Kifordítom, befordítom – alakzat trükk Keynote/Pages/Numbers alkalmazásban

Előfordult már, hogy az iWorkben egy alakzatnak a fordítottja kellett volna? Három lépésben bármelyiket kifordítjuk (A Föld fog sarkából kidőlni.) Az iWork alkalmazások – Pages, Numbers és Keynote – nagyon sokban hasonlítanak, a következő trükk mindegyikben használható.

A kép bal oldalán egy nyílon vesszük végig a három lépést, a jobb oldalon a pipa és a vitorlás után kétségbeesetten úszó további példákat mutat.

Első lépés a nyíl kiválasztása az alakzatok közül. Az alakzatok az ikon soron általában zöld kocka képében érhetők el. A nyíl alapesetben színezhető, a háttere nem. Nekünk meg olyan nyíl kell, ahol a háttér színezhető, a nyíl meg átlátszó.
Második lépésben egy megfelelő méretű téglalapot teszünk a nyíl mögé. Kiválasztva bármelyik elemet az Elrendezés > Előtérbe hozás legfelülre, az Elrendezés > Hátraküldés pedig legalulra helyezi.
Harmadik lépésben jelöljük ki mindkét elemet – húzzunk egy olyan téglalapot, amely magába foglalja ezt a két elemet, és csak ezt a két elemet. A Formátum > Alakzatok és vonalak > Alakzatok kivonása parancsot kiadva kész is vagyunk!

A pipa esetén persze jobb lett volna a téglalap helyett kört használni.
Érdekes eredményt kapunk akkor is, ha egy alakzat mögé ugyan azt az alakzatot rakjuk kicsit nagyobb méretben.
Kísérletezzünk bátran!

Office Macen, iPaden az App Strore-ból

Az App Store-ból (is) elérhető a Microsoft Office 365 számos eleme. Azon túl, hogy így még egyszerűbb szert tenni az adott alkalmazásra, azért is érdekes, mert a legtöbb cég azért nem megy be az App Store-ba, vagy jönne ki onnan, mert sokallja az App Store jutalékát (30 százalék*, ha minden igaz). Amíg az iOS esetén nincs választás (van, de az kalandos), addig a Macen egyáltalán nem kötelező az App Store.

A Macen az Excel, Word, Outlook PowerPoint, OneNote, Remote Dekstop és OneDrive érhető el (igen, néhány már korábban is elérhető volt) az App Store-ból, nem is beszélve a Microsoft Band Sync-ről.
Azt minden Maces számára ismert, hogy a Macre előre telepített (tehát az árban benne levő) Pages, Numbers és Keynote (Maces Office, leánykori nevén: iWork) minden alkalmazása nyitja a párja Microsoftos doksit, illetve ír Microsoft formátumost. iPadre és iPhone-re is ugyanezek a Microsoft programok tölthetők le.

Balra a Maces App Store, jobbra az iOS (iPad) App Store. 2019. január 26.

Nem árt tudni, hogy hiába a Family Share (Családi megosztás), a család minden tagjának önálló előfizetést kell venni alkalmazáson belüli fizetéssel. Tehát így nem lehet megúszni a licencdíjat.

* az alkalmazáson belüli fizetésnél, és az Office is ilyen, az Apple jutaléka csak 15 százalék (2016. június óta).

Mac mini és a teljesítmény mérés szépsége

Mások elvégezték a szükséges méréseket – én is elvégezném, ha minden gépből adna egyet az Apple szerelemből –, az eredményeket pedig magyarra fordítottam (ennyi a hozzájárulásom). Íme!

Mac mini
Nézzük, hogy a brutális áremelkedésen (nettó 179 ezer forintról 315 ezer forintra) átesett Mac mini teljesítménye hasonló növekedést mutat-e!

A Geekbench segítségével megmérhető egy processzor teljesítménye. Tudjuk, egy processzornak több magja is lehet, amelyek párhuzamosan dolgoznak, ha az oprendszer (a macOS képes rá) ezt támogatja és az adott alkalmazás esetében ez előnyt jelent. Az egy magos mérés az eltérő magszámú procik összehasonlítására szolgált. Az egymagos teljesítményt nem szabad a magszámmal szorozni, a proci teljesítménye a szorzatnál kisebb lesz. A Geekbench mérésre mindjárt visszatérünk, de menjünk tovább!
Nem lett játék-gép az új Mac mini, sőt! A Tomb Raider tesztnél a 30-as érték az elvárt, a kockák 60 alatti mutatójú gépet nem is tartják számítógépnek. Az új Mac minik gyengeségét a processzorba integrált grafikus chip (GPU) gyengécske tudása okozza.
S végül a videó dekódoló Handbrake feladatnál sem mutat árarányos javulást a Mac mini. A grafikonról leolvasható, hogy a magok száma a fontos. A videó formátum átszámolás olyan feladat, ami jól párhuzamosítható: (egyáltalán nem így történik, de képzeljük azt, hogy) minden mag egy-egy képkocka átszámolásán dolgozik. Négy magnál a hat mag pont két képkockával (50%) tudd többet.

Teljesítmény mérés szépsége
Vissza a Geekbench méréshez. A fenti grafikont a MacLife lapból ollóztam (és leveleztem is velük, mert egy másik, itt nem használt grafikonon mást mutattak a számok és mást a csíkok). A Mactracker (kedvenc alkalmazás) is elérhetővé teszi a Geekbench méréseket, a következő két grafikont onnan szereztem.

Mindkét esetben – MacLife és Mactracker – a Geekbench 4 tesztet futtatták. A MacLife pontosabban adta meg a Mac mini teljesítményt befolyásoló paramétereit, a Mactracker meg nem, ezért nehéz pontosan összerendezni a két mérés nem passzoló értékeit. Mi ebből a tanulság? "Az egy mérés – nem mérés, a három mérés már valami" – idézném a BME labor-gyakorlat alapigazságát, ahol mérés után azért kaptunk négyest ötös helyett, mert nem mértük meg, hogy a falból tényleg 220/50Hz jön. Jogos, de máig fáj. A másik tanulság, hogy még egy egzaktnak, bevettnek tűnő tesztnek se higgyünk vakon.

macOS Paklik

Másfél perces videó a macOS Paklik kezeléséről. A Mojave előtt a Dockban levő Letöltések (Downloads) mappa volt képes pakliként megmutatni a tartalmát – feltéve, hogy pár elem volt csak benne. Most már az összes Íróasztali fájl pakliba rendezhető. Erről szól a videó.

Képek átméretezése, formátum váltása

"Mekkora ez a kép?" "Hogy tudom átméretezni?" "És hogy lehetne HEIC/jpeg/PDF/png/tiff formátumúvá tenni?" Megmutatom és megmutatom. Nem is kell hozzá más, csak a Finder és a Megtekintő (Preview).

Mekkora ez a kép?

Ezt megtudni pofon egyszerű. Kijelöljük a képet Finderben és kérünk róla infót – Fájl > Info vagy command+I. A képen látható hosszú ablak adott részén látjuk, hogy a kép 895 x 405 képpont méretű.
A többi, képen nem látható adat is érdekes, de most minket csak a méret érdekelt. A fájl neve, mert hosszú, így a képen nem látható, de .png formátumú volt, az viszont látható, hogy 239kB-os képről beszélünk. Bár az Internet mindent elbír, azért "illik" webre optimalizált képet feltenni, azaz a kép legyen minél kisebb, de "szép". A 239kB sok. Ezért szeretnénk a képet átméretezni, kisebbre vágni, más fájlformátumban elmenteni.

Méret és formátum módosítás
Nyissuk meg a képet a Megtekintő alkalmazással. Az Eszközök   > Méret beállítása ablak maga a Kánaán a fenti feladat esetében.

A szélesség és magasság lakattal rögzíti az oldalarányt, a lakatra kattintva torzíthatjuk a képet. Lakattal elég a szélességet vagy a magasságot megadni, a másik szám arányosan változik. A Felbontás esetén a 72 tökéletesen elégséges, ha eszméletlen igényesek vagyunk, a fájl méret növelésével választhatjuk a 96-t is. Igen, a pixel/hüvelyk az a dpi érték (Na de Apple, mi az a pixel? Képpont, ha már honosítunk). A számokat beírva alul látjuk, mekkora lesz a fájl.
A képméret módosítása csupán az egyik mód a fájl méret csökkentésére.
Ökölszabály: az eredetinél nagyobb számot nem érdemes megadni sem a szélesség, sem a magasság, sem a felbontás esetében. Miért? Mert a kép minősége, látványa rosszabb lesz. Nagyítani nem nagyítunk, kicsinyíteni lehet.

Fájlformátum csere
Fájl > Exportálás után legördülő párbeszédablak alján választhatunk más fájlméretet. Internetre szánt kép esetén – a legtöbb esetben – a jpeg a jó választás. A jpeg választás után egy csúszkán állíthatjuk a jpeg minőségét.

A baloldali kép alig 23kB, de ronda. Ez a legrosszabb jpeg tömörítés. A középső kép 92kB, ez már okés, ez a jpeg tömörítés alapbeállítása a Megtekintőben. S végül az eredeti kép 293kB, png formátum.

Használjuk a Megtekintőt! Ahogy ezt az egyik kollégám mondta, a Megtekintő a Mac svájcibicska alkalmazása.

És a következő iPhone neve legyen

Az Xr és Xs kapcsán úgy tűnik, mintha elnevezési gondjai lennének az Apple-nek. Segítünk!

iPhone (1)

iPhone Eleven
Logikus lenne visszatérni a számozáshoz. Itthon különösen szép lenne, mert senki sem hívná tizenegynek. Ráadásul ott az a rengeteg szám! És hol találnál a századfordulón majd másik céget, amely joggal nevezné a telefonját 37-nek vagy 54-nek?

Apple Phone
Az i-világ beköszönte előtt sem volt bonyolult az Apple névadási rendszere, bármi elé odabiggyesztette az 'Apple' szót. Elsőre furának tűnhet ez a névadás, pedig nagyon is jogos volna.

iPhone XX
Már ugrott a számozás, nem volt sem kettes, sem kilences iPhone, így nem lenne meglepő egy újabb ugrás, ezúttal mindjárt húszig! A számozás így a méretnövekedésre is reflektálna.

iPhone XC
Eddig csak egy iPhone volt cés, a 2013-as iPhone 5C, amely nem túl szép, de nem is tragikus értékesítési számokat mutatott fel. Az Apple, nagyon úgy tűnik, elérte az ármaximumot, a lefelé vezető utat a névadás is jelezhetné – az emberek imádják az olcsó dolgokat. Ám valószínűtlen, hogy az Apple három éven át használná az X előtagot.

iPhone Y és iPhone Z
Ha már az X kifutott, akkor mi más jöhetne? Utalás is lehetne az adott generációkra. A névadásnak lenne egy utolsó három betűs Pokemon-os szála is, érti, aki érti.

iPhone Panther
Az Apple újrahasznosíthatná a macOS elnevezéseket, kezdve a vadmacskáktól a természetvédelmi parkokon át a sivatagig. Az iPhone Panther nagyszerű felütés volna, de csak példa. Ha az Apple ezen az úton indulna el, sokáig nem lenne gondja az elnevezéssel.

névtelenül
Meglehet, hogy a Maceket és iPadeket fogja követni az iPhone név választáskor a cég. Az évszám-kijelző méret combó minden visz: iPhone 2019 6,8" vagy iPhone 2019 6,5".

Almalap 1999. január :: időutazó

Most az Almalap 1999. januári számát vettem elő*, hogy elrévedjek a múltban, amikor. Amikor még nem volt elterjedt az Internet, az Almalap számai csak két évvel később mentek a netre. Bár a cikkek is remek tárgyai lennének ennek a bejegyzésnek, ám most a hirdetőket szemlézzük. Az ő – ilyen formában történő – hozzájárulásuk egészült ki az akkori képviselet támogatásával, így készült – társadalmi munkában – az Almalap. Így, sokkal később is, köszönjük nektek!

Címlap. Power Mac G3 és némi Dark side of the Moon borító belső utánérzés.

B2 - Maxsys és Starking

A felső hirdető (Maxsys) a Newer Technology Mac kiegészítőket – alaplap gyorsító kártyákat – forgalmazott, már csak ezért a különlegességért is itt a helye.
A másik hirdető a Starking, amelyet ma iCenternek neveznek. A címlapon is szereplő Power Mac G3 az akkori csúcs-szuper
Macintosh volt, a mai Mac Pro elődje. Figyelem, az árak 1999-es árak!
A hirdetésre kattintva azt olvashatóbb méretben is láthatod, ha nem rákattintva nem történik semmi, akkor irány a blog. Ez a többi hirdetésre is igaz.

Baum

A Baum nevét Hochbaum Palitól nyerte, akit a rendszerváltást követően egy osztrák cég jogászként küldött Magyarországra, mert, khm, néhány gép árának fizetésével gondok adódtak. Pali itt ragadt és viszonteladó lett. A hirdetésen (klikk a képre a blogon) az ECRM levilágítót hirdették. A levilágító a nyomdai előkészítő munkafázis fontos eleme volt, ez készített filmet a PostScript fájlokból, később már PDF-ből is. Az Apple az Adobe-val a DTP szülői. Az Apple gépek voltak az elsők, amellyel grafikus tördelést lehetett végezni. A nyomdák pedig az ólomszedő korból ekkor indultak el a digitális korba: a film fogadása volt az első lépés. A "levilágító stúdió" volt a kor egyik kocka-klubja, ahol grafikusok, tördelők készítették az ezer féle kiadványokat a szórólaptól a napilapba szánt hirdetésekig, tördelték az olyan réteglapokat, mint az Almalap.

Almárium

Az egyike az első hét Apple viszonteladónak. A léte Gyarmati Kálmánhoz kötődik, ő volt a Macademia harmadik alapítója. Mint a Baum mellett a másik ECRM forgalmazó, ők is jeleskedtek dtp rendszerek telepítésében. Pozsonyi utcai üzletük a széles baráti körük találkozó helyeként is működött, mindig volt kávéjuk. És eszembe nem jut azon kollégájuk neve, aki reggelire képes volt a hűtőből kivett székelykáposztát enni. Tegyem hozzá, a kor egyik vezető levilágító stúdiójában télen az erkélyen egy kisebb kifőzde becsületére is vált volna, amiből a betérő ismerőst megkínálták. Persze mind fagyott cucc volt.

MódiStúdió

Módis Péter hirdetése ma is megáll. Ő az első perctől az Almalap mellett állt, folyamatos hirdetésével támogatta a megjelenést. Nem is ragozom: klikk ide!

Mac-Informatika

Itt kicsit gondban vagyok. Volt az MTI-Informatika, egy másik az első hét viszonteladó közül, amely – neve mutatja – az MTI berkeiben jött létre. Majd onnan kivált, később (ha jól tudom) hasadt MTI- és Mac-Informatikára, ez utóbbi utódja volt az Apple Corner, a nevét Apple viszonteladó kompatibilisre módosító @Corner. A hirdetés számos viszonteladót sorol fel, ekkor próbált a hazai képviselet rendet vágni, csak adott forgalmat bonyolító cég maradhatott hivatalos viszonteladó. A klasszikus történet a győri Black Label cég volt (ha nem ők voltak, mea culpa, de ez az emlék), amely egy toner kedvezményes áráért lett viszonteladóvá.

Macdorado

A Macdorado az Almárium testvércége volt. Ismét megfakult emlékezetre hagyatkozom, amikor írom, hogy 2400 dpi-s dobszkennere volt a város egyik legjobb felbontású szkennere. Az emeleti üzletben fotóstúdió is működött.

B3: Almalap – önreklám a magunkról szóló nosztalgia bejegyzésben

A rajzon minden sokkal rondább, mint a valóságban. A Quark tördelő program volt, akkor még piac vezető, az Almalapot is Quarkkal tördeltük. A Photoshop 4, Illustrator 8 még nem Creative Cloud, de nem is CS volt, hanem az előtti – a mostani PS a 20., az Illustrator a 23. verziónál tart.

B4: Trans-Europe – a borító örökös hirdetője.

Nem csak a hátsó borítónk örökös hirdetője volt a Trans-Europe, de az Adobe hazai disztribútora is szinte az idők kezdetétől. A cégalapításról és hasonlókról itt olvashatsz. A nagyított képen jól olvashatók az árak.

* A lap úgy került a kezembe, hogy a vagy tíz éve elhagyott szerkesztőségből rám szóltak, hogy vigyem már a cuccaim, mert unják őrizni. Na jó, nem így volt, Süti (Sütő Lajos), a Macademia társ-alapítója szólt, hogy az irodaház felfedezte, hogy van egy kis szoba – anno tantermünk volt –, ahol rengeteg cuccot tároltunk, nem része a bérletüknek. Kiürítették. És (részben) el is hoztam az Almalap hagyatékát.

Apple, add vissza!

"Ha már nem működik az innováció, legalább a régi jó dolgokat nem kellene megszüntetni" – véli fordításunk alanya, a MacLife szerzője.

MagSafe
A MagSafe az egyik legjobb találmány, amióta az elektromos áram és a kábel létezik, szinte érthetetlen, hogy korábban miért nem találta fől senki. A MagSafe a Macbook (Air, Pro...) tápkábeljét mágnessel cuppantja a Machez. Ha megrántom a kábelt, akkor a kötés old. Ha a kutya, macska, takarítónő, bárki, akárki belebotlik a kábelbe, akkor nem a Macbook ír le a kábel és a gravitáció által meghatározott ívet, csak átáll a Mac tápról aksira. A mostani szipi-szupi USB-3-hoz is lehet a táp mindkét felét mágneses összekötővé alakító cuccot kapni. Ronda, viszont több százezer forintot ment meg. Ugye visszakapjuk ezt a remek megoldást, Apple?

Gombokat akarok
Régen a kütyükön fizikailag is érzékelhető gombok voltak, amiket meg lehetett nyomni, kis erővel, de érzékien érezhetően. Most képek vannak az üveglap alatt. Touchbar (Macbook Pro) meg gomb nélküli egér (Mac) meg elrejtett mama-gomb (iPad). Adjátok vissza a gombjainkat!

Fejhallgató csatlakozó
Az 1878-ban feltalált "zene csatlakozó" máig jó a zeneiparnak, akkor miért is nem jó az iPhone-nak? Az analóg tényleg halott? Majd amikor a 100 tagú cigányzenekar prímásához beugrik Jony Ive egy USB-C pickuppal, akkor. Esetleg.

Merevlemez
Igen, nehezek. Igen, sokat áramot vesznek fel. Igen, sérülékenyek. Igen, lassabbak. Viszont egy 4TB-s alig negyvenezer forint, míg az ugyanekkora SSD egy millió forintnál is drágább. A 4TB pont 16-szor több, mint az átlagos Maces SSD méret (256GB). A legtöbb gondot a háttértár szűkössége okozza, illetve az erre adott fura (iCloud direkt) megoldások. Követeljük vissza a lassú, sérülékeny, de olcsó és nagy kapacitású tárhelyeinket! A lassabb néha több!

iWeb
Amikor Steve Jobs 2011-ben bejelentette, hogy a Pages-Numbers-Keynote egyszerűségű webszájt készítő alkalmazásnak, az iWebnek annyi, arra a kérdésre, hogy akkor kuka minden iWebbel készült oldal, egyszerú "Yep"-pel felelt. Az iWeb ma is a legjobb weboldal szerkesztő lenne, még úgy is, hogy nem reszponzív, kicsi a közösségi szájt integrációja. Ha még fejlesztették volna is... [A Gonosz Almalap bátran jegyzi meg, hogy például a Pages webes szerkeszthetősége mutatja, hogy igen, lehetne iWeb.]

Adobe Creative ajánló

A Macademia Adobe viszonteladó, oktató és Adobe alkalmazásokat érintő munkafolyamatokat automatizáló vállalkozás (is). Ezért most megosztok négy érdekes írást az Adobe Creative magazinból.

Etesd a szemed!

Ne játssz az étellel! – és mi van, ha nem fogadjuk meg a tanácsot?
Tágra zárt szemekkel nézd!

AR kezdtek

Nadine Kolodziey vidáman keveri a digitális és analóg alkotóeszközöket.
Alkotások és interjú

Téli tájat rajzolunk

Két technikát is mutatunk, mellyel vektoros ábrákat textúrákkal, színekkel életre kelthetünk.
Matt Carlson (alias Plaid Mtn) irányítja kezünk.

A minimalizmus mestere

A kevesebb több! Ezt az állítást állat-rajzokkal bizonyítjuk.
Irány az állatkert!

Kína helyett India?

Az Apple számára a kínai piac növekedési szempontból a legfontosabb, amúgy értékesítésben a harmadik az USA és Európa után. Ám amíg ez utóbbi kettőben a törvények egyenlő pályákat és egyenlő esélyeket biztosítanak a résztvevőknek, addig Kínában lejt a pálya a hazai cégek felé, a Trump indította vámháború tovább nehezíti az Apple és más amerikai cégek helyzetét.

A négy pötty az adott gyártó helyezését mutatja az elmúlt négy évben, fent az első, alul a tizedik. A jobb hasáb pedig a tavalyi év válaszmegoszlása, az első öt színkóddal, a szürke a többi cég.

És ha a Huawei épp az aktuális ellenség – okkal vagy ok nélkül – az USA-ban (és szövetségeseinél), akkor mérete alapján az Apple remek válasz lehet a kínai pártállam számára. Gondolom, mindenki tudja, hogy a Huawei pénzügyi vezetőjét, a cégalapító lányát az USA kérésére Kanada őrizetbe vette – mire pár kanadai kínai előzetesbe került. A Huawei-jel szemben megfogalmazott vád hasonlatos a ZTE-t érthez, eszközeivel a kínai állam számára kémked, szolgáltat adatot.
Ennyi politikai háttér-skicc szükséges ahhoz, hogy értsük, miért mondta nemrég Tim Cook, hogy akár el isgondolkodhatnak a kínai gyártás Indiába költöztetéséről – ami persze nem annyi, hogy két Macbookkal a hónunk alatt felülünk a Peking-Bombay Mumbai járatra.

Ha Kína a csöbör, akkor India a vödör
Mert hogy Indiában sem megy úgy az Apple-nek, ahogy szeretné. Az Apple telefonjai, tabletei egész egyszerűen hidegen hagyják India lakosságát. Az Apple piacrészesedése egy számjegyű, ha kerekítünk, ha nem, akkor egynél egy hajszállal kevesebb. De a legjobb becsült adat szerint sem több három százaléknál. Pedig volt Indiára brandelt SE, fejlesztő iroda, kormányzati szintű megállapodás, minden.
Az elemzők egybehangzó véleménye szerint az Apple árai nem India kompatibilisek, azaz drágák. És – mily meglepő – India is a saját mobil-fejlesztőit, -gyártóit pártolja.
A "hazai gyártás" persze adhat lendületet az értékesítésnek (áthallással: a mi autónk), ami egy Kínából menekülő kármentést megszépíthet – de nem hiszek benne, hogy az Apple-nek így sikerülne a piac bevétele Indiában – meghatározó részesedés kivívása. Ha menne Kínából – ami gazdaságilag sem Kínának, sem az Apple-nek nem érdeke momentán –, akkor előbb jönnek szóba az ázsiai kis-tigrisek (Indonézia, Vietnam, Fülöp-szigetek...) a diverzifikált, de összeségében majdnem Kína vagy India méretű piaccal.
És Afrika?

Jönnek a hírek? :: iOS Apple News app

Az iOS Apple News alkalmazás hír-gyűjtő program, mások híreit próbálja meg megfogalmazott és vélt vágyainknak megfelelő válogatásban elénk tárni. A News jelenleg csak az USA-ban, Egyesült Királyságban és Ausztráliában érhető el. Akkor miért is beszélünk most erről az alkalmazásról? Azért, mert kipróbálhatjuk, ha akarjuk.

A News remekül tükrözi az amerikai világképet, az említett két angolul beszélő ország még létezik, aztán a nagy semmi. Persze ez nem a News hibája, az csak a hírforrásokat dolgozza fel. Persze feldolgozhatná a Heves-megyei Hírlapot is... Én a News helyett inkább a Flipboard-ot használom, neki nagyobb az Amerikán kívüli merítése.

Külföldön olcsóbb a Mac? (2019/1)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!

Jelmagyarázat
A sötétzöld a legjobb, a sötét piros a legrosszabb ár. E két szélsőérték közt Macenként öt egyenlő nagyságú árkategóriát hoztunk létre.

Cégeknek
Mert mi visszaigényeljük az áfát, ezért a nettó árral számolunk.

Magánszemélyek
Mert mi fizetünk áfát is a Mac után.

Mac-index
2016-ban nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel ötször annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint. (A Google-térképes megjelenítés csak a blogon mutatkozik meg.)

Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve).

Merre halad a világ?

A világ továbbra is a Nap körül kering. A következő gondolatfoszlányok hatnak e blog bejegyzéseire.

• Tim Cook egyre gyakrabban beszél a személyes adatok védelmének szükségességéről. Legutóbb az arcfelismerő és azonosító technológiák kormányzati (szövetségi szintű) szabályozásának szükégességről értekezett. Szerinte a tech cégek önszabályozása nem működőképes.
• A Microsoft egyik vezetője szintén szövetségi szabályozást tartana megfelelőnek a személyes adatok kezelésével kapcsolatban. Indoka – nem meglepő módon – a cégek önszabályozása erre nem megoldás.
• Az IT óriások (Apple, Amazon, Google, Microsoft, Facebook, Netflix, Baidu, Alibaba, Tencent) multivállalatok, amelyik ügyesen használják ki, hogy számos országban vannak jelen akár adózási, akár jogi szempontból. Amíg nincs Föld szintű jogszabályozás, addig ezek a cégek megfoghatatlanok.
• A cégeket a proft szerzés hajt. A gazdagodni vágyás hajtja a részvényest, aki rákényszeríti minél nagyobb profitra a cégeket. A II. Világháborút követően a cégek valódi felelősség-vállalása (CSR* – corporate social responsibility) eltűnt a profit maximalizálással.
• Amerikai szokás(?), hogy az, akinek az átlagon felül jut, az valamilyen – neki tetsző – formában visszajuttatja a társadalomnak: Guggenheim Múzeum(ok), Carnegie Hall, Bill & Melinda Gates Foundation, Laurene Powell…
• Elizabeth Warren (demokrata, Massachusetts) szenátornő törvény-javaslat tervezetében a világvállalatokat (adott árbevétel felettieket) olyan adóval súlytaná, amelynek bevételét az adatvédelem és vidéke terület ellenőrzésére, fejlesztésére fordítanák.
• Az EU „púposkodása“ után az Apple 14,3 milliárd euró adót fizetett be az ír költségvetésbe. Pedig az írek és az Apple együtt(!) küzdött ennek elkerüléséért.
• Az USA nemrég eseti kedvezményes adót ajánlott a milliárdos összegeket külföldön parkoltató cégeknek, ha azokat hazaviszik és otthon befektetik.
• „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka“ – írta Lenin, bár ő akkor még nem pont a világcégekre gondolt.

* CSR ügyben ajánlom a téma hazai evangelistáját, Lakatos Zsófit