feledjük, egy cégnek mindig az a feladata, hogy nyereséget termeljen. Remélem, hamarosan olyan világot élünk, ahol a licencekért normális összeget kell fizetni. Vannak a Samsung telefonomon olyan jó dolgok, amelyeket szívesen látnék az iPhone-omon. [Wozniak szinte minden új eszközből beszerez egyet a megjelenését követően. Az iPad bemutatásakor az egyik Apple Store előtti sorban állt az első ötvenben.] Szeretném, ha az Apple is használná, tudná használni ezeket a megoldásokat, és a Samsung nem tudná ezt megtiltani. Már most is sok a kereszet-licencelés, a hasznos szabadalmak megosztása, de még jobb termékeink volnának, ha tovább bővítenénk az együttműködést. Még kompatibilisebbé válnának."

Jobb kütyük
"Szívesen hordanék egy okos telefonhoz hasonlatos valamit a csuklómon. A gond az, hogy minél többet gondolok erre, annál inkább nagyobb méretre jutok. A hajlítható, nem sík felületű eszközök megjelenésének a küszöbén állunk. Három-négy év múlva az organikus LED kijelző darabolható, hajtogatható lesz."
Wozniakot az Apple rajongók annak ellenére nagy tisztelettel kezelik, hallgatják, hogy nem tartozik az Apple belső köreihez.
"Bármit is mond, arra odafigyelünk. Hiszen ez a fickó volt az egyike az Apple alapítóinak, majd egyszerűen kisétált onnan [na, ez nem így volt]. A rajongók imádják. Viszont nincs megkötve a keze, szabadon beszél. Nem hinném, hogy lenne befolyása az Apple fejlesztéseire. Viszont hihetetlen történeteket tud mesélni órákon át, lebilincselően" - mondta Wozniakról Stuart Miles, egy startup vállalkozás vezetője.

2013. november 19., kedd

Cook vs. Jobs - összevetés infografikán

Két éve vezeti Tim Cook az Apple-t. Számtalan elemzés tárgya, hogy sikerült-e, sikerül-e helytállnia, jobban vagy rosszabbul teljesít-e az Apple vezetése alatt, mint a legendás alapító Steve Jobs idejében.

Ami biztos, a Jobs halála utáni gyors összeomlást jóslóknak nem lett igaza, az Apple él ... a virulás már lehet vita tárgya. Ami bizonyos, Cook cégvezetési módja gyökeresen eltér elődjétől, ahogy a két ember személyisége is.

A meghivatkozott infografika is összeméri a két vezetőt, szerzői jogok, de még inkább képességem tart vissza a magyarrá alakításáról. Aki olvas angolul, az biztos boldogul a grafikára kattintva.

Aki még nem kattintott, azoknak sorolom a meglepő adatokat:
  • Cook alatt 77 százalékkal ér többet az Apple, mint Jobs alatt ért (részvény árfolyam esésestül)
  • Cook alatt az Apple adományai publikusak, Jobs alatt nem voltak adományok. (Jobs magán-adományairól lásd ezeket a bejegyzéseket: Mi köze Jobs feleségének a régi iPadekhez? :: Ms. Jobs)
  • Jobs és Cook vezetői elfogadottsága azonos.
  • Új termék, innováció területén Jobs jobb volt, ám a két év nagyon kevés ahhoz, hogy kiderüljön, Cook mire képes. Az Apple - a grafika készítői szerint - hat évente rázzák meg a világot.
  • A jelenlegi iPhone használók ötöde volt korábban Androidos, a Samsung használók csak 7 százalékának volt korábban iPhone-ja. (Az Android nem egyenlő a Samsunggal - jegyezzük meg, bár az arány jellemző.)
  • Első telefonnak 37 százalék választ Samsungot, és csak 26 Apple-t (De mi köze ennek a Jobs vs. Cook összevetéshez?)
  • S végül, lehet licitálni egy Cookkal elkölthető kávéra, a pénz jótékony célra megy, a legjobb ajánlat eddig 400e dollár, cirka 88 millió forint. Jobs soha nem vett részt ilyen jótékonyság célú kávézásban.

2013. november 18., hétfő

Pixel Designers Magazin

Újabb magazin kísérlet vált letölthetővé az App Store-ból iOS eszközre. A szerzők többsége a HAUG (Hungarian Adobe User Group) tagjai, ez meghatározza a lap tartalmát is: dtp, web, dizájn. A puding próbája az evés, a lap ingyen tölthető le, így nincs akadálya, hogy te is megnézd és véleményt alkoss róla.

2013. november 16., szombat

MIért jó, hogy 64 bites az A7?

Egyre többen vehetik kézbe az iPad Airt, retinás minit, de még inkább iPhone 5S-t vagy cét. Mindegyik eszközt a 64 bites A7 hajtja. Mivel mi nem tartozunk a szerencsés kézbevevők közé, így egy, a 64 bitre hegyezett, mérvadó véleményt osztunk meg. Mérvadó, mert a szerző, Geoff Duncan, a mobil eszközöket hajtó processzorokat vegzáló mérnök. Meg szerintünk értelmes, logikus az írása. Sőt, főleg ez utóbbi miatt érezzük helyénvalónak idefordítani.

Figyelem! A cikkben sokszor szó lesz arról, hogy a proci csak 4GB-ot „lát", képes megcímezni... Az iPad 32GB esetén a 32GB nem az a memória, ahol az iPad dolgozik, az a tárhely, ez a processzor címzési képességétől független méretű. A tárhely (klasszikusan merevlemez, mostanában: ramdisk, flash-memória) és a memória két külön elem. A cikkben az utóbbit emlegetjük folyamatosan.


Kép: iPad insight

Az iPhone 5S A7 jelzésű processzorával az első olyan mobil-eszköz, amelynek 64 bites a processzora, a többi eszközé maximum 32 bites. Kétszer annyi bit, kétszer annyi öröm? Gyorsaság? Ha nem is szó szerint, de valami ilyesmi. Természetesen a pontos válasz ennél hosszabb és bonyolultabb.

Miért kell a 64 bittől hanyatt esni?
Aki a kilencvenes évek végén már számítógép előtt ült, az tudja a választ, hisz ő akkor és ott már átélte a 32-ről 64-re váltást. A 64 bites architektúra előnyei:
  • 4GB-nál több memória kezelhető közvetlenül
  • gyorsabb működés, nagyobb teljesítmény
  • és még sok más
Memória. Az asztali pécék esetén a RAM növelése volt a 64 bit legfontosabb hozadéka. 32 bittel 4GB címezhető meg, ez gátja volt a nagy fájloknak, zenét, de még inkább videót tartalmazó fájlok kezelésének. A 64 bites (Intel) procik megjelenése előtt a gyártók hardver trükköket alkalmaztak nagyobb fájlok kezelésére. Aztán eljött a 64 bites procik ideje - és a memória a legtöbb gépben változatlanul 4GB. 64 biten 232-en címezhető meg, ez 16 exabájt (egy exabájt, az egy milliárd gigabájt, durván).
Sebesség. Kicsit meglepő módon a sebesség növekedése nem egyértelműen következik a 32-ről 64 bitre váltással. Az egyszerű műveletek végzésekor a processzor képessége nincs igazán kihasználva - agysebészt ültetünk be recepciósnak -, néha még lassabbá is lehet egy egyszerűbb alkalmazás, anno az Apple első 64 bites gépeivel ez volt a felhasználói tapasztalat. A mai 64 bites processzorok felhasználási környezete biztosítja, hogy minig gyorsabbak legyenek 32 bites társaiknál.
Egyedi tudás. A 64 bitesek nem csereszabatosak. Az Intel Sandy vagy Ivy Bridge processzora például titkosítani is tud, de képes videó be- és kikódolására is. Az Apple A7 kompatibilis a 32 bites elődeivel - ezért futnak a korábbi alkalmazások is, nem csak a 64 bitre frissítettek. De az A7 is tud (persze másképp) titkosítani. Sőt, képes két processzorként viselkedni: TrustZone a kódneve ennek. Az egyik proci a telefonos dolgokat kezeli, a másik a többit, így is védve az iPhone-on tárolt adatokat.

Segít-e a 64 bit az Apple-nek?
Memória.
Az Apple 5S és 5C iPhone-ja 1GB RAM-mal készül. Amikor egy Mac lassú, akkor az első ötlet még több RAM vásárlása, ez - ugye - iPhone-nál, iPadnél nem opció. Az 1GB-ra magyarázat lehet a fogyasztás minimalizálása iránti igény. A 4 és a 4S csak 512MB-os, ha már itt tartunk. Nincs olyan mobil, amely kihasználná nem a 64 bit adta, de még a 4GB-os lehetőséget sem, momentán a Samsung Galaxy Note 3 vezet 3GB-vel. A játékkonzolok - hasonló, vagy azonos procik - esetén sem sokkal jobb a helyzet, a Playstation 4 és az Xbox One lesz az első, amely 4GB fölé megy.
Az Apple, ahogy látható, még évekre van a 4GB-os határ elérésétől. Ám a 64 bites appokat nem kell majd újraírni, amikor váratlanul átugorja majd azt. Jó a programozóknak és jó nekünk is. Na meg az Apple-nek is.
Sebesség.
  • Az iPhone 5S 64 bites módban 25 százalékkal gyorsabb, mint 32 bites módban.
  • Az iPhone 5S minden sebességtesztben legalább kétszer gyorsabb, mint a sima iPhone 5, kivéve (Gonosz Almalap nem röhög!) a memória elérésben, ott csak 1,4-szer gyorsabb.
  • Az iPhone 5S 25 százalékkal gyorsabban tölti be a honlapokat, mint az iPhone 5.
Ezek a számok válaszok az előző részben felvetett kétszer annyi bit kétszer gyorsabb kérdésre.
A 64 bites A7 nem csak marketing hangzás miatt fontos. Az Apple az iOS7-tel az alkalmazásait - Safari, Mail, Fotók, Siri - is átírta 64 bitesre, így duplán használja a gyorsaságot, a proci is gyorsabbá lett, az app is gyorsabbá lett. Mint tudjuk, ki kétszer ad, az gyorsan ad. A többi fejlesztő pedig követheti az Apple-t, számukra a környezet adott.
Egyedi tudás. Az iPhone esetén mindenképp az ujjlenyomat azonosítót kell megneveznünk. 32 bites proci soha sem lesz képes ilyesmire, az A7 mélyére rejtették az algoritmusokat az Apple mérnökei. A következő lépés is egyértelmű: Passbook és mobil fizetési rendszer.

64 ígérete



Oké, ez csak egy vicc volt Koncz Zsuzsival. A 64 bit, ahogy írtuk, készen áll a 4GB-nál nagyobb memória kezelésére, előbb-utóbb - iPad5? - jönnek azok az eszközök, amelyen már nem 386sx típusú játékok játszhatók, zárul majd a konzoloktól mért távolság.
Az ujjlenyomat azonosítás számos biztonsági kérdésre lesz megoldás, gyorsasága miatt akár alkalmazás hozzáférés is köthető hozzá.
Akármi is jön, megvárjuk, kipróbáljuk. Ujjunk van hozzá.

2013. november 15., péntek

Wacom Bamboo Stylus minit nyert...

... a hetvenegynehány megfejtést beküldő közül:
- Kulcsár Tünde,
- Engárd Viktor és
- Jónás Tamás.

A nyerteseket legkésőbb hétfőn mailben - az általuk megadott mailben - megkeressük, hogy egyeztessünk, miként jut el hozzájuk a Wacom Bamboo Stylus mini. Az ajándékot a Trans-Europe Kft. ajánlotta fel a Creative Cloudos kérdőív kitöltőinek, a TE - what a surprise - Adobe és Wacom nagykereskedő.
Nyerteseknek a nevükben is gratulálunk!

2013. november 13., szerda

Új iWork (és iMovie) Macre :: elmélet

A szoftverek egyedi fejlődése mindig az egyszerűbb felől a bonyolultabb felé történt. Gondoljunk a Windowsra, az Office-ra vagy bármelyik pimf kis alkalmazásra, mint a képek tologatására és javítgatására szolgáló Photoshop. Az első verziók anno elfértek egy floppyn (az meg mi?), ma már gigabájtokban mérjük őket.

A szoftver evolúció bevált útja
Az első OS-hez képest, ami System, a mostani 10.9 multitaskos, multithreades, grafikus felületű, ingyeom-bingyom táliber. Szinte minden szoftver a fejlesztése során eléri a felhasználhatósági csúcsot, ekkor mindent tud, amire szükség van, nincs semmi felesleges csingi-lingi. Amit tud a szoftver, azt könnyen, jól, ésszerűen, ad abszurdum felhasználó barátan tudja.
De a fejlesztés nem áll meg, a szövegszerkesztő, amivel mindenki leveleket meg házi dogákat ír, megtanulja a több hasábot, a táblázat embeddelést, a lábjegyzetelést, a szkriptelhetőséget, a PDF-írást, az adatbázis-kezelést, a filmvágást, a befőzést-mosást. Minek? Mi változatlanul leveleket meg házi-dogákat írunk, csak épp kínnal és keservvel, mert a sok tudást menü és parancs-rendszerek hálója fedi, ide-oda tolható felpattanó menükkel, párbeszédablakkal.
A szoftver evolúció során gyakran lesz a szoftver PRO-vá, és jelenik meg a light vagy Elements vagy más jelzővel büszkélkedő társa, ami kicsi, aranyos és csak azt tudja, amire szükségünk van. De jönnek a fejlesztők...
A Numberst bemutatásakor azzal reklámozta az Apple, hogy az Excel képességének azt az öt százalékát tudja, aminél többet a felhasználók 95 százaléka soha nem használ. És ez igaz is volt, amit később hozzáadtak - például adatelemzés (Reorganize) -, az ugyan hasznos volt, de sokan nem használták. Ahogy a függvényt használók 95 százaléka sem lép túl a SUM függvény használatán.

Bezzeg az Apple!
A szoftverek egyedi fejlődése mindig az egyszerűbb felől a bonyolultabb felé történt. Az Apple viszont másképp látja a világot - Think Different! Először a Final Cut felhasználók ájuldoztak, hogy mivé lett a X-es verzió. Amit igaz, utólag az Apple felpumpált, de. Egy év alatt elveszett a felhasználók többsége. Igen, az Adobe ügyesen csapott le a csalódott felhasználókra, akik iMovie Pro-nak csúfolták a lebutult, funkciókat, képességeket vesztett Final Cutot.
Most az iWork és az iMovie esett át a szoftver egyszerűsítésnek, az Apple tartja az irányt! A Numbersből repült a Reorganize, a Pages nem ír körlevelet, a Keynote-ot még nem mertem megnyitni, az iMovie pedig elvesztette a „képkocka" ismeretét. Tehát ezek lehettek az alkalmazások azon funkció, amelyeket csak a felhasználók alig öt százaléka használt csak.
Tovább haladva a lenini Apple útján egyszerű és letisztult jövő vár ránk. A Szövegszerkesztő (TextEdit) már most retteg, hogy a Pages lenyúlja a melóját, a Calculator nálam felmondott, jön helyette a Numbers 2016.

2013. november 10., vasárnap

Új iWork Macre :: prológ

Elhatároztam, hogy szépet és jót fogok írni az  iWork frissítéséről. Már egy hete elhatároztam, mert több visszatérő ügyfél telepítette és keres benne olyan funkciókat, amelyet az előzőben használt. Ismétlem, nem kell frissíteni azért, mert van új verzió! A frissítőknél, szerencsés esetben, megmaradt futtathatóan a régi iWork is. A szerencséhez az kellett, hogy az alkalmazások ne az Alkalmazások/Applications mappában legyenek, hanem az Application > iWork-ben, vagy másutt. Szerintem még egy hét, mire találok annyi érvet az új mellett, hogy ennél hosszabb post szülessen.

2013. november 5., kedd

Külföldön olcsóbb a Mac?

Gyakori állítás ez – amely oly bántóan cseng a hazai hivatalos Apple kereskedők füle számára –, mi viszont vásárlók vagyunk, így érdekes, hogy a címbéli állítás igaz-e, és ha igaz, akkor mennyivel olcsóbb egy Mac külföldön, mint itthon. Az Almalap nem volt rest, sorra látogatta az Apple webáruházait - igen, Karosszék Utazási Iroda -, és jegyzetelt. Az ehhez hasonló oldalakat jártuk ma reggel (november 5.) végig.
Az egyes gépek bruttó árai az első táblázatban láthatók (kattints rá, hogy olvasható legyen!). Bízunk az Apple-ben, így nem ellenőriztük le, hogy minden bolt azonos konfigot kínál-e. Ugyan az eurós árak már itt is összevethetők, de mi a teljességre törekedtünk, ezért a Raiffeisen árfolyamait használva igyekeztünk egységes pénzre átszámolni a nem forintos árakat. Az árfolyam oszlopban láthatók az általunk használt árfolyamok. Az eurót a következő két oszlop teteji vétel-eladásból, a többit az adott sor vétel-eladásából számoltuk. Számolta a Numbers (nem, még véletlenül sem az új), mi csak az elütésekért vállaljuk a felelősséget – anyagit semmiképp sem!


Cégeknek: Norvégia, Ausztria
Az első táblázatban igyekeztünk az áfát (VAT) is összeszedni országonként. Ebben néha a Store, néha a wikipedia segített, ha valaki hibát találna, kérem, szóljon! A cégek számára az áfa „nem létezik”, mert kifizetik és visszaigénylik, így a következő összehasonlításhoz a gépek bruttó árát visszaszámoltuk nettóra és átváltottuk forintra.
A második táblázat mutatja a céges végeredményt. A színkódok: sötétzöld – a legjobb ár. Világos zöld – szinte a legjobb ár, a legjobb árat tartalmazó ötödben van. Az ötöd úgy értelmezendő, hogy a legjobb és legrosszabb ár közti részt öt egyenlő részre osztjuk – próbáltuk decilissel, ami ugye tizedet jelent, de azzal nem volt sok találat. A vörös szín – mondani sem kell, a legdrágábbat jelenti.
A vonal alatt látható a legkisebb, az átlag és a legmagasabb ár is. Illetve a „best vs. Mo.” sorban kiszámoltuk, mennyivel olcsóbb a legjobb áru gép a hazaihoz képest.
Októberben Norvégia minden gép esetén nyerő volt, novemberre változott a kép. Bár Norvégia még mindig az élvonal, de a sógorok erősítettek, a magasabb áfa miatt az azonos euró árnál náluk az előny. Ami meglepő, az a Mac Pro kiugróan kedvező cseh ára, ezért már érdemes kocsiba is ülni, a benzin pénz is kijön a különbözetből.


Magánszemélynek: Svájc
Itt a bruttó árakkal számoltunk, Svájc dominanciája lenyűgöző. A hazai árakkal való összehasonlítása sokkoló. És ami még ennél is szomorúbb, a piros színek számában vezetünk, azaz Európában (ahol van webáruháza az Apple-nek), ott Magyarország a legdrágább.


Mielőtt útnak indulsz
Ezek a ma reggeli Apple árak. Ezek a ma reggeli árfolyamok. Ezek az árfolyamok cégeknek szólnak. Ezek közép-árfolyamok, a cég is, a magánszemély meg annál inkább drágábban jut külföldi fizetőeszközhöz. Az oda-visszaút sincs ingyen: repjegy, tankolás, autópályamatrica, kaja, pia, nők, lóverseny, kártya... Céges nettó vásárláshoz meg szerelkezz fel rengeteg, adott ország nyelvén hiteles papírral. A MacBook Norvégiában norvég billentyűzetű, Svájcban ugyan választhatsz, de hogy magyar nem lesz, az szinte tuti.

És még
Amivel nem foglalkozunk, az a „leesett”, „jó árasított” történet, az áfa-csalást súroló vagy azt kéjesen, az utolsó feltételig kimerítő megoldás. Másrészt soha se felejtsük el, hogy amikor egy hazai viszonteladótól tanácsot kérünk, akkor az a gépeken abszolvált nyereségen képzi alkalmazottait. Elvileg.

2013. november 4., hétfő

Bamboo!

Egy perc alatt kitölthető az a kérdőív, amely öt kérdést tesz fel az Adobe Creative Cloudról, a helyes kitöltők közt Wacom Bamboo Stylus minit sorsolunk ki roppant igazságosan. Igen, ez egy promóció. A Creative Clouddal amúgy is foglalkozunk, lévén Adobe viszonteladók, keress csak rá a Creative szóra itt, jobbra.

2013. október 31., csütörtök

Felhők egymásközt

Az esőerdők megvédése és a világbéke megteremtésén túl még számos dolog vár megvalósításra, mi most a felhőkkel kapcsolatos vágyainkat fogalmazzuk meg, jön a karácsony, meg amúgy is. Nyár óta több kihelyezett, céges képzést tartottunk Mac OS és iOS „tárgyakból". A nem informatikai résztvevők vércseként csaptak le ránk, hogy pécéjüken tárolt adatokat - naptár, levelezés... - hozzuk össze az iPhone hasonló adattároló alkalmazásaival, oldódjon meg a szinkronizáció, amiről annyit hallanak. Amit lehetett, megtettük, bár ez messze nem volt mindent mindennel mindig szinkronizáló megoldás. Ennek persze nem örültek a felhasználók.

iCloud, az Apple felhője
Csupán ismétlésként, az Apple tárhely- és webszolgáltatásait iCloudnak nevezzük. A tárhely, remélem, mindenki számára világos. A webszolgáltatás olyan alkalmazás, amelyet a neten át nyújt a cég, ilyen az iPhone, iPad megkeresés, vagy az iWork alkalmazások netes változata. A klasszikus iCloud elemek - levelezés, címtár, naptár, emlékeztető és jegyzetek - egyrészt tárolják a felhőben az adatokat, másrészt az icloud.com felületen webes szolgáltatásként el is érhetők.
Az iCloud az Apple felhője, köze nincs más felhők tartalmához, szolgáltatásához. Más felhővel nem beszél, nem ír, nem olvas, nem kér, nem szeret, létéről még tudomást venni sem hajlandó.
Az iCloud az Apple felhője, így csak és kizárólag az Apple-ös adatok - Apple ID alapú - szinkronizációjára hajlandó. Hiába olvasod Maillel a Google-ös leveleidet is, azok nem Apple-ösök, azt az iCloud ignorálja. Hiába használsz Macen Google naptárt, az az iCloud ignorálja. Hiába használsz irodai környezetben Windowsos névtár szolgáltatást a Kontakt alkalmazással, azt az iCloud ignorálja.

Google felhő, Microsoft felhő
A Google felhő persze remekül szinkronizálja a Google-ös naptárt, mailt, bármit az Andoridos felületen, a Windows alatt futó Google webalkalmazásokkal. Viszont észre sem veszi a @icloud-os emailemet, a Naptárba írt feladatom.
  1. Minden felhő önző módon csak az általa menedzselt adatokat kezeli.
  2. Egy-egy alkalmazás képes több felhő azonos adatait - levelek, naptárak - megjeleníteni.
Egy asztali Macen egy alkalmazásban három felhő - Apple, Google és Microsoft - azonos típusú adatait kezeljük. Ha azt szeretnénk, hogy a hordozható Macen ugyanaz az alkalmazás ugyanezeket az adatokat kezelje, akkor az adatok három felhőn át szinkronizálódnak majd, rendre mindegyik a magáét választja. Elvileg.

Tekintetem is felhős
Igen, kicsit leszállt a köd. Értem, hogy minden vállalkozás a saját felhőjét tolja, a másikét még akkor is ignorálja, ha technikailag képes lenne felismerni, kezelni. Technikailag tiszta sor, csak épp nem felhasználóbarát. Pont olyan, mint amikor az informatikus tervez grafikus felületet...
Legyen az Apple, IBM, Microsoft vagy Google, amely a felhőket eggyé?, egységessé?, csereszabatossá? - de mindenképpen számunkra, felhasználók számára transzparenssé - gyúrja. Engem, mint felhasználót, nem érdekel, hogy melyik (ingyenes) szolgáltatás ki fia, borja, menjen minden eszközömön, azt csá! Ha így lenne, a boldogságtól a fellegekben járnék.

2013. október 30., szerda

Pillar, az oregoni Apple farm

Hogy nem almát készül termelni az Oregon államban vett földjén az Apple, az biztos. De az is, hogy farmot készül felhúzni, méghozzá - modern idők - szerver farmot (Napelemmel hajtott szerver farm). A pontos méretekről, célról nincs hivatalos info - végül is ez az Apple, miért is lenne? Aki megnézné a pontos helyet, a Prineville Airport-ot keresse meg és a post képei segítenek az épület pontos beazonosításában. Akinek a Google térképre nézve mosolyra húzódik a szája, annak szólok, a kicsit nyugatra található Redmond nem az a Redmond, az a Redmond Washington államban van, az pedig Oregon államtól északra található.










2013. október 29., kedd

Berlin, Apple Store

A berlini Apple Store a volt nyugati rész fő-bevásárló utcájának, a Kurfürstendamm elején (ez persze nézőpont kérdése, a város közepének tűnő helyhez közelebbi végén) található, egy látszólag több szintes épületben. Ami csalás, mert a homlokzat mögött egyetlen hatalmas, osztatlan, két szint magas teremben mutatja meg az Apple, hogy mit tud - és mit nem. Az egy légtérbe tett egyéni képzés, csoportos képzés, első installálás és más, csoportos foglalkozások nem zavarják egymást. Bár vicces volt, ahogy a sárga egyenpólósok - Apple-suli programba nevezett iskolák tanulói - számára ketten párhuzamosan ugyanazt az iPad iMovie előadást nyomták szomszéd asztaloknál, a diákok pedig attól függően, hogy melyik fejhallgató-csatornán volt, követte az előadót. Oké, volt egy apróbb mellék terem is, amelyet a zenének dedikáltak, fülhallgatók, fejhallgatók, hallgatni nem tudóknak mikrofonok... Maces és iPades DJ-alkalmazások várják a hangőrülteket. Amit itt is sikerült eltalálni, az a méret. Mindig van legalább egy üres gép, iPad, de nem láttam üres asztalt, elhagyatottan kókadozó eladót. (És egy videó, amivel nagyon nem vágnék fel...)

2013. október 28., hétfő

Az iMac gyártó robot

A MacBook Pro egyetlen alumínium tömbből készül, ahogy azt a bekezdés alatti YouTube videóban Ive és társai elmondják. A majd három kilós téglatestből 20-30 dekás váz lesz a folyamat végére, amiben fúrják-faragják-marják a tömböt. A technológia előnye, hogy nincsenek illesztési gondok a részeknél, mert - ugye - részek sincsenek. Mivel nincsenek részek, azokat nem kell összecsavarozni, hegeszteni. Így ugyan az akku csere ugrott, tessék három évenként új Macet venni - cserébe könnyebb és „egyben-maradóbb" a gépünk.



A gyártási előnyökön túl a fém felület szép, és szépsége máig az egyik Apple-be szeretést kiváltó ok. Szinte minden második Maces fotó kihasználja a fém-felület (és az üveg részek) tükröződését. A fém cool - szó szerint is -, ipari, az erő jelképe. Szeretjük végigsimítani. És ki ne látott volna már olyan Macest, ha maga nem is lenne ennyire rajongó, aki kis kendővel próbálja a nem is látható szennyeződést eltávolítani a felületről. Az igazi Maces, olyan mint a kisgyerek, aki biciklijével épp feltörölte az aszfaltot, amikor a Macje megkarcolódik (vagy azt hiszi, hogy megkarcolódott). Hangja remeg a sírástól, mert rettenetesen fáj, de szemében ott a büszkeség, ez nekem, Macemnek, meg sem kottyant. Bezzeg egy puhatestű pévéce pécé...
És az Apple mindent megtesz, hogy a fémfelület minél tovább büszkeségünk tárgya lehessen! A gyártás során törekszik arra, hogy különböző vegyi- és fizikai megoldásokkal minél kopásállóbb legyen a Mac, de olyan kísérleteket is folytat, hogy lehetne „öngyógyító" a karcolt felület, hogy növelhetnék a felület kosz-utálatát. Jobs halála után Ive szerepe megnőtt. Egyrészt a cégen belül, de felelőssége is nagyobb, neki kell a szépséget és a hasznosságot ötvöznie, ami máig megkülönbözteti az Apple-t a többiektől.
A szennyeződés léte, amióta tapogatjuk a tablet vagy telefon kijelzőt, mindenki számára nyilvánvaló. A háttérben kémikusok, vegyészek, mérnökök küzdenek a vékonyabb = könnyebb, kevesebbet fogyasztó = takarékosabb, és öntisztulóbb kijelző előállításán. Amikor bemutatnak egy új eszközt, és mi, felhasználók, nem esünk hanyatt az újdonságoktól, számtalan olyan technikai fejlesztést kapunk szó szerint a kezünkhöz, amely ugyanakkor csökkenti a gyártási költséget és növeli a felhasználói élményt.

Apple robot
Hiába a hibátlan ház és a minden piszkot eltaszító kijelző, ha az összeszerelés nem hasonló igényességű. Nem milliméterekről, inkább tized-, hanem század milliméterekről beszélünk. A gyártósoron lézeres méréssel ellenőrzik, hogy az adott alumínium mindenben megfelel-e az előírtaknak. Ha igen, akkor jöhet az összeszerelés, ha nem, akkor vissza az olvasztó-kemencébe.
A jobb oldali kép az Apple mérő- és gyártó-robot szabadalmából való - pont erre nem lenne szabadalma? A felső két kép a korábbi metódust mutatja be, az alsó pedig a szabadalmaztatottat. A gép - többedmagával - amúgy már termel is, az új, keskenyebb iMaceket gyártják vele. De hasonló eszközzel készül az iPhone, az iPad, az iPod és az iPod touch is, sőt, hamarosan a Cinema Displayt is ilyen robotok szerelik össze. És ha lesz Apple televízió, azt is szinte biztosan egy megfelelő robotra bízza az Apple.
A képen látható robothoz egyébként 23 szabadalma kötődik az Apple-nek, ezeket még tavaly év végén adta be a megfelelő hivatalnak.

Alu kozmetika
Már bevallottam a blogon, hogy bioszból csak a fehérrózsa-vörösrózsa keresztezés (York-Lancaster) lerajzolása mentett meg a bukástól, kémiából eggyel erősebb voltam, a hidrogén egy, az oxigén két és a szén kettő vagy négy vegyértékével vidám hármasig mindig el lehetett jutni. Ennek fényében a következő ábrát sem magyarázni, sem megérteni, sem a hozzá tartozó részt lefordítani nem merem. A lényeg annyi, így kezelik a fémet az Apple-nél.


Anodizálás - anódos oxidáció - , vagy eloxálás egy elektrolitikus felületkezelési eljárás, melyet arra használnak, hogy növeljék a fémek felületén a természetes oxidréteg vastagságát. Anodizálásnak nevezik, mert a kezelendő fém az anód elektródája (pozitív pólusa) az elektromos áramkörnek. Az anodizálás növeli a korrózió ellenállást, kopásállóságot és jobb tapadást biztosít az alapozáshoz, festéshez, ragasztáshoz, mint a csupasz fém. Az anodizálást leggyakrabban aluminium ötvözetek felületvédelmére használják, de az eljárás működik más fémeknél is, mint titán, cink, magnézium, nióbium, tantál. Az anodizálás nem alkalmazható vas, vagy szénacél felületekre, mert ezen fémek esetén az oxidréteg (rozsda) lepereg a felületről.
Az anodizálásról, mint eljárásról
Az anodizálás előtt a megmunkálandó ötvözetet megtisztítjuk forró áztató, vagy oldószeres fürdőben (rendszerint nátrium-hidroxidban). Az anodizáló fürdőben a feszültség hatására oxigén keletkezik, mely reagál az anódként használt fémmel és porózus réteget hoz létre a felületén. Lényeges lépés a folyamat végén a pórusok tömítése. A korrózióállóságot, a színtartósságot a tömítettség erősen befolyásolja. A tömítés történhet forróvízben vagy nikkel-fluorid oldatban.
Forrás: Titánszínezés

2013. október 25., péntek

Nem kötelező elsőként frissíteni

Én nagyon várok az iWork frissítéssel. Mindhárom alkalmazás új fájlfromátumot használ a leírás szerint, így amit egy újjal megnyitunk, azt a régivel már nem fogjuk tudni megnyitni. Ha megnyitod az iOS alatt frissített app-pal, akkor meglehet, Macen már nem fgo menni a régi progival. A korábbi iLife frissítés után szkeptikus vagyok, hogy a Mavericks alatti szoftverrek tudása nem csökken-e a frissítésekkel.

2013. október 23., szerda

Berlin, Apple Store: se Mavericks, se iLife, se iWork

Se iOS-en, sem Mac OS-en. Berlin. Kunfürstendamm. Apple Store. Az útba igazító fiatalember szerint keressek, hátha találok ilyen gépet. Hatot megnéztem a közel harmincból.
- Nem találtam. Mondom, nálnk ilyenkor éjszaka gálya van.
- Náluk nem szokás.
- De bejelentés.
- Nekik nem szóltak.
- De. Én. Most.
- Jöjjek vissza délután vagy holnap.

Hány Macet ad el egy Apple Store naponta?

A mai nap amúgy is kötelező* felkeresni egy Apple Store-t, ahol persze nem fogják elárulni, hány Macet adnak el naponta - az Almalap azonban oszt és szoroz a Numberst használva. Az osztáshoz és szorzáshoz a Bloomberg adatait használtam fel.
Az első görbe (egyenes az!) mutatja, hány Apple Store létezik a Földön, hozzánk legközelebb talán német vagy olasz boltot találunk. Az Apple Store - a félreértések elkerülése érdekében - az Apple saját boltja. Itthoni boltok a viszonteladók boltjai. A boltok helyét az Apple tudományos programmal választja ki, figyelembe veszi (állítólag) a környék népességét, fizetőképességét, iskolázottságát... Ez a program az első francia Store helyszínének Montpelliert javasolta Párizst is lehagyva.
A második grafikon mutatja, hogy a forgalom növekedése idén megtorpant, hiába is nőtt a Store-ok száma. Ennek oka persze az is, hogy alig többen keresik fel az Apple boltokat idén, mint keresték fel tavaly - lásd harmadik görbe.

Számoljunk!
Az „egy Store forgalma" grafikon már némi forgalom visszaesést is mutat, az összeg - lemaradt az ábráról, ejnye-bejnye - három havi, a harmadik negyedévre vonatkozik. A Store persze nem konkrét Store, átlag. Ez a negyedévi forgalom itthon csak pár ember számára beszédes - ők az APR-ek volt és jelenlegi vezetői, gyanítom fejben már matekoznak. Természetesen, ha bármelyikük elárulna itthoni számokat, kielégülne kíváncsiságunk és összevethetnénk ezekkel a számokkal.
Addig nézzük inkább az egy vásárlóra eső összeget, ez már pénztárcánkhoz közelebbi, ennyi egy látogató negyedéves költése. Persze, nem minden betérő vesz valamit nagyjából tízezer forintért.
Kiszámoltuk, hogy idén az Átlagos Store-ba egy átlagos napon 2 288 ember tér be. Ha egy Mac vásárlás átlagosan 400e forint kiadást jelent, akkor - ha csak Macest adna el az Átlagos Store - naponta 61 gép találna gazdára, minden 38. vásárló örömére. Persze nem mindenki Macet vesz, így ez a szám csupán játék. Ha csak iPadet vennének, akkor - 140e iPad átlagár mellett - ez 174 eladást jelentene, és minden 13. látogató lenne egyben vevő is.

Homály
Az Almalap homályos emlékei szerint itthon napi tíz gép eladásával egy bolt már roppant boldog lenne. Sőt, mi több, nyereséges is. Ha ez megáll, akkor a fenti számok mutatják, milyen messze van még az, amikor az Apple-nek megéri saját boltot - Store-t - nyitni Magyarországon.


* Ez egy előre megírt bejegyzés, így ha tegnap este semmit sem mutatott vagy jelentett be az Apple, akkor a bevezető nem annyira áll meg. Amit meg bemutatott, arról úgyis ezer blog szólt, ez majd pár nap múlva fog, ha csak nem kínzom meg magam az iPaddel.

2013. október 22., kedd

Stílus beillesztése egyeztetéssel

Az egyik legismertebb billentyű-kombináció a command+c – command+v páros, a másolásé és beillesztésé, szép magyarul a kopi-péjszté. Azonnal jelezzük, a command+x is sokak által használt, ez a kivágás, avagy cut. Csak nagyon a rend kedvéért, a cut-nál az eredeti helyen nem marad semmi, a copy-nál meg igen. A régi Macesek gyakran alma+c, alma+v-t mondanak, ennek okáról nem rég írtunk: miért almázzák a kommandot?

Paste and Matyh Style
Egyik régi blog-követőnk vetette fel, hogy érdemes lenne foglalkozni a kopi-péjszttel, mert sokaknak okoz gondot az ő tapasztalata szerint is az, hogy a beillesztés nem csak a szöveget illeszti be, hanem viszi annak a stílus-jellemzőit is. Például kimásolva ennek a bejegyzésnek a címét, azt egy emailbe beillesztve marad a kék háttér, a halvány kék betű...
Erre persze az Apple is gondolt, ahogy jobbra látható, az Edit/Szerkesztés menü egyik parancsa a „Paste and Match Style" utasítás. Ha a sima Paste helyett ezt adjuk ki, akkor a másolt elem felveszi a másolás helyének stílusát. A példánál maradva a levélbe a levél betűszövegével megegyező betűtípusú, méretű, színű, hátterű... lesz a beillesztett cím. Mondjuk, a billentyű-kombinációja nem barátságos, de megtanulható. Magam is először bemásolom (command+v) a másolandót, majd felszisszenve Edit > Undo jön, visszavonom a másolást és használom a Paste and Matyh Style-t.

Paste Value
A fenti ábrán a harmadik parancs ne tévesszen meg senkit, ez a Numbersben látható csak. Akkor használandó, ha egy képletet tartalmazó cellának csak az értékét szeretnék másolni.

Paste Style
Ha már lúd, legyen kövér! A Format menü alatt található két utasítással a stílust, a megjelenést lehet másolni. Figyelem, a másolás nem mindig vonatkozik az összes stílus attribútumra. A stílus másolást más is akadályozhatja, ha például a TextEditben/Szövegszerkesztőben sima, nem rtf szöveget szerkesztünk, akkor oda hiába is próbálunk stílust másolni.

Gordítási huba
Nem ilyen, hanem rosszabb, tartalmi, félrevezető. A Paste and Match Style azt jelenti, hogy bemásol és az ott talált stílust veszi fel. A Stílus beillesztése és egyeztetése meg nem. Ennek ellenére ez a jó parancs, ha csak tartalmat szeretnénk másolni, stílust nem. És még egy ok, amiért maradok angol rendszeren.

2013. október 21., hétfő

Nő vagy csökken az Apple piacrészesedése

Hogy erre a hétre is jusson egy kis grafikon, jöjjön mindjárt kettő, ami valójában négy*. Két elemző cég is közzétette a tavalyi és idei harmadik negyedév adatait az amerikai számítógép-piacról. Ezen az iPadhez hasonló táblagépek nem játszanak, a számokban nem szerepelnek.

Gartner
A Gartner szerint 3,46 százalékkal nőtt a teljes piac, a rangsorban nincs változás. Ami szomorú, hogy az Apple a tavalyi 14,2 százalékos részesedéséről 13,4 százalékra csúszott le, a nyerő a Lenovo. A grafikon belsejében a tavalyi arányok, a külsején az ideiek olvashatók.

IDC
Az IDC világa setétebb, szerint 0,18 százalékkal kisebb lett ez a piac (a tabletek jönnek és győznek). Az Apple az IDC-nél 13 százalékról 11,6 százalékra küzdötte le magát, a nyertes az IDC szerint is a Lenovo.


* azért négy, mert az idei és a tavalyi adatok külön-külön charton vannak, csak az egyik (tavaly) teljesen kitakarja az idént.

2013. október 19., szombat

Qkac

Az új Maces első kérdése az, hogy hol a kukac. Kórusban harsogjuk a választ: alt+q. Bizonyára régóta már így van, de nekem csak most tűnt fel, hogy az Apple meghallgatott minket. Egy barátunk részére vásárolt MacBook Airt kicsomagolva a Q billentyű jobb sarkában ott a kukac. Mibe került ezt feltenni az Apple-nek? Új séma a festésnél. Viszont hány kezdő Maces számára mutat utat! Az ilyen apró lépésekért szeretjük az Apple-t. Ahogy a hordozható gép tápjának kihajtható kébel-tartó füleiért. A géphez menő tápkábel kis kábel-tartó csippentőéért.


Lelkendező bejegyzésembe beleolvasott unokahúgom (17): „Q, mint kukac! Nem világos?"

2013. október 18., péntek

Kilenc lényegtelen, de meglepő tény az iPhone-ról

Szórakoztató bejegyzés következik olyan ismeretekkel, amelyek tudása nélkül is boldogan halhatunk meg, de ezt egyelőre (nem kettő, egy) ne kapkodjuk el.

1.
Lassan meghaladja a négyszázmilliót az eladott iPhone-ok száma. Ha a készülékhez kapott USB kábeleket egymás után raknánk, a Holdig is elérne.

2.

Már az iPhone 5 is nagyobb teljesítményt nyújt, mint a tíz évvel ezelőtt bemutatott „bólogatós" iMac. A bólogatós rettentően sikeres volt, érdemes megnézni a reklámját. Akinek van ilyen Mac a környezetében, az tanúsíthatja, máig nem csuklik le az iMac nyaka, a kar ott tartja a kijelzőt, ahová húzod, állítod.

3.
Számos ikonról tudjuk, hogy apró titkot rejt, most azokat említjük, amelyek az Apple-höz kapcsolódnak. A Music/Zene alatt az artist/zenészek ikonja Bono iPodos videójára emlékeztet. A Maps/Térkép ikon az Apple székhelyét mutatja, nem is kérdés. De azt tudtad, hogy a Safari reading list (hívják bárhogy is magyarul) ikonja
Jobs szemüvegére utal?

4.
Ötven milliárd alkalmazást adtak el az App Store-ból, ez kétszer több, mint amennyi almát az Államokban évente szüretelnek.

5.
Az iOS eszközökön mindig 9:41 a pontos idő. Miért? Amikor az első iPhone-t bemutatta az Apple, Jobs reggel kilenckor kezdte el beszédét. És a negyvenegyedik percben mutatta meg az első szlájdot az iPhone-ról. (És ez a bejegyzés is 9:41-re lett időzítve.)

6.
A McDonald's ötven év alatt érkezett meg a századik országba, az iPhone-nak erre elég volt öt év.

7.
A tavaly eladott iPhone-okkal épp be lehetne fedni Monaco teljes szárazföldi területét.

8.
"Nem csak hallani, de látni is fogjuk azt, akivel telefonon beszélünk. A kijelzőn nem csak a beszélgető partnerünk lesz látható, de dokumentumokat, fényképeket és könyv-részleteket is olvashatunk majd." - írta a "2014-es Világkiállítás" művében Isaac Asimov. Ezerkilencszázhatvannégyben.

9.
Az Apple-nek 1298 mobil-eszközhöz kapcsolódó szabadalma van.

2013. október 17., csütörtök

5S–5C 2:1

Számomra meglepő, de az első számok szerint az iPhone 5S-t kétszer annyian veszik, mint az 5C-t. Ez derül ki Michael Levin (nem, nem a szakács), a CIRP elemezőjének elmondásából. Lényeges még, hogy az 5S-t vásárlók jellemzően upgrade-elnek, azaz már most is iPhone-t használnak. A színek területén - véli a szakértő -, még nem lehet nyertest és vesztest megnevezni. Aki a részletekre kíváncsi, csatoltam a Bloomberg videóját.

2013. október 16., szerda

Lenyomja az iPad a MacBookot?

Le. Legalábbis erre lehet következtetni a lenti grafikonról, amelyen az Apple amerikai piacrészesedésének változását ábrázoltuk a Gartner adatai alapján, negyedéves bontásban - ahogy az Apple azt rendszeresen és kötelezően közzéteszi. A kis zöld körök a karácsonyt magába foglaló negyedévet jelzik, jól látható a növekedés periodikussága - az idei IV. negyedéves adat természetesen becslés.
Idén az eddigi minta változik, a tavaszi-nyári visszaesést nem követi őszi kapaszkodás, ahogy eddig. A Gartner elemzői szerint ennek az az oka, hogy bár erős az idei Back-to-School (Vissza a jövőbe suliba!) kampány is, ám a diákok MacBook Bármi helyett iPadet vesznek, az pedig a grafikonon nem ábrázolt.
Ha pedig igaz az idei karácsonyi negyedéves jóslat, akkor az azt jelenti, hogy megtörik a 2006 óta futó trend, és először csökken az Apple piacrészesedése az egy évvel korábbihoz képest.

2013. október 15., kedd

Automator: weboldalról linkelt PDF-ek gyors letöltése

Megesik, hogy egy weblapon számos hasznos PDF linkje található. Vér fárasztó ezeket egyesével letölteni a Macre, meg nem is menő. Ezért egyetemi képzés során szerzett lustaságunkat elővéve elindítjuk az Automatort és a képen is látható munkafolyamatot hozzuk létre. A Get Specified URLs-be kézzel húzzuk át a Safariból a weblapcímet - a jelesre lustálkodók az üres területre húzzák a címet, az Automator majd aláteszi a megfelelő funkciót.
A többi is ilyen egyszerű, lekerestetjük az oldalon lévő hivatkozásokat (Get Link URLs...), majd kiválasztjuk azokat, amelyekben a .PDF szerepel. És letöltetjük ezeket adott mappába. És futtatom az Automatort, egy percen belül lent az összes oldalról linkelt PDF. Az Automator indítása óta eltelt idő két és fél perc.

2013. október 14., hétfő

Minél összetettebb egy Numbers doksi, annál valószínűbb, hogy hibás is

A fenti bölcsességet egy felmérés kapcsán tette közzé a Gartner, miután vagy ezer felhasználó tucatnyi dokumentumát elemezte ki, köztük nem kevés egyetemistáét és pénzügyi területen dolgozóét. Melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket elkövetünk? A hét ajánlásban a válasz.

1.
Egy változó csak egy helyen szerepeljen!

Összeraktunk egy Numbersös számolótáblát, amelyben a HUF/EUR átszámolást több cellában is elvégeztetjük. Lelkesen be is gépeltük a „=A2*296,56"-hoz hasonló értékadásokat? De mi lesz akkor, ha változik az árfolyam, mert az képes rá? Eshetünk neki a teljes Numbers doksinak, hogy az összes „296,56"-t átírjuk! Biztos nem hagytunk ki egyet sem? Semmi elgépelési hiba? Utáljuk az egészet?
Nem, ne így csináljuk! Legyen egy külön táblázat, amelyben gyűjtjük az ilyen változókat. Ide kerül a napi árfolyam, egyetlen cellába. A képletek pedig e cellára hivatkoznak. Ez a megoldás különösen hasznos, ha hónapokkal, évekkel később jön szembe velünk saját doksink. Bár arra már nem fogunk emlékezni, hogy melyik cellába milyen képletet írtunk, de a bemenő változókat mutató táblázat - ne adj 'sten, szöveges magyarázattal kiegészítve -, aranyat ér.

2.
Hivatkozz,

Gyakori hiba, hogy egy kapott táblázatot a „Reorganize" segítségével szételemzünk - és csak órákkal később jövünk rá, hogy az eredeti állapotot képtelenek vagyunk visszaállítani. Például kaptunk egy listát a MacAcadémia hallgatóiról - név, cím, telefonszám és tanfolyam oszlopokkal. Sorba rendezhetjük név szerint - ki volt több képzésen -, vagy tanfolyam szerint - összegyűjtendő az azonos érdeklődésűeket egy továbbképzésre. A profik vagy nálunk tanultak erre persze a Categoriest használják! Az eredeti sorrend ekkorra már elveszett, a példában bejegyzések időrendben követték egymást, de mi szét-sort-oltuk.
A megoldás egyszerű. Hozzunk létre egy második táblázatot, amelyet elemezni fogunk! Megtehetjük ezt duplikálással is, de még jobb, ha hivatkozással oldjuk meg: =(Table 2 :: A1) A hivatkozásnak az is az előnye, hogy vissza tudjuk keresni, hol volt az eredeti adat.
(Az Almalap trükkje viszont az, hogy beszúr egy új Heading Coloumnt, amit besorszámoz. Erre az oszlopra rendezve mindig az eredeti adatsort kapjuk vissza.)

3.
Önellenőrzés

Emlékszel? Matekból gimiben pont járt arra, ha az végeredményt visszahelyettesítve ellenőrizted az eredményt. Nos, a Numbersben is érdemes a Mackel ellenőriztetni a számítást. Kilenc képzést tartó cég éves kimutatását nézzük, sorokban a képzések, oszlopban a hónapok. Az oszlopok alján összesítve látom a havonta megtartott képzések számát, a sorok végén pedig az egyes tárgyak összesített számát. E táblázat jobb alsó sarkában érdemes elvégezni azt a vizsgálatot, hogy a havi számok összege megegyezik-e a képzési adatok összegével. Ugye meg kellene? A felmérésben a táblázatok 17 százalékában nem egyezett meg.
A felmérés ismertetői a jobb alsó cellába IF függvény beírását javasolják, amely egyenlőtlenség esetén a „HIBA" üzenetet írja ki. Nekünk jobb ötletünk van! Írjuk be a =SUM(B11:M11)=SUM(N2:N10) képletet ebbe a cellába (értelemszerűen módosítva, ha nem kilenc termékünk és tizenkét hónapunk lenne. Ha jók a képleteink, TRUE, hanem, FALSE üzenetet kapunk a cellában. Ezt a Conditional Formattal tovább cizellálhatjuk.
Az ellenőrzést érdemes a képletek beírása után elvégezni, tényleg jó eredményt kapunk? A Numbers, bár az Apple fejlesztők dolgoztak, de csak végrehajtja azt, amire kérjük, nem értelmezi és javítja ki a hibás beírást. A legtöbb képlethiba amúgy a zárójelezés hibájából adódik. Az 5/4+7 képlet más eredményt ad, mint az 5/(4+7) - és legtöbbször az utóbbira gondolunk és az előbbit írjuk be.

4.
Ez most milyen adat?

A jól tagolt, elkülönített adatok segítik a megértést - és a hibafeltárást. A Numbers sokkal jobb eszközöket biztosít, mint az Excel, ahhoz, hogy elkülönítsük a bemenő adatokat, akár megkülönböztetve a konstans és változtatható bemenő adatokat; a számításokat végző részt, táblázatot, táblázatokat, sheeteket; és a végeredményt. Ne legyünk lusták, még a magunk számára se, kis szöveges magyarázattal ellátni, mit miért csináltunk úgy, ahogy. Később vagy más felhasználó számára éveket takaríthatunk meg így.
Nagyobb számítások esetén azt javasoljuk, hogy a bemenő-adatok és a végeredmények maradjanak egy sheeten, jól elrendezve, könnyen értelmezhetően. A számításokat tartalmazó táblázatokat pedig húzzuk át a második, sokadik sheetre. Használat során nem kell látnunk a fogaskerekeket, csak rángatjuk a karokat - bemenő adatok - és bámulunk, mint kapunk - végeredmények, grafikonok... Ez az elrendezés a véletlen módosítástól is véd.

5.
Grafikonizálj!

A táblázatokban nehéz észrevenni a rendellenes értéket, egy elütést. A grafikonon az ilyen azonnal látszik. Persze a feltételes formázással is sok minden kiugratható, ám a grafikont gyorsabban dolgozza fel az ember. Összehasonlító táblázatot készítesz az Apple webáruházai árairól Európában? A nem eurós árakat átszámolod euróra? És a norvég koronánál elütsz egy tizedes vesszőt? A grafikonon máris kiugrik a skandináv állam.

6.
Magyarázat

Váratlanul felhív egy évek óta elveszettnek hitt ügyfél, és arra kér, hogy az akkori ajánlatodat frissítve küldd már át neki. Spotlight segít, Time Machine a barátunk - tehát a Numbers doksi meglesz. De - melyik adat micsoda? Hogy számoltam? Miért osztottam 26-tal? A programozók egyik rémálma a program kommentezése - mi előzzük meg, hogy saját táblázatunk késztessen zokogásra. Legyen minden táblázatnak értelmes neve (szóköz nélkül!), legyenek elnevezve a sorok és oszlopok is.
Még így is csak bízhatunk abban, hogy betartva az eddigieket, nem hackeltük meg munkánkat - valamit egyszerűbb volt beírni, mint képlettel számoltatni, de erre a kis gerilla módosításra már nem emlékszünk. Eszünkbe fog jutni. Amikor már két órája nézzük, miért nem passzol az elvárthoz a végeredmény.

7.
Ne higgy a gépnek!

"Higgy a Macnek!" - csapott le a fenti mondat láttán a Fanatikus Almalap, de ez se hasson meg minket, igenis: gyanakodjunk! Ha másért nem, akkor azért, mert a táblázatok 17 százaléka hibát tartalmaz.

2013. október 11., péntek

Papírvonat

Hétvégére könnyed vasutas játékot ajánlok, a Papertraint (0,89€). A játék roppant egyszerű, a módosíthatatlan vasúti pályákon vonatok érkeznek és haladnának tovább. Ám útvonalaik keresztezik egymást, a mi feladatunk az, hogy a felkínált szerény mértékű forgalomszabályozó eszközzel - lámpa, váltó - elkerüljük az összeütközést és minden vonat célba érjen. Ennyi.

2013. október 10., csütörtök

A Big Data randizik a pszichológiával

A Big Data napjaink egyik info-kulcsszava, mint volt a multimédiás-cd vagy vékony-kliens. Tudjuk, hogy cégek és állami szervek irtózatos mennyiségű adatot halmoznak fel, amelyeket megpróbálnak feldolgozni, mielőtt belefulladnának (van ilyen irányú kívánságlista is) vagy fejükre omlana (dettó). Saját magunk is szembesülünk a nagyadat feldolgozási problémájával: vajon az összes olyan személyt töröltem a telefonomról, akit az új párom nem akar ott látni? Nagyadat az összes személy, amit szűrni kell a megadott feltétel szerint - remélem, érthető a példa. Sok adatból bármi kinyerhető, kimutatható, hisz Mark Twain is megmondta: hogy háromféle hazugság létezik: hazugság, szemérmetlen hazugság és a statisztika.
Most mégis egy hetvenöt-ezer résztvevős felmérés adatairól írnék, mert érdekesnek találtam. A felmérésben amerikaiak vettek részt, ők a kutatóknak hozzáférést adtak Facebook fiókjukhoz. Az elemzés a bejegyzések szövegét vizsgálta és képzett csoportokat. A következő ábrák az egyes csoportokat jellemző szóhasználatot mutatják, klikk a teljes mérethez.

Állapot szerint:


Életkor szerint:

Férfi-nő:

2013. október 9., szerda

Hogy zárok be egy alkalmazást iOS7 alatt?

Ilyen hetünk van, semmi kétség, áramlanak az iOS7 kérdések. Tudom, sok blog olvasó számára evidens a válasz, de nem mindenki akkor iPhone vagy iPad fun, mint ti. Sokan úgy vélik, hogy kérdezni kínos, mert elárulja, nem ebben az évezredben születtem, Jobst élőben már nem láttam...
Tehát, hogy zárjuk be az alkalmazásokat iOS7 alatt? Ahogy eddig, kétszer gyorsan megnyomjuk a mama-gombot. Alul látjuk a futó alkalmazások ikonját, ahogy eddig, de nincs bezáró fehér jel a bal felső sarokban. Az ikonok felett viszont ott látjuk az adott alkalmazás kijelző képét is. Értelemszerűen tudunk jobbra-balra mozogni. Ha viszont valamelyik kijelző képet felfelé húzzuk, dobjuk - nos, az alkalmazást már be is zártuk.
Logikus, hogy ha rábökünk valamelyik kijelző képre, akkor az adott alkalmazásba kerülünk.

2013. október 8., kedd

Automatikus alkalmazás frissítés (iOS7)

Sokan fogadták örömmel az iOS7 automatikus alkalmazás frissítését, sokan szeretnék inkább irányításuk alatt tartani az összes frissítési folyamatot. Az örül, akit sírba vitt a naponta változószámú frissítési lehetőséget jelző kis piros szám az App Store ikon jobb felső sarkában. Aki viszont utálja, ha a telefonja váratlanul adatforgalmat generál a háta mögött - holnap, ugye, a fizetést is felveszi helyettem -, az pedig továbbra is uralhatja iOS7 eszközét.
A Settings > iTunes & App Store > Automatic Downloads > Updates ki- vagy bekapcsolásával tehetjük magunkat boldoggá. Frissítetté. Kívánt állapotúvá.

2013. október 7., hétfő

iOS7 kérdés: hol keressem a keresést?

Ahogy egyre többen telepitik az iOS7-et, úgy szaporodnak az iOS7 kérdések. Az egyik típuskérdés: hová lett a keresés? Személy szerint nem tartottam sokra az iOS keresőjét, mert csupán néhány Apple-ös alkalmazásban keresett csak, ott pedig még én is tudtam, hogy mi hol van. Ami érdekes lett volna - például Dropboxban letöltött PDF -, ott nem keresett az iOS Spotlight. De nem kell ilyen messzire menni, a Keynote-ig sem látott el a kereső.
Az alapkérdésre a válasz: elég a képernyőn lefelé "legyinteni", s megjelenik a kereső. Vigyázzunk, ne a kijelző legtetején "legyíntsünk", ott téve ezt a Notification Center, Értesítési Központ, bukkan fel.
By the way, ettöl a hivatalos "legyintéstől" fázom, legyinteni valamire nem egy vagy pár ujjal szoktunk, a legyintés szó csengése sem pozitív nekem. Persze az első fordítási kísérlet abban a pillanatban múlt ki, amikor elhangzott. Az ujjal bökést, húzást az első nem hivatalos fordító "ujjazás"-nak nevezte.
Nem röhög! -szólt az olvasóra a Gonosz Almalap.

2013. október 3., csütörtök

Egek Ura, KLM az iPaden

A blogot követők tudják, van némi vonzódásom a repüléshez. Így nem meglepő módon egyből lecsaptam a KLM szerényen Aviation Empire-nak nevezett ingyenes játékára az iPaden. (Amúgy tegnap egy óra alatt iOS7-sé lett az iPadem. A dizájn így, iPaden, sokkal elviselhetőbb, mint ahogy arra a fényképek és írások alapján rákészültem. Ha nem mennénk jövő héten egy nagy céges képzést tartani, nem is frissítettem volna, de – nem bántam meg annyira, mint a Google térkép Apple-ösre cserélését.)

KLM
A játékot a holland légitársaság neves évfordulója alkalmával adta ki. Két játékmenetet követhetünk. Az egyikben a cég történetének megfelelő feladatokat kapunk, és azok sikeres elvégzésével juthatunk előre, a másik a szabad játék. Mindkettő során, ahogy telnek az évek, újabb és újabb repülőgép modelleket vásárolhatunk, illetve újabb és újabb reptereket nyithatunk. Mert a játékban nekünk kell a flottát és a reptereket is menedzselni, hiszen egyik nélkül a másik sem létezhetne.
Be kell valljam, a játék valamikor nyár közepén jelent meg, ráugrottam és koppantam. A történet mesélősben 1946-ig jutottam, ám akkorra leamortizált gépparkom veszteséges járatokat üzemeltetett lepukkant repterek közt és úgy el voltam adósodva, ahogy csak lehet. Na, gondoltam, ez genyaság, de majd a szabad játékban, ahol nem kell minden hülye feladatot elvégezni! Például nem kell 1924-ben az akkor holland gyarmat Jakarta-ba (Batávia) járatot indítanom. Már csak azért se, mert az elérhető gépek nem képesek leszállás nélkül megtenni a távot, a közbenső repülőtér megvétele pedig fele vagyonomba került. De legalább megvétele után is égette a pénzt, viszont Batáviába senki sem akart utazni. Szóval beleszerettem a játékba!

Lobog a szélben a szélzsák
Igen, a szabad-versenyesben is kétszer elbuktam, harmadszorra már nagyon Numbers számolósan mentem neki a feladatnak - hát, a siker még váratott magára. Talán azért, mert a játék túl jó, túl élethű. A (pénzért megnyitott) reptereket 3D-ben lehet körbejárni, a le- és felszálló (pénzért vett) repülők is megtalálhatók. Látjuk, ahogy a (pénzért épített) hangárba beállnak, hogy a (pénzért épített) kerozin-töltőn (pénzért) feltankoljanak vagy (pénzért) igénybe vegyék a (pénzért épített) szervizt. A számos elégedettségi szint eléréséhez jó, ha minden járatnak(!) saját hangárja, kútja és szerviz-standja van. Nem jó, hanem kell, hogy minden járatnak külön (pénzért épített) beszálló kapuja legyen, persze a kapu nem lebeg a reptér gyepe felett, (pénzért épített) fogadó épülethez csatlakozik, egy épülethez maximum két kapu. Ahhoz persze, hogy az utas az 1920-as években mosollyal és ne halál-félelemmel az arcán utazzon, (pénzért épített) VIP váróval örvendeztetjük meg.
A megvett reptérhez egy füves felszálló pálya jár, ezt hamar érdemes (pénzért épített) futópályára cserélni, persze új (pénzért épített) irányító-toronnyal, radarral, ILS-sel... A reptér nem eléggé csábító szállodák, színházak és még ki tudja mi minden nélkül, amelyek persze mind-mind pénzbe kerülnek.

Felülök a repülőre!
Nyilvánvaló, hogy mire lehet költeni, de honnan származik bevételünk? Nos, természetesen az utasokból. Ha cégünknél van egy elfekvő repülő, és két olyan reptér, amelyeken egy-egy kapu üres, pár bökéssel járatot indíthatunk, egy repülő hat célállomásból álló útvonalat repülhet végig. A bökésről jut eszembe, a játék összetettségéhez képest remekül játszható, a felületek, párbeszédpanelek jól lettek kitalálva. Talán egyedül a játék Helpje gyenge, kicsit több segítség elkelne. Vagy én vagyok nagyon béna.
Vissza a járatindításhoz! Megadtuk az útvonalat, onnantól csak néznünk és reménykednünk kell. Az indulásra kész gép vagy megvárja, hogy megteljen - a korán érkező utasok képesek ám leszállni a gépről és a késés miatt kompenzációt kérni, mi meg fizetünk, mint a katonatiszt - vagy indulhat szinte azonnal - akár üresen is. A repülésről és minden másról képeket itt találsz.
Ha a repülőgépből az repülés során fekete füst árad, akkor egyrészt lassabban cammog majd az égen, leszállás után lesz egy szervizkör (pénzért, naná!). Ha nincs füst, akkor a leszállás után csak egy tankolás vár ránk. És idegtépően hosszú várakozás a felszállásig.

Amíg pénzünkre várunk
Amíg pénzünkre várunk, érdemes megnézni a reptér és gép statisztikákat. Apró, de igen informatív ikonok számolnak be arról, hogy mi a helyzet a géppel vagy reptérrel, min kellene javítani. Néha azt is megtudjuk, hogy minek örülnek, de azért vigyáznak arra, hogy ne bízzuk el magunkat. Pár napja jött ki a programfrissítés, amely használhatóbb céges statisztikát is kínál. Eddig az összesített adatok a pillanatnyi állást tükrözték. Ha a Párizs-Athén járat tele volt, akkor ez csillagokat kapott, a hozzátartozó ikonok mély zöldek voltak. A járat fordultával, visszafelé tartva a francia fővárosba a gép csak félig telt meg - a statisztika azonnal sötét vörösbe öltözött.
A frissítés óta akár az utolsó száz út összesített statisztikája is lekérhető - így már lehet egy reptér, egy járat, egy repülő sorsáról dönteni. A pár hónapja ismételt bukásra állás miatt félretett játék így újra életre kelt, sikerült is minimális nyereséget generálni.
Még lenne pár említésre méltó dolog erről a gondosan kivitelezett KLM-promó játékról, de vár a légiflottám, így léptem, mert nem akarok repülni a cégtől.

2013. október 1., kedd

iOS7 alkalmazások egyedi kitiltása mobiladatforgalomból


Előfizetői csomagtól függ, hogy ki milyen elánnal használja iPhone-ját vagy iPadjét, ha nincs a közelben wifi. Az aggódók és kíváncsiak számára jó hír, hogy iOS7 alatt megnézhető, melyik alkalmazás mennyi bitet kerget át a mobilhálón. Korábban, iOS6 alatt erre külön appok születtek.

Válasszuk ki a User Cellular Data For > Settings > Cellular Data-t (most nem váltanék magyarra, bocs)! Itt látjuk az abc sorrendbe tett alkalmazások listáját, a forgalmazott mobilos adatmennyiséggel. Sőt! Itt kitlthatjuk a mobilos jóból a nem kívánt alkalmazást. Vagy épp beengedhetjük a tutiba. Külföldre utazva nagyon hasznos megoldás.