Merre tovább, Apple?

Saját informatika-történeti felosztásunk szerint volt az IBM kompatibilis pécé fémjelezte hardver korszak, amit a Microsoft Windowsé-Office-é követet. Majd jött a Google kereső net-uralma, amit váltott a Facebookkal nevesíthető közösségi korszak. Az Apple végig jelen volt – sokszor az irányt és utat mutatva, de bezárkózós elve okán egyik korszaknak sem lett névadója. Lesz-e változás? Már ha kell ezen változtatni?

Utolsó(?) WWDC előtti gondolatom a fenti kérdésekre keresi a választ. A bezárkózás Steve Jobs tapasztalatából következett – Bill Gates, ugye, megszegte a megállapodást a Windows megírásával (nem igaz), a Google ellen meg atomterror nukleáris énnemtudom milyen háborút akart indítani az Apple zsenije (nem lett volna jogos).
Az utód, Tim Cook, viszont minden, csak nem zseni. Ő a zsenik mögött rendre felbukkanó szürke háttérember, aki rendet vág a zseni okozta káoszban. Aki figyel arra, hogy legyen papír meg ceruza, ha ötlet kell leskiccelni. Aki képes földrészeket átívelő gyártási folyamatokat koordinálni, az adatokat fejből is tudva.
Tim Cook alatt az Apple a vezető fejlesztőből egy lett a sok cég között. Az iPhone bevételei hátán viszik a céget. Az egyetlen újdonság a Watch – kár is beszélni róla. Az iPhone megújítása sem nagyon sikerül, a gyorsabb proci meg nagyobb kijelző nem vág hanyatt. Az ujjlenyomat azonosító sem brutális újítás.

De kell-e az Apple-nek innovátornak, number one-nak lennie?
Én úgy gondolom, hogy amíg szikla-szilárdan zárt ökoszisztémát épít, kellene. Ha nem lesz az, elveszti a rajongókat, a feláras státusz-szimbólum eszközök előbb elvesztik státusz-szimbólum jellegüket, majd a felár képességüket. Ahogy ez történik az iPhone-nal. Ma már nem sikk iPhone-t használni.
Viszont Tim Cook lehet az (vagy utódja), aki nyit az alig áthatolható ökoszisztémán. Kellene, mert ma már nem a vas, nem s szoftver fontos, hanem – momentán a közösség. Ami lassan egy okos izzón vagy egy kerti locsoló rendszeren át is elérhető.
Volt valaha egy .Mac, talán páran emlékeztek rá. Lehetett saját és közösségi webhelyet létrehozni, volt fórum – minden, ami akkor még közösségi szinten sem volt, vagy alig. Volt iWeb. Aztán az Apple gondosan dobta ezt a vonalat.
Az iMessage, vagy hívják bárhogy, nem üti ki az Instát (FB) vagy vmelyik még trendibb közösségi appot. Ráadásul a közösségi tér szoftverek lassan túl vannak a csúcspontjukon. Valahol már álmodnak annak a cégnek a leendő alapítói, amely nevet ad nálam a Facebook utáni korszaknak, amelynek persze a nevét sem tudom még.
Az Apple megérdemelné, hogy egy korszak névadójává legyen. És lehetne az első, aki nem születése után lesz azzá. Ehhez persze zseni is kellene. Vagy egy-két jó felvásárlás.

Rendet az iTunes – App Store univerzumban!

A WWDC-n elhangozhatna, hogy az Apple újra gondolja az iTunes – App Store funkciókat. Örülnénk, ha az iTunes nem lenne több, mint zenék és videók rendezésére, megosztására alkalmas szuper alkalmazás – ami volt hajdanán. A képeket meg kezelje a Fotók, a könyveket az iBooks. Az adatszinkronizációra ott az iCloud. És az App Store legyen App Store – az iTunesból az iOS App Store akár ezzel a névvel is önálló életre kellhetne, bár igazán sok haszna már nincs, szerintem.

iTunes

Az Apple anno felvásárlással jutott az iTuneshoz. Ahogy sokszor leírtuk, a CD digitalizáló és dalrendező alkalmazás a hosszú évek alatt lett az iPod, majd az iOS eszközök egyik kommunikációs portja. Először a zenék mellett a fényképek, majd a videók, aztán minden más fájlok menedzsere. Bolt is lett, mert kellett még egy púp a hátára, ahol kölcsönözhettünk videót, meg vehettünk iOS appot. Az öszvér is irigykedve nézte ezt a funkció halmozást. A felhasználó viszont nem, mert akárhány újratervezés után is, az iTunes kaotikus maradt.
Még akkor is ezt mondjuk, ha némi rutinnal kiismerhető az alkalmazás. Csakhogy a Maces felhasználó nem szokott hozzá, hogy egy alapalkalmazáshoz rutin kelljen.

App Store

Az App Store-ok csak azért nem jártak be az iTuneshoz hasonló Canossát, mert még nincsenek ilyen idősek. Alapvetően az Apple-nek dönteni kellene. Vagy mindegyik alkalmazásban, amihez lehet online vásárolni, lesz egy külön App Store, vagy lesz egyelten egy App Store mind felett, ahol minden kapható.
Mindkét verzió mellett lehetne érvelni. Az utóbbi esetnek az is az előnye volna, hogy Apple ID csere után nem hetvenkét alkalmazás kér jelszót, csak hat (ami még mindig öttel több, mint szeretnél).

És kellene egy iOS eszköz menedzselő alkalmazás is, önálló, persze.

Nem hinném, hogy sok ezer programozási óra lenne az iTunes megújítása. Az Apple az elmúlt években amúgy is gyakorolta a programok tudás-vesztésével járó leépítését, lásd: iMovie, Pages, Numbers, Keynote... nem is szólva az Aperture-ről.

Time Machine - Time Capsule = Time iCloud Machine?

Ez az első WWDC kérdésünk. Bár az eddigi pletykák közt nem szerepel, nem lennénk meglepve. Az Apple befejezte az AirPortok fejlesztését, a Time Capsule egy volt ezek közül. Ugyanakkor a Sierra már alapértelmezetten az iCloudban tárolja az Asztal és a Dokumentumok mappa tartalmát, illetve tömörítve az iCloudba pakolja a rég nem használt fájlokat. Akkor?

Time Machine

A Time Machine az egyik legjobb dolog, amit az Apple valaha kitalált a Maceseknek. Az eljárás és alkalmazás az automatikus adatmentést jelenti. A Machez csatlakoztatott külső merevlemezre az első csatlakozás után a teljes Macet átmásolja a Time Machine, ezt követően pedig a változásokat jegyzi. Tegyük fel a költői kérdést: mire is jó ez?

1. Rendes használat mellett a teljes gépünkről van másolat. Így baj (meghibásodás, lopás) vagy öröm (nagyobb új Mac) esetén pár óra alatt visszakaphatod az összes fájlod, beállításod, jelszavad.
2. A Time Machine programmal vissza lehet keresni törölt fájlokat, mappákat és azokat vissza is lehet állítani.
3. Egy sokszor szerkesztett dokumentum, fájl korábbi, hónapokkal ezelőtti állapota is előhívható.

A Time Capsule azon kívül, hogy képes volt wifi hotspotként is működni, még egy belső merevlemezt is tartalmazott. A Time Capsule eleinte egy, majd két és három terrabájt kapacitással készült. Ez a jellemzően 128-256GB-os SSD-k mellett bőven elégséges volt az archíválásra, akár 4-5 hordozható Mac által használtan is.

Táguló iCloud

Az iCloud felhő tárhely szolgáltatást az Apple folyamatosan simizi, fejleszti. A megvásárolható méret bármeddig növelhető, most 1TB (ha jól néztem), de bármikor felemelheti az Apple 10TB-re, bármekkorára, mert vidáman megfinanszíroztatja velünk. A sávszélesség, felhő-elérhetőség szintén dinamikusan nő.
Emlékezzünk vissza, hogy örültünk, amikor 1GB-ről 5GB lett. És aztán az Apple is egyre több Maces, iOS appjához rendelte hozzá az iCloudot, mint alaptárhelyet. A Mail, Calendar és Kontaktok már nagyon rég használják az Apple felhőjét, azóta a Pages, Numbers és Keynote is felkerülhet. A Sierrával viszont szintet léptek.
A régóta nem használt fájlok automatikus feltöltése kvázi archiválás a felhőbe. Az Asztal és Dokumentumok mappák szinkronizálása szintén egyfajta biztonsági mentés a felhőbe, még ha nem is ezt emelik ki.
Ja, és kifelejtettem a véleményes fénykép megosztást, ami aztán zabálja a tárhelyet.

Time iCloud Machine
Innen már csak egy lépés, hogy ne csak az Asztal és Dokumentumok mappa legyen az iCloudba szinkronizálva, hanem az egész Saját mappa. Ha a saját mappa felkerülne az iCloudba, akkor oldódna a kis kapacitású SSD-k (128GB) használatakor jelentkező helyhiány. Valójában csak az alkalmazások lennének a Macen – elvben.
Gyakorlatban az lenne jó, ha mappánként megadhatnám, mi kerüljön az iCloudba és mi nem. Megadhatnám, hogy mely mappákat szeretném akár off-line, net nélkül is használni és melyeket nem.
Én ezt (is) várom az Apple-től, WWDC-től.

Értesítési Központ – Ma

Ma az Értesítési Központ (Notification center) Ma füléről készített videót osztom meg veletek. Van, aki szereti, akad, aki nem. A videó bemutatja, hogy alakíthatod úgy át ezt a segédinfo panelt, hogy a számodra érdemleges dolgokat mutassa – már ha van rá widget.

Még egy időjárás app

Amit azért szeretünk, mert nem csak számokat és kis ikonokat mutat meg, de görbéket rajzolva könnyíti meg a várható időjárás eltalálását. Ajánljuk magunknak és a hivatalos időjósoknak egyaránt. Az iPadesek ne örüljenek, az alkalmazás csak iPhone-ra készült el.

Az 5,49€-ba kerülő app (hamarosan forintos árak lesznek az App Store-ban, iTunesban) valójában egyetlen szépsége az adatok ábrázolása, másik jósága pedig az adatok visszamenőleges megtekinthetősége. Ha csak az alap Időjárás appot használjuk, akkor például nyáron már a hét közepétől figyeljük, milyen időt jósolnak a hétévégére, szorgalmasan olvassuk a várható hőmérsékletet. Esetleg böngésszük az apró ikont, hogy felhős-e, vagy esik-e, és ha igen, milyen valószínűséggel.
Sokkal gyorsabban értjük meg az adatokat, ha azokat grafikonon, képben mutatják. Elég csak a jobbra lévő Austin időjárására egy pillantást vetni (igen, nem vettem meg az appot, ezért a kép Farenheites és nem Celsiusos). Az éves grafikonról azonnal látjuk, hogy nyár, nyár vége nagyon meleg, esni meg egyenletesen esik. Ennyi.
Persze az évesen kívül van havi meg napon belüli előrejelzés is, ahogy ez elvárt.

"Esik most az eső, ragyog fenn a nap.
Szaladok, hogy átmenjek a szivárvány alatt."
(link)

Cache ürítés, ha nagyon nincs hely az SSD-n

Amikor ádáz helyfelszabadítási küzdelmet folytatunk, mert az SSD-nk beteleni látszik (Alma menü > Mac névjegye > Tárhely), akkor pirruszi győzelemt arathatunk az átmeneti fájlok törlésével. Az átmeneti fájlok az egyes alkalmazások munka közbeni melléktermékei, ezeknek a törlése az alkalmazások képességét semmiképp sem csökkenti. Sőt! A hibás- vagy túl méretessé vált átmeneti fájl a Macet lassíthatja is.

Első lépés az összes futó alkalmazás bezárása. (Tudod, a Dockban csak a Finder alatt lehet kis pötty.) Majd nyissuk meg a Sajátmappa (Házikós) > Könyvtár > LaunchAgents mappát! A Könyvtár könyvtárat mappát úgy érjük el, hogy a Finder Ugrás menüjét kiválasztva az Alt billentyűt lenyomva tartjuk. Válasszuk ki a Cache mappát!
Amit itt találunk, azt törölhetjük. A nem Apple írta alkalmazások esetén megeshet, hogy néhány alkalmazásbeli beállítás elvész, de a programok működését ezek nem befolyásolhatják.
Persze, mint mindig, menteni érdmes. Time Machine használata kötelező!

És egy Gonosz Almalap figyelmeztetés: a cache kiürítése nem azonos a cash kiürítésével.

A zsaroló vírus meg a Mac és annak az ára

A hétvégét jó néhány cég informatikusa töltötte munkával és rettegéssel. Munkával, hogy elkerülje a napi hírek szintjét elérő vírus-támadást az általa segített vállalkozás. Rettegéssel, hogy sikerül-e. Mert nem csak tudásától függ az eredmény. Sőt, a statisztikák szerint attól a legkevésbé.

Mi a zsaroló vírus?
De kezdjük az elején, mi is a zsaroló vírus? Olyan barátságtalan alkalmazás, ami a számítógép adatait titkosítja egy olyan jelszóval, amit mi, a tulajok nem ismerünk. Viszont kapunk egy szép üzenetet, hogy ha ide meg oda elutalunk némi pénzt (a most futó akcióban 300 dollárt vagy eurót kértek, ami százezer forint), akkor elárulják a jelszót. A környezetünk szomorú tapasztalata az, hogy pénzért tényleg elárulják a jelszót – ez kell ahhoz is, hogy a következők bízvást fizessenek –, a gépet tényleg visszakapjuk.

Van-e a Maceseknek félnivalójuk? Hogyan védekezhetünk?
Mint tudjuk: "nem kell félnetek jó lesz". Fogadjuk meg az Apple és saját tanácsainkat.

1. Használjuk a Macet normál felhasználóként és ne admin joggal. Így megvonjuk ugyan a jogot magunktól, hogy alkalmazást telepítsünk – de számos vírus alkalmazásként fut a Macen.
2. A legfrissebb oprendszer alkalmazás telepítésekor – és a futtatáshoz telepíteni kell – engedélyt kér. Ne csapdossuk Windowsos módjára az Entert, amikor a Mac üzen. A Mac azért üzen, mert mondanivalója van.
3. Ha valamiben nem bízunk, ne nyissuk meg! Inkább csesszen szúrjon le a barátunk, hogy nem olvastuk a tök mindegy, melyik vicces alkalmazásból küldött levelét, mintsem együtt sírjunk vele.
4. Azért, mert a barátunktól jön levél, még ne legyünk száz százalékig biztosak abban, hogy ő írta. Különösen akkor ne, ha angolul írt, bár nem beszéli a nyelvet. Vagy ha "lenne kicsi afrika lenni nagy vagyon bank te ökrösöl meg mindet" típusú sorokat ír, bár irodalom-tanár. Most nevetünk ezen, de ne fagyjon arcunkra a mosoly.
5. Meztelen nőket, pasikat és kutyákat meg hernyókat ne akarja a neten nézegetni. De ha akarsz, akkor se ismeretlenek ajánlása nyomán tedd.

• Barátnőm egyszerűsítő tanácsa: viselkedj értelmes felnőtt felhasználóként!

Felhő dicsérete
Tartsd az adataidat felhőben! A zsaroló vírus azokat nem tudja megfertőzni (momentán és elvileg). A TimeMachine már majdnem jó megoldás, csupán az a baj, hogy ha a Machez van csatlakoztatva – iMachez általában mindig –, akkor a vírus nem csak a Mac merevlemezét, SSD-jét, de a TimeMachine használta lemezt is titkosítani szokta.
És ezért, aki szervert archivál, az az archivált anyagot ne tartsa hálózaton elérhető helyen.
De még egyszer, a felhő szép, a felhő jó – és a felhő egyelőre védelmet ad.

Windows vész
A mostani zsaroló vírus a Windows felhasználókat célozta meg, Azok közü is azokat, akik régebbi oprendszert használnak, nem frissítettek. Most derül ki, hogy mibe került a takarékosság, a "jó lesz az nekünk". Olcsó húsnak híg a leve.
És miközben ezt gépeltem, mellettem a tévén a BBC-nek az egyik Microsoft vezető nyilatkozott. Egyrészt ismerjük el, a rég nem istápolt oprendszerükhöz, amely a vírus táptalaja, rendkívüli frissítést adtak ki – eső után köpönyeg, de azért páran csak szárazon maradnak. Másrészt azt nyilatkozta, hogy a kormányok felelőssége, hogy friss szoftvert használjanak – ez főleg a britt egészségügyi intézményeket ért támadásra vonatkozik. De! A Microsoft (és az Apple is) írjon már olyan szoftvert, ami nem lesz tápja és talaja. Vagy legalább a Szoftver Licenszben vállaljon valami apró, jelképes felelősséget. Mert hogy ez a vírus is a szoftver egy hibáját kihasználva terjedt.

Irodalom, vers, zene

Mert aki hazudik, az csal,
Aki hazudik, az lop,
Hazudni, csalni csúnya dolog!
Beatrice

Kéretlen alkalmazások: szakítás három lépésben

Az operációs rendszer adott mappáiba előszeretettel telepdnek be a nem kívánt alkalmazások. Ezek a mappák azok, amelyekben levő elemeket az operációs rendszer a Mac bekapcsolásakor vagy bejelentkezésünkkor automatikusan elindítanak. Három mappát kell megvizsgálnunk.

A Sajátmappa (Házikós) > Könyvtár > LaunchAgents mappa az első, amit érdemes szemrevételezni. A Könyvtár könyvtárat mappát úgy érjük el, hogy a Finder Ugrás menüjét kiválasztva az Alt billentyűt lenyomva tartjuk. Ekkor jelenik meg a Könyvtár. Ha a Macet vizsgáljuk, akkor ezt az ellenőrzést felhasználónként meg kell ismételni.
Nálam, ahogy a képen látható, a Dropbox és a Microsoft OneDrive-ja indul el, amikor bejelentkezem.

A következő feladat a Mac > Könyvtár > LaunchAgents mappájának ellenőrzése. Az itt található elemek a Mac indításakor, újraindításakor töltődnek be. Itt nálam három fájl van. Az első kettő az Adobe Creative Cloudhoz tartoznak, a harmadik pedig a Java az Oracle menedzselésében.

Végül a Mac > Könyvtár > LaunchDameons mappát kell megvizsgálni. Nálam, ahogy a kép mutatja, három Adobe-s fájl, egy Microsoft Office-os és egy Oracle Javá-s található. Mind oké, tehát én tiszta vagyok. És te?

Vegyél egy nagy levegőt!

A városbéli puhányok így, tavasszal rajzanak ki a szabadba, szállnak ki a kocsiból. Bár sokakban felmerül a gondolat, mennyire is egészséges a levegő a városban gyalogláshoz, biciklizéshez. És ahogy szennyezzük a környezetünket, a listához hozzátehetjük az erdőt, legelőt és az óceánközepét is.

A PlumeLabs Flow eszköze a levegő minőségét méri. Agglegények használhatják lakáson belül is, de a fejlesztők a szabadba szánták. Ahogy Rousseau némileg félreértett szállóigéje felszólít. A kulcstartónál alig nagyobb kütyű méri a légszennyezettséget, a szálló por mennyiségét, a füstöt, és számos, egészségre káros anyagot. Meg a hőmérsékletet és a páratartamot is.
Ezeket az adatokat Bluetoothon juttatja el az iPhone-ra. És ha a megfelelő alkalmazást használó tulaj megosztja ezeket az adatokat, akkor térképre kerül, hogy merre érdemes, és merre nem, haladnunk.

Ide sem került Apple szerver :(

Ez a bejegyzés nyomokban sem tartalmaz Apple-t, sajnos. Persze, ha lenne szervere, akkor. De nincs. Hiányzik.

The Bridgestone data center in 1968, with racks and racks of tapes.
Credit: Ohio/Bridgestone photo

Párizsban a diákok lázadtak (Merle: Üvegfal mögött), Prágát szovjet tankok járták, a Beatles Hey Jude száma tarolt és Douglas Engelbart a "Minden demók ősanyját" tartotta meg (egér bemutatása). 1968.
És az abroncsgyártó Bridgestone megnyitotta az ohioi Akronban legmodernebb adat-központját. Rackek, szalagos-rögzítő rackek és vízhűtéses nagygép – ezek voltak a meghatározó elemek. Az eszközök összekötésére 11 795 kiló rézvezetéket használtak el. A 13,6 km össz hosszúságú szalagokon 198 6GB adatot tároltak.

Credit: Bridgestone's renovated data center in Akron, Ohio/Bridgestone photo

Mindezt azért is érdemes felidézni, mert idén cserélte(!) le teljesen a cég az adatközpontját. Az új az eredeti területnek alig ötödét foglalja el. A 80 dolgozó kezelte eszközöket 107 km optikai kábel köti össze, a tárkapacitás 3,5 PT (=3 500 TB). Az adatközpont önellátó, áramot napelemek és szélfarm termel, a hűtéshez már nem kell víz.

Vajon 49 év múlva hogy néz ki majd egy adatközpont?

SMS? Azt diktálom, mert nem Siri!

És igen, ahogy a címben írtam. Amíg Sirivel nincs sikerélményem, addig az iPhone-os diktálással igen. A megoldás kulcsa: a Sirit az Apple fejleszti, a diktálás szöveggé konvertálását meg másik szoftver végzi. Amely magyarul is ért. Logikus?

Diktálni rém egyszerű
Amikor megjelenik a billentyűzet, az alsó sorban a mikrofon ikonra kell kattintani - és beszélni. Arra kell csak figyelni, hogy magyar nyelv legyen kiválasztva - ha gépelnénk, akkor az "ő" meg az "ű" betű rendes legyen, ne kalapos. A diktálásnál érdemes az iPhone-ra külföldiként tekinteni, aki beszél magyarul, de a hadarást nem kedveli, csak a szép, tagolt magyar beszédet.
Diktálás közben 5-10 szavanként érdemes megállnunk, az iPhone ekkor gyorsan feldolgozza a hallottakat és megjeleníti azt szövegben.

Haladó
Akinek a diktálás hibátlanul megy, az próbálkozzon meg nem csak SMS írással, de akár Mail email diktálással is. Például a "Szia felkiáltójel újsor újsor és most ide írok" hatására ilyen csodás levelet diktáltunk. Ha ezt Tatjána megérhette volna! (Я к вам пищу – чего же боле?)

És végül amiért a szoftver fejlesztőknek köszönet, az a Batthyányi név hibátlan írása diktálásra.

Irányt mutatunk

A földrajz tanítás egyik átka, hogy a térképet csak észak tájolással ismerjük föl könnyen. Egy hatvanhárom fokkal elforgatott Balaton, vagy egy északról berepült Budapest felismerése már gondot okoz. Pláne kihívás, amikor az érdeklődő tizenéves a repülőgép ablakára tapadva kérdezi, hogy "Apu, az ott melyik város?".

Ezt a képet azért tettem ide, mert magát rutinos utazónak és tájékozódó bajnoknak valló férficsapat kétségek nélkül Tihanyként azonosította vagy egy órás, Ferihegyről induló repülés után. Oké, az az Apple Térképekből van, de még ennél is szebben volt látható.

No wifi, no 4G, no woman, no cry

Ha betartjuk a pilóta kérését, akkor bizony repülés közben nincs net, se wifi, sem semmilyen gé. Mit tehet ilyenkor az ember, ha mégis fel kellene ismernie, hogy milyen város az ott lent, tizenegy kilométerrel alattunk. Kell hozzá némi felkészülés, de az iPhone repülő üzemmódban is segít. A megoldás az Iránytű/Compass alkalmazás.
Mert a repülő üzemmód a telefon GPS és magasság érzékelőjét nem kapcsolja le. Így, ahogy a jobbra levő képen is látható, perc pontosan tudjuk, hogy merre járunk. Ha a kiírt koordinátákra kattintunk, akkor az iPhone elindítja a Térképeket és természetesen úgy is marad, hiszen nincs netünk. Ezért kell egy térkép lementésével felkészülni. Lehetőleg egy olyan térképével, amelyen a szélességi és hosszúsági körök is szerepelnek.
A kijelző képet tegnap éjszaka lőttem, és csak ebben a pillanatban, ahogy visszakerestem, látom, hogy (majdnem) Velence fölött repültünk épp el. Így kerek ez a poszt.

Budapest
Nekünk anno földrajz órán még tanították, hogy melyek Budapest koordinátái. Te emlékszel? (Itt a megfejtés jön! Észak negyvenhét és fél fok, kelet tizenkilenc fok.)

Külföldön olcsóbb a Mac? (2017/5)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. Oroszország nem EU tag, tehát az onnan behozott adott értékű eszközöket bizony el kell vámoltatni.
És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!
Havi komment: Oroszországban nem érdemes vásárolni, és akkor még nem is beszéltünk a fentebb említett vámolási árdrágulásról. Lassan elgondolkodom azon, hogy kiveszem a táblázatból.

Magánszemélyek

Cégeknek

Mac-index
Tavaly nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index, amely várhatóan hónapok során nyeri majd el végleges számítási módját, az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel négyszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.
Aki összevetné a mostani számokat a 2017. januári vagy az előttivel, jelentős eltérést tapasztal. Statisztikus ismerőssel beszélgetve finomítottuk a számítást, ami a számértékeket befolyásolta, de az arányokat - drágább, olcsóbb - nem. Az új számítási módszert az előző havi adatokkal használva előbb-utóbb elkészül az országok indexeit időben ábrázoló grafikon...

Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve) Oroszországot kivettem, mert brutálisan kilóg a sorból.

Térképek – újra

Ezen a hosszú hétvégén itthon maradtunk, így jutott időm arra, hogy összevessem a Google és az Apple térképeket. A Google előbb kezdte, az Apple egy ideig támaszkodott rá, majd elkészítette sajátját. Ami önálló alkalmazásként Macen és iOS eszközön is elérhető. Az első egy-két éve felejtős volt, azóta viszont labdába rúg. De nézzünk pár térkép-összehasonlítást!

Irak, Telskuf

A Google térképén számtalan város és falu neve látható az eredeti méretnél. Itt a képre kell kattintani, úgy jutsz a nagyobb nézethez.

Ez pedig az Apple Térképek. Nem túl bőbeszédű. Egy árva név. Az eredeti térképet idehivatkozni nem lehet egykönnyen. Kattints a térképre az eredeti mérethez.

Az Apple Térképek adott nézetének kinyerése nem olyan egyszerű, mint a Google-é. Ez utóbbinál a böngésző címsorát kell kimásolni. A Térképeknél viszont a címsor üres, így más megoldást kellett kitalálnunk. A Megosztás [Share] a nyerő. Bár nincs "térkép címének kimásolása", de a címet elküldhetjük mailben. A megnyíló új levélből pedig kimásolhatjuk a hivatkozást. A linkre CTRL+kattintva kapott helyzetérzékeny és felpattanó menüből válasszuk ki a Link másolását. Ennyi – mondanám szomorkásan. A hivatkozás amúgy: https://maps.apple.com/?ll=36.672922,43.113967&spn=0.525851,1.047027&t=h

A Térképeket megszeretni akaró, de mindig akadályba ütöző Gonosz Almalap már meg is akadt. Azon meg nagyon, hogy a böngészőbe betett link vagy kap engedélyt az Apple Térképek megnyitásához, vagy – nem mutat meg semmit. Leteszteltem volna pécén is, ahol nincs Térképek, de, ó szörnyűség, nincs itthon egyetlen pécém sem.

De nagyítsunk csak rá Telskufra! A képek után elárulom, miért pont ezt a várost szúrtam ki tesztalanynak.

A Google képén (klikk a képre a teljes mérethez) minden rendben, két helyet látunk megnevezve ennél a nagyításnál (és összesen): Szent Györgyöt és egy másik templomot.

A Térképekben nincs megnevezett hely. Sőt, ha beszúrunk egy gombostűt, akkor csak azt tudjuk meg, hogy Irak Ninive tartományában járunk.

A magyar kormány ennek a településnek az újjáépítéséhez milliárdos összeggel járul hozzá, csupán ennyi a közünk Telskufhoz (forrás). Értelemszerűen, amikor olvastam az idézett hírt, akkor rákerestem, merre megy az adóforintom. (Személy szerint ezzel a költéssel egyetértek.)
És a legfrissebb hír a településről (via index.hu)
.
Hazai vizekre evezvén
Az Apple vs. Google térkép használhatósági párharcot hazai terepen folytatjuk. A két kép alatt árulom csak el, hogy kis hazánk mely szegletét ábrázolja a térképrészlet.

A Google térkép minősége ebben az összevetésben sem rosszabb, mint az Apple-é. Nem pontosságban, szépségben. Nézd csak meg a kikötőt balra a nádasban!

Az Apple már járt utat járt (ha már térképről van szó), amikor körbefotózta a világot. Ráadásul ezt később is tette meg, mint a Google, így a legtöbb esetben – az általam nézettekben – az Apple adatai a frissebbek. Mint itt is.

A település önállóan nem is létezik. Nevét apró vitorláshajóról kapta, amellyel a középkorban jártak át a tó északi partjáról a mocsaras-lápos délire. Pontosabban a név végén van még egy kicsinyítő képző is. Sajkod Tihany része.

Lássunk már egy fővárost!
Legyen – mondjuk – Budapest, annak is a belvárosi része. És hívtam egy harmadik versenyzőt is.

Nem, nem az iDoki megmutatása volt a cél, utólag láttam, hogy ők vannak a kép közepén. Színes ikonok, fekete cégnevek.

Színkódolás. Dizájnos mattság. A Google-re megfelelő módon az ember felteheti cégét, addig az Apple-nél ez nem adott. Ebből adódóan eltérő a mutatott üzlet-típusok aránya.

És az új versenyző az OpenStreetMap. Mindjárt írok róla pár sort, de előbb az, ami miatt ezt a térképrészletet mutattam meg. A metró Arany János utcai megállója után, a Marx tér Nyugati tér felé van egy leágazás. Egy hurok, ami visszakanyarodik a Széll Kálmán Moszkva tértől Fehér útig haladó másik metró vonalára.

Az OpenStreetMap közösségi térképépítés eredménye, mondhatnám, a térkép wikipediája. A térképhez naponta több ezren adnak hozzá infókat, a validáltak bekerülnek. Mivel a térkép megfelelő módon (CC) szabadon használható, egyre többen fejlesztenek a térképre, mint a Leafletjs.com is. Nem rég bemutattunk egy OpenStreetMap térképet használó iOS alkalmazást is.