Apple hirdetés :: Vészhelyzet

Három új hirdetést is bemutatott az Apple, az Almalap hagyományaihoz hűen az egyiket már (már? lassan egy hete megjelentek) feliratoztuk.



A hirdetés amúgy az iMovie-t népszerűsíti és erről eszünkbe jutott pár régebbi Apple-ös iMovie hirdetés. A következőn annyiszor tudok nevetni, ahányszor csak meglátom:



A másik kedvencem ugyan a G3-as iBook hirdetése, de az iMovie ebben is szerepet visz:



És végül még egy, bár ez hivatalosan iDVD reklám volt, de mi mással is készült volna a videó, mint iMovie-val:

Bye–bye iWork.com

Ma bezárja az Apple az iWork.com szolgáltatását. Fájlaljuk.

App (NEM?) ajánló: London most! (frissítve)

London, Olimpia. Bár sokak nyaralása esik egybe a játékokkal, talán nem tud mindenki a tévé vagy kivetítő előtt szurkolni, nekik (is) jól jöhet a "London Most!"alkalmazás, amely iPhone-ra optimalizált, de szokásos nagyított módon iPaden is használható. Sőt, ott jól olvasható...

Vasárnap esti kiegészítés
A puding próbája az evés - klasszikus és angol közmondás. Mit várnék el egy magyar olimpiai apptól? Magyar centrikusságot - például külön listát a mieinket érintő eseményekről. Ilyet nem találtam. Frissességet. Nem, nem napra készséget, hanem percre készséget. Most 19:01, és még mindig csak egy bronzunk van - pedig már egy ezüstöt is nyertünk. Hülye bulvárhírek helyett friss, magyar híreket. És ha már szenvedek iPadről postolással, illene a lexikális adatokat - ki mikor született - feltölteni, nem hiszem, hogy a magyar csapat 90%-a 1970 januar elsején született volna...
Gimis ismerősöm szerint úgy szar az app, ahogy van, törölte. Én adtam neki 24 órát.

iPadesíti a Macet a Mountain Lion

Ez a véleménye az egyik legismertebb elemzőnek, Rich Jaroslovsky-nak - és nekünk is. A Bloombergen megjelent írás lokalizációja részletesen is kifejti, miért érez így az elemző (és mi is).

Felteszem
A pár napja letölthető Mountain Lion, a legújabb Mac operációs rendszer, több mint kétszáz újdonságot kínál, ám ezek mind egyetlen célt szolgálnak, még jobban összeláncolni a Macet az iPhone-nal és iPaddel - az igazi gúzsba kötött azonban mi vagyunk, a felhasználó.
Összevetve az előző OS X rendszerrel, a Lionnal, amely új programindítási módot hozott - Launchpad -, megfordította a görgetési irányt, a Mountain Lion semmi hasonlót nem mondhat el magáról, ami újdonság, az az Apple mobil-eszközeit használók számára már nem az.
Már egy hete tesztelem (nocsak, valaki hamarabb megkapta a Mountain Liont? - kérdé a Gonosz Almalap) az új oprendszert, ez fut a cégtől (aha!) kapott gépen, és a saját iMacemre is feltelepítettem. A frissítés, amelyhez jelenleg csak és kizárólag az (Maces) App Store-on át juthatunk hozzá húsz euróért. Ezért az összegért az összes Macedre feltelepítheted - azonos Apple ID sokat segít. A telepítéshez telepített Lion vagy elődje, Snow Leopard szükséges, illetve 2007 után vásárolt gép (pontosabban).
A frissítés bő egy órát vett el az életemből. Egyetlen dolog tűnt csak el, az is átmenetileg, ám pár perc alatt sikerült helyreállítani, ez pedig a Google Chrome böngésző ikonja volt.

iCloud minden mennyiségben
Ha mégis meg kell nevezni, mi a Mountain Lion fontos újdonsága, akkor mindenképp a kiteljesedő iCloud integrációt kell említeni. Az iCloud az Apple ingyenes netes szolgáltatása, amely tárhelyet ad és számos szolgáltatást - iCal, Address Book, Mail... - szinkronban tart Apple eszközeink közt. Az iCloud Documents szolgáltatást használva a Macen Pagesben megírt levelem szinte azonnal elérhető volt az iPademen további korrekciók elvégzéséhez. És ezek a korrekciók éltek, amikor újra megnyitottam Macen a Pagesben a levelet.
Azonban az iCloud csak az Apple iWorks alkalmazások dokumentumait kezeli ilyen elegánsan. A fejlesztői környezet elérhető más szoftver-fejlesztők számára is, azonban nehezen hiszem, hogy a Microsoft vagy az Adobe saját felhője helyett az Apple-ét választaná. (Szép kis vihar lesz még a felhők ütközésekor - véli a meteorológiához sem értő Gonosz Almalap.)
Újdonság a Messages alkalmazás is, persze csak azoknak, akiknek nincs iPadjük, iPhone-juk vagy iPod touchuk. (Tudom, hogy magyar neve is van az alkalmazásoknak, de így szocializálódtam...) Az iChatet is ez az alkalmazás váltja fel, másik Apple-össel, ahogy az iOS eszközökön eddig is, korlátlanul és ingyen (mármint az Apple-nek külön nem fizetve) kommunikálhatunk. Minden beszélgetést ment az iCloud, így azt elkezdhetjük iPaden, folytathatjuk Macen és befejezhetjük iPhone-ról.

"Magába szív, magába zár"
A Messagesen kívül a Game Center is átszivárgott az iOS-ből a Macre. A Game Centerben regisztrált játékosok látják, ki mivel játszik, az adott játékban milyen eredményt ért el, illetve egymással is megküzdhetnek, ha az adott játék ezt támogatja.
És Macre érkezett a Notification Center is, ez az egyes alkalmazások üzeneteit jeleníti meg akkor is, ha nem az adott alkalmazás aktív - mint a telefon az sms-t. Az iOS eszközt használók egy része gyűlöli - állandóan pityeg és megzavar -, egy része imádja - egy pillanatra sem esem ki a közösségi életből - és egy része soha sem használja, mert vagy a létezéséről sem tud, vagy épp azért. Nincs annál szebb, amikor a Mac jelez, hogy leveled jött, de ezt te már tudod, mert pittyent az iPhone, és az iPad is. Most ez nem csak levél érkezésekor eshet meg veled - hurrá!
Jelentősen változott az Apple kommunikációja a vírus-fertőzöttség kapcsán, az eddigi „Macen nincs vírus"-t felváltotta a „ha lenne, azonnal elkészítjük a vírust lezúzó frissítést". A kommunikáció-változás tárgyi bizonyítéka a Gatekeeper alkalmazás megjelenése.
A Gatekeeper szerepe a nem kívánt szoftverek, értsd vírusok, futásának megakadályozása. Az App Store-ból vett szoftverek érvényes útlevéllel bírnak, ezeket a Gatekeeper átengedi a zöld folyosón. De ha nem az App Store-ból vetted a programot, akkor bizony piros folyosó, vámvizsgálat.

Csak az Apple engedélyével
Értem, hogy az Apple mindent megtesz a Mac védelméért, hiszen nem az XY programot fogjuk szidni, ha vírusos - erről az általánosításról a Windows évtizedeken át tudna mesélni.
Ha néha úgy éreznénk, hogy az akármerre indulunk, mindig Macbe vagy iOS-be ütközünk, ne csodálkozzunk, az Apple-rendszer magába szív és zár, akár akarjuk, akár nem. Azért néha kienged a nagyvilágba.
Miután kútba esett a megállapodás a Facebookkal, az Apple a Twittert választotta szorosan együttműködő partnerének, így nyitva a divatos közösségi tér felé. Meglepő helyeken jelenik meg a twitterezés lehetősége a Macen, ha a Rendszerbeállításokban (SysPref - mennyivel rövidebb) ezt engedélyeztünk és megadtuk twitter accountunk.
Azért a Facebook sem megtűrt, az Address Bookba (Címtár) beemelhetjük Facebookos barátainkat. Ha beemeltük, akkor a Notification Center jelez, ha facebookolnak. (Ezt így látatlanban nagyon nem szeretném.)
A Mountain Liont használva wifin "tolhatjuk át a kijelző contentjét" az AppleTV meghajtotta tévére, így a Mac minihez kár kijelzőt vásárolni...

Olvasnivaló: Dotkom blog

Megmenekültem a holnapi fordítási gyakorlattól, a Bloomberg és a Reuters megszólította elemzők véleménye gyakorlatilag megyezik az itt leírtakkal.

Amerika elégedett az Apple-lel

Az amerikai vásárlók elégedettségéről információt közzétevő non-profit szervezet felmérése szerint az Apple évek óta veri a számítógépgyártók mezőnyét, legalábbis ezt a feltételezést támasztja alá az alábbi grafikon is. A grafikonról magyarázatra szorul a Compaq neve, hiszen azt a HP évtizede felvásárolta - a mérésben ennek ellenére megkülönböztetve szerepel mind a mai napig. Amúgy igen nehéz olyan gyártót nevesíteni, amely több évtizeden át jelen volt és van is a piacon, az iparágra jellemző a megszűnés, felvásárlás és átalakulás. A pécé csíkja a pécés cégek átlagát jelöli.

Apple vs. Samsung

A nyári hírszegénységet oldja fel az Apple és a Samsung pereskedése, hogy a többiről ne is szóljunk, mert lassan az a cég nem is számít, amely nem áll perben legalább száz másikkal. A rengeteg pernek jó része a szabadalmak vélt vagy valós megsértése miatt indul, egy másik nagy csoportot képez a "ki kiről mikor mit koppintott" per.

Jobsi rögeszme
Jobs egyik mániája volt, hogy valaki állandóan másolja az csak és kizárólag önálló ötleteire építő Apple-t. Ha én lettem volna Steve, akkor én is így vélhettem volna, de nem én voltam. Az Apple sikere amúgy a Xerox fejlesztő laborjában tett látogatást követően kezdett szárnyalni, az ott látottak annyira inspirálták Jobst, hogy még az ott dolgozók egy részét is elcsábította. Ő valószínűleg ekkor indította be a másológépet.

Szép angolul: copycat - és ez újabb mosolyhoz vezet. Az OS X verziói ragadozókról kapják neveiket, így amikor ezek másolását vetette az Apple a Windows szemére, a macskát jelentő cat szó remek szójátékot kínált.

A mosolyt az csalhatja ajkunkra, hogy az első fénymásolók terjedése idején a piacon a Xerox elég erős volt, így néha nem is „fénymásoltunk", hanem "xeroxoztunk". De Steve ebben is első lehetett.
Az IBM és a pécé megjelenésével az IBM lett a mumus, aki koppint, de a másológép szinonimája hosszú-hosszú éveken át volt Bill Gates és a Microsoft - legalábbis Steve Jobs szerint. A kilencvenes években nem volt sajtótájékoztató, amikor ne kapott volna a Microsoft vagy az Intel egy-egy oldalvágást. Ez utóbbit még két vidám hirdetéssel is büntette az Apple. (További klasszikus Apple reklámok itt.)

Amíg a Pentium II csigalassúsággal halad, addig a PowerPC száguld. A tesztek szerint a PowerPC processzoros Mac sokkal gyorsabb volt, mint a legjobb Intel procis pécé.

És a PowerPC úgy begyalázta a Pentiumot, hogy az égett, mint a ... - és még ekkor sem volt kósza gondolat sem, hogy az Apple valaha is Intel processzort tenne gépeibe. A hirdetés bemutatása előtt két-három esetben ok nélkül kapott lángra Intel procis gép.

Az állandó méregetés és jobbnak nyilvánítás egyébként még a Fanatikus Almalaphoz hasonlóan elfogultak számára is röhejes volt - és unalmas.

Mobil idők
"Google, elloptad az iPhone-t, Nagybani rablás ez. Utolsó leheletemig, az utolsó penny-ig azon leszek, hogy bosszút álljak. Lenullázom az Androidot, mert az lopott holmi. Termonukleáris háborút indítok" - szól a gyenge magyar fordítás arról, mit gondolt Steve az Androidról és a Google-ről. Angolul sokkal-sokkal szebb: "Google, you fucking ripped off the iPhone, wholesale ripped us off. Grand theft. [I] spend my last dying breath ... every penny ... to right this wrong. I’m going to destroy Android, because it’s a stolen product. I’m willing to go to thermonuclear war on this." Ez nem is kíván kommentárt.
A másik „hunyó" a Samsung, az Apple legnagyobb memória beszállítója. Ahogy már említettem, nem cég az, amelyiknek nincs szabadalmi pere, úgy lassan igaz, hogy nem bíróság az, amely előtt a két cég nem perli egymást. Ám aki perre megy, azt érheti meglepetés is - elég amerikai bírósági sorozatot lehet magyarul is látni (The Good Wife a házi kedvenc).

Nem cool és nem másolt
Az egyik - nevetést kiváltó - bíró határozat arról szólt, hogy a Samsung terméke nem annyira „cool" (dögös, ütős, klassz...), mint a Samsungé az Apple-é. (köszi: Attila). Itt az Apple nyert a Samsung ellenében. A másik pedig arról, hogy a Samsung nem másolta az Apple iPadjét - itt az Apple veszített. A bíróság arra is kötelezte az Apple-t, hogy weblapján (is) közzétegye döntését. Kíváncsian várjuk, hogy a nem „cool"-ságot becsempészi-e az Apple a kötelező anyagba - végül is bírósági határozata van arról is...

Facebook és Zynga

Úgy tűnik, a Facebook jelenlegi formájában túljutott a csúcson. Ezt erősítik a közösségi média voltát vizsgáló elemzők, és ezt az érzést támasztja alá a sikeresnek semmiképp sem nevezhető részvénykibocsátás. Egy éve havonta tiltottam ki* nem kívánt olvasnivalót a falamról, pár hónapja már hetente, újabban már szinte naponta kényszerülök erre. Ismerőseim száma a tiltásokkal fordított arányban nő, azaz havonta eggyel-kettővel.

Egyedül nem megy
A Facebook (hazai) népszerűségében nagy szerepe volt a közösségi játékoknak, tömegével térek meg a gamerek a Farmville vagy más együtt-játszási lehetőségért. E játékok jó része a Zyngától származott, származik. A Zynga a Faceboook előtt hajtott végre nyilvános részvénykibocsátást, mérsékelt sikerrel.
A két cég elég egymásra utalt, a Facebook népszerűségéhez jelentősen hozzájárulnak a Zynga játékai, a Zyngának pedig legfontosabb platformja a Facebook. Értelemszerűen az egymásrautaltság konfliktust is okoz. A Zynga játékokban (is) valódi pénzért előnyöket lehet vásárolni, a Facebook ezekből a pénzekből egy fillért sem lát. Ezért a Facebook jó egy éve megpróbálta bevezetni a Facebook-pénzt és a felületén „élősködőket" rákényszeríteni ennek használatára - amelyből persze sápot szedett volna. Válaszul a Zynga elkezdte önálló játék-szájtjának kialakítását.
A Facebook lassan kihátrált, a Zynga pedig 250 millió felhasználót szedett csak össze saját szájtján, ami jóval kevesebb, mint a célkitűzés.

Mobil, a meglepetés
Az elemzők szinte egybecsengő véleménye, hogy mindkét cég számára a mobil eszközök ("Köszönjük, iPad!") kezelése jelent meg nem oldott feladatot. Márpedig a Facebookot intenzíven használók egyre inkább csak mobil eszközt - telefon, tablet - használnak.
A Facebook esetén, melynek fő bevételi forrása az oldalán megjelenő fizetett hirdetések, a hirdetések mobilosítása nem halad a kellő sebességgel. Az iPhone-os Facebook alkalmazás például (szerencsére) nem tartalmaz hirdetést. A cég részvényárfolyamát ez befolyásolja, a befektetők profitot várnak azon túl, hogy baráti társaságban elmondhatják: "a Facebook az enyém (is)!"

A Zynga több kihívással néz szembe. Az egyik a játékok életciklusának egyre rövidülő volta, amihez társul az egyre több pénzt igénylő játékfejlesztés. Nem valószínű, hogy a közeljövőben lenne még egy olyan fejőstehén (tudod, BCG-mátrix), mint a Farmville vagy a Cityville. A fejlesztés jellemzően Flashre épül, amelyet az Apple évek óta tagad, és mobil eszközein elérhetetlen. Emiatt a legnépszerűbb és legszabályzottabb környezet - iOS - elérhetetlen a Zynga játékai számára. (Bár az iPad bemutatójára elkészült a Farmville HTML5-CSS3 változata az Apple szponzorációjával.) Mostanra az Adobe is lassan kifelé hátrál a Flash mögül.
És az erős konkurencia - Electronic Arts és társai - mellett lassan ideje lenne új koncepciót is találni a játékokhoz. A "gyűjts, építs, fegyverkezz és gyalulj!" előbb-utóbb a legelvakultabb irodai-játékos számára is dögunalmas lesz, akármilyen köntösbe is öltöztetik.

* Nálam az megy a lecsóba, aki életbölcsességet, cuki kismacskát és vegyélrészt dolgot tol az arcomba.

Zöld, nagyon zöld...

Az Apple kizöldült, majd visszazöldült. Elhagyta az EPEAT rendszert, majd visszalépett oda, miután kiderült, hogy egyrészt nem tetszik a világnak ez a döntés (nem ez hatotta meg), másrészt sok vevőjénél csak olyan termék jöhet szóba, amely EPEAT megfelelő. Az Apple első alelnöke, Bob Mansfield a fenti cikk-cakkot „hibának" minősítette, Steve Jobs még nem üzent...
"Fontos kijelentenünk, hogy az Apple környezet iránti elkötelezettsége egy pillanatra sem csökkent, ma erősebb, mint valaha volt" - írta Mansfield közleményében.
Az Apple lépésére leghangosabban a San Francisco-i önkormányzat reagált, amely - hivatkozva a beszerzésnél kötelező EPEAT minősítésre - kijelentette, hogy nem vásárol többé Macet. Ami miatt, tekintettel az éves 45e dollár mennyiségre, minden bizonnyal sírtak és zokogtak Cupertinoban, de az üzenet megtalálta útját még a magyar blog világ Almalap nevű eldugott sarkába is.
"Az EPEAT kötődöttségünk mostantól erősebb, mint valaha" - szól a PR. Egyes meg nem erősített hírek szerint azért lépett ki az EPEAT alól az Apple, mert az új eszközei - MacBook Pro retina(?), iPad(?), AppleTV(?) - nem felelnek meg az EPEAT összes követelményének. Ezekről, a követelményekről, az Apple nem győzi hangsúlyozni, hogy kicsit idejét múltak, és számos egyéb dolgot nem vesznek figyelembe.

Ez az ábra 2009-ben készült, sokáig az Apple honlapjának büszke része volt. A százalékok jelzik, az össz környezetterhelés milyen arányban oszlik meg a Mac élete során.

Apple Iran

Az Apple termékeit is másolják a távol-keleti dzsunka-gyárak, néha még hamarabb is, mint az adott termék piacot érne - lásd az iPhone 5 esetét, ami most bejárja a netet. Megírtuk - sőt, máig él a videó is -, hogy egy kínai kisvárosban (két-három millió lakos) gyönyörű Apple Store-t talál az arra járó, bár ennek létéről az Apple nem tud. Akkor úgy véltük, ez a koppintás magas-iskolája. Nos - nem. Ahogy a cím is mutatja, az Apple-nek tudtán kívül létezik iráni viszonteladó-hálózata, bár az ország amerikai bojkott alatt áll. Evidens, az Apple erről sem tudott.

RadanMac, szárnyaló eladás
A cég honlapjához nem árt a helyi nyelv ismerete, az Almalap szerencséjére akadt perzsa ismerőse, szerinte a honlap korrekt, az árak épp az amerikai árak fölöttiek. A Reuters írása szerint a RananMac nem az egyetlen Apple-t árusító bolt Iránban, több, mint száz kizárólagos viszonteladót találunk az országban.
"Az elmúlt három év a legsikeresebb évünk volt" - nyilatkozta a Reutersnek a RadanMacet vezető Majid Tavassoli telefonon adott interjújában. A huszonegynehány főt foglalkoztató cége 1995 óta szolgálja ki vevőit Apple termékekkel. A vevők közt található az Iráni Nemzeti Bank is - az üzletnek külön kormányzati és nagyvállalati referense is van. A beszerzésről - érthető - nem kívánt Tavassoli beszélni.

A farszi „radan" szó jelentése: „az, aki mindent korrekten végez el".

Az App Store, iTunes Store és a többi Apple-ös netáruház is elérhetetlen Iránból, ám ezt a problémát vidáman oldja meg több kaliforniai cég, amely tulajdonosa más közel-keleti ország állampolgára. Szintén megoldást jelent a fals címre bejegyzett Apple ID, persze IP eltérítéssel, hogy az IP cím alapján ne lehessen szűrni. És végül természetesen játszanak a Gift Cardok is.
Az iráni helyzettel kapcsolatban az Apple szóvivőjének volt mondanivalója. Az Apple betartja az Irán elleni embargót, a viszonteladói lánctól pedig megkövetelik, hogy ne adjon el olyan országba, amellyel szemben az Államok embargót hirdetett.

Cocom lista - történelem
A Cocom lista a 90-es évek környékén tiltotta a fejlett nyugati technológia átadását kelet-európai, illetve vele szövetséges országokban. A fejlett technológia része volt az Apple összes akkori számítógépe is. Magyarország igen hamar, 1990-ben teljesítette azokat a törvényi elvárásokat, amelyek megszavazása után feloldották a Cocom-lista tilalmát.
A 91-körül indult hazai Apple viszonteladás (Graphisoft, mint disztributor és hét viszonteladó) egyik feltétele volt, hogy nem adunk el gépet a Cocom-listán maradt országokba. Minden számla alján szerepelni kellett, hogy a termékek nem értékesíthetők tovább Észak-Korea, Líbia, Vietnam ... és még hét további országba - legjobb emlékeim szerint.

Apple Iran
Az iPhone és az iPad Teheránban is státusz szimbólum. Beszerzésére az egyik legjobb hely a 350 informatikai boltot magába foglal Capital Computer Compley bevásárló központ. Itt találhatja meg az érdeklődő az Apple Iran nevű céget is. Az ő weblapjuk kísértetiesen hasonlít egy igen népszerűre, bár az alján - képen, amit nem felejtek el idetenni, nem láthatóan - szerepel az a kitétel, hogy semmi közük egy Apple Inc. nevű vállalkozáshoz. Az Apple küzd a honlap lekapcsolásáért.

"Büszkék vagyunk rá" - közölte az Apple Iran szóvivője. A 28 éves Ali Afghah, aki első Macjét 2002-ben vette, igazi Mac-rajongó, farszi nyelven megírta a cég történetét is. „A családom és a barátaim is csak 'Mac-fej'-nek hívnak."
Az Apple Iran vásárlója több iráni bank, televíziós társaság, újság kiadó. Őket is megkereste a Reuters tudósítója, de ők nem kívántak nyilatkozni. „Iránban több ezer újságíró használ Macet" - véli Afghah. A forgalom miatt kicsit aggódott a szóvivő, mert a szankciók következtében leértékelődő helyi fizetőeszköz miatt nehezebbé vált az árkalkuláció, a gépek ára - az infláció miatt - három hónap alatt közel a duplájára nőtt.

A teljes cikk angol nyelven - Apple Iran -, a RadanMac létrejöttéről... szerintem érdemes. (Azért is adtam meg a linket.)

iPad kedvenceim: TripAdvisor

A lassan felejtésbe merülő években még Panoráma útikönyvet olvasva képzeltük el, milyen is lesz az, amikor a 31 napra szóló 300 dollárunkkal - amit jó esetben három évente engedélyeztek -, kék útlevelünket szorongatva átlépjük a határt, persze a határ nagy hável értendő. A TripAdvisort böngészve kicsit hasonló az érzésem, kanapé-repülök.

Független utazási referens
Ez valójában a TripAdvisor. A világ bármelyik pontjára is utazunk, érdemes a helyet előbb a TripAdvisorral felkeresni - bár ez a trip nem az a trip, de érdemes, ha mondom! Megfelelően ránagyítva a Google-térképre, a TripAdvisor máris sorolja a szálláshelyeket, látnivalókat és éttermeket. Egy nagyobb városban számtalan található mindhárom kategóriából, így mindegyik szűrhető, érdeklődésünknek vagy pénztárcánknak megfelelően.
A szállások közül megválaszthatjuk, hogy hány csillagos, milyen árfekvésű, milyen extra-szolgáltatást kínáló legyen, a látnivalókat korlátozhatjuk a bevásárló-központokra vagy a múzeumokra. És ha fáradtan, mi több, éhesen enni szeretnénk, akkor sorjáznak az éttermek típus és ár szerint szűkítve.



A TripAdvisor úgy ajánl, hogy nem hazabeszél. A szállodák nem véletlenül ajánlanak adott éttermet, jutalék viszi előrébb a világot. A TripAdvisor esetén viszont mi magunk, ahogy ez egy közösségi média alkalmazáshoz illik. Aki járt valahol és veszi a fáradtságot, az leírhatja tapasztalatait. Leghatékonyabb marketing a szóbeszéd, amit sokan ajánlanak, az rossz nem lehet.
Vicces embertársainkat a rendszer szűri, magam két szálloda-értékeléssel járultam hozzá a világ jobbra szebbre fordulásához, egyik sem lett azonnal látható, sőt, az egyiknél még le is ellenőrizték, hogy létezem-e.
Másik irányban is kipróbáltam a TripAdvisort, müncheni szállásom kiválasztásánál megnéztem a kívánt ponthoz (Adobe HQ) legközelebbi szállodákat, elolvastam az értékeléseket - nem is szólva a pontszámokról -, és jól választottam.



A programból - néha kilépve, néha nem -, szinte minden azonnal lefoglalható, elővételben megvásárolható - ezt ugyan nem próbáltam ki.

Panoráma és hitelkártya
A bevezetőben emlegetett Panoráma útikönyvek 5-700 oldalas monstrumok voltak, sok-sok apró betűs bekezdéssel dúsítva kínálták a történelmi, művészettörténelmi információkat. Mára helyüket átveszik a „17 dolog, amit Velencében meg kell nézni" típusú farzsebbe gyűrhető bédekkerek* és az iPodra, iPhone-ra vagy iPadre írt alkalmazások.
A Panoráma útikönyv idejéhez képest megváltoztak az utazási szokásaim is. Ma már nem pakol a háromszáz dolláros hónapra az ember szekérderéknyi kaját, fél patikát, varró- és túlélő-készletet, ehelyett lassan egyetlen hitelkártyával a zsebében lépi át az észrevehetetlenné vált határt anélkül, hogy megszaladna a pulzusa, megugrana a gyomra, vagy megtapasztalná, hogyan lehet a Zsiguli színültig pakolt csomagtartóját a határőr jámbor óhajára fél perc alatt kirakni, hogy megtapogathassa a pótkereket. És ez így van jól.


* Nekem a Baedekkerről mindig ez jut eszembe:
"A sofőr mellettem idegsokkot kapott. Behajtottam, ahol tilos, kihajtottam, ahol nem szabad, átsuhantam forgalmi rendőrök zárt karja alatt, és húsz percen belül négyszer büntettek le (száznegyven korona kilencven őre, egy almáskocsi és két bicikli). Már három anyakönyvvezetőnél voltam, és még mindig semmi! A belvárosi anyakönyvvezetőhöz robogtam. Száztízzel a város közepén. A sarkon a forgalmi rendőr elfelejtett feltartani. A sofőr visszanézett. Azt mondja, a rendőr letérdelt, keresztet vetett és imádkozott. Pedig a Baedeker szerint az ország kilencvennyolc százaléka lutheránus."
Rejtő Jenő: A fehér folt

98m dolláros üzlet iPaden

Az év egyik legneccesebb kérdése címre a „mi a faxszámod?" nevez a legnagyobb sikerrel, többek közt az iPadnek is köszönhetően. Az NBA (amerikai kosárlabda liga) egyik sztárját, Deron Williamst igazolta le a Brooklyn Nets. Az öt évre szóló 98 millió dolláros szerződést Williams természetesen nem faxon kapta, nem tollal írta alá, hanem iPaden és az ujjával. A Mont Blanc gyászol.



A szerződés aláírásához a SignNow iPad alkalmazást használták, ezzel PDF állományokat lehet aláírni, hitelesíteni illetve PDF űrlapot kitölteni. A fejlesztő cég nem rég kapott két millió dolláros tőke-injekciót.
"Exponenciális görbe [növekvő] jellemzi az iPaden történő szerződéskötések, aláírások számának növekedését. Ráadásul sokkal szebben néznek ki az aláírások, nem is szólva, hogy a tollal-tintával írtaknál is biztonságosabbak" - ezek a SignNow elnökének, Andrew Ellisnek a gondolatai. „Legjobb tudomásunk szerint a mostani a legnagyobb összegű szerződés, amit a SignNow használatával írtak alá, számszerűen már több, mint félmillió alkalommal használták a SignNowt megállapodás megkötésére idén."

Retina Zebra fotós

Még azon kevesek is, akik még nem vásárolták meg a retina kijelzős MacBook Pro gépüket, látták már a zebrákról készült fotó, az egyiket azok közül, amelyek az extra
felbontásos kijelzőjű gépet hirdetik. De ki készítette a képet?



A fotós a Dél-Afrikában, 1953-ban született Steve Bloom. Kezdetben a hazájában dúló apartheid-ellenes küzdelmet dokumentálta fényképeivel. Miután 1977-ben Londonba költözött, a digitális fényképezésre váltott, és speciális effekteket is alkalmazó munkáival jól fizető megbízókra tett szert, a barcelónai (1992) olimpiai plakát is az ő munkája.
A kilencvenes évek elején fordult a táj- és állat-fényképezés felé, gondolatai is egyre inkább környezetvédő, zöld jellegűvé váltak. Folyamatosan dolgozott nagy ügynökségeknek, havilapoknak (Geo, Geographics Magazin). Képeiből számos kiállítást is rendeztek, a koppenhágait öt hónap alatt 1,4 millióan tekintették meg.
A zebrás kép három képpel egy hosszabb fotózás befejezése előtt készült. A közelben farmerek épp felégették a növényzetet, így a környéken nagy füst volt. Akkora, hogy az első nap nem is tudott felszállni a bérelt helikopter. Másnap sem volt ideális az idő fényképezéshez, így maradt az utolsó nap. A pilóta segítségével kiemelték az egyik ajtót, mert az üvegen át fényképezés szóba sem jöhetett - és várták a felszállási engedélyt.

"A felhők egy pillanatra szétnyíltak, a reggeli fény visszacsillant a lenti dús zöld növényzetről - ekkor láttuk meg a térdig vízben gázló zebra-csordát. Az egész alig pár pillanatig tartott. A vibráló fény elhalványult, az idő rosszra fordult."

A Pentagon (is) iPadet akar

Az iPadetzegyre több cégnél használják munkaeszközként. Akad köztük néhány meglepő is, mint a mezőgazdasági vállalkozások (számtalan egyéb mellett a föld és a termés állagát mérő szenzor adatok begyűjtése, feldolgozása és kiértékelése) vagy a Vatikán. E sorba áll most be az amerikai haditengerészet is, bár nem 'Harm' Rabb vagy Sarah MacKenzie által.
Az iPadek a Pentagon tábornoki étteremébe kerülnének. Itt gyakran megfordul a haditengerészetért felelős kormányzati vezető, az étteremben fogadnak számos fontos vendéget is. Bár a hely magasztos, a felhasználás kutya-közönséges, rendelés felvételre és számlázáshoz használnák az Apple tabletjeit. Az iPadeken követnék az asztalfoglalást, de itt követnék az épületen belüli on-line rendeléseket is.

Ellentétes a trenddel a németek nyomtatott sajtó szeretete

Miközben minden elektronikus, a Guttenberg-galaxis él és néhol virul is, ahogy a rádió, úgy a tévé, de még az internet sem hozta el a végét. Bár a napilap piac a világon mindenhol összeomlott, az eladási példányszámok a tizedükre estek (lásd Népszabadság 1971: hátszázezer, tavaly: 67 000), a bulvárlapok azonban nyomulnak. A magyar piac nagyon hasonlatos a némethez, ezért érdekes a Reuters írása a német olvasási szokásokról. (A rossz nyelvek még egy dologban hasonlít a magyar és a német piac, a nyomdai kapacitásban és a kiadott lapok számában. Ahogy mondani szokták, vagy a németeknek kell gyorsan sokkal többet nyomtatni és olvasni, vagy...)

Hírfogyasztók
Az említett felmérés az angol, az amerikai, a német, a dán és a francia média fogyasztási szokásokat vizsgálta. Gyors összefoglaló, az amerikaiak szeretik a nyilvánosságot, az angoloknak felér egy fogorvosi kezeléssel az online tartalom megfizetése, míg a németek inkább a hagyományos megoldást pártolják.
Amúgy a számítógép a hetente leggyakrabban (74 százalék) használt hírforrás, a netről tájékozódók negyede telefonján olvas hírt. Nyolc-kilenc százalék a tabletes hírfogyasztók aránya. A felmérés szerint a minél testreszabottabb és kötetlenebb híreléréseké a jövő, az otthoni vagy irodai internet elérés már messze nem meghatározó.
A mobil eszközök a hírszolgáltatókat arra készteti, hogy másképp számoljanak be az eseményekről. A tanulmányt szerző Nic Newman szerint „tízből nyolc* ember online olvas híreket, ennek ellenére [Angliában] lassabb a váltás a nyomtatott sajtóról digitálisra, mint Európában"
A fenti kijelentés meglepő, ha a német számokat nézzük, tízből csak hatan olvasnak híreket elektronikusan az európai nyolchoz képest. Heten inkább kinyitják az újságot vagy rádiót hallgatnak.

Fizetős net
Az európaiak (felmértek) csak 6-8 százaléka fizetett már hírért, a skótok az angoloknak csak négy, a dánoknak viszont 12 százaléka.
A felmértek 13 százaléka volt tablet használó, ők lelkesen olvasták a Guardian vagy a Daily Telegraph netes verzióját - ha az ingyen elérhető volt.
Amíg az öreg kontinensen a hagyományos média-nevek tarolnak (akár print, akár net verzióban), addig Amerikában olyan új média-csoportok is jelentős szerepet kapnak a hírszállításban, mint a Huffington Post vagy a Gawker. A tengerentúliak nem csak olvasnak, de hozzá is szólnak az írásokhoz, közel hetven százalékuk szavazott, kommentelt vagy használt hírmegosztó funkciót a felmérés hetében - az európai átlag negyven százalék közeli.

A felmérést az Oxford University, Reuters Institute for the Study of Journalism készítette a YouGov-val együttműködve.


* A tízből nyolc kapcsán idéznék egy ismeretlen szakértőt (tömegközlekedtem): „Érted, az csak tízből nyolc, az jóval kevesebb, mint százból nyolcvan, érted, arányban..."

iPad kép (IV.)

Annyira nyár van, hogy még a blog sem íródik, és ehhez van képem. Több is, nem is az enyém, hanem a Reutersé. Íme a negyedik. A Rio Summer Fashion héten vonulnak a kifutón a lányok. A jobbra álló hölgy már meglőtte a képet.

Az Apple oprendszerek eladásai utolérték a Windowsokat

Steve Jobs jelleméből adódóan a Mac OS és az iOS is zárt rendszer, hivatalosan alig pár évig lehetett Mac-klónokat gyártani. A Windows, Bill Gates akaratából, nyitott rendszer, hardvergyártók százai telepítik az általuk gyártott vasra az oprendszert. Ezt persze mindenki tudja. Sokunk úgy véli, hogy számszerűségben a Windows telepítések sokszorosan meghaladják az Apple oprendszer telepítések számát. Nos, ez lehet, hogy a múltban így volt, ám a jelen - természetesen kis ... ööö ... értelmezéssel, mást mutat.

A lenti grafikon mutatja, hogy egy Mac OS telepítésre hány Windows telepítés jutott. Vannak évek, amelyekre az Apple nem lehet büszke. Ám az Asymconál dolgozó elemző, Horace Dediu úgy számolta, hogy ma-holnap fordul a kocka. Feltéve, ha beszámítjuk oprendszernek az iOS-t is, így az iPhone, iPod Touch és iPad telepítések is csatasorba állíthatók a Windows ellen. Ha nem így lenne, akkor még ebben az évben is 1:19 volna az OS:Windows arány - a grafikon 2011-ig készült el.
Ha a teljes OS és iOS bázist nézzük - Mac, iPhone és iPad -, akkor csak dupla annyi Windows megy el. iPhone nélkül hatszor annyi Windowst értékesítenek, mint Macet és iPadet. Látható, hogy az iPad szépen szakít, ő a grafikon vége felé lévő közép-zöld terület.
"A trendet figyelve látható, hogy a pécé utáni eszközök megjelenésével időben gyorsabban fogy el a Windows előnye, mint ahogy az kialakult" - írja Dediu. „Nem csak ledolgozzák a hátrányt, de már kihívást is jelentenek." Az elemző 2012-13 közt várja az 1:1 arány elérését és a fordulatot.

Siri kettest kapott a bizonyítványába

A Piper-Jaffray sokat foglalkozott az Apple hangfelismerő alkalmazásával, az iPhone-os Siri-vel, és épp hogy elégségesre értékelte teljesítményét. A hosszú elemzés eredménye az, amelyet mindenki tud, aki beszélgetett már Siri-vel, Siri nem hibátlan.
A Piper-Jaffray 1600 tesztet végzett, egy teszt több lépésből állt, igyekeztek életszerű szituációkban mérni a Siri szövegértését. Ezért a tesztek egy része forgalmas utcán, zajos környezetben történt, míg mások irodában, kevésbé háttérzajos helyeken. A felmérés eredménye lett kettes, azaz van még mit javítani, van hová fejlődni.
"Sirivel beszélni olyan, mintha lottóznál" - lódít a Piper-Jaffray Apple-szakos elemzője, Gene Munster. „Pár év múlva nagyon szép eredményeket érnek majd el."
A Siri az iPhone 4S egyik nagy újdonsága volt, az Apple erősen kihangsúlyozta Samuel L. Jacksont és Zooey Deschanelt felvonultató reklámjaiban a hangfelismerést. Ám a reklámok ezúttal több, mint erősen szépítettek, a Siri kapcsán több szájt és fórum is szólt a csalódottságról. Természetesen nem lenne Amerika és XXI. század, ha egy fogyasztóvédelmi jogász csapat nem kívánt volna emiatt csoportos pert indítani az Apple ellen. Az Apple persze nem érezi úgy, hogy hibázott volna.
Az Apple amúgy is folyamatosan fejleszti a Siri-t, az iOS következő verziójára megtanulja a sporttal kapcsolatos adatokat és kis túlzással a teljes IMDB-t. Újabb alkalmazások válnak Siri-sé, az értés pontosságán is javítanak. Ha Siri megembereli magát, komoly vetélytársává válhat a Google szövegbegépelős keresőjének.

Szóbeli vásárlás
"Az Apple számára minden duplán számít, amit úgy valósít meg, hogy azzal a Google-t csorbítja" - állítja Munster. Szerinte éveken belül Siri-t használjuk vásárlásra is.
Munster szerint a Siri általában jól érti a kérdést, képes azt hibátlanul megismételni, gondja az intelligenciával van. Gyakori, hogy korábbi választ hajtogat, amikor pedig a felhasználó új információt szeretne kapni. A Siri akkor is gondban van, ha valakit útba kell igazítania.
A Piper-Jaffay tesztjében utcai környezetben 83, irodaiban 89 százalékban jól dekódolta a Siri a kérdést.
"A szövegértés négyes, de a pontos értelmezés csak kettes. Nagy a különbség aközött, hogy érti, amit mondok és aközt, hogy pontosan azt teszi, amit akarok."

Olvasnivaló: Figyelő: Varga Gábor (FRISS: LINK)

Varga Gábor visszatért a az ACE Telecomhoz, ahonnan a repülés iránti szerelem ragadta el - alig pár hete épp a Flightradar24 kapcsán írtam, hogy sok hazai Maces repül és repült, nos, Gábor (volt) az egyik. Az ACE Telekomból kiváltak cége volt az ApplePort, ahonnan Magyarország első prémium Apple boltjába, az Andrássy út 4-be lépett át mindenki. A bolt akkor az A4AC névre hallgatott ([A]ndrássy út [4] [A]pple [C]enter), az Apple által bevezetett Apple Premium Reseller minősítéssel lettek az első APR-bolttá, majd iStyle-lá. A többi történelem.
FRISS: Link!
A visszatérésről a Figyelő írt.

FRISS! Kamionnyi Apple árut raboltak Párizs mellett

Párizstól nem messze, Aulnay-sous-Bois közelében három maszkos férfi M16-os és Kalasnikov géppisztollyal (és nem géppuskával, azt két ember cipeli) megállított egy teherautót, amely Apple cikkeket szállított. A sofőr maradt, a tetessek a kamionnal elhajtottak. Pár óra múlva a francia rendőrség megtalálta egy közeli házban az összes ellopott holmit, a fegyveres rablókat még üldözik. Forrás.

[nem] iPad (III.)

Annyira nyár van, hogy még a blog sem íródik, és ehhez van képem. Több is, nem is az enyém, hanem a Reutersé. Íme a harmadik. A kaukázusi Tbilisziben készült képen az egyik alkalmazott a „RendőrPad"-et mutatja fel. A helyi gyárból öt ezer készüléket adnak át a rendőrségnek speciális, előre telepített alkalmazásokkal és erősen védett kommunikációval.
"Meg kell bírságoljam Önt, mert a saroktól öt méteren belül állt meg, ráadásul a zebrához mért távolság is kevés, valamint a zebrát (is) védő közlekedési lámpához is közel áll. A negyedik opció: az út felező vonalához képest sincs meg az előírt távolság" - lépett autómhoz a magyar rendőr, kezében iPaddel, várva válaszomat, hogy a megfelelő választ bepipálja. Amúgy a jelent valós, csak az iPad nem.

iPad kép (II.)

Annyira nyár van, hogy még a blog sem íródik, és ehhez van képem. Több is, nem is az enyém, hanem a Reutersé. Íme a második. 2011 május 17-én a bilbaói webes konferencia résztvevői felmutatták, ki mivel kommunikál. Egy felmérés szerint a tabletek több mint nyolcvan százaléka iPad volt.

iPad kép (I.)

Annyira nyár van, hogy még a blog sem íródik, és ehhez van képem. Több is, nem is az enyém, hanem a Reutersé. Íme az első. Még február elején készült Peter Som őszi-téli kollekciójának New-yorki bemutatóján. A pihenő modellek iPadet olvasnak. Tükörkép!

iPad kedvenceim: Skyscanner

Laár András egyik nyilatkozata szerint kényszerből írták meg egyik legnagyobb slágerüket, mert a lemezkiadó szerint kellett volna valami ütős, húzós szám a lemezre. Azóta mindenki tudja, hogy

Ha meguntam, hogy mindig itt legyek
Majd utazgatok, mert utazni élvezet

A szakértők szerint a Malév után keletkezett űrt kitöltő fapadosok, a görög, portugál, spanyol és olasz gazdasági válság miatt visszaeső turizmus - még a németek is kevesebbet utaznak - az olcsón utazni vágyók 2012-es nyarát aranyozza be. Hogy ez így is lesz, vagy sem, azt majd ősszel megbeszéljük mindazokkal, akiket utazási irodájuk haza is hozott, nem csak elvitt.
Azok számára, akik maguk vadásznak repülőjegyet, a Skyscanner kihagyhatatlan alkalmazás. A program több adatbázist, szinte az összes légitársaságét végigböngészve adja ki, mikor hova milyen árakon utazhatunk el.



Már a nyitó oldal is egyértelművé teszi, miért született meg a program, a legolcsóbb ár megtalálása űzhette, hajthatta a szerzőket. Az árak forintban láthatók, és igen, a bal oldali sávon a 327 forint igaz, Anglia is igaz, csak ez nem londoni olimpiára, hanem valami cornwalli reptérre vitt.
Ha nem igazi bungee-jumping módszerrel a legolcsóbb helyre utazunk, hanem célunk és netán időpontunk is van, akkor ezeket megadva nagyjából egy perc alatt az összes szóba jöhető repülő-útvonalat és árat megkapjuk. A keresések amúgy menthetők is, ami azért is jó, mert az árak folyamatosan változnak, hozzáértőek szerint két-három hónapra a legolcsóbbak - de a repülés nem hit kérdése, így semmit ne vegyünk készpénznek.



Ha az OSE forradalmi napjait Berlinben töltenénk, akkor hosszú listát kapunk a szóba jövő járatokról. Ezt a listát számos módon rövidíthetjük. Budapest-Berlin esetén például ragaszkodhatunk a direkt repüléshez, így nem kellenek az egy, vagy két átszállásosak.
Ha lenne átszállás, akkor korlátozhatjuk az utazás idejét. Így zárhatjuk ki azt, hogy az utolsó éjszakai gép elvigyen Madridba, hogy onnan hajnalban repüljünk Berlinbe. Pedig lehet, hogy ez árban olcsóbb.
Megadhatjuk azt is, hogy odafelé és visszafelé melyik időintervallumban (órára bontva) induljon a gép. Más az a két éjszaka, három nap, amikor oda a gép késő éjjel érkezik, és az indulási nap hajnalán már jön is vissza, mint az, amikor kora reggel érkezünk és késő éjjel indulunk vissza.
Ha nem alacsonyodunk fapadosra, vagy ha utáljuk az Air France-t, mert csak rossz tapasztalatunk van vele, akkor az adott légitársaságot kizárhatjuk a szóba jövők közül. Letilthatjuk azt is, hogy átszállásos út esetén különböző légitársaságokkal utazzunk. Ez is hasznos lehet, hiszen az egyik cég nem várja be a másik cég késő gépét - azonos légitársaság megteszi vagy saját költségén eteti-itatja-utaztatja a miatta csatlakozását lekésett utast.
Amennyiben egy városnak több reptere is lenne - Ferihegy, Budaörs, Mátyásföld -, akkor megválaszthatjuk, mely repterek jöhetnek szóba.
Mostanra már nagyon behatároltuk az utazás módját, ám jön az, ami nekem leginkább megtetszett, az ároptimalizálás - megtartva a beállított feltételeket.



Ahogy látható, ha egy nappal később jövünk és megyünk, akkor újabb forintoka spórolhatunk - amelyek persze édes-kevesek ebben a helyzetben a plusz napok szálloda költségére. Ha persze hosszabb utat nézünk, mondjuk Amerikába vagy Ázsiába, ott néha százezres tételt is foghatunk fejenként egy-két napos eltéréssel!
Végül, de nem utolsó sorban, az alkalmazás képes mailben elküldeni a kinézett utat, de neten át azonnal le is foglalhatjuk azt. A foglalás az adott társaságok rendszerén át megy. A fapadosok esetén a netes foglalás a legolcsóbb, néha nincs is más. Aki lusta, bátortalan, az keresse fel kedvenc utazási irodáját. Ők is hasonló alkalmazással keresnek repülőjegyet. Az árkülönbözetet pedig azért fizetjük nekik, mert kényelmesek vagyunk.

És mert szeretünk utazni.

iWork.com vég 30 nap múlva

Azok, akik használták az iWork.com szolgáltatást, lassan búcsúzzanak, az iwork.com 30 nap múlva bezár. Ha lenne olyan Keynote, Pages vagy Numbers fájlunk, ami csak az iWork.com–on található meg, mihamarabb töltsük le onnan. Az iwork.com, amely mindvégig béta, azaz teszt jelzéssel élt, iWork doksikat lehetett megosztani. A megosztott doksit az engedéllyel rendelkező személy adott jogtól függően kommentezhette a neten – akár pécé alól –, vagy letölthette natív iWork, PDF vagy Micrososft megfelelő formátumban. Szerény kísérlet volt ez az Apple–től a csoportos munkavégzésre, most már ez sem lesz. Helyette ott az iCloud megosztás – ami, ugye, más.