2011. május 31., kedd
Aperture 3 teszt Facebookon
Jó hír azon Aperture rajongóknak, akik nem tudnak egyetlen percre sem leszakadni a Facebookról (de akkor mikor Aperture-öznek?), itt az Apple hivatalos tankönyvkiadójának Facebookos Aperture-teszt alkalmazása. Mérd fel tudásod! Reklám: persze aki 100 százalékra szeretne teljesíteni, az előtt eljön hozzánk vagy hozzánk tanulni!
Első randi az iPad Pages-zel
Május a szakdolgozatok, diplomamunkák leadási ideje, ilyenkor van kereslete a gyorsan szabványos formába szöveget rendezni képes ismerősnek. És mivel lenne egyszerűbb e formába öntés, mint Pages-zel? Így ismét lehetőségem volt élesben gyakorolni, nem csak úgy, tesztelgetve. Változatlanul vallom: a Maces Pages remek.
Mert ugye azt a botorságot el nem követném, hogy iPaden gépeljek be 50-100 ezer karaktert, szerkesszek szöveget - ennyi már a Numbers iPades változatának használata során is kiderült. Amúgy is, az én feladatom a szabvány megjelenítés, miután a kedves vizsgázó WinWordbe, Open Office-ba vagy bármi másba megírta kis remekét. Ezeket a Pages szinte hibátlanul olvassa be, ha nem, akkor a neten találunk számtalan bármiből bármibe konvertáló alkalmazást. A megjelenítéshez szigorúan stílusokat használok, a dolgozat minden sora tudatosan stílus alapján olyan, amilyen. A stílusok használata esetén - hogy csak egy példát említsek -, nincsenek enterrel bevert üres sorok, ami - az első szövegtörlés vagy áthelyezés után - azonnal rém rondává teszi a művet.
"Át kellene olvasni!"
Ez a kulcsmondat, mindig a megrendelő mondja. Persze Maces Pages-ből tudok menteni Wordöt - a legújabb már csak ritkán dobja szét a dokumentumokat. De egy szakdolgozat táblázatai, pláne grafikonjai messze nem úgy néznek ki, ahogy Pagesben - a viták elkerülése érdekében a Wordös mentés felejtve. Az Open Office-os meg fel sem merül, mivel a Pages nem beszéli. A PDF jó, mert bárki meg tudja nyitni, csupán a hibákat nem tudja kijavítani. Igen, lehetne kis sárga ragacsozást végezni, de az a felhasználó, aki a szövegformázást is átpasszolja, az nem fog Acrobatban korrektúrázni.
Jó ötlet az iWork.comra való feltöltés - egyetlen gond az lehet, hogy a túl oldali pécé és windows és böngésző valamelyike nem szereti az iWork.comot. Másrészt, itt sem lehet a szövegben javítani - sem elgépelést, még kevésbé szövegáthelyezést végezni -, itt is csak sárga cetlizés megy, amiről meg már tudjuk, hogy nem megy. Az legyen hab a tortán, hogy az iPad Safari az iWork.com megnyitása után e lehetőséget nem engedélyezi, sőt, semmit sem hagy, egyszerűen csak meg tudom nézni a feltöltött doksit. Letölthetem persze, amint azonnal megnyit Pagesben (prezentáció esetén Keynote-ban, Numberst Numbersben).
iPad Pages
Az iWork.com használata nélkül is eljuttathatjuk a doksit Pagesbe. Szerintem az iDisk használat - persze MobileMe előfizetés kell - egyenértékű az "elküldöm magamnak mailben" az iPaden olvasott mail-címemre megoldással. És persze játszik az iTunes-szos, áttöltős, elfogadós mód is (ezt ahányszor leírom, annyiszor remélem, hogy az Apple megváltoztatja, mert annyira nem felhasználóbarát).
Akárhogy is juttattam el a Pagesbe a doksi, a megnyitása után lehervadt a mosoly az arcomról. A szakdolgozatban ugyanis gyakori a "2.1.3 cím" cím használat, de az iPades Pages csak sorszámozni tud, a "tiered", azaz "2.1.3." típusú számozást nem ismeri, szépen kisorszámozza. Adios, Pages! - gondoltam. És valóban, az iPades Pages nem tudja az összetett sorszámozást kezelni, iPaden ilyet nem lehet létrehozni. Nesze nektek, jogászok, akik azt hittétek, iPaden az iroda!
De megláttam, hogy a stílusok azért átjöttek a Pages-zel és bíztam. De meg is csalattam. Hiába volt a "2.4" formátum stílusba öntve, az iPades Pages dislexiás.
Fogom még a Pagest nyaggatni - ezek után rém kíváncsi vagyok, milyen a sablon alapú kiadványszerkesztő képessége, Mac vs. iPad tekintetben -, de ismét igazolódott, hogy az iPades alkalmazások a Maces alkalmazások csökkentett képességű, redukált tudású testvérei. És ezt illene feltüntetni, mert az, aki munka céljára vesz iPadet, bízva a Macen könnyen megtanult és elsajátított szoftverekre, az rém csalódott lesz.
Szakdolgozat amúgy
Biztos leírtam már, de van oka az ismétlésnek - nem változott semmi. Lehet arról vitázni, hogy egy pszichológus vagy szociológusnak kell-e tudni stílusokat használni, lábjegyzeteket kezelni vagy sem. De, ha egy adott tanszék az általa kitalált és szabványnak vélt formátumban kéri az elektronikusan beadandó munkát, akkor miért nem képes adni egy sablont, egy fájlt, ami fel van töltve a megfelelő, beszédes nevű stílusokkal? És. Ha már elektronikusan is be kell adni, akkor mi a nyavalyáért kell kinyomtatni és beköttetni? Papír-pazarlás (persze, hogy nem csak a végső változat lesz kinyomva). Festék. Kötészet. A konzultáció alatt persze jó, ha elektronikusan, emailben jön-megy az anyag?
A saját, leadott diplomám (1989, BME) egyik példányát az enyv úgy átjárta, hogy kinyithatatlan (oké, kicsit későn nyitottam a hajrát). Szerinted szólt bárki is, hogy izé ... gond van? Három éve Szegedre beadott CD-re Pagesből, jelszóval védve tettem fel - igen, Gonosz az Almalap - a szakdolgozatot. Szerinted szólt valaki? (Oks, jók a helyi prog. matekosok, és velük feltörették a jelszót.)
Mert ugye azt a botorságot el nem követném, hogy iPaden gépeljek be 50-100 ezer karaktert, szerkesszek szöveget - ennyi már a Numbers iPades változatának használata során is kiderült. Amúgy is, az én feladatom a szabvány megjelenítés, miután a kedves vizsgázó WinWordbe, Open Office-ba vagy bármi másba megírta kis remekét. Ezeket a Pages szinte hibátlanul olvassa be, ha nem, akkor a neten találunk számtalan bármiből bármibe konvertáló alkalmazást. A megjelenítéshez szigorúan stílusokat használok, a dolgozat minden sora tudatosan stílus alapján olyan, amilyen. A stílusok használata esetén - hogy csak egy példát említsek -, nincsenek enterrel bevert üres sorok, ami - az első szövegtörlés vagy áthelyezés után - azonnal rém rondává teszi a művet.
"Át kellene olvasni!"
Ez a kulcsmondat, mindig a megrendelő mondja. Persze Maces Pages-ből tudok menteni Wordöt - a legújabb már csak ritkán dobja szét a dokumentumokat. De egy szakdolgozat táblázatai, pláne grafikonjai messze nem úgy néznek ki, ahogy Pagesben - a viták elkerülése érdekében a Wordös mentés felejtve. Az Open Office-os meg fel sem merül, mivel a Pages nem beszéli. A PDF jó, mert bárki meg tudja nyitni, csupán a hibákat nem tudja kijavítani. Igen, lehetne kis sárga ragacsozást végezni, de az a felhasználó, aki a szövegformázást is átpasszolja, az nem fog Acrobatban korrektúrázni.
Jó ötlet az iWork.comra való feltöltés - egyetlen gond az lehet, hogy a túl oldali pécé és windows és böngésző valamelyike nem szereti az iWork.comot. Másrészt, itt sem lehet a szövegben javítani - sem elgépelést, még kevésbé szövegáthelyezést végezni -, itt is csak sárga cetlizés megy, amiről meg már tudjuk, hogy nem megy. Az legyen hab a tortán, hogy az iPad Safari az iWork.com megnyitása után e lehetőséget nem engedélyezi, sőt, semmit sem hagy, egyszerűen csak meg tudom nézni a feltöltött doksit. Letölthetem persze, amint azonnal megnyit Pagesben (prezentáció esetén Keynote-ban, Numberst Numbersben).
iPad Pages
Az iWork.com használata nélkül is eljuttathatjuk a doksit Pagesbe. Szerintem az iDisk használat - persze MobileMe előfizetés kell - egyenértékű az "elküldöm magamnak mailben" az iPaden olvasott mail-címemre megoldással. És persze játszik az iTunes-szos, áttöltős, elfogadós mód is (ezt ahányszor leírom, annyiszor remélem, hogy az Apple megváltoztatja, mert annyira nem felhasználóbarát).
Akárhogy is juttattam el a Pagesbe a doksi, a megnyitása után lehervadt a mosoly az arcomról. A szakdolgozatban ugyanis gyakori a "2.1.3 cím" cím használat, de az iPades Pages csak sorszámozni tud, a "tiered", azaz "2.1.3." típusú számozást nem ismeri, szépen kisorszámozza. Adios, Pages! - gondoltam. És valóban, az iPades Pages nem tudja az összetett sorszámozást kezelni, iPaden ilyet nem lehet létrehozni. Nesze nektek, jogászok, akik azt hittétek, iPaden az iroda!
De megláttam, hogy a stílusok azért átjöttek a Pages-zel és bíztam. De meg is csalattam. Hiába volt a "2.4" formátum stílusba öntve, az iPades Pages dislexiás.
Fogom még a Pagest nyaggatni - ezek után rém kíváncsi vagyok, milyen a sablon alapú kiadványszerkesztő képessége, Mac vs. iPad tekintetben -, de ismét igazolódott, hogy az iPades alkalmazások a Maces alkalmazások csökkentett képességű, redukált tudású testvérei. És ezt illene feltüntetni, mert az, aki munka céljára vesz iPadet, bízva a Macen könnyen megtanult és elsajátított szoftverekre, az rém csalódott lesz.
Szakdolgozat amúgy
Biztos leírtam már, de van oka az ismétlésnek - nem változott semmi. Lehet arról vitázni, hogy egy pszichológus vagy szociológusnak kell-e tudni stílusokat használni, lábjegyzeteket kezelni vagy sem. De, ha egy adott tanszék az általa kitalált és szabványnak vélt formátumban kéri az elektronikusan beadandó munkát, akkor miért nem képes adni egy sablont, egy fájlt, ami fel van töltve a megfelelő, beszédes nevű stílusokkal? És. Ha már elektronikusan is be kell adni, akkor mi a nyavalyáért kell kinyomtatni és beköttetni? Papír-pazarlás (persze, hogy nem csak a végső változat lesz kinyomva). Festék. Kötészet. A konzultáció alatt persze jó, ha elektronikusan, emailben jön-megy az anyag?
A saját, leadott diplomám (1989, BME) egyik példányát az enyv úgy átjárta, hogy kinyithatatlan (oké, kicsit későn nyitottam a hajrát). Szerinted szólt bárki is, hogy izé ... gond van? Három éve Szegedre beadott CD-re Pagesből, jelszóval védve tettem fel - igen, Gonosz az Almalap - a szakdolgozatot. Szerinted szólt valaki? (Oks, jók a helyi prog. matekosok, és velük feltörették a jelszót.)
Keynote prezi webre tétele
Január óta lehetséges Keynote prezentációt weblapba illeszteni. A prezentációval szemben is számos feltételt támaszt az Apple, ahogy a megjelenítés sem megy, ha nem Safarival próbáljuk. A nem Safarit használóktól elnézést, a következő példától így elestek. Bánja az Apple.
2011. május 30., hétfő
iPad Numbers, a felmérő-eszköz
A múlt heti iPad Numbers grafikon-rajzoló küzdelmem félidejében olvastam el az iPades Numbers Helpjét. Ez a Numbers képes rekordonként mutatni egy táblázat sorait - ideálisnak tűnt felmérések, kérdőívek kezeléséhez az alkalmazás. Elvben minden megkérdezetthez kitöltök egy-egy rekordot - a kitöltés szép, elegáns felületen történik. Az adatok egy táblázatban gyűlnek, amelyek Macre is áttölthetők, ahol több táblázat feldolgozása már könnyen megoldható. Mivel az élet szép, így onnan vettem gyorsan egy példát, a hazai iPad2 kibocsátáskor készült kérdőívet.
A kérdőívre név nem került - de most szerettem volna. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a kedves sorban álló 16, 32 vagy 64GB-os iPadet szeretne-e venni. Ez két mező lett volna. Egy a névnek, és egy választós megoldás a kapacitáshoz. Csupán két gond adódott.
A név bevitele technikailag lehetséges, csak épp nem életszerű. A nevet ugyanis be kell gépelni, ami nem egyszerű, ha az egyik kezemben tartom, az egyik kezemmel fogom az iPadet. Még akkor is ingatag az iPad, ha olyan spéci tokom van, ami kéztartós, az iPad hátán afféle kesztyűszerűségbe bújik a tartó kezem. A sebességet a magyar ékezetes betűk gyalázzák. Persze lehet kompromisszumot kötni (egy robotos például itthon igen magas pozícióig jutott).
A második adatnál rádió-gombot választanék, azaz a három kapacitás közül csak és kizárólag egyet lehessen választani. Na, ilyen sem a Maces, sem az iPades Numbersben sincs. Ami van - mindkettőben - az az chechbox, a kipipálható négyzet. Persze, kompromisszum.
És ekkor elfogyott apró türelmem. A Maces Numbers ismer steppert, slidert és legördülő menüt (ez ugye menekülési ág lehetne a rádió-gombnál) - az iPades Numbers ezeket a formázásokat nem ismeri. Ha elő is készíteném a formákat Macen, akkor a fájlból azokat az iPades Numbers kitörli. Van viszont az iPades Numbersben csillagos értékelés, mint az iPhoto-ban vagy az Aperture-ben. Nos, ezt viszont a Maces Numbers "nem érti".
Én meg azt nem értem, hogy miért nem lehet ezeket az apró izéket megoldani, kedves Apple. Az iPad Numbers remek adatgyűjtő eszköz lenne a nagyon kis cégek számára is, de összesítést végezve akár nagy mennyiségű lekérdezéshez is.
A kérdőívre név nem került - de most szerettem volna. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a kedves sorban álló 16, 32 vagy 64GB-os iPadet szeretne-e venni. Ez két mező lett volna. Egy a névnek, és egy választós megoldás a kapacitáshoz. Csupán két gond adódott.
A név bevitele technikailag lehetséges, csak épp nem életszerű. A nevet ugyanis be kell gépelni, ami nem egyszerű, ha az egyik kezemben tartom, az egyik kezemmel fogom az iPadet. Még akkor is ingatag az iPad, ha olyan spéci tokom van, ami kéztartós, az iPad hátán afféle kesztyűszerűségbe bújik a tartó kezem. A sebességet a magyar ékezetes betűk gyalázzák. Persze lehet kompromisszumot kötni (egy robotos például itthon igen magas pozícióig jutott).
A második adatnál rádió-gombot választanék, azaz a három kapacitás közül csak és kizárólag egyet lehessen választani. Na, ilyen sem a Maces, sem az iPades Numbersben sincs. Ami van - mindkettőben - az az chechbox, a kipipálható négyzet. Persze, kompromisszum.
És ekkor elfogyott apró türelmem. A Maces Numbers ismer steppert, slidert és legördülő menüt (ez ugye menekülési ág lehetne a rádió-gombnál) - az iPades Numbers ezeket a formázásokat nem ismeri. Ha elő is készíteném a formákat Macen, akkor a fájlból azokat az iPades Numbers kitörli. Van viszont az iPades Numbersben csillagos értékelés, mint az iPhoto-ban vagy az Aperture-ben. Nos, ezt viszont a Maces Numbers "nem érti".
Én meg azt nem értem, hogy miért nem lehet ezeket az apró izéket megoldani, kedves Apple. Az iPad Numbers remek adatgyűjtő eszköz lenne a nagyon kis cégek számára is, de összesítést végezve akár nagy mennyiségű lekérdezéshez is.
2011. május 26., csütörtök
Magyar APR az App Store-ban
Az egyik legrégebbi viszonteladó volt a legfürgébb az App Store-ba tartó viszonteladók közül, a Starking ma délután háromtól alkalmazásként letölthető iPhone-ra, iPod touchra vagy iPadre (erre nem optimalizált az alkalmazás). A program alapinfókat ad a Starkingról, illetve friss híreket is ígér a StarKing News.
Grafikon bloghoz iPad Numbersből
Előző két blog-bejegyzés (Ki mire használja? és Platformon az Android, bevételben az iOS vezet) alapját adó híreket iPaden olvastam, ezért lelkesen úgy döntöttem, hogy iPadről írom a blogot. Mindkét bejegyzéshez érdemes volt grafikont készíteni - és a Numbers pont erre való! Nosza!
Több évtizednyi Excel és jó pár évnyi Numbers tapasztalattal a hátam mögött gondosan nem olvastam el a "Tap to Get Started with Numbers" útmutatót, ez a Numbers indítása után elérhető, ehelyett azonnal új doksit nyitottam, és elkezdtem adatokkal feltölteni. Pár kör után már éreztem, hogy a Numbers ikonsorán(?) lévő "i" a megjelenésért felel, a fénykép-ikonnal lehet elemeket a Numbershöz hozzáadni. A törléssel - valami még sem kell - viszont szenvedtem, amíg rá nem jöttem, hogy van egy klikk és van dupla-klikk.
Szintén meg kellett tanulni, hogy oszlopot az oszlop fölé, sort az sor elé kattintva választok ki, újra kattintva a kijelölésen érhetők el ugyanazok a műveletek, amelyek a Maces Number oszlop vagy sorkiválasztása után. A cella tartalom megjelenítése volt az első, ahol a Maces és az iPades Numbers nem kompatibilis. A Macesen van slider, stepper és pop-up formázás, az iPaden nincs. Viszont van Star rating - ami a Macesen nincs. Így ide-oda másolandó Numbersben ezeket nem is nagyon érdemes használni.
Grafikont akarok!
Mivel grafikonra vágytam és nem táblázatra, a táblázatot nem nagyon csicsáztam, ehelyett kijelöltem az ábrázolandó adatokat - három oszlopnyi adat fejléccel és megnevezéssel -, majd bökdöstem a nekem tetsző grafikon ikonját. Nem így kell iPaden Numbers grafikon készíteni. A táblázat megléte szükséges. Ám - mint a Maces Pagesben vagy Keynote-ban -, itt is előbb ki kell választani a grafikon formáját. Majd a leendő grafikonra duplán klikkelve tudjuk a táblázat megfelelő részét kijelölve a saját adatainkkal feltölteni a grafikont.
A grafikon színezési lehetősége korlátozott, csak az Apple adta színmintákat használhatjuk (persze tévedhetek, várom a kiigazításokat!). Ha a mi hétnél több adatot ábrázolunk - igen, kedves Apple, van ilyen -, akkor az első-hetedik, második-nyolcadik színe ugyanolyan lesz. A Maces Numbersnál dettó. Csak amíg a Macen ki lehet választani egyes sorozatokat és átszínezni, erre az iPaden nincs mód. Az eltérően színezett Maces Numbers iPaden megnyitva megőrzi színeit - csak éppen iPaden akarom, akartam megoldani a feladatom.
A színezésnél is zavaróbb, hogy az iPades Numbers összetartozó elemként kezeli a grafikont és jelmagyarázatát. Logikailag persze, hogy összetartoznak. Ám a Maces változatban a jelmagyarázat önállóan mozgatható, méretezhető. Az iPaden - ha sikerül a kis huncutot megfogni -, akkor szabadon mozgathatjuk, de láthatóan csoportosítva marad a grafikonnal, így gyakori, hogy az egyik mozgatása helyett mindkettőt mozdítjuk. Sőt, amíg a jelmagyarázat formája önállóan változtatható - ne reménykedjünk: a doboz szélességétől függően kerülnek a jelmagyarázatok egy-, két- vagy sok hasábba és ennyi -, addig a grafikon csak a jelmagyarázattal együtt méretezhető át úgy, hogy a magyarázat mérete változatlan marad. Ez elég zavaros így leírva, ám használatnál is az.
Az viszont több, mint bosszantó, hogy nem lehet adatsort és jelmagyarázat sort külön-külön megadni. Másképp mondva: kördiagramot csak úgy tudsz rajzolni, hogy a számértéket tartalmazó cella közvetlen baloldali szomszédjában szerepel a szám magyarázata, nem lehet kihagyandó oszlop. Mivel a "Platformon az Android, bevételben az iOS vezet" esetében három azonos feliratozású kördiagram kellett (egy az iPad, egy az eReader és egy az iPhone-hoz), ezért a kész, egy plusz három oszlopos táblázatot meg kellett triplázni, mindegyikből kidobni két-két fölös adatokat tartalmazó oszlopot és így kördiagrammizálni.
Amikor ezzel is megvoltam, rájöttem, hogy tök feleslegesen görcsöltem a Numbers-zel iPaden.
Macen ebben a fázisban készítek egy képernyő-fotót (option+shift+3), majd Previewban körbevágom. A blog ad tárhelyet is, ahová a Safari felületéről fel tudom tölteni a képet - én blog-tárhely spórolás miatt az Almalap tárhelyére töltöm fel a képet, és onnan linkelem be a blogba.
Az iPaden nem tudom a képet körbevágni - csak a grafikon kell, a táblázat nem. Hiába másolom ki, nincs hová beilleszteni. A webes felület nem fogad képet a vágótábláról (na jó: tűtábláról :). Nincs módja a kép blogba juttatásának. Így nem maradt más lehetőség, mint az iPad Numbers doksit áttenni a Macre. Aminek számtalan egyszerű és bonyolult módja van.
Numbers fájl mozgatása iPad és Mac között
iPadról elküldhetem magamnak a fájlt mailben - ez oda-vissza (iPad-Mac) használható. Mindkét gépről elérhető az iWork.com, így ez is alkalmas magammal való adatcserére (is). Az iDisk az iWork.com szűkített verziója, de viszont MobileMe kell hozzá. A WebDAV is szóba jöhet, de mivel ilyenem nincs, így tapasztalatomról sem tudok beszámolni. További lehetőség az iTunes-os átjátszás, ekkor a Macen az iTunes megfelelő bugyrába hatolva (iTunes > iPad > Apps > File Sharing > Numbers) lehet a fájl-transzfert oda és vissza menedzselni. Szükség lesz menedzselésre! Gyorsaságban - ha nem a net sebesség dönt -, a mailes, iDiskes és iWork.com-os megoldás egyformán jó, ízlés dolga, hogy melyiket használjuk.
Mivel visszatértem Macre, így itt ért véget ez a bejegyzés, de nem az iPades Numbers nyaggatása.
Több évtizednyi Excel és jó pár évnyi Numbers tapasztalattal a hátam mögött gondosan nem olvastam el a "Tap to Get Started with Numbers" útmutatót, ez a Numbers indítása után elérhető, ehelyett azonnal új doksit nyitottam, és elkezdtem adatokkal feltölteni. Pár kör után már éreztem, hogy a Numbers ikonsorán(?) lévő "i" a megjelenésért felel, a fénykép-ikonnal lehet elemeket a Numbershöz hozzáadni. A törléssel - valami még sem kell - viszont szenvedtem, amíg rá nem jöttem, hogy van egy klikk és van dupla-klikk.
Szintén meg kellett tanulni, hogy oszlopot az oszlop fölé, sort az sor elé kattintva választok ki, újra kattintva a kijelölésen érhetők el ugyanazok a műveletek, amelyek a Maces Number oszlop vagy sorkiválasztása után. A cella tartalom megjelenítése volt az első, ahol a Maces és az iPades Numbers nem kompatibilis. A Macesen van slider, stepper és pop-up formázás, az iPaden nincs. Viszont van Star rating - ami a Macesen nincs. Így ide-oda másolandó Numbersben ezeket nem is nagyon érdemes használni.
Grafikont akarok!
Mivel grafikonra vágytam és nem táblázatra, a táblázatot nem nagyon csicsáztam, ehelyett kijelöltem az ábrázolandó adatokat - három oszlopnyi adat fejléccel és megnevezéssel -, majd bökdöstem a nekem tetsző grafikon ikonját. Nem így kell iPaden Numbers grafikon készíteni. A táblázat megléte szükséges. Ám - mint a Maces Pagesben vagy Keynote-ban -, itt is előbb ki kell választani a grafikon formáját. Majd a leendő grafikonra duplán klikkelve tudjuk a táblázat megfelelő részét kijelölve a saját adatainkkal feltölteni a grafikont.
A grafikon színezési lehetősége korlátozott, csak az Apple adta színmintákat használhatjuk (persze tévedhetek, várom a kiigazításokat!). Ha a mi hétnél több adatot ábrázolunk - igen, kedves Apple, van ilyen -, akkor az első-hetedik, második-nyolcadik színe ugyanolyan lesz. A Maces Numbersnál dettó. Csak amíg a Macen ki lehet választani egyes sorozatokat és átszínezni, erre az iPaden nincs mód. Az eltérően színezett Maces Numbers iPaden megnyitva megőrzi színeit - csak éppen iPaden akarom, akartam megoldani a feladatom.
A színezésnél is zavaróbb, hogy az iPades Numbers összetartozó elemként kezeli a grafikont és jelmagyarázatát. Logikailag persze, hogy összetartoznak. Ám a Maces változatban a jelmagyarázat önállóan mozgatható, méretezhető. Az iPaden - ha sikerül a kis huncutot megfogni -, akkor szabadon mozgathatjuk, de láthatóan csoportosítva marad a grafikonnal, így gyakori, hogy az egyik mozgatása helyett mindkettőt mozdítjuk. Sőt, amíg a jelmagyarázat formája önállóan változtatható - ne reménykedjünk: a doboz szélességétől függően kerülnek a jelmagyarázatok egy-, két- vagy sok hasábba és ennyi -, addig a grafikon csak a jelmagyarázattal együtt méretezhető át úgy, hogy a magyarázat mérete változatlan marad. Ez elég zavaros így leírva, ám használatnál is az.
Az viszont több, mint bosszantó, hogy nem lehet adatsort és jelmagyarázat sort külön-külön megadni. Másképp mondva: kördiagramot csak úgy tudsz rajzolni, hogy a számértéket tartalmazó cella közvetlen baloldali szomszédjában szerepel a szám magyarázata, nem lehet kihagyandó oszlop. Mivel a "Platformon az Android, bevételben az iOS vezet" esetében három azonos feliratozású kördiagram kellett (egy az iPad, egy az eReader és egy az iPhone-hoz), ezért a kész, egy plusz három oszlopos táblázatot meg kellett triplázni, mindegyikből kidobni két-két fölös adatokat tartalmazó oszlopot és így kördiagrammizálni.
Amikor ezzel is megvoltam, rájöttem, hogy tök feleslegesen görcsöltem a Numbers-zel iPaden.
Macen ebben a fázisban készítek egy képernyő-fotót (option+shift+3), majd Previewban körbevágom. A blog ad tárhelyet is, ahová a Safari felületéről fel tudom tölteni a képet - én blog-tárhely spórolás miatt az Almalap tárhelyére töltöm fel a képet, és onnan linkelem be a blogba.
Az iPaden nem tudom a képet körbevágni - csak a grafikon kell, a táblázat nem. Hiába másolom ki, nincs hová beilleszteni. A webes felület nem fogad képet a vágótábláról (na jó: tűtábláról :). Nincs módja a kép blogba juttatásának. Így nem maradt más lehetőség, mint az iPad Numbers doksit áttenni a Macre. Aminek számtalan egyszerű és bonyolult módja van.
Numbers fájl mozgatása iPad és Mac között
iPadról elküldhetem magamnak a fájlt mailben - ez oda-vissza (iPad-Mac) használható. Mindkét gépről elérhető az iWork.com, így ez is alkalmas magammal való adatcserére (is). Az iDisk az iWork.com szűkített verziója, de viszont MobileMe kell hozzá. A WebDAV is szóba jöhet, de mivel ilyenem nincs, így tapasztalatomról sem tudok beszámolni. További lehetőség az iTunes-os átjátszás, ekkor a Macen az iTunes megfelelő bugyrába hatolva (iTunes > iPad > Apps > File Sharing > Numbers) lehet a fájl-transzfert oda és vissza menedzselni. Szükség lesz menedzselésre! Gyorsaságban - ha nem a net sebesség dönt -, a mailes, iDiskes és iWork.com-os megoldás egyformán jó, ízlés dolga, hogy melyiket használjuk.
Mivel visszatértem Macre, így itt ért véget ez a bejegyzés, de nem az iPades Numbers nyaggatása.
2011. május 25., szerda
Ahol az iPadet gyártják
Egyszer volt, hol nem volt, túl az üveghegyen, túl az Óperenciás tengeren, ott, ahol a kurta farkú malac túr, de még azon is túl létezik egy város, amely láttán Madách rögtön átértékelné a falanszterről vallott nézeteit, és a legvadabb NDK-s vagy orosz lakótelep is Francia riviérán épült nyaralónak tűnik.
E csodás helyre azért tódulnak a lelkes emberek, mert éhbérért halálra dolgozhatják magukat - bár ez nem is igaz, mert éhen nem halnak, tehát a bér elég az éh elverésére. Halálról is csak akkor hallunk, ha munka helyett a tetőről ugrálnak a mélybe vagy épp a munkát adó gyár maga robban fel. De az emberek csak tódulnak, hogy a helyi munkaközvetítőnél minél érdemdúsabbnak látván megcsípjék az állom állást.
S amikor eljő a pillanat, belépés után szinte azonnal - zuhany, munkaruha, motozás -, lelkesen, szemükben a szebb jövő távoli fénye tükröződik, állnak a vártán, munkára és harcra készen. Hiszen itt készül az iPad.
Persze: a tízezer méteres nyolcadik gyárcsarnokot kilencven nap alatt építették fel. A metróra - Budapesten - még kicsit várni kell.
Fényképek: micgadget.com.
E csodás helyre azért tódulnak a lelkes emberek, mert éhbérért halálra dolgozhatják magukat - bár ez nem is igaz, mert éhen nem halnak, tehát a bér elég az éh elverésére. Halálról is csak akkor hallunk, ha munka helyett a tetőről ugrálnak a mélybe vagy épp a munkát adó gyár maga robban fel. De az emberek csak tódulnak, hogy a helyi munkaközvetítőnél minél érdemdúsabbnak látván megcsípjék az állom állást.
S amikor eljő a pillanat, belépés után szinte azonnal - zuhany, munkaruha, motozás -, lelkesen, szemükben a szebb jövő távoli fénye tükröződik, állnak a vártán, munkára és harcra készen. Hiszen itt készül az iPad.
Persze: a tízezer méteres nyolcadik gyárcsarnokot kilencven nap alatt építették fel. A metróra - Budapesten - még kicsit várni kell.
Fényképek: micgadget.com.
2011. május 24., kedd
Platformon az Android, bevételben az iOS vezet
Legalábbis a Millennial Media hirdetési ügynökség Egyesült Államokbeli felmérése szerint. Gyanítom, a hazai adatok is hasonlóak. Jelenleg már az eszközök 68 százaléka okos, ami nem meglepő. Ugye ma már nehéz nem okos telefont venni, másrészt az okosság mértéke folyamatosan emelkedik. Az Apple erőssége a pénztermelő képességben lakik - a szépség állva hal meg (valamint Vanda a neve. A halnak).
2011. május 23., hétfő
Ki mire használja?
A Nielsen közvélemény kutató, piacelemző cég 1200 amerikait faggatott ki elektronikus kütyü használati szokásáról. A felmérésben három eszközre koncentráltak: a tabletgépre, az eKönyolvasóra és az okos telefonra. A felmérésben oly elsöprő többségbe került az iPad a tableteknél, illetve az iPhone az okos telefonoknál, hogy az adott csoport tulajdonságai megfeleltethetők az Apple eszközöket használókénak.
Mint tudott, a statisztikai adatok magyarázata önálló iparág (politikusok, píárosok...), így mi meghagyjuk ezt olvasóinknak. Az oszlopdiagram százalékai összeadva száz feletti értéket adnak, mert több dolgot is be lehetett jelölni a leggyakrabban kérdésre, a kördiagramok eszközönként mutatják a matatás százalékát.
Mint tudott, a statisztikai adatok magyarázata önálló iparág (politikusok, píárosok...), így mi meghagyjuk ezt olvasóinknak. Az oszlopdiagram százalékai összeadva száz feletti értéket adnak, mert több dolgot is be lehetett jelölni a leggyakrabban kérdésre, a kördiagramok eszközönként mutatják a matatás százalékát.
2011. május 22., vasárnap
Papírmentes Apple Store
Az Apple Ausztráliában nyitott legutóbbi üzletében nincsenek a gép tulajdonságát bemutató papír szórólapok. Helyette iPadet használnak, amely interaktív, több infot képes átadni. Egyre zöldebb - egyre költséghatékonyabb.
2011. május 19., csütörtök
2011. május 18., szerda
Az Apple bedönti az Ikeát
A Gonosz Almalap szerint az Apple bedönti az Ikeát, a svéd puzzle-bútor vállalat csődjét az okozza, hogy a könyvespolc mérete a tehetősebb családokban sem haladja majd meg a hét-kilenc centit - ide elfér négy-öt iPad akár tokkal együtt is.
2011. május 17., kedd
Adobe: CS5.5 - a hivatalos bemutató
Az Adobe - ahogy az Apple is - egyre több magyar lábon áll, elkülönült az értékesítési csatorna (két disztribúció, sok viszonteladó), a marketing, de megjelent az alulról építkező User Group (HAUG) is. Jó lenne, ha tudnának egymásról ezek a lábak, mert így két CS5.5 bemutatót is tartottak, szombaton a HAUG, tegnap az Adobe (marketing). Ráadásul a kettő jól kiegészítették volna egymást: a HAUG a netre helyezte a hangsúlyt - az ígért print rész betegség miatt elmaradt -, a hétfői demón viszont erős volt a videó rész (Meichl Mátyás remek előadásában) és csak súroltuk a printet. A HAUG amúgy június negyedikén bepótolja az elmaradt print előadást, sőt, olyan élő ember tart előadást, aki az Adobe Publishing Suitot használja.
2011. május 16., hétfő
iWork Macre és iPadre, iTunes és "szinkronizáció"
Nem tudom, mekkora betűkkel kellene kiírni, hogy az iPades iWork - Pages, Keynote és Numbers - a Macesnek lebutított, egyszerűsített, light verziója, amely messze nem tudja mindazt, amit a Macen futtatható. Az eddig tőlünk iWork/iPad ügyben tanácsot kérők egyaránt azzal küzdenek, hogy nem lettek figyelmeztetve, az iPades iWork kevesebbet tud, mint a Maces.
Nem fogok példákat írni, mert könyvnyit lehetne - az iPades nem élnek a Maces iWork Inspector Links paneljén megadható hivatkozások. Ha natív fáljként, ha PDF-ként, ha HTML (ez külön vicc) mentjük. Büntetéspont az Apple-nek.
Ahogy jár a "szinkronizálás" szóért is. Az iTunes esetén a csatlakoztatott eszközre az iTunes az iTunes tartalmát másolja, a többi törli - az Apple ezt nevezi szinkronizálásnak -, azaz a csatlakoztatott eszköz tartalma megy a lecsóba (ha az iTunes-ban is benne van, és ki lett jelölve "szinkronizálásra", akkor megmarad).
Az iTunest eredetileg arra szánta az Apple, hogy zenéket tároljunk, rendszerezzünk és CD-re írjunk. Idővel az iTunes lett a másoló (szinkronizáló) eszköz az iPod felé. Aztán az iTunes érte el az iTunes Music Store-t. Eddig rendben volt a szoftver fejlődés. Abban a pillanatban, amint képeket is lehetett az iPodra feltenni - illetve nem zenéket -, az iTunes egyre öszvérebb szoftverré lett - mi köze egy zenekezelőnek a fényképekhez? Mi köze a mozikhoz? És mi köze az iWorks fájlokhoz? Ha állat lenne az iTunes, vagy hét púpú teve lenne, minden púpja egy-egy állatra nem passzoló funkció. Ideje lenne letisztítani az iTunest, és elkészíteni az iPod/iPhone/iPad/AppleTV kommunikációs programot - bár a felhasználóbarátabb az lenne, ha az iPhotoba beépülne a felsorolt eszközök képerkre vonatkozó kezelése. Ahogy a Finderbe begyűrődött az iDisk.
Nem fogok példákat írni, mert könyvnyit lehetne - az iPades nem élnek a Maces iWork Inspector Links paneljén megadható hivatkozások. Ha natív fáljként, ha PDF-ként, ha HTML (ez külön vicc) mentjük. Büntetéspont az Apple-nek.
Ahogy jár a "szinkronizálás" szóért is. Az iTunes esetén a csatlakoztatott eszközre az iTunes az iTunes tartalmát másolja, a többi törli - az Apple ezt nevezi szinkronizálásnak -, azaz a csatlakoztatott eszköz tartalma megy a lecsóba (ha az iTunes-ban is benne van, és ki lett jelölve "szinkronizálásra", akkor megmarad).
Az iTunest eredetileg arra szánta az Apple, hogy zenéket tároljunk, rendszerezzünk és CD-re írjunk. Idővel az iTunes lett a másoló (szinkronizáló) eszköz az iPod felé. Aztán az iTunes érte el az iTunes Music Store-t. Eddig rendben volt a szoftver fejlődés. Abban a pillanatban, amint képeket is lehetett az iPodra feltenni - illetve nem zenéket -, az iTunes egyre öszvérebb szoftverré lett - mi köze egy zenekezelőnek a fényképekhez? Mi köze a mozikhoz? És mi köze az iWorks fájlokhoz? Ha állat lenne az iTunes, vagy hét púpú teve lenne, minden púpja egy-egy állatra nem passzoló funkció. Ideje lenne letisztítani az iTunest, és elkészíteni az iPod/iPhone/iPad/AppleTV kommunikációs programot - bár a felhasználóbarátabb az lenne, ha az iPhotoba beépülne a felsorolt eszközök képerkre vonatkozó kezelése. Ahogy a Finderbe begyűrődött az iDisk.
2011. május 11., szerda
HAUG: CS5.5
A HAUG a magyar Adobe User Group rövidítése. Az Adobe által elismert, nyilvántartott és támogatott csoportba érdemes bekerülni, mert közvetlenül a forrástól szerezhetünk infót - amennyiben számunkra az Adobe forrás. Sokunk számára az. Így most hétvégén várhatóan ismét telt termes rendezvény lesz a CS5.5 bemutató. Még van pár hely!
2011. május 9., hétfő
Alkalmas-e az iPad hetilap olvasásra?
1982 óta olvasom a HVG-t, azóta volt, hogy előfizettem, van, hogy a m. kir. posta bénázása miatt nem teszem. De most lett iPadem, tehát lehet elektronikus HVG-t olvasni. Alkalmazás ingyenes, számok elérhetők, ha akad szponzor, aki fizeti az iPadre tételét - az utolsó két számét akadt.
Alkalmas-e?
A HVG-t eddig, ha újságosnál vettem, ledobtam a kocsi anyós ülésére, majd a hátsóra, amikor az élet értelme ült be mellém. Ezt az iPaddel nem tenném meg. Egyrészt erősebb fékezésnél a Rover üléseiről minden lerepül. Másrészt nem biztos, hogy előnyös lenne, ha fél napig, pár óráig közszemélére lenne kitéve a kocsiban az iPad. Persze nem kell otthagyni, meg le kell takarni - a print HVG-t nem kellett. Azért is jó kocsiban tartani a lapot pár napig, mert így a várakozások 5-15 percei olvasással tölthetők ki.
HVG-t olvasni általában hanyatt- vagy oldalt fekve szoktam, egy kézzel tartom, lapozásnál leteszem, és a tartó kézzel hajtom át az oldalt. Élet értelme hason fekszik és a földre teszi a lapot vagy a kádban olvassa, majd a csuromvizes lapot a) kidobja, b) kiszárítja, mert elsőnek ő olvasta. Az iPades HVG-t tartani kell, de kis súlya megegyezik a lapéval, bár a lapot tartani a kéznek valahogy kényelmesebb, mint a merev alut. Lapozáshoz viszont vagy kell a másik kéz (fej alól), vagy hasra tesz és félig látva lapoz.
Ráadásul lapozni két irányban lehet. Lefelé görgetve az adott cikket olvassuk tovább, jobbra-balra pedig az következő-előző cikkhez jutunk - ezt meg kell szokni. A hosszabb írásoknál, a cikkek javánál, ez nem is gond, ellenben az apró híreknél hajlamos az ember jobbra menni a lefele helyett. A HVG apró-híres oldalait ugyanis nem szedte egyedül álló hírekre, hanem megőrizte a tördelés layoutját. Ez amúgy igaz a cikkekre is, a layout érezhetően jön az InDesignból. Végül: kádban nagyon nem olvasnám az iPades HVG-t. Élet értelme szerint az én olvasási szokásom is iPad veszélyes, amikor egy rém izgalmas cikken bealszom, akkor a kezemben lévő hírforrás eshet puhára vagy a szék mellé is...
HVG az iPaden
Az InDesign - ahogy ez a prágai tudósításból is kitetszik - alkalmas iPades (vagy más tablet, méret) megjelenés előkészítésére, ám utómunka nélkül az InDesign kevés. És ez a "nyomtatott lapot felteszünk az iPadre" rákfenéje. A HVG egy cikket általában egy képpel illusztrál. A kiadó rendesen megtervezte, hogy a kép mekkora méretben jelenjen meg az álló és fekvő iPad esetén. Ha a képre rá lehet nagyítani, ezt kis sárga nagyító jel is mutatja - a kép viszont soha nem nagyobb, mint az iPad kijelzője, így ennyi a részletgazdagsága is. Ha több kép tartozik egy cikkhez, akkor erre szintén a nézőképre biggyesztett ikon utal - a kép megnyitása után már semmi, persze a jobbra-balra sodrással így is végig tudjuk nézni a képeket, esetenként képaláírással. A képaláírás megegyezik a printével - pedig lenne hely jóval több szövegre. Különösen akkor, ha a HVG furmányos képaláírására gondolok.
Még erősebben érződik a táblázatok és grafikonok esetében, hogy a _print_ InDesign a forrás, a cikkbe beágyazott táblázatok épp olyanok, mint a képként csatoltak - ahogy azt a printben betördelték. Szívesen írnám, hogy tiszta .jpg az egész - de nem tudom, hogy igazándiból milyen fájltípus. Az biztos, hogy nem nagyítható, nem átméretezhető.
Ahogy nekem a szöveget sem sikerült nagyítanom. Szemem mint a sasé - ugyanakkor gyakran megjelent a cikk címe mellett a "aA" jelzés, ami a betűméret módosításra utal általában és másutt. Vagy én voltam vérbéna, vagy tényleg nem lehet a betűméretet változtatni. Ha már olvasási segédikonok, a cikkek fel-legorgetésére HVG-narancssárga nyilak figyelmeztetnek, ezek néha azonnal láthatók a cikk megnyitásakor - annak első tíz sorában -, néha csak a teljes legörgetés után. A jelek arra mutatnak, hogy ezek kézzel kerülnek be az oldalakra - ez pedig nem kedvez az automatizálásnak.
Print és iPad
Ide pont az kellene leírni, amit a web hőskorában oly sokáig kellett a kiadóknak magyarázni: a print is egy megjelenési felület, a net is egy megjelenési felület. A hőskorban órák alatt vált elavult és ciki megoldássá egy nyomtatott oldal szkennelt, jpg-sített vagy szimplán csak PDF-esített újságoldal. A jelek szerint - HVG, Mláda Fronta... - az InDesign kimenetre építő megoldások még túl sok emberi utó-munkát kívánnak.
Egyébként alkalmas.
Alkalmas-e?
A HVG-t eddig, ha újságosnál vettem, ledobtam a kocsi anyós ülésére, majd a hátsóra, amikor az élet értelme ült be mellém. Ezt az iPaddel nem tenném meg. Egyrészt erősebb fékezésnél a Rover üléseiről minden lerepül. Másrészt nem biztos, hogy előnyös lenne, ha fél napig, pár óráig közszemélére lenne kitéve a kocsiban az iPad. Persze nem kell otthagyni, meg le kell takarni - a print HVG-t nem kellett. Azért is jó kocsiban tartani a lapot pár napig, mert így a várakozások 5-15 percei olvasással tölthetők ki.
HVG-t olvasni általában hanyatt- vagy oldalt fekve szoktam, egy kézzel tartom, lapozásnál leteszem, és a tartó kézzel hajtom át az oldalt. Élet értelme hason fekszik és a földre teszi a lapot vagy a kádban olvassa, majd a csuromvizes lapot a) kidobja, b) kiszárítja, mert elsőnek ő olvasta. Az iPades HVG-t tartani kell, de kis súlya megegyezik a lapéval, bár a lapot tartani a kéznek valahogy kényelmesebb, mint a merev alut. Lapozáshoz viszont vagy kell a másik kéz (fej alól), vagy hasra tesz és félig látva lapoz.
Ráadásul lapozni két irányban lehet. Lefelé görgetve az adott cikket olvassuk tovább, jobbra-balra pedig az következő-előző cikkhez jutunk - ezt meg kell szokni. A hosszabb írásoknál, a cikkek javánál, ez nem is gond, ellenben az apró híreknél hajlamos az ember jobbra menni a lefele helyett. A HVG apró-híres oldalait ugyanis nem szedte egyedül álló hírekre, hanem megőrizte a tördelés layoutját. Ez amúgy igaz a cikkekre is, a layout érezhetően jön az InDesignból. Végül: kádban nagyon nem olvasnám az iPades HVG-t. Élet értelme szerint az én olvasási szokásom is iPad veszélyes, amikor egy rém izgalmas cikken bealszom, akkor a kezemben lévő hírforrás eshet puhára vagy a szék mellé is...
HVG az iPaden
Az InDesign - ahogy ez a prágai tudósításból is kitetszik - alkalmas iPades (vagy más tablet, méret) megjelenés előkészítésére, ám utómunka nélkül az InDesign kevés. És ez a "nyomtatott lapot felteszünk az iPadre" rákfenéje. A HVG egy cikket általában egy képpel illusztrál. A kiadó rendesen megtervezte, hogy a kép mekkora méretben jelenjen meg az álló és fekvő iPad esetén. Ha a képre rá lehet nagyítani, ezt kis sárga nagyító jel is mutatja - a kép viszont soha nem nagyobb, mint az iPad kijelzője, így ennyi a részletgazdagsága is. Ha több kép tartozik egy cikkhez, akkor erre szintén a nézőképre biggyesztett ikon utal - a kép megnyitása után már semmi, persze a jobbra-balra sodrással így is végig tudjuk nézni a képeket, esetenként képaláírással. A képaláírás megegyezik a printével - pedig lenne hely jóval több szövegre. Különösen akkor, ha a HVG furmányos képaláírására gondolok.
Még erősebben érződik a táblázatok és grafikonok esetében, hogy a _print_ InDesign a forrás, a cikkbe beágyazott táblázatok épp olyanok, mint a képként csatoltak - ahogy azt a printben betördelték. Szívesen írnám, hogy tiszta .jpg az egész - de nem tudom, hogy igazándiból milyen fájltípus. Az biztos, hogy nem nagyítható, nem átméretezhető.
Ahogy nekem a szöveget sem sikerült nagyítanom. Szemem mint a sasé - ugyanakkor gyakran megjelent a cikk címe mellett a "aA" jelzés, ami a betűméret módosításra utal általában és másutt. Vagy én voltam vérbéna, vagy tényleg nem lehet a betűméretet változtatni. Ha már olvasási segédikonok, a cikkek fel-legorgetésére HVG-narancssárga nyilak figyelmeztetnek, ezek néha azonnal láthatók a cikk megnyitásakor - annak első tíz sorában -, néha csak a teljes legörgetés után. A jelek arra mutatnak, hogy ezek kézzel kerülnek be az oldalakra - ez pedig nem kedvez az automatizálásnak.
Print és iPad
Ide pont az kellene leírni, amit a web hőskorában oly sokáig kellett a kiadóknak magyarázni: a print is egy megjelenési felület, a net is egy megjelenési felület. A hőskorban órák alatt vált elavult és ciki megoldássá egy nyomtatott oldal szkennelt, jpg-sített vagy szimplán csak PDF-esített újságoldal. A jelek szerint - HVG, Mláda Fronta... - az InDesign kimenetre építő megoldások még túl sok emberi utó-munkát kívánnak.
Egyébként alkalmas.
2011. május 6., péntek
Prága, Kreatív Jövő, CS5.5
Mivel Budapestet nem érinti az Adobe "Kreatív Jövő" raodshowja, így az Almalap Prágába ment sörözni. A következő beszámoló előtt sietve leszögezzük, a mi gépünkön még CS3 ID, PS és DW fut. Mivel az előadók ritkán jelezték, hogy mi valóban az 5.5 újdonsága, és mi került már korábban be a CS-be, csak huncutul újként adták el, így az adott alkalmazások napi használói előtt ezt tudnánk mentségként felhozni.
A konferenciára nagyjából 350-400 ember regisztrált. Ahogy az az előadók névsorából is kitetszik, az Adobe mindössze két evangelistával (igen, nem csak az Apple tekinti magát egyháznak) vett részt, a többi előadót a helyiek adták, illetve a rendezvény szponzorok.
1. A jövő az Adobe szerint
A jövő a mobilitásban van - ez az Adobe felismerése, és ennek a felismerésnek a jegyében cselekszik már évek óta, de most egyre inkább. A tabletek a CS5 óta váltak fontos piacszereplővé, az Adobe szerencséje, hogy az eddigi mobil irányú fejlesztéseikbe jól beilleszthető ez az eszköz is. Ha nem is hangzott el, de ez lehet a feles verzió hangsúlyos kibocsátása. A szoftver-fejlesztés - legalábbis az Adobe szintjén - nem egyik napról, hétről a másikra való munka, egy-egy verziót több éves munka készít elő, és az alapelvektől, amit egy-két éve fektetnek le, nehéz eltérni, hogy az újdonságok is bekerüljenek. Rossz érzés lehet úgy fejleszteni, hogy látod, valamire a még el sem készült munkád nem lesz használható, pedig kellene - persze, ha megfizetik, korpásodik. Nos, az Adobe a szoftvereit erősen az "egyszerre több kijelző méretre, több célra, több platformra fejlesztek" irányába hajlítja. A bevezetésben említettem CS3-ságunk, nos, a kézfeltartásos szavazáson a cseh krém bő felével estünk egy csoportba, ennyien használnak CS3-t vagy még régebbi verziót, a CS4-re és CS5-re nagyjából 20-20 százalék jelentkezett.
2. Mladá Fronta: iPad
A német kézben lévő egyik legnagyobb cseh média vállalat vezető magazinjainak iPadesítéséről beszélt. (Kitérő egy: A Mladá Fronta a bársonyos forradalom előtt a helyi kommunista ifjúsági szövetség napilapja volt - FYI. Kitérő kettő: Nincs annál kacajosabb, amikor az Adobe Flash-ét megtagadó Apple iPadről esik szó egy Adobe érintett, szponzorált rendezvényen. Nekünk. Nekik ez fel sem tűnik. Ucsítszjá, ucsítszjá, ucsítszjá.) A HVG történetéhez nagyon hasonlító (13. rész a Smartmobil '11 bejegyzésben) a MF megoldása. Ők is az InDesignos alapról indultak, és szintén nem Adobe alkalmazásokat használtak fel arra, hogy az iPad képességeit - interaktivitás, videó... - kihasználóvá alakítsák át a magazinokat. Azért az iPadet választották, mert az képes gazdag multimédia tartalom egyszerű megjelenítésére, és a terjesztés az App Store-ral megoldott. A MF első gondolata - mint a HVG-é - a PDF volt, de azt elvetették, mert nem használja ki az iPad említett képességeit (a kezdő webre volt amúgy jellemző, hogy beszkennelt(!) vagy PDF-esített újságoldalakat - nem cikkeket - napilap oldalakat tettek fel a kiadók a netre, ez néha vissza-vissza köszönt a tabletek esetén, pedig megtanulhattuk a leckét, azonos tartalom más és más megjelenést kíván az eltérő média felületeken). A MF a WoodWing és a Zinio rendszerével hegesztette össze az Adobe Digital Publising Systemet (DPS) - ami az ismert Adobe szoftverek újabb vicces csoportneve. A Photoshoppal például automatizáltan 72dpi-sítik a képeket és forgatják át rgb-színtérbe. A tartalmak menedzseléséhez az Adobe Content Buildert használja a digitalizálásban dolgozó öt fős csapat.
3. Optio
A cseh cég szolgáltatásként kínálja lapok, magazinok iPadesítést, iPodosítását - és tervezi Androidosítását is. Az általuk használt munkafolyamat alapja az InDesign, de az ebben elkészült anyaghoz még hozzá kell nyúlni - ez maga a szolgáltatás esszenciája, ami áll az adott eszköz méretének megfelelő áttördelésben, a forgatás (iPad) kezelésében, a navigáció létrehozásában és multimédiás - QuickTime - anyagok beillesztésében. A végső mentés a Viewer Builderből történik. Egyedi esetben a munkafolyamat az InDesign - Viewer Builder - App Store - iPad sorral írható le. Ismétlődő kiadványoknál a View Builderrel létrehozott sablon az, ami bekerül az App Store-ba, és onnan az iPadre, a tartalom számonként jön létre az InDesignból mentett állományok DPS-sel történő megmunkálásával. Az első eljárásra remek példa volt egy kis képgaléria, amelyet be lehetett járni, adott pontokon készült 360 fokos körpanorámaképek segítéségével - ezt persze PS-sel és QT-mal dolgozták össze. A második munkamenetre jó példa az imént említett Mladá Fronta. Az InDesignt az Adobe úgy bővíti, hogy használatával kész digitális megjelenésre szánt oldalakat lehessen összerakni. A digitálisság arra utal, hogy kisebb animációk, görgethető képek, szövegek kezelhetők az anno nyomtatott (újmagyar szakszóval: print) kiadványok szerkesztésére szánt programmal. Ami jó hír a tördelőknek, mert némi képzés után így nem veszítik el állásukat, sőt, roppant kívánatos szakemberré válnak. Új idők, új szelek (ha már úgyis Dévény felé hagytam el az országot - és arról is jöttem vissza).
4. Videó-workflow
Jason Levine evengelista feladata volt, hogy bemutassa, mire képes a Premiere Pro 5.5 és az After Effects 5.5 (AE) - velem nehéz volt a dolga, mert iMovie-n nőttem fel. Az új Premiere 4-4-4-ben dolgozik, ha hagyják, ez azt jelenti, hogy minden színpontról (kis képernyő pixelről) eredeti számadat információ áll rendelkezésére, nem pedig valami kalkulált, esetleg átlagolt, becsült érték - sokkal jobb a minőség, élesség, színhűség, dinamizmus, további jelzők. Erre persze csak addig képes a Premiere - és más szoftver is -, amíg valamivel le nem rontjuk, például egy nyolcbites effekttel, szűrővel - itt is igaz a leggyengébb láncszem elve. További nóvum, hogy 64 bitesre írták át a programot, amely annyi magot használ, amennyit el vetnek a számítógépek - ez az AE-re is áll. A dolgok hátterében a Mercury áll, ami afféle motor, amit a program használ konvertáláshoz, lejátszáshoz (ráadásul igen, ez a kód neve is). A program valóban pikk-pakk ugrált, szinte soha sem jelent meg a strandlabda (nem kellett várakozni) - bár tudjuk, hogy a rutinos demózók ilyen hibába nem futnak bele. A bemutatót szűrőket, effekteket nem részletezném hozzá nem értésem miatt. Viszont az Adobe roppant büszke, hogy a Premiere képes a remegőkép stabilizálására - valós időben (az iMovie ugye tudja ezt, de nagyon nem valós időben). A Maces felhasználók számára fontos, hogy az Audition-nak elkészült a maces változata. Oly annyira elkészült, hogy vidáman elkommunikál a Final Cuttal is, fogadja és visszaadja az FCP hangsávját. (Az Adobe visszaszúrt az Apple-nek, sok Final Cutos használja az After Effectset, hátha.)
5. Polední přestávka, občerstvení
Mi van?
6. Omniture
Be kell valljam, hogy előadások egy része cseh nyelven, tolmács nélkül ment és a cseh nyelvvel csehül állok. Ám az Omniture-ről tartott előadás a bizonyíték, hogy bármilyen nyelven is adjanak elő, ha jó az előadó és jók a szlájdok, akkor azt meg lehet érteni - az első négy előadóból egy volt csak angol nyelvű. Az Omniture-t, mint vállalatot 2009. végén vette meg az Adobe, a cég webanalitikával foglalkozott, azóta is ezt teszi az Adobe csapat részeként. Az előadó az O2 cseh mobilszolgáltató embere volt, aki érdektelen szlájdokon ismertette az O2 helyzetét, piaci pozícióját ... a létszám tíz másodpercenként csökkent a teremben. Hogy mit tud az Omniture, az ebből ki nem derült, ellenben megerősödött a meggyőződésem, hogy - általában - minél nagyobb egy telkom cég, annál inkább biztos, hogy az általa előadásra kijelölt ember tökéletesen alkalmatlan előadónak.
7. Webes munkafolyamat
Különösen éles volt a kontraszt az előző előadáshoz képest, mert a webes munkafolyamatokról Greg Rewis, az Adobe másik e napra rendelt evangelistája beszélt. Persze ő profi előadó, ebből(?) él, az általa bemutatott példák az utolsó bitig kidolgozottak, egészen a poénig. Elsőként igyekezett a Photoshop használókat begyalázni (kezeket fel: kb. 80 százalék). Ugyanazt a léjeres PSD fáljt nyitotta meg Photoshop-ban és Fireworksben, a fájl egy weblap grafikai terve volt. Majd csak a háttérképet mutatva elmentette azt PS Save for web-bel és Fireworksből is, ez utóbbi fele akkora volt, mint a webre optimalizált PS mentés - így próbált a Fireworks használatához kedvet csinálni (hányan használják? kezeket fel: egy fő). E bemelegítés után a HTML5/CSS3 dicsőségét zengte, illetve az új Dreamweavert (DW) ajnározta. Ez utóbbi alkalmas arra, hogy a CSS módosítását előnézetben - választott böngészőt modellezve - azonnal lekövesse. Az új HTML5/CSS3-mal számos olyan látványelem valósítható meg, amely eddig nem volt. Így áttetszővé tehető egy szövegdoboz háttere (az iWeb ezt régóta tudja - mondá a Gonosz Almalap), lekerekíthető bármely doboz sarka (az iWeb ezt már régóta tudja - GA), lehet kör alakú szövegdobozt létrehozni (az iWeb...), lehet színátmenetet létrehozni (az iW...), szövegdobozt el lehet forgatni (tudja). Az új HTML5/CSS3 sablont használva olyan kódrészek emelhetők be, aktiválhatók, amelyek teljes funkciókat váltanak ki (na, ezt már nem tudja, még szép) - például egy szövegdoboz csak első öt sorának megmutatása vagy a teljes szöveg megmutatása. A DW használatával egyszerre(!) fejleszthetünk weboldalt különböző pixel szélességű eszközökre - az eltérő megjelenést megmutatja a DW, a CSS fájlokat pedig megfelelően menedzseli. A HTML5-nek megfelelően elérhetők a (Safari, Firefox) webkites utasításai, lehet böngésző-függő CSS-t is definiálni. (Ezekről a HAUG legutóbbi találkozóján is sok szó esett.) Az utolsó menet a jQuery előnyeit ecsetelte - véletlenül pont úgy, ahogy azt az AdobeTV-ben láthattuk.
8. Flash
Tom Krcha remek előadásában követhetetlen tempóban mutatta be, hogy működik a Flash platformos fejlesztés tablet gépekre, köztük iPadre(!) - konverterrel, persze hogy azzal. Ha nem számoltam el, akkor hat játékprogramot mutatott be húsz perc alatt. Mindegyikben láttuk, hogy adott részt hogy készít elő Flashben (Flashes ismereteim sincsenek, így nem tippelném meg, hogy melyik mi volt), majd generáltatja le különböző platformok (iOS, Android...) az alkalmazásokat, majd az adott eszközön játszott is egy keveset. Az Adobe üzent: Flashesek, ne adjátok fel, van jövőtök! A mobil eszközök képének kivetítése amúgy rendes gondot okoz - bár az Apple esetében ez már megoldódott, legalábbis az iPad hajlandó kiadni a bármikor kijelzett képét -, az előadót hárman segítették abban, hogy a kivetítővel összekötött klasszikus írásvetítős-kamerás mutatvány sikerüljön, ne csak az első sorban ülők lássanak valamit.
9. Digitális szerkesztés munkafolymata
E részben esett szó az ID5.5, az Acrobat X, a PS5 és az Ill5 együttműködéséről a kreatív jövő jegyében - ám az előadó képességeivel épp az utolsó előtti helyet csípte meg az O2 fenoménje előtt, így egyszerűen nincs mit írnom. Egy ideig InDesignban kolbászolt a kedves cseh anyanyelvű előadó, majd áttért a PS-re, a terem létszáma rohamosan fogyatkozott. A folyamatosan a jegyzeteket olvasó - oks, az Adobe elő szokta írni, mit kell mondani, de ha valaki jártas egy szoftverben, akkor azért nem bénázik ennyit - prezentőr mellett csak azok tartottak ki, akik kitöltve egy monstre kérdőívet, szoftvert szerettek volna nyerni. A grandiózus nyeremény két Lightroomból (második és harmadik helyezett) és egy ID5.5-ből tevődött ki (első helyezett). Nem nyertünk.
2011. május 4., szerda
iMac: i5, Thunderbolt
A szokott ütemnek, elvárásának(?) megfelelően megújult az iMac család, igazi változás a címben is írt i5 (négy magos) processzor és a MacBook Proknál bemutatott Thunderbolt csatlakozó. Az asztali gépek az Apple értékének 2-3 százalékát (igen: kettő-három) adják. Több mint a felét az iPhone. Sic transit gloria mundi (így múlik el a világ dicsősége).
Régi MobileMe naptárok utolsó 24 órája
Holnap - gondolom cupertinoi idő szerint - az Apple átkonvertálja az összes eddig még nem upgradelt iCal naptárt, amely kötődik a MobileMe-hez. A naptár iOS4, OS X 10.6.6 rendszerekkel kompatibilis, de Leóval is használható.
2011. május 3., kedd
Miért ne használj Google AdWords kupont?
Egyrészt szakavatott netes hirdetők szerint a megajánlott 10e/12e/15e forint semmire sem elég. Másrészt, ha bátran kiötlöd a hirdetésed, kitöltesz mindent, akkor az utolsó utáni oldal apró-betűjében szerepel, hogy ha elfogy a 10e/12e/15e, akkor majd szépen megterhelnek az általad imént megadott adatokkal. Ha ezek után pánikszerűen mégsem használnád el az "ingyen" kupont (vö. ingyen ebéd, mi?), akkor a nagyívű kampányodat törölni nem, csak szüneteltetni tudod, bármi mást is hazudjon a google adwords help. E perctől a Google-től kapott AdWords leveleket a libéria/hongkongi spamek szintjén (50md USD a bankban, én meg az egyetlen, aki hozzáfér) kezelem.
PS: a következő mailem subjectje: CEGLAPITAS SZLOVAKIABAN - ELONYOSEBB ADOKORNYEZET
PS: a következő mailem subjectje: CEGLAPITAS SZLOVAKIABAN - ELONYOSEBB ADOKORNYEZET
2011. május 2., hétfő
Technikai upgrade az Almalapnál
Mivel a MobileMe órákon belül rákényszerít az iCal naptáram upgradelésére, az nem lesz kompatibilis az amúgy hibátlanul működő iPhone 3G telfonommal. Ezért eljött a telefon upgrade pillanata. És az iPhone 4 hot-spot képes, ezért az Almalap szert tett egy iPadre. Persze, hogy 3G-sre, mert ha majd el kell adni.
Örömök forrása
Kalandra fel!
Örömök forrása
- T-akárminél a telefoncsere harmincnyolc perc, beleértve, hogy kártyát is kell cserélni az eltérő méretek miatt. Nem ez, az öröm forrása az, hogy mire a lift felvisz két emeletet (nem, majd mozgólépcsőzöm?), addigra beregelem magam a MobileMe-re, és már látom a leveleim, az Address Bookom és az iCalem. Egy perc volt. (Azért egy perc a két emelet lifttel, mert beszállt egy babakocsi kommandó, és megnyomta az elsőt, majd "jajj, nem is oda!" a harmadikat. A plázában két szint van meg a földé. Amikor megálltunk az első, persze, hogy kiszállt, meg vissza. És naná, hogy megnyomta a földszintet is. Miért? Miért? Mert onnan jött. Azért.)
- Az iPadet az egyik APR-ben pikk-pakk megvettem. Majd lelkesen Mac, USB, iTunes ... és kéri a telefon-kártyát, a 3G. Mi a manónak? Segélykérés, kölcsönkártya be, mosoly, kölcsönkártya ki. Innen már vidáman látja egymást a két eszköz. Biztos van oka, de igazából nem érdekel, mert - mint kezdő user-usert - baromira nem érdekel. A lényeg az, hogy a blogban el fognak szaporodni az iPades élmények, de nem a Macesek rovására.
- És mindjárt egy bónusz kép. Az iMac három USB portjába a billentyűzet, az iPhone és a nyomtató helyén az iPad. Az iTunes a két eszközt egyszerre is vidáman szinkronizálja. A System Profiler szerint a két USB valójában egy. Nekem újdonság.
- Hétvége: egy esküvő, két boldog (II. János Pál és én - de ez nagyon durva volt, még a Gonosz Almalap szerint is), egy lelövés, egy iPhone, egy iPad.
Kalandra fel!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
