Zöld szemű szörnnyel magában élő ismerős meséli, mit is fed a fenti cím. A "személy" táskája aljára vagy gépkocsijába elrejtenek egy csontra töltött iPhone-ot, majd azt a "Find my iPhone" szolgáltatással követik. A szolgáltatás ára: 10eFt/óra plussz(!) iPhone bérleti díj (200eFt) - hátha a "személy" megtalálja, de hozott iPhone-nal vagy iPod touch-csal is hajlandók dolgozni. Pff. Hogy klasszikust idézzünk:
"Hozott szalonnával egérírtást vállal özvegy Varsányiné!"
2011. október 28., péntek
2011. október 27., csütörtök
A pécé utáni idő
A Steve-ről szóló könyvet lapoztam, azt a részt, amelyben a pécé utáni időről, a post PC korszakról beszél. Szerinte ugyanis eljött ez a kor. Persze hallottam ezt valamelyik beszédében is, de akkor átsiklottam felette. Viszont, ismerve a stevei hozzáállást, nem azt kell gyártani, amire piaci igény van - ezért a piackutatás kidobott pénz -, majd Ő megmondja, hogy mire van igény. Igazolásul: Apple II, Macintosh, iPod, iPhone és iPad. Ha Steve ismét látta a jövőt, akkor a pécé korszaknak vége.
Ha igaza van, akkor az Apple-nek fölösleges olyan nagy tudású operációs rendszert fejlesztenie, mint a (Mac) OS X, bőven elég az iOS. Az Apple-nek pécé utáni eszközökre - iOS eszközök - kell koncentrálni, nem a Macre (hangos sírás a sarokból). Az Apple-nek, amelyet szoftver-fejesztőnek (is) deklarált Jobs, nem olyan profi alkalmazásokat kell fejleszteni, mint a Final Cut Pro 7, hanem olyat, mint a Final Cut Pro X.
A rémhír tár tartós eleme, hogy nem lesz Mac Pro, hogy nem lesz új Logic. A fenti fonalon haladva: így lesz.
Ha igaza van, akkor az Apple-nek fölösleges olyan nagy tudású operációs rendszert fejlesztenie, mint a (Mac) OS X, bőven elég az iOS. Az Apple-nek pécé utáni eszközökre - iOS eszközök - kell koncentrálni, nem a Macre (hangos sírás a sarokból). Az Apple-nek, amelyet szoftver-fejesztőnek (is) deklarált Jobs, nem olyan profi alkalmazásokat kell fejleszteni, mint a Final Cut Pro 7, hanem olyat, mint a Final Cut Pro X.
A rémhír tár tartós eleme, hogy nem lesz Mac Pro, hogy nem lesz új Logic. A fenti fonalon haladva: így lesz.
2011. október 26., szerda
Steve Jobs könyv
Tegnap letöltöttem iPadre, beleolvastam. Félóra után félretettem, és azon gondolkodtam, hogy valóban érdekel-e Steve _magán_ élete, ami - tudjuk - messze nem példás. Szeretném a magamban felépített - jó, legyen, rajongói - képet ledönteni. Biztos szeretném tudni, hogy Lisa anyját hogy hajtotta el? Hogy tette lapátra a MobileMe fejlesztő-csapat vezetőjét nagy nyilvánosság előtt (ebbe beleolvastam...). Kicsit sem hiszem, hogy eszményi cégvezető lett volna, vagy pont annyira volt eszményi, amennyire jó családapa. Olyan érzésem van, mint amikor kimentünk jó pár éve Bécsbe megnézni a Stonest, vagy a BS-ben (ha ott volt) McCartneyt, vagy bármely olyan sztárt, aki akkor nem járt itt, amikor rajongó(?)jává szegődtünk (Bowie, U2 - ki ne maradjon). És amikor látjuk, már túl van a hatvanon - bár amit a színpadon csinál, az olyan, mint amit csak a filmeken láttunk ... szóval utánlövés. (Nagyon személyesen írhatnám, hogy Feró, Fecó vagy Lóri - Rice, Korál vagy Móóbil - nekem az marad, ami az induláskor volt - az Eddának is az első pár lemeze az Edda számomra, ezeknek az idoloknak az önlebontását akarva-akaratlanul láttam.
Szeretném szándékkal lebontani Steve-t?
Szeretném szándékkal lebontani Steve-t?
2011. október 25., kedd
Lion könyv
A kiadóm - Perfact - másként gondolja. Szerinte a Lion könyvben az egyes menük, parancsok első előfordulásakor az angol megfelelőt zárójelben oda kellene biggyeszteni. A Photoshop esetén ugyanis a felhasználók egyrészt szeretik, ha a program angolul beszél, de kézikönyvet magyarul olvasnak. Ha a könyvben csak magyar menük és parancsok lennének, akkor bizony ... néha gondban lennének az olvasott és a kijelzőn látott összepárosításakor.
Szerintem meg aki magyar könyvet olvas a Lionról, az használjon - legalább az olvasás idején - magyar operációs rendszert is. Ha annyira-annyira fluentli inglis, akkor meg remek angol könyvek vannak az Oroszlánról. Avagy legyen két macskává (Oroszlánná), és játsszon magával a gépen, egyikük legyen magyar nyelvű felhasználó, másikuk meg angol.
Szerintem meg aki magyar könyvet olvas a Lionról, az használjon - legalább az olvasás idején - magyar operációs rendszert is. Ha annyira-annyira fluentli inglis, akkor meg remek angol könyvek vannak az Oroszlánról. Avagy legyen két macskává (Oroszlánná), és játsszon magával a gépen, egyikük legyen magyar nyelvű felhasználó, másikuk meg angol.
2011. október 24., hétfő
Eszter mondja: iCal
Nincs is mit írni, mondasd ki Eszterrel azt, hogy iCal. Vagy iCloud. Vagy iTunes. Vagy iPhoto. Jelöld ki ezt a bekezdést, és olvastasd fel Eszterrel.
Cupertino, we have a problem!
Cupertino, we have a problem!
2011. október 22., szombat
Felhőjáték
Az iCloud öröm, az kevésbé, hogy csak a Lion/iOS 5-tel megy. Persze a fejlesztő mindig a legújabb szoftverek együttműködésére koncentrál, bár ezek önálló és közös hibátlan működéséért még véletlenül sem vállal garanciát.
Káosz
Ám elérve a Lion könyv iChat fejezetéhez, kezd a rendszer átgondolatlannak tűnni. Az OS X alatt a Címtár (AddressBook), az iCal (ez gondolom azért maradt angol, mert védett név) és a Mail volt a felhős (MobileMe) alkalmazás, ezek mellé volt az iChat, mondjuk a prompt kapcsolattartáshoz. A Lionban egyrészt a Címtár és az iCal iOS külalakúvá vált, ez lehet trend, bár kilóg a többi alkalmazás külalakja közül - ez (szerintem) user-user számára nem előnyös. Az iCal Emlékeztetők (Reminders, To-Dos) iOS alatt nem az iCalben találhatók meg, hanem a Reminders alkalmazásban. Az iChat videó-csetét az OS X-ben a FaceTime-mal fejelte meg az Apple. És hogy a káosz kerekebb legyen, bár átváltottál MobileMe-ről iCloudra, az OS X alatt számos szolgáltatás MobileMe belépéssel érhető el. Vagy azzal is.
A Lion alatt vagy a Rendszerbeállítások alatt - vagy telepítéskor - megadod az iCloud azonosítód, és akkor ezzel találkozol, ha engedélyezted a Mailben, az iCalben és a Címtárban. Ha viszont átugrottad ezt a telepítéskor, és nem a Rendszerbeállításokkal kezdted az életed, akkor a nevezett alkalmazásokban rendre belogolhatsz iCloud névvel - ha mindig tiszta az erre vonatkozó Alkalmazás > Beállítás > Fiók (néha más) ablak. Persze az iChatbe MobileMe-sként kell bejegyezned magad (@mac.com vagy @me.com). A páverjúzer pedig a Keychain iCloud tanúsítványán röhög, amely MobileMe névre hallgat, de a belsejében az Apple .Mac tanúsítványáról esik szó.
Átlát
A zseni igen. Értem, hogy az OS X és az iOS összeolvadni készül - ennek jó voltáról egyre kevésbé vagyok meggyőződve. De legyen, ez az Apple célja. (Vagy veszek sok Apple részvényt, vagy - nem.) De akkor a megcélzott felhasználó-felhasználó számára remek volna, ha az összes eszközén (Mac, iPad, iPhone, iPod touch) azonos nevű alkalmazásokkal találkozna. Jó volna, ha az adott alkalmazás ugyanazt tudná Macen, neten és iBármin. Jó volna, ha - a lehetőségek függvényében - azonos felület, azonos ikon, gomb ... elrendezés lenne. Mert ez most nincs így.
Káosz
Ám elérve a Lion könyv iChat fejezetéhez, kezd a rendszer átgondolatlannak tűnni. Az OS X alatt a Címtár (AddressBook), az iCal (ez gondolom azért maradt angol, mert védett név) és a Mail volt a felhős (MobileMe) alkalmazás, ezek mellé volt az iChat, mondjuk a prompt kapcsolattartáshoz. A Lionban egyrészt a Címtár és az iCal iOS külalakúvá vált, ez lehet trend, bár kilóg a többi alkalmazás külalakja közül - ez (szerintem) user-user számára nem előnyös. Az iCal Emlékeztetők (Reminders, To-Dos) iOS alatt nem az iCalben találhatók meg, hanem a Reminders alkalmazásban. Az iChat videó-csetét az OS X-ben a FaceTime-mal fejelte meg az Apple. És hogy a káosz kerekebb legyen, bár átváltottál MobileMe-ről iCloudra, az OS X alatt számos szolgáltatás MobileMe belépéssel érhető el. Vagy azzal is.
A Lion alatt vagy a Rendszerbeállítások alatt - vagy telepítéskor - megadod az iCloud azonosítód, és akkor ezzel találkozol, ha engedélyezted a Mailben, az iCalben és a Címtárban. Ha viszont átugrottad ezt a telepítéskor, és nem a Rendszerbeállításokkal kezdted az életed, akkor a nevezett alkalmazásokban rendre belogolhatsz iCloud névvel - ha mindig tiszta az erre vonatkozó Alkalmazás > Beállítás > Fiók (néha más) ablak. Persze az iChatbe MobileMe-sként kell bejegyezned magad (@mac.com vagy @me.com). A páverjúzer pedig a Keychain iCloud tanúsítványán röhög, amely MobileMe névre hallgat, de a belsejében az Apple .Mac tanúsítványáról esik szó.
Átlát
A zseni igen. Értem, hogy az OS X és az iOS összeolvadni készül - ennek jó voltáról egyre kevésbé vagyok meggyőződve. De legyen, ez az Apple célja. (Vagy veszek sok Apple részvényt, vagy - nem.) De akkor a megcélzott felhasználó-felhasználó számára remek volna, ha az összes eszközén (Mac, iPad, iPhone, iPod touch) azonos nevű alkalmazásokkal találkozna. Jó volna, ha az adott alkalmazás ugyanazt tudná Macen, neten és iBármin. Jó volna, ha - a lehetőségek függvényében - azonos felület, azonos ikon, gomb ... elrendezés lenne. Mert ez most nincs így.
2011. október 20., csütörtök
FaceTime
Tegnap a Lion könyv kapcsán kipróbáltam a FaceTime-ot, de nagyon nem estem hanyatt tőle. Mások viszont istenítik. Itt az idő, hogy a kedves blog-olvasó egy gyors kommentben jelezze, igen vagy nem, használja vagy nem, szereti vagy nem, "must have" vagy felejtős. Előre is kösz!
2011. október 18., kedd
Lion könyv 5. Címtár
Igazán vidám percekhez érkeztünk el a Címtár kapcsán. A (névjegy) kártyára rögzíthetjük az illető kapcsolatait is a Kapcsolódó neveknél. Ez lehet: apa, anya, szülő ... tudom, hogy száguld az orvostudomány, de ha valaki nem apja és nem anyja, az hogy lehet szülője - ha csak nem nevelőszülőkre gondolnak. Amit az akkora nagy píszíség miatt nem hinnék. (Ahogy Steve Jobs esetében is mindig elhangzott, hogy nevelőszülei, pedig gyerekkorától kezdve Jobsék nevelték fel.) A honosítás még egy szépséget kínál a család esetében, megkülönbözteti a fiú- és lánytestvért (vö. brothers and sisters). Ebben gazdagabb az angol nyelv, viszont a magyar öcsém-bátyám és hugom-nőverem (Napfivér, Holdnővér) esetében nem. Ennyit a Címtárról.
2011. október 17., hétfő
Lion 101 vizsga
A nyár közepén bemutatott Lion hivatalos képzései végre elkezdődhetnek, az Apple-nél sorra újítják meg vizsgáikat a hazai oktatók (is), a hétvégén Nagy Keve és Rédey Laci ugrotta meg a kívánt magasságot (ha ezt más oktató is megtette, szívesen hírt adunk róla). Ez azt is jelenti, hogy meghirdettük az első hivatalos Lion kurzusokat!
2011. október 16., vasárnap
Lion könyv 4.
"A kukát biztonságosan törölni!" - lokalizációs szakemberek, induljatok! Bár másutt mindenhol ürítik.
Ha pedig a magyar Lionban képre kattintva ctrl+klikkelelsz, akkor legalul még a Set Desktop Picture olvasható. Lehet, hogy Eszter elcsavarta a lokalizációs szakember fejét?
Ha pedig a magyar Lionban képre kattintva ctrl+klikkelelsz, akkor legalul még a Set Desktop Picture olvasható. Lehet, hogy Eszter elcsavarta a lokalizációs szakember fejét?
2011. október 14., péntek
Megjelent az új Motion könyv!
Megjelent az Apple Training Series sorozat Motion X kézikönyve (angol nyelven). Ez az a könyv, amelyet az Apple erőst ajánl mindenkinek, aki szeretne Motion felhasználói vizsgát tenni. A könyv kapható a MacAcadémia könyvesboltjában és az AATC XMS Akadémián is.
2011. október 13., csütörtök
Lion könyv 3. iCloud
Ahogy terveztem, a szépen megírt SysPreg ... Rebék fejezetbe ma beleírtam az iCloudot. Bár reggel kicsit sokan próbálhattunk váltani, mert a rendszer vagy hatszor várakozásra késztetett, de simán ment a MobileMe - iCloud váltás. Ahogy elértem a fényképadatfolyam nevű lokalizációs nyelvi csodához, az iPhoto legújabb verzióját kérték rajtam számon, ami reggel, amikor a rendszert frissítettem, még nem volt. Délutánra már az is lett, a szükséges Aperture frissítéssel együtt. Ahogy az iPhone 4 is iOS 5 alatt fut.
Első élmények várakozás felettiek, minden müxik, nem fagy le - én kicsivel több döccenést vártam, de hát magasból figyel le ránk Steve (ámbár ő vallásilag inkább reinkarnálódhatna ...)
Első élmények várakozás felettiek, minden müxik, nem fagy le - én kicsivel több döccenést vártam, de hát magasból figyel le ránk Steve (ámbár ő vallásilag inkább reinkarnálódhatna ...)
2011. október 12., szerda
Lion könyv 2.
Váltózár. Ez a harmadik kulcsszavam a Lion magyarítása kapcsán.
Viszont lokalizációs hiba, hogy Eszter nem tudja bemondani a pontos időt. Hogy ezt hogy tudhatná? Keresd meg a Dátum és Idő Rendszerbeállítások panelt, és ott kutass! A SystemPreferencest remekül lehetett SysPref-nek rövidíteni, de mit kezdjünk a Rendszerbeállítások-kal? Rebek? A vörös? „Vörös Rébék általment a/Keskeny pallón s elrepült” (John Gold).
Viszont lokalizációs hiba, hogy Eszter nem tudja bemondani a pontos időt. Hogy ezt hogy tudhatná? Keresd meg a Dátum és Idő Rendszerbeállítások panelt, és ott kutass! A SystemPreferencest remekül lehetett SysPref-nek rövidíteni, de mit kezdjünk a Rendszerbeállítások-kal? Rebek? A vörös? „Vörös Rébék általment a/Keskeny pallón s elrepült” (John Gold).
2011. október 6., csütörtök
"One last thing"
Steve Jobs volt, aki egyszerűvé tette a számítógép kezelését, aki megújította az animációsfilm–gyártást, aki rávette a világot a digitális zene–élvezetére és újra alkotta a mobil telefont, elhunyt. 56 éves volt.
Leginspirálóbb vezető
Jobs rendíthetetlenül dolgozott zseniális tárgyak közreadásán. Rész–feltalálója a Macintoshnak, az első felhasználóbarát számítógépnek. Az iPoddal legyőzte a zeneipart, a fehér fülhallgató márkajellé vált. És ő vezette be az Apple–t a netes böngészére alkalmas iPhone–nal a mobil–telefon piacra. A Pixar animációs stúdió vezetőjeként megalkotta a teljesen számítógéppel generált mozi műfaját, és annak első klasszikus darabját, a „Toy Story”–t.
„A leginspirálóbb vezető, akivel valaha találkoztam” – mondta róla Bill Gates, a Microsoft alapítója, amikor 1988–ban megkérdezték, melyik vezető gyakorolta rá a legnagyobb hatást. „Hite van a termék kiválóságában. És képes ezt másokba átpálnálni.”
Az iparág fenegyereke címet Jobs 1976 április elsején, a kaliforniai Cupertino–ban alapított Apple céggel vívta ki, az elhíresült Jobs–garázsban ott volt kollégiumi barátja, a technikai zseni Steve Wozniak is. Jobs volt a száj, Wozniak a mérnök.
„Akkoriban bármit is terveztem, Jobs azonnal el akarta adni” – mesélte Jobsról Wozniak a 2008 augusztusi Intel konferencián. „Az eladás volt a rögeszméje.”
Időnk véges
Az első nagy sikert 1977–ben az Apple II számítógéppel érték el, ezzel a masinával lesz tényleg otthonivá a számítógép. Amíg 1978–ban 7,8 millió dollár volt az árbevétel, 1980–ra már meghaladta a 117 milliót. Jobs huszonöt éves korára milliomos lett.
„A halál közelségénél egész életem során sem találtam ösztönzőbbet, a megfelelő döntések meghozatalára” – árulta el a Stanford végzős diákjai előtt 2005 júniusában mondott beszédében Jobs, egy évvel azután, hogy rákkal operálták. „Az időnk véges, ne éljük hát más életét. Ne engedjük, hogy mások elvárásai gúzsba kössék életünk.”
Jobs 1955. február 24–én született. Anyját, a végzős diák Carole Schiebe–t végül nem vette el a szír Abdulfattah Jandali, így Jobst örökbe adták. Az örökbefogadó házaspár Clara és Paul Jobs volt, tipikus amerikai középosztálybeli szülők.
A mérnök nevelőapa keze alatt felnövő Steve érdeklődése hamar az elektronika irányába fordult. Tizenkét éves korában levelet írt William Hewlettnek, az elektronikai ipar akkori moguljának, a Jobsék lakhelyéhez közeli Palo Alto–i székhelyű Hewlett–Packard társalapító igazgatójának támogatást kérve egy iskolai projekthez. Nem csak támogatást nyert, de nyári munkára iis felvették a HP–hoz.
Amikor a Homestead gimiben tizedikes volt, megígérte akkori szerelmének, Chris–Ann Brennannak, hogy milliomos lesz – írja Alan Deutchman „Steve Jobs második eljövetele” könyvében.
„Steve arról álmodott, hogy olyan céget vezet, amelynek termékei megváltoztatják a világot” – idézte fel a kezdeti időket Wozniak 2008 augusztusában. „Olyan ismert akart lenni, mint Shakespeare vagy Einstein.”
A cég nevét – Apple – Jobs Beatles iránti rajongása inspirálta, legalábbis Jim Carlton „Apple: az Intrika, az Önzés és az Üzleti Melléfogások titikos története” című remekében. A Beatles 1960–as évek vége óta használta a zöld almát logóként, az Apple–é a máig ismert körvonalú kiharapott alma lett.
A névütközés több fordulós jogi csatába torkollott az Apple és a Beatles közt, a pereket rendre a Beatles nyerte, az Apple egyre nagyobb pénzt fizetett ki – az összegek nem publikusak.
Az Apple sikerét továbbadta a Macnek. Az első olyan számítógépnek, amely sikeres lett azáltal, hogy grafikus felhasználói felületet kínált, ikonokat használt, az egérrel lehetett tárgyakat mozgatni, klikkeléssel kiválasztani, vinni vagy alkalmazást indítani, navigálni – ahogy ezt később a Microsoft Windows szoftvere kínálta a pécék számára.
Mac
Az Apple a Macet 1984 januárjában mutatta be, a Super Bowl döntőjében vetített futurisztikus reklám Orwell „1984” regényét idézte. A Ridley Scott rendezte hirdetésben a Nagy Testvér – egyértelműen az akkori legnagyobb rivális IBM megtestesülése – beszédét megszakítja és a tudattalan hallgatóságot individualizálja az Apple–t jelképező kalapácsvető nő.
Az egyetlen alkalommal sugárzott hirdetés a TV Guide magazin 1999–es értékelése szerint az évszázad legjobb tévé–reklámja.
A farmert és magas–nyakú fekete garbóját védjegyévé tévő Jobs hardverektől és szoftverektől is puritán egyszerűséget követelt. A Mac grafikusok, művészek és diákok – meghatározó vásárló–csoportjai – kultikusan kedvelt tárgyává lett.
Az 1998–ban bemutatott iMac, amely áttetsző testben egyesítette a monitort és a számítógépet, megmentette a vállalatot és az Apple első számú pénztermelőjévé vált.
A 2007–es évben a bevételek 43 százalékát adta a Mac, 35 százalékát az iPod. Az iPhone bemutatásakor Jobs háromlábú székkel példálódzott, a három láb a Macintosh, az iPod és az iPhone.
Miközben általa „őrülten jó”–nak titulált termékeket mutatott be a cég, Jobs elhíresült alkalmazottaival való üvöltözéseiről, kifakadásairól, elátkozásairól és lehülyézéseiről – legalábbis Deutchman szerint.
Valóság torzító mező
Andy Hertzfeld, a Mac operációs rendszer főtervezője éveken át élvezte Jobs vezetési módszerét, neki köszönhetjük a „valóság torzító mező” jobsi értelmezését is.
„A ‚valóság torzító mező‘ egy adag karizmatikus retorikából, egy adag megváltoztathatatlan akaratból és a tények ezek alátámasztására facsarásából áll.” – írta a „Völgy forradalma” könyvében 2005–ben, miután otthagyta a Mac fejlesztő csapatot. „Ha egy tény nem passzolt az elméletébe, akkor az a tény: nem tény.”
Jobs sokáig a rokkantak számára fenntartott helyen állt meg autójával, mert ez volt a bejárathoz legközelebb. Egész addig, amíg egy alkalmazottja, kifordítva a nagy sikerű „Think Different” reklám–kampány szlogenjét, egy „Park DIfferent” feliratú cédulát nem hagyott a szélvédőjén.
„Borzalmas, ha nem a legjobb emberekkel vagy körülvéve” – jegyezte meg Jobs a Smithsonian Institute hang–archívuma számára készült feljegyzésben. „Néha csak abból áll a feladatom, hogy eltávolítsam a nem idevaló embereket.”
Persze Jobs tud elutasíthatatlan is lenni, mint amikor 1983–ban ezt kérdezte a Pepsi akkori elnökétől, John Sculleytól: „Te életed végéig cukros vizet akarsz árusítani vagy inkább megváltod a világot?”
Két évvel azután, hogy az Apple élére került, Sculley megnyerte az igazgató–tanácsot, hogy távolítsák el Jobst az igazgatóságból és a cégtől is.
„Mit mondhatnék? Rossz embert vettem fel. Mindent lerombolt, amit az eltelt tíz évben felépítettem, kezdve velem, de nem ez a legszomorúbb.” – idézte fel az eseményeket Jobs 1996–ban a PBS közszolgálati csatorna Szilícium völggyel foglalkozó műsorában. „Örömmel hagytam volna ott az Apple–t, ha az Apple olyanná lesz, amilyennek akartam.”
A harminc éves Jobs ekkor megalapította a NeXT Computert, amely Intel chipeket használva, Microsoft Windowst futtatva tervezte és gyártotta a Mac vetélytársát. Újabb területre lépett, amikor 1986–ban megvette George Lucas Lucasfilmjének számítógépes grafikai részlegét. Ebből jött létre a Pixar – a név a kijelző képpontjára utal –, amely megállapodott a Disneyvel filmjei terjesztéséről.
Toy Story
A cég 1995–ben mutatta be John Lasseter rendezte „Toy Story” filmjét, amely a stúdió első nagy sikere lett, és amelyet hamarosan további sikerek is követtek. A film bemutatása utáni részvénykibocsátásból Jobs rendesen gazdagodott.
A 2003–as „Finding Nemo” (Nemo nyomában) a bemutatás hetében második legnagyobb bevételt produkáló animációs film lett, és minden idők 15. bevételű rajzfilmje.
Jobs az Apple részvényesek éves közgyűlésén, 2006–ban elmondta, hogy ő volt az egyetlen, aki egyszerre két nyilvános részvénytársaságot vezetett. Egy hónappal később a Disney részvénycserével felvásárolta a Pixart, így Jobs lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese, helyt kapott a Disney igazgató–tanácsában is.
Vissza az Apple–höz
Bár a NeXT számítógép olyan informatikai szakembereket nyert meg magának, mint a mai Internet alapjait lerakó Tim Berners–Lee, üzletileg nem aratott sikert. Maga a vállalkozás azonban Jobsnak hasznot hozott, hiszen az Apple 1996 decemberében 400 millió dollárért megvette a NeXTet.
Nyolc hónappal a vásárlás után a vételt vezénylő Gil Amelio távozott az Apple–től, helyére, átmenetileg, Steve Jobs került. Az átmeneti jelző egészen 2000 januárjáig ott maradt a beosztása mellett. A Jobs visszatérése előtti két évben a cég 1,86 milliárd dolláros veszteséget hozott össze.
Jobs egyik első intézkedése volt, hogy beengedte az Internet Explorert a Macre, miközben a Microsoft 150 millió dollárért nem szavazó részvényeket vásárolt az Apple–től, tőkeinjekciót adva ezzel a vállalatnak. Ezzel az aktussal egyébként lezárult az a tizenegy éves vita is Gates és Jobs között, amely a Windows és a grafikus felület kapcsán robbant ki. „El kell felejtenünk azt a gondolatot, hogy az Apple győzelme egyben a Microsoft vereségét is jelenti” – hangzott el Jobs szájából 1997. augusztusában, a megállapodás kapcsán. „Az az időszak, amikor a Microsofthoz mértük magunkat, véget ért.”
Pár hónap múlva Jobs, a maga jellegzetes stílusában, felvázolta a cég megmentésének útitervét.
Újra itt
Az évente megrendezett Macworld Expo 1998. januári előadásának végén Jobs kisétált a színpad szélére, kicsit várt, majd kijelentette: „Majd elfelejtettem. Nyereségesek vagyunk!” A négyezer résztvevő egy emberként ugrott talpra és tapsolt, kiabált örömében.
Amíg az iMac csak felkeltette a vásárlók figyelmét az Apple iránt, az iPod menthetetlenül hozzáragasztotta az iparág vezető vállalkozása címet az Apple–höz. Az Apple közel kétszázmillió iPodot adott el az eszköz 2001. októberi bemutatása óta. Az NPD Group 2007–es felmérése szerint az mp3 lejátszó piac 70 százaléka az iPodé, a második csupán a piac 12 százalékát tudhatja magáénak.
A 2003. áprilisában megnyitott iTunes Music Store (azóta többször is átnevezve) közel 10 milliárd dalt adott el, ezzel a legnagyobb netes zenebolt.
Az iPhone forgalmazását 2007. júniusában kezdte meg az Apple, egy év alatt utolérte az addigi piacvezető Research in Motion Blackberry értékesítési adatait. Jobs terve a piac egy százalékának megszerzése volt 2008–ra, ez tíz millió iPhone eladását jelentette.
Bár Jobs fizetése ekkor is egy dollár volt, ám a fizetés–kiegészítő csomagban, például 2001–ben, megbújt egy céges Gulfstream. Amikor 2006–ban értékesítette azt a tíz millió Apple részvényt, amelyet szintén kiegészítő csomagban kapott 2003–ban, 647 millió dollárt vágott zsebre.
Betegsége
Jobs egészségi állapota 2008–ban került előtérbe, amikor a júniusban tartott fejlesztői konferencián feltűnően soványnak tűnt. Jobs korábban, 2004. augusztus elsején, operáción esett át, amikor rákos daganatot távolítottak el a hasnyálmirigyéből. A ráknak az a fajtája, amit nála diagnosztizáltak, gyógyítható, ha időben fedezik fel – erről írt kórházi ágyában a dolgozóknak fogalmazott levelében.
Kilenc hónapon át öngyógyítással próbálkozott a vegetáriánus Jobs, aki egyébként Buddha hívő, mielőtt orvoshoz fordult volna – állította a Fortune magazin 2008. márciusi száma bennfentesekre hivatkozva. Az Apple illetékesei viszont elhallgatták Jobs betegségét, miután ügyvédekkel konzultáltak, mert attól féltek, hogy a betegség híre lenyomja az Apple részvényárfolyamát.
A 2008–as évben Jobs az operáció utóhatásával illetve közönséges betegséggel magyarázta soványságát, ám utóbb a New York Timesnak bevallotta, hogy több volt az egyszerű gyomorrontásnál, de nem volt halálos kór.
Korábban Gene Munster, a Piper Jaffray elemzője úgy vélte, hogy ha Jobs elhagyná az Apple–t, akkor akár 25 százalékos árfolyam–esés is elképzelhető.
Jobs maga soha sem nevezte meg utódát, a 2008–as évben kijelentette, hogy az Apple igazgatósága tele van tehetséges és alkalmas szakemberekkel, így lesz kiből választani, ha ő nem tudná ellátni a feladatát. Két igazgatósági tagot külön is megnevezett: Timothy Cookot (általános helyettesét) és Peter Oppenheimert (pénzügyi igazgatót). Jobs távolléteiben Cook helyettesítette.
Remek munka
„Mint vezetőnek, az a feladatom, hogy olyan jól végezzem a munkám, hogy az igazgatóság minden tagja potenciális utódjelöltem lehessen” – mondta. „Remek embereink vannak, és az igazgatóság könnyen talál majd megfelelő jelölteket. Erről már sokat beszéltünk.”
Jobs magánvagyonát 5–6 milliárd dollárra teszi a Fortune magazin évenként végzett kutatása.
„A munkád fontos részt jelent az életedben, így az egyetlen útja az elégedettségnek az, ha hiszed, hogy remek munkát végzel” – biztatta Jobs a Stanford végzőseit 2005–ben. „A remek munka végzésének egyetlen módja, ha imádod, amit csinálsz.”
Leginspirálóbb vezető
Jobs rendíthetetlenül dolgozott zseniális tárgyak közreadásán. Rész–feltalálója a Macintoshnak, az első felhasználóbarát számítógépnek. Az iPoddal legyőzte a zeneipart, a fehér fülhallgató márkajellé vált. És ő vezette be az Apple–t a netes böngészére alkalmas iPhone–nal a mobil–telefon piacra. A Pixar animációs stúdió vezetőjeként megalkotta a teljesen számítógéppel generált mozi műfaját, és annak első klasszikus darabját, a „Toy Story”–t.
„A leginspirálóbb vezető, akivel valaha találkoztam” – mondta róla Bill Gates, a Microsoft alapítója, amikor 1988–ban megkérdezték, melyik vezető gyakorolta rá a legnagyobb hatást. „Hite van a termék kiválóságában. És képes ezt másokba átpálnálni.”
Az iparág fenegyereke címet Jobs 1976 április elsején, a kaliforniai Cupertino–ban alapított Apple céggel vívta ki, az elhíresült Jobs–garázsban ott volt kollégiumi barátja, a technikai zseni Steve Wozniak is. Jobs volt a száj, Wozniak a mérnök.
„Akkoriban bármit is terveztem, Jobs azonnal el akarta adni” – mesélte Jobsról Wozniak a 2008 augusztusi Intel konferencián. „Az eladás volt a rögeszméje.”
Időnk véges
Az első nagy sikert 1977–ben az Apple II számítógéppel érték el, ezzel a masinával lesz tényleg otthonivá a számítógép. Amíg 1978–ban 7,8 millió dollár volt az árbevétel, 1980–ra már meghaladta a 117 milliót. Jobs huszonöt éves korára milliomos lett.
„A halál közelségénél egész életem során sem találtam ösztönzőbbet, a megfelelő döntések meghozatalára” – árulta el a Stanford végzős diákjai előtt 2005 júniusában mondott beszédében Jobs, egy évvel azután, hogy rákkal operálták. „Az időnk véges, ne éljük hát más életét. Ne engedjük, hogy mások elvárásai gúzsba kössék életünk.”
Jobs 1955. február 24–én született. Anyját, a végzős diák Carole Schiebe–t végül nem vette el a szír Abdulfattah Jandali, így Jobst örökbe adták. Az örökbefogadó házaspár Clara és Paul Jobs volt, tipikus amerikai középosztálybeli szülők.
A mérnök nevelőapa keze alatt felnövő Steve érdeklődése hamar az elektronika irányába fordult. Tizenkét éves korában levelet írt William Hewlettnek, az elektronikai ipar akkori moguljának, a Jobsék lakhelyéhez közeli Palo Alto–i székhelyű Hewlett–Packard társalapító igazgatójának támogatást kérve egy iskolai projekthez. Nem csak támogatást nyert, de nyári munkára iis felvették a HP–hoz.
Amikor a Homestead gimiben tizedikes volt, megígérte akkori szerelmének, Chris–Ann Brennannak, hogy milliomos lesz – írja Alan Deutchman „Steve Jobs második eljövetele” könyvében.
„Steve arról álmodott, hogy olyan céget vezet, amelynek termékei megváltoztatják a világot” – idézte fel a kezdeti időket Wozniak 2008 augusztusában. „Olyan ismert akart lenni, mint Shakespeare vagy Einstein.”
A cég nevét – Apple – Jobs Beatles iránti rajongása inspirálta, legalábbis Jim Carlton „Apple: az Intrika, az Önzés és az Üzleti Melléfogások titikos története” című remekében. A Beatles 1960–as évek vége óta használta a zöld almát logóként, az Apple–é a máig ismert körvonalú kiharapott alma lett.
A névütközés több fordulós jogi csatába torkollott az Apple és a Beatles közt, a pereket rendre a Beatles nyerte, az Apple egyre nagyobb pénzt fizetett ki – az összegek nem publikusak.
Az Apple sikerét továbbadta a Macnek. Az első olyan számítógépnek, amely sikeres lett azáltal, hogy grafikus felhasználói felületet kínált, ikonokat használt, az egérrel lehetett tárgyakat mozgatni, klikkeléssel kiválasztani, vinni vagy alkalmazást indítani, navigálni – ahogy ezt később a Microsoft Windows szoftvere kínálta a pécék számára.
Mac
Az Apple a Macet 1984 januárjában mutatta be, a Super Bowl döntőjében vetített futurisztikus reklám Orwell „1984” regényét idézte. A Ridley Scott rendezte hirdetésben a Nagy Testvér – egyértelműen az akkori legnagyobb rivális IBM megtestesülése – beszédét megszakítja és a tudattalan hallgatóságot individualizálja az Apple–t jelképező kalapácsvető nő.
Az egyetlen alkalommal sugárzott hirdetés a TV Guide magazin 1999–es értékelése szerint az évszázad legjobb tévé–reklámja.
A farmert és magas–nyakú fekete garbóját védjegyévé tévő Jobs hardverektől és szoftverektől is puritán egyszerűséget követelt. A Mac grafikusok, művészek és diákok – meghatározó vásárló–csoportjai – kultikusan kedvelt tárgyává lett.
Az 1998–ban bemutatott iMac, amely áttetsző testben egyesítette a monitort és a számítógépet, megmentette a vállalatot és az Apple első számú pénztermelőjévé vált.
A 2007–es évben a bevételek 43 százalékát adta a Mac, 35 százalékát az iPod. Az iPhone bemutatásakor Jobs háromlábú székkel példálódzott, a három láb a Macintosh, az iPod és az iPhone.
Miközben általa „őrülten jó”–nak titulált termékeket mutatott be a cég, Jobs elhíresült alkalmazottaival való üvöltözéseiről, kifakadásairól, elátkozásairól és lehülyézéseiről – legalábbis Deutchman szerint.
Valóság torzító mező
Andy Hertzfeld, a Mac operációs rendszer főtervezője éveken át élvezte Jobs vezetési módszerét, neki köszönhetjük a „valóság torzító mező” jobsi értelmezését is.
„A ‚valóság torzító mező‘ egy adag karizmatikus retorikából, egy adag megváltoztathatatlan akaratból és a tények ezek alátámasztására facsarásából áll.” – írta a „Völgy forradalma” könyvében 2005–ben, miután otthagyta a Mac fejlesztő csapatot. „Ha egy tény nem passzolt az elméletébe, akkor az a tény: nem tény.”
Jobs sokáig a rokkantak számára fenntartott helyen állt meg autójával, mert ez volt a bejárathoz legközelebb. Egész addig, amíg egy alkalmazottja, kifordítva a nagy sikerű „Think Different” reklám–kampány szlogenjét, egy „Park DIfferent” feliratú cédulát nem hagyott a szélvédőjén.
„Borzalmas, ha nem a legjobb emberekkel vagy körülvéve” – jegyezte meg Jobs a Smithsonian Institute hang–archívuma számára készült feljegyzésben. „Néha csak abból áll a feladatom, hogy eltávolítsam a nem idevaló embereket.”
Persze Jobs tud elutasíthatatlan is lenni, mint amikor 1983–ban ezt kérdezte a Pepsi akkori elnökétől, John Sculleytól: „Te életed végéig cukros vizet akarsz árusítani vagy inkább megváltod a világot?”
Két évvel azután, hogy az Apple élére került, Sculley megnyerte az igazgató–tanácsot, hogy távolítsák el Jobst az igazgatóságból és a cégtől is.
„Mit mondhatnék? Rossz embert vettem fel. Mindent lerombolt, amit az eltelt tíz évben felépítettem, kezdve velem, de nem ez a legszomorúbb.” – idézte fel az eseményeket Jobs 1996–ban a PBS közszolgálati csatorna Szilícium völggyel foglalkozó műsorában. „Örömmel hagytam volna ott az Apple–t, ha az Apple olyanná lesz, amilyennek akartam.”
A harminc éves Jobs ekkor megalapította a NeXT Computert, amely Intel chipeket használva, Microsoft Windowst futtatva tervezte és gyártotta a Mac vetélytársát. Újabb területre lépett, amikor 1986–ban megvette George Lucas Lucasfilmjének számítógépes grafikai részlegét. Ebből jött létre a Pixar – a név a kijelző képpontjára utal –, amely megállapodott a Disneyvel filmjei terjesztéséről.
Toy Story
A cég 1995–ben mutatta be John Lasseter rendezte „Toy Story” filmjét, amely a stúdió első nagy sikere lett, és amelyet hamarosan további sikerek is követtek. A film bemutatása utáni részvénykibocsátásból Jobs rendesen gazdagodott.
A 2003–as „Finding Nemo” (Nemo nyomában) a bemutatás hetében második legnagyobb bevételt produkáló animációs film lett, és minden idők 15. bevételű rajzfilmje.
Jobs az Apple részvényesek éves közgyűlésén, 2006–ban elmondta, hogy ő volt az egyetlen, aki egyszerre két nyilvános részvénytársaságot vezetett. Egy hónappal később a Disney részvénycserével felvásárolta a Pixart, így Jobs lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese, helyt kapott a Disney igazgató–tanácsában is.
Vissza az Apple–höz
Bár a NeXT számítógép olyan informatikai szakembereket nyert meg magának, mint a mai Internet alapjait lerakó Tim Berners–Lee, üzletileg nem aratott sikert. Maga a vállalkozás azonban Jobsnak hasznot hozott, hiszen az Apple 1996 decemberében 400 millió dollárért megvette a NeXTet.
Nyolc hónappal a vásárlás után a vételt vezénylő Gil Amelio távozott az Apple–től, helyére, átmenetileg, Steve Jobs került. Az átmeneti jelző egészen 2000 januárjáig ott maradt a beosztása mellett. A Jobs visszatérése előtti két évben a cég 1,86 milliárd dolláros veszteséget hozott össze.
Jobs egyik első intézkedése volt, hogy beengedte az Internet Explorert a Macre, miközben a Microsoft 150 millió dollárért nem szavazó részvényeket vásárolt az Apple–től, tőkeinjekciót adva ezzel a vállalatnak. Ezzel az aktussal egyébként lezárult az a tizenegy éves vita is Gates és Jobs között, amely a Windows és a grafikus felület kapcsán robbant ki. „El kell felejtenünk azt a gondolatot, hogy az Apple győzelme egyben a Microsoft vereségét is jelenti” – hangzott el Jobs szájából 1997. augusztusában, a megállapodás kapcsán. „Az az időszak, amikor a Microsofthoz mértük magunkat, véget ért.”
Pár hónap múlva Jobs, a maga jellegzetes stílusában, felvázolta a cég megmentésének útitervét.
Újra itt
Az évente megrendezett Macworld Expo 1998. januári előadásának végén Jobs kisétált a színpad szélére, kicsit várt, majd kijelentette: „Majd elfelejtettem. Nyereségesek vagyunk!” A négyezer résztvevő egy emberként ugrott talpra és tapsolt, kiabált örömében.
Amíg az iMac csak felkeltette a vásárlók figyelmét az Apple iránt, az iPod menthetetlenül hozzáragasztotta az iparág vezető vállalkozása címet az Apple–höz. Az Apple közel kétszázmillió iPodot adott el az eszköz 2001. októberi bemutatása óta. Az NPD Group 2007–es felmérése szerint az mp3 lejátszó piac 70 százaléka az iPodé, a második csupán a piac 12 százalékát tudhatja magáénak.
A 2003. áprilisában megnyitott iTunes Music Store (azóta többször is átnevezve) közel 10 milliárd dalt adott el, ezzel a legnagyobb netes zenebolt.
Az iPhone forgalmazását 2007. júniusában kezdte meg az Apple, egy év alatt utolérte az addigi piacvezető Research in Motion Blackberry értékesítési adatait. Jobs terve a piac egy százalékának megszerzése volt 2008–ra, ez tíz millió iPhone eladását jelentette.
Bár Jobs fizetése ekkor is egy dollár volt, ám a fizetés–kiegészítő csomagban, például 2001–ben, megbújt egy céges Gulfstream. Amikor 2006–ban értékesítette azt a tíz millió Apple részvényt, amelyet szintén kiegészítő csomagban kapott 2003–ban, 647 millió dollárt vágott zsebre.
Betegsége
Jobs egészségi állapota 2008–ban került előtérbe, amikor a júniusban tartott fejlesztői konferencián feltűnően soványnak tűnt. Jobs korábban, 2004. augusztus elsején, operáción esett át, amikor rákos daganatot távolítottak el a hasnyálmirigyéből. A ráknak az a fajtája, amit nála diagnosztizáltak, gyógyítható, ha időben fedezik fel – erről írt kórházi ágyában a dolgozóknak fogalmazott levelében.
Kilenc hónapon át öngyógyítással próbálkozott a vegetáriánus Jobs, aki egyébként Buddha hívő, mielőtt orvoshoz fordult volna – állította a Fortune magazin 2008. márciusi száma bennfentesekre hivatkozva. Az Apple illetékesei viszont elhallgatták Jobs betegségét, miután ügyvédekkel konzultáltak, mert attól féltek, hogy a betegség híre lenyomja az Apple részvényárfolyamát.
A 2008–as évben Jobs az operáció utóhatásával illetve közönséges betegséggel magyarázta soványságát, ám utóbb a New York Timesnak bevallotta, hogy több volt az egyszerű gyomorrontásnál, de nem volt halálos kór.
Korábban Gene Munster, a Piper Jaffray elemzője úgy vélte, hogy ha Jobs elhagyná az Apple–t, akkor akár 25 százalékos árfolyam–esés is elképzelhető.
Jobs maga soha sem nevezte meg utódát, a 2008–as évben kijelentette, hogy az Apple igazgatósága tele van tehetséges és alkalmas szakemberekkel, így lesz kiből választani, ha ő nem tudná ellátni a feladatát. Két igazgatósági tagot külön is megnevezett: Timothy Cookot (általános helyettesét) és Peter Oppenheimert (pénzügyi igazgatót). Jobs távolléteiben Cook helyettesítette.
Remek munka
„Mint vezetőnek, az a feladatom, hogy olyan jól végezzem a munkám, hogy az igazgatóság minden tagja potenciális utódjelöltem lehessen” – mondta. „Remek embereink vannak, és az igazgatóság könnyen talál majd megfelelő jelölteket. Erről már sokat beszéltünk.”
Jobs magánvagyonát 5–6 milliárd dollárra teszi a Fortune magazin évenként végzett kutatása.
„A munkád fontos részt jelent az életedben, így az egyetlen útja az elégedettségnek az, ha hiszed, hogy remek munkát végzel” – biztatta Jobs a Stanford végzőseit 2005–ben. „A remek munka végzésének egyetlen módja, ha imádod, amit csinálsz.”
Lion könyv 1.
Mai két kedvenc szavam: szálcsatorna és eszközfa - szerény díj annak, aki megmondja, melyik hol van a Lionban.
Mentő-kérdésként - bár nem ehhez - idézném az egyik Segítség szöveget:
Mentő-kérdésként - bár nem ehhez - idézném az egyik Segítség szöveget:
Az „Automatikusan a bemeneti eszköznek megfelelően” választás hatásának teszteléséhez jelölje ki azt, majd nyisson meg egy Finder ablakot és csökkentse a méretét akkorára, hogy a görgetősávok megjelenjenek. Hagyja megnyitva az ablakot miközben kijelöli a beállítást, illetve törli a kijelölését.A második mondat magyarázata sem marad díj nélkül.
2011. október 5., szerda
GPS, te komisz
Gép landol, ember fia rohan a fényképezőgépét - iPhone - Machez csatlakoztatni, képek át iPhoto-ba és milyen jó lesz az utazásos diavetítést filmként feltenni a YouTube-ra. Aztán egy napon át káromkodik. Mert.
Mert a képek az iPhoto-ba vidáman átmennek, a GPS adatok térképre vetülnek. Gyanús. Gyanús, hogy a Sagrada Familia nem Barcelona hét különböző pontjára esik, ahogy azt az iPhoto gondolja. Márpedig az iPhoto így gondolja a fényképekhez az iPhone által csatolt metaadatok alapján - pontosan az EXIF GPS adatok alapján. Hogy lehet ezen változtatni? Egy kép esetén még csak-csak, három kép esetén csak hajtépéssel, felette keressünk egy kopasz embert vagy énekesnőt! Az egy kép esetén az iPhoto képet kiválasztva kattintsunk az Info ikonra alul, és a jobb oldali hasáb alján feltűnő bélyeg méretű térképen vonszoljuk a rossz helyre címzett kép gombostűjét a megfelelő helyre. Nem vagyok egy ügyetlen, Rodolfó tanácsát követve néztem a kezeimet, de pont oda szúrni, ahová kellene - na ez nem megy, nem is lehet. Több kép esetén is egyesével kellene hibátlanul megismételni a műveletet.
Rángassa a gombostűket a birodalmi lépegető, én átírom az adatokat, és majd a képek jó helyre kerülnek a haza meg fényre derül. A haza inkább azon derült, hogy iPhoto-ban nem lehet átírni a GPS adatokat, az eredeti értékeket nem is olvashatjuk le, hogy a rosszat azzal írjuk felül, az iPhoto csak megmutatja a kép - szerinte vélt - keletkezési helyét. Bezzeg a régi iPhoto 09 meg tudta mutatni a számértékeket! Az volt az igazán jó iPhoto!
Se baj, gondoltam, ha nem megy puskával, lőjünk ágyúval a GPS adatokra! Adobe Photoshop 5.1. Szép, előbb utább meg is találhatók a csak olvasható metaadatok. Némi segélykérő hívások után kiderül, hogy a Google a legjobb barátunk, mert ott leírják, a PS nem segít az átírásban. Ahogy a Fireworks sem. A Bridge sem. Dühroham. Véletlenül a Preview nyílik meg, ott legalább - az Inspectorral - le tudom olvasni a számértékeket, pont úgy, ahogy a PS-ben. De módosítani nem. Miért kell ezt az infót ennyire védeni. Egy negyedórás tétova kör az Automatorral - jól emlékeztem, lehet metaadatokat módosítani, de csak a PDF fájlokét.
Back to boogie, jöjjön az Aperture! Tá-dámm! Betöltöm a képeim, egyiken módosítom a GPS-t, azaz helyére teszem a világot. Majd ezt a módosítást a Stamp eszközzel átviszem a többi, azonosan rossz helyre tett képekre. ez sem leányálom, de legalább produktív - bár csak hatvan képpel küzdöttem meg így.
Aztán kiexportálva visszaraktam a képeimet az iPhoto-ba - az Aperture-t másik gépen használtam, nekem nincs feltelepítve. Azért tettem vissza, mert perverz kalandvágyó vagyok és meg szerettem volna nézni a képeket utazós diavetítésben. A diavetítés összerakásával nincs is semmi gond. Van viszont a GPS koordinátákkal. A Sagrada Familia ugyanis van olyan nagy, hogy egy-két utca távolságból kezdi az ember fotózni, ráadásul két tét közötti telken épül(t) fel, így az ott, pontosabban a Sagrada Familiáról készült képek GPS-e nem egy és ugyanaz, hanem apró eltéréseket mutat. Ezért a diavetítés használhatatlan. Jön a cím1 felirat, majd két kép, aztán a cím2 felirat és egy kép, majd a cím3 és két kép, és újra a cím1, majd a cím3, aztán a címx felirat ... mert a diák időrendben vannak és az időegyenes megbonthatatlan.
Na, ezért nincs csili-vili Barcelona képek slideshow-videó.
Mert a képek az iPhoto-ba vidáman átmennek, a GPS adatok térképre vetülnek. Gyanús. Gyanús, hogy a Sagrada Familia nem Barcelona hét különböző pontjára esik, ahogy azt az iPhoto gondolja. Márpedig az iPhoto így gondolja a fényképekhez az iPhone által csatolt metaadatok alapján - pontosan az EXIF GPS adatok alapján. Hogy lehet ezen változtatni? Egy kép esetén még csak-csak, három kép esetén csak hajtépéssel, felette keressünk egy kopasz embert vagy énekesnőt! Az egy kép esetén az iPhoto képet kiválasztva kattintsunk az Info ikonra alul, és a jobb oldali hasáb alján feltűnő bélyeg méretű térképen vonszoljuk a rossz helyre címzett kép gombostűjét a megfelelő helyre. Nem vagyok egy ügyetlen, Rodolfó tanácsát követve néztem a kezeimet, de pont oda szúrni, ahová kellene - na ez nem megy, nem is lehet. Több kép esetén is egyesével kellene hibátlanul megismételni a műveletet.
Rángassa a gombostűket a birodalmi lépegető, én átírom az adatokat, és majd a képek jó helyre kerülnek a haza meg fényre derül. A haza inkább azon derült, hogy iPhoto-ban nem lehet átírni a GPS adatokat, az eredeti értékeket nem is olvashatjuk le, hogy a rosszat azzal írjuk felül, az iPhoto csak megmutatja a kép - szerinte vélt - keletkezési helyét. Bezzeg a régi iPhoto 09 meg tudta mutatni a számértékeket! Az volt az igazán jó iPhoto!
Se baj, gondoltam, ha nem megy puskával, lőjünk ágyúval a GPS adatokra! Adobe Photoshop 5.1. Szép, előbb utább meg is találhatók a csak olvasható metaadatok. Némi segélykérő hívások után kiderül, hogy a Google a legjobb barátunk, mert ott leírják, a PS nem segít az átírásban. Ahogy a Fireworks sem. A Bridge sem. Dühroham. Véletlenül a Preview nyílik meg, ott legalább - az Inspectorral - le tudom olvasni a számértékeket, pont úgy, ahogy a PS-ben. De módosítani nem. Miért kell ezt az infót ennyire védeni. Egy negyedórás tétova kör az Automatorral - jól emlékeztem, lehet metaadatokat módosítani, de csak a PDF fájlokét.
Back to boogie, jöjjön az Aperture! Tá-dámm! Betöltöm a képeim, egyiken módosítom a GPS-t, azaz helyére teszem a világot. Majd ezt a módosítást a Stamp eszközzel átviszem a többi, azonosan rossz helyre tett képekre. ez sem leányálom, de legalább produktív - bár csak hatvan képpel küzdöttem meg így.
Aztán kiexportálva visszaraktam a képeimet az iPhoto-ba - az Aperture-t másik gépen használtam, nekem nincs feltelepítve. Azért tettem vissza, mert perverz kalandvágyó vagyok és meg szerettem volna nézni a képeket utazós diavetítésben. A diavetítés összerakásával nincs is semmi gond. Van viszont a GPS koordinátákkal. A Sagrada Familia ugyanis van olyan nagy, hogy egy-két utca távolságból kezdi az ember fotózni, ráadásul két tét közötti telken épül(t) fel, így az ott, pontosabban a Sagrada Familiáról készült képek GPS-e nem egy és ugyanaz, hanem apró eltéréseket mutat. Ezért a diavetítés használhatatlan. Jön a cím1 felirat, majd két kép, aztán a cím2 felirat és egy kép, majd a cím3 és két kép, és újra a cím1, majd a cím3, aztán a címx felirat ... mert a diák időrendben vannak és az időegyenes megbonthatatlan.
Na, ezért nincs csili-vili Barcelona képek slideshow-videó.
2011. október 4., kedd
2011. október 3., hétfő
Könyvírás - blogfogyatkozás
Átmenetileg kevesebb blog bejegyzéses időszaka jött el, mert lassan megíródik a következő könyv.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)