Titkos túlélők: iWork.com és iDisk

Miután sikerült iPad Numbers-zel másfél óra alatt elvégezni azt, amit Macen tíz perc lett volna - miért akar valaki egymásba ágyazott képleteket bevinni? -, vissza akartam juttatni az iPadről a Lionos Macre a Numbers fájlt. A kihívást az kellett, hogy jelentse, hogy bár az iPaden minden szoftver a legfrissebb volt, a Macen még Lion parkol, ami alatt a Numbers nem iCloudos - hangozzék ez a mondat kívülálló számára külföldiül. Akárhogy is, eltalálva a megfelelő ikont az itt látható menüt kaptam az iPades Numbersben. A fiúk bealudtak Cupertinoban, a „Share via iWork.com" és a „Copy ot iDisk" ugyanis két nem létező Apple-ös fájlmegosztásra vinne - a hibaüzenet egyébként el is mondja, hogy ezek megszűntek. De akkor mit keresnek a menüben?

Webszervertelenség

Tudom, keveseknek hiányzik majd a Mountain Lionból a webszerver szolgáltatás, amely a Lionban még megvolt, de akkor is! A Rendszerbeállítások > Megosztás alatt lehet kiválasztani, hogy a mi Macünk milyen szolgáltatásokat kínáljon a lokális hálózat többi gépe számára.
Számtalan más mellett ilyen volt a webszerver szolgáltatás. A Mac képes volt felhasználónként egy mappát úgy megosztani, hogy azt más gépekről böngészőből megnyitva weblapként jelenjen meg. Sőt, volt egy Mac szintű szájt is. Mire volt ez jó? Aki házon belül intranetet használt, nem kellett vesződni semmivel, a Mac mindent készen adott. Vagy egy még egyszerűbb példa: ha weblapot készítettünk, akkor azt ebbe, az egyébként kutya-közönséges, mappába mentve a hálózat összes gépéről megnézhettük, hogy szép-e, jó-e, sok más mellett Windows és Explorer alól is.
Igen, tudom, hogy a szolgáltatást Terminál ablakból el lehet indítani - állítólag. De ha onnan el lehet, miért nem lehet a Megosztás párbeszédablakból? Az nem érv, hogy az iOS-en szocializálódott felhasználó nem értené, mert egyrészt az iOS-en szocializálódott felhasználó baromi okos, másrészt, ha nem értené a webszervert opciót, akkor ugyan mit kezd a Távoli Apple eseménnyel. (Amúgy most tegye fel az egyik kezét az, aki tudja, hogy mi az a Távoli Apple esemény, és a másikat az, aki ilyet már demonstráción kívül látott, használt. Megadtad magad? Gratulálunk!)
Ésszerű magyarázat lehet az, hogy azért nincs webszerver megosztás, mert nincs az Apple-nek weblap-szerkesztő alkalmazása. Ami igaz, siratjuk is az iWebet. És oktatjuk, mert jó. Sajnos nem találtunk még az iWebhez hasonlóan egyszerű, Apple-logikájú honlapkészítő alkalmazást.
Egyébként az Xgrid is röppent a megosztások közül. Nem mintha azt sokan használták volna, de legalább lehetett dicsekedni, mire is képes az OS. Hát, már nem képes.

Quod licet Iovi, non licet bovi!

Régen, réges-régen, amikor még a két Steve együtt dolgozott az Apple-nél, akkor még a billentyűzeten ott volt az alma-logo. Aztán elröppent pár évtized, és lekerült az alma-logo (ez azért nem olyan rég volt). Ennek - gyanítom - eszmei megfontolása volt, ne nyomkodja az egyszeri ember fia a cég logóját. Annyira lekerült a billentyűzetről, hogy tilos volt azt mondani, hogy a másolás „alma-c", a beillesztés „alma-v". Az Apple oktatói vizsgán egy ilyen hiba után már csak a közönségnek játszott a vizsgázó.
És mit talál a lelkes könyvíró a Mountain Lion egyik eldugott párbeszédablakában? Nos jó, ha nem is az alma-logót, de magát, az Apple-t. Kicsit reszkető ujjal ütve a billentyűzetet kíváncsiskodom, most akkor a „command"-nak címkézett billentyű az „Apple" billetnyű?

Ja, a cím: amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek.

Vers mindenkinek :: Balaskó Ákos

Balaskó Ákos

adyosszes.doc could not be opened

A linkre katt, nem ment, csak megtekint.
Tempfájlok ágbogába landol
zúzódva, tűrve, törve, űzve,
könyörtelen, bináris rend szerint.

Innen túl már csak URL terem.
Lián, muhar mindenre ránő.
Liheg hazátlanul, kifáradt,
átbicegett megannyi routeren.

Kibontódik – a teste felszakad.
A húsában férgek tenyésznek.
Egy szürke ablakszárny kitárul.
Szabad-e sírni böngészők alatt?

Ding-dong rivall az éjszakába fel,
Visszhangot ver szivacsfalakba.
A futtatás futott hibára,
és nincs sehol natív interpreter.

 
Tovább, s a költő (ha a Google és a LinkedIn nem csal). A vers a Mozgó Világ júliusi számában jelent meg.

Taxi rendelő app

Bár kevesen engedhetik meg maguknak, hogy taxival közlekedjenek - leszámítva a taxisokat -, de mindenkivel előfordulhat, hogy siet, rohan, nincs vezetőképes állapotban, ilyenkor jól jön ez az app. Segítségével Tele5-Rádió taxit rendelhetünk. Az alkalmazás pontos neve RadioTaxi, így érdemes keresni.

Mire megtaláltam
Taxi rendelésnél az automata mondta be, hogy miért telefonálok, amikor itt az app, amivel rendelhetek is iOS-re és minden más platformra is. Rendelés után irány az App Store. Evidens, hogy a „Rádió" nem jó kereső szó, mert van rá százezer találat. Nagyjából ugyanennyi van a „taxi" szóra is, és a két találati halmaz metszete is rettenetesen zsúfolt. A „Tele5" keresés sem bizonyult menekülőágnak, mert arra viszont nincs találat. Némileg dühösen Safarival a honlapra (Google a mi barátunk), a honlapról viszont - helyesen - már link mutat az appra. Letöltés.

Használat
A használat pofon egyszerű, egy gyors regisztrációt kell elvégezni. Erre azért van szükség, hogy gond, baj, bánat esetén vissza tudjanak hívni, illetve legyen az utasnak neve - ezeket az adatokat kérik el. Rendelni lehet úgy, hogy begépeljük a címet (kerület, utca, házszám), vagy GPS-gombra kattintva a Google (barátod, nemde?) megmondja, hol is vagy. Kitt és katt, a rendelés várakozó állományba kerül, majd pár perc múlva elfogadott lesz a státusza - türelem, a taxi diszpécserei nem csak velünk foglalkoznak.
Az alkalmazás egyébként arra is jó, hogy vitás esetben - jó címet adott-e meg az utas vagy a telefonos gépelte el - igazságot lehet tenni. Ezért ne bízzunk vakon a GPS-ben.
Az is jó, hogy az app megjegyzi azokat a címeket, ahonnan már rendeltünk.

Taxisüröm
Tudom, szinte senki sem sírja vizesre a zsebkendőjét, ha a taxis szót hallja. Ha csak úgy leintünk egy taxit, akkor annyiért visz, amennyi a legnagyobb tarifája, ez a Tele5 esetén 300/240/60 (alapdíj, viteldíj és várakozás). Ha telefonon rendelünk, akkor 300/218/54-ért utazunk. Az apppal (hehehe, három „p", gondolom kötőjellel kellene írni) viszont 300/184/46 a tarifa. Tehát: érdemes. Nekünk jó. Mostanában kényszerűségből többet utazom taxival, mint szeretnék, sok más mellett ez az app is szóba került. Amit a cég a taxisok megkérdezése nélkül készített el - jól működik, szó se róla -, és vezette be ezt a legkedvezményesebb árat. Van ám szerelem a cégen belül.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy léteznek még olcsóbb tarifák is, de az egy másik történet és egy másik blog - itt a RadioTaxi appról akartam beszélni.

A kutya neve: as!+43Dfe

Bár minden szem a londoni Olimpiára szegeződik, azért gondolom, hogy sokak ingerküszöbét elérte az a hír, hogy szerezte meg egy hekker az ismert Wired magazin egyik szerkesztőjének iCloud jelszavát. Egy kevesebb nyilvánosságot kapott eset viszont itthon történt, amikor az egyik vezető hazai Apple forgalmazó mailjét sikerült megcsáklyázni. Mindkét esetben az Apple hathatós közreműködésével. És ez nem jó, figyeljünk oda!
Amikor megadjuk a jelszavunkat - bárhol, iCloud, Facebook, bármi -, akkor hajlamosak vagyunk ugyanazt a bejelentkezési nevet és jelszót használni, mert ki a nyavalya akar ezer különfélét megjegyezni. Oké, a Keychain (Kulcskarika) igen, viszont az emberi lustaság mindig felülírja a biztonságot, senki sem akar napjában tízszer-sokszor a jelszavát lekérdezni. Ami persze hiba.
A jelszó jósága amúgy a Macen ellenőrizhető, ha a jelszó megadás körüli kis kulcs ikonra kattintunk - jó szórakozást hozzá (ha van ikon). Persze, hogy a legjobb jelszó az, ami semmilyen módon sem kötődik hozzánk: „as!+43Dfe" vagy valami ehhez hasonló. Ne adjuk meg a kutyánk nevét, mert az próbálkozással kitalálható. Mire a viccbéli informatikus visszakérdez, miért ne hívhatnám a kutyám „as!+43Dfe"-nak.
Szerintem eddig mindenki bólogatott, és sokan nem tartjuk be a leírtakat.

Pokolba vezető út
Jó szándékkal van kikövezve. Az Apple, a Facebook és sokan mások, hogy segítsék az elfelejtett jelszó visszaállítását, arra kérnek, hogy válassz a felsoroltak közül egy kérdést - „Kedvenc autó márkád", „Első szerelmed"... - és add meg rá a választ. Ha elfelejted a jelszavad és felhívod az automata ügyfélszolgálatot, akkor, ha tudod a fenti kérdésre megadott válaszod, új jelszót kapsz, amit el is mondanak. Ezen a résen behatolva törték fel a Wired újságíró accountjait is.
Kollégám mondásával élve, mindenki „tegye kis szívecskéjére a nagy lapát kezét" és úgy esküdjön meg, hogy nem tudja barátja, kollégája, főnöke, szeretője, öreganyja kedvenc autómárkáját, első szerelmét...
Mivel lesznek páran, akik nem tudják, számukra ott az iwiw (ha létezik még), a Facebook, a LinkedIn - tovább nem is sorolnám. Ahonnan a legtöbb jelszó mentő kérdésre adható válasz megtalálható.

Megoldás?
Az egyik lehetőség, hogy veszünk egy új kutyát... A másik, hogy betartjuk az első részben írt szabályokat - hozzánk nem köthető jelszó, ami legalább nyolc karakter (legtöbb helyen megkövetelik), kis- és nagybetű, szám. Egy jelszót csak egy helyen használunk.
A puhányabb megoldás az, ha van egy „felejtős" jelszavunk, ezt adjuk meg az összes hülye weblapon, ahol értelmetlen módon kell regisztrálni ahhoz, hogy bármit megtudjunk és nagyjából biztos, hogy soha többé nem megyünk az adott oldalra. A másik végen - banki hozzáférés... - legyen olyan jelszavunk, ami valóban jelszó. A köztes részeken - Facebook, twitter... - használjuk a harmadik jelszót (mert valóban lusták vagyunk). Ha ez bukik, sok veszik, de még sem Mohács. Persze, lehet ezzel is vitatkozni.
Akad más megoldás is. Matematikus ismerősöm a szájt/cég nevéből generál fejben adott algoritmussal jelszót. Ebben Laplace- és Fourier-transzformációk is szerepelnek, tehát nem földi halandós megoldás. Egyszerűbb verziója az, ha az Almalap.hu szájtról lenne szó, akkor a jelszavam az lenne, hogy plmAaal7 - hátulról minden második betű, majd a kimaradtak hátulról, végül hány betűs a szájt.

Megoldást!
Talán az informatika következő nagy dobása lesz a személyi jelszó - valami olyan egyedi azonosító, amit nem kell megjegyezni, mert mindig velünk van és rettenetes nehezen hamisítható. Lehet ez az írisz vagy az ujjlenyomat vagy bármi. Ami megment attól, hogy belépési név - jelszó párossal legyen tele az ember feje.

Apple hirdetés :: Alapvetően

És az utolsó a mostani Apple hirdetések közül. Természetesen ennek kapcsán is van egy történetem, amit most nem felejtek el elmesélni.
Talán 1996-ot írtunk, amikor az Apple viszonteladó MacService oszlopos tagja, János, arra az elhatározásra jutott, hogy maga épít egy Macet. Mint Apple viszonteladó, akkor jogosult volt szerviz alkatrészt rendelni - a cég erőst szervizben utazott. Az alkatrész árak számolgatása vezette János az elhatározáshoz, hogy megépíti az akkor Mac Pro szerviz alkatrészből álló mását - és persze, ahol lehet, olcsóbb alkatrészeket használva. Az egyik olcsóbb alkatrész a ház volt, így a gép az akkor szokásos bézs szín helyett egy álló fekete pécé házat kapott - innen ered a projekt kódneve is: Nagy Fekete Szörnyeteg.
A gép el is készült, ám a házat összeszerelni, bezárni nem lehetett, mert az alaplap kicsit kilógott belőle. Viszont a fekete szörnyeteg valóban működött, gyors is volt. Sorozatgyártásról ugyan nem beszélhetünk, de négy-öt darab is vevőre talált baráti körben. Aztán az Apple módosított a szerviz alkatrész árakon.

Apple hirdetés :: Munka

Alapvetően elkapkodtam az előző Apple hirdetés közzétételét, ott már megidéztem az iPhoto korábbi hirdetéseit is, pedig most lenne itt az ideje igazán. Amúgy szívem csücske megjegyezte a mostani és korábbi videók láttán, hogy érdekes módon az Apple hirdetéseiben a repülés és a szülés valahogy kiemelt helyet foglal el. Ráadásul a kapkodás miatt egy remek hazai Apple-ös repülős történetet sem mondtam el - ez marad későbbre.

App ajánló: London most! (újra)

"Kedves Gábor!

Először is köszönjük, hogy írtál az alkalmazásunkról, sajnos a megfogalmazott kritikák egy része jogos.
Szeretnénk viszont a figyelmedbe ajánlani az alkalmazás frissítését, ami a mai naptól elérhető a bejegyzésedben említett adatfrissülési hiányosságok javításával, illetve az adatkezelés optimalizációjával, illetve kiküszöbölve néhány, tesztkörnyezetben nem előrelátható egyéb hibát.
Sajnos egyes, általad említett igény kielégítésére a mobilkörnyezetben használható adatbázisok jelenleg nem adnak lehetőséget. (gondolok itt a hazai érintettség külön jelzésére - sajnos ez technikailag nem kivitelezhető, mi is szerettük volna pedig)."

Letöltöttem, újraindítottam, és valóban, a korábbi postban írt számos dolog javult - belejöttek a szerkesztők is -, és megértettem(?), hogy van, ami nem javul. Bár nem értem, hogy technikailag miért kivitelezhetetlen a hazai érintettség kiemelésére.
Ami viszont változatlan - és nem is nagyon fontos, de viszont meg kellett volna oldani, az változatlanul a születési évszámok, a következő sportvezetők és sportolók továbbra is 1970. január elsején születtek:
Ábrahám Attila, Borkai, Csipes, Csötönyi, Dani ...

Az almalap.hu áramszünetel

Bár mindenki nyaral már vagy bő két hete - ezt mutatja az összes netes statisztika -, azért a pár lelkes és kitartó olvasónknak - ezúton köszönjük - szólunk, az almalap.hu hétfőn nyolctól délig elérhetetlen lesz, mert az elektronokat pihenteti a host szolgáltatónk áram szolgáltatója.
Nem reklám, de hatalmas köszönet amúgy a host-szolgáltatónknak, a Starkingnak, amely már több évtizede host-szolgáltatással támogatja az Almalap netes jelenlétét. Az Almalap 1994-től tizenöt éven át jelent meg, egészen addig, amíg a hazai Apple disztribúció ebben anyagilag támogatta. Árammentes nézelődni való itt.