Jóslat ellenőrzés III.

Január 12-én írtuk: "iPhone 5s
A június és szeptember közötti megjelenésre való tippen kívül Munster szerint az 5s erőssége a kitartóbb aksi és a jobb kamera lesz, az iPhone mérete viszont nem fog változni."

Maces képzések a mAcademián

Képér csörgedez, fényképpatak árad, fotófolyam duzzad. Hogy is van ez? Gyere, és mi megmutatjuk!
Mac OS X :: iLife :: iMovie :: iPhoto :: iWeb :: Pages :: Numbers :: Keynote :: Final Cut :: Photoshop :: Maces képzés :: Aperture :: konzultáció...

(Ez természetesen egy önhirdetés volt.)

Miért almázzák a kommandot?

Ahogy egy jobb magyar városban képes az idős őslakos abból megállapítani egy másik ember életkorát, hogy a tereket, főutakat milyen névvel illeti - na melyik út megy az Engels tértől a Lenin körút Marx téri vége felé? -, úgy ismeri fel a régi Maces az újat a shift-kontrol-alt melletti negyedik váltó billentyű megnevezéséről. Régiek almázzák, újak kommandozzák. Miért?
Mert régen az alma-logo () volt ott, amit most a (⌘) látható. Evidensen a másolás alma+c alma+v volt, nem cmd+c cmd+v. Az Apple azonban úgy gondolta, hogy a név - „Apple" - értékét degradálja, ha ilyen módon említődik. Az első Apple Trainer vizsgát tevők, akik régi motorosok, sokat szenvedtek, hogy ki ne mondják az alma+valami-t, mert azt a vizsgabiztos nagyon rossz néven vette. Az „Apple" név védelme oly mértékű volt - talán még ma is az, de erről, szerencsére, nincs friss tapasztalatom -, hogy ez első iLife 06 könyvem készítése közben a hazai képviselet szólt, hogyha lehet, ne írjak olyat, hogy az "Apple-lel egyszerű" vagy az „Apple-nek jól megy", az Apple nevet ne ragozzuk, toldalékoljuk. Javaslatuk az "Apple Computerrel egyszerű" volt.
Mindezen persze lehet mosolyogni, de milyen minden részletre kiterjedő figyelmet jelent ez a hozzáállás!
Kicsit ritkább posztolásnak az oka egy nagyobb oktatási megbízás, épp a megfelelő Keynote preziket sikálom, teszem rendbe. E közben találtam (ismét) rá erre a gyöngyszemre a 10.8.5 oprendszerben:

Igen, az a) kérdés az az, hogy hol található. A b) pedig, hogy mekkora gonoszság az, ha felcseréljük ebben a párbeszédablakban a módosító billentyűket - még a Gonosz Almalap is megnyalná a szája szélét!

Ujjongjunk-e, hogy itt az ujjlenyomat azonosítás?

Lassan meghasonlom, jó-e az ujjlenyomat azonosító képesség. Az egyszerűség, a „mindig nálunk van" erős érv mellette, viszont számos személyes adat-védelmi érv szól ellene. Nem teljesen letisztult érvek és ellenérvek következnek.

Érvek az ujjlenyomat olvasás mellett

A szlogennek is kiváló „mindig nálunk van" talán a legkézenfekvőbb (hogy a Gonosz Almalap sírjon fel e szójáték olvasatán). Ahogy vágyom rá, legyen ilyen szinte minden hordozható eszközhöz. Legyen így minden netes jelszó helyett, így nem kellene ezer meg egy jelszót megjegyezni – csókoltatva azokat bankokat, akik rendszeresen új meg új jelszót generáltatnak*. Az ujjlenyomatot nem lehet kilesni – pénzkiadó automatáknál is nehezedne a feladat. Az ujjlenyomatot – momentán – nem egyszerű hamisítani, lásd számos vonatkozó filmes megoldást. Az ujjlenyomat használata gyors. Ráadásul – bár ez a memorizálás esélyét rontja – tíz ujjunk van. A fokozott biztonsági rendszer persze, kérheti adott ujjunkat is azonosításhoz. Az ujjlenyomat egyedi – ikreknél is, ha jól emlékszem (ha nem, akkor aránylag szűk a családsi kör) –, sérülés után is visszaáll.

Érvek az ujjlenyomat olvasás ellen
Az ujjlenyomat használattal az Apple – később minden cég – hozzájut egyedi azonosítónkhoz, amit nem tudunk módosítani. És ha az Apple, vagy más cég, hozzájutott, akkor bizton az állambiztonsági szolgálatok – CIA, FBI, FTC, LSD... – mind-mind hozzájutott. Fog még minket a bevándorlási tiszt nevünkön előre köszönteni a Kennedyn!
Ha egy drága eszköz – iPhone, MacBook... – csak az ujjlenyomat használatával személy-függetleníthető, akkor bizony lesznek hírek ujj-levágásról, kényszerített ujjlenyomat használatról. Sőt, az ujjlenyomat hamisításról is. Ehhez ugye elég egy „Mi az indián-neved?"** iOS app.
Ahogy a mellette oldalon, úgy itt is fontos, hogy az ujjlenyomat nem változtatható meg. Egyértelműen azonosítható. Amíg cserélhetsz identitást, nevet, avatart, jelszót, fényképet, addig ujjlenyomatot nehéz. Egy életen át elkísér.
Igen, a paranoia fokától függ, hogy mennyire félsz az ujjlenyomatod kiadásától.
Ismert érv az is, hogy csak az nem meri kiadni, akinek félni valója van. És kifordítva a bibói "demokrata az, aki nem fél" gondolatot, amíg demokráciában élünk, addig – törvénytisztelőként – nincs mitől félnünk. Ezt a szálat mindenki maga gondolja tovább...
Az ujjlenyomat használat elleni érv lehet az is, hogy így mindenhez egy, ugyanaz lesz a jelszó ("Egy a jelszónk: tartós béke / Állj közénk és harcolj érte!"), felértékelve az ujjunkat.

Ujjongjunk-e, hogy itt az Apple újdonsága, az ujjlenyomat azonosító?
Igen, mert előrevisz. Mert innováció. Mert általa egyszerűbbé lesz (lehet) a világ. Ami persze rossz, csúf és gonosz, ha a fonákjáról nézzük. És mi szeretjük szárazon tartani a puskaport. (Na, ez a puskapor vajh honnan idéződött ide?)

*
Aki kedveskedni akar a bankjának, annak a következő probléma felvetését javaslom:
- A bankkártya PIN kódját/bankszámla jelszavát, ugye, csak én ismerem.
- Természetesen, ilyen-olyan szuper biztos.
- Hm, akkor honnan tudja a bank, hogy a helyest adtam meg, ha _csak_ én ismerem.
- ? ... ?

**
A Facebookon futott játék, amely vicces - indiános - nevet adott mindenkinek, aki ezt kérte. Cserébe hozzáfért és vitte a kíváncsi kontakt listáját, nevét, személyes adatait. Mert ez volt a cél, adatbázis építés.

Olvasnivaló: iPad a sulikban

Ajánlott olvasmány mára: Magyar Nemzet Magazin, 28. oldal. A féloldalas - méret, nem ítélet - cikk a holland iPad sulikról szól.

(Ez a bejegyzés iPaden a Posts alkalmazással készült. A kép iPhone-nal, PhotoStreammel iPadre, iPhoto-val elforgatva, Posts-cal méretre vágva.)

TimeTracker – mikor mit teszel a Macen

Több reklám-ügynökségnek, nyomda-előkészítő stúdiónak dolgozunk. Általános, visszatérő gond, hogy nehezen tudják megbecsülni, egy-egy munka elvégzése mennyi időt vett igénybe az operátoroktól, dizájnerektől vagy akár az accounttól, traffictől és más érintettől. Nekik lehet megoldás a TimeTracker. Ahogy ez a Maces alkalmazás arra a kérdésre is tudja az egzakt választ, hogy mivel %$#@! el az időt a gép előtt. A program nem tökéletes, de őszinte.

TimeTracker
Számos alkalmazást láttam, amelyben „csak egy kattintás", hogy szignáljuk az épp Photoshopba benyitott fájlt valamelyik ügyfél valamelyik prodzsektjéhez, ahogy „csak egy kattintás", amíg kiugrunk a PS-ből Mailbe elolvasni mit akar egy másik ügyfél egy másik feladattal, hogy újra „csak egy kattintással", hogy vissza írjuk magunkat a PS-hez. Nem, ez nem működik. A dolgozó nem kattint, mert nem hatja meg, elfelejti - vagy percekig adminisztrál, hogy az hogy is volt. A dolgozó adminisztrálta esetben pedig, ugye, mindenkinek maga felé hajlik a keze - joggal vagy anélkül, az eredmény természetesen nem lesz pontos.
Pedig annyira egyszerű és nyilvánvaló a megoldás! Kell egy program, ami a háttérben fut és megjegyzi, hogy mikor melyik alkalmazásban melyik dokumentum volt aktív. Ennyi. Persze ez sem száz-százalékos, mert amikor elmegyünk a géptől, az utolsó nyitott ablak és a hozzá tartozó alkalmazás számol. Lehetne finomítani az egér mozgás figyelésével - ha a gép előtt ülünk és olvasunk, a kezünk akkor is mozgatja az egeret -, de ne legyünk maximalisták, ez egy ingyenes alkalmazás.
A képen egy fél napom látható. A jobb felső kiskép a menüsorról legördíthető menüt mutatja, a háttérfuttatáshoz nem kell semmi, a menüsor-ikon jelzi, hogy a program él. A baloldali kiskép csupán a programozó édesanyja főztjéért mondott köszönet miatt került ide. A grafikon - logikus - az egyes alkalmazásokban eltöltött időt mutatja, látható, hogy a Microsoft sem talált kibúvót. Azt, hogy az adott alkalmazásban mivel molyoltam, lentebb nézhetem meg. A Safarit önismereti okokból nem mutatnám meg.

Sőt, adatok Excelbe
Vagy Numbersbe. Igen, az összes adat kimenthető Excelbe. Az adatok részletezettségére jellemző, hogy a Mail esetén címenként tudjuk, hány másodperc volt a levelek szinkronizálása. Ügyes rendszergazdának - nekünk, hogy dicsekedjek - nem feladat olyan rutint írni, ami naponta bekéri a gépekről a TimeTracker log-fájlt, innentől már csak Excel vagy Numbers (oktatjuk!) tudás kérdése, hogy ki mit hoz ki. Annyi külön munkára persze szükség van, hogy az adatbázis részévé tegyük és naprakészen tartsuk, melyik fájl melyik ügyfél melyik megbízásához tartozik. Ez utóbbira a TimeTracker is tesz kísérletet - lásd képen a nagy ablak oldalsávját -, de nem lett belőle szerelem.

Végül is
A TimeTracker jó, mert nem kell vele külön foglalkozni, szépen elvan a háttérben. Mivel ingyenes, érdemes tesztelni, bár kirívó hibát nem találtunk, néha sztrájkol, percekig (négy perc egy nap alatt a rekord) semmit sem rögzít, majd életre kel.

A közlegelők példázata és az APR

Még a kilencvenes évek derekán jártam a Közgáz Vezetőképző Intézete szervezte MBA-ra. Ott ragadott meg egy elméleti történet, amit mindjárt a Wikipedia előadásában ide is másolok. Aztán lefordítjuk Magyarországra, Apple-re, APR-re.

Közlegelők példázata
"Adott egy közlegelő, amely tíz tehenet tud eltartani, és így mindegyik tehén tíz liter tejet ad. A legelőn kiinduláskor tíz gazda tart egy-egy, azaz összesen tíz tehenet. Az egyik gazda egyszer csak gondol egyet, és kicsap még egy tehenet a legelőre. Ekkor egy-egy tehénnek már kevesebb fű jut, ezért mindegyik tíz helyett csupán kilenc liter tejet ad naponta – de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, tíz helyett tizennyolc liter tejhez jut. Ezt idővel észreveszi egy másik gazda, és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre. Ekkor már minden tehén csak nyolc liter tejet ad, de a két dezertőrnek fejenként tizenhat liter teje lesz. És így tovább, minden egyes gazda akkor jár jobban, ha még egy tehenet hajt a legelőre. Azonban amikor már legalább hatan cselekednek így, akkor azok is az eredeti tíz liternél kevesebb tejet kapnak, akiknek két tehenük van. Végül, amikor már nyolc gazda tart két tehenet, a kéttehenes gazdák csak négy liter tejet kapnak az eredeti tízhez képest. (A kilencedik gazda már nem nyerne semmit egy második tehénnel.) Ennek ellenére, ha egy gazda úgy döntene, hogy visszavonja az egyik tehenét, rosszul járna."
(Wikipedia)

Kapcs. ford.
Evidens, hogy a legelő Magyarország, pontosabban Budapest - lásd Tamás Gábor (TG) indoklását a debreceni iStyle bezárásáról: nem termeli ki, nem rentábilis. A gazdák az APR-ek, a tehenek a boltok. A pontosság kedvéért jegyezzük meg: az Apple a boltokat minősíti, a boltok nyerik el az APR vagy AR státuszt. A több boltot is üzemeltető cég árrése függ a boltok minősítésétől - átlagolnak - és még sok mástól: szerviz, finanszírozás, oktatás, boltok száma, országok száma (ahol bolt van)...
A példa elméleti, így a legelő terület változása nem játszik.
És a tej az Apple terméke.
Az Apple persze teheneket is „árusít". A boltot az Apple tervezi meg, de az APR fizet a tervezésért. A bútort az Apple-től lehet csak megvenni - eszméletlen áralkuk lehetnek. A bútorok összeszerelését szintén csak az Apple jelölte munkásemberek végezhetik - repülőjegyüket, szállásukat és bérüket persze az APR fizeti. Igaz, fél év, háromnegyed év után ezen költségek egy részét téríti az Apple. Ha már eladott még egy fejőstehént - APR új boltot nyitott -, beszáll a költségbe.
A fenti példából kitetszik, hogy az Apple-nek mindegy, hogy egy tehén vagy tíz tehén vagy száz tehén tejel, a lényeg a tejelésen van. Az Apple oldaláról nézve mindegy, hány gazda van - momentán kettő, de neki ugyanilyen jó volt a három és ugyanilyen jó lesz az egy is. Csak fűszerből tejből nem lehet hiány. Persze szeretne még több tejet eladni, cuppanjanak a vevők a tehéntőgyre!
A vevőknek is szinte mindegy, hány gazda van és hány tehén. Van tej vagy nincs tej? (Slágerben: No milk today, my love has gone away) Persze jó, ha van másik gazda. De ha maga a tehén-dealer tejkereskedő közvetlenül is ad el tejet (http://store.apple.com/hu), akkor kit érdekel?

Gazdák és tehenek
A gazdák már nem örülnek annyira a másik gazdának. Nem mintha nem szeretnék egymást amúgy - HAndras repülősó után kiáltott, amikor meglátta, milyen üveghajót tervez az iStyle a Westendbe és TG szívta a fogát, hogy HAndrás megnyitotta a Fashion streeti üzletet, ők a Váci utcában nyomultak (mint a Capitalyben...). Ahogy a közlegelők példázata mutatja, nem is kell a tejben utazó Apple-nek olyan nagyon ösztönözni őket új tehén megvételére, megy az magától is (magyarázatot lelj a Wiki szócikkben).
A Wiki azonban nem írja meg a történet végét, így azt MBA-s emlékeimből teszem, íme:
A nyolcadik gazda, meg a kilencedik is kizavarja a második tehenét a legelőre. Ám az első is lapot húz tizenkilencre, kicsapja a harmadik tehenet. A többi követi. És egy nap, amikor a tehenek nem térnek meg a legelőről, a tíz gazda kimegy a rétre: „Mi a nyavalya történhetett?". És ott találnak rengeteg mozdulni képtelen, csont-sovány, éhen-haló tehenenet.

Jövőkép
iSyle:Starking 6:3 - klasszikus. Kilenc bolt, ami sok, egy-kettő, netán három nyereséges, a többi veszteséget termel - lásd mérlegeket és magyarázataikat. Magyarul: több bolt, mint nyereség, be kellene zárni egy-két-öt boltot. Az iStyle-XMS egyesüléssel az alap probléma nem változott, be kellene zárni a veszteséget termelő boltokat. De: "ha egy gazda úgy döntene, hogy visszavonja az egyik tehenét, rosszul járna." Így mindkettő vásárolja a szénát (hitelt vesz fel), hogy életben tartsa a teheneit, hátha a másik gazda előbb adja fel.

Eljön-e a tejjel-mézzel folyó Kánaán?

A titokzatos stylesi eset - függöny

Azért szeretjük Agatha Christie-t, mert a gyilkos általában már az első tíz oldalon szerepel a könyvében, mégis, szinte az utolsó percig nem gyanakszunk rá. Aztán, amikor Miss Marple vagy Poirot felfedi a valódi tettest, akkor visszalapozunk az árulkodó jelekig, amelyek - bizony - ott vannak. Miss Marple jellegzetes - nyomozási - szokása, hogy beszélteti az embereket, és aki sokat beszél, az előbb-utóbb elszólja magát.

A hét eleji iPhone bemutató Handras féle közvetítésének kommentje

És még egy.

Harmadik időszak
Lesz. Nem is kell féllábazni.
(Almalapmintblog: Apple Magyarországon, 2013. augusztus 28., szerda)

CSI-phone

Kávézás közben jutott eszembe a cím, nem tudtam kihagyni, bocs. (Gonosz Almalap kiegészítés: végül is ujjlenyomat vételre alkalmas.)
Kivizsgálva az iPhone 5c és 5s bemutatóját, megállapítható, az Apple nem nyűgözte le a médiát. A befektetőket sem, a bemutatót követően 505-ről 494-re esett az Apple árfolyama, a másnapi nyitáskor pedig 475-tel kezdett. Azt, hogy bejön-e az Apple-nek, hogy maradt a Steve jobsi úton - nem érdekel, más mit fejleszt (nagyobb kijelző), mi tudjuk, hogy mit akar a nép - karácsonyra fog kiderülni.
A Millásreggeli rádióműsorban megszólalt elemző arról beszélt (persze, hogy a nevét nem hallottam egy tűzoltóautó miatt), hogy az 5C-t hiba annak az olcsó készüléknek tartani, amit az Apple a dzsunka-telefonok ellen küld harcba. Egyrészt nem olcsó, tehát nem azok veszik majd, akik ár érzékenyek. Másrészt pont azt tudja, mint a mostani ötös, tehát lehülyítettnek sem nevezhető.
A fenti volt talán az egyetlen főáramlatnak ellentmondó nyilatkozat. A hazai blogok szavazásain sem aratott átütő sikert az 5C. Az 5S megítélése jobb, bár az „instantget"-elések száma elmaradt a korábbi évek bemutatói után megszokottól. A Bloomberg szerint az 5C „nem változtat a felálláson", a magyarázat hasonló a hazai elemzőéhez: az alsó szegmenst nem éri el az ár miatt, így India és Kína nem fog robbanni.
A Reuters hasonló véleményen van. A tudósító arról lamentál, hogy vajon az Apple jó úton halad, csak mi nem vesszük észre, vagy kényszerpályán mozog. Ugyanakkor az iPhone 5S új tudását - gyorsabb proci, jobb kamera (120fps), ujjlenyomat érzékelő - az eltelt időhöz képest kevés innovációs újdonságnak tartja.
Az iOS7-re felkerülő ingyen iWork, iPhoto és iMovie kapcsán szinte mindenki megírta, hogy vajh a szegény GarageBandet miért büntette az Apple? Azt is többen megjegyzik, hogy ezzel a döntéssel a legnagyobb nyereséget termelő alkalmazásokat veszi ki az App Store-ból a cég. Magánvéleményem pedig az, hogy talán az iPhoto-t leszámítva iPhone-on ezek az alkalmazások inkább tűzoltásra jók, mint használatra.

A 'C' meg az 'S'

A tegnapi Apple „esemény" pontosan azt hozta, ami már ismert volt, az olcsó, műanyag (de nem akármilyen műanyag) hátú olcsó iPhone-t, ahol a C még véletlenül sem „cheap"-et jelent, hanem colour-t. És az S-t, ami a Mátyás királynak ajándékot vivő lányhoz hasonlóan hozott is ujjlenyomat olvasót, felismerőt meg nem is. A technikai részletek az Apple szájtján hibátlanul, a többi blogon és hírszájton részletezve olvasható, így ezekkel én nem is foglalkozom.

Jó-e a 'C' léte?
Nálam már az iPad mini is lécrezgető volt, nem elsőként persze. Az Apple prémium márka volt. Azért fizetünk sokat, mert minőségi alkatrészekből készül, mert minőségi szoftver fut rajta, mert - egyszerűen jó. A felsoroltak miatt lett prémium termék. A prémium termék gyártó pedig a (cég) névért is megkéri a pénzt, ha egy dzsunka-gyár gyártana pont olyan akármit, amit az Apple, nem tudná olyan áron adni, mint az Apple - a különbség az, amit azért fizetünk, mert a harapott alma logo ott díszeleg (nem hamisítva).
Az Apple számára a logo, a név érték, nem véletlenül perel fűt-fát, aki a nevét, logóját jogtalanul használja - itthon leginkább a saját értékesítési csatornáját csesztette emiatt, ezért is lett a MacAcademia mAcademiává (ami persze még mindig nem volt jó az Apple-nek, mert mac-cal kezdődött, de ez egy másik történet, lásd a bejegyzés végét!) E gondolat mentén érthető az is, miért nem szerette az Apple, ha hozzájárulása nélkül ajánlottak fel tízezer lájkért iPadet - aki kattintott, azt az Apple iPad vonzta, nem az, amit lájkolt. A lájkolt bármit az Apple iPad nevével adták el.
A brand, a név érték. Megszerezni nehéz, hosszú meló, lezúzni sokkal, sokkal egyszerűbb. Elég gagyi cuccot kiadni. Elég a vágyottból a mindenki által elérhetővé tenni. A Mercedes - nagyon sok hozzáértő szerint - ezt tette, amikor az 'A' osztályt bemutatta, az ominózus rénszarvas-teszt bukás csak gyorsította a hatást.
A mini iPaddel, de most az iPhone 5C-vel szerintem az Apple elkezdte felélni a brand-nevét. Nézd meg, hány reklámban lehet iPadet vagy más Apple terméket nyerni ma! Két-három éve szinte nem volt olyan, ahol Apple konkurens terméket lehetett nyerni. Akkor minden gimnazista-egyetemista-menő manó üzletember iPhone-t akart, mert az státusz-szimbólum volt - nem is szólva arról, hogy milyen jól használható. Amikor már - igen, ez nem korrekt politikailag - bárki meg tudja venni az Apple termékeit, amikor van egy olcsó verzió, akkor az Apple már nem menő.
Lehet azzal érvelni, hogy mekkora teret nyert az Android, meg az Apple-nek az olcsóbb kategóriában is versenyben kell állnia. Az Apple a mobilgép piaci részesedése pár százalék. De a legdrágább decilisben (felső tizedben) nagyon erős, piacvezető (nem írok számokat, mert pár hónapja olvastam a Reutersen az elemzést, és most képtelen vagyok megtalálni, de a pontos szám nem is fontos). És árrés tekintetében meg e felső decilisben brutálisan veri a többieket. Azaz: a legdrágább - prémium - szegmensben baromi nyereséges. Az iPhone 5c megcélozta piacon „sűrű fillér" játszik.
Persze az Apple nálam jobban tudja. Én viszont így gondolom.

Ujjam nyoma
Persze, hogy ment a nagy találgatás, hogy mi lesz a nagy innováció. Az ujj-lenyomat azonosító/olvasó az. Bár - nekem kicsit karcsú a végeredmény. Ha már ott van az ujjlenyomat azonosítás, akkor ezt nem csak a bekapcsolás/aktiváláshoz lehetett volna hozzákötni, hanem mondjuk mindenhez, amikor belépés/jelszó párost kell megadnunk. Az Apple saját alkalmazásainál - App Store, iCloud, bármi - nagyon-nagyon így kellene lenni, és persze a többi fejlesztő számára is elérhetővé tenni. El lehetne felejteni az összes belépésinév-jelszó kombinációt. Ez olyan lenne - és az Apple ott van az út elején, tehát padlóig taposni a gázpedált! -, mint amit az Apple-től megszoktunk, elvártunk.
És lehetett volna „one more thing"* is. Új MacBook Pro ujjlenyomat-olvasóval. Az összes hordozható gép ujj-lenyomat olvasóval. Beígérni karácsonyra.

És még egy marketinges nyavalygás
Az Apple a marketing és PR nagymestere volt Jobs idején. Véletlenül hagytak el iPhone prototípust úgy, hogy azt a Gizmodo vagy a Wired szakújságírója találja meg, és a többi, és a többi. De. A egyetlen bemutató sem volt meglepetés nélkül. A mostani igen. A régi rendszert - az Apple semmiről semmit sem mond - hangosan senki sem kedvelte, de volt benne gyermeki felfedezős, kitalálós, tippelős. Ami nem csak a Poirot emlegette szürke agysejteket edzi, de hosszú média-jelenlétet biztosít. Amúgy, te tényleg elhiszed, hogy egy csóró ausztrál egyetemista borítékban feladott száz dollárja eljut Kína belsejébe az Apple gyár melósához, aki mindenkit kijátszva fotózza az új Apple cuccokat?

* There's one more thing. „Lenne még valami" - ezzel az elhíresült fordulattal élt Steve Jobs beszédeiben, általában az utolsó negyedóra kezdetén, amikor a legütősebb bejelentést készült megtenni.

Ezen a héten

Amerikában bemutatják az új iPhone-t ujjlenyomat olvasóval vagy anélkül.
Itthon meg a szerencsés 13-i pénteki napon lészen esemény.
Türelem rózsát terem, és aki a virágot szereti, az rossz ember nem lehet.

Photoshop World konferencia

Nem csak az ára miatt nem vagyunk ott, az én PS igényemet még az ötös Photoshop is többszörösen túlteljesíti. De. Bár a személyes kapcsolatépítés (networking, you know!) ma az egyik legfontosabb, azért nem maradunk le az Adobe legfontosabb szoftverének - na jó, egyik legfontosabb szoftverének - éves konferenciájáról. A photoshopworld.com oldal folyamatosan frissül, videók kerülnek fel az előadásokról. PS-ben utazóknak erősen ajánljuk.

Word fájl szerkesztése iPaden Pages-zel

A cím mindent elmond, de muszáj kiegészíteni azzal, hogy átlagos Word doksiról van szó, tehát senki se gondolkozzon diploma-munkában, vállalati belső hírlevélben. A Pages-es hozzáféréssel viszont a bántó nyelvtani hibák, elütések, rossz dátumok gyorsan korrigálhatók. Akinek rengeteg szabadideje van, vagy kimondottan kihívás párti, az persze az iPades Pages-szel ennél többre is vállalkozhat. Ahogy teszi ezt Eszter is, a Mac megbicsakló magyar hangja. Számára a címet így kell leírni, hogy helyesen(?) olvassa fel: „Vörd fájl szerkesztése Ájpeden Péjdzsizzel". Nem hiába, ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.

Folyamatábra és ilyesmi iPaden

Már a neve is szerethető - Lovely Chart - az alkalmazásnak, amellyel pillanatok alatt dobhatunk össze folyamat-, szervezeti-felépítés-ábrát vagy hasonlót. Nem, sem az OS X operációs rendszer folyamatábráját, sem az Apple vállalat felépítését pozícióra bontva nem készíthetjük el ezzel az alkalmazással, a MacAcadémiáét viszont igen, sőt, még az üzleti folyamatainkat is ábrába fojthatnánk. Négy és fél euróért megéri.

iTunes Fesztivál ingyen

Sokadszorra rendezik meg Londonban az iTunes Festivalt, szeptember minden napjára jut egy videó-stream fellépés. A fellépők közt találjuk Katy Perryt, Justin Timberlake-et, az Arctic Monkeyst és a Kings of Leont is. Ez utóbbira minden szürke-árnyalat rajongó figyelmét felhívjuk, a - nevére nem emlékszem, de végzős egyetemistaként se számítógépe, se kapcsolata nem volt még (Amerika kőkemény) - kiscsaj mulitmilliárdos Bill Gatesre hajazó barátja őket hallgatta. Pontosabban az eredeti műben igen, a magyar fordításban már az Állatkirály szólt a CD-ről - és nem ez volt a fordító legnagyobb bakija. Ami persze a mű értékén mit sem változtatott.

A fesztiválba bekapcsolódhatsz, ha letöltöd ezt az alkalmazást.

-Debrecen

Az Apple Magyarországon bejegyzésünkben még igaz volt, hogy az iStyle Debrecenben üzemelteti az egyetlen vidéki APR üzletét.
"Ezúton szeretnénk tájékoztatni titeket, hogy a 2013. szeptember 1-től a debreceni iSTYLE üzlet nem üzemel tovább. ... Továbbra is várunk titeket budapesti üzleteinkben, sőt hamarosan vidámabb hírrel jelentkezünk üzlethálózatunk bővüléséről!" - írja a Facebook.

A vidámabb hír kapcsán lehet ötletelni. De ahogy az idézett bejegyzésben írtuk, féllábon állva is meg lehet várni.