Országméret és disztribúciók

Dolgozó életem értelmét jelentő két 'A' betűs cége rendelkezik már hazai irodával. Mindkettőnek van jól bevált, sokak által ismert disztribútora (nagykereskedője), e két cég már több, mint egy évtizede látja el feladatát, szinte az adott termék magyarországi megjelenése óta. Ám mindkét 'A' betűsnek mára lett egy második nagykereskedője, nem véletlenül ugyan az a vállalkozás. A nevében apró cég az összes többi országban, ahol jelen van - "is the world’s largest technology distributor and a leading technology sales, marketing and logistics company for the IT industry worldwide" - állítólag remekül teljesít, itthon viszont ... de inkább jöjjön két történet:
Az egyik 'A' dealer (kiskereskedő, viszonteladó) megkeresésére: legyen ő a nagykereskedője, ne a másik, a mindenki által ismert; a szóbeszéd szerint azt a választ adta, hogy csak akkor teszi ezt meg, ha a kiskereskedő mindig előre kifizeti az áru ellenértékét, valamint vállalja, hogy évente fél milliárd forint összegben rendel.
A másik 'A' most szervezi át viszonteladóit - inkább idézem levelezésünket:

Levél tőlem
Jó napot!
Évtizedek óta adunk el és oktatunk 'A' szoftvereket, érdekel a rendezvény, ezért jelentkezem.
Ferenczy Gábor
(cégneve)

Válasz
Tisztelt Partnerünk!
Milyen cégnéven találhatjuk önt meg a rendszerünkben?
Köszönettel,
név és teljes elérési útvonal

Országméret és disztribúciók
A fentiek miatt gondolkodtunk el, miért van csak egyetlen életképes nagykere a két 'A'-s cégnek, miért életképtelen a másik. Rövid gondolkodás után arra jutottunk, hogy Magyarország egy nagykereskedőnek nagy - hiszen rendre igény fogalmazódik meg az anyavállalat és a kiskereskedők részéről is egy második viszonteladó után. Ugyanakkor az ország túl kicsi ahhoz, hogy két rendesen működő nagykereskedőt eltartson - legalábbis e két cég esetében, bár kapásból tudnánk sorolni továbbiakat is. Így lett az 'A'-k és működő nagykerük afféle csuka-fogta-róka-fogta-csuka, bár szívesen vennék a második létét, az elsőnek igazán nem vághatnak alá, mert a bevétel onnan jön. És a pénz beszél, a kutya ugat, a karaván halad.
Az országméret egyébként nem csak lélekszám okán meghatározó, de fizikai méretében is, ma egy nap alatt el lehet jutni az ország egyik végéből a másikba és vissza - bár ez alacsony fokú élvezet. Ugyanez nem feltétlenül igaz mondjuk Lengyelországra vagy Romániára - itt élnek a földrajzi korlátok. Persze az áru mindent kibír, meg van telefon, mail - de valahogy ez a személyesen meg tudjuk beszélni, legalábbis mifelénk, számít. Másik példa - nem a két 'A' esetén - van olyan hardver és szoftver-disztribúció, amelynek székhelye nem Varsó (elveszett a Somló) vagy Bukarest, hanem Krakkó vagy Temesvár vagy Kolzsvár. Itthon nagyon le kellene menni alfába, hogy pécsi-, debreceni vagy szegedi székhelyű (nem telephely) vállalkozást találjak, amely valamely jelentősebb márka képviselet lenne. (Az egy Albacomp - Székesfehérvár - jut hirtelen eszembe.)

Nincs konklúzió. Csak eszembe jutott.

Az Adobe (Creative) jövője 4.

   Kezdjünk egy alapkérdéssel, mit keres ennyi Adobe jövő ebben a blogban? Az Adobe szoftverei meghatározó fontosságúak a Macintosh számítógépet használók körében, az Adobe vágya, hogy a tableteken is így legyen. És a helyzet az, hogy jelenleg az Adobe kínál megoldást iBook és Newsstand tartalom előállítására – vagy ilyen tartalmak önálló alkalmazásszerű megjelenésére. Ez utóbbi a Digital Publishing Suite, ami nem dobozos termék, hanem szolgáltatás, ahogy ezt mind tudjuk. Jelenleg a használata pilóta-vizsgás.

Mac és az Adobe
   A három nap alatt az Adobe szoftver-fejlesztői – egy hong-kongi kivételtől eltekintve – csak és kizárólag Macet használtak. A Macet csakis Snow Leoval, mert "az Apple operációs rendszerei .4-es verziótól válnak számunkra megfelelővé, általában". A fejlesztők számára az Apple XCode 3.2.5 verzió használata az előírás – "jelen- és távollévő partnereinket egyaránt erősen erre biztatjuk" –, pedig már létezik XCode 4 is. A webes megjelenítésre csak és kizárólag a Safari legfrissebb verziója a mérvadó, ami "itt jó, az megfelel a szabványnak", a Firefox, Chrome nem, az Explorer nevét meg sem említették.
   A hallgatóság zöme InDesign-hoz -ba -rá -alá fejlesztő, plug-in gyáros, munkafolyamat specialista volt, 96 százalékuk Macet használ a napi életben, pontosabban MacBookot, iPadet és iPhone-t. Sajnos előadás közben nem lehetett fényképet készíteni, pedig jól mutatott volna a padlótápból kikígyózó hosszabbítóba csatlakozó fehér tápok végén lógó Macbook tömeg, amelyre USB-n rácsimpaszkodott még – szinte mindenkinél – egy iPad vagy/és iPhone.
   És végül picit előre szaladva, a 3x8 óra előadás alatt alig negyed órában esett szó az Androidról, Amazonról – bár az Adobe tudja, léteznek ilyen eszközök is, de - jelenleg - az elektronikus publikálás egyetlen célja az Apple eszköze. Jellemzően iPad. (Hi, Steve! Is it really the post-pc erea?)

Fejlesztés
   A müncheni rendezvényre – értelemszerűen(?) – a legtöbben Németországból jöttek, de voltak belgák, olaszok, svédek is. Hasonló Creative fejlesztői konferenciát az Adobe az Államokban két helyen, egyet a Távol-Keleten tartott, a müncheni volt a negyedik. Így talán érthető, hogy Dél-Afrikából is jött három fejlesztő (megkérdeztem: pazar 13 óra a tiszta repülési idő, "Megéri?" "Itt személyes kapcsolatot építünk, és közvetlenül választ kapunk a kérdéseinkre, botorság lenne nem jönni."
   Az Adobe erősen támogatja a fejlesztőket, a előadók és a résztvevők között nem ritka a napi kapcsolat. (Nem tudom, itthon hányan ismerik a CoDesCo nevet, nekem az Almalap első éveiből, 1996-98, volt ismerős, mint Quark extension fejlesztő és forgalmazó.) A plug-in fejlesztők általában az anya-szoftverből hiányzó tudást (például magyar helyesírás ellenőrzés és elválasztás - általános és jellemző hiány) kínálnak. Szintén gyakori, hogy specifikus print-munkafolyamathoz készítenek akár több alkalmazást is érintő programot. A rendezvény az InDesign, Photoshop, Illustrator, Acrobat alkalmazásokkal foglalkozóknak szólt – kézfeltartásos felmérés alapján 80 százalék InDesignhoz fejleszt. Meglepő, nem?

DPS – hosszú és kanyargós út
   Ha a Digital Publishing Suite-ra gondolunk, nem. Az Adobe a tabletek megjelenése óta próbál eszközt adni a tabletre tartalmat – értsd: könyv, újság elektronikus változata – generálni akarók számára. A választásuk az InDesignra esett, valójában az 5.5 megjelenésének az oka is az lehetett, hogy mihamarabb megmutassák, az Adobe ott van, figyel és megoldást kínál. És szinte biztos, hogy a hatosnak nem csak üzenni kellene, hanem valóban megoldást kínálni.
   Mert jelenleg egy kiadvány tabletre juttatása felér egy szívműtét és repülő-vezetés egyidejű elvégzésével.
Egy elképzelt kiadó huszonegy munkatársa hat heti- és két havi lap iPadre segítését végzi az Adobe DPS használatával - szólt a példa. Ehhez persze szükség van egy Apple fejlesztői accountra (vagy többre is) - különben nincs publikálás sem Apple eszközre, sem az iTunes Store-ba, sem az App Store-ba. A DPS használata során megkülönböztetendő, hogy kinek mi a feladata, mire jogosult - például melyik magazin melyik számának a melyik InDesign oldalához férhet hozzá ... tovább is van, mondjam még?    Persze, hogy mondom! Létezik egy ügynökség, amelynek három megbízója van: egy tőzsdére bevezetett cég, amelynek negyedéves jelentés publikálós kötelezettsége van, egy ügyfele, aki saját könyveit adja ki rendszertelen időközönként és egy harmadik, amelyik legalább ilyen cseles kihívás - csak nem sikerül a saját kézírásomat elolvasni. A kiadó is, az ügynökség is megveszi az Adobe éves DPS használati licenszét (mondjuk így az egyszerűség kedvéért), amivel jogosult adott mennyiségű oldalt betolni az App Store-ba önálló alkalmazásként, vagy Newsstand elemként, mérheti az ottani eladás, letöltés, megtekintést (ezt a célt szolgálja a megvett Omniture SiteCatalystbe pofozása).
   A két példa egyikét kiválasztva rövid négy és fél órás küzdelmet láthattam, hogyan kell helyesen regisztrálni, nevet, email-címet, jelszavakat megadni a kiadós példán haladva. A szépséget az adja, hogy a rosszul megadott név/jelszó a legtöbb esetben nem módosítható. Ez annyira nem emberbarát, hogy itthon szerintem a Sanoma/Ringier/Axel hármason kívül senkinek sem érheti meg, hogy saját maga számára elvégezze - az árazásról még nem is szólva (de mindjárt).
   A kisebb kiadók számára maradnak a DPS-vendorok, vagy nevezzük őket bárminek is - itthon egy ilyen cég létezik, bár ez nem a honlapjukról derült ki. Ők megveszik a jó pár millió forintba (315-ös árfolyamon) kerülő kvótát és megpróbálják azt szétosztva eladni. Az Adobe nagyon résen vágy lenni, hogy ez ne lehessen a nyerészkedés terepe - a nyereség képzésre ott a szolgáltatás: mit hogyan kell a DPS, a Folió számára előkészíteni InDesignban.
   Azért jöjjön egy friss Adobe táblázat: nem maradtunk le még semmiről:

Jövő
   A rendezvény közben jelentette be az Adobe, hogy a fenti egyszerűséget jelentő rendszerrel már egyedi, önálló megjelenést is támogat, azaz elkezdődött a rendszer elérhetővé tétele kisebbek számára. Amennyire kusza némileg a leírásom, annyira kusza még a rendszer is – ez a grafikon számokból is látható, de: most kezd terjedni. Aki fel akar ülni erre a vonatra, az most váltson jegyet!
   Amit nem értek, és értelmes választ nem kaptam: miért az InDesign és a tördelők, miért nem a Dreamweaver és a webesek lettek a tablet-publikálás kiválasztottjai. A tabletes megjelenés sokkal közelebb van a webes megjelenéshez, mint a printhez. Közelebb szemléletében – miért kell az InDesignt felruházni görgethető szövegdoboz képességgel? Beilleszthető videó-képességgel? Animáció-készítő képességgel? Amikor ott a DW, meg a lassan valóban felejthető Flash (de helyette már készül az Adobe Edge, ami HTML5+CSS3+JavaScript). A válaszok lényege annyi, hogy a tördelők által összerakott tartalmat kell átalakítani tabletre.
   Ez a válasz engem mindig a "rakjuk fel a print oldal pdf-képét a webre, oda az is jó lesz!" hozzáállásra emlékeztet.
   Talán kellene egy Reset-gombot nyomni az Adobe-nál, és újra gondolni az eszközparkot - ráadásul minden alkalmazása lassan XML-támogatott, ez programozási szempontból nagyon kellemes környezet. Az XML támogatottságot egyébként még megfejelik az "Asset Management" lehetőséggel is – saját metaadat-rendszert építhetünk bármelyik CS alkalmazásban, amelyet másik alkalmazás fél- vagy teljesen automatizált feldolgozása élvezhet (ilyet sokan fejlesztenek az ott voltak közül).
   És a fenti példa – négy és fél óra annak, aki tudja, hogy mit hova, és két A4-es Excel táblázat kell a nevek/jelszavak/jogok áttekintésére – alapján ez még messze nem "user friendly".

És minél kevésbé felhasználóbarát egy rendszer, annál nehezebb eladni – de annál többet ér a szakértői tudás.

Újabb két ATC vizsga

Újabb két tanításra jogosító Apple vizsga került megújításra - sikerrel.
Ahogy a következő kép igazolja, Rédey Laci megújította az OS X Szerver vizsgáját, aminek persze nem ez a hivatalos neve, gratulálunk!



A másik sikeres oktatói vizsga megújító Csábi János, aki FCP 7-ről FCP X-re minősítette magát, neki is gratulálunk!

Az Adobe jövője 3. (frissítve)

A harmadik Adobe nap a Digital Publishing Suite-ról szól. A digitális közzététel magyarul a tabletekre történő tartalom-könvertálás, -előállítást jelenti, ez persze roppant leegyszerűsített modell. A mai napon lehet gépet használni, rendesen jegyzetelni - ez iPad teszt lesz, mert azt hoztam magammal. Ebből következően blogbejegyzés az elhangzottakról nem lesz, mert egyfelől imádom az ékezetes betűket, másrészt ezek előhívása iPaden nem öröm.
A DPS-t viszont rendesen kitárgyalja az Adobe, csak kulcsszavakban: RSO Service Order, jogosultság, előfizetés, Acrobat-Folio kapcsolat, offline-munkafolyamat, Content Builde, Viewer Builder, Analytics, SiteCatalyst, HTML Store API...

Összefoglalom: (14:21) Aobe DPS accont létrehozása baromi nagy szívas, amiben a publikálandó anyag kipreparálása még benne sincs. Háromo óra alatt jutott el oda az előadó, hogy az Adobe oldalán talán már minden rendben van, most már csak az Apple Dev account kell, hogy az iPad Newsstand alá betehessünk bármit is. Ezért kellenek az Adobe DPS viszonteladók, support providerek. b) az iPad jgyzetelésre is alkalmatlan, veri a gép, de az sincs a fasorban sem a papír-ceruza bundle-höz képest.

Az Adobe (NDA alatt) jövője 2.

A tegnapi izgalmas nap (amelyről nem beszélünk) után ma kicsivel földre szálltabb lesz az Adobe jövőjéről szóló rendezvény. Megismerhetjük a CS "roadmapjét", mit mikor tervez az Adobe bemutatni (mint biztosra vesszük, jövő tavasszal jön a CS6). Majd sorra veszik a meghatározó Adobe alkalmazásokat - Illustrator (bár ez már tegnap délután megvolt), Photoshop, InDesign, InCopy, InDesign Server -, melyiket merre tervezik fejleszteni. Ezt követően jön a DAM (Digital Asset Management) és a maradék CS alkalmazások jövője. (A maradék megnevezés azért nem helyes, mert a rendezvény kimondottan nem a videós vagy webes fejlesztésre koncentrál.)

Az Adobe (NDA alatt) jövője 1.

Ma-holnap megtudom, hogy mit tervez az Adobe a jövőben. Írni nem fogok róla, mert tizensok oldalas titoktartási nyilatkozatot (NDA) írtam alá, hogy belőlem aztán egy szót sem húznak ki, semmit nem tudok a CS6 jövő tavaszi eljöveteléről. Kíváncsi volnék, mi történne, ha elmondanám. Beperel az Adobe pár millió dollárra? Másrészt, egy olyan rendezvényre, amely a) nem fizetős, b) jelentkezés meg nem szűrt, mekkora titkokat árulhatnak el? Vagy valójában drukkolnak, hogy kiszivárogjon minden, ami elhangzott, így spórolva meg PR- és marketing-költséget?
A program nyilvános, szó lesz a Creative Suite kiegészítők fejlesztéséről, a CS vállalati munkafolyamatba illesztéséről - beleértve az Adobe Digital Enterprise Platform tartalom-kezelését és metaadat-menedzselését. Majd az Extension Builder, Extension Manager - kezet fel, aki naponta használja ezeket az Adobe alkalmazásokat -lesz terítéken. A teríték amúgy szép, a szüneteket a program így jelzi: "Break, coffee and refreshments, time for e-mail", azaz "szünet, kávé, frissítő és emailezési lehetőség" - vajh, mint általános iskolai osztályban szokás, begyűjtik a telefonokat, tableteket?

Ügyfélszolgálat 2.

T-Rex. Tovább is van, mondjam még? Pár hete jártam úgy, hogy megérkezve külföldre a szokásos sms áradaton kívül még egy sms-t kaptam: ha szeretnék 3G-n adatforgalmazni, akkor fizessek elő a megfelelő csomagra a T-Rex weblapon. Persze, hogy nem volt wifi, a 3G- meg ugye nem megy ... hogy? A szálloda wifije megoldotta...
Elkerülendő a fenti kalamajkát a jövő héten, besétáltam a lokális kirendeltségbe.
- Előfizetésemhez jár-e külföldön 3G-s adatforgalom használata?
- Benne van a csomagjában.
- Akkor miért jártam a fent leírt módon?
- Mert az előfizetésében nincs benne a külföldi 3G-s adatforgalom használata.
- Szerintem szükség lesz a Panaszkönyvre.
- Ha maga így áll hozzá...
[első menet vége, gong]

- Miért nem tudom SMS-ből aktiválni a 3G-s adatforgalom külföldön csomagot?
- Tudja.
- Akkor ezt miért nem írják bele abba a sms-be?
- Nem tudom.
- Ok, akkor mi a kód?
Öt perc keresés, halk szentségelés és megvan.
[második menet vége, gong]

- Sajnos csak iPad lesz nálam, arról hogy küldök sms-t?
- Arról nem lehet.
- Tudom, ezért érdekelne, hogy hogy tudom majd a csomagot életre-kelteni?
- Telefonáljon!
- iPadről?
- Arról nem lehet.
- Tudom előre aktiválni adott időponttól?
- Azt nem. De a telefonjáról más számra is felélesztheti a csomagot. (iPhone-ról az iPad előfizetői számára)
- De nincs nálam telefon.
- Akkor nem lehet.
- Panaszkönyv?
[harmadik menet vége, gong]

Hasznos
1430-ra kell az sms-t küldeni
+SURFS ez 10MB/nap, 690Ft/nap
+SURFM ez 50MB/nap 1990Ft/nap
+SURFL ez 250MB/hét 10590Ft/hét
másnak:
+SURFx jelszó telefonszám

Ügyfélszolgálat 1.

Tudom, velem van (volt és lesz is) a baj. Pár éve megvettük a Native számlázót, ami felkerült a Macbook Prora, ahol vígan elvolt, egyet botlott, többet nem. A Macbook Protól elváltunk, így a számlázást át akartam rakni az iMacre. Nem szoktunk kapkodni, a Native-tól kapott mailt hónapokig nem néztük meg, de most előkerült, követtük az útmutatást, Native-ot letölteni, adatokat adott helyre átmásolni és kész. (És így máris két azonos sorszámú számlát tudnék kiállítani a két gépről - de ez mellékszál.)
Letöltés és telepítés hónapok óta megvolt, adatokat átmásolom - és semmi, hibaüzenet. Honlap. Honlap korrektül elmondja, hogy a továbbiakban másik vállalkozás végzi a Native támogatását. Irány az új honlap.

6DS iDea
Telefonszám egy szál se, de végül végre egy email-cím. Kimondottan utálom az ilyet, nem lehet mindent mailen elintézni. Kimondottan megértem az ilyet, elkerülhetők a hülye, értelmetlen telefonok - de akkor egy segítőkészebb weblap kellene, szerintem. Telefonszámtalanság okozta dühömben néhány képernyőképet csatoltam a hibáról, és kvázi nulla szöveggel elküldtem. Két percen belül kaptam választ (nagy piros pont). A választ ide másolom teljes terjedelmében:
"http://native.hu/Native%20Számlázó.pkg.zip"
Se egy szia - oks, én sem írtam, de egy arctalan cégnek ... és amúgy, az ügyfél én vagyok!
Letöltöm, telepítem, adatbázist mozgatok, új hibalevelet írok: "nem nyert" és képernyőfotók.
Szöveghű válasz:
"Egyből nyert volna, ha nem rossz képet küld először és kiderül, hogy Native Basicet használ!
http://www.native.hu/Native%20Számlázó%20Basic.pkg.zip"
Ebben speciel igaza van a nem tudom hogy hívjáknak vagy hívjáknénak - jegyezzem meg, az én email-címemben benne a teljes nevem. A megfelelő program hibátlanul működik. Bár először azt az egy alkalmazás képét (Native Számlázó) küldtem el, ami a gépen volt, de - mint kiderült - Native Számlázó Basicet használunk ... a Native-os levélben a Native Számlázó szerepelt, anno azt is tettem fel.

Lesz
Csak épp nagy betűkkel szerepel az új támogató oldalán, hogy a program nem Lion kompatibilis - vagyis hamarosan vevő lehetnék. Lehetnék. Leszek?

PS
Épp befejeztem a hányattatás leírását, elindítottam a programot - NSzB - és demo módba kerültem. Mailt küldtem (14:58).
15:26 "Kérem küldjön képet a Beállítások/Számla oldalrol ahol a cégadatok vannak."
Elküldtem, bevallva, átírtam a cégadatokat, mert költözött a cég, és emiatt változott az adószáma.
15:38 "Este küldünk új kulcsot az adószám változás miatt." Hogy miért nem sípolt a program az adószám átírásakor?

Final Cut X - az első hivatalos tanfolyam

Három nap a Final Cut Pro X körül - ez történt ezen a héten az AATC XMS Akadémián. Csábi Janos (FCP ACT) vezetésével négyen próbáltak elmélyedni a program rejtelmeiben. Nem kívánom felsorolni azt a több tucatnyi kérdést, amire az volt a válasz, hogy az FCP7 tudta, az FCPX nem tudja, mert céltalan lenne. Ami viszont igen bosszantó, hogy a Final Cut X elég sokszor leáll, kifagy - vagy adott műveletet nem hajt végre. Nem valakinél valamilyen megismételhetetlen beállításban, hanem három-öt gépen azonosan, egyszerre - amikor a tananyag odaért. Ráadásul megismételhetően. Sőt, ezek az eseteknek csak egy része található meg a neten ismert bug-ként. Tanárnak lenni sem öröm, ha olyan szoftvert kell bemutatnia, megismertetnie, ami nem megbízhatóan működik a keze alatt. És diákként is bosszantóak a leállások. Oks, aki dolgozik, az hibázik, de ez kicsit több, mint ritka hiba. Hiába a legfrissebb Lion és FCPX verzió.

Olasz meló

Az iMovie oktatás elején szoktam elmondani, hogy az Apple-nél az a szokás, hogy ha valaki elmegy szabadságra, nyaralni, bemutatót tart ... akkor erről az Apple alkalmazások segítségével kell, hogy beszámoljon. Ez - szerintem - nagyon jó ötlet, így folyamatosan "amatőrök" is tesztelik az alkalmazásokat, nem csak a - joggal - elfogult fejlesztők, vagy a hivatásos tesztelők. Ez utóbbiakkal az a baj, hogy ritkán próbálnak ki olyat, aminek nincs értelme, nem tenyerelnek bele a billentyűzetbe - ellentétben hat éves unokahúgunkkal, aki így képes tibeti nyelvre és Braille-táblás adatbevitelre átállítani a Macet.
Így eshetett - mondjuk az iMovie kapcsán -, hogy valakinek nagyon nem sikerült a régi iMovie-val videóját megvágni. Valószínű, hogy magas beosztású lehetett, mert ezt követően az Apple úgy átírta az iMovie-t, hogy annak csak a neve maradt meg, még az ikonját is lecserélték.
Még 2005-ben az iLife-ot elöntötte az olasz-világ, olasz témák. Olasz demó anyagokat használtak az iMovie és az iPhoto bemutatásához, az iDVD sablonokban is felbukkant Olaszország. Sokan az amerikai olasz maffia befolyásával poénkodtak.
Mindez a Jobs könyvet forgatva jutott eszembe. Ő a kétezres évek elején családjával hajót bérelve beutazta Olaszországot, de eljutott Görögországba is - a hajóút Törökországban ért véget.



iDVD '05 sablon. Az iDVD minden, nem Lionnal vásárolt Macen fent van - elvileg.

"Személykövetés csúcstechnikával"

Zöld szemű szörnnyel magában élő ismerős meséli, mit is fed a fenti cím. A "személy" táskája aljára vagy gépkocsijába elrejtenek egy csontra töltött iPhone-ot, majd azt a "Find my iPhone" szolgáltatással követik. A szolgáltatás ára: 10eFt/óra plussz(!) iPhone bérleti díj (200eFt) - hátha a "személy" megtalálja, de hozott iPhone-nal vagy iPod touch-csal is hajlandók dolgozni. Pff. Hogy klasszikust idézzünk:
"Hozott szalonnával egérírtást vállal özvegy Varsányiné!"

A pécé utáni idő

A Steve-ről szóló könyvet lapoztam, azt a részt, amelyben a pécé utáni időről, a post PC korszakról beszél. Szerinte ugyanis eljött ez a kor. Persze hallottam ezt valamelyik beszédében is, de akkor átsiklottam felette. Viszont, ismerve a stevei hozzáállást, nem azt kell gyártani, amire piaci igény van - ezért a piackutatás kidobott pénz -, majd Ő megmondja, hogy mire van igény. Igazolásul: Apple II, Macintosh, iPod, iPhone és iPad. Ha Steve ismét látta a jövőt, akkor a pécé korszaknak vége.
Ha igaza van, akkor az Apple-nek fölösleges olyan nagy tudású operációs rendszert fejlesztenie, mint a (Mac) OS X, bőven elég az iOS. Az Apple-nek pécé utáni eszközökre - iOS eszközök - kell koncentrálni, nem a Macre (hangos sírás a sarokból). Az Apple-nek, amelyet szoftver-fejesztőnek (is) deklarált Jobs, nem olyan profi alkalmazásokat kell fejleszteni, mint a Final Cut Pro 7, hanem olyat, mint a Final Cut Pro X.
A rémhír tár tartós eleme, hogy nem lesz Mac Pro, hogy nem lesz új Logic. A fenti fonalon haladva: így lesz.

Steve Jobs könyv

Tegnap letöltöttem iPadre, beleolvastam. Félóra után félretettem, és azon gondolkodtam, hogy valóban érdekel-e Steve _magán_ élete, ami - tudjuk - messze nem példás. Szeretném a magamban felépített - jó, legyen, rajongói - képet ledönteni. Biztos szeretném tudni, hogy Lisa anyját hogy hajtotta el? Hogy tette lapátra a MobileMe fejlesztő-csapat vezetőjét nagy nyilvánosság előtt (ebbe beleolvastam...). Kicsit sem hiszem, hogy eszményi cégvezető lett volna, vagy pont annyira volt eszményi, amennyire jó családapa. Olyan érzésem van, mint amikor kimentünk jó pár éve Bécsbe megnézni a Stonest, vagy a BS-ben (ha ott volt) McCartneyt, vagy bármely olyan sztárt, aki akkor nem járt itt, amikor rajongó(?)jává szegődtünk (Bowie, U2 - ki ne maradjon). És amikor látjuk, már túl van a hatvanon - bár amit a színpadon csinál, az olyan, mint amit csak a filmeken láttunk ... szóval utánlövés. (Nagyon személyesen írhatnám, hogy Feró, Fecó vagy Lóri - Rice, Korál vagy Móóbil - nekem az marad, ami az induláskor volt - az Eddának is az első pár lemeze az Edda számomra, ezeknek az idoloknak az önlebontását akarva-akaratlanul láttam.

Szeretném szándékkal lebontani Steve-t?

Lion könyv

A kiadóm - Perfact - másként gondolja. Szerinte a Lion könyvben az egyes menük, parancsok első előfordulásakor az angol megfelelőt zárójelben oda kellene biggyeszteni. A Photoshop esetén ugyanis a felhasználók egyrészt szeretik, ha a program angolul beszél, de kézikönyvet magyarul olvasnak. Ha a könyvben csak magyar menük és parancsok lennének, akkor bizony ... néha gondban lennének az olvasott és a kijelzőn látott összepárosításakor.
Szerintem meg aki magyar könyvet olvas a Lionról, az használjon - legalább az olvasás idején - magyar operációs rendszert is. Ha annyira-annyira fluentli inglis, akkor meg remek angol könyvek vannak az Oroszlánról. Avagy legyen két macskává (Oroszlánná), és játsszon magával a gépen, egyikük legyen magyar nyelvű felhasználó, másikuk meg angol.

Eszter mondja: iCal

Nincs is mit írni, mondasd ki Eszterrel azt, hogy iCal. Vagy iCloud. Vagy iTunes. Vagy iPhoto. Jelöld ki ezt a bekezdést, és olvastasd fel Eszterrel.
Cupertino, we have a problem!

Felhőjáték

Az iCloud öröm, az kevésbé, hogy csak a Lion/iOS 5-tel megy. Persze a fejlesztő mindig a legújabb szoftverek együttműködésére koncentrál, bár ezek önálló és közös hibátlan működéséért még véletlenül sem vállal garanciát.
Káosz
Ám elérve a Lion könyv iChat fejezetéhez, kezd a rendszer átgondolatlannak tűnni. Az OS X alatt a Címtár (AddressBook), az iCal (ez gondolom azért maradt angol, mert védett név) és a Mail volt a felhős (MobileMe) alkalmazás, ezek mellé volt az iChat, mondjuk a prompt kapcsolattartáshoz. A Lionban egyrészt a Címtár és az iCal iOS külalakúvá vált, ez lehet trend, bár kilóg a többi alkalmazás külalakja közül - ez (szerintem) user-user számára nem előnyös. Az iCal Emlékeztetők (Reminders, To-Dos) iOS alatt nem az iCalben találhatók meg, hanem a Reminders alkalmazásban. Az iChat videó-csetét az OS X-ben a FaceTime-mal fejelte meg az Apple. És hogy a káosz kerekebb legyen, bár átváltottál MobileMe-ről iCloudra, az OS X alatt számos szolgáltatás MobileMe belépéssel érhető el. Vagy azzal is.
A Lion alatt vagy a Rendszerbeállítások alatt - vagy telepítéskor - megadod az iCloud azonosítód, és akkor ezzel találkozol, ha engedélyezted a Mailben, az iCalben és a Címtárban. Ha viszont átugrottad ezt a telepítéskor, és nem a Rendszerbeállításokkal kezdted az életed, akkor a nevezett alkalmazásokban rendre belogolhatsz iCloud névvel - ha mindig tiszta az erre vonatkozó Alkalmazás > Beállítás > Fiók (néha más) ablak. Persze az iChatbe MobileMe-sként kell bejegyezned magad (@mac.com vagy @me.com). A páverjúzer pedig a Keychain iCloud tanúsítványán röhög, amely MobileMe névre hallgat, de a belsejében az Apple .Mac tanúsítványáról esik szó.
Átlát
A zseni igen. Értem, hogy az OS X és az iOS összeolvadni készül - ennek jó voltáról egyre kevésbé vagyok meggyőződve. De legyen, ez az Apple célja. (Vagy veszek sok Apple részvényt, vagy - nem.) De akkor a megcélzott felhasználó-felhasználó számára remek volna, ha az összes eszközén (Mac, iPad, iPhone, iPod touch) azonos nevű alkalmazásokkal találkozna. Jó volna, ha az adott alkalmazás ugyanazt tudná Macen, neten és iBármin. Jó volna, ha - a lehetőségek függvényében - azonos felület, azonos ikon, gomb ... elrendezés lenne. Mert ez most nincs így.

FaceTime

Tegnap a Lion könyv kapcsán kipróbáltam a FaceTime-ot, de nagyon nem estem hanyatt tőle. Mások viszont istenítik. Itt az idő, hogy a kedves blog-olvasó egy gyors kommentben jelezze, igen vagy nem, használja vagy nem, szereti vagy nem, "must have" vagy felejtős. Előre is kösz!

Lion könyv 5. Címtár

Igazán vidám percekhez érkeztünk el a Címtár kapcsán. A (névjegy) kártyára rögzíthetjük az illető kapcsolatait is a Kapcsolódó neveknél. Ez lehet: apa, anya, szülő ... tudom, hogy száguld az orvostudomány, de ha valaki nem apja és nem anyja, az hogy lehet szülője - ha csak nem nevelőszülőkre gondolnak. Amit az akkora nagy píszíség miatt nem hinnék. (Ahogy Steve Jobs esetében is mindig elhangzott, hogy nevelőszülei, pedig gyerekkorától kezdve Jobsék nevelték fel.) A honosítás még egy szépséget kínál a család esetében, megkülönbözteti a fiú- és lánytestvért (vö. brothers and sisters). Ebben gazdagabb az angol nyelv, viszont a magyar öcsém-bátyám és hugom-nőverem (Napfivér, Holdnővér) esetében nem. Ennyit a Címtárról.

Lion 101 vizsga

A nyár közepén bemutatott Lion hivatalos képzései végre elkezdődhetnek, az Apple-nél sorra újítják meg vizsgáikat a hazai oktatók (is), a hétvégén Nagy Keve és Rédey Laci ugrotta meg a kívánt magasságot (ha ezt más oktató is megtette, szívesen hírt adunk róla). Ez azt is jelenti, hogy meghirdettük az első hivatalos Lion kurzusokat!

Lion könyv 4.

"A kukát biztonságosan törölni!" - lokalizációs szakemberek, induljatok! Bár másutt mindenhol ürítik.
Ha pedig a magyar Lionban képre kattintva ctrl+klikkelelsz, akkor legalul még a Set Desktop Picture olvasható. Lehet, hogy Eszter elcsavarta a lokalizációs szakember fejét?

Megjelent az új Motion könyv!

Megjelent az Apple Training Series sorozat Motion X kézikönyve (angol nyelven). Ez az a könyv, amelyet az Apple erőst ajánl mindenkinek, aki szeretne Motion felhasználói vizsgát tenni. A könyv kapható a MacAcadémia könyvesboltjában és az AATC XMS Akadémián is.

Lion könyv 3. iCloud

Ahogy terveztem, a szépen megírt SysPreg ... Rebék fejezetbe ma beleírtam az iCloudot. Bár reggel kicsit sokan próbálhattunk váltani, mert a rendszer vagy hatszor várakozásra késztetett, de simán ment a MobileMe - iCloud váltás. Ahogy elértem a fényképadatfolyam nevű lokalizációs nyelvi csodához, az iPhoto legújabb verzióját kérték rajtam számon, ami reggel, amikor a rendszert frissítettem, még nem volt. Délutánra már az is lett, a szükséges Aperture frissítéssel együtt. Ahogy az iPhone 4 is iOS 5 alatt fut.
Első élmények várakozás felettiek, minden müxik, nem fagy le - én kicsivel több döccenést vártam, de hát magasból figyel le ránk Steve (ámbár ő vallásilag inkább reinkarnálódhatna ...)

Lion könyv 2.

Váltózár. Ez a harmadik kulcsszavam a Lion magyarítása kapcsán.
Viszont lokalizációs hiba, hogy Eszter nem tudja bemondani a pontos időt. Hogy ezt hogy tudhatná? Keresd meg a Dátum és Idő Rendszerbeállítások panelt, és ott kutass! A SystemPreferencest remekül lehetett SysPref-nek rövidíteni, de mit kezdjünk a Rendszerbeállítások-kal? Rebek? A vörös? „Vörös Rébék általment a/Keskeny pallón s elrepült” (John Gold).

"One last thing"

Steve Jobs volt, aki egyszerűvé tette a számítógép kezelését, aki megújította az animációsfilm–gyártást, aki rávette a világot a digitális zene–élvezetére és újra alkotta a mobil telefont, elhunyt. 56 éves volt.

Leginspirálóbb vezető
Jobs rendíthetetlenül dolgozott zseniális tárgyak közreadásán. Rész–feltalálója a Macintoshnak, az első felhasználóbarát számítógépnek. Az iPoddal legyőzte a zeneipart, a fehér fülhallgató márkajellé vált. És ő vezette be az Apple–t a netes böngészére alkalmas iPhone–nal a mobil–telefon piacra. A Pixar animációs stúdió vezetőjeként megalkotta a teljesen számítógéppel generált mozi műfaját, és annak első klasszikus darabját, a „Toy Story”–t.
„A leginspirálóbb vezető, akivel valaha találkoztam” – mondta róla Bill Gates, a Microsoft alapítója, amikor 1988–ban megkérdezték, melyik vezető gyakorolta rá a legnagyobb hatást. „Hite van a termék kiválóságában. És képes ezt másokba átpálnálni.”
Az iparág fenegyereke címet Jobs 1976 április elsején, a kaliforniai Cupertino–ban alapított Apple céggel vívta ki, az elhíresült Jobs–garázsban ott volt kollégiumi barátja, a technikai zseni Steve Wozniak is. Jobs volt a száj, Wozniak a mérnök.
„Akkoriban bármit is terveztem, Jobs azonnal el akarta adni” – mesélte Jobsról Wozniak a 2008 augusztusi Intel konferencián. „Az eladás volt a rögeszméje.”

Időnk véges
Az első nagy sikert 1977–ben az Apple II számítógéppel érték el, ezzel a masinával lesz tényleg otthonivá a számítógép. Amíg 1978–ban 7,8 millió dollár volt az árbevétel, 1980–ra már meghaladta a 117 milliót. Jobs huszonöt éves korára milliomos lett.
„A halál közelségénél egész életem során sem találtam ösztönzőbbet, a megfelelő döntések meghozatalára” – árulta el a Stanford végzős diákjai előtt 2005 júniusában mondott beszédében Jobs, egy évvel azután, hogy rákkal operálták. „Az időnk véges, ne éljük hát más életét. Ne engedjük, hogy mások elvárásai gúzsba kössék életünk.”
Jobs 1955. február 24–én született. Anyját, a végzős diák Carole Schiebe–t végül nem vette el a szír Abdulfattah Jandali, így Jobst örökbe adták. Az örökbefogadó házaspár Clara és Paul Jobs volt, tipikus amerikai középosztálybeli szülők.
A mérnök nevelőapa keze alatt felnövő Steve érdeklődése hamar az elektronika irányába fordult. Tizenkét éves korában levelet írt William Hewlettnek, az elektronikai ipar akkori moguljának, a Jobsék lakhelyéhez közeli Palo Alto–i székhelyű Hewlett–Packard társalapító igazgatójának támogatást kérve egy iskolai projekthez. Nem csak támogatást nyert, de nyári munkára iis felvették a HP–hoz.
Amikor a Homestead gimiben tizedikes volt, megígérte akkori szerelmének, Chris–Ann Brennannak, hogy milliomos lesz – írja Alan Deutchman „Steve Jobs második eljövetele” könyvében.
„Steve arról álmodott, hogy olyan céget vezet, amelynek termékei megváltoztatják a világot” – idézte fel a kezdeti időket Wozniak 2008 augusztusában. „Olyan ismert akart lenni, mint Shakespeare vagy Einstein.”
A cég nevét – Apple – Jobs Beatles iránti rajongása inspirálta, legalábbis Jim Carlton „Apple: az Intrika, az Önzés és az Üzleti Melléfogások titikos története” című remekében. A Beatles 1960–as évek vége óta használta a zöld almát logóként, az Apple–é a máig ismert körvonalú kiharapott alma lett.
A névütközés több fordulós jogi csatába torkollott az Apple és a Beatles közt, a pereket rendre a Beatles nyerte, az Apple egyre nagyobb pénzt fizetett ki – az összegek nem publikusak.
Az Apple sikerét továbbadta a Macnek. Az első olyan számítógépnek, amely sikeres lett azáltal, hogy grafikus felhasználói felületet kínált, ikonokat használt, az egérrel lehetett tárgyakat mozgatni, klikkeléssel kiválasztani, vinni vagy alkalmazást indítani, navigálni – ahogy ezt később a Microsoft Windows szoftvere kínálta a pécék számára.

Mac
Az Apple a Macet 1984 januárjában mutatta be, a Super Bowl döntőjében vetített futurisztikus reklám Orwell „1984” regényét idézte. A Ridley Scott rendezte hirdetésben a Nagy Testvér – egyértelműen az akkori legnagyobb rivális IBM megtestesülése – beszédét megszakítja és a tudattalan hallgatóságot individualizálja az Apple–t jelképező kalapácsvető nő.
Az egyetlen alkalommal sugárzott hirdetés a TV Guide magazin 1999–es értékelése szerint az évszázad legjobb tévé–reklámja.
A farmert és magas–nyakú fekete garbóját védjegyévé tévő Jobs hardverektől és szoftverektől is puritán egyszerűséget követelt. A Mac grafikusok, művészek és diákok – meghatározó vásárló–csoportjai – kultikusan kedvelt tárgyává lett.
Az 1998–ban bemutatott iMac, amely áttetsző testben egyesítette a monitort és a számítógépet, megmentette a vállalatot és az Apple első számú pénztermelőjévé vált.
A 2007–es évben a bevételek 43 százalékát adta a Mac, 35 százalékát az iPod. Az iPhone bemutatásakor Jobs háromlábú székkel példálódzott, a három láb a Macintosh, az iPod és az iPhone.
Miközben általa „őrülten jó”–nak titulált termékeket mutatott be a cég, Jobs elhíresült alkalmazottaival való üvöltözéseiről, kifakadásairól, elátkozásairól és lehülyézéseiről – legalábbis Deutchman szerint.

Valóság torzító mező
Andy Hertzfeld, a Mac operációs rendszer főtervezője éveken át élvezte Jobs vezetési módszerét, neki köszönhetjük a „valóság torzító mező” jobsi értelmezését is.
„A ‚valóság torzító mező‘ egy adag karizmatikus retorikából, egy adag megváltoztathatatlan akaratból és a tények ezek alátámasztására facsarásából áll.” – írta a „Völgy forradalma” könyvében 2005–ben, miután otthagyta a Mac fejlesztő csapatot. „Ha egy tény nem passzolt az elméletébe, akkor az a tény: nem tény.”
Jobs sokáig a rokkantak számára fenntartott helyen állt meg autójával, mert ez volt a bejárathoz legközelebb. Egész addig, amíg egy alkalmazottja, kifordítva a nagy sikerű „Think Different” reklám–kampány szlogenjét, egy „Park DIfferent” feliratú cédulát nem hagyott a szélvédőjén.
„Borzalmas, ha nem a legjobb emberekkel vagy körülvéve” – jegyezte meg Jobs a Smithsonian Institute hang–archívuma számára készült feljegyzésben. „Néha csak abból áll a feladatom, hogy eltávolítsam a nem idevaló embereket.”
Persze Jobs tud elutasíthatatlan is lenni, mint amikor 1983–ban ezt kérdezte a Pepsi akkori elnökétől, John Sculleytól: „Te életed végéig cukros vizet akarsz árusítani vagy inkább megváltod a világot?”
Két évvel azután, hogy az Apple élére került, Sculley megnyerte az igazgató–tanácsot, hogy távolítsák el Jobst az igazgatóságból és a cégtől is.
„Mit mondhatnék? Rossz embert vettem fel. Mindent lerombolt, amit az eltelt tíz évben felépítettem, kezdve velem, de nem ez a legszomorúbb.” – idézte fel az eseményeket Jobs 1996–ban a PBS közszolgálati csatorna Szilícium völggyel foglalkozó műsorában. „Örömmel hagytam volna ott az Apple–t, ha az Apple olyanná lesz, amilyennek akartam.”
A harminc éves Jobs ekkor megalapította a NeXT Computert, amely Intel chipeket használva, Microsoft Windowst futtatva tervezte és gyártotta a Mac vetélytársát. Újabb területre lépett, amikor 1986–ban megvette George Lucas Lucasfilmjének számítógépes grafikai részlegét. Ebből jött létre a Pixar – a név a kijelző képpontjára utal –, amely megállapodott a Disneyvel filmjei terjesztéséről.

Toy Story
A cég 1995–ben mutatta be John Lasseter rendezte „Toy Story” filmjét, amely a stúdió első nagy sikere lett, és amelyet hamarosan további sikerek is követtek. A film bemutatása utáni részvénykibocsátásból Jobs rendesen gazdagodott.
A 2003–as „Finding Nemo” (Nemo nyomában) a bemutatás hetében második legnagyobb bevételt produkáló animációs film lett, és minden idők 15. bevételű rajzfilmje.
Jobs az Apple részvényesek éves közgyűlésén, 2006–ban elmondta, hogy ő volt az egyetlen, aki egyszerre két nyilvános részvénytársaságot vezetett. Egy hónappal később a Disney részvénycserével felvásárolta a Pixart, így Jobs lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese, helyt kapott a Disney igazgató–tanácsában is.

Vissza az Apple–höz
Bár a NeXT számítógép olyan informatikai szakembereket nyert meg magának, mint a mai Internet alapjait lerakó Tim Berners–Lee, üzletileg nem aratott sikert. Maga a vállalkozás azonban Jobsnak hasznot hozott, hiszen az Apple 1996 decemberében 400 millió dollárért megvette a NeXTet.
Nyolc hónappal a vásárlás után a vételt vezénylő Gil Amelio távozott az Apple–től, helyére, átmenetileg, Steve Jobs került. Az átmeneti jelző egészen 2000 januárjáig ott maradt a beosztása mellett. A Jobs visszatérése előtti két évben a cég 1,86 milliárd dolláros veszteséget hozott össze.
Jobs egyik első intézkedése volt, hogy beengedte az Internet Explorert a Macre, miközben a Microsoft 150 millió dollárért nem szavazó részvényeket vásárolt az Apple–től, tőkeinjekciót adva ezzel a vállalatnak. Ezzel az aktussal egyébként lezárult az a tizenegy éves vita is Gates és Jobs között, amely a Windows és a grafikus felület kapcsán robbant ki. „El kell felejtenünk azt a gondolatot, hogy az Apple győzelme egyben a Microsoft vereségét is jelenti” – hangzott el Jobs szájából 1997. augusztusában, a megállapodás kapcsán. „Az az időszak, amikor a Microsofthoz mértük magunkat, véget ért.”
Pár hónap múlva Jobs, a maga jellegzetes stílusában, felvázolta a cég megmentésének útitervét.

Újra itt
Az évente megrendezett Macworld Expo 1998. januári előadásának végén Jobs kisétált a színpad szélére, kicsit várt, majd kijelentette: „Majd elfelejtettem. Nyereségesek vagyunk!” A négyezer résztvevő egy emberként ugrott talpra és tapsolt, kiabált örömében.
Amíg az iMac csak felkeltette a vásárlók figyelmét az Apple iránt, az iPod menthetetlenül hozzáragasztotta az iparág vezető vállalkozása címet az Apple–höz. Az Apple közel kétszázmillió iPodot adott el az eszköz 2001. októberi bemutatása óta. Az NPD Group 2007–es felmérése szerint az mp3 lejátszó piac 70 százaléka az iPodé, a második csupán a piac 12 százalékát tudhatja magáénak.
A 2003. áprilisában megnyitott iTunes Music Store (azóta többször is átnevezve) közel 10 milliárd dalt adott el, ezzel a legnagyobb netes zenebolt.
Az iPhone forgalmazását 2007. júniusában kezdte meg az Apple, egy év alatt utolérte az addigi piacvezető Research in Motion Blackberry értékesítési adatait. Jobs terve a piac egy százalékának megszerzése volt 2008–ra, ez tíz millió iPhone eladását jelentette.
Bár Jobs fizetése ekkor is egy dollár volt, ám a fizetés–kiegészítő csomagban, például 2001–ben, megbújt egy céges Gulfstream. Amikor 2006–ban értékesítette azt a tíz millió Apple részvényt, amelyet szintén kiegészítő csomagban kapott 2003–ban, 647 millió dollárt vágott zsebre.

Betegsége
Jobs egészségi állapota 2008–ban került előtérbe, amikor a júniusban tartott fejlesztői konferencián feltűnően soványnak tűnt. Jobs korábban, 2004. augusztus elsején, operáción esett át, amikor rákos daganatot távolítottak el a hasnyálmirigyéből. A ráknak az a fajtája, amit nála diagnosztizáltak, gyógyítható, ha időben fedezik fel – erről írt kórházi ágyában a dolgozóknak fogalmazott levelében.
Kilenc hónapon át öngyógyítással próbálkozott a vegetáriánus Jobs, aki egyébként Buddha hívő, mielőtt orvoshoz fordult volna – állította a Fortune magazin 2008. márciusi száma bennfentesekre hivatkozva. Az Apple illetékesei viszont elhallgatták Jobs betegségét, miután ügyvédekkel konzultáltak, mert attól féltek, hogy a betegség híre lenyomja az Apple részvényárfolyamát.
A 2008–as évben Jobs az operáció utóhatásával illetve közönséges betegséggel magyarázta soványságát, ám utóbb a New York Timesnak bevallotta, hogy több volt az egyszerű gyomorrontásnál, de nem volt halálos kór.

Korábban Gene Munster, a Piper Jaffray elemzője úgy vélte, hogy ha Jobs elhagyná az Apple–t, akkor akár 25 százalékos árfolyam–esés is elképzelhető.
Jobs maga soha sem nevezte meg utódát, a 2008–as évben kijelentette, hogy az Apple igazgatósága tele van tehetséges és alkalmas szakemberekkel, így lesz kiből választani, ha ő nem tudná ellátni a feladatát. Két igazgatósági tagot külön is megnevezett: Timothy Cookot (általános helyettesét) és Peter Oppenheimert (pénzügyi igazgatót). Jobs távolléteiben Cook helyettesítette.

Remek munka
„Mint vezetőnek, az a feladatom, hogy olyan jól végezzem a munkám, hogy az igazgatóság minden tagja potenciális utódjelöltem lehessen” – mondta. „Remek embereink vannak, és az igazgatóság könnyen talál majd megfelelő jelölteket. Erről már sokat beszéltünk.”
Jobs magánvagyonát 5–6 milliárd dollárra teszi a Fortune magazin évenként végzett kutatása.
„A munkád fontos részt jelent az életedben, így az egyetlen útja az elégedettségnek az, ha hiszed, hogy remek munkát végzel” – biztatta Jobs a Stanford végzőseit 2005–ben. „A remek munka végzésének egyetlen módja, ha imádod, amit csinálsz.”

Lion könyv 1.

Mai két kedvenc szavam: szálcsatorna és eszközfa - szerény díj annak, aki megmondja, melyik hol van a Lionban.

Mentő-kérdésként - bár nem ehhez - idézném az egyik Segítség szöveget:

Az „Automatikusan a bemeneti eszköznek megfelelően” választás hatásának teszteléséhez jelölje ki azt, majd nyisson meg egy Finder ablakot és csökkentse a méretét akkorára, hogy a görgetősávok megjelenjenek. Hagyja megnyitva az ablakot miközben kijelöli a beállítást, illetve törli a kijelölését.

A második mondat magyarázata sem marad díj nélkül.

GPS, te komisz

Gép landol, ember fia rohan a fényképezőgépét - iPhone - Machez csatlakoztatni, képek át iPhoto-ba és milyen jó lesz az utazásos diavetítést filmként feltenni a YouTube-ra. Aztán egy napon át káromkodik. Mert.
Mert a képek az iPhoto-ba vidáman átmennek, a GPS adatok térképre vetülnek. Gyanús. Gyanús, hogy a Sagrada Familia nem Barcelona hét különböző pontjára esik, ahogy azt az iPhoto gondolja. Márpedig az iPhoto így gondolja a fényképekhez az iPhone által csatolt metaadatok alapján - pontosan az EXIF GPS adatok alapján. Hogy lehet ezen változtatni? Egy kép esetén még csak-csak, három kép esetén csak hajtépéssel, felette keressünk egy kopasz embert vagy énekesnőt! Az egy kép esetén az iPhoto képet kiválasztva kattintsunk az Info ikonra alul, és a jobb oldali hasáb alján feltűnő bélyeg méretű térképen vonszoljuk a rossz helyre címzett kép gombostűjét a megfelelő helyre. Nem vagyok egy ügyetlen, Rodolfó tanácsát követve néztem a kezeimet, de pont oda szúrni, ahová kellene - na ez nem megy, nem is lehet. Több kép esetén is egyesével kellene hibátlanul megismételni a műveletet.
Rángassa a gombostűket a birodalmi lépegető, én átírom az adatokat, és majd a képek jó helyre kerülnek a haza meg fényre derül. A haza inkább azon derült, hogy iPhoto-ban nem lehet átírni a GPS adatokat, az eredeti értékeket nem is olvashatjuk le, hogy a rosszat azzal írjuk felül, az iPhoto csak megmutatja a kép - szerinte vélt - keletkezési helyét. Bezzeg a régi iPhoto 09 meg tudta mutatni a számértékeket! Az volt az igazán jó iPhoto!
Se baj, gondoltam, ha nem megy puskával, lőjünk ágyúval a GPS adatokra! Adobe Photoshop 5.1. Szép, előbb utább meg is találhatók a csak olvasható metaadatok. Némi segélykérő hívások után kiderül, hogy a Google a legjobb barátunk, mert ott leírják, a PS nem segít az átírásban. Ahogy a Fireworks sem. A Bridge sem. Dühroham. Véletlenül a Preview nyílik meg, ott legalább - az Inspectorral - le tudom olvasni a számértékeket, pont úgy, ahogy a PS-ben. De módosítani nem. Miért kell ezt az infót ennyire védeni. Egy negyedórás tétova kör az Automatorral - jól emlékeztem, lehet metaadatokat módosítani, de csak a PDF fájlokét.
Back to boogie, jöjjön az Aperture! Tá-dámm! Betöltöm a képeim, egyiken módosítom a GPS-t, azaz helyére teszem a világot. Majd ezt a módosítást a Stamp eszközzel átviszem a többi, azonosan rossz helyre tett képekre. ez sem leányálom, de legalább produktív - bár csak hatvan képpel küzdöttem meg így.
Aztán kiexportálva visszaraktam a képeimet az iPhoto-ba - az Aperture-t másik gépen használtam, nekem nincs feltelepítve. Azért tettem vissza, mert perverz kalandvágyó vagyok és meg szerettem volna nézni a képeket utazós diavetítésben. A diavetítés összerakásával nincs is semmi gond. Van viszont a GPS koordinátákkal. A Sagrada Familia ugyanis van olyan nagy, hogy egy-két utca távolságból kezdi az ember fotózni, ráadásul két tét közötti telken épül(t) fel, így az ott, pontosabban a Sagrada Familiáról készült képek GPS-e nem egy és ugyanaz, hanem apró eltéréseket mutat. Ezért a diavetítés használhatatlan. Jön a cím1 felirat, majd két kép, aztán a cím2 felirat és egy kép, majd a cím3 és két kép, és újra a cím1, majd a cím3, aztán a címx felirat ... mert a diák időrendben vannak és az időegyenes megbonthatatlan.
Na, ezért nincs csili-vili Barcelona képek slideshow-videó.

Starking Band

és az eredeti:



(beletaláltak, kedvenc)

Könyvírás - blogfogyatkozás

Átmenetileg kevesebb blog bejegyzéses időszaka jött el, mert lassan megíródik a következő könyv.

Hiszem, ha letöltök

A Rzeczpospolita - mindenki tudja, lengyel napilap ez - információja szerint az Apple bármikor bejelentheti, hogy további tíz EU államban nyit ki az iTunes Store. Jelenleg tizenkét [dühös] országban - Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia és Szlovénia - nincs iTS, a lap szerint a tíz szerencsés közt lesz Lengyel-, Cseh- és Magyarország, amíg kimarad Ciprus és Málta, mert "kicsi" és "messze van". Hiszem, ha letöltök.

Adobe - új értékesítési rendszer 2.

Tegnap Rafal Maciejewicz, az Adobe Sales and Channel Manager Eastern Europe, vázolta az Ingram-Micro irodájában összegyűlt maroknyi viszonteladó-jelöltnek, hogy miként is néz ki az Adobe új értékesítési rendszere. Erről már írtam, de pár dolgot pontosítani fogok, de újra nem mondom el előről .

Adobe Dealerek
A négy dealer kategória valóban három, ráadásul a negyedik, a Platinum az elvárt forgalom nagysága miatt nem játszik. Ezt azoknak a CLP viszonteladóknak találták ki, akik évek óta a német, francia vagy spanyol piac meghatározó CLP szereplői. Azaz a négy kategória tulajdonképp kettő. A különbség annyi, hogy a Certified - minősített - viszonteladó (CD) levizsgázott, a regisztrált meg nem. Az elektronikus vizsga és az on-line képzés egyaránt ingyenes, annyiszor vizsgázol, ahányszor akarsz. A CD státusz megszerzéséhez Acrobat, CS5 és CLP ismeretekből lehet vizsgázni, mindegyikből van alap- és emelt-szint. A kérdések nem "a hetedik menü hatodik parancsára megjelenő párbeszédablak ötödik fülének negyedik kérdésére adható válaszok felsorolása", hanem sales-alapú: mi a különbség az Acrobat 7 és az Acrobat X között? (Na mi?)
Ismét elhangzott, hogy azokban az országokban, ahol már fut az Adobe ezen rendszere, a jelentkezők alig 10-20 százaléka CD vagy magasabb státuszú. Mivel ingyenes vizsga az egyetlen, ami kell a lépcső meglépéséhez - nem értem. Beregel valaki, és? Nem képes egy senki által nem ellenőrzött körülmények közötti ingyenes vizsgát letenni? Becslés szerint itthon 18-22 CD vagy Gold (GD) viszonteladó lesz. Ráadásul többször kihangsúlyozták, hogy a CD és GD közt árrésben nincs és nem lehet különbség.

Deal Registraition
A Deal Registraition (DR) kapcsán világossá vált, hogy az Adobe az üzlet felhajtást díjazza az üzletszerzői jutalék biztosításával. Így a DR-be így bejutni tender kiírás kapcsán nem lehet, hisz ott a kiírót már rávették a vásárlásra. A DR-be a rávételt lehet regisztrálni. Az üzletszerzői jutalék tízezer dollár (kb. 2mFt) felett jár, akkor négy százalék, 5mFt felett már hét százalék. Összevetve ezt az árréssel - hát vicces, bár ha lenyúlják az üzletet, akkor jóval több, mint a semmi. A DR csak a CD és a feletti szint számára érhető el.

ProVideo
A ProVideo szak most hasít az Adobe-nál, mert - ahogy elhangzott - az egyik konkurens piaci szereplő által nyáron kibocsátott alkalmazás-frissítés oly mértékben nem nyerte el a felhasználók tetszését, hogy tömegesen váltanak át Adobe-ra, példaként a BBC-t említődött meg.

És még
Szó esett arról, hogy a napokban három Adobe alkalmazott kezdi meg a munkát Magyarországon, az ő feladatuk az értékesítési csatorna felügyelete, a szoftver-jogtisztaságért való küzdelem és valamilyen formában a marketing munka.
Az Ingram-Micro neve számomra a 90-es évek eleje óta ismert, mint International Apple Reseller - a hazai viszonteladó György I. rossz emlékű vezetése alatti időszakban több Apple dealer is megkereste a céget. Akkor az derült ki, hogy az Ingram adott összeg alatt nem üzletel - és ez a benyomásom a tegnapi napról is.

Adobe - új értékesítési rendszer

Az Adobe idejét érezte értékesítési csatornája átszervezésének. Ezért tegnap az egyik, ma épp a másik disztribúció vendégszeretetét élvezzük - mint kiderült, az Adobe a disztributorokkal szemben megkövetelt egyik feltétel a kellő számú viszonteladó (dealer) megléte. A Pasaréti Klubházban a Trans-Europe (TE) előadásában hallgattuk meg, mit hoz az új rendszer. A következőket.

Az Adobe elgondolása az értékesítésről
Az Adobe négy kategóriába készül besorolni a viszonteladóit: (1) Regisztrált, (2) Minősített, (3) Arany és (4) Platinum Viszonteladó.
A Regisztált felhasználó számára az Adobe lehetőséget ad, hogy a viszonteladó a cégadatait megossza az Adobe-val (mhm, haha) és ehhez a neten regisztálja magát. Magyarul: ezt bárki megteheti, mielőtt egyetlen kanyi vasat is költene Adobe szoftverre. A Minősített Viszonteladó - azon túl, hogy megfelel a belépőszintnek -, egy alkalmazottja meg kell, hogy szerezze az Adobe Certified Sales Professional, Master státuszt. Az Adobe ehhez természetesen képzést ad - a TE szerint ingyen - és a vizsga is - TE szerint - ingyenes. A minősített viszonteladó már eladhat CLP terméket is (Cumulative Licensing Program - a szoftver-forgalmazók kedvenc pontgyűjtő kártyához hasonló megoldása, a vevő a vett szoftverek alapján gyűjtött pontok után kedvezménnyel vásárol), kilistázzák az Adobe oldalon, sőt, nevezhet a Deal Registraition (DR) használatára. Ezt a leghelyesebb talán üzletszerzés-védelemnek fordítani. Az ügyes viszonteladó (ÜV) komoly ajánlatot adott az Almalapnak - ekkor regisztrálja az ajánlat tényét: "kinek mire" a DR-ben. Ha a Gonosz Almalap ezután mástól veszi meg az Adobe-s szoftvereket és az ÜV tudja a rendelés számát(?) tényét(?) igazolni, akkor az ÜV besorolásától függően megkapja az ár néhány (4-7) százalékát. Úh és oh! És ha a Gonosz Almalap három ÜV-től is kér ajánlatot? És ha most beregelem, mint ÜV, a MOL-t meg a MATÁV-ot? Vagy ennyire ne legyek ÜV és rossz hozzáállású?
Az Arany (jelvényes) Viszonteladó két vizsgázott embert is tart az eddigieken túl (ha egyikük három, a másikuk meg két címet szerez meg a kiírt ötből), negyedéves üzleti tervet készít (piaci helyzet, üzleti helyzet, üzleti terv, kulcs-projektek és marketing terv) és az Adobe ezt ellenőrzi is. Évente kétszázezer dollárért (kb. 40 millió forint) ad el Adobe szoftvert, de érdemes elolvasni az apró betűt, mert néhány Adobe termék nem számít be ebbe az összegbe. Ráadásul nem lehet csak dobozos termékből teljesíteni a kitűzött összeget.
A Platinem Viszonteladóról kár beszélni, mert éves forgalma el kellene, hogy érje a 100mFt-ot - a rossz nyelvek szerint egyik disztribútor sem lenne Platina Viszonteladó itthon.

Szerteszét tagozódva
A Minősített, Arany és Platinum Viszonteladók szakosodhatnak is: ProVideo, Education, SAM területekre. Értelemszerűen mindegyik területre való szakosodáshoz újabb vizsga meglétét várja el az Adobe, cserébe viszont igen keveset ad a hivatalos PDF-jei szerint. A videó esetén spéci logó használatot (kösz!) és hozzáférést a videós marketing anyagokhoz, az oktatás esetén sem kínál többet Reseller Program Guide. Ehhez képest az előadás során az hangzott el a TE részéről, hogy oktatásba - intézmény, tanár, diák - csak az adhat el, aki ilyen minősítésű. Az Adobe nem szól kedvező oktatási árról, a TE szerint tartják az eddigi, jellemzően 20 százalékot. A SAM - ez igazán édes. Azt várják el az ilyen viszonteladótól, hogy készítse el - minimum az Adobe vonatkozásában a szoftver eszközök listáját az adott cégnél - és menedzselje azt (Software Asset Management). A jogtiszta szoftverhasználatot támogatjuk, a többi no comment.

Nem hivatalosan
Ahogy a tájékoztató egyik diagrammján megjelent, tőlünk nyugatra a viszonteladók alig 10-15 százaléka nem szimpla regisztrált Viszonteladó. A kérdések közt elhangzott, hogy garantálja-e az Adobe, hogy érdemes belevágni, beruházni a viszonteladói programba, amikor ott van az Adobe netes áruháza letöltési és időleges használati lehetőséggel - természetesen nem kaptunk választ, az új Adobe területi felelős laza marketing rizsát nyomott arról, hogy az Adobe szép, az Adobe jó, az Adobe nem tesz ilyet - csupán a "trust me!" hiányzott. Arra sem kaptunk választ - ezúttal a TE képviselettől -, hogy az egyes besorolások milyen árrést jelentenek. Végül is ez - lényegtelen. Az új rendszer a távoli október harmadikával indul, ez a megbeszélés volt "a" felkészülés rá. Ami igaz, mert aki maradni akar, csak egyet tehet, regisztrál és vizsgázik.

Adobe Europe
Az Adobe eddigi képviselői kedves, barátságos emberek voltak, akik keresték a kapcsolatot azokkal, akik helyben eladják a szoftvereiket - végül is mi keressük meg azt a pénzt, amiből az ő itt létét - szálloda, repülő, habzsi-dőzsi - fizetik. A mostani csapat, regionális vezető, marketinges és ki tudja ki, az előadás alatt hátul büféztek, mentségükre, csak egy poharat törtek, majd a kérdések után bőröndjeiket maguk után vonszolva elhagyták a terepet. Kalap, kabát. Pedig nagyon nem siethettek, mert - ha minden igaz -, a másik viszonteladónál újra találkozunk velük. Lehet, hogy meg kellene néznem, mikor megy a LOT gépe Varsóba?

Apple Campus Network

A képet (kattints a kép szóra a blogban, hogy lásd, miről szól ez a bejegyzés!) Handras készítette, amikor épp ott járt, ezt mindjárt az elején el kellett mondanom. Ez az Apple Campus hálózat, tehát ne keressük a "Steve's MacBook Pro 17" gépet - ha azt a hálózatot így közzé lehetne tenni, akkor már rég megírták volna azt is, hogy mi van a gépeken, azaz mit tervez az Apple ma, holnap és 2014-ben. A Maces szívet lenyűgöző - Maces rendszergazdákat sokkoló és rajongással eltöltő - képen végig olvasva a Mac neveket, egész érdekes dolgokat lelünk, jöjjön pár találat!
Az "Apple Litigation's MacBook" (1:16) nevében a litigation bírósági pert, pereskedést, eljárást jelent - itt szerintem csak jópofaságról van szó.
Cliff Russel két géppel dolgozik - MacBook Airrel (3:8) és egy Mac Pro-val (3:9) -, ahogy Graham Finlayson - iMac (ami még viccesebb, MacBook Pro-ként látható, csak nem migráció volt?) (4:17) és "MacBook Pro (2)" (4:18), vagy Jeff - MacBook Pro (5:12) és iMac (5:13). Quinn fontos ember, talán ő a rendszergazda: iMacet (8:14) is használ "quinnadmin" néven és MacBook Pro-t is.
A CS előnevű sorozat - iMac 21-inch, iMac 27-inch, Mac mini, MacBook (még volt, amikor András arra járt), MacBook Pro 13-inch, MacBook Pro 15-inch és MacBook Pro 17-inch (3:10 - 3:15) - láttán hiába is csillan fel az Adobe-osok szeme, a CS sokkal inkább a CampuS rövidítése, mint az Adobe szoftveréé. Talán kiállított gépek voltak.
A "Deep Sky Mini Server #3" (4:2) neve kapcsán talán mindenkinek az OS X Lion mindent elnyelő alapháttere, a Galaxis képes jut eszébe. Az "iTunes Apps Design" (5:7) is beszédes név egy Mac mininek, ahogy az "itunes's Mac Pro" (5:8) - csak nem itt gyűjtik a Campus összes zenéjét? A tizedik sorban látható még egy szerver, ami a "Updates Team's Mac mini" (10:10) nevet kapta.
Bónuszt ér a (7:2) MacBook Pro név is: ez Loser-é - bár ez lehet családnév is. A hetedik sor amúgy számos nevében azonosítót tartalmazó MacBook Pro-t rejt. Végül a (10:2) "theDude" elnevezésre hívnám még fel figyelmedet, a dude amúgy jelenthet: csávót, fószert, havert, jampecet (akik nyomják a dudát), krapeket, nagyvárosi piperkőcöt, sőt, még turistát is.

iPhoto album nyomtatás

Ismeretes, hogy iPhoto-ból a "Buy ..." gomb nálunk használhatatlan. Az egyik hazai disztributor korábban már kínált megoldást, de jó egy éve az oldal, amin át megkerülhető volt az Apple, eltűnt. Most - sokkal elegánsabban - újra itt a nyomtatási lehetőség. Érdemes a szájtot végignézni, pontos leírást kapunk a hogyanról.

iSchool - milliomosok álom iskolája (US)

Az előző bejegyzésben szó esett az iSchoolról – nem álltam meg, hogy ne nézzek utána, mi is ez. Értelemszerűen – miért is – amerikai kezdeményezés, amelyben az általános iskolákat akarják ellátni hordozható Mac–kel és iPaddel, így biztosítva – minden más lehetőség mellett – hozzáférést az App Store alkalmazásokhoz, az iTunes U tananyagokhoz és az iBook könyvekhez. (Az iTunes „U” betűje a universityt, az egyetemet jelöli. Még mi, korlátozott iTunes Store hozzáféréssel bírók is elérjük az iTunes U anyagokat – érdemes végignézni, hogy szinte bármilyen egyetemi tárgy előadás–sorozatát letölthetnénk, megtanulhatnánk. És az egyetemek nem félnek közzétenni az anyagokat – a diákok ettől függetlenül, vagy épp ezért, jelentkeznek az egyetemre, bejárnak az órákra.)
A „Cult of Mac” interjút is készített az iSchool egyik vezetőjével. A Brayden Wardrop bemutatta iskola nyolcadikosai – közel ötszáz tanuló – kapják az iPadet, mindenkinek jut. (A szülők vállalják az anyagi felelősséget az iPadért. Az iskola leírást ad át, mit szabad és mit nem, tenni az iPaddel. Például tilos vízzel, nedves ruhával vagy mosogatószerrel letörölni a kijelzőt. És tilos az iPadet hóba temetni. Ejha!) Az Apple csoportos licenszét megvéve vásároltak négy Macbook Pro–t és Bretford Syncing Cartot (ezt nem magyarázom, itt a link!) Az iSchool–lá válás költségét az iSchool alapítvány támogatja, a bemutatott iskolára nagyjából egymillió dollárt költöttek (250 millió forint). Az Apple eszközei – iPadek, iMac labor, tanári Macbook Pro–k, Mac Pro szerver...) csak egy része a projektnek, az összegből fizették az előzetes felmérést, a képzéseket, betanításokat, a szükséges új biztonsági rendszert, a teljes számítógépes hálózat felújítását, az iskola weblapjának megújítását – legyen lehetőség a távtanulásra.



„Az iSchool magán– és köziskola számára is elérhető. A jelentkező suli számára az iSchool–lá válás státuszt ad, ami megmutatkozik a jelentkezők emelkedő tudásszintjében illetve megmutatkozhat a nagyobb árbevételben (fizetős iskola esetén nő a tandíj, ami nem kétfillér). Az iSchool–ság olyan fantasztikus lehetőséget kínál, amelyet megragadó iskola a XXI. századba jut, új távatok nyílnak meg számára az egyénre szabott nevelésben, a kommunikációban” – próbálja összefoglalni a lényeget Wardrop.
Az iPad konkrétan olvasó–könyv, az iskolai tankönyveket kivétel nélkül iPadesítették. A korosztálynak megfelelően kerülnek a gépre oktatási alkalmazások (math bingo, Math Ninja, Solar Walk and Elements). Természetesen használjuk az iPadeket fotózásra, zenélésre, filmkészítésre, számos tanulónk fogott blogírásba. A tanárok Doceri (kakaó–biztonsága nem ismert) okos–táblán dolgoznak, a tanulók képesek a tábla anyagát saját iPadjükről módosítani, elmenteni.
Wardrop végül arról beszélt, hogy – természetesen – le kellett küzdeni némi ellenállást, a technika ilyen mértékű alkalmazása nem mindenki számára egyformán elfogadható, érthető. Voltak, akik csak az ismeretlen technológiától való félelem miatt ellenezték az iSchool–lá válást – őket az alapos képzések meggyőzték. Néhány szülő viszont másik iskolába iratta át gyerekét. De az átállás megtörtént, a szülők megszerették az iSchoolt. Talán azért is, mert ha kívánják, percre pontosan meg tudjuk mondani, melyik gyerek mire használta az iPadjét.

Mi köze a régi iPadekhez Jobs feleségének?

Az Apple a „Teach for America” mozgalommal összefogva kilencezer(!) első generációs iPadet adott át hátrányos helyzetű, lemaradt térségben működő iskolák tanárainak. A régi iPadeket az iPad2 kibocsátásakor gyűjtötték be azoktól, akik tudatosan leadták e célra előző iPadüket. Ahogy itthon is, Amerikában is sok ember elrakja előző számítógépét, telefonját, talán azért, mert érzelmileg kötődik hozzá, vagy gyűjti a technikai kütyüket, esetleg csupán lustaságból. A 9000 iPad2 38 államban került szétosztásra.
Katie Remington, a tizedikeseknek reál tárgyakat tanító tanárnő vasárnap vette át a megtisztított, rendbe tett iPadjét, amit hétfőn megmutatott a St. Luis–i iskolában az osztályának. „Már az első nap remek ösztönző volt a gyors feladat megíráshoz öt–tíz percnyi iPad–használat lehetősége” – írta blogján. Az iskola célja, hogy elnyerje az iSchool státuszt, ám ehhez nem osztályonként kell egy iPad, hanem minden tanulónak iskolai iPadje kell, hogy legyen.
Ha arra lennénk kíváncsiak, az Apple miért pont a „Teach for America” mozgalmat támogatja, akkor a helyes válasz bizonyára a mozgalom egyik vezetőjének a személye, Steve Jobs felesége. Jobs családja – teljesen normális módon – nem része a Steve körüli imádatnak. Azért egy Google keresés jó irányba indít el minket, ha kíváncsiak lennénk. Másfelől talán a feleség szerteágazó jótékonysági tevékenysége a válasz arra a felvetésre, hogy Jobs miért nem támogat látványos módon egyetlen segélyszervezetet, alapítványt vagy civil kezdeményezést sem, ahogy teszi az például Bill Gates. (A Fanatikus Almalap szerint épp eléggé támogatja a Földet azzal, hogy emberbarát számítógépet, technikai eszközt, megoldást tervez és gyárt.)

Apple Áruház és a számlája

Jajj nekem, jajj a könyvelőmnek! Az Amazon és az iTunes Store számlái láttán is szívinfarktust kaptunk és büntetéssel néztünk szembe: "Mondjuk meg annak az Amazon nevű vállalkozásnak, hogy mi a magyar számla formai követelménye!" - hangzik a sláger mondat hivatalos ajakról. Szegény Amazon, amikor aláírási címpéldányt kérek és három hónapnál nem régebbi közüzemi számlát...
Az Apple Áruház (AÁ) számlája is csodás mondatokat csal majd elő a könyvelésen. Egyrészt szinte hibátlan magyarsággal készült, bár a számla megnevezés - de tessék kipróbálni! Az áfára figyeljünk oda, jelenleg 2500% az Apple szerint, bár számolni jól számol a 25 százalékkal. Vagy tud valamit. Aláírás és pecsét az nincs, mert a számla a netről nyomtatható. Az eladó viszont egy ír vállalkozás, tehát - gondolom az el nem olvasott szerződés szerint Cork megyében pereskedhetem, ha majd arra kerül a sor.

Megjelent a hivatalos Final Cut Pro X könyv

Megjelent az Apple Training Series sorozat Final Cut Pro X kézikönyve (angol nyelven). Ez az a könyv, amelyet az Apple erőst ajánl mindenkinek, aki szeretne Final Cut Pro felhasználói vizsgát tenni. A könyv kapható a MacAcadémia könyvesboltjában és az AATC XMS Akadémián is.

Az Apple Áruház és az árak

Az Apple Store megnyitotta kapuit, aki vásárolni akar, annak érdemes felkeresni. A következő táblázatot az apple.hu, az isytle.hu, a starking.hu és az xms.hu ma reggel 8-10 közötti árai alapján készítettem. Az árak áfás árak, forintban. Ami egyértelmű, az Apple Áruház (AÁ) sokkal olcsóbb, mint a kiemelt Apple viszonteladók (APR boltok), ráadásul a házhoz szállítás 35eFt felett ingyenes. Az utolsó oszlopban a három APR árának átlaga és az Apple Áruház közti különbség látható, a pozitív szám az Áruház olcsóságát mutatja.
A vásárlók számára egyértelműen jó az AÁ megjelenése. A viszonteladók és az Apple kapcsolatának elemzése házifeladat.


* három APR átlagárából kivonva az AÁ ár.

iPad – mindig szívesen!

Eszter az ötödik iPad hirdetést is honosította. Köszönjük, Eszter!

Philips Fidelio DS3020

A Philips nagy múltú ex-holland cég, mindig is szívem csücske marad, mert első rádió-magnóm Philips volt. Az előző tesztelésnél leírtak változatlanul igazak, (a) nem lett abszolút hallásom, (b) az Apple dizájn továbbra is cool.

A Philips doboz kibontása után hatalmas tojástartókkal szembesülünk, ami egyfelől érthető, hiszen a Philips hangszórója ovális, gyűrű szerű valami, amit aránylag nehéz téglatestbe gyűrni (ha már gyűrű alakú), másrészt kisebb tartó >kisebb doboz > Apple-ösebb érzet. A Fidelio láttán azonnal a JBL jutott eszembe, az OnTime és az OnTour valószínűleg a sötétben randizott, az újszülött Fidelio-t meg a Philips fogadta örökbe.



A Fidelio leírása szerint akár az erdőbe is bevihető, négy darab AA-s ceruza-elemmel teljes hangerőn még mókusra is vadászhatunk vele, mert szólni szól, ajánljuk Hobótól a Hajtók dalát. Amúgy a kezeléséhez még nővérnek sem kell lenni az agysebész professzor mellett, bár az iPhone-omat kicsit félve csúsztattam a gyűrű alsó részéből kiálló dockba, de nem volt semmi gond, az iPhone azonnal hálásan jelezte, hogy áradnak az aksijába az elektronok. A felső gyűrű apró gumibakján megtámaszkodó iPhone-on kiválasztva az iPod funkciót dübörgött az AC/DC. Egyetlen vezérlést helyezett el a Philips a Fidelión, a hangerő szabályzást - ennyi elég, a minimalista Apple felfogás szerint is: ennyi kell és ennyi elég.


Nehéz egyszerre fényképezni is az iPhone-nal, miközben az a Fidelio gyűrűjében áll - ennek szexuális jelentését nem is firtatnám. A képet tehát a Photo Booth követte el.

A negyedszázezer forintba kerülő eszköz akkor ficánkol igazán, ha az Apps Store-ból letöltjük hozzájuk a Fidelio bővítőprogramot. Ekkor az iPhone kijelzőjén zenelejátszás közben egy sor funkció és információ jelenik meg, ébresztésre szakosodott kiszolgálóprogram, keresési funkciók, lejátszás közben időjárásjeletés...

UCube

Három hangosító megoldást kapott az Almalap régi ismerősétől, próbáljuk ki, írjuk meg tapasztalatunkat. Ez alapvetően nehéz, hiszen - de szerintem ezt már említettem - anno a gimnáziumi énekkarból is elzavartak (hat év után én voltam az első, akivel ez megesett). Ahogy tanult barátom és egyetemi mérőtársam, Ortutay Gyuri mondá: "Még tapsosnak is gyenge lennék!" Bár lehet, hogy ezért tűnünk tökéletes tesztelőnek...

Mielőtt meghallod...
Az első termék a kanadai UltraLink cég UCube UFi - de mielőtt megszólalna, essen pár szó a dizájnról és csomagolásról.

Csomagolás


Doboz, a lábbal már összecsavarozott hangdobozok, USB-hangdoboz és hangdoboz-hangdoboz kábel.

Nézzük meg bármelyik Apple terméket, a csomagolás esztétikus és annyira kitalált (Sokoban!), hogy valóban Rubik-kocka kiforgatással ér föl (ez túlzás) az eredetibe való visszagyűrése - különösen az iPodoké. Az Apple-t - hihetnénk - kizárólag a szépség vezette, de ennél sokkal fontosabb, hogy ne szállítson levegőt. Ezért a helytakarékosság - ami még esztétikus megjelenést is kapott. Na, a UCube esetén erről nem beszélhetünk. Kis nejlon zacskó, papírból hajlított távtartó. Oks, ezeket mind kikukázzuk, de - ez az első élmény.

Dizájn
Jonathan Ive magasra rakta a lécet az Apple-nél, az ő keze munkáját viseli a kis színes iMac (ki emlékszik ma rá?), az iPod, a mai Macek és hordozható Apple gépek. Az Apple termékhez kiegészítőt gyártóknak van hová kapaszkodni. Az Apple épp az acél-üveg korszakát éli, színekben gazdag fehér-szürke-fekete színvilág a meghatározó. Érthető módon a UCube UFi is igyekszik hasonlítani - lásd a fényképeket! A láb például erősen hajaz az iMac lábformájára - ez ok. Egész addig ok, amíg a hangszóró hátlapjával nem találkozunk. Otromba és ronda csavarral rögzíthetjük a talphoz a hangkockát. Mivel a kocka igen kicsi, a láb sem brutális, viszont akkora a doboz, amiben érkezett, hogy abban akár össze-szerelve is elférne - akkor miért nincs összeszerelve? Miért kell nekem - Apple szinten gagyi - csavarozást végeznem? És ha már nincs összeszerelve, lehetett volna valami elegánsabb megoldás is az összeszerelésre.



A UCube név is megér egy misét, mert kb. a "TeKocka"-nak felel meg, ami - ugye - csak ritka esetben jelenthet pozitívat, általában agyas ismerősök mentsége a "kicsit kocka a gyerek!" mondat. (Oks, Kanadában nem gáz a lekockázás.) A UFi, gondolom a Hi-Fi után. Erről majd azután, hogy megszólaltak a hangkockák.

Amikor meghallod...



A második élmény akkor ér, amikor összekábelezzük a Macet és az egyik kockát USB-kábellel, a két kockát pedig a másik (külön nejlon tasakba csomagolt) kábellel. Ez utóbbi hossza ugyanis egy méter, a két hangszórót így pont egy méterre tudom elhelyezni egymástól, lásd fénykép. Ami nem sok, ráadásul az én Macem csak 21 és feles...
Tesztelésképp teljes hangerőn az eredeti CD-ről digitalizált "Kétforintos dal"-t hallgattuk meg - végig nem, mert a dobozok nem bírták a hangerőt, botfüllel hallhatóan torzítottak. A csatornákra jutó 15W sok, bármilyen szép is, hogy USB táplálással dolgozik a rendszer. Az ajánlott végfelhasználói ára tíz forinttal kevesebb negyvenezernél.

Az Apple harmadik alapítója

Igen, a két Steve - Jobs és Wozniak - mellett volt egy harmadik alapítója is az Apple-nek, aki igen hamar eladta 10%-nyi tulajdonrészét 800 dollárért, ma 35 milliárd dolláros vagyont jelentene ez a tulajdonhányad. Ron Wayne-nel a CNBC készített interjút a mi nap, érdemes végignézni az öt és fél percet. Az angolul rosszul értők számára a szájton a teljes interjú szövege olvasható (angolul)!

Kis cégek és az iPad 1.

Többen kérdezték, miért küzdök annyit az iPaden az iWork-kel és társaival. Csupán azért - válaszoltam -, mert szeretném látni, hogy boldogul-e egy amerikai kis cég vezetője, ha csak iPadet használ, és boldogul-e magyar vállalkozó társa. Az iPad felvillantja a reményt a kis, könnyű, nem bonyolult kezelhetőségű eszköz napi gyakorlati használatára -ba -ban.

Az Apple sokat emlegetett amerikai célcsoportja az iWork kapcsán a nagy amerikai házban lakó család: papa, mama, kettőnél több gyerek, plusz nagyszülő(k), testvér(ek)... Akinek megadatott az orosz tanulás öröme általános- vagy középiskolában, annak eszébe juthat az idilli családi jelenet: a papa újságot olvas, a mama a konyhában főz, a gyerekek a szobában játszanak (hááát, oroszul már nem menne ez a mondat) - nagy népek, ha találkoznak. De vissza az amerikai álomcsaládhoz! A papa valami igazi kisvállalkozó, mondjuk medencét épít vagy kertészeti vállalkozása van. (Repeti olvasónk helyesbítését elvárjuk a sztereotipizáláshoz!) A vállalkozásban három-öt ember dolgozik, nincs túl sok számlájuk, se ki, se be, de bankegyenleg van, meg fizetés, meg adó (vö. Al Capone - aki ugye Al Capo neje)...

Mr. Gardener
Képes egy ilyen vállalkozás adminisztrálására Mr. Gardener? Lássuk! Address Book - címek nyilvántartása, iCal - határidők, ütemezés, Mail - lételem, Pages - megrendelések írása, na, ez már neccesebb. Bár nincs ékezetes betű probléma, így lehet normálisan gépelni, de a szöveg szépre szabása marad sablon alapon. De, megy. Bár a megírt ajánlat mailhez csatolása - na, ez már nem kertészeti feladat. Feltételezve, hogy Numbersben végzi az üzleti kalkulációt Mr. Gardener, így ajánlat íráskor van szlalom a Pages-Numbers-Safari-iCal négyszögben. A munka dokumentálása fontos, erre sok alkalmazást lehet használni a már említettek közül is. A számlázás Amerikában nem akkora mutatvány, mint nálunk - akár a Pages adott sabonja is megteszi, de találni külön erre írt alkalmazást. A számlák nyilvántartására, költségek kategorizálására is több alkalmazás létezik - némelyik teljesen összefolyik a családi költségvetés kezelő típusúakkal (Family Budget), míg mások élesen elválnak. Az ilyen típusú programok erősebb (értsd: drágább) verzió képesek a hitelkártya/folyószámla adatok fogadására, illetve indíthatunk használatukkal átutalást is - az amerikai polgár számára ez természetes, nem fél pénze neten történő elvesztésétől.

Kertész Úr
Address Book - címek nyilvántartása, iCal - határidők, ütemezés, Mail - lételem, Pages - megrendelések írása, ez már gáz, a magyar ékezetes betűk miatt. Vagy lassan írunk - lenyomva tartva húzva kiválasztva -, vagy még félvakon (a la Jumurdzsák) sem, ha a magyar billentyűzet programmal bővítjük a rendszert. Több, mint kényelmetlen. Az ajánlat készítés egyéb nehézségei - alkalmazások váltása, egyszerre csak egy látható - nemzetköziek. A számlázásnál azonban bátran eldobhatunk mindent (az iPadet a párna irányába) -, a hazai előírásoknak megfelelő számlázó program nem létezik. Menekülőág lehet netes számlázó program használata - bár ennek jogi helyessége attól függ, hogy melyik könyvelővel és/vagy ügyvéddel beszélünk (ennek örömteli mivoltáról itt nem ejtenék se szót, se könnyet).
Tehát mindenképp kell számítógépet vagy kézi számlatömböt használni. Számlatömb esetén még lehet játszani azzal, hogy Numbersbe verjük bele cégünk számadatait, perverzebb megoldás a Bento-s sablonok fabrikálása (két nap alatt nem sikerült értelmes megoldás szeletet előállítani - persze a hiba bennem lehet). Meghághatjuk valamelyik szimpatikus amerikai költségvetés követő alkalmazást is. Ez utóbbiak jellemzően két szintű kategória rendszerbe sorolják a költségeket, például van ház főtípus, amihez tartozik kábeltévé, ház, víz, áram alköltség típusok, ahogy az autó főköltség típushoz tartozik tankolás, biztosítás és javítás alköltség típusok. A feladat olyan alkalmazást találni, ahol ezek átírhatók, így megerőszakolva a programot uszkve-cirka jól követheti Kertész Úr kis vállalkozása helyzetét. A könyvelési adatokat viszont szépen kézzel kell visszapityegni az iPadbe - ez nem Amerika. Bank kapcsolat és folyószámla ügyben megint megadhatjuk magunk. Szinte minden hazai banknak van netes elérhetősége, de. Kiesnek a Flasht használók, szeretünk Apple! Az egyenleget lekérhetjük, de az adatokat nincs hová mentenünk az iPaden, így csak a kézi átvezetés marad a cél-alkalmazásba, ami macera. Ugyan kisvállalkozás, kevés banki utalás, de akkor is: nálunk ez csak kézzel megy.

Összefoglalva: Amerika előnyben van, mert nincsenek ékezetes betűi és értelmes embereknek megfelelő a számla készítési előírásuk. Ami kimaradt, de külön bejegyzést érdemelne: (1) a háztartási pénzeket nyilvántartó alkalmazások dicsérete és hazai változatuk hiányolása, (2) miként lehet a könyvelési adatokat elérhetővé tenni iPaden anélkül, hogy Oracle, SAP vagy más nagyvállalati rendszert kellene bevezetni (3) lesz-e iPadre magyar kisvállalkozás támogató szoftver, lesz-e számlázó program.

iPad Numbers, a felmérő-eszköz 2.

Az előző írásban a felett örömködtem és keseregtem, hogy a két Numbers - Maces és iPades - nem túl együttműködő, pedig milyen kellemes felmérő eszköz lehetne az iPad a Numbers-zel, lásd "form" adatbevitel. A "form" a táblázat egy-egy sorát jeleníti meg, mindig csak egyet, és amit oda beírunk, az bekerül a táblázatba.
Ez jutott eszembe a mi nap, amikor sikerült a CIB bankos kivonatokat Numbersbe átgyűrni, ami ugye egy másik bejegyzést generált. A form áttekinthetősége miatt arra gondoltam, hogy a táblázatos banki adatokat form nézetben tekintem át. De bökdöshettem én a "+" jelet, hogy új fület létrehozva a "New Form"-ot válasszam, legördülő menü nem volt sehol a választáshoz. Help. Lokálisan. Neten. Apple-nél. Máshol. Microsoftnál. Mind azt írja, bökj a "+" jelre és kapsz egy menüt, "új oldalt vagy új formot szeretnél" választással. Nem, nem és nem. Ilyenkor általában az alkalmazás megy a kukába - bár biztos neki van igaza, de mégis.
Szépen, pontról pontra, betűről betűre elolvasva a helpet (bármelyiket - hahaha), sikerült formot generálni. Amit csak úgy lehet, hogy egy sheeten (iPad Numbers) a fejlécet elkezdem kitölteni, majd jön a "+", és kiválasztom a "New Form"-t. Ha egy árva adatsort beírok, akkor már nem megy. (Tehát csinálok egy üres táblát, belekopizom a banki tábla tetejét, kreálok egy formot, majd kiválasztom és kimásolom - na, ez sem zizi, bambi, körhinta - az adatokat, és azokat is átmásolom az új táblázatba. Szerinted szeretném ezt használni? Naponta új banki adatokkal?)

Guy Kawasaki döntésfája, melyik közösségi szolgáltatást használd?

Oks, ki az a Guy Kawasaki? Guy hajdani Apple evangelista, sokáig számos Maces lap, köztük a MacWorld publicistája. Ahogy az az evangelistákkal megesik, saját egyházat alapított - önálló céget indított. Ez a honosított ábra Lakatos Zsófi találata, köszönet érte! Persze magyarítottuk. (És persze, ki az a Lakatos Zsófia? Keres, keres, talál!)

Eszter mindig szívesen olvas fel, de Nyilas Misi azért profibb volt, de szerencsétlen, gyámoltalan sorsát példaként kötelező olvasmánnyá téve igazán nincs min csodálkoznunk - ennek viszont semmi köze az iPadhez vagy Machez, ahogy a lutrinak vagy a reskontónak sem. (Nem is szólva Misi szerencsétlen vezetéknevéről, ahogy kollégám mondaná: nesze, itt van még egy púp a hátadra!)

Starking hirdetés a digitális HVG-ben

Grtulálunk! (Három hete mi is futottunk egy kört, de az árak elriasztottak.)

iPad - Most már

Eszter (OS X Lion) iPad hirdetést honosít. Ugye mindenkinek feltűnt, hogy nem "Mac OS X"-ről beszél az Apple a Lion kapcsán, hanem csak "OS X"-ről. Lassan összenő, ami összetartozik, az OS X elveszi az iOS-t vagy fordítva.

iPad - ha megkérdezel

Eszter tovább küzd a magyar intonációval miközben az iPad hirdetés hangalámondását végzi.

Fénykép-felhő: előz az Adobe

Miközben mi arra várunk, hogy az Apple végre beélesíti az iCloudot, az Adobe körhintája (Carousel) már röpül - évente nem egész 60 euróért. A Carousel ezért az összegért vállalja, hogy asztali- és hordozható Macen, iPhone-on és iPaden szinkronban tartja képeinket - a program később fut majd Androidon és Windowson is (Fanatikus Almalap szerint ezek már halott oprendszerek, kár az Adobe-nak...). A leírás szerint a Carousel képes több ember - családtagok - képeit is egyesíteni, kezelni, menedzselni, szinkronizálni, de erről sok szó nem esik.

iPad - Tanulj! Eszterrel

iPad – Amiben hiszünk, Eszterrel

Eszter amúgy az iPodot nem "ájpod"-nak, hanem "ipod"-nak, a "Mac"-et "mek" helyett "mac"-nak mondja. "Steve Jobs" kiejtését nem merem kérni Esztertől, az Apple-t viszont jól mondja ki.

Bono Jobs mellett

A New York Times egyik szerzője Jobs Apple-tól való távozása kapcsán megjegyezte, hogy Jobs nem volt kiemelkedő adakozó. Másnap Bono (U2) vette védelmébe Steve-et.
"Nincs felemelőbb, mint életeket menteni" - írta levelében Jobs Bononak, amikor az bevonta az Afrikát sújtó AIDS elleni küzdelembe. A Bono vezette RED volt a nemzetközi összefogás egyik hajtómotorja és legfőbb pénzszállítója. Több millió afrikain segített az AIDS, tuberkolózis és malária elleni küzdelemben. Az Apple leghíresebb RED terméke a piros iPod volt.
"Büszke vagyok, hogy együtt dolgozhattam vele, remek fickó, művész és üzletember, de leginkább látnok. Beletemetkezik a munkájába, de ez nem jelenti azt, hogy feleségével, Laurene-nal nem venne részt a világ jobbá tételében." - írta Bono.

Van-e élet Steve után? (2)

"Amikor gyerekednek elmeséled, hogy az első iPadedet akkor vetted, amikor még Steve Jobs személyesen állt az Apple élén, az olyan érzés, mint amikor a nagyapád arról mesélt, hogy az öreg Henry Fordtól vette meg élete első autóját, a T-Modelt."

Bloomberg Businessweek

iPad + Ikon net 2GB

Ahogy már írtam, az Almalap szert tett egy 3G-s iPadre, de nem tettem volt bele sim-kártyát, mert nem akartam még egy teljes előfizetési díjat fizetni akkor, amikor az iPadről nem telefonálok, nem sms-ezek. Lehet, hogy már akkor is volt a címben írt előfizetés a Westelnél (oks, T-mobil, csak ezt macerásabb gépelni), de én csak pár napja hallottam. Azonnal le is csaptam rá - természetesen sikertelenül, mert nem volt nálam az iPad vételét igazoló számla. (Ráadásul az iPadem nem is arra a cégre lett véve, ahol a westeles előfizetésem van...) Így vissza az irodába, számla írás - hogy legyen -, számla stornirozás - hogy a könyvelés is boldog lehessen.
A csomag amúgy 2 890 forint, 2GB-ot ad, túlforgalmazási díj nincs(!), csak szűkítik a sávszélességet. Amit nem tudok, hogy külföldről mi az ábra. A jó, hogy nincs hűség - már ez is felháborított, nem hűséges vagyok (dehogy ezért hívom westelnek), hanem kedvezményezett. Van még pár hülye feltétel, amit az adatlapon el lehet olvasni. Amiért kár, hogy nincs nagyobb csomag.

Eszter nem kérdez

Eszter a Lion magyar hangja - bár ez így leírva eléggé félreérthető annak, aki nem Macet használ. Reggel óta azon dolgoztam, hogy az iPad hirdetéseket - illegálisan, természetesen - honosítsam. Első lépés a szövegek leírása hallás után. Másodiknak, gondoltam, Eszterrel felolvastatom a szövegeket, így kellemes női hang lesz az én hangom helyett. Nos, Eszter nem kérdez. Nem ismeri fel, hogy a mondat végén kérdőjel van. Sőt. Ha nem teljes - alany, állítmány - mondatot olvastatok fel vele, akkor igen fura kiejtésre vált. Ráadásul nem tart megfelelő szünetet a bekezdések közt sem, de ez már nem osztott, nem szorzott.
Pedig már megvolt a hangoskönyv Automator rutinom. Elindítod az Automatort. Behúzod első utasításnak a felolvasandó text-fájlt. Második utasítás a "Get Contents of TextEdit Document" - ebből látható, hogy a honosítás nem volt mindenre kiterjedő, sem az Automator utasítás, sem a TextEdit nem honosodott. A harmadik utasítás a Text to Audio File. Ennyi.

Kétszer nem lépünk ugyanabba a folyóba

Állítólag megint elhagytak egy iPhone prototípust - na, ilyen nincs. A "hogyan szivárogtassunk ki hírt" egyik módszere, amikor az adott cég egyik dolgozója a Szilícium-völgy 2,456 bárja, étterme és kocsmája közül pont akkor hagyja a pulton a prototípust, amikor utána percekkel az adott terület egyik vezető honlapjának vezető tudósítója ül oda. Ezt az Apple már eljátszotta egyszer. Akkor sem hittük, hogy prototípust csak úgy ki lehet vinni ebédhez - gondoljunk az "Apple illegális pártként működik" megjegyzésre*.
Jobs lemondásával foglalkozó ezernyi írás közt olvastam azt, amely szerzője figyelmeztető jeleket sorolt, ha valamelyiket látjuk, az jelzi, hogy a jobsi rend megbomlott. A szerző hirdetési szakember, így e terület jeleiről írt. Ilyen jel lesz, ha az Apple nem terméket hirdet - mindig azt szokott, nézd csak végig az Apple hirdetéseit! (Ahogy ő is megjegyzi, egy kivétel van, a Think Different.) Hirdetései mindig egyszerűek, mint termékei - a Mac és Pécé hirdetések igazi minimalista alkotások voltak. Az Apple hirdetések soha sem voltak áttételesek, "vegyük-észre" típusúak, a "majd a nézőnek erről az jut eszébe" üzenősek. Ahogy hazai gurunk mondaná, "tolták az arcunkba a kontentet" - egyszerűen, nem nehezítve a megértést, nem félreérthetővé téve a célt. És végül Jobs mellett nem maradtak meg a spin-doctorok, a fifikás-ötletemberek, a "csináljunk ilyet, mert ilyet senki sem csinált" típusú hirdetés-kreátorok.
Bár a fenti sorok a hirdetésekről szólnak, de az Apple nem hónapról hónapra tervezi a hirdetéseit, ahogy a PR-ját sem. Márpedig, ha a fenti hír igaz, azaz megint elhagytak egy iPhone prototípust, akkor az azt jelenti, hogy az Apple adott részlege már nem a jobsi színvonalon dolgozik.

* Az egyik Apple alkalmazott mesélte volt, hogy a közvetlen kollégáin kívül nem beszélhet mással a munkájáról, a belépő-kártáyja csak az irodáját, az oda vezető folyosókat és meghatározott szociális helyiségeket nyit, téves használat esetén viszont munkanélkülivé lesz. Az ebédlőben senki sem tudja, ki mivel foglalkozik, az Apple apró pártsejtekből épül fel - mint egy forradalmi párt vagy partizán-csoport. Na, ilyen hozzáállás mellett vitte ki az illetékes a telefon prototípusát - véletlenül. Hagyta el - véletlenül. És talált rá az, aki rátalált - véletlenül.