Rettenetes matek képletek Pagesben

A hét eleje óta elérhető Pages frissítés egyik újdonsága, hogy képletszerkesztő segítségével illeszthetünk be ijesztő matekos dolgokat, mint például egy többszörös felületre vetített integrál, vagy egy normálásra váró mátrix. Most, hogy az olvasóim jelentős részétől pánik sebességgel búcsúztunk, nézzük, hogyan!

A Pages > Beszúrás > Egyenlet parancs kiadására megnyíló ablakba írhatjuk be a megjelenítendő képletet. Ennek formája lehet LaTeX vagy MathML. Mindkettő ismerős lehet azoknak, akik ilyesmivel kell, hogy együtt éljenek. Nekünk, akik esetleg csak most barátkoznának meg a matek képletekkel – ok, nem csak matek –, a segítség itt található.

Azt nagyon-nagyon halkan jegyezzük meg, hogy a Pagesben 2009-ben egyszer már elérhető volt a MathML egyenlet-szerkesztő. Ám valamelyik fantasztikus frissítéssel, gyanítom az iOS kompatibilitás miatt, az Apple kiölte.

Adobe: dobozról felhőbe

Sikeresen váltott az Adobe dobozról a felhőre. Lassan az utolsó CS-ről CC-re váltó akció is kifut – mindig azt mondják, az aktuális az utolsó és mindig volt egy újabb. Azt, hogy mindenki boldog, nem állítom.

A felhasználók számára az éves licencdíj a nyűg, sokan lemondanának a szoftver-frissítésről, ha cserébe nem kellene díjat fizetni. Az éves díj amúgy nem cash-flow barát, ezért sok felhasználó – minél több licenszes, annál inkább – áll át arra, hogy havidíjat fizet. Ez nekik jó, a viszonteladóknak nem, mert havidíjas licencet csak az Adobe árusít.
Az Adobe viszont mosolyog, na nem csak ezért, mert lassan mindenki közvetítő nélkül az ő kasszájánál fizet, hanem azért is, mert sikerrel hajtotta végre a dobozról felhőbe váltást. A jobbra látható grafikon mutatja, hogy ez nem ment egyik napról a másikra, sőt! Öt évbe – 2011-2016 – is beletelt. A dobozos termékekből az Adobe árbevételének 60 százaléka, a licencből csak fele. És az előrejelzés szerint marad is ez az arány. Ez azt jelentené, hogy az Adobe az átállással elvesztette CS használóinak hatodát?
Biztos volt lemorzsolódás, ismerek olyan céget, ahol máig a Quark a megoldás. És vannak jó páran, akik alternatív szoftverre váltottak. Az általunk IT-támogatott cégek szépen-lassan váltottak a felhős megoldásra. Az éves díj miatt a költségekre, munkaszervezésre jobban odafigyelve nagyjából annyival kevesebb licencet vettek, mint az Adobe doboz-felhő bevételi aránya.

Marketing Cloud
Az árbevétel-arány csökkenés másik oka a második grafikonról olvasható le. Az Adobe hosszú ideje dolgozik a Marketing Cloud termékein, amelyek itthon alig ismertek. A cég filozófiája szerint nem csak kreatív anyagok előállítására kell az Adobe-nak megoldást nyújtani, de a célbajuttatáshoz is. A Marketing Cloud ehhez kínál szoftvereket, ezek elsajátítását az Adobe ezerrel támogatja videó-kurzusokkal, képzésekkel. Pár éve már nem a klasszikus Creative Cloud termékekkel járja a világot, hanem a Marketing Clouddal. Aki bepillantásra vágy e felhőbe, annak ajánljuk a május 10-11. között Londonban megrendezésre kerülő Adobe Summit (The Digital Marketing Conference) felkeresését.

Az iCloud török hekkerei, avagy a jó jelszó

Szerintem már mindenki hallotta, hogy török hekkerek csoportja azzal zsarolja az Apple-t, hogy ha nem fizet, akkor sok millió iCloud fiókot töröl vagy tesz elérhetetlenné. Ezért szinte mindenki azt javasolja, hogy cserélj jelszót. Ha eddig nem tértél volna át a két lépcsős belépésre (amikor másik azonos Apple ID-vel regisztrált eszközre kapsz kódot), akkor tedd meg.

Kezdjük a végén, jelszó csere sohasem árt, feltéve, hogy nem az "1234"-t cseréled a születési évszámodra. A két lépcsős beléptetés a félelem fokától függ. Mondjuk kínos, ha csak a Mac van nálad.

Zavaros zsarolás
Ami nekem zavaros ebben a zsarolósdiban, az a következő.
A "miért pont törökök az Apple-t" szálat nem boncolom, mert nem igazán tudnám értem. Ha egy vad USA-ellenes csoport lenne, akkor rendben (akkor sincs rendben), de akkor érteném.
Ha én szerezném meg milliók jelszavát, akkor. Akkor a) lementeném az elérhető adatokat – persze a nagy adatmozgást villogó vörös lámpák jeleznék a szerver központban. Ha pénzt szeretnék kapni, akkor b) nem tudatnám fűvel-fával, hogy tudom a jelszavakat. Így mindenkinek hosszú hetei vannak arra, hogy lecserélje a jelszavát – nem lesz mivel zsarolnom. Arról nem is szólva, hogy az Apple meg zárolhatja azokat az accountokat, amelyeken az elmúlt hetekben nem történt jelszócsere, így védve a lustákat is. Aztán majd ellenőrző kérdés, meg biztonsági email cím, meg telefonszám... Az Apple-nek ez még mindig sokkal olcsóbb és hírnévileg ezerszer jobb.

A zsarolás komolyságát mutatandó, az egyik amerikai szájt megkapott egy marék iCloud belépési nevet és jelszót (azaz Apple ID-t). Ők azt tapasztalták, hogy angol regisztrációkról van szó, nagyjából öt éve történt regisztrációtól (értsd: akkor létrehozott Apple ID, amit azóta sem cseréltek le). Majdnem olyan, mintha valaki az iwiw jelszavakkal kiszivárogtatásával zsarolna. Én úgy gondolom, hogy egy-két éves internetezés után mindenkinek vannak "elhagyott" szájtjai, ahová valaha, valamiért bejelentkezett, de aztán jól elhagyta. (Amúgy a tök fölösleges bejelentkező szájtok kilóra gyarapítják a nem használt accountokat.)

iTunes Gift Card? Nooormális?
A zsarolók vagy dollárt, vagy bitcoint (illetve egy kevésbé ismert, a bitcoinhoz hasonló pénzt) vagy iTunes ajándék kártyát akarnak. A dollárt értem, de nem jó, mert az utalás lenyomozható. A bitcoin és társa nem, ebben van némi logika. De iTunes ajándék kártya? Noooormális? Ha én lennék az Apple, akkor a) nem fizetnék, b) de ha mégis, akkor ajándékutalvánnyal. És abban a pillanatban tiltanám is le. Vagy még inkább, lenyomoznám a használókat. Ez olyan, mintha ovisok zsarolnának egy nagyobb adag csokinyúlért.
A fentiektől függetlenül, minél több adatot tárolunk a felhőben, az együttesen annál értékesebb, annál inkább csábít lopásra, zsarolásra. Amit mi meg tudunk tenni az, hogy jó jelszóval védjük a saját adatainkat. És van róla valahol egy másolatunk.

Irodalmi betét

Gólya, gólya, gilice!
Mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
Magyar gyerek gyógyítja.
Síppal, dobbal, nádi hegedűvel.

Már jó hét éve, hogy egy költő járt nálunk Mac OS X képzésen, és ő mondta el, hogy – lévén teljesen anti-informatikus – mit talált ki jelszónak. Még a jelszó-emlékeztetőbe is be merte írni: "JA 135 28". Lefordítva: kedvenc József Attila kötetében a 135. oldalon levő 28. szó. Egyedi? Az. Kitalálható? Erőst kétlem.

Mivel illene külön jelszót adni az Apple-nek, meg a Google-nek, meg a Facebooknak, meg az Instának, meg a Snapchatnek – még akkor is, ha ezek gyakran már egy kézben vannak –, ezért tovább bővítettem a fenti rendszert. Vedd le a kedvenc könyvedet, üsd fel kvázi a közepén. Az első oldalon válaszd ki a 123. szót, ez lesz az első jelszó, lapozz, a következőn is válassz egyet és így tovább. Az oldalakra ceruzával írd rá, hogy "apple id" meg "fb id". Ha kell szám is a jelszóba, legyen az az oldalszám. A legtöbb jelszót a Mac, az iPhone vagy az iPad megjegyzi, így azt neked nem kell. Az Apple ID-t, ha gyakran használod, épp úgy meg fogod tanulni fejből, nem leírva, mint a bejelentkezési névhez tartozót. Ahogy a kapukódot a házban. A lakás- vagy iroda-riasztót. Ahogy régen az emberek fejből tudták mások hatjegyű telefonszámát.

Hódevés helyett PDF

"Ha meg akarod menteni az erdőt, egyél hódot!" – szól a mondás, ami lehetne a Kétfarkúé is, de már előttük megszületett. A szomszédos infografika a PDF-et dicsőíti, rákattintva teljes méretben is megtekinthető.
A negyedszázada az Adobe megálmodta PDF az első elgondolás szerint afféle konténer lett volna, amelyben bármilyen fájlt beledobálva platformokon, oprendszereken, Óperenciás-tengeren át utazva a célnál mindenhez az eredeti formájában fér hozzá a kedves címzett. A PDF doksik előnye is ez: tök mindegy, hogy min nézed, azt látod, amit az alkotó akart (feltéve, hogy jól lett megírva a PDF).
A Macesek számára évtizedek óta nem feladat a PDF írás, a nyomtatás parancs bal alsó sarkán ott a PDF létrehozási lehetőség.

PDF előnyök
Ma már szinte evidens, hogy nem nyomtatunk, hanem PDF-ben (vagy máshogy) toljuk a doksit tovább. Persze a bankszámla. Meg a számlák. Még ha elektronikus is, a könyvelőnek nyomtatva kell. Vagy a fizetés. Könyvelő kinyomtat, céges aláír, alkalmazott aláír, lefűz három példány. Ahelyett, hogy PDF-ben menne körbe.
Az infografika amerikai adatokra támaszkodik, de gyanítjuk, itthon sincs másképp. Felmérésük szerint egy ügyintéző évente tízezer oldalt nyomtat, általában minden doksi két példányban kerül papírra az aláírások miatt. Ráadásul az aláírás időrabló, három napot visz el. Az aláírásra, szignozásra kapott doksik több mint felét (56%) nyomtatjuk ki, írjuk alá, szkenneljük be és küldjük vissza mailen.
Egy húsz fős iroda évente egy tonna papírt használ el, ami pont olyan pazarlás, mint 17 kifejlett fa, 4000kW energia, 26 500 liter víz vagy 1500 liter olaj értelem nélküli elhasználása.

PDF és a Mac
A Mac Megtekintő alkalmazása megnyitja a PDF állományokat – ez alól csak néhány, speciálisan védett PDF kivétel, nekem tavaly egyedüli ilyen egy repjegy számlám volt. A PDF-et Megtekintőben lehet kommentezni, annotálni. Sőt, nem hivatalos digitális aláírással is ellátni. Mi az összes árajánlatunkat, oklevelünket Megtekintővel kezeljük. Egyedül az államigazgatás kényszerít a nyomtatás-aláírás-szkennelésre. Ha én állam lennék, akkor XIV. Lajos volnék, akkor mindenkinek ingyen adnék kötelezően használandó netet, használhatóbb ügyfélkaput és hitelesített digitális aláírást.
Az infografika szerint Amerikában a nagy cégek 12 másodpercenként dobnak ki egy fölöslegesen nyomtatott oldalt, egy oldal össz (mondom: össz!) vállalati költsége 125 dolcsi (35eFt), egy dokumentumé pedig 350-700 dollár (100e-200eFt) között van.

iOS App Store változások

Az iOS-es eszközön levő App Store-ból az iOS eszközre tudsz alkalmazást, app-ot venni. A Maces App Store-ból csak a Macre tudsz alkalmazást venni. Eddig logikus. Ám a Maces iTunes alkalmazásból elérhető App Store-ból már iOS-es eszközre is lehet app-ot venni. Kavirc, mi? És amíg iOS-re csak az App Store-ból tudsz (nem hackelünk), addig a Macre nem hogy csak nem az App Store-ból, de leggyakrabban nem onnan. Na, most hogy minden világos, ez a bejegyzés az iOS App Store várható változásairól szól.

Nem macerál állandóan, hogy értékeld!
A 10.3-as béta verzióban az Apple módosítja a fejlesztők és a felhasználók kapcsolatát. Az felhasználók számára jó hír, hogy mostantól egy alkalmazás évente maximum három alkalommal kérheti, hogy értékeljük. Eddig ez nem volt korlátozva, a fejlesztőkre bízta az Apple. Akad olyan app, ami minden ötödik percben az arcodba nyomja az értékelés kérést. Az egy év független attól, hogy frissítik-e közben az alkalmazást. Sőt, a Beállításokban teljesen le lehet tiltani az értékelés kérést! Ha valaki szeretné értékelni az appot, akkor nem viszi át az iOS az App Store-ba, hanem az appon belül is elintézheti majd azt. A 3D Touchon eszközön egy érintéssel lehet majd értékelni az értékelést – mennyire volt az hasznos vagy nem.
Az értékelés – csillagok és szöveg – fontos a fejlesztőnek. Normális esetben azért, mert visszajelzés. A csillagok (minősítés) pedig app sorba rendezési szempont is, így nem mindegy, hogy egy app milyen minősítést szerez a felhasználóktól. (Kínában természetesen van olyan szolgáltatás, ahol remek minősítést lehet szerzeni sok kis szorgalmas kéz által.)

A fejlesztő felel
Az előző mondatokból kisejlett, hogy jó- vagy rossz indulattal befolyásolható egy app értékelése. A fejlesztők eddig tehetetlenek voltak, nem volt módjuk, lehetőségük nyilvánosan válaszolni egy App Store-beli dicséretre, kritikára. Ez változik most meg (pontosabban akkor, amikor az Apple élesíti ezt a lehetőséget), a fejlesztők, mint egy fórumon, Facebook, reagálhatnak a bejegyzésekre. Sőt. A hírek szerint a felhasználók is, fejlesztők is szerkeszthetik a saját hozzászólásukat.

Napraforgó mindenes IoT

Az IoT (Internet of Things = minden eszköz a netre csatlakozik) rohamosan épül be napjainkba. Remélem, hamarosan könnyebben kiejthető neve is lesz. Az biztos, hogy eljövetelük vidámmá/rémisztővé teszi majd életünk. E kettősségre jó példa a Shadecraft Sunflower-je.

A képen napernyő látható, de nem akármilyen! Egyrészt, a lábai nem betondarabok közé vannak beszorítva, nem is vízzel vannak feltöltve, ahogy ez mifelénk szokás. De ne is a lábát nézzük, hanem a fejét! Az árnyékot adó napernyőt nem kell negyed- vagy félóránként felugrálva a nap járásának megfelelően forgatni! Szenzorok érzékelik, hogy merről jön a fény, és a kacsaláb odább mozdítja az ernyőt.
A vásznat feszítő négy (készül nyolcas verzió is) rúdon napelem van. Így nincs gond, ha lemerül az iOS eszköz, mert USB csatin át lehet tölteni. A napernyő – ha illik egyáltalán ezzel az ódivatú, semmitmondó szóval gyalázni ezt a döbbenetet – wifi-n vagy/és Bluetoothon is képes a netre kapcsolódni. Ez azért is jó, mert önmaga wifi-jelerősítő is, valamint a beépített mikrofonba mondott parancsokkal vezérelhetjük házunk, életünk, univerzumunk.
Ha olyan perverzek lennénk, hogy elhagyjuk a napernyőnket, akkor a beépített webkamerája biztonsági kameraként használható. És persze, hogy ehhez is van egy app, mert – ugye – mindenre van egy. Az alkalmazással minden más mellett megtudhatjuk, hogy milyen az időjárás a napernyő környékén: hány fok van, süt-e a nap, esik-e az eső, merről fúj a milyen erős szél. A Sunflower házassági ajánlatokat csak a neten át fogad. (Oké, az utolsó mondatot a Gonosz Almalap tette hozzá.)

IoT
Hozzáállás kérdése, hogy egy ilyen eszközre ki mennyire vágyik vagy tart tőle. Ám terjedésük számtalan vidámságot fog okozni, amikor hibáznak: mondjuk mindig a rossz irányba fordulnak és automatikusan pizzát rendelnek nekünk. És lesz rémisztő is. A Super Bowl (amerikai foci döntő) szünetében leadott egyik reklámra több ezer otthonban reagált az Amazon beszéd-vezérelt okos eszköze. Ez véletlen volt. De ha valaki szándékosan egy FB vagy YouTube videóban ad ki parancsot az összes napernyőnek, esetleg ajtózárnak – na, az nem lesz vicces.

Eladó Apple I.

Hamarosan árverésre bocsátanak egy szinte érintetlen Apple I számítógépet, a kikiáltási ár 250e dollár (77,5mFt) lesz. Már ez is megérne egy bejegyzést, vajon egy IBM XT-ért mennyit adhatnak?
A híreket általában az amerikai Maces szájtok szállítják, az ilyen típusúakat meg kizárólag. Általában a hír ugyanaz, a kép is. De most, meglepetésemre, három "forrás" más-más képet használt. Ráadásul az egyiken nem pont az a konfiguráció látható, mint a másik kettőn. Tudom, a Google képkeresője a legjobb barátom, de. Hagytam ez a kérdést a levegőben.

Megosztott munka Pages, Keynote vagy Numbers alkalmazásban

Egy dokumentum élete jóval cikk-cakkosabb annál, mintsem létrehozom, megírom és kész. Létrejötte után hol mailen megy tovább, hol felhőben válik sokak számára szerkeszthetővé, letölthetővé. Hozzáírnak és elvesznek belőle. A zokogó erdők bánatára kinyomtatják, hogy beszkennelhessék. A fentiek mind megeshetnek egy Pages doksival vagy Numbers táblázattal, netén egy Keynote prezivel is. Meg is osztjuk a megosztás módját!

A Macen Pagesben elkezdtünk dolgozni egy fantasztikus anyagon. Megosztanánk kollégánkkal. Nincs más dolgunk, mint az ikonsoron rákattintani az "Együttműködés" ikonra.

Ha le lett volna tiltva az iCloud Drive használata, akkor azt a Rendszerbeállítások > iCloud párbeszéd-ablakban aktiválhatjuk. Érdemes az iCloud Drive használatát azokra az alkalmazásokra korlátozni, ahol tényleg használni akarjuk.

Eldönthetjük, hogy milyen csatornán szeretnénk a doksit másokkal megosztani. Mi most az Üzenetek mellett döntöttünk.

Itt kell vigyázni! Ha azt szeretnénk, hogy csak és kizárólag az férjen a doksihoz, akit én nevesítek, akkor a jelölt opciót választom. Egy felhasználói leírást viszont úgy dobunk be a közösbe, hogy a linket, hivatkozást mindenki számára elérhetővé tesszük.
Még egy döntést kell hoznunk! Az, aki a doksihoz hozzáfér, belejavíthasson, vagy csak olvashassa – nem mindegy!

A doksi Barbinak megy. Írhatnék üzenetet is, de lusta vagyok, úgy is tudja, mi a feladat a Pages anyaggal.

És ott az üzenet és a letölthető fájl!

Ha szeretnénk követni, hogy ki mit javít, illetve a javításokat nem automatikusan elfogadni, vagy a megjegyzéseket kezelni, akkor a Maces Pages > Szerkesztés > Változások követése parancsot kell kiadni. Ezt követően a változásokról a Pages feljegyzéseket készít, amelyek, ahogy az a lenti képeken is látható, egyesével megtekinthetők, elfogadhatók vagy elvethetők. Nagyon jó, hogy ez a változás-követés is kompatibilis a Microsoft Word változás-követésével. Így nem jelent gondot az sem, ha a doksit valaki Wordben módosítja, a változás-követő követi őt is.

Az Együttműködés és a változás-követés persze külön-külön is használható. Ha csoport-munkában kell egy prezit előállítani, akkor hasznosabb, ha a netes Keynote-ot használjuk. Ekkor lehet, hogy a tartalomért felelős a tizenhatodik szlájdot írja, a dizájner meg a hetediken mazsolázik, amíg az előadó folyamatosan gyakorolva a teljes prezit használja. Ha viszont egy könyvet ír az ember, akkor jobb, ha egyszerre csak egy valaki dolgozik a Pages fájlon. Vagy az író, vagy a szakmai-, nyelvi-korrektor, szerző-társ... Ilyenkor jobb a fenti, verziókövetős, együttműködős megoldás.

Szabadság, szerelem!

Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.

Petőfi Sándor
Pest, 1847. január 1.

Nagyítóként használt iPhone

Tudtad, hogy az iPhone-t nagyítóként is használhatod? Nem? Pedig roppant egyszerű, mutatom is!
Elször a Beállítosk > Általános > Kisegítő lehetőségek > Nagyító kell engedélyeznünk.
Ha ezt megtettük, bármikor háromszor megnyomva a „mama“-gombot, az iPhone nagyítóvá lesz.
Állítható a nagyítás mértéke, színezés. A nagyított kép zárolható, hogy később leolvassuk.

Olvasnivaló > Figyelő > Almát a Google-lal

Halaska Gábor írása a két technológiai óriás innovációit, szabadalmait taglalja. A cikk nyomtatásban, neten meg csak előfizetők számára érhető el.

A cikket illusztráló képen látható két kör az adott cég szabadalombejelentői közti kapcsolatot ábrázolja. Az írás rámutat, hogy az Apple-nél inkább személyközpontú a szabadalom-bejegyzés, a Google-nél diverzifikáltabb. Jobs nevéhez 347 bejegyzés kötődik (társszerzőként, persze, Page-hez és Brinhez pedig csak 27.
Kihasználva, hogy az iPhone nagyítóként is használható (nem tudtad? holnap megmutatom itt a blogban!), ránagyítottunk az Apple szabadalmak nevesített részére (a blogon a képre kattintva, az nagyobban is megtekinthető).

Arany Krokodil másfél milláért

Nagy kő gördült le szívünkről, végre ismét van Louis Vitton tok iPhone-hoz. "Instant get" – a rajongóknak.

A luxusdivatház "Eye-trunk" néven mutatta be iPhone 7 tok kollekcióját. A "trunk" szó a cég eredetére utal. A Trunk törzset, a trunk-call távolsági hívást (tudod, ez a szó az egyik banánhéj az Orient-expressben, bár ott long distance call), a trunk-drawers rövid alsónadrágot, a trunk-hose térdnadrágot, a trunkline főcsőt és végül a trunk-maker bőröndkészítőt jelent. Sajnos, az alsó- és térdnadrág felejtős, a bőröndre utalás az igazi. Az Eye-t nem elemeznénk ki, szótárazásból legyen mára ennyi elég. (De ha nem, akkor klikk ide!)

A kép bal oldalán látható a kollekció csúcsa, az Arany Krokodil bőr iPhone tok – nekem most az arany krokodillal is gondom van, de az Arany év kapcsán ezt dobnám –, ennek ára egymillió-ötszázezer forint meg egy kevés apró. Ha drágának találnád, akkor ajánljuk a hagyományos monogramos változatot, ez csupán 350eFt iPhone 7-hez, a az iPhone 7 Plushoz a tok 368eFt-ba kerül, mindössze. És csak úgy, az iPhone 7 256GB ára 334eFt.

Így estek

Mármint a HDD és RAM árak. A grafikon logaritmikus skálázású (mert a Numbers ilyet is tud), ez ne tévesszen meg!

iMovie: logó a sarokban (vagy bárhol)

A céges videót készítőkben előbb-utóbb felmerül az igény, hogy a cég logója (vagy bármi azonosító) jelenjen meg úgy a videó jobb vagy bal felső sarkában, mint a nagyoknál. Az iMovie támogatja a kép-a-képbent, így a lehetőség adott, csupán a logót kell előkészíteni. Ennek egy módját mutatom most meg!

Az iMovie kép-a-képben funkciója egy klippre helyez rá egy másikat, amelyet lekicsinyíthetünk és a sarokba tolhatunk. A klipp lehet videó, de az iMovie képes (álló)képet videóvá konvertálni. Ez utóbbi képességét használjuk, amikor (statikus) logót teszünk a videónkra. Mivel az iMovie kezelte videó 16:9 oldalarányú, ezért a logó-t tartalmazó képet ilyen oldalarányúvá kell tenni. A logónk viszont szinte biztos, hogy nem ilyen méretezésű, ezért a "fölösleges" részeket átlátszóvá tasszük.
Elöljáróban megírom, nem vagyok Photoshop (PS) guru. Biztos más alkalmazással is megoldható a feladat, sőt másképp is. Az viszont biztos, hogy a Macre előre telepített programok közül egyikkel sem, ezért használom a PS-t.

1. Photoshopban megnyitom a használandó logót.

Két feladatom van. A fekete "kilyukasztása" és a kép átméretezése.

2. Rétegek elrendezése

A rétegeket mutató ablakban látom a logómat a Background nevű, lakattal zárt rétegen. Ezt a réteget megkettőzöm az ablak alján lévő megfelelő ikonra kattintva. Sőt, felveszek egy új réteget is, amin semmi sem látható. Majd fogd-és-vidd módszerrel a fenti kép jobb oldalán látható sorrendet állítom be, az alsó, eredeti, lakatos Background réteg megjelenítését letiltom.

3. Lyukasztás

Valamilyen módszerrel - én Varázsikon (PS használók most sírnak, sorry) - kijelölöm a kilyukasztandó fekete részt. Ez lesz átlátszó. Fontos, hogy a felső, "Background copy" rétegen állok. Ha kijelöltem, törlöm. Persze lehet több lépésben is lyukasztani. Módosítani.

4. Átméretezés

A képen látható panel szolgál a kép oldalarányainak módosítására. Maga az ábra nem torzul, csak a megfelelő irányban átlátszó részek adódnak a képhez. Némi matekozással tegyük a képet 16:9 (szélesség:magasság) oldalarányúvá. Én középen hagytam a logót, de lehet jobbra vagy balra, vagy fel vagy le is helyezni.

Voilà!

5. Mentés
A melóval kész vagyunk, már csak menteni kell. A mentésnél viszont figyelni kell arra, hogy a lyukas rész lyukas maradjon, a png formátum képes ennek megőrzésére, a jpg, jpeg és társai nem. Hogyan mentsünk png-be? A File > Save for Web (CS) vagy File > Export > Save for Web (CC) parancsával.

Ehhez hasonló kijelzésnél fontos, hogy a PNG formátumot válasszuk, a képen változatlanul apró szürke-fehér kockák jelzik a lyukasztott részt.

6. iMovie

7. Gratulációk fogadása
Ejnye, be ügyesek is vagyunk!

Külföldön olcsóbb a Mac? (2017/3)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. Oroszország nem EU tag, tehát az onnan behozott adott értékű eszközöket bizony el kell vámoltatni.
És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!

Magánszemélyek
Mi, ugye, bruttó árat fizetünk.

Cégeknek
Mert ők visszaigényelhetik az áfát.

Mac-index
Tavaly nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index, amely várhatóan hónapok során nyeri majd el végleges számítási módját, az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel négyszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.
Aki összevetné a mostani számokat a 2017. januári vagy az előttivel, jelentős eltérést tapasztal. Statisztikus ismerőssel beszélgetve finomítottuk a számítást, ami a számértékeket befolyásolta, de az arányokat - drágább, olcsóbb - nem. Az új számítási módszert az előző havi adatokkal használva előbb-utóbb elkészül az országok indexeit időben ábrázoló grafikon...

Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve)

Időzóna zavar

Vének és aggastyánok (valamint az örök ifjú hölgyek) emlékeznek arra, amikor az óra-átállítása még külön feladat volt. A nyári vagy téli állításnál azon gondolkodtak, hogy előző nap vagy másnap tologassák a mutatókat. Aki pedig Londonba utazott, az a landolás után tekergette a Zarja vagy Omega gombját, hogy pontos legyen az órája. A mai órák, okos telefonok, és minden netre csatlakozó bármi alapvető képessége, hogy az időzónának megfelelő pontos időt mutassa. Nem egy feladat – gondolhatnánk. Pedig.

Pedig az időzónák nem szép téglalapok, gömbfelület cikkelyek, ahogy azt elméletben elgondoljuk, hanem az országhatárt követő cikkek és cakkok. Így a gps aztán csak adatot ad, de kell egy rendes térkép, hogy tudjuk, hol is vagyunk!
Mindenkivel megesett már, aki egy országhatár mellett haladt, hogy a telefonja hol külföldre, hol haza ugrott. Ám annak, aki időzóna vonal közelében él, annak nem csak a szolgáltatója változhat, hanem a pontos ideje is! Nem is kell olyan messzire mennünk, a magyar-román határ időzóna határ is.

A bejegyzést Mérkről jött hallgatónknak köszönhetjük. Az ő "ezt muszáj megkérdeznem" kérdése az volt, hogy veheti rá a Mac minijét – asztali gép –, hogy maradjon a magyar időzónában, mert naponta egyszer-kétszer elcsatangol. A megoldás amúgy roppant egyszerű, azt a pipát kell kivenni, amire eddig mindig azt javasoltuk, javasoltam, hogy legyen bejelölve, mert úgy jó, úgy logikus. Hát – nem. Van az a helyzet.