Az Apple folyamatos froclizásnak volt kitéve (ez megmarad) magas készpénzállománya miatt (ezt ne echte cashként gondoljuk el, hanem gyorsan pénzzé tehető papírokként). A cég ma bejelentette, hogy sok év után ismét fizet osztalékot. Három éven át minden részvény után negyedévenként 2,65 dollárt. Ez összesen (nem illik így összeadni, éljen a netto jelenérték számítás) majd 32 dollárt jelent. A részvény mai árfolyama 600 dollár alatt volt egy lehelettel. Az osztalékfizetés az Apple-nek évi 16 milliárd dollárba kerül évente, ennyi az idei első negyedévre tervezett árbevétel, az egész évre 76md.
Az osztalék fizetésen túl 10md dollárért saját részvényt is vesz az Apple. Ennek mi értelme? Példának okáért legyen kis erténk 3 millió vagyonnal, 30 részvénnyel, amiből tíz a mienk, ez ugye egy milliót ér. Ha a cég megvesz másik tíz százalékot, akkor az a tíz igazából nem játszik, nem szavaz, nem kap osztalékot - emelkedett a mi tíz papírunk értéke. Ha a cég be is vonná a megvett 10 papírt, máris másfél milliót érne a mi tíz papírunk. És ... de ez már egy pénzügyi alapfogalmakat tárgyaló blog területe.
(bejegyzést iPaden pötyögtem, elütéseket holnap javítom, bocs!)
2012. március 19., hétfő
Adobe Shadow
A múlt héten mutatta be az Adobe a Shadow nevű alkalmazását. A Shadow nem csak pécén és Macen, de tableten – iOS, Android – futtatható, weboldal, webszájt tervező alkalmazás. A Shadow szorosan kapcsolódik az Adobe felhőjéhez, a Creative Cloudhoz, ahogy a másik két, szintén friss, webbel kapcsolatos Adobe alkalmazás, a Muse és az Edge. Mindhárom program HTML5, CSS3 és JavaScript alapú – igen, a Flashnek se híre, se hamva. A Shadow, mint említettük az előtervezés eszköze, a Muse a konkrét munkáé és az Edgé az animációk elkészítéséé.
2012. március 16., péntek
iPhoto az iPaden
Hamar örömömben már írtam egy összecsapott bejegyzést az iPaden futó iPhoto–ról. Ma volt elég időm és nyugalmam, így jobban megnéztem – a véleményem változatlan, ez az iPhoto jó!
iPhoto a Macen
Az iPhoto '09–es (előző) verziója volt szerintem eddig a legjobb Macre, az arcfelismeréssel és a térkép–koordináták használatával egy nem bonyolult, könnyen kezelhető és sokat tudó alkalmazást kaptunk, amit Mari néni és Józsi bácsi is tudott használni, nem kellett hozzá pilóta–vizsga. A munkamenet is logikus volt: 1) bedigitalizálás (bár a digitalizálni már nem volt mit), 2) kis javítások és 3) megosztás. Az iPhoto használható volt Okos Mappák (Smart Folders) és kulcsszavak nélkül is, a felhasználók jelentős többsége – oktatói tapasztalat – épp hogy hajlandó a piros szemet kijavítani (amíg persze nem tanulja meg, még mi mindent tehet meg). És bármit is gondoljunk a digitális korszakról, adott életkor felett a nyomtatás a király, az email pedig a digitália csúcsa. No FB, no twitter, no más.
A '11–es iPhoto–val alapvetően egyetlen gondom volt (van), a teljes képernyőn való jobb kezeléshez a világ (kijelző) négy sarkába széthordott ikonok. Másfelől nézve, az idő közben hősi halált haló MobileMe képkezelője rettentően hasonlított az iPhoto–ra. Tanult hozzáértők szerint azért, mert Jobs sokat emlegette az off–line használható on–line alkalmazásokat. Ez elsőre fából vaskarika, de. Ha megírunk egy alkalmazást böngésző alá sok szép JavaScripttel, akkor bizony az az alkalmazás akkor is fut, ha nincs netkapcsolat. Elég hozzá egy JS értelmező – ilyen meg minden gépen van, sokszor több is: a böngésző.
iPhone/iPad és a fényképek
Az iPhone és az iPad használata során, ha az ember nem is telepít fel további képkezelő alkalmazásokat, akkor is ici–picit kaotikus állapotokat talál. Van egy Photos nevű alkalmazása, amelybe – ha minden igaz –, a Macről átszinkronizált fényképek kerülnek (meg az új Photostream). És a Camera Roll. Ami nem más, mint a Camera alkalmazással készített képek. De találunk egy Gallery nevű programot is, ami a haldokló MobileMe galériák elérését segítette. Aki csak „használta" az eszközést, az néha értetlenül bámult, gondolata a "hová lett a kép", illetve "mit keres itt a kép?" kérdések egyike volt. (Hasonlóan a Maces iCal Remindereihez, amelyek az iOS eszközön Reminder nevű alkalmazás alatt bukkannak fel – a ToDo–kat most nem is említem, mert megszűntek. A Mountain Lion ígérete az, hogy ami külön alkalmazás iOS eszközön mail–to do–reminder ügyben, az külön alkalmazás lesz Macen.)
Számos kép javító, trükköző ... alkalmazás van iPadre, iPhone–ra, ezek egyes esetekben képesek felhasználni a Camera képeit, vagy a Photosban tároltakat, más esetben maguk készítenek képet. A megtuningolt képet vagy képesek betenni a Camera Rollba, vagy a Photosba, netán a Photo streambe vagy nem. Vagy elérünk e harmadik fejlesztőktől származó alkalmazásból olyan programot, mint a Dropbox vagy társai, vagy nem. A Dropbox és társai egyik megélhetési forrása az, hogy az Apple nem kíván fájl szintű hozzáférést adni a képekhez, így azok ide–oda passzolása – egyik alkalmazástól a másikig, egyik eszközről a másikra – külön alkalmazást kíván.
iPhoto iPadre
Amikor hallottam, hogy az iPhoto is – követve az iMovie, Pages, GarageBand, Numbers és Keynote programokat –iPadre/iPhone–ra került, magamban halkan káromkodtam, tessék, lesz még egy tudásban iOS eszközre hülyített alkalmazás. Ismét lehet elmagyarázni, hogy ez egy Lite verzió, csókoltassuk az Apple–t. Mint ismert, nem lett igazam. Talán az a leghelyesebb, ha azt vélem, az iPhoto–t az Apple újraírta az iPadnek megfelelően. Számomra ez a látszat, ez a végeredmény – és jó. Jöjjön a miért jó!
iPad iPhoto: bedigitalizálás
A fent leírtak után már nem ragoznám, hogy kerülhetnek képek az iPad iPhoto–ba... Itt jegyzem meg, hogy ez az írás nagyjából helytálló, ha az iPad és iPhone szavakat felcseréljük. Bár iPhone–ra is letöltöttem az iPhoto alkalmazást, nem érzem, hogy nagy ujjbegyemmel ügyesen tapicskolnám a kis kijelző megfelelő pixeleit. Más kérdés, hogy fényképezni viszont igenis az iPhone–nal fogok – bár tetszenek a maguk elé iPadet emelve fényképező japán diáklányok. De ahogy régen is egyik eszközzel fényképeztem és másikkal javítottam a képeket, maradhat ez a felállás.
iPad iPhoto: képjavítás
Aki először használja a programot, annak érdemes a felső sorban látható kérdőjel ikonra kattintania. Ez a help! És remek segítség. A megjelenített segítség mellett is adhatunk ki parancsokat, ez is tetszik. Ahogy a képen is látható, a szerkesztő eszközöket két csoportba osztották, középen vannak a gyors-szerkesztő eszközök (automatikus képjavítás, forgatás, zászlózás – ezt az ikon tartsuk pár másodpercig „lenyomva"! – kedvencnek vagy hulladéknak jelölés –, balra pedig az összetettebbek.
Az összetett szerkesztő eszközök alkalmazása ujjra lett szabva, egyértelmű a programfejlesztés (nem csak adaptálás). A Maces iPhoto elrettentő hisztogramjával itt nem találkozunk, de állítható az összes hisztogram–módosító jellemző: kékes– és zöldes színezet, expozíciós idő... Három összetett állítási lehetőség látható a következő képen, egyrészt Apple–elegáns, másrészt – feliratokkal – logikus, hogy melyik eszköz mire való.
A technológia hátrább került, azon kevesek, akik többszörös körintegrálással kezelik a tónus állítást, egyéb gonoszságra is képesek, nos nekik „marad" az Aperture, a Lightroom vagy a Photoshop. Csak emlékeztetőül álljon itt az iPhoto két paneles párbeszédablaka, amely ugyanezt a tudást kínálja:
iPad iPhoto: képek megosztása
A kép baloldalán a Maces iPhoto megosztás (Share) lehetőségei láthatók, jobbra pedig az iPades. A dolog így rendben is van. Lenne. Az a kedves felhasználó, aki vétet, és iPadet és iPhone–t is vett, felkészülhet arra, hogy amit az egyik eszközön megoszt, az a másik eszközéről osztatlannak látszik. Legszebb példája ennek a Fotó Journal – ami az Apple felhőjébe kerül. A képriportnak magyarítható fotó–journal tényleg percek alatt összeállítható, és feltölthető. De csak azon az eszközön látod és szerkesztheted a feltöltendő verziót, amelyen létrehoztad. Ha iPaden tetted, akkor iPhone–on ne keresd. Macen meg nincs is.
iPad iPhoto: ez a jó irány!
Tartsátok!
iPhoto a Macen
Az iPhoto '09–es (előző) verziója volt szerintem eddig a legjobb Macre, az arcfelismeréssel és a térkép–koordináták használatával egy nem bonyolult, könnyen kezelhető és sokat tudó alkalmazást kaptunk, amit Mari néni és Józsi bácsi is tudott használni, nem kellett hozzá pilóta–vizsga. A munkamenet is logikus volt: 1) bedigitalizálás (bár a digitalizálni már nem volt mit), 2) kis javítások és 3) megosztás. Az iPhoto használható volt Okos Mappák (Smart Folders) és kulcsszavak nélkül is, a felhasználók jelentős többsége – oktatói tapasztalat – épp hogy hajlandó a piros szemet kijavítani (amíg persze nem tanulja meg, még mi mindent tehet meg). És bármit is gondoljunk a digitális korszakról, adott életkor felett a nyomtatás a király, az email pedig a digitália csúcsa. No FB, no twitter, no más.
A '11–es iPhoto–val alapvetően egyetlen gondom volt (van), a teljes képernyőn való jobb kezeléshez a világ (kijelző) négy sarkába széthordott ikonok. Másfelől nézve, az idő közben hősi halált haló MobileMe képkezelője rettentően hasonlított az iPhoto–ra. Tanult hozzáértők szerint azért, mert Jobs sokat emlegette az off–line használható on–line alkalmazásokat. Ez elsőre fából vaskarika, de. Ha megírunk egy alkalmazást böngésző alá sok szép JavaScripttel, akkor bizony az az alkalmazás akkor is fut, ha nincs netkapcsolat. Elég hozzá egy JS értelmező – ilyen meg minden gépen van, sokszor több is: a böngésző.
iPhone/iPad és a fényképek
Az iPhone és az iPad használata során, ha az ember nem is telepít fel további képkezelő alkalmazásokat, akkor is ici–picit kaotikus állapotokat talál. Van egy Photos nevű alkalmazása, amelybe – ha minden igaz –, a Macről átszinkronizált fényképek kerülnek (meg az új Photostream). És a Camera Roll. Ami nem más, mint a Camera alkalmazással készített képek. De találunk egy Gallery nevű programot is, ami a haldokló MobileMe galériák elérését segítette. Aki csak „használta" az eszközést, az néha értetlenül bámult, gondolata a "hová lett a kép", illetve "mit keres itt a kép?" kérdések egyike volt. (Hasonlóan a Maces iCal Remindereihez, amelyek az iOS eszközön Reminder nevű alkalmazás alatt bukkannak fel – a ToDo–kat most nem is említem, mert megszűntek. A Mountain Lion ígérete az, hogy ami külön alkalmazás iOS eszközön mail–to do–reminder ügyben, az külön alkalmazás lesz Macen.)
Számos kép javító, trükköző ... alkalmazás van iPadre, iPhone–ra, ezek egyes esetekben képesek felhasználni a Camera képeit, vagy a Photosban tároltakat, más esetben maguk készítenek képet. A megtuningolt képet vagy képesek betenni a Camera Rollba, vagy a Photosba, netán a Photo streambe vagy nem. Vagy elérünk e harmadik fejlesztőktől származó alkalmazásból olyan programot, mint a Dropbox vagy társai, vagy nem. A Dropbox és társai egyik megélhetési forrása az, hogy az Apple nem kíván fájl szintű hozzáférést adni a képekhez, így azok ide–oda passzolása – egyik alkalmazástól a másikig, egyik eszközről a másikra – külön alkalmazást kíván.
iPhoto iPadre
Amikor hallottam, hogy az iPhoto is – követve az iMovie, Pages, GarageBand, Numbers és Keynote programokat –iPadre/iPhone–ra került, magamban halkan káromkodtam, tessék, lesz még egy tudásban iOS eszközre hülyített alkalmazás. Ismét lehet elmagyarázni, hogy ez egy Lite verzió, csókoltassuk az Apple–t. Mint ismert, nem lett igazam. Talán az a leghelyesebb, ha azt vélem, az iPhoto–t az Apple újraírta az iPadnek megfelelően. Számomra ez a látszat, ez a végeredmény – és jó. Jöjjön a miért jó!
iPad iPhoto: bedigitalizálás
A fent leírtak után már nem ragoznám, hogy kerülhetnek képek az iPad iPhoto–ba... Itt jegyzem meg, hogy ez az írás nagyjából helytálló, ha az iPad és iPhone szavakat felcseréljük. Bár iPhone–ra is letöltöttem az iPhoto alkalmazást, nem érzem, hogy nagy ujjbegyemmel ügyesen tapicskolnám a kis kijelző megfelelő pixeleit. Más kérdés, hogy fényképezni viszont igenis az iPhone–nal fogok – bár tetszenek a maguk elé iPadet emelve fényképező japán diáklányok. De ahogy régen is egyik eszközzel fényképeztem és másikkal javítottam a képeket, maradhat ez a felállás.
iPad iPhoto: képjavítás
Aki először használja a programot, annak érdemes a felső sorban látható kérdőjel ikonra kattintania. Ez a help! És remek segítség. A megjelenített segítség mellett is adhatunk ki parancsokat, ez is tetszik. Ahogy a képen is látható, a szerkesztő eszközöket két csoportba osztották, középen vannak a gyors-szerkesztő eszközök (automatikus képjavítás, forgatás, zászlózás – ezt az ikon tartsuk pár másodpercig „lenyomva"! – kedvencnek vagy hulladéknak jelölés –, balra pedig az összetettebbek.
Az összetett szerkesztő eszközök alkalmazása ujjra lett szabva, egyértelmű a programfejlesztés (nem csak adaptálás). A Maces iPhoto elrettentő hisztogramjával itt nem találkozunk, de állítható az összes hisztogram–módosító jellemző: kékes– és zöldes színezet, expozíciós idő... Három összetett állítási lehetőség látható a következő képen, egyrészt Apple–elegáns, másrészt – feliratokkal – logikus, hogy melyik eszköz mire való.
A technológia hátrább került, azon kevesek, akik többszörös körintegrálással kezelik a tónus állítást, egyéb gonoszságra is képesek, nos nekik „marad" az Aperture, a Lightroom vagy a Photoshop. Csak emlékeztetőül álljon itt az iPhoto két paneles párbeszédablaka, amely ugyanezt a tudást kínálja:
iPad iPhoto: képek megosztása
A kép baloldalán a Maces iPhoto megosztás (Share) lehetőségei láthatók, jobbra pedig az iPades. A dolog így rendben is van. Lenne. Az a kedves felhasználó, aki vétet, és iPadet és iPhone–t is vett, felkészülhet arra, hogy amit az egyik eszközön megoszt, az a másik eszközéről osztatlannak látszik. Legszebb példája ennek a Fotó Journal – ami az Apple felhőjébe kerül. A képriportnak magyarítható fotó–journal tényleg percek alatt összeállítható, és feltölthető. De csak azon az eszközön látod és szerkesztheted a feltöltendő verziót, amelyen létrehoztad. Ha iPaden tetted, akkor iPhone–on ne keresd. Macen meg nincs is.
iPad iPhoto: ez a jó irány!
Tartsátok!
2012. március 15., csütörtök
AAPL 600,01
Az amerikai tőzsdenyitás után pár perccel megkötötték az első hatszáz dollár árfolyam feletti üzletet. Most épp 591 körül van az árfolyam. Elemzők szerint idén akár a) 700, b) 800, c) 900 illerve d) 1000 dollárig is emelkedhet az Apple.
2012. március 14., szerda
Samsung az iPad kijelző beszállítója
A Samsung nyerte el az iPad kijelzők beszállítását a Sharp és az LG Display elől, a két vesztes képtelen volt megfelelni az Apple által elvárt követelményeknek. Jelenleg a Samsung az egyetlen, aki 9.7 inches kijelzőt szállít tablethez.
A Samsung–Apple viszony szappanoperás családéra emlékeztető, a Samsung szállítja az iPhone és iPad egyes alkatrészeit, ugyanakkor a két cég szinte a világ összes bírósága előtt perben áll, az Apple alapvetően koppintással vádolva a Samsungot kéri annak termékeinek betiltását, a Samsung viszont szabadalmai eltulajdonítása miatt kezdeményezi az iPadek forgalmazásának felfüggesztését. A bíróság mellett a piacon is rendesen küzdenek a felek, az Apple a hónapban bemutatott iPaddel épp rávert a Galaxy Tabra.
Azért a Sharp és az LG Display veresége nem végleges, az Apple szeretné diverzifikálni a beszállítóit – a cégnél jobsi para a szállítótól való függés, ennek is oka a saját processzor–gyár. A két vesztes májusban újra megpróbálhat Apple–beszállítóvá válni.
A Samsung–Apple viszony szappanoperás családéra emlékeztető, a Samsung szállítja az iPhone és iPad egyes alkatrészeit, ugyanakkor a két cég szinte a világ összes bírósága előtt perben áll, az Apple alapvetően koppintással vádolva a Samsungot kéri annak termékeinek betiltását, a Samsung viszont szabadalmai eltulajdonítása miatt kezdeményezi az iPadek forgalmazásának felfüggesztését. A bíróság mellett a piacon is rendesen küzdenek a felek, az Apple a hónapban bemutatott iPaddel épp rávert a Galaxy Tabra.
Azért a Sharp és az LG Display veresége nem végleges, az Apple szeretné diverzifikálni a beszállítóit – a cégnél jobsi para a szállítótól való függés, ennek is oka a saját processzor–gyár. A két vesztes májusban újra megpróbálhat Apple–beszállítóvá válni.
2012. március 12., hétfő
iPhoto az iPaden
Hosszú idő után először kell dicsérnem iPades Apple programot, mégpedig az iPadet. Nagyon jól sikerült, használható, alig ad kevesebbet, mint a Maces. Sőt. Úgy helyesebb az előző mondat, hogy amit csak a mindig nálunk lévő eszközzel – ujj – el lehet végezni anélkül, hogy bonyolult hierarchikus menük közt tévelyegnénk, azt az iPhoto nem nélkülözi. Pár dolgot igen – vagy tíz perc alatt nem találtam rá –, ám cserébe sokat tudó képkezelő, –szerkesztő és –megosztó alkalmazást kapunk. Bár ez a program is fizetős – négy euró –, de tíz perc után határozottan érzem, megéri az árát.
Fotó Journal, magyarul Napló
Fotó Journal, magyarul Napló
2012. március 9., péntek
iPhoto az iPaden Google térkép nélkül
Az Apple – végre – iPadesítette az iPhoto–t is. Ám, ahogy azt az éles szemű elemzők azonnal észrevették, a térkép, amelyen bejelölhetjük, automatikusan bejelölődik, hol készült a fénykép nagyon nem Google–szerű. A Google térkép az iOS eszközök szinte elválaszthatatlan része volt, amióta létezik iPhone.
Aki olvasta a Steve Jobs könyvet, azt nem lepi meg az Apple szakítása a Google–lel, Jobs azzal vádolta a Google–t, hogy az Android nevén kívül szinte mindent az iOS–ről koppintott. (Amúgy ez az Apple „mindenki mindent rólunk másol" skizofréniája régóta létezik, az ezredfordulón a Microsoft járatta – szerintük – csúcsra az őket másoló xerox [dupla Gonosz Almalap] gépeket.)
Több blog is az angol OpenStreetMap Foundation térképeként azonosította be az új térképet. A térkép nem túl friss, az első tapasztalatok alapján 2010 április utáni épületek, utak, vagy elpusztított esőerdők helye nem található meg.
És még egy hagyomány: az Apple nem kommentálta a fentieket, az angol alapítvány pedig nem nyilatkozhat.
Aki olvasta a Steve Jobs könyvet, azt nem lepi meg az Apple szakítása a Google–lel, Jobs azzal vádolta a Google–t, hogy az Android nevén kívül szinte mindent az iOS–ről koppintott. (Amúgy ez az Apple „mindenki mindent rólunk másol" skizofréniája régóta létezik, az ezredfordulón a Microsoft járatta – szerintük – csúcsra az őket másoló xerox [dupla Gonosz Almalap] gépeket.)
Több blog is az angol OpenStreetMap Foundation térképeként azonosította be az új térképet. A térkép nem túl friss, az első tapasztalatok alapján 2010 április utáni épületek, utak, vagy elpusztított esőerdők helye nem található meg.
És még egy hagyomány: az Apple nem kommentálta a fentieket, az angol alapítvány pedig nem nyilatkozhat.
2012. március 8., csütörtök
iPad 3
A várakozásnak megfelelően – minden meglepetést és „one more thing"–et nélkülözve – az Apple bemutatta az iPad új verzióját, amely felváltja a cég két éve piacon lévő termékét élesebb képet (dupla felbontás) és gyorsabb processzort kínálva, ezzel tovább erősíti az Amazon, Microsoft és Google előtti versenyelőnyét a tablet piacon.
Ez volt az első alkalom, amikor az alapító, elnök Steve Jobs októberi halála óta új terméket mutatott be az Apple. A legolcsóbb iPad 3 ára 499 dollár lesz, ennyiért jobb felbontást kapunk 9,7 inchen, mint amire a HDTV képes. Az új iPad az LTE (long–term evolution) hálózatra is képes csatlakozni.
Tim Cook vezérigazgató által bemutatott Apple tablet frissítés a legjelentősebb, mielőtt a Microsoft bemutatja a vetélytárs eszközökön futtatható új rendszerét. Az iPad 3 feladata, hogy egyszerre állja a versenyt a Google Android operációs rendszerével és az ár-érzékeny vásárlókat megcélzó 199 dolláros Amazon Kindle Fire–jével.
Az új iPad Amerikában március 16–tól (itthon, ha minden igaz, egy héttel később) lesz kapható. Carl Howe, a Yankee Group elemzője szerint a készülék egyaránt vonzó az új vásárlók és a régebbi iPadről frissítők számára.
Az Apple bevételeinek egyötöde származik az iPad eladásból, a vevők magánszemélyek és vállalati felhasználók. Az iPaddel új felhasználói–elektronikai eszköz kategóriát hozott létre az Apple (Gonosz Almalap: volt az már, csak az iPad erősítette meg, de nagyon.)
Nyomul a Google és az Amazon
A piackutatással is foglalkozó Gartner jelentése szerint idén 103,5 millió tablet talál gazdára, az Apple ennek kétharmadát adja. Az össze eladási szám 2015–re 326,3 millióra nő, ám ekkorra az Apple részesedése 46 százalékra csökken majd, a Google Androidja és a Microsoft nyer majd tért.
A novemberben bemutatott Amazon Kindle Fire lett mára az Apple iPad legnagyobb vetélytársa, a RIM, a Samsung és a HP nem rúg labdába. (Pedig anno a RIM volt az okos kézikészülék „neve". A HP viszont annyira nem látott esélyt a tablet piacon, hogy kivonult onnan.)
"A piacon ott az iPad, meg vannak a többiek" – mondja Howe – „Olyan gyorsan adják el, ahogy képesek legyártani."
"Az Amazonnak sikerült észrevétetni magát a tablet–piacon, elsősorban a Kindle Fire árával. Az Amazon honlapja hasonló értékesítési felületet jelent a Kindle FIre használóknak, mint amilyet az Apple kínál" – ez már Sarah Rotman Epps, a Forrester Research elemzőjének a gondolata. „Az Amazon mozi, zene és alkalmazás kínálata vonzza a felhasználókat."
A Microsoft válasza
"A tablet a szolgáltatásról szól" – állítja Rotman Epps. „Ezért sikeres az Amazon és ezért buknak el a többiek."
A tablet–piac új hullámát generálhatja a Microsoft, amikor bemutatja a Windows 8–at, amely a korábbiaknál sokkal hatékonyabban fut majd a tableteken és okos telefonokon (Gonosz Almalap: Ez a Windows számára sohasem volt nagy kihívás...) A HP ennek kapcsán jelentette be, hogy visszatér a tablet piacra, elemzők szerint erre az év utolsó negyedévében számíthatunk.
"Amíg a gyártók befejezik a Windows 8–at futtató eszközök fejlesztését, az Apple 11,3 millió iPadet adhat el (március 31–ig), ez több, mint duplája az egy évvel ezelőtti mennyiségnek" – elemzi a számokat Brian Marshall, az ISI Groupnál. „Idén várhatóan 60 millió iPad talál gazdára, 50 százalékkal több, min tavaly."
A legdrágább vállalat
(Fanatikus Almalap: szívünknek, mindörökké!)
"Ha az iPadet számítógépnek tekintjük, akkor az Apple a legnagyobb pécé gyártó" – ezt a meghökkentő, de jogos állítást a Canalys elemző cég honlapján olvashatjuk. Az iPad segített az Apple–t a Föld (Naprendszer) legértékesebb vállalkozásává tenni, 494 milliárd dollár volt a cég értéke az iPad 3 bemutatás napján zárási tőzsdei áron számolva. Amióta 2010 áprilisában bemutatták az első iPadet, az árfolyam 125 százalékot emelkedett, és negyedévről negyedévre megduplázódott az iPad eladás.
Amiért az Apple a tablet piacon ennyire domináns szerepet játszhat ellentétben az okos-telefonokéval, az iPad esetén a szolgáltatónak (t–rex...) nincs meghatározó szerepe. Az Apple erőssége a 360 Apple Store és a töménytelen mennyiségű iPadre írt alkalmazás.
(Bloomberg cikk fordítása)
Ez volt az első alkalom, amikor az alapító, elnök Steve Jobs októberi halála óta új terméket mutatott be az Apple. A legolcsóbb iPad 3 ára 499 dollár lesz, ennyiért jobb felbontást kapunk 9,7 inchen, mint amire a HDTV képes. Az új iPad az LTE (long–term evolution) hálózatra is képes csatlakozni.
Tim Cook vezérigazgató által bemutatott Apple tablet frissítés a legjelentősebb, mielőtt a Microsoft bemutatja a vetélytárs eszközökön futtatható új rendszerét. Az iPad 3 feladata, hogy egyszerre állja a versenyt a Google Android operációs rendszerével és az ár-érzékeny vásárlókat megcélzó 199 dolláros Amazon Kindle Fire–jével.
Az új iPad Amerikában március 16–tól (itthon, ha minden igaz, egy héttel később) lesz kapható. Carl Howe, a Yankee Group elemzője szerint a készülék egyaránt vonzó az új vásárlók és a régebbi iPadről frissítők számára.
Az Apple bevételeinek egyötöde származik az iPad eladásból, a vevők magánszemélyek és vállalati felhasználók. Az iPaddel új felhasználói–elektronikai eszköz kategóriát hozott létre az Apple (Gonosz Almalap: volt az már, csak az iPad erősítette meg, de nagyon.)
Nyomul a Google és az Amazon
A piackutatással is foglalkozó Gartner jelentése szerint idén 103,5 millió tablet talál gazdára, az Apple ennek kétharmadát adja. Az össze eladási szám 2015–re 326,3 millióra nő, ám ekkorra az Apple részesedése 46 százalékra csökken majd, a Google Androidja és a Microsoft nyer majd tért.
A novemberben bemutatott Amazon Kindle Fire lett mára az Apple iPad legnagyobb vetélytársa, a RIM, a Samsung és a HP nem rúg labdába. (Pedig anno a RIM volt az okos kézikészülék „neve". A HP viszont annyira nem látott esélyt a tablet piacon, hogy kivonult onnan.)
"A piacon ott az iPad, meg vannak a többiek" – mondja Howe – „Olyan gyorsan adják el, ahogy képesek legyártani."
"Az Amazonnak sikerült észrevétetni magát a tablet–piacon, elsősorban a Kindle Fire árával. Az Amazon honlapja hasonló értékesítési felületet jelent a Kindle FIre használóknak, mint amilyet az Apple kínál" – ez már Sarah Rotman Epps, a Forrester Research elemzőjének a gondolata. „Az Amazon mozi, zene és alkalmazás kínálata vonzza a felhasználókat."
A Microsoft válasza
"A tablet a szolgáltatásról szól" – állítja Rotman Epps. „Ezért sikeres az Amazon és ezért buknak el a többiek."
A tablet–piac új hullámát generálhatja a Microsoft, amikor bemutatja a Windows 8–at, amely a korábbiaknál sokkal hatékonyabban fut majd a tableteken és okos telefonokon (Gonosz Almalap: Ez a Windows számára sohasem volt nagy kihívás...) A HP ennek kapcsán jelentette be, hogy visszatér a tablet piacra, elemzők szerint erre az év utolsó negyedévében számíthatunk.
"Amíg a gyártók befejezik a Windows 8–at futtató eszközök fejlesztését, az Apple 11,3 millió iPadet adhat el (március 31–ig), ez több, mint duplája az egy évvel ezelőtti mennyiségnek" – elemzi a számokat Brian Marshall, az ISI Groupnál. „Idén várhatóan 60 millió iPad talál gazdára, 50 százalékkal több, min tavaly."
A legdrágább vállalat
(Fanatikus Almalap: szívünknek, mindörökké!)
"Ha az iPadet számítógépnek tekintjük, akkor az Apple a legnagyobb pécé gyártó" – ezt a meghökkentő, de jogos állítást a Canalys elemző cég honlapján olvashatjuk. Az iPad segített az Apple–t a Föld (Naprendszer) legértékesebb vállalkozásává tenni, 494 milliárd dollár volt a cég értéke az iPad 3 bemutatás napján zárási tőzsdei áron számolva. Amióta 2010 áprilisában bemutatták az első iPadet, az árfolyam 125 százalékot emelkedett, és negyedévről negyedévre megduplázódott az iPad eladás.
Amiért az Apple a tablet piacon ennyire domináns szerepet játszhat ellentétben az okos-telefonokéval, az iPad esetén a szolgáltatónak (t–rex...) nincs meghatározó szerepe. Az Apple erőssége a 360 Apple Store és a töménytelen mennyiségű iPadre írt alkalmazás.
(Bloomberg cikk fordítása)
2012. március 5., hétfő
Az iPad 3 hete
Az Apple világát e héten az iPad 3 (várható) bemutatója uralja. A bemutatás pillanatáig tart a találgatás időszaka, hetedike után pedig az elemzések, első kicsomagolás videók és értékelésekkel lesz tele a netnek ez a fele.
2012. március 2., péntek
Adobe tudásbázis HAUG–on innen és túl
Oks, kezdjük az elején, mi is az a HAUG? A HAUG (Hungarian Adobe User Group) a hazai Adobe felhasználók alulról szerveződő csoportja, amely független az Adobe hazai viszonteladóitól, disztributoraitól, képviseletétől, PR–ügynökségétől. Céljairól és rendezvényeiről itt olvashatsz többet.
A számos előny mellett hozzáférünk az Adobe rendszeres technikai webcastjaihoz, amelyek egy–egy területet kimerítően (egy–két órában) járnak körül, mutatnak be. Csak az e héten elérhető linkek következnek. Sajnos az NDA–val jelöltek nem élnek, mert azok csak a HAUG tagok számára érhető el.
A számos előny mellett hozzáférünk az Adobe rendszeres technikai webcastjaihoz, amelyek egy–egy területet kimerítően (egy–két órában) járnak körül, mutatnak be. Csak az e héten elérhető linkek következnek. Sajnos az NDA–val jelöltek nem élnek, mert azok csak a HAUG tagok számára érhető el.
- Adobe Typekit: The Easiest Way to Use Real Fonts on the Web - http://experts.adobeconnect.com/p2gateas8xb/
- NDA - Photoshop Touch for iOS
- NDA - Flash Player Roadmap and Update
- How Adobe is Taking CSS to the Next Level - http://experts.adobeconnect.com/p807z5f6i16/
- Things To Know About Designing for Devices - http://experts.adobeconnect.com/p37lea6qahl/
- HTML5/CSS3 Essentials - http://experts.adobeconnect.com/p2azdzjh9u8/
- Adobe and Gaming: A Roadmap for the Future - http://experts.adobeconnect.com/p79a4v92gfy/
- NDA - A Sneak Peek at Adobe Presenter ‘Orate’
- Intro to PhoneGap and PhoneGap Build - https://experts.adobeconnect.com/_a204547676/p1nxx0qeq8m/
- Making the switch from FCP to Premiere Pro - http://experts.adobeconnect.com/p1xv7lpzn7m/
- Introducing Carousel - http://experts.adobeconnect.com/p98vtmv4dl8/
- NDA - Adobe Touch Apps and Creative Cloud
- NDA - Adobe Creative Suite Extension Builder
- NDA – Single Edition of the Adobe Digital Publishing Suite
- NDA – New social and multi-screen features in Business Catalyst
- NDA – Sneak peeks of ColdFusion 10 Zeus
- NDA – Stage3D made easy
- Hidden Gems and Technologies in Photoshop CS5 and Photoshop CS5 Extended - http://experts.adobeconnect.com/p93x5u0szf5/
- NDA - Native Extensions for AIR
- CQ DAM in the Creative Enterprise - http://experts.adobeconnect.com/p961q4xfxmy/
- Photoshop Retouching Techniques and Tips - http://experts.adobeconnect.com/p739610orr0/
- Getting Started with Flash Media Server - http://experts.adobeconnect.com/p86lmo8wxa7/
- Elearning with Adobe Captivate 5.5 - http://experts.adobeconnect.com/p2c1msk4r82/
- Building service-based applications with Flash and PHP - http://experts.adobeconnect.com/p9tfxvquev6/
- Introducing Adobe Edge - http://experts.adobeconnect.com/p78xc3jzhyo
- NDA FormsCentral
- Wireframing and Prototyping for Mobile using Adobe Fireworks - http://experts.adobeconnect.com/p24yeqy0m7c/
- Adobe AIR and Sony Opportunity - http://experts.adobeconnect.com/p7rpnvpzh3e/
- App showcase and panel discussion http://experts.adobeconnect.com/p6zpjpif14l/
- Adobe Digital Enterprise Platform - http://experts.adobeconnect.com/p106waar34g/
- Application Development Part 3 - http://experts.adobeconnect.com/p9jimkoj4ot/
- Application Development Part 2 - http://experts.adobeconnect.com/p4ccun9a7ww/
- Application Development Part 1 - Creating and packaging mobile projects http://experts.adobeconnect.com/p3xtngr5b83/
- Workflows with Adobe Browser Lab http://experts.adobeconnect.com/p1tm1qd3wd0/
- Developing with Photoshop SDK http://experts.adobeconnect.com/p14ss4ispil/
- Friday Community Q&A http://experts.adobeconnect.com/p5xfct6q9ab/
- Business Catalyst http://experts.adobeconnect.com/p9it3he93lh/
- Flex Performance http://experts.adobeconnect.com/p5g22h1gm9a/
- Actionscript with Acrobat http://experts.adobeconnect.com/p23w3zmpqmf/
2012. március 1., csütörtök
Almalap 2012
1994–2009 között jelent meg évente tíz alkalommal az Almalap c. nyomtatott macazin. A lap fénykorában évente meghívta a Mac világ meghatározó szereplőit, viszonteladókat, fontos Maces szoftverek szállítóit és az Almalap barátait, támogatóit. Bár a nyomtatott lap nem támadt fel, mégis összejöttünk tizenheten tegnap este. Talán jól jellemzi a Maces piac változását, hogy a tíz éve megkerülhetetlen Maces piaci szereplők ugyan – az egy Starking – kivételével ugyan jelen vannak még a Mac eladásban, de ez inkább szerelem, mint megélhetés. Helyette WizzAir pilóták, vitroláshajó–forgalmazók, nyomdaiparban vállalkozók...
2012. február 28., kedd
Ami jobb, mint az Apple help deskje – de mi volt a probléma?
Teljesen jogos a kérdés: de mi volt az, amire mi tudtuk a választ, az Apple help desk meg nem. Nos, a felhasználó Keynote 08–ban készített egy apró prezentációt, amely két honlap aktuális képét mutatta felváltva. Az első szlájdra beillesztette az első honlapot, majd automatikus szlájd váltással, időzítve megjelent a második dia, amire szintén egy honlap oldal került. Mert a 08–ban be lehetett illeszteni honlap oldalt a szlájdra, nem csak rámutató linket elhelyezni. Amint frissített Keynote 09–re, ez a lehetőség ugrott, mert a 09–ben már csak rámutató linket lehet elhelyezni, weblapot nem lehet diára beilleszteni. Ráadásul, 08–ban, a beillesztett weblap a megjelenítése pillanatában frissült – ha volt netes kapcsolat.
A prezit arra használták, hogy két – vagy több – weboldal aktuális állapotát jelenítse meg felváltva és frissítve. Hogyan lehet ezt megoldani 09–cel, Lion alatt? (Bár a kérdés az volt, hogy miért nem megy 09–ben az, ami 08–ban ment, a válasz az volt, hogy azért, mert az Apple deklaráltan nem támogatja.)
A megoldás az Automator!
Első lépésként elindítjuk a Safarit.
Második lépésként (nem látható) megadjuk a megnyitni kívánt honlap címét (URL). Ezt legegyszerűbb úgy megtenni, hogy a Safari címsorából áthúzzuk a hivatkozást az Automator üres területére.
Harmadik lépés az előbb megadott oldal megnyitása.
A Szünet ideje alatt jelenik meg a weblap, töltődik be, és marad látható.
Az ötödik–hatodik és hetedik lépés ennek ismétlése – persze más hivatkozással.
És az utolsó utasítás a Hurok. ("Csókoltatom a honosítást végzőt" – üzeni ezúton az Almalap. Mondjatok egyetlen programozási nyelvet, ahol a Hurok kulcskifejezés...) A Hurok ismét az első utasítás végrehajtására utasítja az Automatort. Megadható, hogy hány alkalommal, vagy mennyi ideig tegye ezt. Ha rekurzív megoldást készítenénk, akkor az Automator munkafolyamat új bemeneti adata lehetne az, amelyikkel a Hurokba belefut. Most persze, ennek nincs értelme.
A prezit arra használták, hogy két – vagy több – weboldal aktuális állapotát jelenítse meg felváltva és frissítve. Hogyan lehet ezt megoldani 09–cel, Lion alatt? (Bár a kérdés az volt, hogy miért nem megy 09–ben az, ami 08–ban ment, a válasz az volt, hogy azért, mert az Apple deklaráltan nem támogatja.)
A megoldás az Automator!
Első lépésként elindítjuk a Safarit.
Második lépésként (nem látható) megadjuk a megnyitni kívánt honlap címét (URL). Ezt legegyszerűbb úgy megtenni, hogy a Safari címsorából áthúzzuk a hivatkozást az Automator üres területére.
Harmadik lépés az előbb megadott oldal megnyitása.
A Szünet ideje alatt jelenik meg a weblap, töltődik be, és marad látható.
Az ötödik–hatodik és hetedik lépés ennek ismétlése – persze más hivatkozással.
És az utolsó utasítás a Hurok. ("Csókoltatom a honosítást végzőt" – üzeni ezúton az Almalap. Mondjatok egyetlen programozási nyelvet, ahol a Hurok kulcskifejezés...) A Hurok ismét az első utasítás végrehajtására utasítja az Automatort. Megadható, hogy hány alkalommal, vagy mennyi ideig tegye ezt. Ha rekurzív megoldást készítenénk, akkor az Automator munkafolyamat új bemeneti adata lehetne az, amelyikkel a Hurokba belefut. Most persze, ennek nincs értelme.
2012. február 27., hétfő
Ami jobb, mint az Apple help deskje
"... Ma reggel hívtam az Apple helpdesk-jét ahol hosszas elemzés után sem tudtak segíteni, hanem Önökhöz küldtek ..."
Dehogy vagyok szégyenlős, dehogy nem dicsekszem: de ezt tudja a MacAcademia és az XMS üzemeltette XMS Akadémia.
Dehogy vagyok szégyenlős, dehogy nem dicsekszem: de ezt tudja a MacAcademia és az XMS üzemeltette XMS Akadémia.
2012. február 22., szerda
Sanoma – tabletben is élre tör
Úgy tűnik, hogy a Sanoma, a három nagy hazai napi–, heti– és havilap kiadók egyike, ismét megveri a konkurenseket, ahogy azt tette és teszi a netes megjelenés kapcsán – csak most épp a tableten, konkrétan az iPaden. (Nem tekintem tablet–megoldásnak a lapok PDF–esített oldalainak feltételét, mert a PDF verzió nagyjából olyan, mint amikor felolvasnak a televízióban, nincs kihasználva az adott média kínálta speciális lehetőség. Bár értem, PDF–be nyomtatni pár perc csupán. Rossz példaként az Y be is mutatja a Storyt, lásd a hirdetést.)
Y magazin
"Az Y Magazin azokhoz a férfiakhoz szól, akik érdeklődnek a csúcstechnika, az autók, a sport, a stílus, a pénzügyek, a jó zenék és minőségi italok iránt.
A magazin több szempontból is egyedi; az interaktív kiadvány csak iPaden érhető el. Ráadásul a termék koncepciója is új, mivel a kizárólag a magazinhoz készült anyagok mellett az alkalmazás online cikkekből is válogat. Így a magazin rendszeresen frissül, érdemes gyakran visszatérni. Különösen megéri, mivel minden lapszámban megjelenik egy szexi fiatal lány fotósorozata is. Az első lapszámban a gyönyörű Kenyeres Alexandra látható, aki hamarosan felbukkan a magazinban, ám hozzá csak a rendszeres olvasók juthatnak el…"
Az ingyen letölthető alkalmazás indítás után virtuális cipzár elhúzását követően indul ... és csak álló oldalai vannak, nincs fekvő nézet. Ez bizonyára szerkesztői döntés – csak egyszer kell tabletre tördelni. Az alsó tíz pixel simogatásával csalható elő a szűk menü: Címlap, Súgó és Tartalom – bár ez a menü sem minden oldalról érhető el. Az ígért folyamatos frissítés miatt két három oldalanként pár másodpercet kell várni wifis kapcsolatnál, hogy az aktuális hírek és képek letöltődjenek. Az így elérhető pár ezer karakteres írások felpattanó ablakban jelennek meg, kicsit puritán a megjelenés, ha férfiaknak szóló prémium magazinról beszélünk.
Blog
Az írások közt blogok hírei is megtalálhatók – ez tetszik, mint ötlet. Más kérdés, hogy 22–én a 12–i hír mennyire up–to–date – vagy dátumot nem kellene írni, vagy tényleg a blog utolsó híreit kellene használni, így – nekem – ez ciki. A geek.com hírei pedig angolul szerepelnek ... ez bent maradt a tesztelés fázisából, szerintem. Ami szintén megoldatlannak tűnik, minden blog ad három–öt hírt. Vagy dizájnnal el kellene választani, így mindenki azonnal eléri kedvenc blogját/témáját – vagy ha marad a bejegyzés ideje, akkor lehetne hírportál szerűen időrendbe tenni a bejegyzéseket. Még1x, tetszik a blog–frissítésű oldal ötlete (vs. állandó net–használat), de akkor használjuk ki a blogok frissességét.
És még
Amúgy van beépített mozi (BMW), animáció (Honda Legend) és hirdetés. Bár nem ártana szólni a hirdetőnek (Ford), hogy az iPades hirdetés landingpage–én ne legyen Flash–megoldás, mert a) ezt a technológiát az Apple eltemette és b) emiatt némi szánakozó mosoly fogadja a Flasht is tartalmazó szájtot.
Óvatosan nézzük meg Száz Kittit, mert a harmadik oldalra érve váratlanul ránk üvölt – ha nem néma vagy fülhallgatós módban vagyunk, akkor környezetünk biztos felfigyel ránk. (Ahogy ez megeshet velünk az AC/DC cikknél is – előbb szólal meg a r'n'r, mint elolvasnánk, hogy meg fog szólalni. De ez az animáció nagyon jól mutatja, mire képes a tabletes megjelenés, ugye PDF?)
Az iPad esetén lassan szokjuk meg, hogy a cikkek közt jobbra–balra lapozva haladhatunk, cikken belül pedig felfele–lefelé. Ezt még jó ideig tanítani kell. A kezdő olvasó néhol el is tévedhet. Ilyen a négy bort bemutató cikk. Itt az első oldalon bármelyik palackot kiválasztva (ujj) az adott bort ismertető cikk oldalra ugrunk (lefele). Ám ezen az oldalon (oldalakon) már nincs ikon a cikk–nyitó oldalra jutásra (felfelé haladás, oldal ujjal lefelé húzása.
Végül is
Úgy tűnik, a Sanoma jó úton halad a tablet–tartalom fejlesztésben, kezelésben. És jó lenne, ha lenne ösztönző vetélytársa.
Y magazin
"Az Y Magazin azokhoz a férfiakhoz szól, akik érdeklődnek a csúcstechnika, az autók, a sport, a stílus, a pénzügyek, a jó zenék és minőségi italok iránt.
A magazin több szempontból is egyedi; az interaktív kiadvány csak iPaden érhető el. Ráadásul a termék koncepciója is új, mivel a kizárólag a magazinhoz készült anyagok mellett az alkalmazás online cikkekből is válogat. Így a magazin rendszeresen frissül, érdemes gyakran visszatérni. Különösen megéri, mivel minden lapszámban megjelenik egy szexi fiatal lány fotósorozata is. Az első lapszámban a gyönyörű Kenyeres Alexandra látható, aki hamarosan felbukkan a magazinban, ám hozzá csak a rendszeres olvasók juthatnak el…"
Az ingyen letölthető alkalmazás indítás után virtuális cipzár elhúzását követően indul ... és csak álló oldalai vannak, nincs fekvő nézet. Ez bizonyára szerkesztői döntés – csak egyszer kell tabletre tördelni. Az alsó tíz pixel simogatásával csalható elő a szűk menü: Címlap, Súgó és Tartalom – bár ez a menü sem minden oldalról érhető el. Az ígért folyamatos frissítés miatt két három oldalanként pár másodpercet kell várni wifis kapcsolatnál, hogy az aktuális hírek és képek letöltődjenek. Az így elérhető pár ezer karakteres írások felpattanó ablakban jelennek meg, kicsit puritán a megjelenés, ha férfiaknak szóló prémium magazinról beszélünk.
Blog
Az írások közt blogok hírei is megtalálhatók – ez tetszik, mint ötlet. Más kérdés, hogy 22–én a 12–i hír mennyire up–to–date – vagy dátumot nem kellene írni, vagy tényleg a blog utolsó híreit kellene használni, így – nekem – ez ciki. A geek.com hírei pedig angolul szerepelnek ... ez bent maradt a tesztelés fázisából, szerintem. Ami szintén megoldatlannak tűnik, minden blog ad három–öt hírt. Vagy dizájnnal el kellene választani, így mindenki azonnal eléri kedvenc blogját/témáját – vagy ha marad a bejegyzés ideje, akkor lehetne hírportál szerűen időrendbe tenni a bejegyzéseket. Még1x, tetszik a blog–frissítésű oldal ötlete (vs. állandó net–használat), de akkor használjuk ki a blogok frissességét.
És még
Amúgy van beépített mozi (BMW), animáció (Honda Legend) és hirdetés. Bár nem ártana szólni a hirdetőnek (Ford), hogy az iPades hirdetés landingpage–én ne legyen Flash–megoldás, mert a) ezt a technológiát az Apple eltemette és b) emiatt némi szánakozó mosoly fogadja a Flasht is tartalmazó szájtot.
Óvatosan nézzük meg Száz Kittit, mert a harmadik oldalra érve váratlanul ránk üvölt – ha nem néma vagy fülhallgatós módban vagyunk, akkor környezetünk biztos felfigyel ránk. (Ahogy ez megeshet velünk az AC/DC cikknél is – előbb szólal meg a r'n'r, mint elolvasnánk, hogy meg fog szólalni. De ez az animáció nagyon jól mutatja, mire képes a tabletes megjelenés, ugye PDF?)
Az iPad esetén lassan szokjuk meg, hogy a cikkek közt jobbra–balra lapozva haladhatunk, cikken belül pedig felfele–lefelé. Ezt még jó ideig tanítani kell. A kezdő olvasó néhol el is tévedhet. Ilyen a négy bort bemutató cikk. Itt az első oldalon bármelyik palackot kiválasztva (ujj) az adott bort ismertető cikk oldalra ugrunk (lefele). Ám ezen az oldalon (oldalakon) már nincs ikon a cikk–nyitó oldalra jutásra (felfelé haladás, oldal ujjal lefelé húzása.
Végül is
Úgy tűnik, a Sanoma jó úton halad a tablet–tartalom fejlesztésben, kezelésben. És jó lenne, ha lenne ösztönző vetélytársa.
2012. február 21., kedd
Elemző a Macintosh jövőjéről
Egyik kedvenc elemzők a Trefis, ismét hozzá fordultunk Mac ügyben. Ők – hasonlóan a többi elemzőhöz – úgy találják, hogy az Apple a piaci átlagnál jobban teljesít, ha hordozható gép eladásáról beszélünk. Az amerikai notebook piac megtorpant az első hónapokban köszönhetően a rossz gazdasági környezetnek, a hiánycikké való alkatrészeknek és a tabletek és okos telefonok diadalútjának. Ám amíg az amerikai piac legnagyobb cégei – HP, Dell vagy Acer – kereslet–csökkenésről számolt be, addig az Apple tovább növekedett. Huszonegy (21) százalékkal több Mac talált gazdára az előző év azonos negyedévéhez képest (az erősorrend: HP, Dell, Apple, Toshiba és Acer). Az Apple már 23 egymást követő hónapban jelentett jobb eredményt az előzőhöz képest. A Trefis számítása szerint a 2010–es 4,8 százalék után tavaly 6,2 százalék volt az Apple részesedése a notebook piacból, ami idén – várhatóan – tovább nő.
Az új, nyáron bemutatandó operációs rendszerrel kapcsolatban az elemző cég kiemelte, hogy az üzenetküldő– és értesítő–megoldás, az integrált játékközpont (Game Center) mind az Apple iCloud megoldására támaszkodik. A bejelentett AirPlay Mirroring pedig segít az Apple eszközök tartalmának HDTV–re passzírozásában – az AppleTV használatával.
Az új, nyáron bemutatandó operációs rendszerrel kapcsolatban az elemző cég kiemelte, hogy az üzenetküldő– és értesítő–megoldás, az integrált játékközpont (Game Center) mind az Apple iCloud megoldására támaszkodik. A bejelentett AirPlay Mirroring pedig segít az Apple eszközök tartalmának HDTV–re passzírozásában – az AppleTV használatával.
Lion a hegyről
Végignézve mindazt, amit az Apple a nyárra ígért Mountain Lionról közzétett, nem érzem a „forradalmi" és a „soha nem látott" jelzők használatának szükségességét. A dolog még a Leopard–Snow Leopard változás mértékét sem súrolja, inkább marketing verziónak tűnik (vs. Windows 8), mint valódi újdonságok tárházának, bár biztos vagyok abban, hogy fel fognak sorolni sok száz újdonságot, beleértve a szoftver új nevét is.
Ami a bemutatott részből látható, hogy jön az iOS és lenyomja az OS X–t. Az jó, és kívánatos – magam is sírtam miatta –, hogy a Mail Notes, iCal To Do, Reminder ... sokszög tisztul, azaz egy–egy alkalmazás csak egy típussal (üzenet, emlékeztető) dolgozik, bármelyik eszközről is legyen szó. Ez jelenleg a Mac–iPad–iPhone háromszögben ici–picit kaotikus.
De
De az iOS ujjra alapozott információ–bevitele komolyabb munkára alkalmatlan. Alkalmatlan ennek a bejegyzésnek a megírására is – lásd ékezetes betűk elérése (tudom, van teljes magyar billentyűzet iPadre), és nem tudsz vakon gépelni (mert nem érzékeled a billentyűket, sem az „f" és „j" betűkön lévő pozicionáló pöttyöt (a teljes magyar billentyűzet iPadre esetén pedig a billentyűzet nem szabvány méretűsége is ront a helyzeten). Alkalmatlan pixel–pontos munka végzésére – ne a Photoshopra gondolj, prábólj meg Numbersben vagy Pagesben ujjal egy pixellel arrébb vinni egy objektumot. Az iOS passzív, az OS X alkotó op. rendszer (kis szódával). Az iOS diadala épp a kreativitást fojtja meg.
Ami a bemutatott részből látható, hogy jön az iOS és lenyomja az OS X–t. Az jó, és kívánatos – magam is sírtam miatta –, hogy a Mail Notes, iCal To Do, Reminder ... sokszög tisztul, azaz egy–egy alkalmazás csak egy típussal (üzenet, emlékeztető) dolgozik, bármelyik eszközről is legyen szó. Ez jelenleg a Mac–iPad–iPhone háromszögben ici–picit kaotikus.
De
De az iOS ujjra alapozott információ–bevitele komolyabb munkára alkalmatlan. Alkalmatlan ennek a bejegyzésnek a megírására is – lásd ékezetes betűk elérése (tudom, van teljes magyar billentyűzet iPadre), és nem tudsz vakon gépelni (mert nem érzékeled a billentyűket, sem az „f" és „j" betűkön lévő pozicionáló pöttyöt (a teljes magyar billentyűzet iPadre esetén pedig a billentyűzet nem szabvány méretűsége is ront a helyzeten). Alkalmatlan pixel–pontos munka végzésére – ne a Photoshopra gondolj, prábólj meg Numbersben vagy Pagesben ujjal egy pixellel arrébb vinni egy objektumot. Az iOS passzív, az OS X alkotó op. rendszer (kis szódával). Az iOS diadala épp a kreativitást fojtja meg.
2012. február 20., hétfő
Smart Kikapcs
Pár hónapja vettem az iPadhez egy Smart Covert, ami tényleg smart, az az okos. A belső, kijelzőre fekvő fele többé–kevésbé hatékonyan távolítja el az ujjamról átragadt koszt és zsírt, félautomatikusan – bár hozzáértő női szem szerint inkább egyenletesen keni el. Kivéve a Cover hajtásainál, itt szép kosz (hogy ne kelljen írni ujjzsír) csíkok keletkeznek, látványban leginkább az autók hátsó ablakán téli hidegben a fűtőszálak hatására megjelenő csíkozásra emlékeztet. A Cover attól is smart, mert ha feltesszük, akkor azonnal kikapcsolja az iPadet, hallani a halk kikapcsolást jelző hangot is.
A Smart félokos, mert csak egy oldalával lehet rácuppantani az iPadre – összefüggésben a belső bolyhosabb törlő és a bőrhatású külső oldallal. Műszaki érdeklődéssel áldottan sokáig próbálgattam a Smart Covert átverni, de az csak és kizárólag az iPad adott pontjánál és csak is egyféle módon volt hajlandó összekapcsolódni – ez persze a mágnesesség elvéből adódott.
Ahogy az is, hogy rendszeresen sikerül akaratlanul is kikapcsolnom az iPadet a Smart Coverrrel. Tudom, az én hibám, hogy félig– vagy teljesen hanyattfekve is szoktam használni az iPadet. Ez fárasztó, mert egyik kézzel tartani kell, bár megfelelően egészségtelen táplálkozási szokást felvéve pár év után az ember a hasán is meg tudja támasztani az iPadet. Ilyenkor egy mozdulattal „letépem" a Covert (pszichológus hallgatóknak: az iPad nőnemű), majd a levett Coverre támasztva használom az iPadet. És néha az iPad kikapcsol.
Műszaki érdeklődés adott. Ahogy az is, hogy a Cover azért zárja le az iPadet azonnal, amint befedjük, mert a Cover másik szélén – nem ott, ahol rákapcsolódik az iPadre – is van kis mágneses rész, amikor ez az iPad adott pontjához ér, kikapcsol az iPad. Ha akarod, ha nem. Illetve, az iPad adott pontját bármilyen mágnessel megközelítve reprodukálható az eset.
A Smart félokos, mert csak egy oldalával lehet rácuppantani az iPadre – összefüggésben a belső bolyhosabb törlő és a bőrhatású külső oldallal. Műszaki érdeklődéssel áldottan sokáig próbálgattam a Smart Covert átverni, de az csak és kizárólag az iPad adott pontjánál és csak is egyféle módon volt hajlandó összekapcsolódni – ez persze a mágnesesség elvéből adódott.
Ahogy az is, hogy rendszeresen sikerül akaratlanul is kikapcsolnom az iPadet a Smart Coverrrel. Tudom, az én hibám, hogy félig– vagy teljesen hanyattfekve is szoktam használni az iPadet. Ez fárasztó, mert egyik kézzel tartani kell, bár megfelelően egészségtelen táplálkozási szokást felvéve pár év után az ember a hasán is meg tudja támasztani az iPadet. Ilyenkor egy mozdulattal „letépem" a Covert (pszichológus hallgatóknak: az iPad nőnemű), majd a levett Coverre támasztva használom az iPadet. És néha az iPad kikapcsol.
Műszaki érdeklődés adott. Ahogy az is, hogy a Cover azért zárja le az iPadet azonnal, amint befedjük, mert a Cover másik szélén – nem ott, ahol rákapcsolódik az iPadre – is van kis mágneses rész, amikor ez az iPad adott pontjához ér, kikapcsol az iPad. Ha akarod, ha nem. Illetve, az iPad adott pontját bármilyen mágnessel megközelítve reprodukálható az eset.
2012. február 18., szombat
HAUG délután: Multiscreen Publishing
Az "Alkalomhoz illő kalap" (Multiscreen Publishing) címet viseli a HAUG kilencedik workshopja, melyen a különböző méretű kijelzőkre való tervezést mutatjuk be Adobe Dreamweaver segítségével. Előadóink alaposan körbe járják majd a témakört; a Live View és a Multiscreen használatól kezdve, a Media Queries beállításain keresztül még a mobil alkalmazás építés is a terítéken lesz.
A két órás interaktív párbeszédet Forgács Ferenc (HAUG), valamint Meichl Mátyás (Adobe Desktop Sales Engineer, HAUG) vezeti.
A workshop most először, de ezentúl rendszeresen élőben online is nyomon követhető lesz mind képileg, mind hangilag, de kizárólag HAUG tagok részére! Ezzel szeretnék kedvezni azon HAUG tagjaink számára, akik nem tudnak jelen lenni a workshopon, például Budapesttől távoli lakhely, stb. A megadott linkre csatlakozva a workshop aktív részese lehet válni, kérdéseket lehet intézni az előadó/előadók felé ugyan úgy mint a személyes jelenlét esetén.
A workshop tervezett témái:
Helyszín: XMS Akadémia (1138 Budapest Váci út 178.), Duna Plaza II. szint, a mozi és a parkolóház között.
A parkolás első órája ingyenes! Ha gépkocsival látogatsz el hozzánk, választhatsz a fedett parkolóház (IV. szint megfelel a Plaza II. szintjének!) vagy a szabadtéri parkolók közül. 1600 parkolóhellyel várunk! Utazási lehetőségek: Az épületet a 3-as (kék) metróval a Gyöngyösi utcai metrómegállónál közvetlen összeköttetéssel érheted el.
Az eseményen való részvétel ingyenes, a férőhelyek tekintetében érdemes előregisztrálni. Szeretettel várunk mindenkit! Minden alkalommal bemutatjuk a HAUG-ot, minden rendezvény remek alkalom a csatlakozásra, tagdíj rendezésre.
A HAUG Hungarian Adobe User Group célja az Adobe szoftvert használók közösségének összefogása Magyarországon. Célunk, hogy a rendszeres találkozók egyfelől szakmailag is hasznos információk átadását jelentse, másrészt találkozási lehetőséget a "szakmában" dolgozók számára. A MacAcademia a HAUG egyik hivatalos támogatója.
A két órás interaktív párbeszédet Forgács Ferenc (HAUG), valamint Meichl Mátyás (Adobe Desktop Sales Engineer, HAUG) vezeti.
A workshop most először, de ezentúl rendszeresen élőben online is nyomon követhető lesz mind képileg, mind hangilag, de kizárólag HAUG tagok részére! Ezzel szeretnék kedvezni azon HAUG tagjaink számára, akik nem tudnak jelen lenni a workshopon, például Budapesttől távoli lakhely, stb. A megadott linkre csatlakozva a workshop aktív részese lehet válni, kérdéseket lehet intézni az előadó/előadók felé ugyan úgy mint a személyes jelenlét esetén.
A workshop tervezett témái:
- Live View és Multiscreen használata
- Media Queries beállítások
- Mobil alkalmazás építés (PhoneGap)
Helyszín: XMS Akadémia (1138 Budapest Váci út 178.), Duna Plaza II. szint, a mozi és a parkolóház között.
A parkolás első órája ingyenes! Ha gépkocsival látogatsz el hozzánk, választhatsz a fedett parkolóház (IV. szint megfelel a Plaza II. szintjének!) vagy a szabadtéri parkolók közül. 1600 parkolóhellyel várunk! Utazási lehetőségek: Az épületet a 3-as (kék) metróval a Gyöngyösi utcai metrómegállónál közvetlen összeköttetéssel érheted el.
Az eseményen való részvétel ingyenes, a férőhelyek tekintetében érdemes előregisztrálni. Szeretettel várunk mindenkit! Minden alkalommal bemutatjuk a HAUG-ot, minden rendezvény remek alkalom a csatlakozásra, tagdíj rendezésre.
A HAUG Hungarian Adobe User Group célja az Adobe szoftvert használók közösségének összefogása Magyarországon. Célunk, hogy a rendszeres találkozók egyfelől szakmailag is hasznos információk átadását jelentse, másrészt találkozási lehetőséget a "szakmában" dolgozók számára. A MacAcademia a HAUG egyik hivatalos támogatója.
2012. február 16., csütörtök
Nyáron Mountain Lion
A Lion utódja. Így Lion könyv sem nagyon lesz. Ha a hegy nem megy a Lionhoz, a Lion megy az iPadhez.
Ki a legény az okostelefon–piacon?
A Bloomberg tett közzé adatsorokat 2010. második félévétől tavaly decemberig az egyes mobil operációsrendszer részesedéséről. Bár a táblázat sokkal több információt tartalmaz, de mi jobban szeretjük a grafikont, így konvertáltuk a Numbers használatával. A mennyiségi növekedés nem olvasható csak le, ezért eláruljuk, 2010. harmadik negyedévében 81 millió, a tavalyi utolsó negyedévben 149 millió készülék talált gazdára az okostelefon–piacon.
2012. február 15., szerda
iPad vs. 386sx
"Az iPad, öcsém, nem több, mint egy 386sx, amitől 91–ben lementem hídba" – mondta jó képességű info–antirajongó ismerősöm. Iagaz lenne?
A tavaly márciusban bemutatott iPad2 tabletben az Apple A5/1GHz–es processzorát találjuk, 512MB beépített és 16–64GB további memóriával. A kijelző felbontása 1024x768. Az iOS 4.3 egyszerre csak egy alkalmazás használatát kínálja, az elindított alkalmazások képesek üzeneteket fogadni és küldeni.
1GHz: PowerMac G4 (Quick Silver), 2002. január
512MB: iBook G4, 2005. nyár
16–64GB: iMac, 2001. január (20/40/60GB)
1024x768: Multiple Scan 17 (monitor), 1994. nyár
több alkalmazás, egymást fedő ablakok: 1987. október, System Software 5.0 (Mac OS 5, ha nagyon ragozom)
A tavaly márciusban bemutatott iPad2 tabletben az Apple A5/1GHz–es processzorát találjuk, 512MB beépített és 16–64GB további memóriával. A kijelző felbontása 1024x768. Az iOS 4.3 egyszerre csak egy alkalmazás használatát kínálja, az elindított alkalmazások képesek üzeneteket fogadni és küldeni.
1GHz: PowerMac G4 (Quick Silver), 2002. január
512MB: iBook G4, 2005. nyár
16–64GB: iMac, 2001. január (20/40/60GB)
1024x768: Multiple Scan 17 (monitor), 1994. nyár
több alkalmazás, egymást fedő ablakok: 1987. október, System Software 5.0 (Mac OS 5, ha nagyon ragozom)
2012. február 8., szerda
CS6 előzetesebb
A CS6 tavaszi, várhatóan április–májusi, bemutatása előtt egyre több félinformáció terjed, mi is bátran szaporítjuk ezek számát – most ismét. Volt olyan hír, hogy csak CS5/CS5.5–ről lehet CS6–ra frissíteni – ám ezt később finomították. E szerint CS5/CS5.5–ről olcsóbb lesz frissíteni, mint CS3/CS4–ről. Sőt, ez utóbbi kettőről csak december 31–ig lehet majd CS6–ra váltani, utána megszűnik az Adobe saját termékét felfaló három verziós upgrade–je. Aki pánikszerűen CS5/CS5.5–re upgradelt, ne alázza magát, jól tette, így olcsóbb lesz neki a CS6, mintha kihagyta volna a CS5/CS5.5 verziót.
A CS6 bemutatóval egyidőben újabb felhő száll a fejünk fölé, most az Adobe ereget egyet. A felhő havi bérleti díja 50 dollár (49,99 – de ezzel számoljon a birodalmi lépegető), ha egész évre igénybe veszed az Adobe Creative Cloudot – azaz 12x50USD=140eFt. Cserébe hozzájutunk a CS6 alkalmazásokhoz! A szoftver szolgáltatásként történő használata elsőre jó üzletnek tűnik évi 140eFt összegért évente az egyszeri 450 ezer forintos teljes ár. Bár ... érdemes számolni! Az Adobe amúgy viccesen havi 11,5eFt–ot kér azért, hogy ne torrent szájtról töltsd le a szoftverét.
A Creative Cloud a a CS6–tal együtt debütál, az előfizetők két gépre telepíthetik majd a letöltött alkalmazásokat. Az árba 20GB mennyei tárhely is foglaltaik, eszköz- és asztal–szinkronizációt (lassan mindenki mindent szinkronizál, multi vagyok lassan magam is) kínálnak, valamint hozzáférést az Adobe összes touch app–jához. De elérhető lesz a Business Catalyst a webszájtot jó helyen tárolók számára ("nyomjuk a megvett cuccot, mi, Adobe?"), a Typekit, és a Digital Publishing Suite (amelynek több milliós árára most licitált rá az Apple iBooks Author ingyenes verziójával). Az Adobe ígéri, hogy az előfizetésesek számára az egyes verziók valóban újdonságokat kínálnak majd ("ezt ígérni kell? ajjajj" – sírá a Gonosz Almalap –, "és mi lesz a dobozos vevőkkel, azok hülyített verziókat kapnak majd?").
Ősszel fejenként 70 dollárért (havonta? évente? örökre?) Adobe pajtások lehetünk kollégáinkkal, és ne kell várni az elkerülhetetlenre ahhoz, hogy közös felhőben dolgozzunk (vagy hülye joghurt zabáló angyalokat lássunk). Az év során amúgy jön a Muse (vagy bármi is lesz a neve) HTML5/CSS3 szerkesztő és az Edge flashtelen animáció készítő (nicsak, nicsak? amúgy HTML5/CSS3/JS), ezek a már nem béta Lightroom néggyel mind mennek a Creative felhőbe.
Miért jó az előfizetéses rendszer az Adobe–nak? Mert egyenletessé teszi a bevételt, nehezíti a szoftver–kalózkodást (ne feledjük, a BSA egy gitt–egylet, nem szerv, még köszönni sincs joga, nem hogy levezni, nyilvántartás–vezetésre felszólítani...). Valamint a netes eladással egy idő után nem lesz szükséges sem disztribútorra, sem viszonteladóra.
A CS6 bemutatóval egyidőben újabb felhő száll a fejünk fölé, most az Adobe ereget egyet. A felhő havi bérleti díja 50 dollár (49,99 – de ezzel számoljon a birodalmi lépegető), ha egész évre igénybe veszed az Adobe Creative Cloudot – azaz 12x50USD=140eFt. Cserébe hozzájutunk a CS6 alkalmazásokhoz! A szoftver szolgáltatásként történő használata elsőre jó üzletnek tűnik évi 140eFt összegért évente az egyszeri 450 ezer forintos teljes ár. Bár ... érdemes számolni! Az Adobe amúgy viccesen havi 11,5eFt–ot kér azért, hogy ne torrent szájtról töltsd le a szoftverét.
A Creative Cloud a a CS6–tal együtt debütál, az előfizetők két gépre telepíthetik majd a letöltött alkalmazásokat. Az árba 20GB mennyei tárhely is foglaltaik, eszköz- és asztal–szinkronizációt (lassan mindenki mindent szinkronizál, multi vagyok lassan magam is) kínálnak, valamint hozzáférést az Adobe összes touch app–jához. De elérhető lesz a Business Catalyst a webszájtot jó helyen tárolók számára ("nyomjuk a megvett cuccot, mi, Adobe?"), a Typekit, és a Digital Publishing Suite (amelynek több milliós árára most licitált rá az Apple iBooks Author ingyenes verziójával). Az Adobe ígéri, hogy az előfizetésesek számára az egyes verziók valóban újdonságokat kínálnak majd ("ezt ígérni kell? ajjajj" – sírá a Gonosz Almalap –, "és mi lesz a dobozos vevőkkel, azok hülyített verziókat kapnak majd?").
Ősszel fejenként 70 dollárért (havonta? évente? örökre?) Adobe pajtások lehetünk kollégáinkkal, és ne kell várni az elkerülhetetlenre ahhoz, hogy közös felhőben dolgozzunk (vagy hülye joghurt zabáló angyalokat lássunk). Az év során amúgy jön a Muse (vagy bármi is lesz a neve) HTML5/CSS3 szerkesztő és az Edge flashtelen animáció készítő (nicsak, nicsak? amúgy HTML5/CSS3/JS), ezek a már nem béta Lightroom néggyel mind mennek a Creative felhőbe.
Miért jó az előfizetéses rendszer az Adobe–nak? Mert egyenletessé teszi a bevételt, nehezíti a szoftver–kalózkodást (ne feledjük, a BSA egy gitt–egylet, nem szerv, még köszönni sincs joga, nem hogy levezni, nyilvántartás–vezetésre felszólítani...). Valamint a netes eladással egy idő után nem lesz szükséges sem disztribútorra, sem viszonteladóra.
2012. február 7., kedd
Eszter beszól
Ha levelet kapsz. Bár nem tökéletes a megoldás – segítő kéz elkellene –, de azért van élvezeti szint. Jöjjön tehát az, ami a Lion könyvből kimaradt!
AppleScript Editor
Első lépés az AppleScript Editor alkalmazás megnyitása. Az AppleScript amúgy alkalmas alkalmazásokon átívelő programozási feladatok elvégzésére, itt és most csak „faragunk". A faragás tárgya a „Speak Sender and Subject.scpt" fájl lesz, amit persze nem egyszerű megtalálni, mert a Spotlight nem látja, köszönjük Lion! Mi viszont tudjuk, hogy a Macintosh HD (vagy ahogy a merevlemezed elnevezted) > Library > Scripts > Mail Script mappában találod meg. Mivel erre a mappára normális helyzetben nincs írási jogod, ezért amint megnyitottad a fájlt ments azt el valahol a Saját területedre.
A script amúgy nem tesz mást, csak attól függően, hogy nulla, egy vagy sok levél a kiválasztott, nem mond semmit, tudatja, hogy egy levelet kaptál, vagy hogy sok levelet kaptál – Eszter hangján. A scriptet persze lehet csicsázni, bővíteni, én most az alapváltoztatást mutatom meg. Azokat a sorokat kell módosítani, amelyeket piros nyíllal jelöltem, egyszerű gépelés a feladat. Ha nem Gábornak hívnak, akkor ...
Mail Rule
A Mail levélfeldolgozása szabályokkal gyorsítható, könnyíthető és tehető rémálommá. A levelezés szabályokat a Mail > Beállítások alatt találjuk. A legegyszerűbb szabályt alkotjuk meg: bárhonnan is jön új Mail, Eszter bemondja! Evidens, hogy a Run AppleScript mellé azt a helyet add meg, ahová a fentiek szerint átírt „Speak and..." szkriptet mentetted.
Eszter
Esztert az Alma > Rendszerbeállítások > Beszéd > Text to Speach alól hívhatod magadhoz, ha eddig még nem tetted volna meg. Eszter kiválasztása után a Mailt újra kell indítanod.
Hiba
Hiba az, hogy a Mail nem mindig ugrik az új levélre, automatikusan nem mindig az új levél a kiválasztott. Így Eszter gyakorta füllent. Ha azt mondja, nem érkezett új leveled, az azt jelenti, hogy érkezet... Ha valaki segítő kezet nyújtana, és megtanítaná, hogy lehet a legnagyobb azonosító–számú mailt megadni bemeneti paraméterként a szkriptnek, szkriptben, megköszönném, megírnám és fel is használnám.
AppleScript Editor
Első lépés az AppleScript Editor alkalmazás megnyitása. Az AppleScript amúgy alkalmas alkalmazásokon átívelő programozási feladatok elvégzésére, itt és most csak „faragunk". A faragás tárgya a „Speak Sender and Subject.scpt" fájl lesz, amit persze nem egyszerű megtalálni, mert a Spotlight nem látja, köszönjük Lion! Mi viszont tudjuk, hogy a Macintosh HD (vagy ahogy a merevlemezed elnevezted) > Library > Scripts > Mail Script mappában találod meg. Mivel erre a mappára normális helyzetben nincs írási jogod, ezért amint megnyitottad a fájlt ments azt el valahol a Saját területedre.
A script amúgy nem tesz mást, csak attól függően, hogy nulla, egy vagy sok levél a kiválasztott, nem mond semmit, tudatja, hogy egy levelet kaptál, vagy hogy sok levelet kaptál – Eszter hangján. A scriptet persze lehet csicsázni, bővíteni, én most az alapváltoztatást mutatom meg. Azokat a sorokat kell módosítani, amelyeket piros nyíllal jelöltem, egyszerű gépelés a feladat. Ha nem Gábornak hívnak, akkor ...Mail Rule
A Mail levélfeldolgozása szabályokkal gyorsítható, könnyíthető és tehető rémálommá. A levelezés szabályokat a Mail > Beállítások alatt találjuk. A legegyszerűbb szabályt alkotjuk meg: bárhonnan is jön új Mail, Eszter bemondja! Evidens, hogy a Run AppleScript mellé azt a helyet add meg, ahová a fentiek szerint átírt „Speak and..." szkriptet mentetted.Eszter
Esztert az Alma > Rendszerbeállítások > Beszéd > Text to Speach alól hívhatod magadhoz, ha eddig még nem tetted volna meg. Eszter kiválasztása után a Mailt újra kell indítanod.
Hiba
Hiba az, hogy a Mail nem mindig ugrik az új levélre, automatikusan nem mindig az új levél a kiválasztott. Így Eszter gyakorta füllent. Ha azt mondja, nem érkezett új leveled, az azt jelenti, hogy érkezet... Ha valaki segítő kezet nyújtana, és megtanítaná, hogy lehet a legnagyobb azonosító–számú mailt megadni bemeneti paraméterként a szkriptnek, szkriptben, megköszönném, megírnám és fel is használnám.
2012. február 6., hétfő
Facebook részvénykibocsátás
Szerintem senki figyelmét sem kerülte el a Facebook részvénykibocsátása, bár a természet és a Malév törekedett erre. A "The Economist" az egyik meghatározó heti gazdasági magazin az angolszász területen - és emiatt a világ maradék részén is - ezzel a címlappal kedveskedett, ami egyben szinte hibátlan összefoglalója is a Facebook részvénykibocsátásnak.
A cím - "Maréknyi dollár" - Bud Spencer filmre hajaz. Mark barátai közül - van vagy 800 millió, ha nem több - a véletlen épp a Nagy Testvért (George Orwell: 1984) és Julius Cézárt dobta ki. A fiatalember (1984. május 14. - 1984? Összeesküvés-elmélet hívők, figyelem!) jelenleg az Arckönyv (angolszász csúf- vagy beceneve a Facebooknak a kifordított The Book of Face) Mindenható Ura, aki a Harvardra járt (de nem fejezte be - akkor. Sokan vannak így, elég Bill Gates nevét megemlíteni, bár talán Steve Jobsé ismerősebben csenghet a blogolvasónak). Az már az Economist gonoszsága, hogy Mark kedvenc dalának a Dire Straits "Money for Nothing"-ot, kedvenc játékának a Monopoly adja meg.
És akkor lássuk Mark falát:
Saját maga: "Jöttem! Láttam! Győztem! Gazdagabb lennék Billnél? lol"
Bill Gates: "Nem! Vigyázz a nyalizókkal ... :O("
Hu Jintao: "Baráti adatmegosztás?" (a Kínai Népköztársaság Elnökének kérdése a "kikényszerített" felhasználó-kiszolgáltatásra utal)
Mitt Romney: "Tudok egy jó adótanácsadót!" (Romney a legesélyesebb republikánus elnökjelölt, gyakran támadják késve közzétett adóbevallása miatt a mormon-hívő nagyvállalkozót)
Görög Gazdasági Miniszter: "Lennél a barátom?"
Larry Page: "A Halálcsillag működésre kész és állíig felfegyverezve." (Larry a Google egyik alapítója és vezetője)
A cím - "Maréknyi dollár" - Bud Spencer filmre hajaz. Mark barátai közül - van vagy 800 millió, ha nem több - a véletlen épp a Nagy Testvért (George Orwell: 1984) és Julius Cézárt dobta ki. A fiatalember (1984. május 14. - 1984? Összeesküvés-elmélet hívők, figyelem!) jelenleg az Arckönyv (angolszász csúf- vagy beceneve a Facebooknak a kifordított The Book of Face) Mindenható Ura, aki a Harvardra járt (de nem fejezte be - akkor. Sokan vannak így, elég Bill Gates nevét megemlíteni, bár talán Steve Jobsé ismerősebben csenghet a blogolvasónak). Az már az Economist gonoszsága, hogy Mark kedvenc dalának a Dire Straits "Money for Nothing"-ot, kedvenc játékának a Monopoly adja meg. És akkor lássuk Mark falát:
Saját maga: "Jöttem! Láttam! Győztem! Gazdagabb lennék Billnél? lol"
Bill Gates: "Nem! Vigyázz a nyalizókkal ... :O("
Hu Jintao: "Baráti adatmegosztás?" (a Kínai Népköztársaság Elnökének kérdése a "kikényszerített" felhasználó-kiszolgáltatásra utal)
Mitt Romney: "Tudok egy jó adótanácsadót!" (Romney a legesélyesebb republikánus elnökjelölt, gyakran támadják késve közzétett adóbevallása miatt a mormon-hívő nagyvállalkozót)
Görög Gazdasági Miniszter: "Lennél a barátom?"
Larry Page: "A Halálcsillag működésre kész és állíig felfegyverezve." (Larry a Google egyik alapítója és vezetője)
Az Oroszlán visszavág
Péntekenként kikapcsolom az iMacem, mert hétfőig netszünet van, legalábbis iMacileg. Rég néztem már, ezért elleőriztem, és találtam szoftverfrissítést, ráadsául oprendszernyit (10.7.3), nosza, elmenetel előtt letölt, telepít. Nem volt egy száguldó ördög a telepítés, ezért a "telepít és kikapcsol" opcióra vártam vagy negyedórát. Ma reggel gép bekapcsol, logo van, pörgő jel van - más nincs.
Persze, hogy nem az Oroszlán áll bosszút rajtam, mert fikázom folyamatosan, de azért érezhetem így!
Most épp a recovery-re várok ... várok ... már volt újraindulás, most van telepítés. Azért nagy pánik - kernel pánik - nincs, mert a merevlemezem egész tartalma TimeMachine-elt. Így nem veszhet el egyetlen digitális fényképem vagy zeném sem, nem is szólva az aktuális és archívált munkákról.
Persze, hogy nem az Oroszlán áll bosszút rajtam, mert fikázom folyamatosan, de azért érezhetem így!
Most épp a recovery-re várok ... várok ... már volt újraindulás, most van telepítés. Azért nagy pánik - kernel pánik - nincs, mert a merevlemezem egész tartalma TimeMachine-elt. Így nem veszhet el egyetlen digitális fényképem vagy zeném sem, nem is szólva az aktuális és archívált munkákról.
2012. február 1., szerda
Version, Lock meg a Duplicate
Húsz évig használtuk a Save, Save as ... és Close parancsokat. Tök mindegy, hogy az Apple vagy a Microsoft (vagy ami valószínűbb, egy harmadik cég) találta ki, de használata logikus volt. Persze az sem rossz, ha nem kell a mentéssel foglalkozni – vélte az Apple. Ezért a Lionnal eljött a Version, a Lock meg a Duplicate használata. És én ezeket utálom.
Eddig bármilyen programból PDF–et előállítva máris Previewban voltam és ott tudtam dolgozni. Most nem. Ahelyett, hogy dolgoznék, az első annotáló parancs után dönthetek: „Undo Change" (ne dolgozz, dolgoztál már eleget, ne akard ezt, menj haza, felejtsd el) vagy Duplicate. Ha Duplicate, akkor az eddig értelmes fájlnév kibővül egy copy toldalékkal. Az értelmes fájlnév az a név, amire a dokumentum hallgatott abban az alkalmazásban, amiből a PDF–et generáltam. A „copy" toldalék logikus, mert valóban ez egy másolat – csak hogy én nem másolatot akartam, hanem dolgozni az eredeti PDF–en. Igaz, hogy Save.. paranccsal mentve át tudom nevezni – de mi a fenének dolgoztat engem a Macem?
Tudom, túl élhető, megmagyarázható – de a Macben, eddig, az volt jó, hogy nem kellett ideológiát gyártani egy rossz megoldás indoklásához.
Eddig bármilyen programból PDF–et előállítva máris Previewban voltam és ott tudtam dolgozni. Most nem. Ahelyett, hogy dolgoznék, az első annotáló parancs után dönthetek: „Undo Change" (ne dolgozz, dolgoztál már eleget, ne akard ezt, menj haza, felejtsd el) vagy Duplicate. Ha Duplicate, akkor az eddig értelmes fájlnév kibővül egy copy toldalékkal. Az értelmes fájlnév az a név, amire a dokumentum hallgatott abban az alkalmazásban, amiből a PDF–et generáltam. A „copy" toldalék logikus, mert valóban ez egy másolat – csak hogy én nem másolatot akartam, hanem dolgozni az eredeti PDF–en. Igaz, hogy Save.. paranccsal mentve át tudom nevezni – de mi a fenének dolgoztat engem a Macem?
Tudom, túl élhető, megmagyarázható – de a Macben, eddig, az volt jó, hogy nem kellett ideológiát gyártani egy rossz megoldás indoklásához.
2012. január 31., kedd
Lion, te befejezetlen állat
Vajh miért van az, hogy a menü sor nyelv választásban elrejtem a billentyűzet nevét – kis zászló melletti szöveget –, akkor újraindítás után ismét ott van? Ilyen apróságok miatt kezdem utálni a Liont.
Még túl friss az élmény, hogy leírjam, miért jó az, hogy nem férek könnyen? még nehezen is alig hozzá a Saját > Library könyvtáramhoz, ami alá persze az összes alkalmazás ment – legyen elég annyi, hogy ma gondolkoztam el először a Windowsra váltásról. Ha a Macből játékkonzolt csinál az Apple, velem ne számoljon.
Még túl friss az élmény, hogy leírjam, miért jó az, hogy nem férek könnyen? még nehezen is alig hozzá a Saját > Library könyvtáramhoz, ami alá persze az összes alkalmazás ment – legyen elég annyi, hogy ma gondolkoztam el először a Windowsra váltásról. Ha a Macből játékkonzolt csinál az Apple, velem ne számoljon.
2012. január 30., hétfő
"Első napom az Apple–nél"
Adam Lashinsky álma valóra vált, az Apple alkalmazta. Erről szól könyve, az Inside Apple – amely akkor jelent meg, amikor Adam már nem dolgozott az Apple–nél. Lássuk, hogy milyen az új dolgozó első napja kedvenc cégünknél?
Az Apple egyedi cégkultúrájával már belépése előtt találkozik a jelentkező. Mielőtt felvennék, tonnányi teszten és felvételi beszélgetésen kell átesni. Ezek során a rutinos álláskereső „érzi", milyen állásba is keres az Apple szakembert, ám a vélt állás épp úgy nem létezik, mint az, aminek a hirdetésére a pályázó az önéletrajzát beküldte. Az Apple egyáltalán nem bízik leendő alkalmazottjában, nem is tudatja ezért vele, milyen munkára kívánja alkalmazni.
Azon a napon, amikor a vállalat új alkalmazottjává lesz, „az ember érzi, hogy olyan vállalathoz lépett be, amelyhez hasonlónál még soha korábban nem volt szerencséje". A cég „kult", a belépett alkalmazottra számtalan információt zúdít.
Az új ember mindig hétfőn kezd, kivéve, ha a hétfő ünnepnap. Délelőtt általános eligazításon esik át az új munkavállaló. A más vállalatoknál megszokott útmutatókon, viselkedési kódexen és más papírokon kívül kap egy „Üdvözlünk az Apple–nél!" matricát és egy „2012–es év" pólót. És természetesen az asztalán ott várja egy full–extrás iMac.
Aminek a telepítése, hálózatba kötése ... mind a friss alkalmazott feladata, senki sem segít neki. Az Apple szerint ha elég okos voltál ahhoz, hogy felvegyen munkatársnak, akkor elég okosnak kell lenned egy iMac üzembe helyezéséhez. (Gonosz Almalap most szól: attól, hogy tudsz iMacet üzembe helyezni, nem leszel Apple alkalazott...) Ám hátsó szándék is akad a géptelepítési feladat mögött, adott beállítások megtudásához szóba kell állnod a munkatársaiddal.
A délelőtti eligazításnak volt még egy szép eseménye, amit Adam „Szent Csend"–nek nevezett. A cég biztonsági főnöke ezen beszél az adatvédelem fontosságáról, arról, hogy semmiféle kiszivárogtatás sem engedélyezett. Itt hangzik el, hogy egy korábbi kiszivárgás a cégnek több millió dolláros kárt okozott. (Gonosz Almalap: ennyire perlünk majd, barátom, ha!) Az Apple az első napon világosan kinyilvánította, aki – véletlenül vagy szándékosan – beszél, az repül.
De nem csak fegyelmezés és megfélemlítésből áll az első nap!
Az Apple fizeti az új alkalmazott ebédjét! Ahogy a volt alkalmazottak mondják: „Ez az egyetlen ingyen ebéd, és ezt az első munkanapodon kapod!"
Az Apple egyedi cégkultúrájával már belépése előtt találkozik a jelentkező. Mielőtt felvennék, tonnányi teszten és felvételi beszélgetésen kell átesni. Ezek során a rutinos álláskereső „érzi", milyen állásba is keres az Apple szakembert, ám a vélt állás épp úgy nem létezik, mint az, aminek a hirdetésére a pályázó az önéletrajzát beküldte. Az Apple egyáltalán nem bízik leendő alkalmazottjában, nem is tudatja ezért vele, milyen munkára kívánja alkalmazni.
Azon a napon, amikor a vállalat új alkalmazottjává lesz, „az ember érzi, hogy olyan vállalathoz lépett be, amelyhez hasonlónál még soha korábban nem volt szerencséje". A cég „kult", a belépett alkalmazottra számtalan információt zúdít.
Az új ember mindig hétfőn kezd, kivéve, ha a hétfő ünnepnap. Délelőtt általános eligazításon esik át az új munkavállaló. A más vállalatoknál megszokott útmutatókon, viselkedési kódexen és más papírokon kívül kap egy „Üdvözlünk az Apple–nél!" matricát és egy „2012–es év" pólót. És természetesen az asztalán ott várja egy full–extrás iMac.
Aminek a telepítése, hálózatba kötése ... mind a friss alkalmazott feladata, senki sem segít neki. Az Apple szerint ha elég okos voltál ahhoz, hogy felvegyen munkatársnak, akkor elég okosnak kell lenned egy iMac üzembe helyezéséhez. (Gonosz Almalap most szól: attól, hogy tudsz iMacet üzembe helyezni, nem leszel Apple alkalazott...) Ám hátsó szándék is akad a géptelepítési feladat mögött, adott beállítások megtudásához szóba kell állnod a munkatársaiddal.
A délelőtti eligazításnak volt még egy szép eseménye, amit Adam „Szent Csend"–nek nevezett. A cég biztonsági főnöke ezen beszél az adatvédelem fontosságáról, arról, hogy semmiféle kiszivárogtatás sem engedélyezett. Itt hangzik el, hogy egy korábbi kiszivárgás a cégnek több millió dolláros kárt okozott. (Gonosz Almalap: ennyire perlünk majd, barátom, ha!) Az Apple az első napon világosan kinyilvánította, aki – véletlenül vagy szándékosan – beszél, az repül.
De nem csak fegyelmezés és megfélemlítésből áll az első nap!
Az Apple fizeti az új alkalmazott ebédjét! Ahogy a volt alkalmazottak mondják: „Ez az egyetlen ingyen ebéd, és ezt az első munkanapodon kapod!"
2012. január 27., péntek
Nem kicsit utálom a Lion AutoSave–jét
És kívánom vissza a Revert parancsot! Ezzel lehetett visszaállítani a doksit az utolsó mentett formájára. De mivel jön az automatikus mentés, ez az első akart vagy véletlen karakter beírására felülírja a megnyitott változatot. Tegnapi napom negyede arra ment el, hogy vissza Time Machine–eljem azt, amit a Lion automatikusan mentett. Egyre inkább hajlok arra, hogy mint kijön a Lion könyv, a Hóleó vissza jön a gépre. Elsősorban az automatikus mentés miatt, de a mission controllnak nevezett katyvaszt sem szerettem meg, a régi Spaces, az működött! Ha ez az Apple iránya, hogy az asztali, munkavégzésre alkalmas gépét lehülyíti az ujjal bökdösős iOS szintre, akkor el fognak válni útjaink – de legalábbis Hóleó.
2012. január 25., szerda
Ismét rekord negyedévet zárt az Apple
Tényleg unalmas, de megint rekord negyedévet ért el az Apple – ám ez volt az első negyedév, amikor Jobs biztos nem állt a vállalat élén.
Almalapos átszámolás jő
És akkor újra az Apple számai
* azaz a 0% jelenti azt, hogy tavaly ugyanebben az időszakban azonos mennyiséget adtak el, eredményt értek el. A negatív szám csökkentést jelent.
** az iTunes alkalmazásból elérhető Apple webáruház
*** ez uszkve–cirka megfelel Budapesten a Dózsa György út – Andrássy út – Nagykörút – Podmaniczky határolta területnek, ami a hatodik kerület nagyobbik fele.
- Értékesítés: 46,33 milliárd dollár (73,3%–kal több, mint egy évvel korábban)*
- Részvényenkénti hozam: 13,87 dollár (115,7%)
- iPhone: eladva 37,04 millió darab, (128%)
- iPad: eladva 15,4 millió darab, (111%)
- Eddig összesen eladott iOS eszköz: 315 milliónál több
- Mac: eladva 5,2 millió darab, (25.8%)
- iPod: eladva 15 millió darab, (–22.9%)
- iTunes Store** bevétele: 1,7 milliárd dollár
- Árrés: 44,7%, (az előző negyedévben: 40,3%)
- Apple store árbevétel: 6,1 milliárd dollár, (361 áruház, átlagosan 17 millió dollár bevétel, 110 millió vásárló [45%])
Almalapos átszámolás jő
- Egy négyzetméter ára: 350eFt
- Egy lakás: 80 négyzetméter, 28mFt.
- Egy ház: 30 lakás, 840mFt
- Egy háztömb: 12 ház, 10mdFt (milliárd forint), 44mUSD
És akkor újra az Apple számai
- Értékesítés: 1053 háztömb
- iTunes Store** bevétele: 39 háztömb***
- Apple store árbevétel: 139 háztömb, (boltonként: 0,38 háztömb = 4,64 ház)
* azaz a 0% jelenti azt, hogy tavaly ugyanebben az időszakban azonos mennyiséget adtak el, eredményt értek el. A negatív szám csökkentést jelent.
** az iTunes alkalmazásból elérhető Apple webáruház
*** ez uszkve–cirka megfelel Budapesten a Dózsa György út – Andrássy út – Nagykörút – Podmaniczky határolta területnek, ami a hatodik kerület nagyobbik fele.
2012. január 23., hétfő
Az iPad és a hazai közoktatás
Itt, Banániában, csak azt kívánhatom, hogy valamelyik döntéshozó érdekelt legyen az iPadnek, mint oktatásban használatos eszköznek az elterjedésében. Nem hiszem, hogy minden tantárgy (általános–, közép– és felső–fokon) kiváltására alkalmas, de használatával egyrészt up–to–date lehetne minden érintett tananyag, és technikailag is benne lehetnénk a top10–ben. (A Fanatikus Almalap el tudja képzelni, hogy ütés álló tok használata esetén az iPad kiváltja a medicinlabdát.)
Educatio kiállítás
Tudunk élni, ezért itt jártunk a hétvégén. Két helyen volt kint iPad – ha jól láttuk –, az X–Admin és a SzinvaNet standján. Mindkét cég Apple Solution Provider Education, azaz Apple oktatási viszonteladó. Egyrészt öröm, hogy volt kint Maces szakkiállító – az X–Admin amúgy szinte száz százalékig Maces, a SzinvaNet viszont közbeszerzésben jeleskedik és kínál Macet is. Másrészt az iPad elég alul–reprezentált volt ahhoz képest, amelyet külföldről, Amerikáról olvas az ember. Persze ahhoz, hogy az oktatásban használják az iPadet, alapvető feltétel, (a) hogy a tanulóknak legyen iPade és (b) legyen annyi oktatási tananyag magyar nyelven, hogy megérje iPadet használni a hagyományos könyv, munkafüzet, saját füzet, ceruza, toll... helyett.
Mennyi az annyi?
A legolcsóbb iPad 130eFt (kerekítve, áfa nélkül). Egy iPad – gyerekkézben – maximum – négy évet bír ki, ennyi év alatt el is avul. Egyszerűség kedvéért a – remélem, jól tudom – a tizenkét osztályos általános–gimnázium így három részre osztható. Alsóban kereken hétezer forint* a tankönyv–csomag, ennek nem része a füzet–csomag, és egyéb tanárnénik és tanárbácsik megkövetelte eszközök. A tornaruhát, uzsicsomagot és minden más, ésszerűen nem iPadesíthető dolgot számolva durván évi 15eFt (nettó, áfa nélkül) a taneszköz ár, négy év alatt hatvanezer. Mivel ezeken az eszközökön van árrés (ahogy az iPaden is), a taneszközök bekerülési árat negyvenezernek véve az iPad használata nem tűnik gazdaságosnak. Persze ha kis hazánk minden elsősnek iPadet kölcsönözne négy évre*, akkor a 130e menne lefele, rendesen. Felsőben (5–8. osztályok) az átlag tankönycsomag ára 8944 forint, nagyjából hasonló a helyzet.
Ám gimnáziumban (oks: 9–12. osztályok) 30,605 forint** már más a helyzet, gimiben árban már versenyezhetne az iPad a klasszikus taneszköztárral.
És. Az iPad nem csak eTankönyv, hanem sokkal több, ennek a beárazása, oktatási hasznossága hosszabb és ennél sokkal egzaktabb számítást igényelne. A fenti hevenyészett számítás a gimisek kezébe adna iPadet, a mostani Y generáció amúgy is netfüggő.
*Az általános iskolai tankönyvcsomagok ára
1. évfolyam: 6482 forint, 2. évfolyam: 7430 forint, 3. évfolyam: 7169 forint, 4. évfolyam: 6431 forint, 5. évfolyam: 6550 forint, 6. évfolyam: 7285 forint, 7. évfolyam: 11 110 forint, 8. évfolyam: 10 840 forint
Forrás: Nefmi
** Tankönyvcsomag árak - gimnázium:
9.a 31.694.- Ft
10.a 34.196.- Ft
11.a 28.537.- Ft
12.a 17.995> Ft
a Google nem dobott ki értelmes statisztikát
*** Az Apple–nek az USA–ban több suli–programja is fut a helyi iskola–közösségekkel együttműködve. Az önkormányzó iskola–közösséget úgy képzeljük el, mint hat–tíz általános iskola, egy–két középiskola és a hozzájuk tartozó kollégiumok és a rájuk épülő sport– és egyéb kultúrális–közösségek halmaza, amelyeket az érintettek választotta vezetőség kormányoz, az ő feladatul minél több szponzor–pénz becsatornázásása is. Ilyen volt az Apple sok suli–akciója, ahol 2000–10000 (igen, tízezer) Mac vagy iPad került a gyerekekhez. Itt a szülők anyagi felelősséget vállaltak a gépekért. A szerződés egyik pontja szerint például nem üzemi baleset, és meg kell téríteni a gép árát, ha az vízbe esik. De a lényeg: a szülő felelősséget vállal. És örül, mert nem neki kell finanszírozni. A gyerek meg tanulja, hogy a tárgyakra vigyázni kell.
Educatio kiállítás
Tudunk élni, ezért itt jártunk a hétvégén. Két helyen volt kint iPad – ha jól láttuk –, az X–Admin és a SzinvaNet standján. Mindkét cég Apple Solution Provider Education, azaz Apple oktatási viszonteladó. Egyrészt öröm, hogy volt kint Maces szakkiállító – az X–Admin amúgy szinte száz százalékig Maces, a SzinvaNet viszont közbeszerzésben jeleskedik és kínál Macet is. Másrészt az iPad elég alul–reprezentált volt ahhoz képest, amelyet külföldről, Amerikáról olvas az ember. Persze ahhoz, hogy az oktatásban használják az iPadet, alapvető feltétel, (a) hogy a tanulóknak legyen iPade és (b) legyen annyi oktatási tananyag magyar nyelven, hogy megérje iPadet használni a hagyományos könyv, munkafüzet, saját füzet, ceruza, toll... helyett.
Mennyi az annyi?
A legolcsóbb iPad 130eFt (kerekítve, áfa nélkül). Egy iPad – gyerekkézben – maximum – négy évet bír ki, ennyi év alatt el is avul. Egyszerűség kedvéért a – remélem, jól tudom – a tizenkét osztályos általános–gimnázium így három részre osztható. Alsóban kereken hétezer forint* a tankönyv–csomag, ennek nem része a füzet–csomag, és egyéb tanárnénik és tanárbácsik megkövetelte eszközök. A tornaruhát, uzsicsomagot és minden más, ésszerűen nem iPadesíthető dolgot számolva durván évi 15eFt (nettó, áfa nélkül) a taneszköz ár, négy év alatt hatvanezer. Mivel ezeken az eszközökön van árrés (ahogy az iPaden is), a taneszközök bekerülési árat negyvenezernek véve az iPad használata nem tűnik gazdaságosnak. Persze ha kis hazánk minden elsősnek iPadet kölcsönözne négy évre*, akkor a 130e menne lefele, rendesen. Felsőben (5–8. osztályok) az átlag tankönycsomag ára 8944 forint, nagyjából hasonló a helyzet.
Ám gimnáziumban (oks: 9–12. osztályok) 30,605 forint** már más a helyzet, gimiben árban már versenyezhetne az iPad a klasszikus taneszköztárral.
És. Az iPad nem csak eTankönyv, hanem sokkal több, ennek a beárazása, oktatási hasznossága hosszabb és ennél sokkal egzaktabb számítást igényelne. A fenti hevenyészett számítás a gimisek kezébe adna iPadet, a mostani Y generáció amúgy is netfüggő.
*Az általános iskolai tankönyvcsomagok ára
1. évfolyam: 6482 forint, 2. évfolyam: 7430 forint, 3. évfolyam: 7169 forint, 4. évfolyam: 6431 forint, 5. évfolyam: 6550 forint, 6. évfolyam: 7285 forint, 7. évfolyam: 11 110 forint, 8. évfolyam: 10 840 forint
Forrás: Nefmi
** Tankönyvcsomag árak - gimnázium:
9.a 31.694.- Ft
10.a 34.196.- Ft
11.a 28.537.- Ft
12.a 17.995> Ft
a Google nem dobott ki értelmes statisztikát
*** Az Apple–nek az USA–ban több suli–programja is fut a helyi iskola–közösségekkel együttműködve. Az önkormányzó iskola–közösséget úgy képzeljük el, mint hat–tíz általános iskola, egy–két középiskola és a hozzájuk tartozó kollégiumok és a rájuk épülő sport– és egyéb kultúrális–közösségek halmaza, amelyeket az érintettek választotta vezetőség kormányoz, az ő feladatul minél több szponzor–pénz becsatornázásása is. Ilyen volt az Apple sok suli–akciója, ahol 2000–10000 (igen, tízezer) Mac vagy iPad került a gyerekekhez. Itt a szülők anyagi felelősséget vállaltak a gépekért. A szerződés egyik pontja szerint például nem üzemi baleset, és meg kell téríteni a gép árát, ha az vízbe esik. De a lényeg: a szülő felelősséget vállal. És örül, mert nem neki kell finanszírozni. A gyerek meg tanulja, hogy a tárgyakra vigyázni kell.
2012. január 20., péntek
iBooks Author – magyarul
Eszter nem pihen, ha egyedi nyelvjárású magyar hangját hallathatja, elkészült az iBooks Author honsítása.
iBooks Author – nyert
Igen, ez az alkalmazás jó. Nem kicsit, nagyon. Az iBooks Author ingyen tölthető le Macre az App Store–ból. Segítségével olyan ekönyvet hozhatunk létre, amelyet iPaden az ingyenes iBook alkalmazással nézhetünk vissza.
Aki használja a Pagest, annak roppant ismerős az iBooks Author (iBA). A Pageszel eddig is lehetett elektronikus könyvet készíteni, amelyet az iBook jelentített meg, de az így megalkotott ekönyv erősen fapados volt. Az iBA viszont jó, nagyon jó.
Alig negyedóra használat után – oks, Pages rutin megvan –, hiba nélkül tudok könyvet készíteni. Az extra – lásd kép oldalt – elemek tesztelése még várat magára, de ezek nélkül is megadom az öt csillagot.
A tesztelés ennél egyszerűbb nem lehet, csatlakoztatom az iPadet a Machez, és rákattintok az iBA iPad ikonjára, ha az iPaden épp az iBook fut, akkor ott megjelenik az általam szerkesztett könyv. A közzétételhez viszont át kell esni az Apple több–fordulós regisztrációján.
A képen az Apple által kedvelt ekönyv fájl–struktúra látható. Az iBA szerzőknek ilyen technikai mélységgel csak akkor kell ismerni az ekönyv struktúrát, ha az ekönyv struktúráról írnak. Amúgy elég az egér szakszerű használata.
Gyakorlott Pages használóként tizenegy perc volt az első könyv elkészítése, beleértve a képválogatást és szövegírást is. Az iPades megjelenítés az iBA teszt megjelenítése.
Aki használja a Pagest, annak roppant ismerős az iBooks Author (iBA). A Pageszel eddig is lehetett elektronikus könyvet készíteni, amelyet az iBook jelentített meg, de az így megalkotott ekönyv erősen fapados volt. Az iBA viszont jó, nagyon jó.
Alig negyedóra használat után – oks, Pages rutin megvan –, hiba nélkül tudok könyvet készíteni. Az extra – lásd kép oldalt – elemek tesztelése még várat magára, de ezek nélkül is megadom az öt csillagot.A tesztelés ennél egyszerűbb nem lehet, csatlakoztatom az iPadet a Machez, és rákattintok az iBA iPad ikonjára, ha az iPaden épp az iBook fut, akkor ott megjelenik az általam szerkesztett könyv. A közzétételhez viszont át kell esni az Apple több–fordulós regisztrációján.
A képen az Apple által kedvelt ekönyv fájl–struktúra látható. Az iBA szerzőknek ilyen technikai mélységgel csak akkor kell ismerni az ekönyv struktúrát, ha az ekönyv struktúráról írnak. Amúgy elég az egér szakszerű használata.
Gyakorlott Pages használóként tizenegy perc volt az első könyv elkészítése, beleértve a képválogatást és szövegírást is. Az iPades megjelenítés az iBA teszt megjelenítése.
Fuze Meeting - iPad alkalmazásom (IX.)
Se szeri, se száma azoknak az alkalmazásoknak, amelyek az „irodától távol" állapot örömteli érzésének eliminálására szolgálnak. Már említettem a FaceTime–ot, ami kispályás versenyző a sokak által favoritnak tartott Fuze Meeting.
A Fuse–t inkább csak próbálgattuk, mint használjuk. Így is vicces látványt nyújtottam, amikor hat fős videó–konferenciába bonyolódtam magammal – szerencsére az AATC előtti folyosó a kora reggeli órákban néptelen. Elvileg, sávszélességtől függve, akár tizenakárhány iPad2, iPhone, Mac, RiM és más eszköz közt is rohangálhattam volna. Ha van videó-, akkor logikusan létezik hang konferencia is, dokumentum megosztás és társai.
Ami miatt nekem szimpatikus a Fuze, hogy demo accounttal – azaz ingyenes próba regisztrálással – ál–hang–konferenciába kapcsolódhatunk be, megelőzve a szolgáltatásért fizetendő 29 dolláros havidíjat. Igen, tudom, a Skype ingyen van, a FaceTime ingyen van (bár az iChat videókonferencia képessége is csak négy fős), a Fuze tudásának csak egyik része a videó–konferencia.
A Fuze Meeting még az Apple saját iPad népszerűsítő videójában is felbukkan, 0:15–0:18 közt látható az alábbi YouTube videón. (Persze, hogy Eszter beszél.)
A Fuse–t inkább csak próbálgattuk, mint használjuk. Így is vicces látványt nyújtottam, amikor hat fős videó–konferenciába bonyolódtam magammal – szerencsére az AATC előtti folyosó a kora reggeli órákban néptelen. Elvileg, sávszélességtől függve, akár tizenakárhány iPad2, iPhone, Mac, RiM és más eszköz közt is rohangálhattam volna. Ha van videó-, akkor logikusan létezik hang konferencia is, dokumentum megosztás és társai.
Ami miatt nekem szimpatikus a Fuze, hogy demo accounttal – azaz ingyenes próba regisztrálással – ál–hang–konferenciába kapcsolódhatunk be, megelőzve a szolgáltatásért fizetendő 29 dolláros havidíjat. Igen, tudom, a Skype ingyen van, a FaceTime ingyen van (bár az iChat videókonferencia képessége is csak négy fős), a Fuze tudásának csak egyik része a videó–konferencia.
A Fuze Meeting még az Apple saját iPad népszerűsítő videójában is felbukkan, 0:15–0:18 közt látható az alábbi YouTube videón. (Persze, hogy Eszter beszél.)
2012. január 19., csütörtök
CS6 – upgrade ár előzetes
Egy blog–bejegyzésre hagyatkozva tavaly év végén sokan frissítették Adobe Creative Suite csomagjukat ötösre, vagy öt.ötösre. Leginkább azért, mert úgy értelmeztük, az Adobe szakít a három verziós frissítési szokásával és CS6–ra csak CS5–ről (5.5–ről) lehet majd frissíteni. A napokban vált hivatalossá, lehet majd CS3–ról és CS4–ről is frissíteni CS6–ra, ám ez drágább lesz, mint CS5/CS5.5–ről. (Hogy a CS3/CS4–ről CS5/CS5.5–re frissítés és onnan CS6–ra olcsóbb–e vagy CS3/CS4–ről CS6–ra, az még nem ismert.) A CS6 frissítési lehetőség a CS6 megjelenésétől év végéig él, a CS6 az első félévben jelenik meg (ha minden igaz).
Az Adobe tavaly novemberben jelentette be a CS vásárlás/bérlés új módozatát, ez érinti a teljesen új Creative Cloud névre keresztelt ingyenes Adobe tárhely felhőt, ami kötődik olyan a CS elemekhez, mint a Photoshop, az Illustrator, az InDesign vagy az After Effects. Az új előfizetéses/bérlési rendszer az Adobe számára folyamatos árbevételt jelent, a jelenlegi dobozos megoldás pedig lökésszerű, egyenetlen eloszlású pénzáramlást okoz.
Az első saját számításaink szerint az előfizetéses rendszerrel jobban járnak a vásárlók (és az Adobe), mint a hagyományos verzióról–verzióra váltó felhasználók (és a viszonteladói lánc – érdemes volt hát Adobe Certified Resellerré válni, nemde?)
Az Adobe tavaly novemberben jelentette be a CS vásárlás/bérlés új módozatát, ez érinti a teljesen új Creative Cloud névre keresztelt ingyenes Adobe tárhely felhőt, ami kötődik olyan a CS elemekhez, mint a Photoshop, az Illustrator, az InDesign vagy az After Effects. Az új előfizetéses/bérlési rendszer az Adobe számára folyamatos árbevételt jelent, a jelenlegi dobozos megoldás pedig lökésszerű, egyenetlen eloszlású pénzáramlást okoz.
Az első saját számításaink szerint az előfizetéses rendszerrel jobban járnak a vásárlók (és az Adobe), mint a hagyományos verzióról–verzióra váltó felhasználók (és a viszonteladói lánc – érdemes volt hát Adobe Certified Resellerré válni, nemde?)
2012. január 18., szerda
FaceTime - iPad alkalmazásom (VIII.)
Lassú léptekkel haladva kívánjuk meggyőzni magunkat, hogy az iPad az ideális mozgó iroda. Lassú léptekkel távolodva az irodától azt tapasztaljuk, hogy – cég jóságtól függően – az alkalmazottak munkavégzése egy–sok százalékkal csökken naponta. Nem rossz indulatból, csupán alkalmazotti tudatalattiból. Elég személyesen megjelennünk, a teljesítményszint – jó cég esetében – azonnal visszaugrik száz százalékra, vagy még fölé is. Személyesen jelen lehetünk úgy is, hogy még sem vagyunk ott – lassú léptek messze visznek – a FaceTime használatával.
iPad 2 és wifi
E kettő kell nekem (extraként: szabadság és szerelem), hogy videó hívással érjem el iPad 2, iPhone 4 vagy FaceTime futtatására képes Mac környékén mocorgó kollégáim. A szemkontaktus fontosságát nem lehet túlértékelni, a kép hátterében pedig látjuk, hogy ki merre jár – csak nem a közeli kávézóban? még otthon? kis kínai kifőzdében? édesanyával a padláson teregetve? Sőt, kérésre egy mozdulattal körbenézhetünk az irodában.
Ingyen
A FaceTime használata nem kíván további beruházást – elég megvenni az iPadeket, iPhone–okat és Maceket. Ami még szükséges, minden felhasználó számára saját Apple ID létrehozása. A FaceTime vidáman eléri az Address Bookban (Címtárban) tárolt adatokat. iPhone–os ismerős telefonszámára kattintunk, akkor lesz a hívás FaceTime hívás, ha a hívott félnél ezt engedélyezték és a FaceTime kész a hívás fogadására, a többiek esetében a mail címre kell kattintani, hogy FaceTime kapcsolatba kerüljünk, feltéve... ("Ó Apple, mi azért imádunk Téged, mert Logikus vagy és Felhasználóbarát! Akkor ez mi?" – fohászkodott a Fanatikus Almalap egységes híváskezdeményezésért.)
A Mac (fentebb) és az iPad (lentebb) épp FaceTime kapcsolatba került. A Mac beépített FaceTime (leánykori nevén iSight) kamerája látja, ahogy bal kézzel tartom az iPadet, aminek most a megjelenítő felületi kamerája aktív. A kezemben tartott iPhone most nem játszik, csak fényképpel dokumentál. Aki figyelmesen nézi, az észreveheti, hogy mindkét eszközön a hívót mutató kép tükörkép. A Photo Booth képes arra, hogy a készített fényképet azonnal megfordítsa, így az nem tükörképként mentődik. De a FaceTime, az iChat is és a PhotoBooth is tükörképet mutat nekünk.
iPad 2 és wifi
E kettő kell nekem (extraként: szabadság és szerelem), hogy videó hívással érjem el iPad 2, iPhone 4 vagy FaceTime futtatására képes Mac környékén mocorgó kollégáim. A szemkontaktus fontosságát nem lehet túlértékelni, a kép hátterében pedig látjuk, hogy ki merre jár – csak nem a közeli kávézóban? még otthon? kis kínai kifőzdében? édesanyával a padláson teregetve? Sőt, kérésre egy mozdulattal körbenézhetünk az irodában.
Ingyen
A FaceTime használata nem kíván további beruházást – elég megvenni az iPadeket, iPhone–okat és Maceket. Ami még szükséges, minden felhasználó számára saját Apple ID létrehozása. A FaceTime vidáman eléri az Address Bookban (Címtárban) tárolt adatokat. iPhone–os ismerős telefonszámára kattintunk, akkor lesz a hívás FaceTime hívás, ha a hívott félnél ezt engedélyezték és a FaceTime kész a hívás fogadására, a többiek esetében a mail címre kell kattintani, hogy FaceTime kapcsolatba kerüljünk, feltéve... ("Ó Apple, mi azért imádunk Téged, mert Logikus vagy és Felhasználóbarát! Akkor ez mi?" – fohászkodott a Fanatikus Almalap egységes híváskezdeményezésért.)
A Mac (fentebb) és az iPad (lentebb) épp FaceTime kapcsolatba került. A Mac beépített FaceTime (leánykori nevén iSight) kamerája látja, ahogy bal kézzel tartom az iPadet, aminek most a megjelenítő felületi kamerája aktív. A kezemben tartott iPhone most nem játszik, csak fényképpel dokumentál. Aki figyelmesen nézi, az észreveheti, hogy mindkét eszközön a hívót mutató kép tükörkép. A Photo Booth képes arra, hogy a készített fényképet azonnal megfordítsa, így az nem tükörképként mentődik. De a FaceTime, az iChat is és a PhotoBooth is tükörképet mutat nekünk.
2012. január 17., kedd
iPad statisztikák a Földről
Az IDG több felmérést is készített a közelmúltban az iPaddel kapcsolatban, most ezek közül emeltünk ki hármat. Az első grafikonon (klikk a nagyobb mérethez) az látható, hogy adott eszközt az iPad mennyire váltja ki a felhasználók szerint. A rövidebb sötétkék csík a teljes helyettesítést jelenti, a világosabb a részlegest. A grafikonról leolvasható, hogy bárki bármit mond, a tablet a hordozható gépek legnagyobb riválisa. Másként fogalmazva, szinte minden egyes eladott tablet eggyel kevesebb eladott notebookot jelent.
A tabletek használhatósága kérdéses – pont e blog olvasója ne lenne már csurdultig tele a „hogyan tudnám teljes értékű munkatársként használni az iPadem" kísérletektől? A következő kördiagram–áradaton piros szín jelzi, hogy a kör alatti funkciót a felhasználók hány százaléka végzi kizárólag iPaden. Jól leolvasható, minél kevésbé passzív a felhasználás módja, annál inkább használunk más eszközt is. Számomra a „szórakozás" 31 százaléka meglepő, valahol az első háromba vártam.És végül az utolsó oszlop–grafikon földrészenként mutatja, hol miért vesznek iPadet. A baloldali skálához tartozó kék oszlopot azok adják ki, akiket az iPad szolgáltatásai
és használhatósága vett le a lábukról, a jobboldali zöld oszlopba pedig azok tartoznak, akik a marketing hatására vásároltak iPadet. Igazából a déli kontinens, Ausztrália és Új–Zéland alacsony kék oszlopa a meglepő (figyelem, más a kék, és más a zöld skálázása!).Sajnos az IDG adatait közlő írás nem szól arról, hogy hol, mikor és hogyan készült ez a felmérés.
2012. január 16., hétfő
Szénkészítés iPad Pages–zel
Valami fura okból minél nagyobb egy cég, annál később küld pénteken árajánlatkérő mailt „jó lenne, ha még ma" kitétellel. Most pénteken is kaptam jött egy, gondoltam békében, otthon megválaszolom, amíg készül az ebéd (igen, szeretek délután fél négy felé ebédelni, na!). Momentán nincs otthoni gépem – az egy darab ősöreg pécé csak Simcityzésre alkalmas (anno tizenéve ezért vettem) –, így maradt az iPad. Picit fáztam a gondolattól, de úgy éreztem, egy nyúlfarknyi levél nem lehet akadály.
Ez Macen tényleg két perc. iPaden több. Hogy mennyi, azt nem tudom, de több. Épp ott tartottam, hogy sikerült a „küldi" és a „kapja" olyan formázással, mint ahogy szeretném (kivéve sortávolság, mert az csak a stílusok által hozottan volt módosítható), amikor erős égett szag áradt be a konyhából. iPad balra le, rohanás, az izzó lábasban faszénné transzformált gnocci megtekintése közben ablakfeltépéssel biztosítani a füst távozását (hat éve nem látott szomszéd rosszalló pillantásának fogadása).
Summa: az iPad Pages mellett röpül az idő. Az is hülye, aki péntek 14 után árajánlatot ír. Olcsóbb rendelni, mint készíteni.
Küldi, kapja, tisztelt bárki, telefonos megkeresésére adom az alábbi ajánlatot, ennyi iPad ennyiért, bármi kérdés, keressen, dátum, aláírás, csók.
Ez Macen tényleg két perc. iPaden több. Hogy mennyi, azt nem tudom, de több. Épp ott tartottam, hogy sikerült a „küldi" és a „kapja" olyan formázással, mint ahogy szeretném (kivéve sortávolság, mert az csak a stílusok által hozottan volt módosítható), amikor erős égett szag áradt be a konyhából. iPad balra le, rohanás, az izzó lábasban faszénné transzformált gnocci megtekintése közben ablakfeltépéssel biztosítani a füst távozását (hat éve nem látott szomszéd rosszalló pillantásának fogadása).
Summa: az iPad Pages mellett röpül az idő. Az is hülye, aki péntek 14 után árajánlatot ír. Olcsóbb rendelni, mint készíteni.
2012. január 13., péntek
Conference Pad - iPad alkalmazásom (VII.)
(Súlyos marketing fordítás jő - mondá a Gonosz Almalap.)
Az iPad új szintet jelent az előadásban. Amikor sok ember előtt adsz elő, akkor csatlakoztasd az iPadet (iPad2!) kivetítőhöz vagy HDTV-hez Digital AV Adapeter (kb. 11eFt) vagy VGA Adapterrel (kb. 8,5eFt). Ha Keynote*-ot használsz, akkor az iPad lesz az előadói kijelző - látod az épp kivetített szlájdot, a következő szlájdot és saját jegyzeteidet, mit ne felejts el elmondani az adott dia láttán, miközben hallgatóid a kivetített képet látják. Persze nem csak Keynote-ból áll a világ. PowerPoint fájlok prezentálására ajánljuk a rövid nevű Quickoffice Pro HD for iPad alkalmazást (gyenge 16 euróért), amely persze jóval többet tud a PowerPoint fájlkok prezentálásánál, vagy az iWork anyagokkal is elbíró GoodReader for iPadet, de ügyesen az iAnnotate PDF is segítségünkre lehet PDF** prezentáció esetén.
(Marketingség vége)
Ám a fentiek maximum a technika bűvöletében élő hallgatókat nyűgözik le - iPadről ilyet, gondoltad volna? Hú meg ha! Ami igazán ütős lehet egy jól feliPadesített környezetben, az a Conference Pad használata. A lokális wifi hálózathoz csatlakozott 14 másik iPaden jelenhet meg egyszerre mindaz, amit a saját iPadeden végzel egy, két, három, öt vagy tizenegy ujjal. A program természetesen(?) iPhone-on és iPod touchon is elérhető. Szerintem már súrolja a perverziót, de öt iPaden Bluetooth alatt is használható, remek alkalom autóban egy gyors meeting lezavarására. A Conference Pad ára négy euró (iPadenként) - szerény véleményem szerint nagyon megéri.
* nem győzzük hangsúlyozni, az iPades Keynote messze nem tud annyit, mint a Maces. Hosszabb lista az, amit nem tud, mint amit hajlandó átvenni.
** a full extrás PDF prezentációk sem full extrásan játszhatók le, ebben az esetben is teszteljük le, mire képes az iPades PDF megjelenítő alkalmazás, mielőtt pár száz óra munkát fektetünk be a Macen olyan prezentációba, amit aztán rajtunk kívül senki sem lát (vö. ott fogsz majd sírni)
Az iPad új szintet jelent az előadásban. Amikor sok ember előtt adsz elő, akkor csatlakoztasd az iPadet (iPad2!) kivetítőhöz vagy HDTV-hez Digital AV Adapeter (kb. 11eFt) vagy VGA Adapterrel (kb. 8,5eFt). Ha Keynote*-ot használsz, akkor az iPad lesz az előadói kijelző - látod az épp kivetített szlájdot, a következő szlájdot és saját jegyzeteidet, mit ne felejts el elmondani az adott dia láttán, miközben hallgatóid a kivetített képet látják. Persze nem csak Keynote-ból áll a világ. PowerPoint fájlok prezentálására ajánljuk a rövid nevű Quickoffice Pro HD for iPad alkalmazást (gyenge 16 euróért), amely persze jóval többet tud a PowerPoint fájlkok prezentálásánál, vagy az iWork anyagokkal is elbíró GoodReader for iPadet, de ügyesen az iAnnotate PDF is segítségünkre lehet PDF** prezentáció esetén.
(Marketingség vége)
Ám a fentiek maximum a technika bűvöletében élő hallgatókat nyűgözik le - iPadről ilyet, gondoltad volna? Hú meg ha! Ami igazán ütős lehet egy jól feliPadesített környezetben, az a Conference Pad használata. A lokális wifi hálózathoz csatlakozott 14 másik iPaden jelenhet meg egyszerre mindaz, amit a saját iPadeden végzel egy, két, három, öt vagy tizenegy ujjal. A program természetesen(?) iPhone-on és iPod touchon is elérhető. Szerintem már súrolja a perverziót, de öt iPaden Bluetooth alatt is használható, remek alkalom autóban egy gyors meeting lezavarására. A Conference Pad ára négy euró (iPadenként) - szerény véleményem szerint nagyon megéri.
* nem győzzük hangsúlyozni, az iPades Keynote messze nem tud annyit, mint a Maces. Hosszabb lista az, amit nem tud, mint amit hajlandó átvenni.
** a full extrás PDF prezentációk sem full extrásan játszhatók le, ebben az esetben is teszteljük le, mire képes az iPades PDF megjelenítő alkalmazás, mielőtt pár száz óra munkát fektetünk be a Macen olyan prezentációba, amit aztán rajtunk kívül senki sem lát (vö. ott fogsz majd sírni)
2012. január 12., csütörtök
SharePoint - iPad alkalmazás (VI.)
Nem teljesen véletlenül lett más a cím, ilyen alkalmazásom nincs, de Windowson élni kénytelen ismerőseim sűrűn emlegetik a SharePoint Mobile Clientet. Az alkalmazás neve rejti célját: képes Microsoft SharePoint csatlakozásra, az ilyen szerverről megosztott feladatok, képek, dokumentumok és címek elérésére, megtekintésére, kezelésére. Ahogy a Maceseknek az iCloud-iCal-AddressBook-Reminder-Mail biztosít folyamatos adat-integrációt, ezt teszi a SharePoint alkalmazás a Microsoft SharePoint szerver adatokkal. Használói szerint az ingyenes verzió mindent megad, ami szükséges - ám köszönetképp (ötből négyen) letöltötték a 12 eurós full verziót is.
(Kaptam egy kedves mailt is, hogy miért csak iPades verziókról írok, amikor az említett szoftvereknek iPhone-os, sőt, mi több: iPod touchos verziója is van. Leginkább azért, mert a programok iPaden használhatóak, iPhone-on nincs élvezeti értékük.)
(Kaptam egy kedves mailt is, hogy miért csak iPades verziókról írok, amikor az említett szoftvereknek iPhone-os, sőt, mi több: iPod touchos verziója is van. Leginkább azért, mert a programok iPaden használhatóak, iPhone-on nincs élvezeti értékük.)
2012. január 11., szerda
iAnnotate PDF - iPad alkalmazásom (V.)
Amúgy jogos a kérdés, miért lelkesedem annyira a PDF matató alkalmazások iránt, amikor saját tapasztalatom is az, hogy az annotált PDF (megjegyzéssel, kommenttel ellátott) ritkább, mint a fehér holló. A következő okok miatt.
1.
Macen PDF-et előállítani a Print paranccsal bármelyik alkalmazásból lehet, ennél egyszerűbb megoldás nincs sem Macen, sem más operációs rendszerben.
A PDF jó, mert platform független, bárhol megnyitható.
Legtöbbször olvasunk PDF-et. Ennél sokkal ritkábban szeretnénk megjegyzést fűzni egy-két pontjához, vagy kiemelni azt mások számára - ezek az annotálást kívánó pillanatok.
Az alkalmazás nyolc-euróba kerül, megéri az árát. De, amint említettem, PDF annotáló alkalmazással dugig az App Store. Amiért az iAnnotate szerintem kiemelkedik, az a kommunikációs képessége. Számtalan módon képes a megtekintett PDF-ek továbbküldésére.
1.
Macen PDF-et előállítani a Print paranccsal bármelyik alkalmazásból lehet, ennél egyszerűbb megoldás nincs sem Macen, sem más operációs rendszerben.
Nem sokan tudják, hogy a Print (izé... Lion, tehát: Nyomtatás) parancs PDF mentés lehetőségei általunk módosíthatók és bővíthetők. Nagyon bátran nekieshetünk az Automatornak, és készíthetünk Print-plug-int. A Print-plug-in ide, a PDF mentés alá kerül be. A PDF-et különböző célra generálunk. Ha egy dokumentumot neten szeretnénk továbbítani, akkor fontos, hogy minél kisebb fájlméretet kapjunk, de a web-hivatkozások, email címek és más "interaktivitások" megmaradjanak. Ha ugyanezt a dokumentumot nyomdába szeretnénk kinyomtatni, akkor a fájlméret közömbös, viszont fontos, hogy a nyomdai előírásoknak (felbontás dpi-ben, képek megfelelő cmyk-színtérbe forgatva, alátöltés, netán kilövés) rendben legyen. Profi Acrobat felhasználó vagy cég képes olyan PDF generátort készíteni, ami szintén beépül a Nyomtatás > Mentés PDF-ként parancs alá, és célirányosan optimalizálja a PDF-et.2.
A PDF jó, mert platform független, bárhol megnyitható.
Az Adobe célja a PDF megalkotásakor az volt, hogy legyen egy "konténer", amibe bármit - szöveg, kép, zene, film, bármi... - belepakolható, hogy a platformok, verziók és oprendszerek közt sértetlenül utazhasson a tartalom. A PDF máig tudja ezt, ezért szeretjük annyira. Hiszen megnyitva bármilyen platformon (asztali gép, hordozható, mobiltelefon, tablet...), bármely oprendszer alatt (OS, iOS, Win, Linux, Android) ugyanazt látom - kivéve, ha olyan PDF-t generálunk, amelyben szándékkal nem kerülnek be a felhasznált betűcsaládok, mert ilyet is lehet.3.
Legtöbbször olvasunk PDF-et. Ennél sokkal ritkábban szeretnénk megjegyzést fűzni egy-két pontjához, vagy kiemelni azt mások számára - ezek az annotálást kívánó pillanatok.
Jellemzően az, aki hibát talál egy PDF anyagban, az nem szakembere annak az alkalmazásnak, amiből a PDF-et generálták. Gondolj egy agyonformázott Word vagy Pages doksira, és akkor még nem szóltunk InDesignról, Illustratorról vagy ArchiCADről. Aki hibát talál, vagy módosítást szeretne, az általában a főnök, az ügyfél - nekik nem is dolguk az adott alkalmazás profi kezelése, és legyünk őszinték, ne is nyúljanak bele a forrás-anyagba! De PDF-ben bátran összefirkálhatják, javíthatják a doksit, megjegyzéseket írhatnak - amelyeket a készítő szakember majd ripsz-ropsz visszavezet a forrás-fájlba. A cégen belül jellemzőbb a nyomtatott anyag agyonfirkálása, pedig a PDF előnye az is, hogy könnyebb megőrizni, lefűzni a későbbi visszakereséshez. A cégen kívüli kommunikáció esetén a PDF-annotálás nélkülözhetetlen.iAnnotate PDF
Az alkalmazás nyolc-euróba kerül, megéri az árát. De, amint említettem, PDF annotáló alkalmazással dugig az App Store. Amiért az iAnnotate szerintem kiemelkedik, az a kommunikációs képessége. Számtalan módon képes a megtekintett PDF-ek továbbküldésére.
2012. január 10., kedd
NFL '11 - iPad alkalmazásom (IV.)
Ennyi munka alkalmazás után jöjjön a szórakozás, az NFL 2011 remek példa arra, amikor rendes költségvetésből fejlesztenek. Az NFL - amerikai foci - (halkan írom) flashre emlékeztető pörgő-forgó módon jelenik meg, áttekinthető szerkezete segít megtalálni minden info-morzsát. A beillesztett videókról visszanézhető a szezon összes meccsének legfontosabb pillanata (igen, a szaltós td és Brees 5000+ yardja is). A meccsek alatt tíz másodperc késéssel jönnek az adatok, minden játék kísérletről kísérletre követhető, animációval visszajátszható. Ami arra utal, hogy nem csak a fejlesztésre volt pénz, de a folyamatos - folyamatos? azonnali! - frissítésre is.
2012. január 9., hétfő
GoodReader for iPad - iPad alkalmazásom (III.)
Négy euróba kerül ez a, magát joggal "svájci bicskának" nevező alkalmazás. Nehéz is lesz egy rövid bejegyzésben összefoglalni, mi mindenre képes, de teszek egy kísérletet.
Alapvető előnye, hogy együttműködik az iDiskkel (ez az Apple búcsúzó tárhely-szolgáltatása), az iClouddal (ez lesz helyette), a pénteken bemutatott Dropboxszal. Ha ez kevés, akkor FTP, AFP(!) és WebDAV protokollokat is ismeri a Goodreader for iPad (G4i) - így segítve át azon, hogy az iPaden nincs fájlkezelés. Ez az üzleti alkalmazások esetén egyre inkább az iPad használatának korlátja. Nem megoldás, hogy az alkalmazások úgy passzolják egymásnak a dokumentumokat, mint focisták a labdát - egyre hosszabb lesz az X alkalmazásban felpattanó lista, hogy mivel is nyissa meg a letöltött fájlt.
A G4i (magyarul: Jóolvasó) megnyit mindent, ami számít: Office-t (.doc, .xls és .ppt), iWorköt (.pages, .numbers és .keynote), PDF-et és szövegfájlt.
A megnyitáson túl képes PDF annotálásra - megjegyzések PDF-hez fűzésére, nyilak rajzolására, bekarikázásra, ahogy ezt az Adobe Reader és az Acrobat Pro verzió is képesek. Ez persze ismét mutatja, az iPad inkább vezetői eszköz, passzív munkára alkalmas, de egyes dolgok hatékonyan elvégezhetők.
Melyiket válasszam?
Számtalan hasonló képességű alkalmazást találunk, mint a G4i. Nem is biztos, hogy a G4i a legjobb, sőt, szinte biztos - de az is, hogy az egyik legjobb. Mindenkinek, akinek hasonló tudású alkalmazásra van szüksége, érdemes kicsit nézelődnie az App Store-ban, hogy kiválassza a saját céljának, használati szokásának legmegfelelőbb alkalmazást.
Amiért nekem szükségem volt a G4i-re, képes akár negyvenszeresen is belenagyítani a (PDF) dokumentumba, és ez volt az első alkalmazás, ami ezt kínálta.
Alapvető előnye, hogy együttműködik az iDiskkel (ez az Apple búcsúzó tárhely-szolgáltatása), az iClouddal (ez lesz helyette), a pénteken bemutatott Dropboxszal. Ha ez kevés, akkor FTP, AFP(!) és WebDAV protokollokat is ismeri a Goodreader for iPad (G4i) - így segítve át azon, hogy az iPaden nincs fájlkezelés. Ez az üzleti alkalmazások esetén egyre inkább az iPad használatának korlátja. Nem megoldás, hogy az alkalmazások úgy passzolják egymásnak a dokumentumokat, mint focisták a labdát - egyre hosszabb lesz az X alkalmazásban felpattanó lista, hogy mivel is nyissa meg a letöltött fájlt.
A G4i (magyarul: Jóolvasó) megnyit mindent, ami számít: Office-t (.doc, .xls és .ppt), iWorköt (.pages, .numbers és .keynote), PDF-et és szövegfájlt.
A megnyitáson túl képes PDF annotálásra - megjegyzések PDF-hez fűzésére, nyilak rajzolására, bekarikázásra, ahogy ezt az Adobe Reader és az Acrobat Pro verzió is képesek. Ez persze ismét mutatja, az iPad inkább vezetői eszköz, passzív munkára alkalmas, de egyes dolgok hatékonyan elvégezhetők.
Melyiket válasszam?
Számtalan hasonló képességű alkalmazást találunk, mint a G4i. Nem is biztos, hogy a G4i a legjobb, sőt, szinte biztos - de az is, hogy az egyik legjobb. Mindenkinek, akinek hasonló tudású alkalmazásra van szüksége, érdemes kicsit nézelődnie az App Store-ban, hogy kiválassza a saját céljának, használati szokásának legmegfelelőbb alkalmazást.
Amiért nekem szükségem volt a G4i-re, képes akár negyvenszeresen is belenagyítani a (PDF) dokumentumba, és ez volt az első alkalmazás, ami ezt kínálta.
2012. január 6., péntek
Dropbox - iPad alkalmazásom (II.)
Az iPad hordozható iroda. Rá kellene nézni az értékesítés alakulására? Azonnal dönteni kell egy projekt következő fázisáról? Partnered szerződés-tervezetét mutatnád meg ügyvédednek? Az iPad mindebben segítségünkre lehet. Az üzletvitel különböző dokumentumok, különböző fájl-formátumú dokumentumok használatát követeli meg. Egyre több asztali alkalmazást találunk, amelynek elkészült iPades párja. Amelyik cég meg elhenyélte az iPades fejlesztést, annak fájljait más alkalmazással tudjuk megnyitni iPaden.
Az iPaddel különböző dokumentumokat megosztani a legegyszerűbb Maillel - ugyan hülyén néz ki, de küldjük el az adott fájlt magunknak, és az iPades Mailben egyfelől megkapjuk, másrészt ott van az elküldöttek közt is. A QuickLook az iPaden is működik, nincs anya alkalmazásra szükség a dokumentum megtekintéséhez. Ha szerkeszteni is szeretnéd, akkor az Open paranccsal megnyitva a megfelelő alkalmazást ezt is megteheted. És amikor befejezted az anyag szerkesztését, Maillel szépen vissza tudod azt küldeni - magadnak, mindenhova. Ez azért kicsit macerás, nem?
Ezért érdemes Dropboxra váltani. A Macen, pécén, pingvinen is futó Dropbox tulajdonképp nem más, mint netes tárhely, ahová bármelyik eszközödről, bármelyik platformról tehetsz fel fájlokat. Macen a Finder Sidebarjában (Oldalsávjában) is megjelenő Dropbox két mappát kínál, az egyik a fénykép-szinkronizácláshoz Photo névre hallgat, a másik pedig a többi fájlodat várja Public néven. A Dropboxhoz is névvel, jelszóval jutsz hozzá. A Dropbox ingyenes, de pénzért tárhely és további szolgáltatások vásárolhatók.
Ne téveszd össze őket a Saját > Public és a Saját > Photos mappával!
iPaden, miután letöltötted a Dropboxot, add meg a bejelentkezési nevet és jelszót (amit Macen adtál meg a Dropboxhoz), és ... minden ott van, ahol a Macen hagytad.
Pro és kontra
A Dropbox előnye, hogy akár többen is tudtok osztozni a tartalmán, Macen és pécén bármit, iPadről meg csak képeket és videókat feltöltve - ez utóbbi mindjárt a kontra érv is, ami a Dropbox ellen szól. Amiért a Dropboxot nem droptam ki, az iPad inkább passzív eszköz, így az adatáramlás jellemzően Macről iPadre halad, az iPaden ritkán módosítok dokumentumokat - akkor azokat visszamailem, jobb híján. (Van ugye az iDisk, de halálra ítélte az iCloud).
Az iPaddel különböző dokumentumokat megosztani a legegyszerűbb Maillel - ugyan hülyén néz ki, de küldjük el az adott fájlt magunknak, és az iPades Mailben egyfelől megkapjuk, másrészt ott van az elküldöttek közt is. A QuickLook az iPaden is működik, nincs anya alkalmazásra szükség a dokumentum megtekintéséhez. Ha szerkeszteni is szeretnéd, akkor az Open paranccsal megnyitva a megfelelő alkalmazást ezt is megteheted. És amikor befejezted az anyag szerkesztését, Maillel szépen vissza tudod azt küldeni - magadnak, mindenhova. Ez azért kicsit macerás, nem?
Ezért érdemes Dropboxra váltani. A Macen, pécén, pingvinen is futó Dropbox tulajdonképp nem más, mint netes tárhely, ahová bármelyik eszközödről, bármelyik platformról tehetsz fel fájlokat. Macen a Finder Sidebarjában (Oldalsávjában) is megjelenő Dropbox két mappát kínál, az egyik a fénykép-szinkronizácláshoz Photo névre hallgat, a másik pedig a többi fájlodat várja Public néven. A Dropboxhoz is névvel, jelszóval jutsz hozzá. A Dropbox ingyenes, de pénzért tárhely és további szolgáltatások vásárolhatók.
Ne téveszd össze őket a Saját > Public és a Saját > Photos mappával!
iPaden, miután letöltötted a Dropboxot, add meg a bejelentkezési nevet és jelszót (amit Macen adtál meg a Dropboxhoz), és ... minden ott van, ahol a Macen hagytad.
Pro és kontra
A Dropbox előnye, hogy akár többen is tudtok osztozni a tartalmán, Macen és pécén bármit, iPadről meg csak képeket és videókat feltöltve - ez utóbbi mindjárt a kontra érv is, ami a Dropbox ellen szól. Amiért a Dropboxot nem droptam ki, az iPad inkább passzív eszköz, így az adatáramlás jellemzően Macről iPadre halad, az iPaden ritkán módosítok dokumentumokat - akkor azokat visszamailem, jobb híján. (Van ugye az iDisk, de halálra ítélte az iCloud).
2012. január 5., csütörtök
HomeBudget - iPad alkalmazásom (I.)
Sokszor szóltunk már arról, hogy mennyire hiányzik egy könnyen kezelhető, hazai viszonyokra szabott házi-gazdasági alkalmazás. Az ilyen alkalmazás alkalmas arra, hogy háztartásunk pénzügyeit szemmel kövessük.Mit tud a HomeBudget?
Feljegyezzük és tároljuk a befizetendő és befizetett számlákat - gáz, víz, villany, újság, telefon, parkoló-bérlet, közös költség... -, az eseti befizetéseket - Buksi oltása, nyilászáró-csere, tankolás... - és a bevételeket - fizetés, Anyu támogatása, lakás bérbeadásából származó pénz. A betáplálta adatok lekérdezhetők, visszakereshetők és láthatjuk őket szépen idősorban is (hogy miért mindig emelkedőben, ha költségről van szó, az rejtély).
Az ilyen program használói két csoportra oszthatók. A brutális Excel-függésben szenvedők az utolsó pimf kiadást is beviszik épp úgy, mint az utcán talált öt forintost. Övék a mindent-tudás boldogsága, hetente, havonta forintra egyeztethetik a pénztárcájuk tartalmát a HomeBudget által számolt összeggel (a felelősségre vonó modul még készül). Az ő előnyük az, hogy tényleg fillérre pontosan tudják, hova megy el a pénzük. Ami a nadrágszíjra is alig tellő világban bónusz (bár hogy honnan volt pénzük iPadre, az rejtély).
A másik csoport az adatokat lazábban rögzítőké, ők általában csak a rendszeres havi számlákat - gáz, víz... - rögzítik, netán a bevételeket is. Noha így nincs teljes rálátásuk pénzügyeikre, viszont azonnal észlelhetik, ha valamelyik (rögzített) költségük elszabadul (szolgáltató duplán számláz, brutális áremelés, kiskorú rátapadt a telefonra...).
Amerikában (amely momentán nem integet vissza) a program számos itthon ki nem használható szolgáltatást is ad, ilyen az előtakarékosság, hogy teljes a fizetős egyetemre (ennek is kezd itthon szezonja lenni), a HomeBudget és a bankszámláink elektronikus összevezetése, programból történő átutalás indítás. Ahhoz persze, hogy valaki ilyesmiket használjon, megfelelő pénzügyi kultúra is szükséges - ugye ezt tanítják általános iskolában, ahol az életnek tanulunk, nem a tanító néninek?
Honosítás
Ahogy említettük, ilyen alkalmazás nincs magyar nyelven - mert mi nem ismerünk ilyet, bár csak tévednénk. Ezért honosítjuk a HomeBudgetet, amihez némi angol nyelvismeret kell (bár ez nem egyetemi diploma).
Programtól függ, hogy az alap-kategóriák (expenses, bills, income, accounts...) átírható-e, a HomeBudget esetén nem. Ám az egyes elemek már magyarok lehetnek: az Accounts felvételekor bátran írjuk be, hogy "Magyar Bank zRt.", a Payees esetén pedig jöhet az "Elektromos Művek", "Posta" vagy "Társasház". A költséghelyek a HomeBudget esetében a Budget alatt találhatók, itt találjuk a Home/Rent, a Utilities és a Car/Auto helyeket. Ezeket szintén nem tudjuk magyarítani (a nyelvtanulók számára a kategóri-jelző kis ikonok lehetnek irányadóak), de a Home/Rent alá már vidáman fel lehet venni a "Közös költség" és "Lakás biztosítás" besorolásokat. Ezek rögzítése egyszeri munka, segítségükkel tudjuk havi/évi bontásban az adott ki- vagy befizetést lekérdezni (Report). Sőt, a HomeBudget hat hónapos prognózist is készít: mit várhatunk.
Bónusz
Amikor az ember leáll a Hivatallal vitatkozni az ügyfélszolgálaton (falon a PR-nyalás: érted élünk-halunk, fogyasztó!), akkor az iPaden három ujj-mozdulat kikeresni a 2007. decemberi számlát (számlaszámmal, azonosítómmal, Szabó Ervin tagságival, összeggel, befizetés időpontjával), miközben a bonyolító (mert hogy nem ügyintéző, az biztos) csak bambán bámulja tetű lassú pécéjén nyögve futó gigaalkalmazását. Majd tíz perc múlva - francia-kockás papír és ceruza - elkéri az adatokat tőlünk.
2012. január 3., kedd
Az Oroszlán barlangjába
tévedtem. Miután kinyomtattam az utolsó tavalyi számláim a Lion alatt nem futással fenyegető Számlázó programmal, feltettem a Liont. Tudom, én vagyok a kisebbség, aki aktívan használja a gépet, ha nem így lenne, akkor iPaden élném az életem. Rövid egy óra alatt a következő bánataim lettek-voltak.
Egy
iCal naptárban vezetem, mikor milyen tanfolyamot tartunk. Mivel az iCalt weblapba hajlító tisztességes megoldást még nem találtam, ezért írtam egy Automator rutint. Ez kikeresi a megfelelő naptárból (több is van) azokat az oktatásokat (mert vannak bemutatók és mások is), amelyekre még lehet jelentkezni (ami megvolt, azt sem törlöm). Ezekből az Automator text-fájlt készít és megnyit egy Numbers doksit - mindjárt folytatom. Nos, a Lionra váltás után a fenti Snow Leopard alatt írt Automator workflow megnyitása vidáman hazavágja az Automatort - küldtem az Apple-nek öt üzenetet (ha lehetne Automator rutint írni az Automator kifagyása utáni Apple-nek küldhető üzenetere... de nem lehet). Majd újra összeállítottam a workflowt - ugyanazok az utasítások, ugyanaz a sorrend. Így már működik.
Kettő
Automatorban megnyitva lehet futtatni egy workflowt, de az elmenthető .app-ként is, azaz alkalmazásként is. A fenti rutint eddig így használtam. Ám a Lion agyon ajnározott automatikus mentése keresztbe tett. Ha elmentem az újra összerendezett utasításokat workflowként - hogy ha elírtam, később tudjam javítani -, akkor többé nincs Save as parancs, hogy más fájl-formátumba, alkalmazásba írjam a rutint. Másolat készítéssel persze minden megoldható. Persze ahányszor javítani kell a workflowt, annyiszor kell majd újra duplázni, hogy app-ként is menthessek.
Három
Ott hagytam el, hogy az kis alkalmazásom megnyit egy adott Numbers doksit és vágólapra tette az elkövetkező oktatásokat, időponttal együtt. A Numbers ebből generál JavaScript kódot, ami kell a webes megjelenítéshez (én így szórakozom). A generálás nem jelent mást, mint jó néhány szöveg-függvény használatát. Hóleó alatt bekopiztam az app-om vágólapon kínált szövegét egy adott táblázatba, egy másik táblázatot meg kimásoltam (ez volt a kész JS kód), és mentés nélkül(!) bezártam a Numberst. Azért mentés nélkül, mert így az előző konvertálásból nem maradhat vissza semmi kósza kód, téves info. Lion alatt ez nem használható. Ha bemásolom az oktatásokat, akkor a változást az AutoSave azonnal menti - bár én ezt nem akarom! Egyetlen megoldás van: a Finder > Get Info ablakban lelockolom a nyomorultat. (Igen, lehetne Stationeryt is készíteni, de azt a Lion nem értelmezi, miután bemásolom az adatokat, ráment és megszünteti a Stationery állapotot - érteni sem akarom, miért.)
Ekkor a bemásolás után döntenem kell, hogy a) hagyom az egészet a fenébe (Cancel) b) feloldom a fájl zárolását (majd ha hülye leszek, kis cicám) vagy c) készítek egy másolatot. Ez utóbbi azért jó, mert ahány futtatás, annyi másolat keletkezik a merevlemezen (persze egy jó Automator rutinnal az egészet kidobhatom az űrbe, a galaxis amúgy is ott terpeszkedik az asztalomon, nemde?).
Négy
A megfelelő táblázat-részt átmásolom a Dreamweaverben megnyitott javascriptbe (hogy a Lion telepítése után miért kellett újra telepítenem azt a java-környezetet, amit telepítettem a Hóleó alatt, amikor a DW kérte - szintén nem szeretném tudni). És amikor rámentettem DW-ben, akkor ismét van egy apró Automator rutin, amely a Fetch használatával a módosított fájlt fel-ftp-zi a megfelelő helyre. A küzdelem eredménye amúgy jobbra látható "Apple szoftverek oktatása" felirat alatt.
Egy
iCal naptárban vezetem, mikor milyen tanfolyamot tartunk. Mivel az iCalt weblapba hajlító tisztességes megoldást még nem találtam, ezért írtam egy Automator rutint. Ez kikeresi a megfelelő naptárból (több is van) azokat az oktatásokat (mert vannak bemutatók és mások is), amelyekre még lehet jelentkezni (ami megvolt, azt sem törlöm). Ezekből az Automator text-fájlt készít és megnyit egy Numbers doksit - mindjárt folytatom. Nos, a Lionra váltás után a fenti Snow Leopard alatt írt Automator workflow megnyitása vidáman hazavágja az Automatort - küldtem az Apple-nek öt üzenetet (ha lehetne Automator rutint írni az Automator kifagyása utáni Apple-nek küldhető üzenetere... de nem lehet). Majd újra összeállítottam a workflowt - ugyanazok az utasítások, ugyanaz a sorrend. Így már működik.
Kettő
Automatorban megnyitva lehet futtatni egy workflowt, de az elmenthető .app-ként is, azaz alkalmazásként is. A fenti rutint eddig így használtam. Ám a Lion agyon ajnározott automatikus mentése keresztbe tett. Ha elmentem az újra összerendezett utasításokat workflowként - hogy ha elírtam, később tudjam javítani -, akkor többé nincs Save as parancs, hogy más fájl-formátumba, alkalmazásba írjam a rutint. Másolat készítéssel persze minden megoldható. Persze ahányszor javítani kell a workflowt, annyiszor kell majd újra duplázni, hogy app-ként is menthessek.
Három
Ott hagytam el, hogy az kis alkalmazásom megnyit egy adott Numbers doksit és vágólapra tette az elkövetkező oktatásokat, időponttal együtt. A Numbers ebből generál JavaScript kódot, ami kell a webes megjelenítéshez (én így szórakozom). A generálás nem jelent mást, mint jó néhány szöveg-függvény használatát. Hóleó alatt bekopiztam az app-om vágólapon kínált szövegét egy adott táblázatba, egy másik táblázatot meg kimásoltam (ez volt a kész JS kód), és mentés nélkül(!) bezártam a Numberst. Azért mentés nélkül, mert így az előző konvertálásból nem maradhat vissza semmi kósza kód, téves info. Lion alatt ez nem használható. Ha bemásolom az oktatásokat, akkor a változást az AutoSave azonnal menti - bár én ezt nem akarom! Egyetlen megoldás van: a Finder > Get Info ablakban lelockolom a nyomorultat. (Igen, lehetne Stationeryt is készíteni, de azt a Lion nem értelmezi, miután bemásolom az adatokat, ráment és megszünteti a Stationery állapotot - érteni sem akarom, miért.)
Ekkor a bemásolás után döntenem kell, hogy a) hagyom az egészet a fenébe (Cancel) b) feloldom a fájl zárolását (majd ha hülye leszek, kis cicám) vagy c) készítek egy másolatot. Ez utóbbi azért jó, mert ahány futtatás, annyi másolat keletkezik a merevlemezen (persze egy jó Automator rutinnal az egészet kidobhatom az űrbe, a galaxis amúgy is ott terpeszkedik az asztalomon, nemde?).
Négy
A megfelelő táblázat-részt átmásolom a Dreamweaverben megnyitott javascriptbe (hogy a Lion telepítése után miért kellett újra telepítenem azt a java-környezetet, amit telepítettem a Hóleó alatt, amikor a DW kérte - szintén nem szeretném tudni). És amikor rámentettem DW-ben, akkor ismét van egy apró Automator rutin, amely a Fetch használatával a módosított fájlt fel-ftp-zi a megfelelő helyre. A küzdelem eredménye amúgy jobbra látható "Apple szoftverek oktatása" felirat alatt.
2012. január 2., hétfő
Lion könyv, hol vagy?
A Lion-könyv, amelyet oly sokan vártunk karácsonyra, csak az idén jelenik meg. Az ok? Mindenki egy-két napot késett, így aztán a könyv lekéste a karácsonyi beszállítás határidejét - december eleje. Amit ugyanis addig bevesznek a könyvkereskedők - Libri, Alexandra és tsa. -, az van, amit nem, az nincs. Ha véletlenül elkapkodnának egy könyvet, akkor az hiába áll a kiadó raktárában, hiába keresik a boltban - nincs beszállítás. Mert a kereskedő leltároz. Ez persze nem menti a Lion könyvet, de nem is magyarázza. Miután viszont elbukott a beszállítási határidőn, nem is volt nagy inspiráció a befejezésére.
Befejezni egyetlen fejezetet kell, az elsőt: "Hogy kerül [Lion] a Mac a Macre?" "Így szállítják." Ez a minimál terv. Régen az utolsó fejezet volt a gyűjtőhelye mindennek, ami máshová ezért vagy azért nem fért be, most az első lesz, ide kerül az Apple ID megszerzés, az Auto Save ... a Lion Macre tétele mellé.
A könyv kiadásra készre tétele január elejének a feladata számomra.
Befejezni egyetlen fejezetet kell, az elsőt: "Hogy kerül [Lion] a Mac a Macre?" "Így szállítják." Ez a minimál terv. Régen az utolsó fejezet volt a gyűjtőhelye mindennek, ami máshová ezért vagy azért nem fért be, most az első lesz, ide kerül az Apple ID megszerzés, az Auto Save ... a Lion Macre tétele mellé.
A könyv kiadásra készre tétele január elejének a feladata számomra.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
