2012: Pécé utáni kor

Ahogy ezt Jobs megmondta, megjósolta, a körülöttünk lévő IT világ elmozdult a hordozható gépek felől a tabletek felé, az asztali gépek az eladási statisztikákban lassan kerekítési hibák. A hordozható gépek esetén is az Apple-nél az Air részesedése lassan 50 százalék fölé ér, az Air szó szerint és átvitt értelemben is a legvékonyabb kliens.
A tabletesdés másik oka, hogy sokkal nagyobb a passzív fogyasztók tábora - ideértve a pár soros mail, sms, Facebook, Twitter bejegyzéseket -, mint azokét, akik aktív adatbevivők.
A passzív nézéshez egyszerűbb alkalmazások és kevesebbet tudó oprendszer dukál, ezt jelzi az állítok királyának iOS-felé hajlítása, a Lion Mohamed, az iOS a hegy - na, ez megfelelő képzavar.
A fentiek következménye (is), hogy csökken a képzések, oktatások száma - mit lehet egy Facebook-használaton tanítani? Vagy iPad prefen? Úgy sem használja, úgy sem jegyzi meg - jövőre már nem is lesz, mert - nem használják.
Így teljesen érthető, hogy az oktatást (is) terhelő két százalékos áfa emelést benyeltük - ennyivel leszünk olcsóbbak jövőre, plusz infláció (bonustrack: 2012: az elrugaszkodás éve).

iPad/iPhone rejtett gyöngyszemek

Oks, legyek én az egyetlen, aki eddig nem tudta - azért elmondom. A hosszú ünnepek alatt annyian használták az iPadem és iPhone-om, hogy elkerülhetetlen volt felfedezni az alábbi hasznosságokat:
1. Mama-mama gomb
OKs, ezt tudtam. Kétszer megnyomva a "mama" gombot, az alsó sorban megjelennek a futó alkalmazások, így könnyű egyikről a másikra váltani. Persze, hogy nem férnek el, így jobbra görgetve (sokszor) a sort, az összes futó elérhetővé lesz.
2. Alkalmazás bezárás
Az, hogy az iOS eszköz nem fagy ki vagy nem lassul le, annyira igaz, amennyire e dupla állítás a Mac esetén megállja helyét. Nos, ha rendet szeretnénk rakni, akkor "dupla-mama" (a kifejezésért köszönet 33 éves múlt Zitának), majd tartsuk "lenyomva" bármelyik alkalmazás ikont az alsó sorban. Amikor látjuk a sarkukban a kis piros ikszeket, engedjük el, majd bökjünk a bezárandó alkalmazásra. Az Apple állítja, hogy nem érdekes, hány alkalmazást futtatunk - én viszont állítom, hogy egyesek futva maradása adott idő után érezhető. (És ezt is tudtam, nem úgy, mint a most következőket.)
3. Dupla ébresztő I.
Ha a teljesen bealudt iPhone-t vagy iPadet dupla mama-gombozással ébresztjük fel, akkor több alkalmazást azonnal használhatunk. Az egyik a fényképezőgép - az ikon alul lesz látható. Mennyivel gyorsabb ez, mint egy mama ébresztés, elcsúszkázás, esetleg lock-kód beadása, fényképező alkalmazás megkeresése és megkattintása? Sokkal.
4. Dupla ébresztő II.
Szintén dupla mamás ébresztés után azonnal elérjük az iPod vezérlés - ez a kijelző felső részén látható az iPhone esetében. Sőt! Itt egy szokatlan ikonra kattintva válthatunk a kimenet - iPhone, AppleTV... - közül is (feltéve, hogy van ilyen a wifin). A 4S használók tükrözve is megoszthatnak így zenét vagy mozit. (És most tanultam!) Még egyet balra sasszézve ezen az alsó soron, külön kimenet választási és hangerő állítási lehetőséget kapunk.
5. Elforgatás ellen
Elforgatás ellen csak iPaden tanultam meg védekezni, ott szoktam hanyatt, oldalt fekve olvasva mindig eltalálni azt a tíz fokot, aminél z iPad elforgatási vágya felhorgad. A bonyolult Beállításos-oldal-kapcsolós megoldás helyett az alsó sor elérése után - dupla-mama - balra haladva eljutunk az iPod vezérléshez. Itt kakukk-fióka az az ikon, amivel rögzíthető a kijelző, forgatás-mentesíthető.

2011.

Aki nem tudja, hogy ki lesz Hari Seldon, annak most találtunk kellemes olvasmányt az ünnepek idejére. Seldon fogja felfedezni a pszicho–históriát. Ez matematikai tudományág, amivel az emberi társadalmat lehetséges szimulálni, és nagy valószínűséggel meg lehet határozni tömeges emberi reakciókat, és ennek alapján a jövőt. A kezdetekben minél nagyobb tömegekkel kell számolni – a Naprendszer kerekítési hiba, a Tejút már valami –, idő haladtával egyre kisebb embercsoportok jövőbeli viselkedése is megjósolható adott hibahatárral. Seldon majdani halála után hologramként időről időre megjelenik az Időkriptában – a fanyar valóság az, hogy néha isszák szavát, amellyel a jövőbe látóan elemzi az aktuális helyzetet, néha pedig senki sincs jelen.
A Föld nevű bolygó időszámítása szerinti 2011. évben elvesztett egy látnokot, aki talán mentalista is volt seldoni értelemben. Nagyon reméljük, hogy kedvenc cégünknél nem lesz szükség arra, hogy szorongva összegyűljenek az Időkriptában arra várva, hogy felhangzik a „one more thing”.

Akarjuk és kívánjuk

A very merry Christmas
And a happy New Year
Let's hope it's a good one
Without any fear
War is over over
If you want it
War is over

Ajándék ötlet 6. - egy marék hűtőmágnes

Baráti beszélgetés során derült ki, hogy a hűtőmágnes gyűjtés igazi szenvedély-betegség. Van, aki hét kézfogáson át képes ismerettséget szerezni, csak hogy speciális hűtőmágnest szerezzen be. Nos, ha ilyen szenvedély-beteg ismerősünk lenne, vagy csak Maces, iPhone-os vagy iPades, akkor ne habozzunk a fenyőfája alá csempészni egy marék speciális hűtőmágnest! A képek nagyon hasonlatosak az App ikonokhoz, de - persze hogy szerzői jogok miatt - nem teljesen azonosak. Bár ötéves ismerősünk remek saját felületet rak össze belőle a nagy munkában magától mindig kinyíló hűtő ajtaján.

(via Starking)

Ma avatják fel Jobs szobrát a Graphisoft parkban

Tulajdonképp ennyi a hír. De vajon miért fontos a Graphinak a szobor állítás?
A szocializmus vége felé még nem voltak számítógépek, vagy ha voltak, akkor messze nem úgy néztek ki, mint a maiak. Terem méret, lyukkártya elektron-csövek ... ilyesmik. Százhalombattán (ha jól emlékszem) épp gigantikus csőrendszer épült a lokális erőműhöz, a térbeli modellezés az alapvetően karakter-orientált számítástechnikai eszközöknek nem volt erősségük. Egy kis csapat valahogy szert tett a rohadó kapitalizmus egyik csúcstermékére, amelyen minden bittel takarékoskodva megoldották a fent említett feladatot. Talán ezért jutalmul, de kijutottak az egyik nagy német számítástechnikai vásárra, ahol még maga az Apple is kiállított. Ahogy illik, az Apple képviselője is végigjárta a többiek standját, és a magyaroké előtt leesett az álla. Rövid kávé-bambi körök után az Apple két ígéretet is tett és mindkettőt betartotta. Egyrészt a legújabb gépeiből adott a két fős ktsz-nek (ha jól emlékszünk: kisipari termelő szövetkezet, vagy valami hasonló pre-kft forma) és pénzzel is támogatta őket (kapitalizmusul: biznisz-éndzselként lépett be a sztártáp vállalkozásba). Na, így kezdődött a Graphisoft sikertörténete. (Amelyről persze született egy remek könyv is Bojár Gábor, az egyik alapító tollából - irány az antikvárium!)
(A történetet emlékezetből írtam, ha valami konkrétan nem pont így történt volna, akkor bocs.)

Ajándék ötlet 5. - Ferrari

Last minute érkezett hírlevél, amely számos ötletet ad a Mac és iPad használó ismerőssel megáldott ajándék-vadásznak. Szívünkhöz legközelebb a Ferrari áll. Bár ez itt játékmodell, amely iOS eszközzel irányítható, azért tudjunk róla, az 1:1 méretű modell is kapható, mint aránylag drágább kiegészítő az iPhone-hoz vagy iPadhez.

(via Starking)

iWork - Жди меня, и я вернусь.

Anno szinte egyszerre jelentek meg az iLife és az iWork '09 verziók. Azóta az iLife karcsúsodott (iDVD és iWeb ment a lecsóba), de legalább lett '11 verzió (iPhoto nem lett jobb, de az iMovie és GarageBand határozottan). Ám az iWork nem változott, nem változott tavaly sem, idén sem ... pedig várok rád, várunk rád (versben elmondva). Ha eljössz, legyen Numbershöz hasonló grafikon készítési lehetőség a Pagesben és Keynote-ban, legyen értelmes össze-dolgozási lehetőség (az iwork.com szép kísérlet, de felejtősebb, mint a dobott .Mac vagy MobileMe), legyen erősebb az ePub lehetőség (a mostani inkább minta érték nélkül), lehessen a Keynote-ban a szlájdot az oldal közepén szerkeszteni, ne csak a bal felső sarokban (ez animációknál több mint szívás).
Ennél nagyobb vágyaim is vannak az iWorkkel kapcsolatban - Numbers: külső Numbers fájl hivatkozás; Pages: páros-páratlan oldal kezelés, nyomdakész PDF generáló opció; Keynote: mentés HTML5/CSS3 (Ad absurdum: JS!) irányba (anno ugye volt flash, bár rettenetes), de beérem azzal, ha a három alkalmazás mindegyike kap egy iPad kapcsolót, amivel le lehet hülyíteni a tudását arra a szintre, amit az iPad tud. Ezzel sok-sok felhasználót segítenének meg abban, hogy ne használjon trágár kifejezést.
És ráadásként: az iWebet a közösségi média widgetekkel felszerelve, tedd be az iWorkbe!

Az Adobe értéke

A 2011-es év egyértelműen a tablet jegyében telt, nem véletlen, hogy minden érintett vállalkozás azon van, minél nagyobb szeletet csenjen el a tablet-tortából. Abból a tortából, ami még nincs is kész, hiszen úgy a hardver, ahogy a rá kerülő tartalmat előállító megoldások dinamikusan változnak és - szerintem - még inkább változni fognak jövőre. Noha az alkalmazás fejlesztés az igazi aranybánya - bár nem minden, ami fénylik -, engem leginkább a jelentősebb szöveget tartalmazó tartalmak - magyarul: könyvek és újságok - tabletre menetele foglalkoztat. És ennek a piacnak - jelenleg - meghatározó szereplője az Adobe.

Az Adobe, amely a CS4 megjelenése után épp úgy hátradőlni látszott, mint anno a Quark. Ám az Adobe-nál még emlékeztek, mi lett a 3.x sikerén alvó (sőt: horkolva alvó) Quarkkal, jött egy ifjú titán a Photoshoppal a háta mögött, és az InDesignt kvázi iparági szabvánnyá tette, mire a Quarknak kinyílt a szeme. Mire kinyílt, már nem csak kapaszkodnia, de futni is kellett neki - azóta is lógó nyelvvel fut - a CS-ek (Creative Suite-ok) után. Jobbra látod az Adobe részvényértékének a Trefis elemző cég szerinti felbontását, a belső kör a 2010. májusi adatokat, a külső a mai számokat tartalmazza.
Olvassunk le számokat! A Creative Suite (amit a Trefis "Photoshop and other creative softwares" megnevezéssel futtat - ez mutatja, mekkora hatalom még mindig a Photoshop) rovására szerzett teret az Acrobat-család, bár az utóbbi kevesebb, mint harmada az előbbinek. Önmagához képest erősödött az Omniture, ez az egyik legnagyobb Adobe jegyezte felvásárlással került a céghez. Fontos szerepet szán neki az Adobe, minden más felhasználás mellett az Adobe Digital Publishing Suite szolgáltatással iOS-re vagy Androidra tett újságok és könyvek, illetve az e feladathoz kapcsolódó szájtok net-analitikáját biztosítja az Omniture.
(Igazi Gonosz Almalapos megjegyzés: sem a CS5.5 prágai bemutatóján, sem a most novemberi Creative Developer konferencián sem sikerült élőben megtapasztalni az Omniture tudását: Prágában egy ritka rossz előadás - szürke alapon szürke betűs szlájdok - gátoltak meg. Münchenben a háromnapos fejlesztői konferencia Omniture előadója egyenesen Hong-Kongból jött, de ő volt az egyetlen az összes előadó és résztvevő közül, aki pécét használt - és semmit sem tudott életre kelteni vagy megmutatni.)
S végül ejtsünk egy szót a befejezettnek nyilvánított mobiltelefonos Flash támogatásra - nem sokat veszített az Adobe, ismerjük el. (És ha tudjuk, hogy az Apple hasonló elemzésében az asztali Mac aránya alig másfél százalék és folyamatosan zsugorodik, akkor tudjuk, nincs alapja annak a pletykának, hogy hamarosan nem lesz Mac Pro.)

Creative Suite
A Creative Suite múltja és becsült jövője olvasható le a grafikonról. A bruttó nyereség azért ilyen pofátlanul magas, mert nem tartalmazza a fejlesztési költségeket, csak a szoftver vevőhöz való eljuttatásának költségei jönnek le a bevételből: gyártás, szállítás, raktározás, valamint a disztribútor és a viszonteladó (reseller, mint a mAcademia) bődületes árrése. Látható a 2008-2009-es válság, amibe az Adobe-nak a CS4 bemutatásával sikerült beletalálnia. Végül a szabad cash flow az, ami a Trefis alapján a valódi - vélelmezett - nyereséget mutatja. (Igen, tudom, hogy a cash flow nem pont ezt jelenti, de itt bátrak voltunk, és ezt az értelmezést találtuk helyénvalónak.) Az előbb már említettem a válságot, ez a baloldali grafikon még brutálisabban mutatja meg, mekkora gyomrost (sallert, kokit...) kapott az Adobe (és nem csak ő). Ha úgy éreztük, hogy a Creative Suite egyre drágább, akkor megnyugodhatunk, jól éreztük, a csomag egyre drágább és az előrejelzés szerint az ára tovább is fog emelkedni. Ezért (is) érdemes majd kedvenc Adobe-viszonteladót felkeresni, az Adobe szoftverek több pénzügyi konstrukcióban birtokolhatók legálisan.
Az eladott példányszám is visszaesett a 2000-es évekhez képest. Ez ösztönzi arra az Adobe-t, hogy - állítólag - beszüntesse a három lépéses upgrade lehetőségét, és - hasonlóan sok más szoftver-fejlesztőhöz - csak egy lépésest engedélyezzen. Azaz CS6-ra (hivatalos Adobe megnevezés szerint: "CSnext", azaz "következőCS") csak CS5-ről - és CS5.5-ről - lehet majd frissíteni. Aki elhiszi ezt a pletykát, az használja ki a mostani kedvezményes upgrade akciókat. Aki nem, az ne.

Acrobat-család
Az Acrobat-család ár és értékesítési grafikonja nagyon hasonlít a CS-éhez, ám, ha jól megnézzük, egyrészt sokkal kisebb számok szerepelnek a bal oldalon, viszont sokkal nagyobbak a jobb oldalon. Ami igazán fontos, hogy az Acrobat értékesítés növekszik és nem stagnál, mint a CS-é. (Legyen tiszta, Acrobat alatt nem az ingyen letölthető Acrobat Readerre gondolunk, hanem az Acrobat X Pro-ra és társaira.) Régóta halljuk, hogy az Acrobat milyen nagy jövő előtt áll, itthon - úgy tűnik - továbbra is ott topog a kapuk előtt. (Álmodtam egy világot magamnak / Itt állok a kapui előtt. / Adj erőt, hogy be tudjak lépni, / Van hitem a magas falak előtt.) Pedig mennyivel egyszerűbb lenne a papír mentes világot - lásd adóbevallások - felváltani PDF-űrlapokkal. Amelyek megfelelő kialakítás esetén azonnal számszaki ellenőrzést végeznek. Kitöltés után azonnal feldolgozódnak. Nincs emberi hiba - maximum elbocsátás a megszűnő adatrögzítői állásokból. Ide szúrtam még az Acrobat bevétel-nyereség grafikonját is, egyrészt azért, mert megrajzoltam Numbersben, másrészt az ilyen számok iránt érdeklődő blogolvasó kedvébe jártunk.
Az Acrobat lehetőségeit erősen befolyásolja, hogy milyen fejlesztői környezet veszi körül. Maga az alkalmazás csupán puszta váz, ami persze jól használható, mint stand-alone program, de igazi erejét akkor mutatná meg, ha plug-inekkel bővítve munkafolyamatba építik - a fenti adós példa is így értelmezendő.

Kreatív piac
És végül, de nem utolsó sorban, lássuk mi a helyzet a kreatív piacon! Bár a grafikon ismét magáért beszél, az nyilvánvaló, hogy az Adobe jelenleg a piac meghatározó szereplője, a piac növekszik. Az is egyértelmű, hogy jövőre (vagy utána) minket is elér a "tartalmat a tabletre!" lendület, ami annál erősebben érezhető, minél nyugatabbra utazunk - bár nem árt San Francisco-nál megállni, esetleg Hawaii még belefér. Érdekes lesz látni, miként változik az eladott CS licenc szám, ha (1) az Adobe bevezeti az egy lépésnyi upgrade-t és/vagy (2) megerősíti a szoftver-bérlést, netes fizetést.

Hogyan szúr ki az Apple a viszonteladóival?

Egy szívünkhöz közelálló cég karácsonyra meglepné dolgozóit iPaddel - ki is nézték a 8GB-os, wifis, fekete iPadet. Kellene nekik tíz darab. Telefon APR1-nek, APR2-nek és APR3-nak - az egyik helyen akad egy(!) darab, amit két órára félretennének tizenhat éves ismeretségünkre tekintettel. Bennfentesként megtudom, hogy ne is reméljem, hogy karácsony előtt változik a helyzet. Persze egy helyen, az apple.hu Áruházban két napos szállítással ígérik az iPadet. Hát így szúr ki az Apple a viszonteladóival.
Az már csak hab a tortán, kedves Bástya elvtárs, hogy mint mezítlábas viszonteladó, ezen a bolton 42 ezer forintot keresnénk. Ami persze sok pénz, csak épp messze nem fedezi a költségeket (bank: 7e - megvesszük és jóváírják, iparűzésiadó: 14e, és akkor még nem is szóltam az iPad felhajtása, visszaigazolása, vevő nyugtatása, áru összeszedése és kiszállítása költségéről).
Persze minek nekik iPad, vehetnének Time Capsule-t is, azt szeptember óta csak az Apple Áruházból lehet vásárolni, ott, érdekes módon van, üzletben meg nincs. Ez persze nem igaz, van üzletben is: az osztrákokban.

1993
Októberben mutatták be az LC 475-öt. Karácsonyra az itthoni épp éledező Mac viszonteladók akciót hirdettek: LC 475 kedvezményes áron. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára a meghirdetett gépből. Sok dühös, csalódott nem vásárló.

1994
Júliusban mutatták be az LC 630-at. Karácsonyra az itthoni pezsgő Mac viszonteladók akciót hirdettek: LC 630 kedvezményes áron. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára a meghirdetett gépből. Sok dühös, csalódott nem vásárló.

2004
Októberben mutatták be az iPod U2-t. A U2 hazai kiadója november végén több száz darabot rendelt - karácsonyi ajándéknak. December 20. körül külföldről, nem Apple szervezésben, érkezett meg a rendelt mennyiség. Másnak persze nem jutott. (Illetve az Almalapnak egy, mert Molnár Melinda jó volt hozzánk.)

2005
Februárban mutatták be az iPod minit (második generációst). A karácsonyi bevásárlás slágere, a "menő kütyü" nem meglepő módon az iPod mini lett. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára iPodot. Sok dühös, csalódott nem vásárló. (A kis Grafi/HDSys/ITM CE/Apcom akkori vezetője nem hivatalos úton szerzett pár ezer darabot, amiért az Apple számára kukoricát hintet a sarokba.)

(A fenti négy eset talán a legszebb, bár csak városi szájhagyomány élteti - jogilag semmi felelősséget sem vállalunk azért, hogy pont így történt, bár ott voltunk.)

Ajándék ötlet 4. - iPhone könyv

Szintén kedvenc kiadónk, a Perfact Kiadó jelenteti meg "Az iPhone könyv"-et.

Elévülő Apple-vizsgák

Egy hónapja van mindazoknak - és ebben a Karácsony és a Szilveszter-Új Év -, akik szeretnék megújítani a Final Cut, Motion és SnowLeopard/Lion vizsgáikat, az Apple ezek nyilvános nyilvántartását január 12-vel szünteti meg. Ezt követően is lehet használni ugyan a megszerzett címeket, de a neten az Apple nem tanusítja ezek meglétét. Vizsgára felkészítés, vizsgáztatás: XMS Akadémia vagy MacAcademia.

Ajándék ötlet 3. - Illustrator CS5 könyv magyarul

A Maces könyveket is kiadó Pefact folytatta az Adobe Classroom sorozat kiadását, ezúttal az Illustrator CS5 jelent meg - épp karácsony előtt. A kiadás során az apróbb verzió-javítások is bekerültek a könyvbe, amely ideális karácsonyi ajándék lehet.

Ajándék ötlet 2. - Photoshop CS5 könyv (magyar)

A Maces könyveket is kiadó Pefact folytatta az Adobe Classroom sorozat kiadását, ezúttal a Photoshop CS5 jelent meg - épp karácsony előtt. A kiadás során az apróbb verzió-javítások is bekerültek a könyvbe, amely ideális karácsonyi ajándék lehet.

Karácsonyi ajándék ötlet 1.

Az Apple története az Almalapban
Az Apple megalapítása
Apple II és III
Liza csak egy volt
Macintosh

A Sotheby aukcióján vásárolható meg az Apple 1976-os, eredeti alapító okirata azzal a kiegészítéssel, amelyet 11 nappal később tettek, ekkor vált ki a harmadik alapító társ, Ronald Wayne, Steve Jobs és Steve Wozniak [Almalap: Interjú Steve Wozniakkal] [Steve Wozniak Budapesten] mellől. A licit 150 ezer dollárról indul. Az áron jelentőset taszíthat Jobs pár héttel korábbi távozása - a szakértők szerint ideális időpontban kerül kalapács alá az okirat-csomag.
Az Apple Computer Company alapításakor Jobsnak és Wozniaknak 45-45 százalékos tulajdonrésze volt, Wayne 10 százalékot kapott. Őt azért vette be a két Steve, hogy legyen aki vitás esetekben dönt köztük. Wayne-nek már volt egy csőddel végződött vállalkozása, emiatt rettentően félt a megismétlődésétől. Amikor látta, hogy Jobs milyen vehemenciával (Gonosz Almalap értelmezéssel: trükkel, átveréssel, füllentéssel és mismásolással) veti bele magát az üzletszerzésbe, gyorsan kihátrált a cégből. Kilépése után 800, majd kicsivel később még 1500 dollárt kapott. Ha a mai napig megőrizte volna tíz százalékos részvénycsomagját, két milliárd dollárt érne az. Jobs halála előtt készült Wayne-nel új interjú, ebben Wayne megismételte, hogy nem bánta meg akkori döntését. Az aukcióra kerülő papírok egyébként Wayne példányai voltak, amelyet még 1994-ben eladott egy gyűjtőnek.

Hamarosan valódi karácsonyi ajándék ötleteket is adunk.

Zsebészek piaca

Egy elhalt nyelvújítási kísérlet volt anno a zsebész, de az Almalapnak máig tetszik, tehát - erőltetjük. A zsebész a Palm és Newton (melyiket is fejlesztette, gyártotta és forgalmazta az Apple?) kapcsán született, ma az okos-telefonok és tabletek gyűjtőneve - lehetne. Az Economist infografikáját (na, ez napjaink egyik varázsszava!) osztjuk meg most, értelmezését mindenki maga végezheti el.

Elszürkülő APR-ek

Az Apple új dizájn színe a szürke, nem is olyan rég a Starking újította fel az Arénában található üzletét és egy Facebook meghívás szerint most erre készül az iStyle a Westendben.. A felújítás költsége természetesen hétpecsétes titok, de tízmilliós nagyságrendben kell gondolkodni. Ám a pénz nem minden, bár nem lebecsülendő. Az Apple-nél egész stáb dolgozik azon, hogy a világon bárhová is mész, egységes megjelenésű Apple boltok várjanak. Az APR (Apple Premium Reseller) számára hosszú kézikönyvet adnak, hogy minek hol kell lenni. Csak egy apró példa a múltból: az iPodokat bemutató pulton - a pultól később - megadják, hogy a bejárathoz képest milyen sorrendben milyen típusú és színű iPodot kell találni, az iPodoknak két inchre kell lenni a pult szélétől. Az iPodok mögötti tájékoztató tábla elején és hátulján is adott szöveg szerepelhet - csak. Az iPodokra csak az APR-ek számára előállított tartalom kerülhet fel. És így tovább.
A pult. A bolt berendezési tárgyait csak és kizárólag az Apple által kijelölt cégtől lehet megvásárolni - gondolhatod, hogy az ár mennyire alku tárgya. Ha már megvetted a lapra-szerelt bútort, azt csak az Apple által kijelölt cég szakembere szerelheti össze. A szakember Németországból jön, egy APR-t nagyjából két nap alatt szerel össze. Az ember össze költségét a bolt állja. Ugye ezek után nem hiszed, hogy az APR dönti el, hogy a boltban mi hová kerül?
Nem is. Készíthet tervet az adott ország Apple képviselete felügyeletével, amit aztán elküldenek Cupertinoba, ahol ülnek rajta pár hetet, majd visszaküldik a "mit miért nem lehet" és a "mit hogy kell csinálni" listát. Ha az iPod elhelyezését így szabályozták, akkor még a villanyégők helyét és típusát is megadják, efelől se legyen kétséged. Ha az APR valami olyat szeretne, ami nem található az Apple kézikönyvében, akkor vagy hónapokig lobbizik - a siker igen kis esélyével, vagy mihamarabb belenyugszik.
Szeretnél APR lenni? (Ok, nem te, de vezetni? Tulajdonolni?) Akkor készülj arra, hogy az Apple durván két évenként átalakíttatja veled az üzletét - a beszürküléssel jövő év végéig kell végezni - a te költségeden. Legyünk fair-ek, a felújítás, átalakítás költségét vissza lehet igényelni az Apple-től, hírek szerint 40-80 százalékot 4-8 hónapon belül jóvá is szokott írni. Addig viszont te finanszírozod az amerikai gazdaság egyik legnagyobb tőzsdei kapitalizációjú cégét.

Apple kedvezmény AATC hallgatóknak és oktatóknak

Olvasnivaló! Hol és milyen AATC képzéseket találsz? Nézzed meg itt!

Az Apple langy felhője alatt nőhet nagyra a Samsung

Az Almalap egyik kedvenc hírforrása, a megbízhatósága miatt kedvelt Bloomberg cikke alapján készült összegzés fejti fel a talányos címet. Így szó lesz az Apple szerver parkjáról, az atomerőművekről, a thaiföldi árvízről és a Samsung helyzetbe kerüléséről.
Az Apple, a Google, az Amazon, ahogy más cégek is, egyre több szervernagyvárost üzemeltet. Ezek segítik az adott cég „felhő”–alapú megoldásait, azaz a netes szolgáltatásokat. Ezeknek csupán egy része a tárterület, egyre több a netes szolgáltatás, említsük a Gmailt, mint klasszikus esetet, és az Apple új Photostreamjét, mint egy szívünkhöz közelebb esőt.

Minden nyolcadik elektron
A szerverfarmok igazi energiazabálók, egy szerversziti üzemeltetési költségének akár 12–15 százaléka is lehet az energia számla. Ráadásul – ezt a villanyégő óta tudjuk –, az energia nem csupán arra megy el, amire szánjuk. Ahogy az égő fény mellett hőt ad le, hasonló a helyzet a környezetüket remekül felmelegítő szerverszitikkel, egy Mac is termel meleget (azt is), hát még több millió processzor, memória... A szerverszitik száma pedig folyamatosan nő, így az áramfogyasztás is egyre fontosabb az üzemeltető számára. Akit a 12–15 százalék nem csapott eléggé mellbe, azt terítse le egy 2006–os, öt évvel ezelőtti adat, már akkor az USA teljes energia felhasználásának 1,5 százalékát nyelték el a szerverszitik, idén ez az arány már három százalék lesz. A környezetvédők számára még egy adat, amivel érvelhetnek majd: Dél–Korea legnagyobb szerverszitije épp annyi áramot eszik, mint a közeli hatvanezres város.

Szerver–memória
Az iPad és a tabletek térhódítása nem csak a számítógépgyártók, de a gyárak beszállítói számára is rossz hír. A memóriagyártók számára rossz, mert egy tabletbe 40 százalékkal kevesebb elektronikus alkatrész kerül – a merevlemezgyártók meg csak ülnek, és lóbálják a lábukat, esetleg az optikai tároló–eszközgyártókkal sakkoznak, dominóznak. A DRAM chipek – memória – legnagyobb gyártója a Dél–koreai Samsung (45 százalék), második a szintén Dél–koreai Hynix (21 százalék). A pécé vs. tablet okán a DRAM piac árbevétele 27 százalékkal csökkent, ennek csak egy része a piac zsugorodása, a jelentősebb részt a piac zsugorodására válaszul adott padlóig lenyomott árak adják – szép öngerjesztő folyamat ez. Pedig a szerver–memória az egyik legkelendőbb termék a szerverszitiknél.
Amikor a Samsung elkészítette a DDR3 DRAM–ját, az 67(!) százalékkal kevesebb áramot fogyasztott, mint elődje, az 50nm–es DRAM. Hasonló nagyságrendű megtakarítás ugyan nem várható az újabb fejlesztésekről, de minden százalék számít. A Facebook szerverpark energia felhasználásának minden tíz százaléka egy–egy atomerőmű fenntartását teszi szükségessé.

Cím magyarázó
Az Apple a legújabb technológiával építette fel szerverparkját, így az kevesebb hőt ad le (kevesebb energia megy veszendőbe), ezért langyosabb a felhője. A Samsung az Apple legnagyobb memória beszállítója. És. Tudjuk, hogy nem áramot fogyaszt egy eszköz, hanem teljesítményt vesz fel, de ez nem fizikai szakdolgozat.


Az Apple környezet-terhelése. A sor végi Létezés tartalmazza az alkalmazottak munkába járása során keletkező környezetterhelést, az irodák világítását... (2009 - Jobs zöldíti az Apple-t)

iWeb - "tudja jól, ő már nem kell"

Dehogynem. Sőt! Szinte szezonja van az iWeb képzésünknek. Ahogy egyre többen használják a Macet, és annak könnyen kezelhető iLife és iWork elemeit, úgy kezdik hiányolni az iWebet, az Apple egyszervolt web-szerkesztő alkalmazását. Azt az iWebet, ami a Lionos gépeken már nincs fent, pedig Lion alatt hibátlanul fut. Jelenleg egyetlen okát látom annak, hogy az Apple dobta az iWebet, a MobileMe utódja iCloud nem támogatja honlap elhelyezését.
De támogatja az elkészített szájt fel-FTP-zését vagy lokális mappába mentését. Az iWeb borzasztó nagy előnye a felhasználó számára az, hogy nem kell tudni, mi az a HTML, mi az a CSS, vagy mi az a JavaScript - egyszerű fogd-és-vidd módszerrel készíthető honlap. Persze a szerkesztés lehetőségei behatároltak, de anyagilag az iWeb verhetetlen.
Nem az ára miatt (ami azért benne volt az iLife-ban vagy a Mac árában), hanem öt-tíz oldalas szájthoz nem kell egy web-fejlesztőt megbízni, aki 50-500 000 forintért elkészít valamit, amit a megrendelő nem tud módosítani (hiszen nem ért a HTML-CSS-JS-hez). Így minden módosítás ima (lécci-lécci-lécci) és pénz (10-50e). Az iWebbel e helyett pikk-pakk elkészíti azt, amit szeretne, és csak az idejébe került.
Igen, egyre kevesebb rész használható az iWebből, a blog-oldal rész, bár működik, soha sem volt erős. A podcast inkább az Apple erőltette, mint használható oldal, amióta van iWeb. Mozit betenni hiba, tessék feltölteni a YouTube-ra, és onnan widgetként visszalinkelni. Ha már widget, nem működik a két MobileMe-s widget, a visszaszámlálás (ez csak a MobileMe szájton megy), a két FaceTime-os (hogy ez a név a nem fejlesztett iWebbe hogy burjánzott be?) widget közül a fényképes még csak-csak használható, a mozis esetén ismét a YouTube út a járandó.
De ott a HTML-snippet, ha már mindenáron külső kódot szeretnék beilleszteni a honlapunkra - remek megoldás bannerek, flash-cuccok ... betételére. Nagyon hiányzik a Facebookos widget - de a Facebook oldaláról kimásolt kódot a HTML-snippetbe illesztve ez is megoldható.
Az iWeb - szerintem - jó, az iWeb kell. Az Adobe kínálatában sincs igazi alternatívája, de az App Store-ban sem találtam hasonló képességű - 20 dollárnál olcsóbb, nulla HTML-CSS-web-szerkesztő ismeretet kívánó alkalmazást.

+1 érv az iWeb mellett
Az iWeb sablonokat használ, ezek jellemzően 800 pixel szélesek, ami a mai kijelző méret mellett szerény. De viszont épp tablet-barát. Így az iWeb ideális belépő-szintű iPad-fejlesztő eszköz. (Bár az Apple nem szereti.)

Aki appá lett

Az ember, aki appá lett, az Handras, az XMS vezetője. Bár nem az első hazai viszonteladó, aki iPhone-ra, iPod touchra vagy iPadre letölthető alkalmazást készít, ám ez - lévén András az egyik, ha nem a vezető Mac-blogger (az app megjelenése után azonnal a leggyakrabban letöltött alkalmazássá lett, az XMS-t 30 000 rajongó követi a Facebookon) - igen személyes hangvételű. Az alkalmazás ingyenes és küzd minden első verziós kihívással. A hibák egy része ismert, ezek okáról - miért ad ki valaki félkész szoftvert? (vö. Steve Jobs: A Microsoft remek alkalmazásokat készít, de miért nem fejezi be a fejlesztést, miért teszi azokat közzé 80 százalékos állapotukban?) - András a blogjában válaszol: a blog is olvasható az app-on át.

Apple alkalmazások sikeressége

Az App Store szavazásai alapján néztem rá, melyik Apple alkalmazással mennyire vagyunk elégedettek (igen, volt már egy ilyen bejegyzés). Az adatok az értékelések (csillagok adása) alapján készült, a nagy számok baromi erős törvénye (ez valamilyen statisztikai tétel hétköznapi megfogalmazása) biztosan támasztja alá, hogy összefüggés van a letöltés és értékelés közt.
A felső grafikonról az értékelés arányai olvashatók le, a két alsó érdekesebb. A korábbi és mostani számok azt mutatják, hogy a Final Cut Pro X (FCPX) nyerte a letöltési versenyt (jobb oldali grafikon) és ugyanakkor az ő megítélése esett a legjelentősebben (baloldali grafikon). Az iPhoto '11 is szép számú letöltést/értékelést kapott, ő javított eredményén. (Bár mindenki tudja, de azért ideírjuk, minden új Macen előretelepítve megtalálható az iPhoto, az iMovie és a GarageBand, így ezek letöltési/értékelési száma nem a valós használatba vételi számot mutatja, hiszen azok veszik meg, akik a '09-es vagy még régebbi verziót használták.) Az Xcode kapcsán érdemes megismételnem, az Adobe fejlesztők - akik szinte kizárólag Macen dolgoznak - az Xcode előző verzióját használják, az újat - ami a grafikonokon szerepel - nem, nem is ajánlják az Adobe alá fejlesztőknek.

PDF-ből Keynote Automatorral

Előbb-utóbb mindenki belefut abba a feladatba, hogy egy sok oldalas PDF-be mentett prezentációból kellene Keynote prezentációt készíteni. Ez utóbbi persze messze semmit sem mutat Keynote tudásából, mert oldalain egy-egy kép lesz, az adott PDF-ből generált kép. De ha már van egy kép, akkor az felül-rajzolható, átírható, részeiben kitakarható - mindent használhatunk, amit a Keynote kínál.
Biztos száz meg egy módja van sok oldalas PDF Keynote-ba forgatásának, jöjjön a százkettedik!
1. Elindítjuk a Keynote-ot, választunk egy barátságos sablont, majd az első oldalt üres sablonná (Masters > Blank) tesszük. Ezt inkább a szépségért, mint hasznosságért, mint ahogy látni fogjuk.
2. Indítsuk el az Automatort, válasszuk a Workflowt (Munkafolyamat). Aki még életében nem használta az Automatort, ne sokkolja magát, az Automator kicsit önfejű, kicsit nehézkes - de ha sikerül munkára fogni, akkor a legjobb segítő.
3. Nyissunk egy Finder ablakot is, válasszuk ki a Keynote-asítandó PDF állományt, és húzzuk azt át az Automator jobb hasábjába, a nagy ürességbe. Amint elengedjük, egy Automator utasítás keletkezik "Get Specified Finder Items" névvel (én angol nyelvű rendszert használok). Ez az utasítás - amikor majd futtatjuk az Automator rutint, megkeresi a PDF fájlunkat.
4. Az Automator bal szélső oszlopából válasszuk ki a "PDFs"-t, azaz csak a PDF-fel kapcsolatos Automator parancsokat látjuk majd a második oszlopban.
5. A második oszlopban ragadjuk meg a "Render PDF Pages as Images" utasítást, és vonszoljuk a jobb oldalra, az ott található "Get..." alá. Elengedés után a két parancs összekapcsolódik. Ezzel az utasítással fogunk minden PDF oldalt egy-egy képpé alakítani. Választhatunk, hogy fekete-fehér, RGB vagy CMYK legyen a milyen formátumú kép (igen, ilyen konvertálást is lehet az Automatorral végeztetni!), megadhatjuk a felbontást is. Később a felbontás értékének növelésével növelhetjük a kapott képek méretét is.
6. A bal szélső hasábból most a Presentations gyűjteményt jelöljük ki, hogy a Keynote-os utasításokat találhassuk meg könnyen.
7. A második oszlopból válasszuk ki a "Create Image Slide" utasítást és húzzuk át a másik két utasításunk alá jobbra! Ez a parancs annyi új szlájdot hoz létre, ahány oldalas a PDF, és minden oldalra beilleszt egy-egy PDF oldalból generált képet.
8. Az Automator ablak jobb felső sarkán található "Run" paranccsal végeztessük el a feladatsort, a munkafolyamatot.
9. Örüljünk!



A képen látható, hogy a második parancs alján a "Results" gombra kattintottam. Így lehet megnézni, hogy az adott parancs milyen eredményt ad, nagyon hasznos ellenőrzési lehetőség akkor, ha a munkafolyamat nem azt adná eredményül, amit várunk, szeretnénk vagy akarunk. Az eredmény nézhető ikonos formában, felsorolásszerűen és programozó szemmel is). Ha az eredmények közt duplán kattintunk ismert fájlformátumra, akkor azt a vonatkozó alkalmazással meg is nyitja a Mac. A parancsok alján látható zöld pipa az adott utasítás sikeres végrehajtását jelenti, a sárga háromszög gondot. Ahogy írtam, az Automator kicsit önfejű, türelmet meghálál.

Ami igazán számít (az Apple-nek)

Az az iPhone, az iPhone és az iPhone. A lenti kördiagrammok mutatják a nagyjából fél évvel ezelőtti állapotot és a mait (tegnapit, akkor készítettem a grafikont). Az adatok a Trefis elemző cégtől származtak akkor is, most is. Ők a részvényérték százalékában határozzák meg az egyes területek fontosságát. A számadatokat nincs miért magyarázni, mint tudjuk statisztikával mindent be lehet bizonyítani, és a mindenbe az adott állítás ellentetje is beleértendő. De azért.
Az iPhone helyzete változatlan, egyszerűség kedvéért mondhatjuk, az Apple jóllétének (vagy rosszullétének) két-harmadáért felel. Bőven megvan a kétharmad az iPaddel, ami öt százalékról 14 százalékra növelte fontosságát - gyanítjuk, ez nem a végső érték. Teljes joggal mondhatjuk, hogy az iOS eszközök az Apple részvényárának háromnegyedét teszik ki.
A Macintosh és (ex-Mac) OS jövője? Hát az bizony egyre inkább kétséges. A MacBookok (Air, Pro) részesedése 30 százalékkal csökkent, az asztali gépeké (mini, iMac, Mac Pro) pedig a felére esett. Lassan, lassan (lassan?) eljön az a pillanat, amikor rákérdeznek az Apple közgyűlésen: minek ezt a lábat fenntartani? Megfejelve ezt a gondolatot azzal, hogy a Final Cutot lezúzták - opp pardon, átpozícionálták (erről is lesz hamarosan egy grafikonos bejegyzés) -, a makacs rémhírek a Logic megszűnéséről és a Mac Pro sorozat befejezéséről szólnak, akkor mondhatnánk, hogy a jelek arra utalnak, hogy az Apple (évek óta nem Computer) lassan távozni fog a pécé-gyártás, fejlesztés piacáról. Steve amúgy is azt állította, hogy az iPaddel eljött a pécé utáni korszak. Akkor pedig egy Apple miért is gyártaná a múlt termékeit?

Black Friday-ra Cyber Monday

Azaz - állítólag - ma van a netes vásárlás napja, ez a szép amerikai hagyomány még nem érte el az itthoni Maceseket, de ami késik, az ... késik. Amerikában egyébként a mai napi netes vásárlás alapján mondják meg, hogy mi ígérkezik a karácsony sláger-termékének.

iPad - Love (persze, hogy Eszterrel!)

Eszter (OS X Lion magyar hangja) nekifutott az ötödik iPad reklámnak is. A "hozzád" két z-vel történő kimondása nem ment. Pedig próbáltuk hárommal, néggyel...

Fekete Péntek

Emlékeim szerint a Starking tartott először Black Friday-t, ma mindhárom APR 5-10 százalékos kedvezménnyel kínálja számos polcon lévő termékét. Hogy ki melyiket, arról a legjobb személyesen meggyőződni - ezen a napon (általában) senkinek semmit sem raknak félre, klasszikus info-szlenggel: first in-first served/out, azaz, aki előbb jön, az viheti a terméket. Amelyből ugyan feltöltötték a raktáraikat a cégek, de az akció a készlet erejéig tart.
A Fekete Péntek amúgy 100 százalékig amerikai találmány, nevét egy véres, halálos áldozatokkal járó tüntetésről nyert, amit a kereskedők átformáltak. Ez a hálaadás utáni nap a karácsonyi bevásárlás első hivatalos napja - már ha van ilyen. Így a Valentin (ősi magyar név, Árpád öccsét is így nevezték, nemde?) nap után úgy tűnik, hogy a Black Friday is beköltözik a naptárunkba.
Ami azért szép, mert mára hirdette meg a Tudatos Vásárló a vásárlás mentes napot. Ma kellene megállni, hogy egy-egy reklám láttán hanyatt-homlok ne rohanjunk boltba vásárolni. (Amikor lelkes világmegváltó korban úgy éreztem, hogy a csapot azonnal el kell zárni, nem folyatjuk nyáron hideg vízért, mert Afrikában az elfolytból ezrek olthatnák szomjukat, akkor kérdezte meg egy szkeptikus, hogy ez ok, de hogy jut le a vödörnyi víz a szomjazókhoz? hogy lesz attól ott több, ha itt takarékoskodom.)
És a Moody’s gondoskodott arról, hogy ez a péntek igazán fekete legyen - nehéz volt elérni, hosszan kellett érte küzdeni, de elértük.

Ez a Steve Jobs könyv nem "a" Steve Jobs könyv

"Evés után állj vagy ezer lépést járj!" - mondta sokszor nagyapám, ezért ebéd után (lifttel :) lementem a Libribe. Itt találtam rá erre a könyvre, a neten (épp most) elérhetetlen kiadó munkájára. A könyv kötése épp olyan gagyi, mint a tördelése (Word, jobb esetben Corel Draw) vagy a tipográfiája - épp fordítottja mindannak, ami miatt az Apple az, ami; amivé Jobs tette és ami miatt Jobst kedveljük. Beleolvasás után jelzem, a tartalom méltó a megjelenéshez.
Kedves rokonok, barátok és ismerősök! Apple rajongó rokonotoknak, ismerősötöknek ne ezt a könyvet vegyétek meg. Ez az a gagyi, amit már hírnevére építve rohammunkában nyomnak ki, hogy elszipkázza a tájékozatlan jóakaró könyvvásárlót. De azt is mondhatnám: nekem nagyon-nagyon nem tetszik ez a könyv: se megjelenése, se tartalma.

Célérték keresése

Anno így hívták az Excel egyik leghasznosabb szolgáltatását. A célérték keresés (goal seek) használata roppant egyszerű volt, az Adat vagy Data menü egyik pontjából kiválasztottad, megadtad a három kért adatot és lőn! Megadandó az a cella (1), amelyben épp ezt (2) a számértéket szeretnéd kapni, ehhez az Excel változtassa egy másik (3) cella értékét. Vér egyszerű példával: hányszor nyolc hatvannégy? A Célértékkeresőben megadom a (1) hatvannégyet (2) tartalmazó cellát és értékét, majd kiválasztom a hányszor (3) cellát. Az Excel tudja, hogy a (3) cellába nyolcat kell írni. Annyi a lényeg, hogy az Excel izgatta cellától függjön az a cella, amiben az adott értéket szeretném elérni.
De hogy ezt a parancsot hova rejtette el a Microsoft az új Office-ban? A Help javasolta menü nem létezik. A fellelési helye az Adatok nézetben van, a Lehetőségelemzések alatt. Amelyet, ha kiválasztasz, négy bekezdésnyi olvasmányt kapsz, csak ha adott helyén klikkeled meg a szerencsétlen Lehetőségelemezés szöveg-ikon kombót, akkor jelenik meg ez a parancs... Szerencsére működni ugyanúgy működik, mint eddig.

Steve Jobs könyv magyarul

Steve Jobs életrajza című könyv magyar kiadása - a HVG által - november 28-án jelenik meg. Aki azonnal kézbe akarja venni, rendelje meg 2011. november 23-ig, így 4 900 forint helyett 3 675 forintért juthat hozzá.

Szolgálati közlemény

A blog-statisztika szerint valahol intranetes oldal részévé váltam alig egy hete - nem gond -, de úgy megtudnám, kinél a hol a miért?

Országméret és disztribúciók

Dolgozó életem értelmét jelentő két 'A' betűs cége rendelkezik már hazai irodával. Mindkettőnek van jól bevált, sokak által ismert disztribútora (nagykereskedője), e két cég már több, mint egy évtizede látja el feladatát, szinte az adott termék magyarországi megjelenése óta. Ám mindkét 'A' betűsnek mára lett egy második nagykereskedője, nem véletlenül ugyan az a vállalkozás. A nevében apró cég az összes többi országban, ahol jelen van - "is the world’s largest technology distributor and a leading technology sales, marketing and logistics company for the IT industry worldwide" - állítólag remekül teljesít, itthon viszont ... de inkább jöjjön két történet:
Az egyik 'A' dealer (kiskereskedő, viszonteladó) megkeresésére: legyen ő a nagykereskedője, ne a másik, a mindenki által ismert; a szóbeszéd szerint azt a választ adta, hogy csak akkor teszi ezt meg, ha a kiskereskedő mindig előre kifizeti az áru ellenértékét, valamint vállalja, hogy évente fél milliárd forint összegben rendel.
A másik 'A' most szervezi át viszonteladóit - inkább idézem levelezésünket:

Levél tőlem
Jó napot!
Évtizedek óta adunk el és oktatunk 'A' szoftvereket, érdekel a rendezvény, ezért jelentkezem.
Ferenczy Gábor
(cégneve)

Válasz
Tisztelt Partnerünk!
Milyen cégnéven találhatjuk önt meg a rendszerünkben?
Köszönettel,
név és teljes elérési útvonal

Országméret és disztribúciók
A fentiek miatt gondolkodtunk el, miért van csak egyetlen életképes nagykere a két 'A'-s cégnek, miért életképtelen a másik. Rövid gondolkodás után arra jutottunk, hogy Magyarország egy nagykereskedőnek nagy - hiszen rendre igény fogalmazódik meg az anyavállalat és a kiskereskedők részéről is egy második viszonteladó után. Ugyanakkor az ország túl kicsi ahhoz, hogy két rendesen működő nagykereskedőt eltartson - legalábbis e két cég esetében, bár kapásból tudnánk sorolni továbbiakat is. Így lett az 'A'-k és működő nagykerük afféle csuka-fogta-róka-fogta-csuka, bár szívesen vennék a második létét, az elsőnek igazán nem vághatnak alá, mert a bevétel onnan jön. És a pénz beszél, a kutya ugat, a karaván halad.
Az országméret egyébként nem csak lélekszám okán meghatározó, de fizikai méretében is, ma egy nap alatt el lehet jutni az ország egyik végéből a másikba és vissza - bár ez alacsony fokú élvezet. Ugyanez nem feltétlenül igaz mondjuk Lengyelországra vagy Romániára - itt élnek a földrajzi korlátok. Persze az áru mindent kibír, meg van telefon, mail - de valahogy ez a személyesen meg tudjuk beszélni, legalábbis mifelénk, számít. Másik példa - nem a két 'A' esetén - van olyan hardver és szoftver-disztribúció, amelynek székhelye nem Varsó (elveszett a Somló) vagy Bukarest, hanem Krakkó vagy Temesvár vagy Kolzsvár. Itthon nagyon le kellene menni alfába, hogy pécsi-, debreceni vagy szegedi székhelyű (nem telephely) vállalkozást találjak, amely valamely jelentősebb márka képviselet lenne. (Az egy Albacomp - Székesfehérvár - jut hirtelen eszembe.)

Nincs konklúzió. Csak eszembe jutott.

Az Adobe (Creative) jövője 4.

   Kezdjünk egy alapkérdéssel, mit keres ennyi Adobe jövő ebben a blogban? Az Adobe szoftverei meghatározó fontosságúak a Macintosh számítógépet használók körében, az Adobe vágya, hogy a tableteken is így legyen. És a helyzet az, hogy jelenleg az Adobe kínál megoldást iBook és Newsstand tartalom előállítására – vagy ilyen tartalmak önálló alkalmazásszerű megjelenésére. Ez utóbbi a Digital Publishing Suite, ami nem dobozos termék, hanem szolgáltatás, ahogy ezt mind tudjuk. Jelenleg a használata pilóta-vizsgás.

Mac és az Adobe
   A három nap alatt az Adobe szoftver-fejlesztői – egy hong-kongi kivételtől eltekintve – csak és kizárólag Macet használtak. A Macet csakis Snow Leoval, mert "az Apple operációs rendszerei .4-es verziótól válnak számunkra megfelelővé, általában". A fejlesztők számára az Apple XCode 3.2.5 verzió használata az előírás – "jelen- és távollévő partnereinket egyaránt erősen erre biztatjuk" –, pedig már létezik XCode 4 is. A webes megjelenítésre csak és kizárólag a Safari legfrissebb verziója a mérvadó, ami "itt jó, az megfelel a szabványnak", a Firefox, Chrome nem, az Explorer nevét meg sem említették.
   A hallgatóság zöme InDesign-hoz -ba -rá -alá fejlesztő, plug-in gyáros, munkafolyamat specialista volt, 96 százalékuk Macet használ a napi életben, pontosabban MacBookot, iPadet és iPhone-t. Sajnos előadás közben nem lehetett fényképet készíteni, pedig jól mutatott volna a padlótápból kikígyózó hosszabbítóba csatlakozó fehér tápok végén lógó Macbook tömeg, amelyre USB-n rácsimpaszkodott még – szinte mindenkinél – egy iPad vagy/és iPhone.
   És végül picit előre szaladva, a 3x8 óra előadás alatt alig negyed órában esett szó az Androidról, Amazonról – bár az Adobe tudja, léteznek ilyen eszközök is, de - jelenleg - az elektronikus publikálás egyetlen célja az Apple eszköze. Jellemzően iPad. (Hi, Steve! Is it really the post-pc erea?)

Fejlesztés
   A müncheni rendezvényre – értelemszerűen(?) – a legtöbben Németországból jöttek, de voltak belgák, olaszok, svédek is. Hasonló Creative fejlesztői konferenciát az Adobe az Államokban két helyen, egyet a Távol-Keleten tartott, a müncheni volt a negyedik. Így talán érthető, hogy Dél-Afrikából is jött három fejlesztő (megkérdeztem: pazar 13 óra a tiszta repülési idő, "Megéri?" "Itt személyes kapcsolatot építünk, és közvetlenül választ kapunk a kérdéseinkre, botorság lenne nem jönni."
   Az Adobe erősen támogatja a fejlesztőket, a előadók és a résztvevők között nem ritka a napi kapcsolat. (Nem tudom, itthon hányan ismerik a CoDesCo nevet, nekem az Almalap első éveiből, 1996-98, volt ismerős, mint Quark extension fejlesztő és forgalmazó.) A plug-in fejlesztők általában az anya-szoftverből hiányzó tudást (például magyar helyesírás ellenőrzés és elválasztás - általános és jellemző hiány) kínálnak. Szintén gyakori, hogy specifikus print-munkafolyamathoz készítenek akár több alkalmazást is érintő programot. A rendezvény az InDesign, Photoshop, Illustrator, Acrobat alkalmazásokkal foglalkozóknak szólt – kézfeltartásos felmérés alapján 80 százalék InDesignhoz fejleszt. Meglepő, nem?

DPS – hosszú és kanyargós út
   Ha a Digital Publishing Suite-ra gondolunk, nem. Az Adobe a tabletek megjelenése óta próbál eszközt adni a tabletre tartalmat – értsd: könyv, újság elektronikus változata – generálni akarók számára. A választásuk az InDesignra esett, valójában az 5.5 megjelenésének az oka is az lehetett, hogy mihamarabb megmutassák, az Adobe ott van, figyel és megoldást kínál. És szinte biztos, hogy a hatosnak nem csak üzenni kellene, hanem valóban megoldást kínálni.
   Mert jelenleg egy kiadvány tabletre juttatása felér egy szívműtét és repülő-vezetés egyidejű elvégzésével.
Egy elképzelt kiadó huszonegy munkatársa hat heti- és két havi lap iPadre segítését végzi az Adobe DPS használatával - szólt a példa. Ehhez persze szükség van egy Apple fejlesztői accountra (vagy többre is) - különben nincs publikálás sem Apple eszközre, sem az iTunes Store-ba, sem az App Store-ba. A DPS használata során megkülönböztetendő, hogy kinek mi a feladata, mire jogosult - például melyik magazin melyik számának a melyik InDesign oldalához férhet hozzá ... tovább is van, mondjam még?    Persze, hogy mondom! Létezik egy ügynökség, amelynek három megbízója van: egy tőzsdére bevezetett cég, amelynek negyedéves jelentés publikálós kötelezettsége van, egy ügyfele, aki saját könyveit adja ki rendszertelen időközönként és egy harmadik, amelyik legalább ilyen cseles kihívás - csak nem sikerül a saját kézírásomat elolvasni. A kiadó is, az ügynökség is megveszi az Adobe éves DPS használati licenszét (mondjuk így az egyszerűség kedvéért), amivel jogosult adott mennyiségű oldalt betolni az App Store-ba önálló alkalmazásként, vagy Newsstand elemként, mérheti az ottani eladás, letöltés, megtekintést (ezt a célt szolgálja a megvett Omniture SiteCatalystbe pofozása).
   A két példa egyikét kiválasztva rövid négy és fél órás küzdelmet láthattam, hogyan kell helyesen regisztrálni, nevet, email-címet, jelszavakat megadni a kiadós példán haladva. A szépséget az adja, hogy a rosszul megadott név/jelszó a legtöbb esetben nem módosítható. Ez annyira nem emberbarát, hogy itthon szerintem a Sanoma/Ringier/Axel hármason kívül senkinek sem érheti meg, hogy saját maga számára elvégezze - az árazásról még nem is szólva (de mindjárt).
   A kisebb kiadók számára maradnak a DPS-vendorok, vagy nevezzük őket bárminek is - itthon egy ilyen cég létezik, bár ez nem a honlapjukról derült ki. Ők megveszik a jó pár millió forintba (315-ös árfolyamon) kerülő kvótát és megpróbálják azt szétosztva eladni. Az Adobe nagyon résen vágy lenni, hogy ez ne lehessen a nyerészkedés terepe - a nyereség képzésre ott a szolgáltatás: mit hogyan kell a DPS, a Folió számára előkészíteni InDesignban.
   Azért jöjjön egy friss Adobe táblázat: nem maradtunk le még semmiről:

Jövő
   A rendezvény közben jelentette be az Adobe, hogy a fenti egyszerűséget jelentő rendszerrel már egyedi, önálló megjelenést is támogat, azaz elkezdődött a rendszer elérhetővé tétele kisebbek számára. Amennyire kusza némileg a leírásom, annyira kusza még a rendszer is – ez a grafikon számokból is látható, de: most kezd terjedni. Aki fel akar ülni erre a vonatra, az most váltson jegyet!
   Amit nem értek, és értelmes választ nem kaptam: miért az InDesign és a tördelők, miért nem a Dreamweaver és a webesek lettek a tablet-publikálás kiválasztottjai. A tabletes megjelenés sokkal közelebb van a webes megjelenéshez, mint a printhez. Közelebb szemléletében – miért kell az InDesignt felruházni görgethető szövegdoboz képességgel? Beilleszthető videó-képességgel? Animáció-készítő képességgel? Amikor ott a DW, meg a lassan valóban felejthető Flash (de helyette már készül az Adobe Edge, ami HTML5+CSS3+JavaScript). A válaszok lényege annyi, hogy a tördelők által összerakott tartalmat kell átalakítani tabletre.
   Ez a válasz engem mindig a "rakjuk fel a print oldal pdf-képét a webre, oda az is jó lesz!" hozzáállásra emlékeztet.
   Talán kellene egy Reset-gombot nyomni az Adobe-nál, és újra gondolni az eszközparkot - ráadásul minden alkalmazása lassan XML-támogatott, ez programozási szempontból nagyon kellemes környezet. Az XML támogatottságot egyébként még megfejelik az "Asset Management" lehetőséggel is – saját metaadat-rendszert építhetünk bármelyik CS alkalmazásban, amelyet másik alkalmazás fél- vagy teljesen automatizált feldolgozása élvezhet (ilyet sokan fejlesztenek az ott voltak közül).
   És a fenti példa – négy és fél óra annak, aki tudja, hogy mit hova, és két A4-es Excel táblázat kell a nevek/jelszavak/jogok áttekintésére – alapján ez még messze nem "user friendly".

És minél kevésbé felhasználóbarát egy rendszer, annál nehezebb eladni – de annál többet ér a szakértői tudás.

Újabb két ATC vizsga

Újabb két tanításra jogosító Apple vizsga került megújításra - sikerrel.
Ahogy a következő kép igazolja, Rédey Laci megújította az OS X Szerver vizsgáját, aminek persze nem ez a hivatalos neve, gratulálunk!



A másik sikeres oktatói vizsga megújító Csábi János, aki FCP 7-ről FCP X-re minősítette magát, neki is gratulálunk!

Az Adobe jövője 3. (frissítve)

A harmadik Adobe nap a Digital Publishing Suite-ról szól. A digitális közzététel magyarul a tabletekre történő tartalom-könvertálás, -előállítást jelenti, ez persze roppant leegyszerűsített modell. A mai napon lehet gépet használni, rendesen jegyzetelni - ez iPad teszt lesz, mert azt hoztam magammal. Ebből következően blogbejegyzés az elhangzottakról nem lesz, mert egyfelől imádom az ékezetes betűket, másrészt ezek előhívása iPaden nem öröm.
A DPS-t viszont rendesen kitárgyalja az Adobe, csak kulcsszavakban: RSO Service Order, jogosultság, előfizetés, Acrobat-Folio kapcsolat, offline-munkafolyamat, Content Builde, Viewer Builder, Analytics, SiteCatalyst, HTML Store API...

Összefoglalom: (14:21) Aobe DPS accont létrehozása baromi nagy szívas, amiben a publikálandó anyag kipreparálása még benne sincs. Háromo óra alatt jutott el oda az előadó, hogy az Adobe oldalán talán már minden rendben van, most már csak az Apple Dev account kell, hogy az iPad Newsstand alá betehessünk bármit is. Ezért kellenek az Adobe DPS viszonteladók, support providerek. b) az iPad jgyzetelésre is alkalmatlan, veri a gép, de az sincs a fasorban sem a papír-ceruza bundle-höz képest.

Az Adobe (NDA alatt) jövője 2.

A tegnapi izgalmas nap (amelyről nem beszélünk) után ma kicsivel földre szálltabb lesz az Adobe jövőjéről szóló rendezvény. Megismerhetjük a CS "roadmapjét", mit mikor tervez az Adobe bemutatni (mint biztosra vesszük, jövő tavasszal jön a CS6). Majd sorra veszik a meghatározó Adobe alkalmazásokat - Illustrator (bár ez már tegnap délután megvolt), Photoshop, InDesign, InCopy, InDesign Server -, melyiket merre tervezik fejleszteni. Ezt követően jön a DAM (Digital Asset Management) és a maradék CS alkalmazások jövője. (A maradék megnevezés azért nem helyes, mert a rendezvény kimondottan nem a videós vagy webes fejlesztésre koncentrál.)

Az Adobe (NDA alatt) jövője 1.

Ma-holnap megtudom, hogy mit tervez az Adobe a jövőben. Írni nem fogok róla, mert tizensok oldalas titoktartási nyilatkozatot (NDA) írtam alá, hogy belőlem aztán egy szót sem húznak ki, semmit nem tudok a CS6 jövő tavaszi eljöveteléről. Kíváncsi volnék, mi történne, ha elmondanám. Beperel az Adobe pár millió dollárra? Másrészt, egy olyan rendezvényre, amely a) nem fizetős, b) jelentkezés meg nem szűrt, mekkora titkokat árulhatnak el? Vagy valójában drukkolnak, hogy kiszivárogjon minden, ami elhangzott, így spórolva meg PR- és marketing-költséget?
A program nyilvános, szó lesz a Creative Suite kiegészítők fejlesztéséről, a CS vállalati munkafolyamatba illesztéséről - beleértve az Adobe Digital Enterprise Platform tartalom-kezelését és metaadat-menedzselését. Majd az Extension Builder, Extension Manager - kezet fel, aki naponta használja ezeket az Adobe alkalmazásokat -lesz terítéken. A teríték amúgy szép, a szüneteket a program így jelzi: "Break, coffee and refreshments, time for e-mail", azaz "szünet, kávé, frissítő és emailezési lehetőség" - vajh, mint általános iskolai osztályban szokás, begyűjtik a telefonokat, tableteket?

Ügyfélszolgálat 2.

T-Rex. Tovább is van, mondjam még? Pár hete jártam úgy, hogy megérkezve külföldre a szokásos sms áradaton kívül még egy sms-t kaptam: ha szeretnék 3G-n adatforgalmazni, akkor fizessek elő a megfelelő csomagra a T-Rex weblapon. Persze, hogy nem volt wifi, a 3G- meg ugye nem megy ... hogy? A szálloda wifije megoldotta...
Elkerülendő a fenti kalamajkát a jövő héten, besétáltam a lokális kirendeltségbe.
- Előfizetésemhez jár-e külföldön 3G-s adatforgalom használata?
- Benne van a csomagjában.
- Akkor miért jártam a fent leírt módon?
- Mert az előfizetésében nincs benne a külföldi 3G-s adatforgalom használata.
- Szerintem szükség lesz a Panaszkönyvre.
- Ha maga így áll hozzá...
[első menet vége, gong]

- Miért nem tudom SMS-ből aktiválni a 3G-s adatforgalom külföldön csomagot?
- Tudja.
- Akkor ezt miért nem írják bele abba a sms-be?
- Nem tudom.
- Ok, akkor mi a kód?
Öt perc keresés, halk szentségelés és megvan.
[második menet vége, gong]

- Sajnos csak iPad lesz nálam, arról hogy küldök sms-t?
- Arról nem lehet.
- Tudom, ezért érdekelne, hogy hogy tudom majd a csomagot életre-kelteni?
- Telefonáljon!
- iPadről?
- Arról nem lehet.
- Tudom előre aktiválni adott időponttól?
- Azt nem. De a telefonjáról más számra is felélesztheti a csomagot. (iPhone-ról az iPad előfizetői számára)
- De nincs nálam telefon.
- Akkor nem lehet.
- Panaszkönyv?
[harmadik menet vége, gong]

Hasznos
1430-ra kell az sms-t küldeni
+SURFS ez 10MB/nap, 690Ft/nap
+SURFM ez 50MB/nap 1990Ft/nap
+SURFL ez 250MB/hét 10590Ft/hét
másnak:
+SURFx jelszó telefonszám

Ügyfélszolgálat 1.

Tudom, velem van (volt és lesz is) a baj. Pár éve megvettük a Native számlázót, ami felkerült a Macbook Prora, ahol vígan elvolt, egyet botlott, többet nem. A Macbook Protól elváltunk, így a számlázást át akartam rakni az iMacre. Nem szoktunk kapkodni, a Native-tól kapott mailt hónapokig nem néztük meg, de most előkerült, követtük az útmutatást, Native-ot letölteni, adatokat adott helyre átmásolni és kész. (És így máris két azonos sorszámú számlát tudnék kiállítani a két gépről - de ez mellékszál.)
Letöltés és telepítés hónapok óta megvolt, adatokat átmásolom - és semmi, hibaüzenet. Honlap. Honlap korrektül elmondja, hogy a továbbiakban másik vállalkozás végzi a Native támogatását. Irány az új honlap.

6DS iDea
Telefonszám egy szál se, de végül végre egy email-cím. Kimondottan utálom az ilyet, nem lehet mindent mailen elintézni. Kimondottan megértem az ilyet, elkerülhetők a hülye, értelmetlen telefonok - de akkor egy segítőkészebb weblap kellene, szerintem. Telefonszámtalanság okozta dühömben néhány képernyőképet csatoltam a hibáról, és kvázi nulla szöveggel elküldtem. Két percen belül kaptam választ (nagy piros pont). A választ ide másolom teljes terjedelmében:
"http://native.hu/Native%20Számlázó.pkg.zip"
Se egy szia - oks, én sem írtam, de egy arctalan cégnek ... és amúgy, az ügyfél én vagyok!
Letöltöm, telepítem, adatbázist mozgatok, új hibalevelet írok: "nem nyert" és képernyőfotók.
Szöveghű válasz:
"Egyből nyert volna, ha nem rossz képet küld először és kiderül, hogy Native Basicet használ!
http://www.native.hu/Native%20Számlázó%20Basic.pkg.zip"
Ebben speciel igaza van a nem tudom hogy hívjáknak vagy hívjáknénak - jegyezzem meg, az én email-címemben benne a teljes nevem. A megfelelő program hibátlanul működik. Bár először azt az egy alkalmazás képét (Native Számlázó) küldtem el, ami a gépen volt, de - mint kiderült - Native Számlázó Basicet használunk ... a Native-os levélben a Native Számlázó szerepelt, anno azt is tettem fel.

Lesz
Csak épp nagy betűkkel szerepel az új támogató oldalán, hogy a program nem Lion kompatibilis - vagyis hamarosan vevő lehetnék. Lehetnék. Leszek?

PS
Épp befejeztem a hányattatás leírását, elindítottam a programot - NSzB - és demo módba kerültem. Mailt küldtem (14:58).
15:26 "Kérem küldjön képet a Beállítások/Számla oldalrol ahol a cégadatok vannak."
Elküldtem, bevallva, átírtam a cégadatokat, mert költözött a cég, és emiatt változott az adószáma.
15:38 "Este küldünk új kulcsot az adószám változás miatt." Hogy miért nem sípolt a program az adószám átírásakor?

Final Cut X - az első hivatalos tanfolyam

Három nap a Final Cut Pro X körül - ez történt ezen a héten az AATC XMS Akadémián. Csábi Janos (FCP ACT) vezetésével négyen próbáltak elmélyedni a program rejtelmeiben. Nem kívánom felsorolni azt a több tucatnyi kérdést, amire az volt a válasz, hogy az FCP7 tudta, az FCPX nem tudja, mert céltalan lenne. Ami viszont igen bosszantó, hogy a Final Cut X elég sokszor leáll, kifagy - vagy adott műveletet nem hajt végre. Nem valakinél valamilyen megismételhetetlen beállításban, hanem három-öt gépen azonosan, egyszerre - amikor a tananyag odaért. Ráadásul megismételhetően. Sőt, ezek az eseteknek csak egy része található meg a neten ismert bug-ként. Tanárnak lenni sem öröm, ha olyan szoftvert kell bemutatnia, megismertetnie, ami nem megbízhatóan működik a keze alatt. És diákként is bosszantóak a leállások. Oks, aki dolgozik, az hibázik, de ez kicsit több, mint ritka hiba. Hiába a legfrissebb Lion és FCPX verzió.

Olasz meló

Az iMovie oktatás elején szoktam elmondani, hogy az Apple-nél az a szokás, hogy ha valaki elmegy szabadságra, nyaralni, bemutatót tart ... akkor erről az Apple alkalmazások segítségével kell, hogy beszámoljon. Ez - szerintem - nagyon jó ötlet, így folyamatosan "amatőrök" is tesztelik az alkalmazásokat, nem csak a - joggal - elfogult fejlesztők, vagy a hivatásos tesztelők. Ez utóbbiakkal az a baj, hogy ritkán próbálnak ki olyat, aminek nincs értelme, nem tenyerelnek bele a billentyűzetbe - ellentétben hat éves unokahúgunkkal, aki így képes tibeti nyelvre és Braille-táblás adatbevitelre átállítani a Macet.
Így eshetett - mondjuk az iMovie kapcsán -, hogy valakinek nagyon nem sikerült a régi iMovie-val videóját megvágni. Valószínű, hogy magas beosztású lehetett, mert ezt követően az Apple úgy átírta az iMovie-t, hogy annak csak a neve maradt meg, még az ikonját is lecserélték.
Még 2005-ben az iLife-ot elöntötte az olasz-világ, olasz témák. Olasz demó anyagokat használtak az iMovie és az iPhoto bemutatásához, az iDVD sablonokban is felbukkant Olaszország. Sokan az amerikai olasz maffia befolyásával poénkodtak.
Mindez a Jobs könyvet forgatva jutott eszembe. Ő a kétezres évek elején családjával hajót bérelve beutazta Olaszországot, de eljutott Görögországba is - a hajóút Törökországban ért véget.



iDVD '05 sablon. Az iDVD minden, nem Lionnal vásárolt Macen fent van - elvileg.

"Személykövetés csúcstechnikával"

Zöld szemű szörnnyel magában élő ismerős meséli, mit is fed a fenti cím. A "személy" táskája aljára vagy gépkocsijába elrejtenek egy csontra töltött iPhone-ot, majd azt a "Find my iPhone" szolgáltatással követik. A szolgáltatás ára: 10eFt/óra plussz(!) iPhone bérleti díj (200eFt) - hátha a "személy" megtalálja, de hozott iPhone-nal vagy iPod touch-csal is hajlandók dolgozni. Pff. Hogy klasszikust idézzünk:
"Hozott szalonnával egérírtást vállal özvegy Varsányiné!"

A pécé utáni idő

A Steve-ről szóló könyvet lapoztam, azt a részt, amelyben a pécé utáni időről, a post PC korszakról beszél. Szerinte ugyanis eljött ez a kor. Persze hallottam ezt valamelyik beszédében is, de akkor átsiklottam felette. Viszont, ismerve a stevei hozzáállást, nem azt kell gyártani, amire piaci igény van - ezért a piackutatás kidobott pénz -, majd Ő megmondja, hogy mire van igény. Igazolásul: Apple II, Macintosh, iPod, iPhone és iPad. Ha Steve ismét látta a jövőt, akkor a pécé korszaknak vége.
Ha igaza van, akkor az Apple-nek fölösleges olyan nagy tudású operációs rendszert fejlesztenie, mint a (Mac) OS X, bőven elég az iOS. Az Apple-nek pécé utáni eszközökre - iOS eszközök - kell koncentrálni, nem a Macre (hangos sírás a sarokból). Az Apple-nek, amelyet szoftver-fejesztőnek (is) deklarált Jobs, nem olyan profi alkalmazásokat kell fejleszteni, mint a Final Cut Pro 7, hanem olyat, mint a Final Cut Pro X.
A rémhír tár tartós eleme, hogy nem lesz Mac Pro, hogy nem lesz új Logic. A fenti fonalon haladva: így lesz.

Steve Jobs könyv

Tegnap letöltöttem iPadre, beleolvastam. Félóra után félretettem, és azon gondolkodtam, hogy valóban érdekel-e Steve _magán_ élete, ami - tudjuk - messze nem példás. Szeretném a magamban felépített - jó, legyen, rajongói - képet ledönteni. Biztos szeretném tudni, hogy Lisa anyját hogy hajtotta el? Hogy tette lapátra a MobileMe fejlesztő-csapat vezetőjét nagy nyilvánosság előtt (ebbe beleolvastam...). Kicsit sem hiszem, hogy eszményi cégvezető lett volna, vagy pont annyira volt eszményi, amennyire jó családapa. Olyan érzésem van, mint amikor kimentünk jó pár éve Bécsbe megnézni a Stonest, vagy a BS-ben (ha ott volt) McCartneyt, vagy bármely olyan sztárt, aki akkor nem járt itt, amikor rajongó(?)jává szegődtünk (Bowie, U2 - ki ne maradjon). És amikor látjuk, már túl van a hatvanon - bár amit a színpadon csinál, az olyan, mint amit csak a filmeken láttunk ... szóval utánlövés. (Nagyon személyesen írhatnám, hogy Feró, Fecó vagy Lóri - Rice, Korál vagy Móóbil - nekem az marad, ami az induláskor volt - az Eddának is az első pár lemeze az Edda számomra, ezeknek az idoloknak az önlebontását akarva-akaratlanul láttam.

Szeretném szándékkal lebontani Steve-t?

Lion könyv

A kiadóm - Perfact - másként gondolja. Szerinte a Lion könyvben az egyes menük, parancsok első előfordulásakor az angol megfelelőt zárójelben oda kellene biggyeszteni. A Photoshop esetén ugyanis a felhasználók egyrészt szeretik, ha a program angolul beszél, de kézikönyvet magyarul olvasnak. Ha a könyvben csak magyar menük és parancsok lennének, akkor bizony ... néha gondban lennének az olvasott és a kijelzőn látott összepárosításakor.
Szerintem meg aki magyar könyvet olvas a Lionról, az használjon - legalább az olvasás idején - magyar operációs rendszert is. Ha annyira-annyira fluentli inglis, akkor meg remek angol könyvek vannak az Oroszlánról. Avagy legyen két macskává (Oroszlánná), és játsszon magával a gépen, egyikük legyen magyar nyelvű felhasználó, másikuk meg angol.

Eszter mondja: iCal

Nincs is mit írni, mondasd ki Eszterrel azt, hogy iCal. Vagy iCloud. Vagy iTunes. Vagy iPhoto. Jelöld ki ezt a bekezdést, és olvastasd fel Eszterrel.
Cupertino, we have a problem!

Felhőjáték

Az iCloud öröm, az kevésbé, hogy csak a Lion/iOS 5-tel megy. Persze a fejlesztő mindig a legújabb szoftverek együttműködésére koncentrál, bár ezek önálló és közös hibátlan működéséért még véletlenül sem vállal garanciát.
Káosz
Ám elérve a Lion könyv iChat fejezetéhez, kezd a rendszer átgondolatlannak tűnni. Az OS X alatt a Címtár (AddressBook), az iCal (ez gondolom azért maradt angol, mert védett név) és a Mail volt a felhős (MobileMe) alkalmazás, ezek mellé volt az iChat, mondjuk a prompt kapcsolattartáshoz. A Lionban egyrészt a Címtár és az iCal iOS külalakúvá vált, ez lehet trend, bár kilóg a többi alkalmazás külalakja közül - ez (szerintem) user-user számára nem előnyös. Az iCal Emlékeztetők (Reminders, To-Dos) iOS alatt nem az iCalben találhatók meg, hanem a Reminders alkalmazásban. Az iChat videó-csetét az OS X-ben a FaceTime-mal fejelte meg az Apple. És hogy a káosz kerekebb legyen, bár átváltottál MobileMe-ről iCloudra, az OS X alatt számos szolgáltatás MobileMe belépéssel érhető el. Vagy azzal is.
A Lion alatt vagy a Rendszerbeállítások alatt - vagy telepítéskor - megadod az iCloud azonosítód, és akkor ezzel találkozol, ha engedélyezted a Mailben, az iCalben és a Címtárban. Ha viszont átugrottad ezt a telepítéskor, és nem a Rendszerbeállításokkal kezdted az életed, akkor a nevezett alkalmazásokban rendre belogolhatsz iCloud névvel - ha mindig tiszta az erre vonatkozó Alkalmazás > Beállítás > Fiók (néha más) ablak. Persze az iChatbe MobileMe-sként kell bejegyezned magad (@mac.com vagy @me.com). A páverjúzer pedig a Keychain iCloud tanúsítványán röhög, amely MobileMe névre hallgat, de a belsejében az Apple .Mac tanúsítványáról esik szó.
Átlát
A zseni igen. Értem, hogy az OS X és az iOS összeolvadni készül - ennek jó voltáról egyre kevésbé vagyok meggyőződve. De legyen, ez az Apple célja. (Vagy veszek sok Apple részvényt, vagy - nem.) De akkor a megcélzott felhasználó-felhasználó számára remek volna, ha az összes eszközén (Mac, iPad, iPhone, iPod touch) azonos nevű alkalmazásokkal találkozna. Jó volna, ha az adott alkalmazás ugyanazt tudná Macen, neten és iBármin. Jó volna, ha - a lehetőségek függvényében - azonos felület, azonos ikon, gomb ... elrendezés lenne. Mert ez most nincs így.

FaceTime

Tegnap a Lion könyv kapcsán kipróbáltam a FaceTime-ot, de nagyon nem estem hanyatt tőle. Mások viszont istenítik. Itt az idő, hogy a kedves blog-olvasó egy gyors kommentben jelezze, igen vagy nem, használja vagy nem, szereti vagy nem, "must have" vagy felejtős. Előre is kösz!

Lion könyv 5. Címtár

Igazán vidám percekhez érkeztünk el a Címtár kapcsán. A (névjegy) kártyára rögzíthetjük az illető kapcsolatait is a Kapcsolódó neveknél. Ez lehet: apa, anya, szülő ... tudom, hogy száguld az orvostudomány, de ha valaki nem apja és nem anyja, az hogy lehet szülője - ha csak nem nevelőszülőkre gondolnak. Amit az akkora nagy píszíség miatt nem hinnék. (Ahogy Steve Jobs esetében is mindig elhangzott, hogy nevelőszülei, pedig gyerekkorától kezdve Jobsék nevelték fel.) A honosítás még egy szépséget kínál a család esetében, megkülönbözteti a fiú- és lánytestvért (vö. brothers and sisters). Ebben gazdagabb az angol nyelv, viszont a magyar öcsém-bátyám és hugom-nőverem (Napfivér, Holdnővér) esetében nem. Ennyit a Címtárról.

Lion 101 vizsga

A nyár közepén bemutatott Lion hivatalos képzései végre elkezdődhetnek, az Apple-nél sorra újítják meg vizsgáikat a hazai oktatók (is), a hétvégén Nagy Keve és Rédey Laci ugrotta meg a kívánt magasságot (ha ezt más oktató is megtette, szívesen hírt adunk róla). Ez azt is jelenti, hogy meghirdettük az első hivatalos Lion kurzusokat!

Lion könyv 4.

"A kukát biztonságosan törölni!" - lokalizációs szakemberek, induljatok! Bár másutt mindenhol ürítik.
Ha pedig a magyar Lionban képre kattintva ctrl+klikkelelsz, akkor legalul még a Set Desktop Picture olvasható. Lehet, hogy Eszter elcsavarta a lokalizációs szakember fejét?

Megjelent az új Motion könyv!

Megjelent az Apple Training Series sorozat Motion X kézikönyve (angol nyelven). Ez az a könyv, amelyet az Apple erőst ajánl mindenkinek, aki szeretne Motion felhasználói vizsgát tenni. A könyv kapható a MacAcadémia könyvesboltjában és az AATC XMS Akadémián is.

Lion könyv 3. iCloud

Ahogy terveztem, a szépen megírt SysPreg ... Rebék fejezetbe ma beleírtam az iCloudot. Bár reggel kicsit sokan próbálhattunk váltani, mert a rendszer vagy hatszor várakozásra késztetett, de simán ment a MobileMe - iCloud váltás. Ahogy elértem a fényképadatfolyam nevű lokalizációs nyelvi csodához, az iPhoto legújabb verzióját kérték rajtam számon, ami reggel, amikor a rendszert frissítettem, még nem volt. Délutánra már az is lett, a szükséges Aperture frissítéssel együtt. Ahogy az iPhone 4 is iOS 5 alatt fut.
Első élmények várakozás felettiek, minden müxik, nem fagy le - én kicsivel több döccenést vártam, de hát magasból figyel le ránk Steve (ámbár ő vallásilag inkább reinkarnálódhatna ...)

Lion könyv 2.

Váltózár. Ez a harmadik kulcsszavam a Lion magyarítása kapcsán.
Viszont lokalizációs hiba, hogy Eszter nem tudja bemondani a pontos időt. Hogy ezt hogy tudhatná? Keresd meg a Dátum és Idő Rendszerbeállítások panelt, és ott kutass! A SystemPreferencest remekül lehetett SysPref-nek rövidíteni, de mit kezdjünk a Rendszerbeállítások-kal? Rebek? A vörös? „Vörös Rébék általment a/Keskeny pallón s elrepült” (John Gold).

"One last thing"

Steve Jobs volt, aki egyszerűvé tette a számítógép kezelését, aki megújította az animációsfilm–gyártást, aki rávette a világot a digitális zene–élvezetére és újra alkotta a mobil telefont, elhunyt. 56 éves volt.

Leginspirálóbb vezető
Jobs rendíthetetlenül dolgozott zseniális tárgyak közreadásán. Rész–feltalálója a Macintoshnak, az első felhasználóbarát számítógépnek. Az iPoddal legyőzte a zeneipart, a fehér fülhallgató márkajellé vált. És ő vezette be az Apple–t a netes böngészére alkalmas iPhone–nal a mobil–telefon piacra. A Pixar animációs stúdió vezetőjeként megalkotta a teljesen számítógéppel generált mozi műfaját, és annak első klasszikus darabját, a „Toy Story”–t.
„A leginspirálóbb vezető, akivel valaha találkoztam” – mondta róla Bill Gates, a Microsoft alapítója, amikor 1988–ban megkérdezték, melyik vezető gyakorolta rá a legnagyobb hatást. „Hite van a termék kiválóságában. És képes ezt másokba átpálnálni.”
Az iparág fenegyereke címet Jobs 1976 április elsején, a kaliforniai Cupertino–ban alapított Apple céggel vívta ki, az elhíresült Jobs–garázsban ott volt kollégiumi barátja, a technikai zseni Steve Wozniak is. Jobs volt a száj, Wozniak a mérnök.
„Akkoriban bármit is terveztem, Jobs azonnal el akarta adni” – mesélte Jobsról Wozniak a 2008 augusztusi Intel konferencián. „Az eladás volt a rögeszméje.”

Időnk véges
Az első nagy sikert 1977–ben az Apple II számítógéppel érték el, ezzel a masinával lesz tényleg otthonivá a számítógép. Amíg 1978–ban 7,8 millió dollár volt az árbevétel, 1980–ra már meghaladta a 117 milliót. Jobs huszonöt éves korára milliomos lett.
„A halál közelségénél egész életem során sem találtam ösztönzőbbet, a megfelelő döntések meghozatalára” – árulta el a Stanford végzős diákjai előtt 2005 júniusában mondott beszédében Jobs, egy évvel azután, hogy rákkal operálták. „Az időnk véges, ne éljük hát más életét. Ne engedjük, hogy mások elvárásai gúzsba kössék életünk.”
Jobs 1955. február 24–én született. Anyját, a végzős diák Carole Schiebe–t végül nem vette el a szír Abdulfattah Jandali, így Jobst örökbe adták. Az örökbefogadó házaspár Clara és Paul Jobs volt, tipikus amerikai középosztálybeli szülők.
A mérnök nevelőapa keze alatt felnövő Steve érdeklődése hamar az elektronika irányába fordult. Tizenkét éves korában levelet írt William Hewlettnek, az elektronikai ipar akkori moguljának, a Jobsék lakhelyéhez közeli Palo Alto–i székhelyű Hewlett–Packard társalapító igazgatójának támogatást kérve egy iskolai projekthez. Nem csak támogatást nyert, de nyári munkára iis felvették a HP–hoz.
Amikor a Homestead gimiben tizedikes volt, megígérte akkori szerelmének, Chris–Ann Brennannak, hogy milliomos lesz – írja Alan Deutchman „Steve Jobs második eljövetele” könyvében.
„Steve arról álmodott, hogy olyan céget vezet, amelynek termékei megváltoztatják a világot” – idézte fel a kezdeti időket Wozniak 2008 augusztusában. „Olyan ismert akart lenni, mint Shakespeare vagy Einstein.”
A cég nevét – Apple – Jobs Beatles iránti rajongása inspirálta, legalábbis Jim Carlton „Apple: az Intrika, az Önzés és az Üzleti Melléfogások titikos története” című remekében. A Beatles 1960–as évek vége óta használta a zöld almát logóként, az Apple–é a máig ismert körvonalú kiharapott alma lett.
A névütközés több fordulós jogi csatába torkollott az Apple és a Beatles közt, a pereket rendre a Beatles nyerte, az Apple egyre nagyobb pénzt fizetett ki – az összegek nem publikusak.
Az Apple sikerét továbbadta a Macnek. Az első olyan számítógépnek, amely sikeres lett azáltal, hogy grafikus felhasználói felületet kínált, ikonokat használt, az egérrel lehetett tárgyakat mozgatni, klikkeléssel kiválasztani, vinni vagy alkalmazást indítani, navigálni – ahogy ezt később a Microsoft Windows szoftvere kínálta a pécék számára.

Mac
Az Apple a Macet 1984 januárjában mutatta be, a Super Bowl döntőjében vetített futurisztikus reklám Orwell „1984” regényét idézte. A Ridley Scott rendezte hirdetésben a Nagy Testvér – egyértelműen az akkori legnagyobb rivális IBM megtestesülése – beszédét megszakítja és a tudattalan hallgatóságot individualizálja az Apple–t jelképező kalapácsvető nő.
Az egyetlen alkalommal sugárzott hirdetés a TV Guide magazin 1999–es értékelése szerint az évszázad legjobb tévé–reklámja.
A farmert és magas–nyakú fekete garbóját védjegyévé tévő Jobs hardverektől és szoftverektől is puritán egyszerűséget követelt. A Mac grafikusok, művészek és diákok – meghatározó vásárló–csoportjai – kultikusan kedvelt tárgyává lett.
Az 1998–ban bemutatott iMac, amely áttetsző testben egyesítette a monitort és a számítógépet, megmentette a vállalatot és az Apple első számú pénztermelőjévé vált.
A 2007–es évben a bevételek 43 százalékát adta a Mac, 35 százalékát az iPod. Az iPhone bemutatásakor Jobs háromlábú székkel példálódzott, a három láb a Macintosh, az iPod és az iPhone.
Miközben általa „őrülten jó”–nak titulált termékeket mutatott be a cég, Jobs elhíresült alkalmazottaival való üvöltözéseiről, kifakadásairól, elátkozásairól és lehülyézéseiről – legalábbis Deutchman szerint.

Valóság torzító mező
Andy Hertzfeld, a Mac operációs rendszer főtervezője éveken át élvezte Jobs vezetési módszerét, neki köszönhetjük a „valóság torzító mező” jobsi értelmezését is.
„A ‚valóság torzító mező‘ egy adag karizmatikus retorikából, egy adag megváltoztathatatlan akaratból és a tények ezek alátámasztására facsarásából áll.” – írta a „Völgy forradalma” könyvében 2005–ben, miután otthagyta a Mac fejlesztő csapatot. „Ha egy tény nem passzolt az elméletébe, akkor az a tény: nem tény.”
Jobs sokáig a rokkantak számára fenntartott helyen állt meg autójával, mert ez volt a bejárathoz legközelebb. Egész addig, amíg egy alkalmazottja, kifordítva a nagy sikerű „Think Different” reklám–kampány szlogenjét, egy „Park DIfferent” feliratú cédulát nem hagyott a szélvédőjén.
„Borzalmas, ha nem a legjobb emberekkel vagy körülvéve” – jegyezte meg Jobs a Smithsonian Institute hang–archívuma számára készült feljegyzésben. „Néha csak abból áll a feladatom, hogy eltávolítsam a nem idevaló embereket.”
Persze Jobs tud elutasíthatatlan is lenni, mint amikor 1983–ban ezt kérdezte a Pepsi akkori elnökétől, John Sculleytól: „Te életed végéig cukros vizet akarsz árusítani vagy inkább megváltod a világot?”
Két évvel azután, hogy az Apple élére került, Sculley megnyerte az igazgató–tanácsot, hogy távolítsák el Jobst az igazgatóságból és a cégtől is.
„Mit mondhatnék? Rossz embert vettem fel. Mindent lerombolt, amit az eltelt tíz évben felépítettem, kezdve velem, de nem ez a legszomorúbb.” – idézte fel az eseményeket Jobs 1996–ban a PBS közszolgálati csatorna Szilícium völggyel foglalkozó műsorában. „Örömmel hagytam volna ott az Apple–t, ha az Apple olyanná lesz, amilyennek akartam.”
A harminc éves Jobs ekkor megalapította a NeXT Computert, amely Intel chipeket használva, Microsoft Windowst futtatva tervezte és gyártotta a Mac vetélytársát. Újabb területre lépett, amikor 1986–ban megvette George Lucas Lucasfilmjének számítógépes grafikai részlegét. Ebből jött létre a Pixar – a név a kijelző képpontjára utal –, amely megállapodott a Disneyvel filmjei terjesztéséről.

Toy Story
A cég 1995–ben mutatta be John Lasseter rendezte „Toy Story” filmjét, amely a stúdió első nagy sikere lett, és amelyet hamarosan további sikerek is követtek. A film bemutatása utáni részvénykibocsátásból Jobs rendesen gazdagodott.
A 2003–as „Finding Nemo” (Nemo nyomában) a bemutatás hetében második legnagyobb bevételt produkáló animációs film lett, és minden idők 15. bevételű rajzfilmje.
Jobs az Apple részvényesek éves közgyűlésén, 2006–ban elmondta, hogy ő volt az egyetlen, aki egyszerre két nyilvános részvénytársaságot vezetett. Egy hónappal később a Disney részvénycserével felvásárolta a Pixart, így Jobs lett a Disney legnagyobb egyéni részvényese, helyt kapott a Disney igazgató–tanácsában is.

Vissza az Apple–höz
Bár a NeXT számítógép olyan informatikai szakembereket nyert meg magának, mint a mai Internet alapjait lerakó Tim Berners–Lee, üzletileg nem aratott sikert. Maga a vállalkozás azonban Jobsnak hasznot hozott, hiszen az Apple 1996 decemberében 400 millió dollárért megvette a NeXTet.
Nyolc hónappal a vásárlás után a vételt vezénylő Gil Amelio távozott az Apple–től, helyére, átmenetileg, Steve Jobs került. Az átmeneti jelző egészen 2000 januárjáig ott maradt a beosztása mellett. A Jobs visszatérése előtti két évben a cég 1,86 milliárd dolláros veszteséget hozott össze.
Jobs egyik első intézkedése volt, hogy beengedte az Internet Explorert a Macre, miközben a Microsoft 150 millió dollárért nem szavazó részvényeket vásárolt az Apple–től, tőkeinjekciót adva ezzel a vállalatnak. Ezzel az aktussal egyébként lezárult az a tizenegy éves vita is Gates és Jobs között, amely a Windows és a grafikus felület kapcsán robbant ki. „El kell felejtenünk azt a gondolatot, hogy az Apple győzelme egyben a Microsoft vereségét is jelenti” – hangzott el Jobs szájából 1997. augusztusában, a megállapodás kapcsán. „Az az időszak, amikor a Microsofthoz mértük magunkat, véget ért.”
Pár hónap múlva Jobs, a maga jellegzetes stílusában, felvázolta a cég megmentésének útitervét.

Újra itt
Az évente megrendezett Macworld Expo 1998. januári előadásának végén Jobs kisétált a színpad szélére, kicsit várt, majd kijelentette: „Majd elfelejtettem. Nyereségesek vagyunk!” A négyezer résztvevő egy emberként ugrott talpra és tapsolt, kiabált örömében.
Amíg az iMac csak felkeltette a vásárlók figyelmét az Apple iránt, az iPod menthetetlenül hozzáragasztotta az iparág vezető vállalkozása címet az Apple–höz. Az Apple közel kétszázmillió iPodot adott el az eszköz 2001. októberi bemutatása óta. Az NPD Group 2007–es felmérése szerint az mp3 lejátszó piac 70 százaléka az iPodé, a második csupán a piac 12 százalékát tudhatja magáénak.
A 2003. áprilisában megnyitott iTunes Music Store (azóta többször is átnevezve) közel 10 milliárd dalt adott el, ezzel a legnagyobb netes zenebolt.
Az iPhone forgalmazását 2007. júniusában kezdte meg az Apple, egy év alatt utolérte az addigi piacvezető Research in Motion Blackberry értékesítési adatait. Jobs terve a piac egy százalékának megszerzése volt 2008–ra, ez tíz millió iPhone eladását jelentette.
Bár Jobs fizetése ekkor is egy dollár volt, ám a fizetés–kiegészítő csomagban, például 2001–ben, megbújt egy céges Gulfstream. Amikor 2006–ban értékesítette azt a tíz millió Apple részvényt, amelyet szintén kiegészítő csomagban kapott 2003–ban, 647 millió dollárt vágott zsebre.

Betegsége
Jobs egészségi állapota 2008–ban került előtérbe, amikor a júniusban tartott fejlesztői konferencián feltűnően soványnak tűnt. Jobs korábban, 2004. augusztus elsején, operáción esett át, amikor rákos daganatot távolítottak el a hasnyálmirigyéből. A ráknak az a fajtája, amit nála diagnosztizáltak, gyógyítható, ha időben fedezik fel – erről írt kórházi ágyában a dolgozóknak fogalmazott levelében.
Kilenc hónapon át öngyógyítással próbálkozott a vegetáriánus Jobs, aki egyébként Buddha hívő, mielőtt orvoshoz fordult volna – állította a Fortune magazin 2008. márciusi száma bennfentesekre hivatkozva. Az Apple illetékesei viszont elhallgatták Jobs betegségét, miután ügyvédekkel konzultáltak, mert attól féltek, hogy a betegség híre lenyomja az Apple részvényárfolyamát.
A 2008–as évben Jobs az operáció utóhatásával illetve közönséges betegséggel magyarázta soványságát, ám utóbb a New York Timesnak bevallotta, hogy több volt az egyszerű gyomorrontásnál, de nem volt halálos kór.

Korábban Gene Munster, a Piper Jaffray elemzője úgy vélte, hogy ha Jobs elhagyná az Apple–t, akkor akár 25 százalékos árfolyam–esés is elképzelhető.
Jobs maga soha sem nevezte meg utódát, a 2008–as évben kijelentette, hogy az Apple igazgatósága tele van tehetséges és alkalmas szakemberekkel, így lesz kiből választani, ha ő nem tudná ellátni a feladatát. Két igazgatósági tagot külön is megnevezett: Timothy Cookot (általános helyettesét) és Peter Oppenheimert (pénzügyi igazgatót). Jobs távolléteiben Cook helyettesítette.

Remek munka
„Mint vezetőnek, az a feladatom, hogy olyan jól végezzem a munkám, hogy az igazgatóság minden tagja potenciális utódjelöltem lehessen” – mondta. „Remek embereink vannak, és az igazgatóság könnyen talál majd megfelelő jelölteket. Erről már sokat beszéltünk.”
Jobs magánvagyonát 5–6 milliárd dollárra teszi a Fortune magazin évenként végzett kutatása.
„A munkád fontos részt jelent az életedben, így az egyetlen útja az elégedettségnek az, ha hiszed, hogy remek munkát végzel” – biztatta Jobs a Stanford végzőseit 2005–ben. „A remek munka végzésének egyetlen módja, ha imádod, amit csinálsz.”