Kifordítom, befordítom – alakzat trükk Keynote/Pages/Numbers alkalmazásban

Előfordult már, hogy az iWorkben egy alakzatnak a fordítottja kellett volna? Három lépésben bármelyiket kifordítjuk (A Föld fog sarkából kidőlni.) Az iWork alkalmazások – Pages, Numbers és Keynote – nagyon sokban hasonlítanak, a következő trükk mindegyikben használható.

A kép bal oldalán egy nyílon vesszük végig a három lépést, a jobb oldalon a pipa és a vitorlás után kétségbeesetten úszó további példákat mutat.

Első lépés a nyíl kiválasztása az alakzatok közül. Az alakzatok az ikon soron általában zöld kocka képében érhetők el. A nyíl alapesetben színezhető, a háttere nem. Nekünk meg olyan nyíl kell, ahol a háttér színezhető, a nyíl meg átlátszó.
Második lépésben egy megfelelő méretű téglalapot teszünk a nyíl mögé. Kiválasztva bármelyik elemet az Elrendezés > Előtérbe hozás legfelülre, az Elrendezés > Hátraküldés pedig legalulra helyezi.
Harmadik lépésben jelöljük ki mindkét elemet – húzzunk egy olyan téglalapot, amely magába foglalja ezt a két elemet, és csak ezt a két elemet. A Formátum > Alakzatok és vonalak > Alakzatok kivonása parancsot kiadva kész is vagyunk!

A pipa esetén persze jobb lett volna a téglalap helyett kört használni.
Érdekes eredményt kapunk akkor is, ha egy alakzat mögé ugyan azt az alakzatot rakjuk kicsit nagyobb méretben.
Kísérletezzünk bátran!

Office Macen, iPaden az App Strore-ból

Az App Store-ból (is) elérhető a Microsoft Office 365 számos eleme. Azon túl, hogy így még egyszerűbb szert tenni az adott alkalmazásra, azért is érdekes, mert a legtöbb cég azért nem megy be az App Store-ba, vagy jönne ki onnan, mert sokallja az App Store jutalékát (30 százalék*, ha minden igaz). Amíg az iOS esetén nincs választás (van, de az kalandos), addig a Macen egyáltalán nem kötelező az App Store.

A Macen az Excel, Word, Outlook PowerPoint, OneNote, Remote Dekstop és OneDrive érhető el (igen, néhány már korábban is elérhető volt) az App Store-ból, nem is beszélve a Microsoft Band Sync-ről.
Azt minden Maces számára ismert, hogy a Macre előre telepített (tehát az árban benne levő) Pages, Numbers és Keynote (Maces Office, leánykori nevén: iWork) minden alkalmazása nyitja a párja Microsoftos doksit, illetve ír Microsoft formátumost. iPadre és iPhone-re is ugyanezek a Microsoft programok tölthetők le.

Balra a Maces App Store, jobbra az iOS (iPad) App Store. 2019. január 26.

Nem árt tudni, hogy hiába a Family Share (Családi megosztás), a család minden tagjának önálló előfizetést kell venni alkalmazáson belüli fizetéssel. Tehát így nem lehet megúszni a licencdíjat.

* az alkalmazáson belüli fizetésnél, és az Office is ilyen, az Apple jutaléka csak 15 százalék (2016. június óta).

Mac mini és a teljesítmény mérés szépsége

Mások elvégezték a szükséges méréseket – én is elvégezném, ha minden gépből adna egyet az Apple szerelemből –, az eredményeket pedig magyarra fordítottam (ennyi a hozzájárulásom). Íme!

Mac mini
Nézzük, hogy a brutális áremelkedésen (nettó 179 ezer forintról 315 ezer forintra) átesett Mac mini teljesítménye hasonló növekedést mutat-e!

A Geekbench segítségével megmérhető egy processzor teljesítménye. Tudjuk, egy processzornak több magja is lehet, amelyek párhuzamosan dolgoznak, ha az oprendszer (a macOS képes rá) ezt támogatja és az adott alkalmazás esetében ez előnyt jelent. Az egy magos mérés az eltérő magszámú procik összehasonlítására szolgált. Az egymagos teljesítményt nem szabad a magszámmal szorozni, a proci teljesítménye a szorzatnál kisebb lesz. A Geekbench mérésre mindjárt visszatérünk, de menjünk tovább!
Nem lett játék-gép az új Mac mini, sőt! A Tomb Raider tesztnél a 30-as érték az elvárt, a kockák 60 alatti mutatójú gépet nem is tartják számítógépnek. Az új Mac minik gyengeségét a processzorba integrált grafikus chip (GPU) gyengécske tudása okozza.
S végül a videó dekódoló Handbrake feladatnál sem mutat árarányos javulást a Mac mini. A grafikonról leolvasható, hogy a magok száma a fontos. A videó formátum átszámolás olyan feladat, ami jól párhuzamosítható: (egyáltalán nem így történik, de képzeljük azt, hogy) minden mag egy-egy képkocka átszámolásán dolgozik. Négy magnál a hat mag pont két képkockával (50%) tudd többet.

Teljesítmény mérés szépsége
Vissza a Geekbench méréshez. A fenti grafikont a MacLife lapból ollóztam (és leveleztem is velük, mert egy másik, itt nem használt grafikonon mást mutattak a számok és mást a csíkok). A Mactracker (kedvenc alkalmazás) is elérhetővé teszi a Geekbench méréseket, a következő két grafikont onnan szereztem.

Mindkét esetben – MacLife és Mactracker – a Geekbench 4 tesztet futtatták. A MacLife pontosabban adta meg a Mac mini teljesítményt befolyásoló paramétereit, a Mactracker meg nem, ezért nehéz pontosan összerendezni a két mérés nem passzoló értékeit. Mi ebből a tanulság? "Az egy mérés – nem mérés, a három mérés már valami" – idézném a BME labor-gyakorlat alapigazságát, ahol mérés után azért kaptunk négyest ötös helyett, mert nem mértük meg, hogy a falból tényleg 220/50Hz jön. Jogos, de máig fáj. A másik tanulság, hogy még egy egzaktnak, bevettnek tűnő tesztnek se higgyünk vakon.

macOS Paklik

Másfél perces videó a macOS Paklik kezeléséről. A Mojave előtt a Dockban levő Letöltések (Downloads) mappa volt képes pakliként megmutatni a tartalmát – feltéve, hogy pár elem volt csak benne. Most már az összes Íróasztali fájl pakliba rendezhető. Erről szól a videó.

Képek átméretezése, formátum váltása

"Mekkora ez a kép?" "Hogy tudom átméretezni?" "És hogy lehetne HEIC/jpeg/PDF/png/tiff formátumúvá tenni?" Megmutatom és megmutatom. Nem is kell hozzá más, csak a Finder és a Megtekintő (Preview).

Mekkora ez a kép?

Ezt megtudni pofon egyszerű. Kijelöljük a képet Finderben és kérünk róla infót – Fájl > Info vagy command+I. A képen látható hosszú ablak adott részén látjuk, hogy a kép 895 x 405 képpont méretű.
A többi, képen nem látható adat is érdekes, de most minket csak a méret érdekelt. A fájl neve, mert hosszú, így a képen nem látható, de .png formátumú volt, az viszont látható, hogy 239kB-os képről beszélünk. Bár az Internet mindent elbír, azért "illik" webre optimalizált képet feltenni, azaz a kép legyen minél kisebb, de "szép". A 239kB sok. Ezért szeretnénk a képet átméretezni, kisebbre vágni, más fájlformátumban elmenteni.

Méret és formátum módosítás
Nyissuk meg a képet a Megtekintő alkalmazással. Az Eszközök   > Méret beállítása ablak maga a Kánaán a fenti feladat esetében.

A szélesség és magasság lakattal rögzíti az oldalarányt, a lakatra kattintva torzíthatjuk a képet. Lakattal elég a szélességet vagy a magasságot megadni, a másik szám arányosan változik. A Felbontás esetén a 72 tökéletesen elégséges, ha eszméletlen igényesek vagyunk, a fájl méret növelésével választhatjuk a 96-t is. Igen, a pixel/hüvelyk az a dpi érték (Na de Apple, mi az a pixel? Képpont, ha már honosítunk). A számokat beírva alul látjuk, mekkora lesz a fájl.
A képméret módosítása csupán az egyik mód a fájl méret csökkentésére.
Ökölszabály: az eredetinél nagyobb számot nem érdemes megadni sem a szélesség, sem a magasság, sem a felbontás esetében. Miért? Mert a kép minősége, látványa rosszabb lesz. Nagyítani nem nagyítunk, kicsinyíteni lehet.

Fájlformátum csere
Fájl > Exportálás után legördülő párbeszédablak alján választhatunk más fájlméretet. Internetre szánt kép esetén – a legtöbb esetben – a jpeg a jó választás. A jpeg választás után egy csúszkán állíthatjuk a jpeg minőségét.

A baloldali kép alig 23kB, de ronda. Ez a legrosszabb jpeg tömörítés. A középső kép 92kB, ez már okés, ez a jpeg tömörítés alapbeállítása a Megtekintőben. S végül az eredeti kép 293kB, png formátum.

Használjuk a Megtekintőt! Ahogy ezt az egyik kollégám mondta, a Megtekintő a Mac svájcibicska alkalmazása.

És a következő iPhone neve legyen

Az Xr és Xs kapcsán úgy tűnik, mintha elnevezési gondjai lennének az Apple-nek. Segítünk!

iPhone (1)

iPhone Eleven
Logikus lenne visszatérni a számozáshoz. Itthon különösen szép lenne, mert senki sem hívná tizenegynek. Ráadásul ott az a rengeteg szám! És hol találnál a századfordulón majd másik céget, amely joggal nevezné a telefonját 37-nek vagy 54-nek?

Apple Phone
Az i-világ beköszönte előtt sem volt bonyolult az Apple névadási rendszere, bármi elé odabiggyesztette az 'Apple' szót. Elsőre furának tűnhet ez a névadás, pedig nagyon is jogos volna.

iPhone XX
Már ugrott a számozás, nem volt sem kettes, sem kilences iPhone, így nem lenne meglepő egy újabb ugrás, ezúttal mindjárt húszig! A számozás így a méretnövekedésre is reflektálna.

iPhone XC
Eddig csak egy iPhone volt cés, a 2013-as iPhone 5C, amely nem túl szép, de nem is tragikus értékesítési számokat mutatott fel. Az Apple, nagyon úgy tűnik, elérte az ármaximumot, a lefelé vezető utat a névadás is jelezhetné – az emberek imádják az olcsó dolgokat. Ám valószínűtlen, hogy az Apple három éven át használná az X előtagot.

iPhone Y és iPhone Z
Ha már az X kifutott, akkor mi más jöhetne? Utalás is lehetne az adott generációkra. A névadásnak lenne egy utolsó három betűs Pokemon-os szála is, érti, aki érti.

iPhone Panther
Az Apple újrahasznosíthatná a macOS elnevezéseket, kezdve a vadmacskáktól a természetvédelmi parkokon át a sivatagig. Az iPhone Panther nagyszerű felütés volna, de csak példa. Ha az Apple ezen az úton indulna el, sokáig nem lenne gondja az elnevezéssel.

névtelenül
Meglehet, hogy a Maceket és iPadeket fogja követni az iPhone név választáskor a cég. Az évszám-kijelző méret combó minden visz: iPhone 2019 6,8" vagy iPhone 2019 6,5".

Almalap 1999. január :: időutazó

Most az Almalap 1999. januári számát vettem elő*, hogy elrévedjek a múltban, amikor. Amikor még nem volt elterjedt az Internet, az Almalap számai csak két évvel később mentek a netre. Bár a cikkek is remek tárgyai lennének ennek a bejegyzésnek, ám most a hirdetőket szemlézzük. Az ő – ilyen formában történő – hozzájárulásuk egészült ki az akkori képviselet támogatásával, így készült – társadalmi munkában – az Almalap. Így, sokkal később is, köszönjük nektek!

Címlap. Power Mac G3 és némi Dark side of the Moon borító belső utánérzés.

B2 - Maxsys és Starking

A felső hirdető (Maxsys) a Newer Technology Mac kiegészítőket – alaplap gyorsító kártyákat – forgalmazott, már csak ezért a különlegességért is itt a helye.
A másik hirdető a Starking, amelyet ma iCenternek neveznek. A címlapon is szereplő Power Mac G3 az akkori csúcs-szuper
Macintosh volt, a mai Mac Pro elődje. Figyelem, az árak 1999-es árak!
A hirdetésre kattintva azt olvashatóbb méretben is láthatod, ha nem rákattintva nem történik semmi, akkor irány a blog. Ez a többi hirdetésre is igaz.

Baum

A Baum nevét Hochbaum Palitól nyerte, akit a rendszerváltást követően egy osztrák cég jogászként küldött Magyarországra, mert, khm, néhány gép árának fizetésével gondok adódtak. Pali itt ragadt és viszonteladó lett. A hirdetésen (klikk a képre a blogon) az ECRM levilágítót hirdették. A levilágító a nyomdai előkészítő munkafázis fontos eleme volt, ez készített filmet a PostScript fájlokból, később már PDF-ből is. Az Apple az Adobe-val a DTP szülői. Az Apple gépek voltak az elsők, amellyel grafikus tördelést lehetett végezni. A nyomdák pedig az ólomszedő korból ekkor indultak el a digitális korba: a film fogadása volt az első lépés. A "levilágító stúdió" volt a kor egyik kocka-klubja, ahol grafikusok, tördelők készítették az ezer féle kiadványokat a szórólaptól a napilapba szánt hirdetésekig, tördelték az olyan réteglapokat, mint az Almalap.

Almárium

Az egyike az első hét Apple viszonteladónak. A léte Gyarmati Kálmánhoz kötődik, ő volt a Macademia harmadik alapítója. Mint a Baum mellett a másik ECRM forgalmazó, ők is jeleskedtek dtp rendszerek telepítésében. Pozsonyi utcai üzletük a széles baráti körük találkozó helyeként is működött, mindig volt kávéjuk. És eszembe nem jut azon kollégájuk neve, aki reggelire képes volt a hűtőből kivett székelykáposztát enni. Tegyem hozzá, a kor egyik vezető levilágító stúdiójában télen az erkélyen egy kisebb kifőzde becsületére is vált volna, amiből a betérő ismerőst megkínálták. Persze mind fagyott cucc volt.

MódiStúdió

Módis Péter hirdetése ma is megáll. Ő az első perctől az Almalap mellett állt, folyamatos hirdetésével támogatta a megjelenést. Nem is ragozom: klikk ide!

Mac-Informatika

Itt kicsit gondban vagyok. Volt az MTI-Informatika, egy másik az első hét viszonteladó közül, amely – neve mutatja – az MTI berkeiben jött létre. Majd onnan kivált, később (ha jól tudom) hasadt MTI- és Mac-Informatikára, ez utóbbi utódja volt az Apple Corner, a nevét Apple viszonteladó kompatibilisre módosító @Corner. A hirdetés számos viszonteladót sorol fel, ekkor próbált a hazai képviselet rendet vágni, csak adott forgalmat bonyolító cég maradhatott hivatalos viszonteladó. A klasszikus történet a győri Black Label cég volt (ha nem ők voltak, mea culpa, de ez az emlék), amely egy toner kedvezményes áráért lett viszonteladóvá.

Macdorado

A Macdorado az Almárium testvércége volt. Ismét megfakult emlékezetre hagyatkozom, amikor írom, hogy 2400 dpi-s dobszkennere volt a város egyik legjobb felbontású szkennere. Az emeleti üzletben fotóstúdió is működött.

B3: Almalap – önreklám a magunkról szóló nosztalgia bejegyzésben

A rajzon minden sokkal rondább, mint a valóságban. A Quark tördelő program volt, akkor még piac vezető, az Almalapot is Quarkkal tördeltük. A Photoshop 4, Illustrator 8 még nem Creative Cloud, de nem is CS volt, hanem az előtti – a mostani PS a 20., az Illustrator a 23. verziónál tart.

B4: Trans-Europe – a borító örökös hirdetője.

Nem csak a hátsó borítónk örökös hirdetője volt a Trans-Europe, de az Adobe hazai disztribútora is szinte az idők kezdetétől. A cégalapításról és hasonlókról itt olvashatsz. A nagyított képen jól olvashatók az árak.

* A lap úgy került a kezembe, hogy a vagy tíz éve elhagyott szerkesztőségből rám szóltak, hogy vigyem már a cuccaim, mert unják őrizni. Na jó, nem így volt, Süti (Sütő Lajos), a Macademia társ-alapítója szólt, hogy az irodaház felfedezte, hogy van egy kis szoba – anno tantermünk volt –, ahol rengeteg cuccot tároltunk, nem része a bérletüknek. Kiürítették. És (részben) el is hoztam az Almalap hagyatékát.

Apple, add vissza!

"Ha már nem működik az innováció, legalább a régi jó dolgokat nem kellene megszüntetni" – véli fordításunk alanya, a MacLife szerzője.

MagSafe
A MagSafe az egyik legjobb találmány, amióta az elektromos áram és a kábel létezik, szinte érthetetlen, hogy korábban miért nem találta fől senki. A MagSafe a Macbook (Air, Pro...) tápkábeljét mágnessel cuppantja a Machez. Ha megrántom a kábelt, akkor a kötés old. Ha a kutya, macska, takarítónő, bárki, akárki belebotlik a kábelbe, akkor nem a Macbook ír le a kábel és a gravitáció által meghatározott ívet, csak átáll a Mac tápról aksira. A mostani szipi-szupi USB-3-hoz is lehet a táp mindkét felét mágneses összekötővé alakító cuccot kapni. Ronda, viszont több százezer forintot ment meg. Ugye visszakapjuk ezt a remek megoldást, Apple?

Gombokat akarok
Régen a kütyükön fizikailag is érzékelhető gombok voltak, amiket meg lehetett nyomni, kis erővel, de érzékien érezhetően. Most képek vannak az üveglap alatt. Touchbar (Macbook Pro) meg gomb nélküli egér (Mac) meg elrejtett mama-gomb (iPad). Adjátok vissza a gombjainkat!

Fejhallgató csatlakozó
Az 1878-ban feltalált "zene csatlakozó" máig jó a zeneiparnak, akkor miért is nem jó az iPhone-nak? Az analóg tényleg halott? Majd amikor a 100 tagú cigányzenekar prímásához beugrik Jony Ive egy USB-C pickuppal, akkor. Esetleg.

Merevlemez
Igen, nehezek. Igen, sokat áramot vesznek fel. Igen, sérülékenyek. Igen, lassabbak. Viszont egy 4TB-s alig negyvenezer forint, míg az ugyanekkora SSD egy millió forintnál is drágább. A 4TB pont 16-szor több, mint az átlagos Maces SSD méret (256GB). A legtöbb gondot a háttértár szűkössége okozza, illetve az erre adott fura (iCloud direkt) megoldások. Követeljük vissza a lassú, sérülékeny, de olcsó és nagy kapacitású tárhelyeinket! A lassabb néha több!

iWeb
Amikor Steve Jobs 2011-ben bejelentette, hogy a Pages-Numbers-Keynote egyszerűségű webszájt készítő alkalmazásnak, az iWebnek annyi, arra a kérdésre, hogy akkor kuka minden iWebbel készült oldal, egyszerú "Yep"-pel felelt. Az iWeb ma is a legjobb weboldal szerkesztő lenne, még úgy is, hogy nem reszponzív, kicsi a közösségi szájt integrációja. Ha még fejlesztették volna is... [A Gonosz Almalap bátran jegyzi meg, hogy például a Pages webes szerkeszthetősége mutatja, hogy igen, lehetne iWeb.]

Adobe Creative ajánló

A Macademia Adobe viszonteladó, oktató és Adobe alkalmazásokat érintő munkafolyamatokat automatizáló vállalkozás (is). Ezért most megosztok négy érdekes írást az Adobe Creative magazinból.

Etesd a szemed!

Ne játssz az étellel! – és mi van, ha nem fogadjuk meg a tanácsot?
Tágra zárt szemekkel nézd!

AR kezdtek

Nadine Kolodziey vidáman keveri a digitális és analóg alkotóeszközöket.
Alkotások és interjú

Téli tájat rajzolunk

Két technikát is mutatunk, mellyel vektoros ábrákat textúrákkal, színekkel életre kelthetünk.
Matt Carlson (alias Plaid Mtn) irányítja kezünk.

A minimalizmus mestere

A kevesebb több! Ezt az állítást állat-rajzokkal bizonyítjuk.
Irány az állatkert!

Kína helyett India?

Az Apple számára a kínai piac növekedési szempontból a legfontosabb, amúgy értékesítésben a harmadik az USA és Európa után. Ám amíg ez utóbbi kettőben a törvények egyenlő pályákat és egyenlő esélyeket biztosítanak a résztvevőknek, addig Kínában lejt a pálya a hazai cégek felé, a Trump indította vámháború tovább nehezíti az Apple és más amerikai cégek helyzetét.

A négy pötty az adott gyártó helyezését mutatja az elmúlt négy évben, fent az első, alul a tizedik. A jobb hasáb pedig a tavalyi év válaszmegoszlása, az első öt színkóddal, a szürke a többi cég.

És ha a Huawei épp az aktuális ellenség – okkal vagy ok nélkül – az USA-ban (és szövetségeseinél), akkor mérete alapján az Apple remek válasz lehet a kínai pártállam számára. Gondolom, mindenki tudja, hogy a Huawei pénzügyi vezetőjét, a cégalapító lányát az USA kérésére Kanada őrizetbe vette – mire pár kanadai kínai előzetesbe került. A Huawei-jel szemben megfogalmazott vád hasonlatos a ZTE-t érthez, eszközeivel a kínai állam számára kémked, szolgáltat adatot.
Ennyi politikai háttér-skicc szükséges ahhoz, hogy értsük, miért mondta nemrég Tim Cook, hogy akár el isgondolkodhatnak a kínai gyártás Indiába költöztetéséről – ami persze nem annyi, hogy két Macbookkal a hónunk alatt felülünk a Peking-Bombay Mumbai járatra.

Ha Kína a csöbör, akkor India a vödör
Mert hogy Indiában sem megy úgy az Apple-nek, ahogy szeretné. Az Apple telefonjai, tabletei egész egyszerűen hidegen hagyják India lakosságát. Az Apple piacrészesedése egy számjegyű, ha kerekítünk, ha nem, akkor egynél egy hajszállal kevesebb. De a legjobb becsült adat szerint sem több három százaléknál. Pedig volt Indiára brandelt SE, fejlesztő iroda, kormányzati szintű megállapodás, minden.
Az elemzők egybehangzó véleménye szerint az Apple árai nem India kompatibilisek, azaz drágák. És – mily meglepő – India is a saját mobil-fejlesztőit, -gyártóit pártolja.
A "hazai gyártás" persze adhat lendületet az értékesítésnek (áthallással: a mi autónk), ami egy Kínából menekülő kármentést megszépíthet – de nem hiszek benne, hogy az Apple-nek így sikerülne a piac bevétele Indiában – meghatározó részesedés kivívása. Ha menne Kínából – ami gazdaságilag sem Kínának, sem az Apple-nek nem érdeke momentán –, akkor előbb jönnek szóba az ázsiai kis-tigrisek (Indonézia, Vietnam, Fülöp-szigetek...) a diverzifikált, de összeségében majdnem Kína vagy India méretű piaccal.
És Afrika?

Jönnek a hírek? :: iOS Apple News app

Az iOS Apple News alkalmazás hír-gyűjtő program, mások híreit próbálja meg megfogalmazott és vélt vágyainknak megfelelő válogatásban elénk tárni. A News jelenleg csak az USA-ban, Egyesült Királyságban és Ausztráliában érhető el. Akkor miért is beszélünk most erről az alkalmazásról? Azért, mert kipróbálhatjuk, ha akarjuk.

A News remekül tükrözi az amerikai világképet, az említett két angolul beszélő ország még létezik, aztán a nagy semmi. Persze ez nem a News hibája, az csak a hírforrásokat dolgozza fel. Persze feldolgozhatná a Heves-megyei Hírlapot is... Én a News helyett inkább a Flipboard-ot használom, neki nagyobb az Amerikán kívüli merítése.

Külföldön olcsóbb a Mac? (2019/1)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!

Jelmagyarázat
A sötétzöld a legjobb, a sötét piros a legrosszabb ár. E két szélsőérték közt Macenként öt egyenlő nagyságú árkategóriát hoztunk létre.

Cégeknek
Mert mi visszaigényeljük az áfát, ezért a nettó árral számolunk.

Magánszemélyek
Mert mi fizetünk áfát is a Mac után.

Mac-index
2016-ban nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel ötször annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint. (A Google-térképes megjelenítés csak a blogon mutatkozik meg.)

Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve).

Merre halad a világ?

A világ továbbra is a Nap körül kering. A következő gondolatfoszlányok hatnak e blog bejegyzéseire.

• Tim Cook egyre gyakrabban beszél a személyes adatok védelmének szükségességéről. Legutóbb az arcfelismerő és azonosító technológiák kormányzati (szövetségi szintű) szabályozásának szükégességről értekezett. Szerinte a tech cégek önszabályozása nem működőképes.
• A Microsoft egyik vezetője szintén szövetségi szabályozást tartana megfelelőnek a személyes adatok kezelésével kapcsolatban. Indoka – nem meglepő módon – a cégek önszabályozása erre nem megoldás.
• Az IT óriások (Apple, Amazon, Google, Microsoft, Facebook, Netflix, Baidu, Alibaba, Tencent) multivállalatok, amelyik ügyesen használják ki, hogy számos országban vannak jelen akár adózási, akár jogi szempontból. Amíg nincs Föld szintű jogszabályozás, addig ezek a cégek megfoghatatlanok.
• A cégeket a proft szerzés hajt. A gazdagodni vágyás hajtja a részvényest, aki rákényszeríti minél nagyobb profitra a cégeket. A II. Világháborút követően a cégek valódi felelősség-vállalása (CSR* – corporate social responsibility) eltűnt a profit maximalizálással.
• Amerikai szokás(?), hogy az, akinek az átlagon felül jut, az valamilyen – neki tetsző – formában visszajuttatja a társadalomnak: Guggenheim Múzeum(ok), Carnegie Hall, Bill & Melinda Gates Foundation, Laurene Powell…
• Elizabeth Warren (demokrata, Massachusetts) szenátornő törvény-javaslat tervezetében a világvállalatokat (adott árbevétel felettieket) olyan adóval súlytaná, amelynek bevételét az adatvédelem és vidéke terület ellenőrzésére, fejlesztésére fordítanák.
• Az EU „púposkodása“ után az Apple 14,3 milliárd euró adót fizetett be az ír költségvetésbe. Pedig az írek és az Apple együtt(!) küzdött ennek elkerüléséért.
• Az USA nemrég eseti kedvezményes adót ajánlott a milliárdos összegeket külföldön parkoltató cégeknek, ha azokat hazaviszik és otthon befektetik.
• „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka“ – írta Lenin, bár ő akkor még nem pont a világcégekre gondolt.

* CSR ügyben ajánlom a téma hazai evangelistáját, Lakatos Zsófit

SubEthaEdit, SSH, fax – Almalap, tizenöt éve

Előfordul, hogy beletúrunk a múltba, esetünkben az egyszervolt Almalap régi számaiba, hogy szórakoztató írásokat olvassunk olyan vicces dolgokról, mint a fax kezelése Macintoshon, vagy képek áttöltése iPodról Macre. Ami meglepő, hogy sok elfeledett tudás mellett máig érvényes írások is akadnak. Ilyen a SubEthaEdit – amely messze megelőzte korát, viszont még mindig létezik up-to-date verziója.

Elementáris szerver globális használatra
Az Adobe november végén megjelentette az Acrobat Elements Servert, ami lehetővé teszi a munkaállomások Acrobat-használatát anélkül, hogy minden egyes gépre telepíteni kellene hozzá kliensprogramokat. Egyszerű, könnyen átlátható és jól karbantartható rendszert alakíthatnak így ki a nagyvállalatok. Az Elements ára 28 000 óvdollárnál kezdődik egy ezer felhasználós licencnél, vagyis 28 dollárba kerül munkaállomásonként. (Vajon hány ekkora cég van hazánkban?) Egyelőre még csak angol nyelvű változatot adtak ki belőle.

Rendezvous a Párduccal
A Párduc fedőnevű Mac OS X 10.3 számos olyan képességgel bír, amely a szem előtt rejtve marad, ha a felhasználó az Apple hivatalos oldalait látogatja. A most következő apró élelmesség nem az oprendszer hibája, vagy valami hátsó kiskapu, inkább egy méltatlanul nem közzétett lehetőség, amely meglódíthatja fantásziádat.

Faxoló Párduc
A Panther új életet lehel a Mac modemébe. Még ha nem is használod telefonos alapú internetszolgáltatásra, beépített faxnak akkor is alkalmas. És ugye a szó elszáll, az írás megmarad. A legbikább MacvOS X-be be lett építve a hármas számú faxtámogatás is, ezért nem szükséges más szoftvernek kisegítenie a Panthert. Bármely, nyomtatót kezelni tudó program alól fennakadás nélkül alkalmazható ez a szolgáltatás.

Együtt dolgozunk
A három informatikát tanuló diák alapította The Coding Monkeys (Kódíró Majmok - na, ez sem semmi cégnév) első műve a SubEthaEdit - a cégnévválasztásra remélhetőleg nem használták fel a teljes kreatív képességüket, de ez a progi név, áhhh. A netről letölthető potomságot feltelepítve remek szövegszerkesztőt kapsz.

Indítóelemek Mac OS X alatt
Ezeket az elemeket Indítóelemeknek hívják, amelyek könyvtárkötegek. Adott mappában megfelelő fájlok találhatóak.

Hieroglifák előnyben
A kéretlen levelek, a lopott személyazonosságok korában senki nem vitatkozik arról, hogy a személyes adatok védelme fontos.

Fényképeket az iPodra!
"Innen ingyen van!" - gondolja a fotós, és nyomja, nyomja, nyomja az exponáló gombot, hiszen a rossz fotókat törölni lehet, hogy tárhely szabaduljon fel. A hagyományos filmes géppel eltanult megfontoltság, gondosabb képkompozíció elfelejtve. Hamar, a gondoltnál sokkal hamarabb telik meg a memóriakártya. Mit lehet ilyenkor tenni?

Nagyképű könyvtárak lekezelése
Ismerős probléma, hogy a képnézegető és egyéb képkezelő programok erősen lelassulnak, ha nagy fájlokat tartalmazó könyvtárba kukkantanak be, és ha már megírtuk a CD-t, hosszú percekig keresgélhetünk benne, míg elővarázsoljuk a szükséges adatot. Sajnos az iPhoto2 is ezzel a problémával küszködik, és mióta a négy megapixeles (vagy még jobb felbontású) kamerák betörtek mindennapjainkba, nem nagy művészet rogyásig pakolni a winchestert fotókkal, filmekkel. Szerencsére van néhány trükk, amivel ezt kivédhetjük.

Fotóalbum könnyen és gyorsan avagy a Photoshop 7 és az AppleScript
A Photoshop 7 egy elegáns kis beépített funkciójával jelentősen megkönnyíti dolgunkat: az "Actions" szolgáltatásával automatizálni tudjuk a hosszadalmas folyamatot. Ezzel az egyszerű trükkel különböző módosításokat hajthatunk végre a fotókon, miközben Macünk eltárolja a fájlokat. A program ezután automatikusan elvégzi ugyanezeket a módosításokat a többi kijelölt fájlon is. Színkorrekció, sötétítés-világosítás, szélek lemetszése, stb. Mindent be lehet állítani, amit egyébként fáradságos és mérhetetlenül unalmas munkával az összes képen egyenként kellene végigcsinálni.

Quark, a PDF és a Star Trek avagy: Dezintegrálódott a betűkészletem útközben
Nekem a Quark névről először mindig a Star Trek - Deep Space 9 egyik szereplője jut eszembe: a furmányos, kapzsi kis ferengi. Csak a második helyen ugrik be a kiadványszerkesztő program… Pedig igazán nem vagyok elborult Trekker, viszont gyakorlott tördelő vagy szerkesztő sem. Talán ezért fordult elő, hogy a dokumentumomban használt szép, kacifántos betűk egyszerűen eltűntek a sok oda-vissza konverzió, desztillálás, meg egyebek után. (Pont úgy, mint amikor az egyik számítógépen elkészített meghívólevél különleges betűi helyett a másik számítógépen csak Arial jelenik meg.)

Enfocus, a nagy túlélő
Az Enfocus igazán mozgalmas évet tudhat maga mögött. Nem csak a régi termékeiket újították meg, de számos új projektet is nyitottak. Ilyen például a CertifiedPDF.net, amely a kliensek és a nyomtatók közt biztosít jó kapcsolatot. Az Enfocus emellett megszenvedte látnoknak is beillő alapítója kilépését is: Peter Camps múlt télen vált meg a cégtől. Az Adobe, a nagy ellenfél, épp ekkoriban dobta piacra az Acrobat 6-ot.

New York Soho - Vespa - Mac
Isten hozott a Vespa Soho-ban, az első Vespa márkakereskedésben NewYork városában. Ez egy gyorsan gyarapodó üzlet, amit egy fiatal pár vezet - és mindezt teljes egészében Macintosh gépeken teszik. Miért döntött úgy Zach és Wen Schieffelin, hogy szembeszáll a konvenciókkal, és üzletük minden porcikáját Macintosh gépeken vezérli?

Hírek a Mac környékéről
Ingyenes Acrobat Pro! :: Kamu az amnesztia? :: EtherShare :: Xpress- és InDesign-konvertálás aranyárban :: A Global Graphics halad a korral

Boldog karácsonyt!

A képen (érdemes a blogon rákattintani, hogy eredeti méretében lásd) három Apple-ös dolgot rejtettünk el. Épp annyira voltunk kreatívak, mint amennyire innovatív az Apple idén. Mindenkinek kellemes ünnepeket kívánunk!

Hang eseményhez rendelése – Azok a 90-es évek III.

A pontos típusára már nem emlékszem annak a Macnek, ami történetünk főszereplője, de ha tippelnem kellene, akkor a PowerBook Duo 270c-re tennék. Ez a gép volt az akkori Maces ügyvezetői álom, státusz-szimbólum meg ilyesmi. Színes 640x480, 240MB merevlemez, 4-32MB RAM és alig két kiló. Ára csillagos égben.

A történetek a 90-es évek derekán játszódnak, amikor a viszonteladók egyre több céghez, vállalkozáshoz, állami intézményhez jutottak el. A gép bemutatása során éltek az Apple kínálta grafikus lehetőségekkel, és a folyamatosan javuló hang generátorral is.

Zrínyi Miklós Akadémia
Az egyik demo a Zrínyi Miklós Akadémián volt. Három-négy Maces hálózaton mutatták be, hogy lehet Macintosh-sal repülés-irányítást végezni. A kijelzőkön radarképek – a szoftver épp szabadult a Cocom-lista alól –, a padsorokban állukat leejtett ezredesek, repülők és pár pizsamás is. Ők eddig egy kör alakú izét bámultak, amin zöld pontok villódznak, itt meg térkép felett mozognak a számos azonosítót cipelő repülőgép jelek – mint a flightradar24.com napjainkban. A gépekre tolva az egeret a Mac bemondja az adatokat! Teremben hörgés...
A Mac bármelyik funkcióját képes hangosan bemondani – ez jó. Az még jobb, hogy bármelyik hang, effekt, zaj lecserélhető, ahogy például a Mail > Beállítások > Általános > Új levél hang. Akkor lecserélhető volt a Mac indulási hangja, a hiba hangja (Rendszerbeállítások > Hang), a töltő csatlakozás hangja, a bármi hangja.

Katolikus Érseki Hivatal
Szinte biztos, hogy nem ez volt a pontos név, de a lényeg igen, hosszú kapcsolat keresés után sikerült utat találni a legnagyobb magyar egyház egyik megyéjének vezetőihez. Noha maga az vezető nem volt jelen, hat-hét fontos döntéshozó, magas egyházi tisztségviselő igen.
Üzletkötő kollégánk – nevét fedje a felejtés jótékony homálya – nagy lendülettel mutatja be, mi mindent tud a Macintosh. A gép körbejár, sikert arat és kezd lemerülni, akkoriban a két óra is nagy szó volt. Kollégánk előveszi a tápot, 220, csatlakoztatja a Machez. Amely ekkor teljes hangerővel a legalpáribb tiroli-nadrágos pornó hangját kezdi magából ontani. Egyháziak arcán döbbenet. Tápkábel – de a Mac addig játssza a hangot, amíg a hangfájl tart.

Utóhang
Vert seregek megtérnek a cégbe, ahol kaján mosolyú kolléga fogadja őket, tegnap ebédszünetben ő cserélte le a töltés hangját... Percekkel később az ex-kolléga búcsúztatása.

Mekkora Apple rajongó vagy?

A Mac|Life magazinban megjelent nyolc kérdéses teszt. Én 5/8-dal végeztem.




Ha nem lenne a videó elérhető – köszi egymással jól együttműködő alkalmazások és szájtok –, akkor klikk ide vagy ide.

Az Apple a Teslát

Nem fogja megvenni – szerintem. Pro- és kontra számtalan érvet lehet felsorolni, kezdve az Apple irdatlan készpénzállományától a Jobs és Musk között húzott párhuzamig.

Tim Cook (balra), Safra Catz (középen, Oracle másod CEO) és Elon Musk (jobbra).
A képen épp a megválasztott Donald Trumpot hallgatják a New-yorki Trump Towerben.
Fotó: Albin Lohr-Jones/Pool via Bloomberg

Talán Peter Drucker valamelyik könyvében olvastam (Park Kiadó még az ezred-forulón és előtte), hogy a pénzügyi befektetők számára jó jel, amikor egy ifjú titán cég (újmagyarul: startup) prezentációján, bemutatkozásán, befektető kereső útján azt látják, hogy a csili-vili előadások, prezentációk, rém talpraesett vezetők közt akad egy farmernadrágos, körmét rágó ürge, aki csak testében van jelen az említett eseményen, de közeben rajzolgat (nem, nem Facebookozik, mert az már akkor még nem is volt, de ha lett volna, akkor sem). Azért jó jel, mert az mutatja, hogy a cég vezetésében nem csak kifelé forduló akad (Apple: Steve Jobs), hanem befele forduló is (Apple: Steve Wozniak) – ez kiegyensúlyozottságot jelent, meg ilyesmik.
Ha az Apple a Teslát ... és ha ... akkor lenne egy Tim Cook és egy Elon Musk. A Tesla (felejtsük is el: Apple Car) nyerne Tim Cookkal, aki úgy rendbe szedné a termelési láncot, hogy annak messze földről járnának csodájára. Cookról, amikor még Jobs mögött a második ember volt, az a hír járta, hogy fejből tudja a harmadik beszállítóig, hogy melyik mikor mit honnan hova mennyiért hányszor mióta. Már csak azért is tudta, mert ő (az ő vezetésével) rakta össze. Ez az erőssége. És hiába is várjuk tőle az innováció leghalványabb szikráját is.
Szikrázni ott lenne Musk – csak győzzék követni. Musk - útját csillagok helyett a Pay-Pal, Tesla és SpaceX jelzi – sziporkázik, ő ebben jó, a megvalósításban viszont: nagyon nem. De az Apple Jobs edzette szervezete még emlékezhet a hétvégére szobájukba zárt fejlesztőkre, az egy éves meló után kikukázott mobiltelefonra (pre-iPhone), talán az egyetlen nagyvállalati szervezet, amely képes követni egy Muskot.
Amúgy szép küzdelem volna egy Cook vs. Musk. Legyőzi-e az innováció a konvenciót vagy a megújított nagyvállalat-vezetés apró lépések kompromisszumaként megfojt minden újítást, de legalább addig formálja, szakérti, hozzászólja, amíg tök mássá lesz.

Szerintem nem veszi meg. Kár. Talán.

Lemezkezelő :: Disk Utiliy

Ma egy olyan alkalmazásról beszélünk ismét [1] [2], amelyet ritkán, vagy talán soha sem kell használnunk. Olyan, mint a Tűzoltóság. Akkor örülünk, amikor ülnek a laktanyájukban a tűzoltók, kártyáznak vagy épp alszanak*. Annak soha sem örülünk, ha dolgoznak – annak igen, hogy vannak. Na, ilyen a Lemezkezelő is, amellyel háttértárakat, USB-memóriákat formázhatunk, törölhetünk, particionálhatunk. Aki most nyitja meg először, óvatosan.

A Lemezkezelőt akkor vesszük elő, ha egy külső merevlemezt, USB-t le kell formázni, hogy a Mac lássa, tudjon rá írni. A legtöbb Windows barát lemez NTFS, a Mac HFS+, illetve pár oprendszere APFS formátumú. Ha olyan merevlemezt szeretnénk, amelyet mindkét oprendszer ír és olvas - lehet rá menteni és megnyitni róla –, az ExFAT vagy FAT32 formátumot kell használni. Bővebben erről itt olvashatsz >>>

A Lemezkezelőt akkor vesszük elő, ha gond van a jogosultsággal, fájlok megnyitásával és bátrak felkészültek vagyunk. A megfelelő kötet kiválasztása után az Elsősegély (First Aid) ikonra kattintva a Mac végignézi a teljes lemezt, és amit tud, kijavít, amit nem, azt jelzi.

A Lemezkezelőt akkor vesszük elő, ha egy lemezt fel szeretnénk osztani több kötetre, azaz particionálni szeretnénk. A Windowsos világban szokás volt, hogy az oprendszert és a saját adatainkat külön lemezre tesszük, ha egy nagy (1TB vagy több) merevlemezünk van, akkor azt osztjuk fel oprendszer és adatok közt.

* A tűzoltó oltja a tüzet, a katasztrófavédő meg védi a katasztrófát – véli a nem politizáló Gonosz Almalap.

Én így telepítek!

Macre rém egyszerű alkalmazást telepíteni, ez alól csak a magyar államigazgatás alkalmazásai a kivételek. A többi alkalmazás esetén letöltöm, egyet-kettőt kattintok, fájlt mozgatok, majd használom. Ja, és ami már nem kell, azt kidobom. Mert szeretem a Macem!

1. Megszerzem az alkalmazás

Ha az App Store-ból töltök le alkalmazást, akkor a Launchpaden látom, hogy a kis kék csík szépen növekszik – persze ehhez tudnom kell, hogy hol a Launchpad. Aki nem dobta ki a kis rakétás (nem kimdzsungilt ábrázolja, hanem dagadt rakétát) ikont a Dockból (ha nem, akkor jobbról a második lesz!), akkor látod a letöltést. Ha weboldalról töltesz, akkor a böngésző mutatja, hogy a letöltés még tart.

2. Letöltések mappa

A letöltött fájlt – ha csak ismét nem gondoltuk másképp, mint ahogy az Apple jónak véli – a Letöltések mappában találjuk. Általában ilyen az ikonjai is, mint a képen. Persze a fájlnév is elég árulkodó lehet. Sokat segít, ha a Letöltések mappát rendben tartjuk, elpakoljuk az ide letöltött fájlokat.

3. Letöltött fájl kicsomagolása

A Letöltések mappában rákattintunk a letöltött, összetömörített fájlra és követjük a kijelzőn megjelenő kéréseket. A legtöbb esetben nincs ilyen, csíkok jönnek-mennek, és előbb utóbb a következő fázishoz jutunk. A kérdések néha kimondottan marketinges, email-cím vadász kérdések, esetleg a szoftver fejlesztő másik alkalmazását kínálják "csak most, csak neked, csak itt".

4. A Telepítés

A Macen a telepítés fájl-mozgatás. A programot (képen Skype, balra) át kell húzni az Alkalmazások mappába (jobbra), ezt mutatja a nyíl. Aki itt duplán kattint a Skype-ra, az el is indítja az alkalmazást. Ám tapasztalni fogja, hogy a Skynpe nem nagyon jegyez meg egyéni beállításokat, makrancos. Ennek az az oka, hogy itt a Skype még nem az SSD-n van, hanem egy virtuális lemezen > lásd az XXX pontot! Ráadásul amikor ezt a virtuális lemezt kidobod, akkor az alkalmazás is elérhetetlenné lesz.

Hogy tudod ellenőrizni, hogy helyesen telepítettél egy alkalmazást? Ha megtalálod az Alkalmazások mappában, akkor minden rendben.

Aki biztosra megy, az az Alkalmazás mappából nyitja meg az alkalmazást.

5a. Első indítás

Az első alkalom mindig különleges – tudjuk ezt az életből. Egy újonnan telepített alkalmazás nem is indul el, a Mac rákérdez, hogy tényleg, valóban, ezt az ekkor erről a honlapról letöltött alkalmazást tényleg el szeretnéd indítani? Ez újabb akadály a véletlen alkalmazás telepítés és indítás kivédésére. Ha csak kicsit is bizonytalanok vagyunk, inkább kérjünk segítséget!

5b. Első indítás

Ha olyan webhelyről töltöttem le az alkalmazást, amelyről még soha, a Macem nem tartja biztonságosnak, így megtagadja az elindítását. Igen, az alkalmazás nem indul el (és pont). Mit kell ilyenkor tenni?
Megnyitjuk a Rendszerbeállítások > Security fülét. Pirossal jelölt részen dönthetünk az alkalmazás sorsáról. Ha egy alkalmazást beengedünk, akkor az a webhely, ahonnan letöltöttük, kvázi biztonságossá lesz a Mac számára.

6. Rendrakás

Hurrá! Fut a progi! El is felejtünk mindent – klasszikus: csapot, papot és a vers szerzője –, pedig lenne még egy percnyi meló. A rendrakás. A telepítés után gyakran találunk ilyen ikont az Íróasztalon, húzzuk a kuka helyére! (Ezzel azt is megoldjuk, hogy az alkalmazást ne az Alkalmazások mappából indítsuk.) Keressük meg a Letöltésekben a letöltött telepítő fájlt és dobjuk ki a kukába! Ez sokat fog segíteni, nem lesz 34 darab skype.dmg a mappában, mi több, helyet szabadítunk fel az SSD-n.

7. Ügyesek vagyunk!
Taps. Meghajlás. Jobb kézzel bal váll veregetés.