2017? Tiszta Amerika, ahol a számtech magazinok is két hónapra előre datálva jelentek, jelennek meg. De akárhogy is, az Adobe szinte az összes szoftverét frissítette, néhányat kidobott, néhány újdonságot is bemutatott.
Aki előfizetéssel használja az Adobe Creative Cloudot (CC), az már mailben is értesült a frissítésről, ha még nem töltötte volna le az új verziókat. Mi letöltöttük, és az ősöreg (2007) iMacen Sierra alatt eddig egyikkel sem volt gondunk (PS, AI, Bridge, ID, PR, AE, XD, MU és AN - ha jól emlékszem, ezeket néztük, mert oktatjuk is őket.) Oké, az AE-vel igen, de annak oka a videokártya korossága és nem a szoftver hibája. Aki érintett, járjon utána!
Lightroom
Az Apple-ösök fájó szívvel gondolnak az Aperture-re, és használják elégedetten az Adobe Lightroomját, mert a Fotók édeskevés egy profi fényképész számára - ez van. A Lightroom, ha valaki nem ismerné ezt az alkalmazást, egyfelől a Photoshop azon részét tudja, amellyel képet lehet manipulálni, javítani, rosszabbítani, módosítani. Másrészt olyan funkciókat tartalmaz, amelyre egy profi fényképésznek lehet szüksége: képválogatás, megosztás.
A Ligthroom nem csak Macre, de iOS eszközre is elérhető. Ez utóbbiakon is lehet a RAW (magyar szóhasználattal: nyerskép) fájlokat szerkeszteni, a Lightroom szinkronizálja az azonos Adobe ID-s Ligthroomok között a képeket, ha akarjuk. Az iOS-es fejlesztés eredménye, hogy a fotó bármelyik részét kijelölve csak azon a részen is állítható az expozíció, a fényerő, a tisztaság és egyéb mércék.
Bár elsőre perverzen hangzik, de elkészült az Apple TV-re optimalizált Lightroom is. Ez jó, amikor a családnak akarjuk a képeinket mutogatni, akkor nem egy mobilt adunk körbe, hogy mindenki tapicskolja ("Nagyi, neked segítek!"), hanem szép nagyban láthatók a képek. És máris kezd értelme lenni a több ezer képpont széles képeknek is, ami - profi fotósok esetén - alapértelmezett.
A Lightroomot az Adobe összekötötte a Stockkal. A Stock az Adobe képügynöksége, ahonnan - pénzért persze - képeket válogathatunk, vásárolhatunk, hogy azokat legálisan használjuk fel hirdetésbe, weblapon. A Lightroom használó mostantól feltöltheti a képét a Stockba - hátha valaki megveszi. Az árakról, jutalékról, hogyan-működikről én nem tudok semmit, de kiváló oktatóink a Ligthroom képzésen vagy konzultáción erre is meg tudnak felelni.
2016. november 14., hétfő
2016. november 10., csütörtök
Összeg betűvel kiírva és jól elrejtve (2. rész)
Egyszerű feladattal küzdünk, szeretnénk apró Pages doksinkban szépen megjeleníteni egy változtatható összeget számmal és betűvel. Az első részben elkészítettük a számot szöveggé konvertáló táblázatainkat. Most megpróbáljuk megoldani, hogy lehessen beírni számértéket a Pages oldalon, de a beírás helye - cellája - a nyomtatáson ne látszódjon. Ugyanis nem akarunk állandóan odafigyelni, hogy csak adott oldalt nyomtassunk. Mi csak kattintunk a Nyomtatás ikonra, ütjük az Entert, hadd menjen! Ja! A számolást végző táblázatot pont annyira nem akarom kinyomtatni, mint a számjegy-betűvel táblázatot!
Adatok összerendezése
Töröljük ki az "írógépes" szöveget! Az Almamagos Jony táblázatot (Elrendezés fül > Mozg. szöveggel) húzzuk a képen látható módon legfelülre. A két táblázatot pedig, amelyekkel szöveggé alakítjuk a számokat, húzzuk az oldal aljára - ehhez mindkettőt szabadon úszóvá kell tenni: Elrendezés fül > Oldalon marad. A fenti képhez hasonlót kapunk.
A számolós táblázaton (képen Table 1-1) a B2 cellát tegyük egyenlővé a Jonys táblázat A1 cellájával. Amit a Jonyn beírunk értéket, az változzon szöveggé (képen nem látható módon).
A Jonys táblázat sorát, amely a számértéket már beilleszti a szövegbe (A3), módosítsuk úgy, hogy a sok pont helyére a lenti táblázat "végeredménye" kerüljön! Valami ilyesmi lesz:
="Fizessen neked Applemag Jony "&A1&"Ft, azaz "&'Table 1-1'::B10&" forintot."
Táblázatok elrejtése
Kijelölöm az elrejtendő táblázatot. A cél az, hogy semmi se látszódjon, ezért a cella határoló vonalakat megszüntetem, a színkitöltésekkel szintén. Ahol nem tudom az elemet rejteni, ott fehérré teszem.
A jobb oldalsáv Táblázat fülén elrejtem a táblázat nevét, a táblázat keretét nem létezővé teszem, megszüntetem az alternatív sor színezést. A Cell fülön a Kitöltést megszüntetem, a Keret (Border) összes verziójában nulla vonalvastagságot választok – ez jobb, mint fehérré tenni a cella határolókat. A Szöveg fülön, sajnos nincs más választásom, a szöveget fehérré teszem – elrejteni nem tudom. Végül az Elrendezés (Arrange) fülön meg "leghátulra" küldöm a táblázatot azért, mert a fehér betűk így nem "lyukaszthatják ki" a felette levő fekete szövegre.
Nem szép, de hatékony megoldás. Ha máshova kattintva megszüntetjük a táblázat kijelölését, akkor az "el is tűnik". Persze, mi tudjuk, hogy hol van, ezért az egérrel odakattintva megtaláljuk és ha kell, vissza tudjuk hozni a látható tartományba.
A felső képen a szám>szöveg táblázatot rejtettem el. Ezért fehérek azok a szövegek, amelyek ebből a táblázatból származnak.
A táblázatokat persze elrejthettük volna úgyis – mivel egyszerűbb, ezért utólag mondom csak el (és a Gonosz Almalap elismerően megveregette a vállam) –, hogy elküldjük a táblázatot leghátulra, fölé pedig egy fehér kitöltésű és esetleg fehér szegélyű mindent kitakaró téglalapot teszünk.
Végső simítás
A Jonys táblázatból kitöröljük a felesleges sorokat, csak kettő marad. Az, amelyikbe a számot írom és az, amelyikben a szöveg megjelenik. A táblázatot a szöveg kivételével "kifehérítem" a fent leírt módon. Sőt, az összeg cellát is kifehérítem. Kész is vagyunk!
Mivel én tudom, hogy hol van a szám, bármikor odakattinthatok, átírhatom, ahogy ez a képen is látszik. De nyomtatásban, meg amúgy sem, nem látszik, nem jelenik meg. Ahogy az oldal alján bujkáló táblázatok sem.
Megoldva
Érték számmal és szöveggel szépen szövegbe illesztve feladat megoldva. Dr. Bubóval szólva: Kérem a következőt!
Adatok összerendezése
Töröljük ki az "írógépes" szöveget! Az Almamagos Jony táblázatot (Elrendezés fül > Mozg. szöveggel) húzzuk a képen látható módon legfelülre. A két táblázatot pedig, amelyekkel szöveggé alakítjuk a számokat, húzzuk az oldal aljára - ehhez mindkettőt szabadon úszóvá kell tenni: Elrendezés fül > Oldalon marad. A fenti képhez hasonlót kapunk.
A számolós táblázaton (képen Table 1-1) a B2 cellát tegyük egyenlővé a Jonys táblázat A1 cellájával. Amit a Jonyn beírunk értéket, az változzon szöveggé (képen nem látható módon).
A Jonys táblázat sorát, amely a számértéket már beilleszti a szövegbe (A3), módosítsuk úgy, hogy a sok pont helyére a lenti táblázat "végeredménye" kerüljön! Valami ilyesmi lesz:
="Fizessen neked Applemag Jony "&A1&"Ft, azaz "&'Table 1-1'::B10&" forintot."
Táblázatok elrejtése
Kijelölöm az elrejtendő táblázatot. A cél az, hogy semmi se látszódjon, ezért a cella határoló vonalakat megszüntetem, a színkitöltésekkel szintén. Ahol nem tudom az elemet rejteni, ott fehérré teszem.
A jobb oldalsáv Táblázat fülén elrejtem a táblázat nevét, a táblázat keretét nem létezővé teszem, megszüntetem az alternatív sor színezést. A Cell fülön a Kitöltést megszüntetem, a Keret (Border) összes verziójában nulla vonalvastagságot választok – ez jobb, mint fehérré tenni a cella határolókat. A Szöveg fülön, sajnos nincs más választásom, a szöveget fehérré teszem – elrejteni nem tudom. Végül az Elrendezés (Arrange) fülön meg "leghátulra" küldöm a táblázatot azért, mert a fehér betűk így nem "lyukaszthatják ki" a felette levő fekete szövegre.
Nem szép, de hatékony megoldás. Ha máshova kattintva megszüntetjük a táblázat kijelölését, akkor az "el is tűnik". Persze, mi tudjuk, hogy hol van, ezért az egérrel odakattintva megtaláljuk és ha kell, vissza tudjuk hozni a látható tartományba.
A felső képen a szám>szöveg táblázatot rejtettem el. Ezért fehérek azok a szövegek, amelyek ebből a táblázatból származnak.
A táblázatokat persze elrejthettük volna úgyis – mivel egyszerűbb, ezért utólag mondom csak el (és a Gonosz Almalap elismerően megveregette a vállam) –, hogy elküldjük a táblázatot leghátulra, fölé pedig egy fehér kitöltésű és esetleg fehér szegélyű mindent kitakaró téglalapot teszünk.
Végső simítás
A Jonys táblázatból kitöröljük a felesleges sorokat, csak kettő marad. Az, amelyikbe a számot írom és az, amelyikben a szöveg megjelenik. A táblázatot a szöveg kivételével "kifehérítem" a fent leírt módon. Sőt, az összeg cellát is kifehérítem. Kész is vagyunk!
Mivel én tudom, hogy hol van a szám, bármikor odakattinthatok, átírhatom, ahogy ez a képen is látszik. De nyomtatásban, meg amúgy sem, nem látszik, nem jelenik meg. Ahogy az oldal alján bujkáló táblázatok sem.
Megoldva
Érték számmal és szöveggel szépen szövegbe illesztve feladat megoldva. Dr. Bubóval szólva: Kérem a következőt!
2016. november 8., kedd
Összeg betűvel kiírva és jól elrejtve (1. rész)
Két részes "hogyan csináld" írás első felében belefutunk a feladatba, meg is oldjuk, a csicsa marad a következő részre. A feladat Pagesben jött, de Numbersben vagy Keynote-ban ugyanez a megoldás. És igen, meg lehet oldani másként is, szebben is talán, de én így szeretem. (És sajnálom, de a képeken az angol függvény-nevek láthatók.)
Az írógépes megoldás
Ennél már csak a használata lehet gagyibb: kinyomtatni és kézzel beleírni. Jó, persze van olyan helyzet, de. Mennyivel szebb lenne, ha az okos számítógép a beírt összeghez passzítaná a szöveget. Sőt, magától kiírná szövegesen a számértéket. Nos, ez a feladatunk!
Táblázattal oldom meg
A feladatot táblázattal fogjuk megoldani, most rondán, a második részben pedig szépen. A fenti képen az felső cellában látható az összeg: 732 891 forint. A második cellában azt a képletet látod, ami a harmadik cellában a kívánatos szöveget eredményezi, egyelőre még a szám szöveges kiírása nélkül.
A számot tartalmazó A3 cellát könnyen illesztjük szövegbe. Szövegek összeadásához az & jelet kell használni. Oda kell figyelni a szóközökre is. Ha a "Ft"-t nem akarjuk a számmal egybeírni, akkor az idézőjeleken belül egy szóközzel kell a második szövegrészt kezdeni.
Valójában egy függvényt használunk, vagy inkább egy számolt cellát. A cella értéke a két fix szövegrész közé beillesztett szám. Ilyen esetekben a szöveget mindig idézőjelek közt adjuk meg.
Persze a szám beillesztés volt a könnyebb feladat.
Ezt a táblát fogjuk celláról-cellára létrehozni. A szövegesítendő szám a B2-ben található – és mert nem vagyok következetes, a szám most: 3 657 336.
Amikor képletekkel dolgozunk, érdemes felkészülni arra, hogy azokat folyamatosan teszteljük, mielőtt megbízunk bennük. Ezért, hogy könnyen tudjam módosítani a B2 cellát, három másik cellából raktam össze: A1:A3. Az A1-ben vannak a milliók, ezt a cellát csúszka számformátummá tettem, nulla(!) és kilenc között egyesével változtatható az értéke. Az A2 az ezresek, az A3 a "reszli", mindkettő csúszka 0-999 között.
Az A oszlopban a nagyságrendeket írtam be (milliótól egyig), minden más képlet. Ezen és a következő ábrán is a cellákba írt képletek láthatók. A képletek mindig egyenlőség jellel kezdődnek, ez a képeken hiányzik. De kell az egyenlőség jel, hogy a képlet képletként működjön.
Nem, annyira nem brutális.
Ugye az A oszlopban vannak a nagyságrendek, a B oszlopan szeretém látni, hány millió, meg hány tízezer van, szét kell szedni a számot számjegyeire.
Az INT függvény egy szám egész részét veszi. A milliónál egyszerű a dolgom, a számról tudom, hogy kisebb, mint tíz millió. Így ha azt elosztom egymillióval akkor a milliók darabszáma lesz az eredmény egész része. És nekem ez kell.
A TRUNC függvény levág, lekerekít adott számjegyre. Nem futnék itt bele a hosszabb magyarázatba. A TRUNC-os sorok a kívánt nagyságrendre kerekítenek, majd levonják a nagyobb helyiértékekhez tartozó részt a számból, így kapjuk meg az adott helyiértéken álló számot.
A legalsó sorban egy rettentő sok cellát érintő szövegösszefűzést látsz, itt keletkezik a vágyott szöveg.
Szám betűvel kiírva
A B oszlopban megkaptuk a helyiértéken levő számokat, ezeket szeretnék szöveggé alakítani, a számolós táblázatunk C oszlopában. Ezt látod a lenti képen - képletekkel.
Amennyiben a számérték nem nulla - azt nem kell kiírnom -, akkor a "Table 2" táblázatból keresem ki a megfelelő szöveget. Mutatom is a "Table 2"-t, aminek kifejezőbb nevet is adhattam volna.
A VLOOKUP (fkeres) az egyik legjobb függvény! A fenti táblázatban keressük az adott helyiértéken álló számot mindig a kereséséi tábla első oszlopában. A második, harmadik vagy negyedik oszlopban (most) ott a megfelelő szöveg. Például a "2" attól függően "kettő", "húsz" vagy "huszon", hogy melyik helyiértéken áll: huszonkettő.
Milliós, ezer és kötőjel
Eddig csak látszólag volt bonyolult. Valójában megfelelő szövegre cseréltük az egyes helyiértékeken álló számjegyeket. A szépség a részletekben lakozik.
A millió szöveget csak akkor kell kiírnom, ha nem nulla van a milliós helyiértéken.
Ugye a millió és az ezres közé kötőjelet teszünk? Igen. De. De csak akkor, ha van milliós érték és nem kerek millió a szám, van nullától eltérő számjegy még a számban.
A "száz" szövegben csak akkor szerepel, ha a százas vagy százezres helyén nem nulla áll.
És akad még pár ilyen szabály.
Meg szabálytalanság is. Kétezer alatt egybeírjuk a számot (én így tanultam), felette meg kötőjellel.
A táblázatom jobb széle a beírt képletekkel.
Kész vagyok
Amikor minden képlet a helyén, akkor a táblázat alján megjelenik a helyes szöveg. Ismételve önmagam, tesztelni érdemes. Leginkább a kritikus számokkal, 1999, 2000, 2001 meg ilyesmik. A csúszkák abban is segítenek, hogy véletlen értékeket gyorsan előállítva sok ellenőrzést végezzünk el.
Mi maradt hátra?
A táblázat aljában levő cellában összeálló szöveg beillesztése az elismervényes szövegbe – ez nem lesz egy nagy kaland.
Utána viszont megpróbáljuk megoldani, hogy lehessen beírni számértéket a Pages oldalon, de a beírás helye - cellája - a nyomtatáson ne látszódjon. Ugyanis nem akarunk állandóan odafigyelni, hogy csak adott oldalt nyomtassunk. Mi csak kattintunk a Nyomtatás ikonra, ütjük az Entert, hadd menjen! Ja! A számolást végző táblázatot pont annyira nem akarom kinyomtatni, mint a számjegy-betűvel táblázatot! Azért maradt feladat a következő részre.
Az írógépes megoldás
Ennél már csak a használata lehet gagyibb: kinyomtatni és kézzel beleírni. Jó, persze van olyan helyzet, de. Mennyivel szebb lenne, ha az okos számítógép a beírt összeghez passzítaná a szöveget. Sőt, magától kiírná szövegesen a számértéket. Nos, ez a feladatunk!
Táblázattal oldom meg
A feladatot táblázattal fogjuk megoldani, most rondán, a második részben pedig szépen. A fenti képen az felső cellában látható az összeg: 732 891 forint. A második cellában azt a képletet látod, ami a harmadik cellában a kívánatos szöveget eredményezi, egyelőre még a szám szöveges kiírása nélkül.
A számot tartalmazó A3 cellát könnyen illesztjük szövegbe. Szövegek összeadásához az & jelet kell használni. Oda kell figyelni a szóközökre is. Ha a "Ft"-t nem akarjuk a számmal egybeírni, akkor az idézőjeleken belül egy szóközzel kell a második szövegrészt kezdeni.
Valójában egy függvényt használunk, vagy inkább egy számolt cellát. A cella értéke a két fix szövegrész közé beillesztett szám. Ilyen esetekben a szöveget mindig idézőjelek közt adjuk meg.
Persze a szám beillesztés volt a könnyebb feladat.
Szám szövegesen
A szám szöveggé alakítása előtt eldöntöttem, tízmilliónál kisebb, egész számokat szeretnék szöveggé konvertálni. Akinek másra lenne szüksége, remélem a példa alapján boldogul.Ezt a táblát fogjuk celláról-cellára létrehozni. A szövegesítendő szám a B2-ben található – és mert nem vagyok következetes, a szám most: 3 657 336.
Amikor képletekkel dolgozunk, érdemes felkészülni arra, hogy azokat folyamatosan teszteljük, mielőtt megbízunk bennük. Ezért, hogy könnyen tudjam módosítani a B2 cellát, három másik cellából raktam össze: A1:A3. Az A1-ben vannak a milliók, ezt a cellát csúszka számformátummá tettem, nulla(!) és kilenc között egyesével változtatható az értéke. Az A2 az ezresek, az A3 a "reszli", mindkettő csúszka 0-999 között.
Az A oszlopban a nagyságrendeket írtam be (milliótól egyig), minden más képlet. Ezen és a következő ábrán is a cellákba írt képletek láthatók. A képletek mindig egyenlőség jellel kezdődnek, ez a képeken hiányzik. De kell az egyenlőség jel, hogy a képlet képletként működjön.
Nem, annyira nem brutális.
Ugye az A oszlopban vannak a nagyságrendek, a B oszlopan szeretém látni, hány millió, meg hány tízezer van, szét kell szedni a számot számjegyeire.
Az INT függvény egy szám egész részét veszi. A milliónál egyszerű a dolgom, a számról tudom, hogy kisebb, mint tíz millió. Így ha azt elosztom egymillióval akkor a milliók darabszáma lesz az eredmény egész része. És nekem ez kell.
A TRUNC függvény levág, lekerekít adott számjegyre. Nem futnék itt bele a hosszabb magyarázatba. A TRUNC-os sorok a kívánt nagyságrendre kerekítenek, majd levonják a nagyobb helyiértékekhez tartozó részt a számból, így kapjuk meg az adott helyiértéken álló számot.
A legalsó sorban egy rettentő sok cellát érintő szövegösszefűzést látsz, itt keletkezik a vágyott szöveg.
Szám betűvel kiírva
A B oszlopban megkaptuk a helyiértéken levő számokat, ezeket szeretnék szöveggé alakítani, a számolós táblázatunk C oszlopában. Ezt látod a lenti képen - képletekkel.
Amennyiben a számérték nem nulla - azt nem kell kiírnom -, akkor a "Table 2" táblázatból keresem ki a megfelelő szöveget. Mutatom is a "Table 2"-t, aminek kifejezőbb nevet is adhattam volna.
A VLOOKUP (fkeres) az egyik legjobb függvény! A fenti táblázatban keressük az adott helyiértéken álló számot mindig a kereséséi tábla első oszlopában. A második, harmadik vagy negyedik oszlopban (most) ott a megfelelő szöveg. Például a "2" attól függően "kettő", "húsz" vagy "huszon", hogy melyik helyiértéken áll: huszonkettő.
Milliós, ezer és kötőjel
Eddig csak látszólag volt bonyolult. Valójában megfelelő szövegre cseréltük az egyes helyiértékeken álló számjegyeket. A szépség a részletekben lakozik.
A millió szöveget csak akkor kell kiírnom, ha nem nulla van a milliós helyiértéken.
Ugye a millió és az ezres közé kötőjelet teszünk? Igen. De. De csak akkor, ha van milliós érték és nem kerek millió a szám, van nullától eltérő számjegy még a számban.
A "száz" szövegben csak akkor szerepel, ha a százas vagy százezres helyén nem nulla áll.
És akad még pár ilyen szabály.
Meg szabálytalanság is. Kétezer alatt egybeírjuk a számot (én így tanultam), felette meg kötőjellel.
A táblázatom jobb széle a beírt képletekkel.
Kész vagyok
Amikor minden képlet a helyén, akkor a táblázat alján megjelenik a helyes szöveg. Ismételve önmagam, tesztelni érdemes. Leginkább a kritikus számokkal, 1999, 2000, 2001 meg ilyesmik. A csúszkák abban is segítenek, hogy véletlen értékeket gyorsan előállítva sok ellenőrzést végezzünk el.
Mi maradt hátra?
A táblázat aljában levő cellában összeálló szöveg beillesztése az elismervényes szövegbe – ez nem lesz egy nagy kaland.
Utána viszont megpróbáljuk megoldani, hogy lehessen beírni számértéket a Pages oldalon, de a beírás helye - cellája - a nyomtatáson ne látszódjon. Ugyanis nem akarunk állandóan odafigyelni, hogy csak adott oldalt nyomtassunk. Mi csak kattintunk a Nyomtatás ikonra, ütjük az Entert, hadd menjen! Ja! A számolást végző táblázatot pont annyira nem akarom kinyomtatni, mint a számjegy-betűvel táblázatot! Azért maradt feladat a következő részre.
2016. november 3., csütörtök
Külföldön olcsóbb a Mac? (2016/11)
Az új MacBook Pro bemutatása mellett az Apple rendezte az elmúlt egy év deviza-árfolyam változásai miatt eldrágult vagy olcsóbbá vált Mac árakat is. Az új MBP árak nem csak nálunk szöktek az égbe. Angliában a font gyengülése miatt drágultak a Macek, de cégek esetében a hordozható gépek tekintetében még így is náluk kell a legkevesebbet fizetni.
Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. Oroszország nem EU tag, tehát az onnan behozott adott értékű eszközöket bizony el kell vámoltatni.
És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!
Magánszemélyek
Mi, ugye, bruttó árat fizetünk.
Cégeknek
Mert ők visszaigényelhetik az áfát.
Mac-index
Tavaly nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index, amely várhatóan hónapok során nyeri majd el végleges számítási módját, az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel négyszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.
Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve)
2016. november 2., szerda
MBP :: MagSafe sirató :: jó lesz az USB-C
Miközben vidám fordításokat olvashatunk arról, hogy milyen überállat jó a Touch Bar, kevesebb szó esik a veszteségekről. Ilyen a MagSafe, ami szerény véleményünk szerint az Apple egyik zseniális találmánya. A tápkábel mágnesesen cuppant a géphez, így a Macet nem lehetett zsinórjánál fogva lerántani, mert a MagSafe engedett.
Vissza 2006-ba, amikor Jobs a WWDC-n bemutatta az Intel processzoros Maceket. És a "one more thing" a MagSafe MacBook Pro volt. A MacWorld 2006 :: Steve Jobs előadása linkre megnyíló lap jobb oldalán az utolsó témaként érdemes a MacBook Pro-ra kattintani. Bár a bemutató az Apple fénykorát idézi (a szájt meg az akkori tudásunkat).
Jó lesz az USB-C
Szívem szerint hatalmas kérdőjelet tennék az alcím végére, de. A fenti képen az Apple aktuális kábel-kínálata. USB 2 és 3, FireWire, Lightning kontra VGA, DVI, HDMI, kis USB ... nem egy felhasználóbarát. És akkor még nem is szóltunk a tápkábelek kontinensenként eltérő voltáról.
Az USB-C (vagy bármi) az Apple választása, ha marad a MacBook Air, akkor azon is USB-C lesz, ahogy - szerintünk - az asztali Maceken is, talán a nagyobb iMac és a Mac Pro őrizhet meg más csatlakozót. Ez az áttérés idején dühítő, a meglevő kábelkészlethez vagy átalakítót vásárolunk, vagy újra vesszük őket. De a végén a fenti kábel-dzsungel négy-öt kábelre csökken, annak nem csak a mindent racionalizáló Apple fog örülni, de a nem számtech felhasználók is.
MagSafe sirató
Tudom, már az új MacBooknál sincs MagSafe, ez az egyik ok, amiért nem venném. Az USB-C bármilyen univerzális, kolosszális, soha nem látott világmegváltó, a lerántás elleni védelmet nem tudja. És pont. Jöhet a múlt idéző siratás.Vissza 2006-ba, amikor Jobs a WWDC-n bemutatta az Intel processzoros Maceket. És a "one more thing" a MagSafe MacBook Pro volt. A MacWorld 2006 :: Steve Jobs előadása linkre megnyíló lap jobb oldalán az utolsó témaként érdemes a MacBook Pro-ra kattintani. Bár a bemutató az Apple fénykorát idézi (a szájt meg az akkori tudásunkat).
Jó lesz az USB-C
Szívem szerint hatalmas kérdőjelet tennék az alcím végére, de. A fenti képen az Apple aktuális kábel-kínálata. USB 2 és 3, FireWire, Lightning kontra VGA, DVI, HDMI, kis USB ... nem egy felhasználóbarát. És akkor még nem is szóltunk a tápkábelek kontinensenként eltérő voltáról.
Az USB-C (vagy bármi) az Apple választása, ha marad a MacBook Air, akkor azon is USB-C lesz, ahogy - szerintünk - az asztali Maceken is, talán a nagyobb iMac és a Mac Pro őrizhet meg más csatlakozót. Ez az áttérés idején dühítő, a meglevő kábelkészlethez vagy átalakítót vásárolunk, vagy újra vesszük őket. De a végén a fenti kábel-dzsungel négy-öt kábelre csökken, annak nem csak a mindent racionalizáló Apple fog örülni, de a nem számtech felhasználók is.
2016. november 1., kedd
Mi az, amit az Apple, a Google, a Microsoft és az Adobe közösen fejleszt?
A betűk megjelenítése nem olyan egyszerű, mint hinnénk. Hiába olvassuk ezt a bejegyzést ragyogó szépségű betűkből a Macen, meglehet, hogy anyu Chrome tabletjén szálkás lesz, vagy a Samsung mobilon meg ronda. Azt hinné a felhasználó, hogy 2016-ra azért az informatikának a betű megjelenítés nem lehet probléma. Pedig az, ahogy ez a Wired cikk rávilágít.
Egyszer már majdnem jó volt, mondhatnánk, de aztán beütött a mobil korszak. Az eltérő kijelzőkön pedig az olvashatóság érdekében – de nem mindig sikerrel – helyben módosítják a betűk méretét, vastagságát és egyéb jellemzőit. A "dinamikus betű" megjelenése a levegőben van, de eddig még senki sem csapta le a labdát. Ha nem lennél tipográfus vagy fejlesztő, akkor szólunk: itt a lehetőség!
Kelletlen összefogás
Milyen összefogás? Az Apple, a Google, a Microsoft és az Adobe dolgozik össze. Ez a négy számítógépes tipográfiát meghatározó vállalkozás – az első három operációs rendszer szinten, az Adobe pedig alkalmazásai által. Ők pár hete mutatták be a "dinamikus betűt" (variable font). "Évszázadokon át a betűk metszettek voltak, még ha számítógéppel készültek is, nem változtak a méreteik" - magyarázza az Adobe Typekit és Adobe Type igazgatója, Tim Brown. "Most olyan módon kell dolgoznunk, ahogy még tipográfus agya nem dolgozott. Reagálni kell a változó környezetre a szépség megőrzése mellett."
A betűk, amiket ma használunk, önálló betű-fájlok vagy betűcsalád-gyűjtemények. Ennek a blognak a szövege Arial betűtípus normál családjával jelenítődik meg (az Almalapon vagy MacAcademia / mAcademia oldalon mássá alakul). Ehhez egyetlen betűcsalád-fájl szükséges csak. A dőlt betűs részhez egy másik betűcsalád-fájlra van szükség. Dőlt = italic (angol, számítógép) = kurzív (német, nyomda). A vastaghoz megint egy másik. Vastag = bold = fett. A betűcsaládok mindegyikéhez önálló betűcsalád-fájl kell, ha szépen szeretnénk a weblapot megjeleníteni – márpedig szépen szeretnénk. Minél több betűcsaládot használunk – akár csak egyetlen karakterét=betűjét is –, annál több a letöltendő információ, annál lassabb az weboldal teljes megjelenítése. Így az olvasnivalóban vagy tipográfiában erős oldalak lassan töltődnek le. Ez pedig a kreativitást is gátolja.
Dizájn tér vs. Miénk itt a tér!
A "dinamikus betű"-t tároló fájlban nem csak a betű leírása található meg, hanem az is, hogy "viselkedik" a betű a "dizájn-tér"-ben (design-space) történő módosításkor.
A tengelyek mentén a betűk adott tulajdonsága változik. Például a betű vastagsága. Ha ismerjük azt, hogy az adott betű milyen szabályok szerint változik igen vékony (Thin) és roppant dagadt (Ultra) között, akkor egyszerű szorzás-osztással bármilyen szélességűvé alakítható. Szemben az eddigi öt-hét diszkrét szélességgel. (Más az, amikor a betű szélessége változik és más az, amikor a betűt alkotó vonalak vastagodnak-keskenyednek! Akit érdekelnek a betűk és történeteik, azoknak ajánlom a minden Macen előretelepített FontBook/Betűkönyv(?) alkalmazást.)
A betű jellemzőinek dinamikus, számolt változtatása a fejlesztők kezére adja megjelenítést, akár örülünk ennek, akár nem. A lehetséges előnyök közül csak a fájlméret csökkenést említeném. A microsoftos Peter Constable varsói előadásán hangzott el, hogy amíg egy átlagos betűcsalád (keskeny, félkeskeny, normál, félkövér és kövér –tehát öt típus) 650kB, addig az új "dinamikus betű" fájl mérete csak 200kB (na, ez sem kicsi).
És mint írtuk, a kisebb fájl, gyorsabb letöltés. Gyorsabb letöltés, gyorsabb renderelés, oldalgenerálás. Kisebb fájl, kisebb fájlforgalom, kevesebb költség.
És jó ez nekünk? Igen!
A fejlődő országokban, ahol a wifi és a 2G még luxuscikk (valamint az olyan drága szolgáltatók országában, mint Magyarország), a gyorsabb oldalletöltés pénz és időmegtakarítást jelent. De akkor is örülhetünk az új megoldásnak, ha korlátlan net elérésünk van. Az Internet nem lesz többé ijjesztő font-buhera színtere – talán. A jó programózók élnek majd a lehetőséggel, hogy a megjelenítő eszközhöz optimalizálják a betű-megjelenítést.
A technológia az Apple TrueType GX és az Adobe Multiple Master betű-kezelési technológiájára épül, ez utóbbi már a 90-es évek közepén is elérhető volt. Akkor miért kellett ennyi ideig várnunk? Ahogy az elektromos autó koncepciója is több évtizedes, az igény most érte el a szolgáltatókat.
"Aki most betűkkel foglalkozik, az egyszerre csak egy platformra tud koncentrálni" – beszél a jelenről a jónevű Fontlab elnöke, Thomas Phinney "A jövő viszont hatalmas lehetőséget kínál, bárhová is tervezel betűt vagy betűt használva."
Az új specifikáció már elérhető. Ezzel persze a munka nem ért véget, sőt! Ahogy lenni szokott, épp most kezdődik. A dizájnernek újra kell gondolni, melyik betűcsalád illeszkedik legjobban a terveihez – eldobhatja a kényszerű kompromisszumokat. A böngészőkre viszont új feladat vár: eddig készen kapták a megjelenítendő betűt – ezt azért kis szódával higgyük el, eddig is lehetett torzítani a betűket –, most viszont az alapból kell kiszámolni mindent.
Az Apple, a Google, a Microsoft és az Adobe - a digitális betűvilág négyesfogata – éveken át tervezte, fejlesztette rendszerét, ezért a gyors használatba vétel is valószínű. A Google a lehető leghamarabb be szeretné építeni a Chrome böngészőbe és más termékeibe is (Android, netán?). Az Adobe még az év vége előtt szeretne "dinamikus betű" tervező alkalmazást bemutatni a Creative Cloudjában. A Microsoft 2017 végére ígérte, hogy az összes terméke támogatja majd a "dinamikus betű"-t. Az Apple ugyan nem nyilatkozott – ezen meg sem lepődünk –, de várhatóan a jelenlegi operációs rendszere, a Sierra egyik frissítésében benne lesz a "dinamikus betű".
Nem dinamikus: reszponzív :)
Megtetszett az írás, nekiálltam fordítani. Az első helyen elgondolkodtam, miként is szólítsam a "variable font"-ot. Dinamikust választottam, és most, hogy eljutottam, mi több, elolvastam a Wired cikk utolsó sorait, nincs kedvem végig átírni a dinamikust reszponzívra. Pedig a Fontlabos Phinney mondata aranyat ér: "Mostantól nem csak a honlap lehet reszponzív, de az összes rajta olvasható betű is."
Egyszer már majdnem jó volt, mondhatnánk, de aztán beütött a mobil korszak. Az eltérő kijelzőkön pedig az olvashatóság érdekében – de nem mindig sikerrel – helyben módosítják a betűk méretét, vastagságát és egyéb jellemzőit. A "dinamikus betű" megjelenése a levegőben van, de eddig még senki sem csapta le a labdát. Ha nem lennél tipográfus vagy fejlesztő, akkor szólunk: itt a lehetőség!
Kelletlen összefogás
Milyen összefogás? Az Apple, a Google, a Microsoft és az Adobe dolgozik össze. Ez a négy számítógépes tipográfiát meghatározó vállalkozás – az első három operációs rendszer szinten, az Adobe pedig alkalmazásai által. Ők pár hete mutatták be a "dinamikus betűt" (variable font). "Évszázadokon át a betűk metszettek voltak, még ha számítógéppel készültek is, nem változtak a méreteik" - magyarázza az Adobe Typekit és Adobe Type igazgatója, Tim Brown. "Most olyan módon kell dolgoznunk, ahogy még tipográfus agya nem dolgozott. Reagálni kell a változó környezetre a szépség megőrzése mellett."
A betűk, amiket ma használunk, önálló betű-fájlok vagy betűcsalád-gyűjtemények. Ennek a blognak a szövege Arial betűtípus normál családjával jelenítődik meg (az Almalapon vagy MacAcademia / mAcademia oldalon mássá alakul). Ehhez egyetlen betűcsalád-fájl szükséges csak. A dőlt betűs részhez egy másik betűcsalád-fájlra van szükség. Dőlt = italic (angol, számítógép) = kurzív (német, nyomda). A vastaghoz megint egy másik. Vastag = bold = fett. A betűcsaládok mindegyikéhez önálló betűcsalád-fájl kell, ha szépen szeretnénk a weblapot megjeleníteni – márpedig szépen szeretnénk. Minél több betűcsaládot használunk – akár csak egyetlen karakterét=betűjét is –, annál több a letöltendő információ, annál lassabb az weboldal teljes megjelenítése. Így az olvasnivalóban vagy tipográfiában erős oldalak lassan töltődnek le. Ez pedig a kreativitást is gátolja.
Dizájn tér vs. Miénk itt a tér!
A "dinamikus betű"-t tároló fájlban nem csak a betű leírása található meg, hanem az is, hogy "viselkedik" a betű a "dizájn-tér"-ben (design-space) történő módosításkor.
A tengelyek mentén a betűk adott tulajdonsága változik. Például a betű vastagsága. Ha ismerjük azt, hogy az adott betű milyen szabályok szerint változik igen vékony (Thin) és roppant dagadt (Ultra) között, akkor egyszerű szorzás-osztással bármilyen szélességűvé alakítható. Szemben az eddigi öt-hét diszkrét szélességgel. (Más az, amikor a betű szélessége változik és más az, amikor a betűt alkotó vonalak vastagodnak-keskenyednek! Akit érdekelnek a betűk és történeteik, azoknak ajánlom a minden Macen előretelepített FontBook/Betűkönyv(?) alkalmazást.)
A betű jellemzőinek dinamikus, számolt változtatása a fejlesztők kezére adja megjelenítést, akár örülünk ennek, akár nem. A lehetséges előnyök közül csak a fájlméret csökkenést említeném. A microsoftos Peter Constable varsói előadásán hangzott el, hogy amíg egy átlagos betűcsalád (keskeny, félkeskeny, normál, félkövér és kövér –tehát öt típus) 650kB, addig az új "dinamikus betű" fájl mérete csak 200kB (na, ez sem kicsi).
És mint írtuk, a kisebb fájl, gyorsabb letöltés. Gyorsabb letöltés, gyorsabb renderelés, oldalgenerálás. Kisebb fájl, kisebb fájlforgalom, kevesebb költség.
És jó ez nekünk? Igen!
A fejlődő országokban, ahol a wifi és a 2G még luxuscikk (valamint az olyan drága szolgáltatók országában, mint Magyarország), a gyorsabb oldalletöltés pénz és időmegtakarítást jelent. De akkor is örülhetünk az új megoldásnak, ha korlátlan net elérésünk van. Az Internet nem lesz többé ijjesztő font-buhera színtere – talán. A jó programózók élnek majd a lehetőséggel, hogy a megjelenítő eszközhöz optimalizálják a betű-megjelenítést.
A technológia az Apple TrueType GX és az Adobe Multiple Master betű-kezelési technológiájára épül, ez utóbbi már a 90-es évek közepén is elérhető volt. Akkor miért kellett ennyi ideig várnunk? Ahogy az elektromos autó koncepciója is több évtizedes, az igény most érte el a szolgáltatókat.
"Aki most betűkkel foglalkozik, az egyszerre csak egy platformra tud koncentrálni" – beszél a jelenről a jónevű Fontlab elnöke, Thomas Phinney "A jövő viszont hatalmas lehetőséget kínál, bárhová is tervezel betűt vagy betűt használva."
Az új specifikáció már elérhető. Ezzel persze a munka nem ért véget, sőt! Ahogy lenni szokott, épp most kezdődik. A dizájnernek újra kell gondolni, melyik betűcsalád illeszkedik legjobban a terveihez – eldobhatja a kényszerű kompromisszumokat. A böngészőkre viszont új feladat vár: eddig készen kapták a megjelenítendő betűt – ezt azért kis szódával higgyük el, eddig is lehetett torzítani a betűket –, most viszont az alapból kell kiszámolni mindent.
Az Apple, a Google, a Microsoft és az Adobe - a digitális betűvilág négyesfogata – éveken át tervezte, fejlesztette rendszerét, ezért a gyors használatba vétel is valószínű. A Google a lehető leghamarabb be szeretné építeni a Chrome böngészőbe és más termékeibe is (Android, netán?). Az Adobe még az év vége előtt szeretne "dinamikus betű" tervező alkalmazást bemutatni a Creative Cloudjában. A Microsoft 2017 végére ígérte, hogy az összes terméke támogatja majd a "dinamikus betű"-t. Az Apple ugyan nem nyilatkozott – ezen meg sem lepődünk –, de várhatóan a jelenlegi operációs rendszere, a Sierra egyik frissítésében benne lesz a "dinamikus betű".
Nem dinamikus: reszponzív :)
Megtetszett az írás, nekiálltam fordítani. Az első helyen elgondolkodtam, miként is szólítsam a "variable font"-ot. Dinamikust választottam, és most, hogy eljutottam, mi több, elolvastam a Wired cikk utolsó sorait, nincs kedvem végig átírni a dinamikust reszponzívra. Pedig a Fontlabos Phinney mondata aranyat ér: "Mostantól nem csak a honlap lehet reszponzív, de az összes rajta olvasható betű is."
2016. október 28., péntek
Amit az új MacBook Pro árakról érdemes tudni
Még az is tudja, hogy Touch Bar-os és Touch ID-s MacBook Pro-t mutatott be tegnap az Apple, akit ez egyáltalán nem érdekel, a legnagyobb tőzsdei értékű cégről szóló hír minden (normális) hírcsatornán hír. A leglelkesebbek, gondolom, tegnap percről percre követték az Apple-eseményt, a fanatikusok pedig éjfélig meg is rendelték az új hordozható gépüket.
Teljesítmény, ár
Az új MacBook Pro-ból van 13 és 15 inches. Mindkét kijelzőjűből az olcsóbb modell Touch Bar és ID nélkül vásárolható meg, a nagyobb teljesítményűek pedig az újdonságokkal. A 13-asnál megmaradt a legkisebb retina Pro (2,7GHz, 128GB SSD, 8GB :: ár változatlanul kereken 470eFt). A jobb oldalon látható, hogy az új gépek – alapkiépítésben – milyen áron lépnek be a magyar piacra. Vincent?

Az MB és az MBP 13 retina ára megegyezik, ezért lett a kék csíkból piros az MB megjelenésekor. Azóta az áruk azonos, a piros kitakarja a kéket.
A Puding próbája
A TouchBar – ha valaki mégis lemaradt volna – a funkció billentyűk helyére került érintő-kijelző. A lenti képeken látható, hogy adott alkalmazás egyes parancsai érhetők el így, az Apple szerint gyorsabban.
A Touch ID sikere felől nincs kétségem, ez az iPhone-ról ismert ujjlenyomat olvasó. Ha még az egyes jelszavakat is kiváltják a Touch ID használatával – az Apple Pay használja, az Apple Store használja –, akkor a sikere bombabiztos. A kétségeimet pedig már megírtam a blogon: Ujjongjunk-e, hogy itt az ujjlenyomat azonosítás? bejegyzésben. A legütősebb ellenérv az, hogy az ellopott ujjlenyomatot nem lehet másikra cserélni.
Teljesítmény, ár
Az új MacBook Pro-ból van 13 és 15 inches. Mindkét kijelzőjűből az olcsóbb modell Touch Bar és ID nélkül vásárolható meg, a nagyobb teljesítményűek pedig az újdonságokkal. A 13-asnál megmaradt a legkisebb retina Pro (2,7GHz, 128GB SSD, 8GB :: ár változatlanul kereken 470eFt). A jobb oldalon látható, hogy az új gépek – alapkiépítésben – milyen áron lépnek be a magyar piacra. Vincent?

Az MB és az MBP 13 retina ára megegyezik, ezért lett a kék csíkból piros az MB megjelenésekor. Azóta az áruk azonos, a piros kitakarja a kéket.
A Puding próbája
A TouchBar – ha valaki mégis lemaradt volna – a funkció billentyűk helyére került érintő-kijelző. A lenti képeken látható, hogy adott alkalmazás egyes parancsai érhetők el így, az Apple szerint gyorsabban.
A Touch ID sikere felől nincs kétségem, ez az iPhone-ról ismert ujjlenyomat olvasó. Ha még az egyes jelszavakat is kiváltják a Touch ID használatával – az Apple Pay használja, az Apple Store használja –, akkor a sikere bombabiztos. A kétségeimet pedig már megírtam a blogon: Ujjongjunk-e, hogy itt az ujjlenyomat azonosítás? bejegyzésben. A legütősebb ellenérv az, hogy az ellopott ujjlenyomatot nem lehet másikra cserélni.
2016. október 26., szerda
Milyen új Mac okozna örömöt nekünk?
Csütörtökig mindenki mondja a tutit, így mi is elmondjuk, milyen Macet szeretnénk.
Hordozom
MacBook Airnél annak örülnénk, ha nem lenne több 128GB-os modell. Miért? Mert a hozzánk MacBook Airrel fordulók közül minden második felhasználónak az volt a bánata, hogy betelt az SSD. De hát ezen segít a Sierra, amikor a nem használt fájlokat felmásolja az iCloudba! Ez – szerintünk – a probléma elodázása. Olyan, mint amikor valaki megveszi a második hűtőládát, mert az elsőbe már nem fér a lefagyasztott cucc. Látom, ahogy év közepétől jönnek azok, akiknek tele az iCloudja, SSD-je és hócipője. A 256GB már gazdálkodásra elég, fényképek kezelésére határeset, de legalább házi videó vágását is meg lehet kockáztatni.
A MacBook számomra továbbra is kakukk-tojás, mert belépő gépnek drága (és az az Air), profi gépnek kevés (az meg a Pro) – én megszüntetném, de nem én vagyok Tim. A két USB-C csatlakozót megköszönném azok nevében, akik a dizájnra gyönyörű Macbe alaktalan USB megosztókat kénytelenek gyömöszölni. Ha meglepetésképp röpül a fülhallgató csatlakozó, akkor még kevésbé szeretnék ilyen gépet.
A MacBook Pro esetén erőgépet akarunk, a 128GB SSD méltatlan, mint Ferrarin a vonóhorog. Terepen dolgozó videós ismerősök a 17 inchesről álmodoznak egy millió alatt. És még egy képességről álmodunk: két normális külső monitor meghajtásáról. Tudom, most is megoldható, de. A fejlesztők két 23-29 inches előtt szeretnek ülni. Jó lenne ezt tudomásul venni.
Asztalomra rakom
A Mac mini kapcsán csak üzennénk: a Mac mini nem szerver. Soha sem volt alkalmas rá. De nagyon kellene egy jól bővíthető Maces szerver, és nagyon nem a mostani Mac Pro-ra gondolok, sokkal inkább az Xserve-ra vagy ha más nem megy, akkor a régi Mac Pro-kra. Azokban volt hely, megfelelően robosztusak voltak a szerverszobákhoz. Nem is ragozom, mert ez vágyálom.
Az iMacben persze jöhet az erősebb, a gyorsabb. A MacBook Pro kapcsán már írtam, ismétlem, az összes asztali gép legyen képes még két(!) külső nagyfelbontású kijelző kezelésére. És ha fejlesztők, láttál már mobil app fejlesztőt? Asztalán ezer kábel a különböző kütyükhöz? Mert szép az emuláció, de. Na, ezt is lehetne támogatni.
Csak viccből
Kicsit rontani kellene a gépek tartósságán. Itt áll mellettem egy hibátlan G4 Mac Pro – csak nincs mire és mivel használni. Az iMacem (2007-es), az MBA-m 2012-es. Az előző már igen lassú, de semmi hibája (oks, a kijelző sarka ici-picit poros), az utóbbival meg vagyok békülve. Miért cserélném?
Hordozom
MacBook Airnél annak örülnénk, ha nem lenne több 128GB-os modell. Miért? Mert a hozzánk MacBook Airrel fordulók közül minden második felhasználónak az volt a bánata, hogy betelt az SSD. De hát ezen segít a Sierra, amikor a nem használt fájlokat felmásolja az iCloudba! Ez – szerintünk – a probléma elodázása. Olyan, mint amikor valaki megveszi a második hűtőládát, mert az elsőbe már nem fér a lefagyasztott cucc. Látom, ahogy év közepétől jönnek azok, akiknek tele az iCloudja, SSD-je és hócipője. A 256GB már gazdálkodásra elég, fényképek kezelésére határeset, de legalább házi videó vágását is meg lehet kockáztatni.
A MacBook számomra továbbra is kakukk-tojás, mert belépő gépnek drága (és az az Air), profi gépnek kevés (az meg a Pro) – én megszüntetném, de nem én vagyok Tim. A két USB-C csatlakozót megköszönném azok nevében, akik a dizájnra gyönyörű Macbe alaktalan USB megosztókat kénytelenek gyömöszölni. Ha meglepetésképp röpül a fülhallgató csatlakozó, akkor még kevésbé szeretnék ilyen gépet.
A MacBook Pro esetén erőgépet akarunk, a 128GB SSD méltatlan, mint Ferrarin a vonóhorog. Terepen dolgozó videós ismerősök a 17 inchesről álmodoznak egy millió alatt. És még egy képességről álmodunk: két normális külső monitor meghajtásáról. Tudom, most is megoldható, de. A fejlesztők két 23-29 inches előtt szeretnek ülni. Jó lenne ezt tudomásul venni.
Asztalomra rakom
A Mac mini kapcsán csak üzennénk: a Mac mini nem szerver. Soha sem volt alkalmas rá. De nagyon kellene egy jól bővíthető Maces szerver, és nagyon nem a mostani Mac Pro-ra gondolok, sokkal inkább az Xserve-ra vagy ha más nem megy, akkor a régi Mac Pro-kra. Azokban volt hely, megfelelően robosztusak voltak a szerverszobákhoz. Nem is ragozom, mert ez vágyálom.
Az iMacben persze jöhet az erősebb, a gyorsabb. A MacBook Pro kapcsán már írtam, ismétlem, az összes asztali gép legyen képes még két(!) külső nagyfelbontású kijelző kezelésére. És ha fejlesztők, láttál már mobil app fejlesztőt? Asztalán ezer kábel a különböző kütyükhöz? Mert szép az emuláció, de. Na, ezt is lehetne támogatni.
Csak viccből
Kicsit rontani kellene a gépek tartósságán. Itt áll mellettem egy hibátlan G4 Mac Pro – csak nincs mire és mivel használni. Az iMacem (2007-es), az MBA-m 2012-es. Az előző már igen lassú, de semmi hibája (oks, a kijelző sarka ici-picit poros), az utóbbival meg vagyok békülve. Miért cserélném?
2016. október 24., hétfő
Az Apple nem mondhat csütörtököt – a Bloomberg előrejelzése
Hosszú várakozás után frissíti az Apple a Mac számítógépeit (egy részüket), szokás szerint – és nem véletlenül – a karácsonyi időszak előtt. Az iPhone és AppleWatch megújítása után a cupertinoi vállalat a legrégebbi termék-családjára koncentrál. A szokásos kedd helyett azonban csütörtök, 27-e a bejelentés napja.
Két nappal a negyedéves jelentés közzétételét követően. Eredetileg csütörtökön tette volna közzé a negyedéves jelentést, ami a pénzügyi világ, tőzsdék számára fontos – most az "időzítési konfliktus"-ra hivatkozva került ez előbbre. Ismerve az Apple igényességét, ez a rendezvény-szervezési malőr zavart jelez az erőben.
Az utolsó Mac frissítés során a 12 inches MacBook lett elérhető "rozéarany" színben és kapott kicsivel erősebb processzort.
Amíg az Apple figyelme az iPhone értékesítésre fókuszál, a Mac továbbra is az cég alapterméke. A 2015-ös bevételből a Macek több, mint tíz százalékot hoztak (az iPhone meg majd a kétharmadát – FG), ez a második helyet jelenti az Apple-nél. A várakozások szerint a Mac értékesítés tovább nő, leginkább az iPad eladások rovására – az alsó kategóriás hordozható Mac és az erősebb iPadek (Pro) egymás vetélytársai.
"Az Apple a Macet lakmuszpapírként használja. Vizsgálja, mi az, amire képes, keresi azt a pontot, ahonnan az iPad kiváltja." - véli az Above Avalon elemzője, Neil Cybart. Az Apple nem kívánta ezt a felvetést kommentálni. (Az Apple évtizedek óta jellemzően soha semmit sem kommentál – FG)
Mi várható a Bloomberg szerint?
Meg nem nevezett források szerint több Mac is megújul. (Bravó! - kiáltott fel a Gonosz Almalap ezt olvasván és elismerően csettintett.)
A legfontosabb az utoljára 2012-ben megújult MacBook Pro upgrade-je volna, ez az Apple vezető hordozható gépe, nagyon ráfér a frissítés. Azt várjuk, hogy vékonyabb lesz, nagyobb trackpadet kap, gyorsabb lesz a videó-kártyája. És a billentyűzet helyére másodlagos kijelző kerül, így a billentyűzet alkalmazásonként átprogramozható lesz. Például a Pages esetén a funkció billentyűk helyére szövegformázási parancsok kerülhetnek. Az Apple pár kiválasztott külső alkalmazás fejlesztő vállalkozást is bevont ezen újdonság tervezésébe - nyilatkozták magukat megnevezni nem kívánó szakemberek, akik ilyen cégnél dolgoznak.
Tudunk arról is, hogy az Apple a MacBook Airt is áttervezi, a kisebbik hordozható gépcsalád is megkapja a több-funkciós USB-C csatlakozót. A MacBook Air az Apple mágnese, ami képességével, szépségével és alacsony kezdő árával bevonzza a vásárlót, hiszen már 330eFt-ért is kapható. (Kisebb röhögés után a Gonosz Almalap elismerte, hogy az Apple esetében, ami igen csak prémium termék, ez a bruttóár valóban vásárló-mágnes.)
Az iMac is megújulhat, erre leginkább az új AMD grafikus chip ösztönözheti az Apple-t. Bár a számítógéppiacon az asztali gépek részesedése folyamatosan csökken, ám a videó-vágóknak, kiadvány-szerkesztőknek továbbra is szükségük van az erőre és a nagy kijelzőre. Az erősebb processzorra és a nagyobb vagy több kijelzőre. Az AMD grafikai processzor mellett várható a pár éve kiebrudalt Nvidia visszatérése is, az Apple e területen jártas szakembereket vett fel pár hónapja. Az Nvidia visszatérésének a gamerek örülnének igazán.
Két nappal a negyedéves jelentés közzétételét követően. Eredetileg csütörtökön tette volna közzé a negyedéves jelentést, ami a pénzügyi világ, tőzsdék számára fontos – most az "időzítési konfliktus"-ra hivatkozva került ez előbbre. Ismerve az Apple igényességét, ez a rendezvény-szervezési malőr zavart jelez az erőben.
Az utolsó Mac frissítés során a 12 inches MacBook lett elérhető "rozéarany" színben és kapott kicsivel erősebb processzort.
Amíg az Apple figyelme az iPhone értékesítésre fókuszál, a Mac továbbra is az cég alapterméke. A 2015-ös bevételből a Macek több, mint tíz százalékot hoztak (az iPhone meg majd a kétharmadát – FG), ez a második helyet jelenti az Apple-nél. A várakozások szerint a Mac értékesítés tovább nő, leginkább az iPad eladások rovására – az alsó kategóriás hordozható Mac és az erősebb iPadek (Pro) egymás vetélytársai.
"Az Apple a Macet lakmuszpapírként használja. Vizsgálja, mi az, amire képes, keresi azt a pontot, ahonnan az iPad kiváltja." - véli az Above Avalon elemzője, Neil Cybart. Az Apple nem kívánta ezt a felvetést kommentálni. (Az Apple évtizedek óta jellemzően soha semmit sem kommentál – FG)
Mi várható a Bloomberg szerint?
Meg nem nevezett források szerint több Mac is megújul. (Bravó! - kiáltott fel a Gonosz Almalap ezt olvasván és elismerően csettintett.)
A legfontosabb az utoljára 2012-ben megújult MacBook Pro upgrade-je volna, ez az Apple vezető hordozható gépe, nagyon ráfér a frissítés. Azt várjuk, hogy vékonyabb lesz, nagyobb trackpadet kap, gyorsabb lesz a videó-kártyája. És a billentyűzet helyére másodlagos kijelző kerül, így a billentyűzet alkalmazásonként átprogramozható lesz. Például a Pages esetén a funkció billentyűk helyére szövegformázási parancsok kerülhetnek. Az Apple pár kiválasztott külső alkalmazás fejlesztő vállalkozást is bevont ezen újdonság tervezésébe - nyilatkozták magukat megnevezni nem kívánó szakemberek, akik ilyen cégnél dolgoznak.
Tudunk arról is, hogy az Apple a MacBook Airt is áttervezi, a kisebbik hordozható gépcsalád is megkapja a több-funkciós USB-C csatlakozót. A MacBook Air az Apple mágnese, ami képességével, szépségével és alacsony kezdő árával bevonzza a vásárlót, hiszen már 330eFt-ért is kapható. (Kisebb röhögés után a Gonosz Almalap elismerte, hogy az Apple esetében, ami igen csak prémium termék, ez a bruttóár valóban vásárló-mágnes.)
Az iMac is megújulhat, erre leginkább az új AMD grafikus chip ösztönözheti az Apple-t. Bár a számítógéppiacon az asztali gépek részesedése folyamatosan csökken, ám a videó-vágóknak, kiadvány-szerkesztőknek továbbra is szükségük van az erőre és a nagy kijelzőre. Az erősebb processzorra és a nagyobb vagy több kijelzőre. Az AMD grafikai processzor mellett várható a pár éve kiebrudalt Nvidia visszatérése is, az Apple e területen jártas szakembereket vett fel pár hónapja. Az Nvidia visszatérésének a gamerek örülnének igazán.
2016. október 20., csütörtök
Kár, hogy nem lesz Apple Car?
Szerintem nem. Sőt. Úgy gondolom, egy méretes pofont kerül el az Apple, és tovább találgathatjuk, mire költi irdatlan mennyiségű készpénzét. Az előző évezredben a számítógép volt az Apple legfontosabb terméke, ebben az évezredben az iPhone. Igaz, hogy számtech cég létére ledarálta a zeneipart – az iPod jött, látott és mindent vitt –, de a filmiparral már nem ment ugyanez. Az AppleTV máig nem lett átütő siker, pedig, ha jól számolom, már négyszer újratervezték. A ráépülő szolgáltatásoknak meg annyi a vetélytársa, mint égen a csillag, olyan nevekkel, mint Netflix, Amazon...
Az autóipar pedig jóval több, mint a remek szoftvert gyönyörű hardverbe csomagolni. Az Apple motor-gyártási tapasztalata: nulla. Karosszéria: nulla. Napszemüvegtartó: pont annyi, amennyi a napfénytető gyártói. Persze az Apple pénzével mindent fel lehet vásárolni, de belül kifejleszteni más. A belső evolúcióban benne lehet a vállalat Steve jobsi hozzáállása, a felvásárolt jó nevű autógyártóban nem, az hozza az öreg Ford vagy Agnelli géneket. (A Ford azért jobb, mert abból van fekete meg fekete – idézte fel a Gonosz Almalap azt az anekdotát, mely szerinte az alapító a "fekete és fekete" választ adta arra kérdésre, hogy milyen választékot kínál.)
Számomra még az is kérdés, hogy mennyire Apple közeli feladat autóvezérlő szoftver gyártása. Az iPhone valójában számítógép kis kijelzővel. Az autó nehezen köthető ide, maximum egy USB kábellel vagy Bluetooth-szal. Én úgy gondolom, hogy az Apple-nek volt elég pénze, hogy megnézze alapfokon, mire juthat autó ügyben és - szerencsére, idejében vagy hamar - belátta, hogy nem az ő pályája.
A "Home" és "Health" az az irány, ahová át kellene csoportosítani az autóból felszabaduló pénzt, időt és energiát. A Home - otthoni eszközök vezérlése, kezelése neten át - egységesítése, szabványosítása egy olyan zárt ökoszisztémában, mint az Apple-é, jól kikényszeríthető, a jelenlegi ahány ház, annyi megoldás nem lesz életképes. Az AppleWatchon is lenne mit gyúrni, hogy a Health biztos alapja legyen, de talán itt is a kvázi-szabvány fektetéssel lehetne a legnagyobb előnyre szert tenni. Szerintem.
Az autóipar pedig jóval több, mint a remek szoftvert gyönyörű hardverbe csomagolni. Az Apple motor-gyártási tapasztalata: nulla. Karosszéria: nulla. Napszemüvegtartó: pont annyi, amennyi a napfénytető gyártói. Persze az Apple pénzével mindent fel lehet vásárolni, de belül kifejleszteni más. A belső evolúcióban benne lehet a vállalat Steve jobsi hozzáállása, a felvásárolt jó nevű autógyártóban nem, az hozza az öreg Ford vagy Agnelli géneket. (A Ford azért jobb, mert abból van fekete meg fekete – idézte fel a Gonosz Almalap azt az anekdotát, mely szerinte az alapító a "fekete és fekete" választ adta arra kérdésre, hogy milyen választékot kínál.)
Számomra még az is kérdés, hogy mennyire Apple közeli feladat autóvezérlő szoftver gyártása. Az iPhone valójában számítógép kis kijelzővel. Az autó nehezen köthető ide, maximum egy USB kábellel vagy Bluetooth-szal. Én úgy gondolom, hogy az Apple-nek volt elég pénze, hogy megnézze alapfokon, mire juthat autó ügyben és - szerencsére, idejében vagy hamar - belátta, hogy nem az ő pályája.
A "Home" és "Health" az az irány, ahová át kellene csoportosítani az autóból felszabaduló pénzt, időt és energiát. A Home - otthoni eszközök vezérlése, kezelése neten át - egységesítése, szabványosítása egy olyan zárt ökoszisztémában, mint az Apple-é, jól kikényszeríthető, a jelenlegi ahány ház, annyi megoldás nem lesz életképes. Az AppleWatchon is lenne mit gyúrni, hogy a Health biztos alapja legyen, de talán itt is a kvázi-szabvány fektetéssel lehetne a legnagyobb előnyre szert tenni. Szerintem.
2016. október 19., szerda
Egyre nehezebbek az iMacek
Legalábbis a rájuk ragasztott címke szerint. Érteni nem szeretném, de megosztom.
iMac 27" - három tök egyforma gép azonos szállítmányból.
iMac 27" - három tök egyforma gép azonos szállítmányból.
2016. október 14., péntek
Ki mikor dolgozik? Tudja a Numbers!
A legjobb feladatokat az ügyfeleinktől kapjuk. A múlt héten időnyilvántartó megoldást próbáltunk Numbersben összerakni. Elsőre természetesen csak egy ronda és fapados változat születhetett, de most volt időm kicsit összerakni rendesen. Meg is osztom.
Ez a végeredmény, persze ezen is lehetne még mit csiszolni, de. A felső táblázatban megadható, hogy ki mikor érkezett és távozott. A táblázat végén összegzés, ki mennyi órát és percet volt bent – heti bontás volt a feladat. Pontosabban nem is nyomkövetés, hanem tervezés. És a tervezést segíti a napi időbeosztást mutató grafikonsor alul.
Mutatom, hogy készült ez a Numbers dokumentum.
Percek összeadása, hiba jelzés
Ugyan a Numbers képes időintervallumokat kezelni - két időpont különbségét kiszámolni és megjeleníteni -, de ha kihasználjuk ezt a képességét, csak rettenetes verítékkel fogunk elfoglaltságot jelző színes csíkokat rajzolni. A veríték elkerülése érdekében választottam ketté az óra és a perc bevitelét is. Az értelmes fejlécezés segíti a felhasználót, sőt, idővel magunkat is, ha egy több éve használt táblázat kerül elénk. Az előrelátó tervezés - valójában harmadik újratervezés - után roppant összetett függvényeket kellett használni.
Hogy számolom ki, hogy hány percet volt bent Anita hétfőn? Átváltom az órákat percre, megszorzom hatvannal, hozzáadom a perceket, és a távozási percből kivonom az érkezési percet. Ezt a képletet az előző ábán balra láthatod, minden nap utolsó oszlopába kerül így az aznapi percek száma. Csak épp láthatatlanul. Miért? Hogy?
Azért "rejtettem el", mert vizuálisan zavaró volna és a felhasználónak nincs rá szüksége. Hogy rejtettem el? Feltételes formázással.
Az elrejtést megejthettem volna úgyis, hogy az adott cellákban a szöveg színét fehérre veszem, amilyen a cella háttere. Ezt is megteszem mindjárt, ám előbb "kezelni kell" azt az adatbeviteli balesetet, amikor valaki előbb megy haza, mint bejönne. (A táblázatban 7:00 és 21:00 között lehet dolgozni.)
Az egyik könnyen használható, de nagyon látványos és hatékony megoldás adott cellák automatikus, a bennük lévő számértéktől függő átszínezésére a feltételes formázás. Ha valaki előbb menne haza, mint bejönne, akkor a bent töltött percek száma negatív lesz. Ezért azt az utasítást adtam a Numbersnek, hogy ha a cellába írt szám negatív, akkor legyen a cella háttere és a cellába írt szám ugyanolyan vörös.
Ha csak ezt az utasítást adom, akkor a pozitív, helyesen megadott, szám fehér alapon fekete maradt volna. Így még egy feltételt szabtam: minden más esetben legyen fehér alapon fehér szöveg.
Megtehetnénk, hogy a nyolc óránál többet bent levőknél ez a cella más színű, mondjuk zöld legyen. Ehhez kell még egy szabály, mely szerint a cella értéke 480-nál több, akkor a háttér legyen zöld. És így tovább.
A második ábrán látható, egyszerű Sum függvénnyel adtam össze az öt nap perc adatait. Majd ebből számoltam ki az órákat - osztva hatvannal és csak az egész számít - és a perceket - a maradék. Az első képen a táblázatnak ez az oszlopa nem is látható, mert a felhasználót nem érdekli, elrejtettem, ne zavarja.
Elegancia kontra pontosság és a Numbers
Ebbe a táblázatba bármilyen számadat bevihető. Talán szebb, elegánsabb, ha picit kontrolláljuk az adatbevitelt, ezzel persze a lehetőségeket csökkentjük. Az október 16-i oszlopba csak negyedórás bontásban lehet időt felvinni. Ezt segíti a számformátumok közül választható Stepper vagy Léptetés.
Beállíthatom, hogy a cella mettől (0) meddig (45) vehet fel értéket és milyen lépésközzel (15) halad. Amikor a felhasználó a cellára kattint, más adatot nem adhat meg. Az elegancia jegyében a beérkezési órákat is korlátoztam 8-15 közé egyesével léptetve az óra mezőt, a távozásnál pedig 12-21-t adtam meg.
Egy rondaságot ekkor nem tudok megoldani, a 0 perc (egész óra) esetén a perc cellájában egyetlen nulla kerül e helyett: 9:00, két nulla kellene.
Ha nem brillírozok a Léptetéssel, hanem engedem, hogy bármilyen számot (valójában: bármit) beírjon a felhasználó, akkor viszont a mutatott módon létre tudok hozni olyan számformátumot, amely az egyjegyű számok esetén is mutatja a vezető nullát.
Sajnos léptetésnél és más spéci beviteli módoknál nem használhatok saját számformátumot. Ez azért túlélhető.
Hogy lesz ebből grafikon?
Szükségem van egy segédtáblázatra, bár ezt a számítást is betehettem volna az első táblázat végébe elrejtve. Minden embernél két napi adat kell percben, mikor jött be és mikor ment el. Illetve a távozás időpontjából levonom a beérkezés időpontját. Miért? Mert a "2D halmozott sáv" nevű grafikont így tudom felhasználni.
Nem is egyszer fogom használni, hanem ötször, ahány napot ábrázolnom kell. A sor eleji neveket egy külön táblázat tárolja, ez egy-az-egyben hivatkozik az időpontbevivőre. Így elég egy helyen átírni a nevet, neveket. A vízszintes skála feliratait külön szövegdobozok tárolják, de erről később.
A halmozott sáv olyan grafikon, ahol az első adat csíkja után rajzolja a Numbers a második adatét, így halmozza fel őket. Nálam az első csík azt mutatná, hogy éjfélhez képest mikor jött be - de erre nincs szükségem.
Az adatok megadása után megjelenő grafikon vízszintes skáláját átméreteztem, annak minimál értéke a hét órának (7:00) megfelelő perc szám (420), a maximum értéke pedig 21 óra (1260). Azért adom meg én a két értéket és nem hagyom a Numbersre, mert így a skálázás változatlan marad. És a napok is egységesek. Ellenkező esetben, ha egy nap mindenki csak 11-12:00 között volna bent, akkor a skálázás is 11-től 12-ig (660-tól 720-ig) tartana.
Az első sávot kijelölöm, ez mutatja ugye a beérkezési időt és nem adok neki sem színt, sem keretet, árnyékot, semmit.
És akkor visszaugorva a grafikonok vízszintes skálájára! A Numberst nem tudom rávenni, hogy az általam kívánt órákat mutassa, ezért inkább elrejtettem a vízszintes tengely feliratait (ahogy a függőlegesét is). A látható órákat egyesével egy-egy szövegdobozba helyeztem el, és játszottam helyére az első grafikon alatt. Amikor kész voltam, összezártam őket egyetlen elemmé, és így másoltam tovább.
A grafikonokat sem szenvedtem végig ötször, csupán az elsőt - azt persze többször is, mire ilyen lett. Amikor az első meg volt, akkor megdupláztam, majd fogd-és-vidd módosítottam, melyik cella tartományt mutassa.
Hogyan használd?
Ha igaz, innen le tudod tölteni - a regisztrációs ablak alján regisztráció nélkül le lehet tölteni a fájlt. Érdemes egy másolatot készíteni róla, vagy Command+I info ablakban sablonná minősíteni. Az időpontok nagy részét véletlenszám generátor állítja elő, így, amíg nem írod át, azok minden enter leütésénél meg fognak váloztni - no para.
Vagy/És gyere el Numbers képzésünkre!
Ez a végeredmény, persze ezen is lehetne még mit csiszolni, de. A felső táblázatban megadható, hogy ki mikor érkezett és távozott. A táblázat végén összegzés, ki mennyi órát és percet volt bent – heti bontás volt a feladat. Pontosabban nem is nyomkövetés, hanem tervezés. És a tervezést segíti a napi időbeosztást mutató grafikonsor alul.
Mutatom, hogy készült ez a Numbers dokumentum.
Percek összeadása, hiba jelzés
Ugyan a Numbers képes időintervallumokat kezelni - két időpont különbségét kiszámolni és megjeleníteni -, de ha kihasználjuk ezt a képességét, csak rettenetes verítékkel fogunk elfoglaltságot jelző színes csíkokat rajzolni. A veríték elkerülése érdekében választottam ketté az óra és a perc bevitelét is. Az értelmes fejlécezés segíti a felhasználót, sőt, idővel magunkat is, ha egy több éve használt táblázat kerül elénk. Az előrelátó tervezés - valójában harmadik újratervezés - után roppant összetett függvényeket kellett használni.
Hogy számolom ki, hogy hány percet volt bent Anita hétfőn? Átváltom az órákat percre, megszorzom hatvannal, hozzáadom a perceket, és a távozási percből kivonom az érkezési percet. Ezt a képletet az előző ábán balra láthatod, minden nap utolsó oszlopába kerül így az aznapi percek száma. Csak épp láthatatlanul. Miért? Hogy?
Azért "rejtettem el", mert vizuálisan zavaró volna és a felhasználónak nincs rá szüksége. Hogy rejtettem el? Feltételes formázással.
Az elrejtést megejthettem volna úgyis, hogy az adott cellákban a szöveg színét fehérre veszem, amilyen a cella háttere. Ezt is megteszem mindjárt, ám előbb "kezelni kell" azt az adatbeviteli balesetet, amikor valaki előbb megy haza, mint bejönne. (A táblázatban 7:00 és 21:00 között lehet dolgozni.)
Az egyik könnyen használható, de nagyon látványos és hatékony megoldás adott cellák automatikus, a bennük lévő számértéktől függő átszínezésére a feltételes formázás. Ha valaki előbb menne haza, mint bejönne, akkor a bent töltött percek száma negatív lesz. Ezért azt az utasítást adtam a Numbersnek, hogy ha a cellába írt szám negatív, akkor legyen a cella háttere és a cellába írt szám ugyanolyan vörös.
Ha csak ezt az utasítást adom, akkor a pozitív, helyesen megadott, szám fehér alapon fekete maradt volna. Így még egy feltételt szabtam: minden más esetben legyen fehér alapon fehér szöveg.
Megtehetnénk, hogy a nyolc óránál többet bent levőknél ez a cella más színű, mondjuk zöld legyen. Ehhez kell még egy szabály, mely szerint a cella értéke 480-nál több, akkor a háttér legyen zöld. És így tovább.
A második ábrán látható, egyszerű Sum függvénnyel adtam össze az öt nap perc adatait. Majd ebből számoltam ki az órákat - osztva hatvannal és csak az egész számít - és a perceket - a maradék. Az első képen a táblázatnak ez az oszlopa nem is látható, mert a felhasználót nem érdekli, elrejtettem, ne zavarja.
Elegancia kontra pontosság és a Numbers
Ebbe a táblázatba bármilyen számadat bevihető. Talán szebb, elegánsabb, ha picit kontrolláljuk az adatbevitelt, ezzel persze a lehetőségeket csökkentjük. Az október 16-i oszlopba csak negyedórás bontásban lehet időt felvinni. Ezt segíti a számformátumok közül választható Stepper vagy Léptetés.
Beállíthatom, hogy a cella mettől (0) meddig (45) vehet fel értéket és milyen lépésközzel (15) halad. Amikor a felhasználó a cellára kattint, más adatot nem adhat meg. Az elegancia jegyében a beérkezési órákat is korlátoztam 8-15 közé egyesével léptetve az óra mezőt, a távozásnál pedig 12-21-t adtam meg.
Egy rondaságot ekkor nem tudok megoldani, a 0 perc (egész óra) esetén a perc cellájában egyetlen nulla kerül e helyett: 9:00, két nulla kellene.
Ha nem brillírozok a Léptetéssel, hanem engedem, hogy bármilyen számot (valójában: bármit) beírjon a felhasználó, akkor viszont a mutatott módon létre tudok hozni olyan számformátumot, amely az egyjegyű számok esetén is mutatja a vezető nullát.
Sajnos léptetésnél és más spéci beviteli módoknál nem használhatok saját számformátumot. Ez azért túlélhető.
Hogy lesz ebből grafikon?
Szükségem van egy segédtáblázatra, bár ezt a számítást is betehettem volna az első táblázat végébe elrejtve. Minden embernél két napi adat kell percben, mikor jött be és mikor ment el. Illetve a távozás időpontjából levonom a beérkezés időpontját. Miért? Mert a "2D halmozott sáv" nevű grafikont így tudom felhasználni.
Nem is egyszer fogom használni, hanem ötször, ahány napot ábrázolnom kell. A sor eleji neveket egy külön táblázat tárolja, ez egy-az-egyben hivatkozik az időpontbevivőre. Így elég egy helyen átírni a nevet, neveket. A vízszintes skála feliratait külön szövegdobozok tárolják, de erről később.
A halmozott sáv olyan grafikon, ahol az első adat csíkja után rajzolja a Numbers a második adatét, így halmozza fel őket. Nálam az első csík azt mutatná, hogy éjfélhez képest mikor jött be - de erre nincs szükségem.
Az adatok megadása után megjelenő grafikon vízszintes skáláját átméreteztem, annak minimál értéke a hét órának (7:00) megfelelő perc szám (420), a maximum értéke pedig 21 óra (1260). Azért adom meg én a két értéket és nem hagyom a Numbersre, mert így a skálázás változatlan marad. És a napok is egységesek. Ellenkező esetben, ha egy nap mindenki csak 11-12:00 között volna bent, akkor a skálázás is 11-től 12-ig (660-tól 720-ig) tartana.
Az első sávot kijelölöm, ez mutatja ugye a beérkezési időt és nem adok neki sem színt, sem keretet, árnyékot, semmit.
És akkor visszaugorva a grafikonok vízszintes skálájára! A Numberst nem tudom rávenni, hogy az általam kívánt órákat mutassa, ezért inkább elrejtettem a vízszintes tengely feliratait (ahogy a függőlegesét is). A látható órákat egyesével egy-egy szövegdobozba helyeztem el, és játszottam helyére az első grafikon alatt. Amikor kész voltam, összezártam őket egyetlen elemmé, és így másoltam tovább.
A grafikonokat sem szenvedtem végig ötször, csupán az elsőt - azt persze többször is, mire ilyen lett. Amikor az első meg volt, akkor megdupláztam, majd fogd-és-vidd módosítottam, melyik cella tartományt mutassa.
Hogyan használd?
Ha igaz, innen le tudod tölteni - a regisztrációs ablak alján regisztráció nélkül le lehet tölteni a fájlt. Érdemes egy másolatot készíteni róla, vagy Command+I info ablakban sablonná minősíteni. Az időpontok nagy részét véletlenszám generátor állítja elő, így, amíg nem írod át, azok minden enter leütésénél meg fognak váloztni - no para.
Vagy/És gyere el Numbers képzésünkre!
2016. október 12., szerda
2016 Internet trendjei
A 2016-os internetes trendeket bemutató 213 szlájdos preziből válogattam ki pár dolgot, ami meglepett, vagy érdemes tudni. A bejegyzés nyomokban Apple-t is tartalmaz, és semmiképp se tekintsd a prezi összefoglalójának. (A prezit meg ezen a képzésen ajánlották, hogy jusson nekik is egy kis hírverés.)
1. Android vs. iOS eladás
A két meghatározó mobil operációs rendszer éves értékesítési mennyiségét szemléljük. Az iOS a 2009-es 14 százalékról tavalyra 16 százalékra bővült, ezalatt az Android felfalta a piac maradékát. Ráadásul az iOS eladások száma esik, az Androidosoké nő.
2. Azonnali üzenetküldés kontra közösségi hálók
Majdnem igaz, hogy minél később indult egy szolgáltatás, annál gyorsabban növekszik. A közösségi hálók, amelyeket a grafikonon a LinkedIn reprezentál, lassabban növekednek, mint az azonnali üzenet küldők. Miért? Egy másik, itt nem mutatott szlájdon a válasz: ha tíz másodpercnél(!) tovább kell várni a válaszra, akkor a felhasználó elhagyja azt, és esetleg, netán, talán visszatér. Erre jó példa az FB bejegyzés alatti "beszélgetés" összevetése a Messengeren folyóval.
A mostanában értékesíteni kívánt Twitter térvesztése is egyértelmű a grafikon alapján. Lentebb lesz majd egy szlájd a korosztályokról és felhasználói attitűdjükről. Azt figyelembe véve ez a grafikon még durvábban mutatja az üzenetküldők diadalát. És ebbe a csapatba akar az Apple a Messages / iMessage alkalmazásával bejutni (Aranybánya lesz-e az iMessage?).
3. Generációk kommunikációs csatorna preferenciái
(Remek alcím, mit ne gépeljek!) A táblázat viszont akár család-terápián is használható, segíti megérteni az eltérő életkorúak viselkedés mintáját. Az Y-generáció (30 év alattiak) a közösségi szájtokon és a (előző grafikon alapján egyre inkább) cseteken beszélnek, élnek. Amíg az idősebbek inkább tárcsáznak - bár ez a kifejezés is lassan magyarázatra szorul az Y-ok számára. A számokat böngészve egyértelmű, hogy egy adott technológia használata annak a korosztálynak természetes, amelyikbe beleszületett. A gyors informatikai fejlődés az Y-okat leszakította még az X-ektől is.
Na, ezért nyomogatják a telefonjukat az asztalnál - egymással csetelve. És akkor még nem is beszéltünk a Z-generációról (a felmérésben a 20 év alattiakat sorolják ebbe a csoportba)!
Mi különbözteti meg az X-t a Z-től?
Az "öregek" jellemzően "csak" két kijelzőt néznek egyszerre, az ifjak ötöt(!). Az öregek még szöveges üzenetekkel bajlódnak, a fiatalok képpel mondják el. Az öregek megosztanak, a fiatalok kreálnak és összedolgoznak. Az öregek a pillanatnak élő optimisták, a fiatalok a jövőbe tekintő realisták - itt azért a Gonosz Almalap már mosolygott cseppet.
4. Videós ajtócsengő közösségi megosztással
"Igen" – mondtam, amikor ez a szlájd elém került – "én is láttam a CNN-en olyan hirdetést, nem is egyszer, amiben ilyen videó csengőt mutattak be. Hogy az milyen jó, hogyha nem vagy otthon, akkor is láthatod, hogy ki keresett." Rendelni persze nem rendeltem. A középső hasábról a reklám nem szólt, hogy lokálisan meg is oszthatjuk az ajtónkra tett kamera képét (ajánlott olvasmányom viszont van: Dave Eggers: A Kör).
Ami számomra brutális és letaglózott, az a harmadik hasábon látható elterjedés. 2015 áprilisától idén májusig ez a megoldás jött, látott és tarolt. Hallottad már az IoT kifejezést? Az Internet of Things-et? Na, ez az.
5 Az Apple a kiskereskedelem királya
A fenti tematikába annyira nem illeszkedik, de a prezinek szerves része, így innen, egy Maces blogból ki sem maradhat az Apple-t dicsérő grafikon. Az ábrán az öt legeredményesebb kiskereskedelmi viszonteladót listázzák. A sorrendet az dönti el, hogy egy üzletbeli négyzetlábra mekkora forgalom jut (összes bolti eladás osztva az összes üzlet alapterületével). Az Apple kegyetlen mértékben vezet.
Az 5 546 dollár az 1,5m forint, egy négyzetláb az 0,092m2. Ha nagyon nem számoltam el, akkor egy négyzetméterre nagyjából 16mFt árbevétel jutott tavaly. Egy átlagos hazai bolt 80-110m2. Kérdés?
1. Android vs. iOS eladás
A két meghatározó mobil operációs rendszer éves értékesítési mennyiségét szemléljük. Az iOS a 2009-es 14 százalékról tavalyra 16 százalékra bővült, ezalatt az Android felfalta a piac maradékát. Ráadásul az iOS eladások száma esik, az Androidosoké nő.
2. Azonnali üzenetküldés kontra közösségi hálók
Majdnem igaz, hogy minél később indult egy szolgáltatás, annál gyorsabban növekszik. A közösségi hálók, amelyeket a grafikonon a LinkedIn reprezentál, lassabban növekednek, mint az azonnali üzenet küldők. Miért? Egy másik, itt nem mutatott szlájdon a válasz: ha tíz másodpercnél(!) tovább kell várni a válaszra, akkor a felhasználó elhagyja azt, és esetleg, netán, talán visszatér. Erre jó példa az FB bejegyzés alatti "beszélgetés" összevetése a Messengeren folyóval.
A mostanában értékesíteni kívánt Twitter térvesztése is egyértelmű a grafikon alapján. Lentebb lesz majd egy szlájd a korosztályokról és felhasználói attitűdjükről. Azt figyelembe véve ez a grafikon még durvábban mutatja az üzenetküldők diadalát. És ebbe a csapatba akar az Apple a Messages / iMessage alkalmazásával bejutni (Aranybánya lesz-e az iMessage?).
3. Generációk kommunikációs csatorna preferenciái
(Remek alcím, mit ne gépeljek!) A táblázat viszont akár család-terápián is használható, segíti megérteni az eltérő életkorúak viselkedés mintáját. Az Y-generáció (30 év alattiak) a közösségi szájtokon és a (előző grafikon alapján egyre inkább) cseteken beszélnek, élnek. Amíg az idősebbek inkább tárcsáznak - bár ez a kifejezés is lassan magyarázatra szorul az Y-ok számára. A számokat böngészve egyértelmű, hogy egy adott technológia használata annak a korosztálynak természetes, amelyikbe beleszületett. A gyors informatikai fejlődés az Y-okat leszakította még az X-ektől is.
Na, ezért nyomogatják a telefonjukat az asztalnál - egymással csetelve. És akkor még nem is beszéltünk a Z-generációról (a felmérésben a 20 év alattiakat sorolják ebbe a csoportba)!
Mi különbözteti meg az X-t a Z-től?
Az "öregek" jellemzően "csak" két kijelzőt néznek egyszerre, az ifjak ötöt(!). Az öregek még szöveges üzenetekkel bajlódnak, a fiatalok képpel mondják el. Az öregek megosztanak, a fiatalok kreálnak és összedolgoznak. Az öregek a pillanatnak élő optimisták, a fiatalok a jövőbe tekintő realisták - itt azért a Gonosz Almalap már mosolygott cseppet.
4. Videós ajtócsengő közösségi megosztással
"Igen" – mondtam, amikor ez a szlájd elém került – "én is láttam a CNN-en olyan hirdetést, nem is egyszer, amiben ilyen videó csengőt mutattak be. Hogy az milyen jó, hogyha nem vagy otthon, akkor is láthatod, hogy ki keresett." Rendelni persze nem rendeltem. A középső hasábról a reklám nem szólt, hogy lokálisan meg is oszthatjuk az ajtónkra tett kamera képét (ajánlott olvasmányom viszont van: Dave Eggers: A Kör).
Ami számomra brutális és letaglózott, az a harmadik hasábon látható elterjedés. 2015 áprilisától idén májusig ez a megoldás jött, látott és tarolt. Hallottad már az IoT kifejezést? Az Internet of Things-et? Na, ez az.
5 Az Apple a kiskereskedelem királya
A fenti tematikába annyira nem illeszkedik, de a prezinek szerves része, így innen, egy Maces blogból ki sem maradhat az Apple-t dicsérő grafikon. Az ábrán az öt legeredményesebb kiskereskedelmi viszonteladót listázzák. A sorrendet az dönti el, hogy egy üzletbeli négyzetlábra mekkora forgalom jut (összes bolti eladás osztva az összes üzlet alapterületével). Az Apple kegyetlen mértékben vezet.
Az 5 546 dollár az 1,5m forint, egy négyzetláb az 0,092m2. Ha nagyon nem számoltam el, akkor egy négyzetméterre nagyjából 16mFt árbevétel jutott tavaly. Egy átlagos hazai bolt 80-110m2. Kérdés?
2016. október 10., hétfő
Meistertask – kis céges munkafolyamat kezelő
A vállalkozás fejlődés egyik kulcs-pontja az, amikor az egyéni vállalkozásból céges vállalkozás lesz. Az a pont, amikor az alapító már nem képes minden munkatársa munkáját elvégezni, mert vagy nem ért hozzá vagy nincs rá ideje. A cégek sokasága képtelen erre az átalakulásra. Pedig néha elég lenne egy jó szoftver, ami a feladatokat lassan elengedő vezetést segíti abban, hogy képben maradjon. Ilyen alkalmazás a Trello, az Asana vagy a most bemutatandó MeisterTask.
Kanban
A "hogyan vezesd a cégedet" gondolatnak ezer és egy elmélete létezik. A MeisterTask ugyan elmélettelenül született, de hamar rájöttek az alapítók, hogy ők bizony a "Kanban" ("Nem magyar rövidítés ez!" - kiálta fel a Gonosz Almalap kaján mosollyal a szája szegletében) elméletét valósítják meg.
Az elmélet, szerencsére, roppant egyszerű és logikus. Vegyünk magunk elé egy papírt, osszuk függőlegesen három részre. Az első oszlop lesz az elvégzendő feladatoké, amelyekhez még hozzá sem nyúltunk. A második oszlop azoké, amelyeken épp dolgozunk (dolgoznánk, de most épp egy blogot olvasunk - by GA), a harmadik pedig az elvégzett feladatoké. Logikusan minden projekt, feladat balról jobbra halad. Ugye, hogy nem bonyolult, inkább azt csodáljuk, hogy ez egy elmélet. Én elkomolytalankodtam, de itt a Wikipedia linkje azoknak, akik itt hagynák e bejegyzést az elméleti tudásért – a magyar linket adtam meg, de az használhatatlan, szinte, érdemes az angolra átugrani.
A képen egy boardot, azaz táblát látunk. A táblát mi hozzuk létre, számtalan táblánk lehet, a táblák függetlenek egymástól. A táblán oszlopokat hozunk életre, ezeket úgy nevezzük el és arra használjuk, amire jól esik. A képen egy értékesítési minta tábla látható, az értékesítés fázisai balról jobbra haladva követhetők. A cél az, hogy leadből eladás legyen, a tábla jobb széléig átmasszírozni az ügyfelet.
Egy táblán többen is dolgozhatnak, természetesen neten, Macen, iOS-en és Androidon is. Az egyes feladatokat - itt potenciális vevők - hozzárendelhetjük a táblán dolgozó bármelyik személyhez, így lehet a feladatot nevesíteni. A feladatot persze mindenki látja és módosíthatja, aki erre jogosult. A feladat annál több, mint amit így látunk.
A feladat neve alatt rövid (vagy baromi hosszú) leírásba érdemes a legfontosabb tudnivalókat rögzíteni. Minden feladathoz cset/fórum tartozik, ide jegyzetelhetjük, mit végeztünk, mi történt. Ha valaki jelezni akarja, hogy tudomásul vette, akkor azt egyetlen like-kal is megteheti. Ezt azért emelem ki, mert sok cégnél dübörögnek a nyolc-tíz résztvevős körlevelek, 2-300(!) ide-oda ment levéllel, amelynek 50-70 százaléka csak annyi, hogy "ok", "rendben" vagy "láttam".
A feladatok az oszlopok közt szabadon mozgathatók. Sőt, még a táblák között is, ha az adott táblákhoz hozzáférünk.
Automatizálás és integráció
Minden oszlop felruházható csekély intelligenciával - itt van még mit fejleszteni, de az irány tetszik. A jobb oldalon látható módosítások automatikusan megesnek az oszlopba beeső feladattal. Lehet automatikusan új felelőse, generálhatunk mail, vagy automatikusan áthelyezhetjük a feladatot máshová - leginkább egy másik tábla másik oszlopába. Szabhatunk határidőt a feladat elvégzésére, és tageket is módosíthatunk (ez kicsit gyenge) – a tagelés előnye a keresés segítése.
A Slack és Office integráció mutatja, hogy a MeisterTask nem kíván az 1001. lenni a sziget alkalmazások közül, inkább egy építőkockája a kisvállalkozások összeépítődő vállalatirányítási rendszerének. Sőt!. Minden oszlop önálló email-címet kap a MeisterTasktól, így levélen is képes új feladatot fogadni (itt is van még mit fejleszteni).
Tapasztalat, ingyenes próba
A regisztráció - lehet Google accounttal is - után azonnal használható az alkalmazás. Az első ingyenes hónap további kettővel toldható ki, ha hozol még két embert, vagy accountot. Az automatizálás néhány része havi díjhoz kötött, de emberbarát módon. Elég egy, aki fizet, az általa létrehozott automatizmusokat minden táblára meghívott használhatja.
A tesztelést - és persze a cég által remélt váltást - segíti, hogy az említett Asanából vagy Trello-ból képes az adatokat átszívni - ezt nem próbáltam.
Az iCal / Naptár integrációt viszont megnéztem, és jól működött, dobálta a MesiterTaskos dátumhoz kötött eseményeket a Naptárba
Nekünk a Macademián "bejövőben van" a MeisterTask. Bízunk, hogy az e cikkben is említett fejlesztések megesnek. És abban is, hogy váratlanul nem vásárolják fel őket megszüntetve a szoftvert, vagy a fejlesztők nem szélednék szét. Mert ez benne van a pakliban.
Kanban
A "hogyan vezesd a cégedet" gondolatnak ezer és egy elmélete létezik. A MeisterTask ugyan elmélettelenül született, de hamar rájöttek az alapítók, hogy ők bizony a "Kanban" ("Nem magyar rövidítés ez!" - kiálta fel a Gonosz Almalap kaján mosollyal a szája szegletében) elméletét valósítják meg.
Az elmélet, szerencsére, roppant egyszerű és logikus. Vegyünk magunk elé egy papírt, osszuk függőlegesen három részre. Az első oszlop lesz az elvégzendő feladatoké, amelyekhez még hozzá sem nyúltunk. A második oszlop azoké, amelyeken épp dolgozunk (dolgoznánk, de most épp egy blogot olvasunk - by GA), a harmadik pedig az elvégzett feladatoké. Logikusan minden projekt, feladat balról jobbra halad. Ugye, hogy nem bonyolult, inkább azt csodáljuk, hogy ez egy elmélet. Én elkomolytalankodtam, de itt a Wikipedia linkje azoknak, akik itt hagynák e bejegyzést az elméleti tudásért – a magyar linket adtam meg, de az használhatatlan, szinte, érdemes az angolra átugrani.
A képen egy boardot, azaz táblát látunk. A táblát mi hozzuk létre, számtalan táblánk lehet, a táblák függetlenek egymástól. A táblán oszlopokat hozunk életre, ezeket úgy nevezzük el és arra használjuk, amire jól esik. A képen egy értékesítési minta tábla látható, az értékesítés fázisai balról jobbra haladva követhetők. A cél az, hogy leadből eladás legyen, a tábla jobb széléig átmasszírozni az ügyfelet.
Egy táblán többen is dolgozhatnak, természetesen neten, Macen, iOS-en és Androidon is. Az egyes feladatokat - itt potenciális vevők - hozzárendelhetjük a táblán dolgozó bármelyik személyhez, így lehet a feladatot nevesíteni. A feladatot persze mindenki látja és módosíthatja, aki erre jogosult. A feladat annál több, mint amit így látunk.
MeisterTask – alapok
A feladathoz lépéseket rendelhetünk, ahogy ez az jobb oldali képen látható. Itt épp az oktatásainkhoz tartozó listát látod, ezt nem kell minden hallgatónál begépelnünk, elmenthető és előhívható. Ez a lista is bármikor módosítható, átrendezhető, bővíthető vagy törölhetem is irreleváns sorát. Az adott feladathoz fájlokat is csatolhatok. Például a hallgató számláját, tanfolyam elvégzését igazoló oklevelét. A csatolt fájlt a MeisterTask tárolja, így akkor, amikor a feladat már kifutott és archiválásra került, a csatolmányok is mennek az irattárba. Ahonnan bármikor elő lehet keresni egy már lefutott feladatot.A feladat neve alatt rövid (vagy baromi hosszú) leírásba érdemes a legfontosabb tudnivalókat rögzíteni. Minden feladathoz cset/fórum tartozik, ide jegyzetelhetjük, mit végeztünk, mi történt. Ha valaki jelezni akarja, hogy tudomásul vette, akkor azt egyetlen like-kal is megteheti. Ezt azért emelem ki, mert sok cégnél dübörögnek a nyolc-tíz résztvevős körlevelek, 2-300(!) ide-oda ment levéllel, amelynek 50-70 százaléka csak annyi, hogy "ok", "rendben" vagy "láttam".
A feladatok az oszlopok közt szabadon mozgathatók. Sőt, még a táblák között is, ha az adott táblákhoz hozzáférünk.
Automatizálás és integráció
Minden oszlop felruházható csekély intelligenciával - itt van még mit fejleszteni, de az irány tetszik. A jobb oldalon látható módosítások automatikusan megesnek az oszlopba beeső feladattal. Lehet automatikusan új felelőse, generálhatunk mail, vagy automatikusan áthelyezhetjük a feladatot máshová - leginkább egy másik tábla másik oszlopába. Szabhatunk határidőt a feladat elvégzésére, és tageket is módosíthatunk (ez kicsit gyenge) – a tagelés előnye a keresés segítése.
A Slack és Office integráció mutatja, hogy a MeisterTask nem kíván az 1001. lenni a sziget alkalmazások közül, inkább egy építőkockája a kisvállalkozások összeépítődő vállalatirányítási rendszerének. Sőt!. Minden oszlop önálló email-címet kap a MeisterTasktól, így levélen is képes új feladatot fogadni (itt is van még mit fejleszteni).
Tapasztalat, ingyenes próba
A regisztráció - lehet Google accounttal is - után azonnal használható az alkalmazás. Az első ingyenes hónap további kettővel toldható ki, ha hozol még két embert, vagy accountot. Az automatizálás néhány része havi díjhoz kötött, de emberbarát módon. Elég egy, aki fizet, az általa létrehozott automatizmusokat minden táblára meghívott használhatja.
A tesztelést - és persze a cég által remélt váltást - segíti, hogy az említett Asanából vagy Trello-ból képes az adatokat átszívni - ezt nem próbáltam.
Az iCal / Naptár integrációt viszont megnéztem, és jól működött, dobálta a MesiterTaskos dátumhoz kötött eseményeket a Naptárba
Nekünk a Macademián "bejövőben van" a MeisterTask. Bízunk, hogy az e cikkben is említett fejlesztések megesnek. És abban is, hogy váratlanul nem vásárolják fel őket megszüntetve a szoftvert, vagy a fejlesztők nem szélednék szét. Mert ez benne van a pakliban.
2016. október 7., péntek
Mozifájl mozifájllá konvertálása
Családom 60-as, 70-es éveiből származó mozgóképeit digitalizáltatom mostanában. A kapott .avi fájlok viszont borzalmas nagyok és a Mac – alaphangon, segédprogram nélkül – nem is mutatja meg, játssza le. Rengeteg avi formátumot lejátszó alkalmazás létezik, fizetős és ingyenes egyaránt, én szerettem volna .mov fájlokat kapni, hogy az iMovie-val megvághassam, feljavítsam vagy feliratozzam a filmeket. Így találtam rá a Free MP4 Converterre. Amelynek ronda a neve, de roppant hasznos jószág.
Az alkalmazás ikon legalább olyan ronda, mint a program név, de szerencsére az alkalmazás szinte mindent tud. Ráadásul a jó részét ingyen. A Super8-as filmeket 720x540-es méretűre tudták a Digitalmaster szakemberei átalakítani, így nekem nem volt szükségem a 4K/HD minőséget is kezelő fizetős Any MP4 Converter verzióra 29,99€-ért. De ha kellene, az ingyenes verzió tapasztalata alapján habozás nélkül megvásárolnám.
Az alkalmazás nem szépségdíjas - egyértelmű, hogy grafikusra nem költött a cég -, de roppant logikus. Ki kell választani a konvertálni kívánt állományokat, én nyolc tekercset szoktam digitalizáltatni, így mindig beteszem mind a nyolc fájlt. Utána ki lehet választani, hogy mivé szeretném átalakítani, milyen fájl formátummá, felbontásúvá (ugye jobbat, mint az eredeti nem érdemes választani) és dönthetünk arról is, mi legyen a hanggal – nálam semmi, mert nincs hangja az eredetinek sem.
A konvertálás erőforrás igényes, egyszerre négy fájlon dolgozott a program, gyanítom ez erős összefüggésben van azzal, hogy a Macem procija is négy magú, bár lehet, hogy véletlen. A 10-15 perces filmek (ami 3-5 darab, eredetileg alig három perces Super 8 filmekből álltak össze) avi verziója 2,5-3,5GB. A konvertálással kapott mov fájlok 100-145MB méretűek. Egyszerre nyolc film konvertálása majdnem fél órás meló volt a két éves MacBook Airnek.

A konvertálás a MacBook Air összes processzor kapacitását lekötötte, jól látszik ez a Tevékenységfigyelőn.
Az Any MP4 segédprogram nem az az alkalmazás, amit naponta használunk. Sőt, meglehet, az életünk során csak egyszer van rá szükség. De akkor, az adott feladatra, a legjobb választásnak tűnik.
Az alkalmazás ikon legalább olyan ronda, mint a program név, de szerencsére az alkalmazás szinte mindent tud. Ráadásul a jó részét ingyen. A Super8-as filmeket 720x540-es méretűre tudták a Digitalmaster szakemberei átalakítani, így nekem nem volt szükségem a 4K/HD minőséget is kezelő fizetős Any MP4 Converter verzióra 29,99€-ért. De ha kellene, az ingyenes verzió tapasztalata alapján habozás nélkül megvásárolnám.
Az alkalmazás nem szépségdíjas - egyértelmű, hogy grafikusra nem költött a cég -, de roppant logikus. Ki kell választani a konvertálni kívánt állományokat, én nyolc tekercset szoktam digitalizáltatni, így mindig beteszem mind a nyolc fájlt. Utána ki lehet választani, hogy mivé szeretném átalakítani, milyen fájl formátummá, felbontásúvá (ugye jobbat, mint az eredeti nem érdemes választani) és dönthetünk arról is, mi legyen a hanggal – nálam semmi, mert nincs hangja az eredetinek sem.
A konvertálás erőforrás igényes, egyszerre négy fájlon dolgozott a program, gyanítom ez erős összefüggésben van azzal, hogy a Macem procija is négy magú, bár lehet, hogy véletlen. A 10-15 perces filmek (ami 3-5 darab, eredetileg alig három perces Super 8 filmekből álltak össze) avi verziója 2,5-3,5GB. A konvertálással kapott mov fájlok 100-145MB méretűek. Egyszerre nyolc film konvertálása majdnem fél órás meló volt a két éves MacBook Airnek.

A konvertálás a MacBook Air összes processzor kapacitását lekötötte, jól látszik ez a Tevékenységfigyelőn.
Az Any MP4 segédprogram nem az az alkalmazás, amit naponta használunk. Sőt, meglehet, az életünk során csak egyszer van rá szükség. De akkor, az adott feladatra, a legjobb választásnak tűnik.
2016. október 5., szerda
Az újratervezett wi-fi router
"Most villogni kell a zöldnek vagy folyamatosan világítani?" "Ha sárga, akkor mi a * baja van?" "Miért ilyen lassú a net?" Ismerős kérdések? Szinte biztos, ha nem vagy informatikus vagy nem képződtél ki annak. A Starry újragondolta a wifi-t és jól tette. Ami azonnal látható, száműzte a villogó ledeket, helyükre érintőkijelző került.
Ahogy a lenti képen is látható, a wifi név ötletekkel szolgál. Jelzi, ha valamelyik eszközt gyengén látja. Sőt, gyakori net kiesés esetén szolgáltató váltást javasol! A Gonosz Almalap már érti, itthon miért nem kínál ilyen wifi routert egyetlen szolgáltató sem. Ha gond van, egy érintéssel hívható a szolgáltató emberi központja.
Ha minden okés, akkor látható az elméleti kapcsolati sebességhez képest elért átvitel százalékosan, a kapcsolódó eszközöket jelző körök - megbökve a kapcsolat adatai. Ezen túl megadható működési időszak, így irodában éjszaka nem érhető el a wifi vagy a gyerekszoba nettelen maradhat. A Starry képes egyes bio-érzékelő adatait is begyűjteni és kijelezni. Ezek az adatok, ahogy a wifi állapota is, appon is megtekinthetők. Mert, ugye, mindenre van egy app.
A Starry 349 dollárba kerül.
Ahogy a lenti képen is látható, a wifi név ötletekkel szolgál. Jelzi, ha valamelyik eszközt gyengén látja. Sőt, gyakori net kiesés esetén szolgáltató váltást javasol! A Gonosz Almalap már érti, itthon miért nem kínál ilyen wifi routert egyetlen szolgáltató sem. Ha gond van, egy érintéssel hívható a szolgáltató emberi központja.
Ha minden okés, akkor látható az elméleti kapcsolati sebességhez képest elért átvitel százalékosan, a kapcsolódó eszközöket jelző körök - megbökve a kapcsolat adatai. Ezen túl megadható működési időszak, így irodában éjszaka nem érhető el a wifi vagy a gyerekszoba nettelen maradhat. A Starry képes egyes bio-érzékelő adatait is begyűjteni és kijelezni. Ezek az adatok, ahogy a wifi állapota is, appon is megtekinthetők. Mert, ugye, mindenre van egy app.
A Starry 349 dollárba kerül.
2016. október 3., hétfő
Külföldön olcsóbb a Mac? (2016/10)
A Brexit miatt az angol árak roppant kedvezőek - továbbra is.
Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. Oroszország nem EU tag, tehát az onnan behozott adott értékű eszközöket bizony el kell vámoltatni.
És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!
Magánszemélyek
Mi, ugye, bruttó árat fizetünk.
Cégeknek
Mert ők visszaigényelhetik az áfát.
Mac-index
Tavaly nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index, amely várhatóan hónapok során nyeri majd el végleges számítási módját, az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel négyszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.
Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)










































