iOS gyorsítósávon: IPv6, ECN, Cisco

Ez az írás az Apple jobb iOS adat ávitelért tett lépéséről szól. Az itt leírtakkal ne menj el vizsgázni, ha informatika szakra járnál, mert igyekeztem mindent minél közérthetőbben megfogalmazni. Ami nem egyszerű, ha ECN és IP és QoS repked a levegőben.

IP cím

Az IP címről boldog-boldogtalan hallott már - talán. Azt szokás mondani, hogy minden netre csatlakozott eszköznek egyedi azonosítója van, hogy a neki szánt üzenetek célba érjenek. Nos ez így nem teljesen igaz. Az ugyanarra a hálózatra csatlakoztatott eszközöknek van egyedi azonosítójuk, általában ez az IP cím. Lássunk egy gyors példát!
Az irodánkban vagy heten vagyunk épp, Mac-pécé vegyesen. Meg két tablet és sok mobil-telefon. Ezek az eszközök mind egy belső hálózaton ülnek, így őket csak e belső hálózaton kell megkülönböztetni. Az az azonosító, IP-cím, amit a belső hálón használunk, bárhol másutt egy másik belső hálón is használható - használják is! -, mert a két külön belső hálón lógó eszköz igazából nem "látja" egymást, nincs közös hálózaton.
A mi hálózatunkat egy router köti össze a világhálóval. A Routernek van egy IP címe a világháló felé (vagy az a hálózat felé, amit mi világhálónak hiszünk) és a routernek van egy belső hálózati IP címe is. Sőt, ő tudja - általában -, hogy a belső hálózatban kinek mi az IP címe. Általában a hálózaton belül a router(ek) tudja, hogy kinek mi az IP címe.

Gyanítom, hogy a Rendszerbeállítások > Hálózat párbeszédablak képen látható fülét akad, aki még soha nem nyitotta meg. Egyáltalán nem gond, hiszen azért (is) szeretjük az Apple-t, mert nem kell ilyen kockáknak való helyen turkálnunk. De! Örömmel látjuk, hogy az Apple már a macOS-ben is IPv6 kész – bár ez az írás az iOS és gyors adatátvitelről szól, de ami késik, az nem múlik és egyéb népi bölcsességek.

IPv4
"Apu, kezdődik!". Az IP cím valami ilyesmi: 192.168.1.121 Négy részből áll, köztük pontokat írunk. Minden rész 0-255 közti értéket vehet fel. Hogy hol, melyik eszköz, hogyan, miért, honnan és hányszor, azzal ez az írás nagyon nem foglalkozik. Viszont az nyilvánvaló, hogy az IP címek száma véges: a 0.0.0.0 és a 255.255.255.255 között. Nem mintha annyi eszköz lenne, hogy az összes szám elfogyott volna, de a kiosztási metódus miatt már látható, hogy pár éven, évtizeden belül valóban kevés lesz ennyi cím. Ráadásul a technológia az IPv4 (a négy a négy részt jelenti) kitalálása óta rengeteget fejlődött. Ezért jön az IPv6 korszak.

IPv6
Az IPv6 nem valami XXI. századi csoda, már 1998-ban nekikezdtek a szabványok lefektetésének. A lényeg az, hogy amíg az IPv4 cím valami ilyesmi volt: 192.168.2.33 és ezzel 2³² cím volt az elérhető elméleti maximum. Az IPv6-tal viszont 2¹²⁸ érhető el, ez 28 nagyságrenddel nagyobb, mint az előd IPv4 címtartománya. (A rend kedvéért: egy nagyságrend az tízszer annyit jelent. A kettő az százszor...) Amíg egy IPv4 címet a rendszergazdák és IT kockák fejben tartottak, addig egy IPv6-t nem fognak, mert az ilyesmi lesz: 2001:0DB8:AC10:FF42

Miért jó nekem, ha IPv4 helyett IPv6-t használhatok?
"Okés, hogy az informatikusoknak jó, mert elég sok címük lesz, de én nekem lesz-e hasznom?" Jogos kérdés és szerencsére – úgy tűnik –, igen a válasz. Csak két példát említek. A LinkedInt elérő eszközök már tíz százaléka már IPv6 címet használ. Ők 10-40 százalékkal gyorsabban töltik le a kívánt LinkedIn oldalt, mint az IPv4 elérésűek. Vagy vegyük a másik netzabálót, a Facebookot. Itt az oldal letöltési kérések már 45 százaléka IPv6, ez 10-30 százalékkal jobb, mint az IPv4.

És akkor az Apple mire vár?
A tavalyi WWDC-n jelentették be, hogy az iOS9-cel megkezdik a teljes átállást az iPv6 címzésre. Június elseje óta az összes App Store alkalmazás támogatja az IPv6 szabványt. A legtöbb app, ami az internet eléréséhez az Apple rutinjait használta, automatikusan lett IPv6 támogatóvá, mert az Apple végezte el a rutinja módosítását. Akik valamiért nem az Apple rutinjait használják, azoknak év végéig adott időt az Apple, persze megadva minden szakmai támogatást is, a váltás elvégzésére.

ECN – Explicit Congestion Notification

Egyértelmű Túltöltöttségi Hiba - ha Kazinczy nyomába szeretnék lépni, de nem szeretnék. Az ECN mozaikszóval ritkábban fogunk találkozni, mint az IP-vel, legyen az akár négy, akár hat, de azért tudjuk meg, mi is az egyértelmű túltöltöttségi hiba.
Egyszerű, az, amikor több adat, bájt, bit, mega, kiló és giga na meg terra szeretne átjutni az adatátviteli csatornán és nem fér. Mint amikor nyári kánikulai vasárnap az M7-es Zamárditól Budapestig áll. És meg se moccan. Több autó, mint pálya.
A TCP/IP hálózat - szinte mindenhol - az adat-túltöltést csomagdobással bünteti. Az adatok a hálózatban (lokális, globális) csomagokban haladnak. Ha valamelyik sérül, nem egészen jön át, vagy hibásnak találtatik, akkor az megy a kukába. És az adatátvitel - az előírásnak megfelelően - lassabb lesz, megszakad vagy újrakezdődik. Mint amikor a csúnya postás úgy ítéli, hogy megtette a napi kilométerét, a maradék levél megy a bokorba - Egyértelmű Postás Túltöltődés.
Ráadásul az adatok nem csak a kezdetből végbe utaznak, hanem útközben többször átszállnak (router). Igazán gyönyörű vizsgatételek léteznek jobb egyetemeken az adattovábbítási protokollokból, útkeresésből, hálózatelméletből. Mi most átugorjuk ezeket és egyből az ECN dicséretét zengjük (üde és mámoros ajkkal).
Az ECN a csomagdobálás helyett üzen a küldőnek, hogy lassabban. Lehet, hogy az Erzsébet-híd három sávos, de a BAH-csomóponti híd csak egy. Az ECN-nel csökken a csomagvesztés (még szép), kevesebb lesz az újraküldés, újrapróbálkozás. Emiatt kisebb sávszélességet (átviteli időt) köt le az adattovábbítás, még több adatot lehet átvinni – azaz mosolygósabbá válunk.

QoS és a Cisco
A Figyelős cikket figyelmetlenül olvastam talán, de. Tavaly augusztusban kötött a Cisco és az Apple stratégiai szövetséget. Ennek számunkra érdekes része, hogy a Cisco eszközein az iOS9 és újabb verziók forgalma kivételes elbánásban részesül számos feltétel megléte esetén. A kivételes elbánás lényege, hogy a Cisco eszköz mindig biztosít adott sávszélességet, tehát ha az internet/adatátvitel amúgy a fejére áll, az iOS eszközök kommunikációja zavartalan lesz. (Amíg nem vált mindenki iOS-re.)

A surranósáv használatához kell, hogy a küldő szoftver megfelelően csomagolja be az adatokat. Az adatok végig Cisco eszközökön haladjanak (esetleg Cisco kompatibiliseken, de mindenképp iOS gyorsítósávot kezelőkön), az adat küldője és fogadója wifi végpont legyen. Ja, és a hálózati admin is engedélyezze a gyorsítósáv használatát az adott app számára.
És akkor visszaszívom, jól olvastam és a Figyelő írását. Ez főleg a Cisco-t használó nagyvállalatok belső kommunikációját segíti – iMessage, FaceTime, ilyesmi –, ha a rendszergazda is úgy gondolja.
Vagy. Vagy kialakul a Földön egy Cisco-s hálóz az internet részeként, ahol a zene-szolgáltatás (Music), a fizetés (ApplePay) és sok más is garantált sebességgel közlekedik. Szép új világ? Vagy a Kőr bezárul?
Hopp, és mi az a QoS? Az a quality of service, a szolgáltatás minősége.

HFS+ > APFS

A fájlrendszer az operációs rendszer létfontosságú része – a nevének megfelelően ennek a résznek a feladata a nyers fájlok kezelése, tárolásának, írásának, olvasásának vezérlése. E kiemelt szerep kárhoztatja arra, úgy az Apple-nél mint más operációs rendszer fejlesztő cégnél, hogy nem szívesen módosítanak rajta, nyúlnak hozzá. Hiszen elég egy apró hiba, és az utolsó bitig elvesztünk mindent. (Mint tudjuk, a bit a bájt nyolcada.)

Ugyanakkor a fejlesztetlen fájl-kezelő, az elvauló fájl-rendszer egyre több gátat jelent az operációs rendszer megkívánta adat-áramlásnak, új adatkezelési megoldásoknak. Az Apple a jelenlegi fájlrendszerét (HFS+) közel húsz éve mutatta be, de az első tervek már harminc évnél is idősebbek. Akkoriban még floppy lemezt is használtunk. A Sierrával, az Apple idén őszre ígért oprendszerével új fájlkezelés is érkezik, az APFS (APple File System).

Ha az oprendszer a vasúti közlekedés, akkor a fájl-rendszer a sínekhez hasonlatos. Ha egyszer lefektették a síneket, akkor azon vonatok járnak, fájlok utaznak. Utazhatnak minden kanyarban bedől és megáll és sípol lassú személy vonaton vagy sok kocsiból álló tehervonaton. Fejlesztésekkel egyre gyorsabb vonatok lesznek, egyre nagyobb terhet húznak majd. Ám a sínek áttervezése, netán új pálya kijelölése csak ritkán esik meg.

AFPS felhasználói szemmel
Az APFS bevezetésének egyik célja azoknak a fájl-kezelési megoldásoknak az egyszerűsítése, amelyeket az Apple már használ, de a HFS+ miatt elbonyolítottan. Az AFPS a fájlkezelési szinten támogatja a „gyorsnézet“ és „klón“ készítő funkciót. De például felismeri a mappa és fájl közti különbséget, így például a Time Machine műveletek érezhetően meggyorsulnak miközben kevesebb erőforrást, processzor teljesítményt, memóriát használnak. A teljes fájlmásolás fájl-kezelés szintre történő levitele meggyorsítja a „verzió“ készítést. (Amikor egy fájlnak az időben visszalépkedve megtaláljuk előző és előző változtatát.) A felsorolt funkciókat az APFS előtt a fájl-kezelésnél magasabb szinten kellett megoldani.
Az új fájlkezelő új adat-titkosítási megoldást is hoz a FileVault helyett – eddig a FileVault is magasabb szinten futott. És ha az adat titkosítás fájlkezelés szintű, akkor nem szükséges az egész merevlemez vagy SSD tartalmának titkosítása. Elvben akár fájlonként is titkosíthatjuk adatainkat. Ahogy az iOS-ben.
Persze legyinthetsz, hogy ez mind oké, meg tényleg gyorsabb is lesz a fájl-rendszer, de a fentiek – Time Machine, titkosítás – nem az átlagos felhasználó napi rutinjának része. Nos, az viszont sokkal gyakoribb, hogy tudni szeretnénk, mi hány bájtot foglal el a tárhelyen. Ha egy combosabb mappát szúrtunk ki – pár tízezer fájllal –, akkor a strandlabda igen sokáig pörgött. Az APFS-ben nem fog.
Akkor a Sierra azt jelenti, hogy lehet átformálni HFS+ formátumról APFS-re a tárhelyeket? Nem, semmiképp. Egyrészt az APFS még nem kész termék. A Sierrában, ha minden igaz, akkor csak a Time Machine és a boot lemez kapcsán találkozunk vele. Említettük, egy apró hiba teljes adatvesztést is okozhat, ezért az Apple csak nagyon óvatosan, rengeteg tesztelés után fogja bevezetni az APFS-t, várhatóan 2017-ben.

AFPS a WWDC-n

Az Apple nyár eleji fejlesztői konferenciáján önálló szekció előadás volt az APFS (701 Introducing Apple File System). A két előadó, Eric Tamura és Dominic Giampaolo bemutatta fejlesztés egyik legfontosabb küldetése, hogy az Apple összes operációs rendszerének – macOS, iOS, watchOS és tvOS – részévé lehessen. Az egységesítés mindig gazdaságos, egyszeri a fejlesztési költség.
Az APFS már SSD-re optimalizált, a HFS+ írása idején az SSD még nem is létezett. Pontosabb úgy fogalmazni, hogy flash-memóriára optimalizált az APFS, az iOS eszközökben flash technológiájú memória, de nem SSD kártya van, nem is férne be. A fejlesztők szerint az új fájlkezelő összeomlás-mentes. (A Gonosz Almalap kíváncsi arra a prezire, ahol a fejlesztők a rendszerüket összeomlásra képesnek jellemzik.)

Természetesen 64 bites a szoftver. A HFS+ rendszert is átírták 64 bitesre, de aki fejlesztett már, az tudja, az átírt soha sem olyan jó, mint a nulláról megírt szoftver. És abban sincs semmi meglepő, hogy az új fájl-kezelő az Apple ökoszisztémájába illeszkedik – fordítva volna igazán meglepő.

Titkos
A fájlszintű titkosítási képességről már szóltunk, de nézzük kicsit részletesebben is meg! Az SSD, hogy Macen maradjunk, lehet titkosítatlan vagy az egész SSD egy jelszóval védetten titkosított – ezt tudta eddig is a FileVault. Helyesebb lett volna, ha kötetet (volume) írok, de ma már nem nagyon szoktuk a gépben levő SSD-n több kötet kezelni. Az APFS viszont képes akár fájlonként, mappánként eltérő jelszóval védett titkosításra. Sőt, az előadás során a metaadat titkosítás is elhangzott.
Az előadás végén a kompatibilitásról is esett szó. Az APFS csak SMB-vel lesz megosztható, AFP-vel nem. A Yosemite és korábbi oprendszerek nem fogják "látni" az APFS köteteket. Az operációs rendszer hajtja majd végre a HFS+ > APFS átállást oly módon, hogy a HFS+ kötet üres helyére már APFS adatot ment. És várhatóan az egyik 2017-es oprendszer frissítés az összes, addig nem érintet adatot átkonvertálja helyben, a felhasználó SSD-jén. Tehát nincs miért izgulni. (Bízzunk az Apple-ben és tartsuk szárazon a TimeMachine-t! - üzente egy bizonyos Oliver Cromwell nevű fejlesztő.)

Pro Macska

Nem irigyeltük meg HAndrás macskás képeit és bejegyzéseit, de ezt nem hagyhattam ki.

- Hagyod, hogy a macskád a Mac Pro-n aludjon?
- Ártatlan, mint a ma született bárány*!
- Nem félsz, hogy túlmelegedik a gép?
(Macska húzza a lóbőrt**)
- Olcsóbb így, mint korábban.
- Miaú!

* Ez már egy állati képzavar.
** Ez meg már egy állatkerti képzavar.

Olvasnivaló: Dave Eggers: A Kör

Az idei nyár bőven adott időt olvasásra, de Dave Eggers A Kör (Európa Könyvkiadó, 2016. 3,137 Ft, kb 350 oldal - otthon a könyv, én meg a munkaasztalomnál) könyvét augusztus végén fedeztem csak fel, ahogy a képen is látható, könyvajánlókból. Az ismertető részben a könyv tartalma is, így csak saját felelősségre olvass tovább. A könyvet ajánlom azoknak, akik most is a Facebookon, Instán, bármi netes alkalmazáson lógnak lájkra várva. Azoknak is, akik hisznek a digitális világ-összeesküvésben és ezért ezt a bejegyzést sem olvassák, hiszen nincsenek "fent a neten". Ajánlom azoknak, akik feltétel nélküli örömmel tapsikolnak az itthoni egy chipes mindent tudó személyi-tb-nav-útlevél-szabóervintagsági kártya bevezetésén.

Aki olvasta Orwell 1984-t (aki nem, az most tegye meg), vagy látta a Brazil című filmet (lustáknak tartalom itt), azok számára ismerős lesz a könyv, bár messze nem arról van szó, hogy Eggers megírta 2016-t vagy 2024-t. Ahogy az "1984"-ben is három jelszó a könyv esszenciája, úgy a Kör esetében is, a három jelszó mindjárt a borítón is olvasható. Ám Orwell művében a jelszó a Párt jelszava (Melyik párté? Melyik párté? Hát a Párté! Az egyetlené.), a Körben a hármas jelszó egy cégé, egy tech cégé, amely igen hasonlít egy Facebook-Google-Apple_gondolatiság keverékére.

A Kör

A neten lassan minden elérhető és a Kör nevű világcég lassan mindenhez hozzáfér. A vállalkozás egyik alapötlete a neten a valódi én felvállalása, az így általuk azonosított személynek nincs szüksége annyi jelszóra, ahány szájt, intézmény, hozzáférés, csak egyetlen egyre. Viszont nincsenek nem létező személyek a Kör rendszerében. Az egyik szinte azonnali eredmény a trollkodás kihalása.
Számos más fejlesztés és lépés mellett a másik meghatározó cégtermék az ŐrSzem, ami nem más, mint egy apró webkamera, ami bárhová telepíthető, a HD képet műholdon továbbítja. És bárki bárkivel megoszthatja a kamerái képét. Rövid idő alatt az egész Földet behálózzák a kamerák - a sivatag közepén épp úgy figyelnek, ahogy nagyvárosokban, vagy bárki lakásában. Ez utóbbi azért "jó", mert ha bármi "rossz" történik, akkor azt azonnal lehet látni. Rossz persze történhet, valaki elesik és nem tud segítséget kérni, vagy rablók jönnek.
A cég harmadik dobása a teljes átláthatóságot biztosító kamera, ez egy nyakba akasztott webkamera, amelyet az adott személy soha sem kapcsol ki - kivéve a mellékhelyiséget. Az első átlátszóság bevállaló egy amerikai kongresszusi képviselő... Igen, a könyv bizonyos szempontból sci-fi, nem hinném hogy kiadják Észak-Koreában, maximum kézikönyvként használja majd a Párt. És itthon sem tudom elképzelni azt a politikust, aki éjjel-nappal adásban lenne.
Sci-fi? Hát nem, tessék csak a Facebook Live-ra gondolni. ŐrSzem? Már tele a város ilyen-olyan kamerával. Valódi profil? Valódi név? Ügyfélkapu, mi?

A TITOK HAZUGSÁG
A MEGOSZTÁS TÖRŐDÉS
A FÉLREVONULÁS LOPÁS

A megosztás alapú közösségi társadalomban mindenről informálni kell a közösséget, mert ők a barátaink. Nem csak a levesünket kell kiinstázni, a upc töketlenségét kitwitterelni, hogy mások ne lépjenek ugyanabba a folyóba. De személyes problémáinkat is illik megosztani, mert az ismerőseink közt hátha akad, aki tud segíteni, meg kapunk csomó lájkot, ami jó a léleknek, meg hátha más a mi esetünkből gyarapszik. Amit eltitkolunk, azzal a közösséget lopjuk meg. És ha titkunk van, amit nem osztunk meg, akkor az hazugság a közösség felé.

Egyébként a könyvről
A könyv egyébként nem egy remekmű, kicsit terjengős, kicsit didaktikus, következetlenségek is akadnak benne. Az amúgy saját kiadót működtető szerző célja inkább volt az üzenet átadása, mint egy hibátlan könyv megírása. Ugyanakkor nem lett egy 700 oldalas monstrum, szóval egy esős nap vidáman kiolvasható. Ajánlom.

Nagyobb SSD helyett iCloudot ajánl az új macOS

Annak ellenére, hogy lassan az SSD is nagykorúvá érik, az Apple a MacBookokat alapkiépítésben még mindig bántóan kis kapacitású SSD-vel kínálja. A lehetséges bővítés ára – az Apple-nél – hamar eltántorít, annyi pénzért már 1TB merevlemezt is vásárolhatunk. Az eredmény? Mintha visszautaznánk az időben, állandóan figyelni kell a szabad tárhelyre – mi a mAcademián tíz százalékot szoktunk javasolni.

Küzdelem a szabad tárhelyért
Az új OS, helyesebben: macOS, az ígéret szerint megszabadít a folyamatos kézi fájl-törléstől. A Sierra kódnevű csoda mindig elegendő szabad helyet ígér az SSD-n. Az Optimized Storage (Optimalizált Tárolás) azokat a fájlokat, levél-csatolmányokat, fotókat, amelyeket már adott ideje nem használtál, feltölti a felhőbe ("Na melyikbe?" – kíváncsiskodott a Gonosz Almalap. "Hát persze, hogy az iCloudba.") Ha ránézünk az adott mappára, akkor a fájlokat továbbra is ott látjuk, ahol hagytuk. Ha pedig megnyitnánk, akkor a felhőből a macOS letölti a Macre.

Kép: CultOfMac

Ismerősen cseng? Persze. Valami ilyesmiről volt szó az iOS Fotók esetében is. Az iOS eszközön csak a nézőkép látható, de ha megbökjük, akkor a felhőből lejön az eredeti sok gigás.
A Sierre minden bájtra igyekszik odafigyelni. Telepítés után a telepítéshez letöltött .dmg, .zip vagy bármi más, illetve a felmountolt telepítő eszköz törlését, kidobását is felajánlja majd. De hasonlóan jár el a duplikált telepítő letöltésekkel (mAcademia lokális rekord a 24 Flash telepítő).
A kukába dobott 30 napnál régebbi elemeket is automatikusan törli majd a Sierra. Nagyon reméljük, hogy ez viszont nem jelenti azt, hogy a 30 napnál hamarabb törölteket csak elrejti, hogy visszaállíthatók legyenek, ahogy ezt teszi a Fotóknál. (Legalább lehessen állítani, hogy kérem, vagy nem kérem!)

Az Apple saját tesztje szerint ez remek
Az Apple saját tesztje szerint egy 20GB szabad tárhellyel bíró Macen plusz 130GB hely lett (tehát nem egy 128GB-s SSD-jű gép volt a tesztalany). Ez persze semmit sem jelent, szerintem én magam nagyon szép, okos és ügyes vagyok. És ha mellettem fekvő G4-es Mac Pro-t bekapcsolnánk, feltennénk rá a Sierrá (nem menne, tudom), akkor az oprendszeren kívül minden menne a felhőbe, mert vagy hat éve nem volt a gép bekapcsolva.

Nincsen ingyen semmi
Gondolom, hozzám hasonlóan többen legyintettek, talán eddig el sem értek ebben a bejegyzésben. Igen, az egész optimalizáció az iCloudra épül. Ami nincs ingyen, illetve az az 5GB, amit az Apple ad, az lófüle (kettő is van neki). Aki persze már jól bevásárolt, hogy a fényképei elférjenek, azok tehetnek egy kísérletet majd az optimalizált tárolással. És soha ne menjenek olyan helyre, ahol nincs megfelelő net kapcsolatuk.
Az Apple oldaláról nézve persze más a kép. Elég lesz 60GB-s SSD-t tenni a hordozható gépekbe. Így a gépek olcsóbbak lesznek – hurrá! Aztán a nép odafárad havonta a kasszához venni egy darab felhőt. Félév, egy év, két év, és már sokkal több van a cupertinoi kasszában, mintha végre rendes méretű SSD-t tennének az alapgépekbe.

Az Apple kinai kínja

Kínában a külföldi cégek néha akkor is elefántként verik a porcelánt, ha meg se moccannak - ez a mondat angolul szebb lenne, mert angolul Kína és a porcelán szó azonos. Bár az Apple vezetője, Tim Cook rendszeresen megfordul a Föld legnépesebb országában, befektet kínai "start-up" cégbe (Uber kínai verziója), ez még nem jelent semmi biztosítást arra, hogy hol egy névhasználati vita miatt, hol meg csak, keresztbe tegyenek neki. És a számok is azt igazolják, hogy az Apple lecsúszóban van a bevételének nagyjából ötödét adó piacon.

Bár továbbra is az öt legnagyobb okostelefon forgalmazó egyike az Apple, de a harmadik helyről az ötödikre esett vissza. Ami még rosszabb az Apple-nek, hogy durván kétharmad annyi telefont adott csak el idén, mint tavaly, e közben a piac 13 százalékkal bővült. Az sem lehet vigasztalhatja a céget, hogy a Xiaomi, a "kínai Apple" még nagyobb visszaesést produkált. (A Gonosz Almalap szerint: sőt!)
Miközben az Apple Kínában küzd, mint malac a jégen, az indiai áttörés sem akar megérkezni, változatlanul 1-2 százalék közti az Apple részesedése a szubkontinensen. Ráadásul az indiai piac messze árérzékenyebb, mint a kivagyizó kínai.

Tim Cook korrigál

Tim Cook belső vezetői módszereiről épp oly keveset lehet tudni, mint Jobséról - itt most nem a liftezés során történő kirúgásra kell gondolni, hanem a valódi munkára –, az azonban biztos, hogy Cook hajlamosabb az önkorrekcióra.

Cook washingtoni szenátusi meghallgatásra tart 2013. májusában.
(Andrew Harrer/Bloomberg)

Az Apple kiskereskedelmi hálózatának élére először a Dixons korábbi vezetőjét, John Brovettet kérte fel, ám alig félév múlva menesztette. "Nem sikerült az itteniekkel egy hullámhosszra kerülnie" – nyilatkozta a The Washington Postnak. Aztán egy újabb év ment el, mire kiválasztották a Burberry korábbi vezetőjét, Angela Ahrendtset.
Sokkal ismertebb történet, amikor a Google térképét kidobva az Apple a saját térképére váltott. Nem volt osztatlan siker. Hogy Jobs hogy reagált volna, azt csak tippelhetjük. Cook nyilvánosan bocsánatot kért. "Nagy vállalkozások jellemző hibája a hibát el nem ismerni. Alábukni, kibekkelni, áthárítani. A büszkeségük és egojuk akkora, hogy azt hiszik, nem engedhetik meg maguknak a hibázás lehetőségét. Én úgy gondolom, mihamarabb megtesszük, annál hamarabb tudunk másra koncentrálni. Ha kedves vagy, akkor az emberek megértőbbek."

Amúgy észrevetted, hogy egyre ritkábban hangzik el a "Vajon Steve mit tenne?" kérdés?

Heather Clancy
Fortune

Az Apple, a piaci érték és az árbevétel meg a többi kilenc cég

A tíz legnagyobb piaci értékű vállalat közül öt IT cég. Nem is akármelyik öt, az első öt. És az Apple áll a lista élén. Persze megfelelő adatzsonglőrködéssel lehetne olyan listát is találni, ahol a lista élén a MacAcademia állna, az Apple és Amazon meg csak kullogna utána. De ennyit még nem voltunk a napon. Adatok: Fortune.

Árbevételben már nem az Apple az első, az Exxon (olaj) megelőzi egy árnyalattal. A Berkshire Hathaway nevét talán kevesebben ismerik, mint Warren Buffett-ét, ő az omahai bölcs, ő vezeti a BH-t, ami roppant egyszerűsítéssel pénzügyi befektetés kezelő alap - pénzből csinál még több pénzt. [A General Electric kapcsán nekem mindig beugrik a Kate&Leopold egyik jelenete. Ebben az előző századból ideesett hercegi sarj méltatlankodva szidja az Elektromos Tábornok termékét...]
A piros pöttyök - nem kilenc, nem csavar, nem Japán, nem gyerekfenék - mutatják a jobb oldali skálán, hogy a piaci érték és az árbevétel milyen arányban van egymással. Mielőtt Túrórudi után nyúlnánk, vegyük észre, hogy a sztár Facebook árbevétele messze kevesebb mint az Alphabeté (Google-t is magában tudó cégcsoporté), Microsofté vagy Amazoné. Az Applé-hez képest pedig sehol sincs.
"Oké - mondhatod -, de a nyereség a lényeg!" Ezzel csak az a gond, hogy a kimutatott nyereség könyvelői teljesítmény. Egyik cél, hogy a részvényesek elégedettek legyenek - ez növeli. A másik, hogy minél könnyebben felől lehessen múlni - ez nem növeli. Ráadásul az ismert Amerikán kívüli pénzállomásoztatás miatt a nyereség valódi értéke - hát nem egyértelmű. Ezért az árbevételnél érdemes maradni.

Pörög az InDesign oktatás

A nyár közepén a fű sem nő - mi is így gondoltuk. De örömünkre nem így lett. Két cég is ezt az időpontot szemelte ki dolgozói tovább-, illetve átképzésére. És hogy legyen hab a tortán, több Nyugat-Európában élő, dolgozó is arra használja fel nyári szabadsága egy részét, hogy hazalátogatva részt vegyen 10órás testre szabott képzésünkön.

Az elmúlt héten oktatónk, Tóth Attila, az UNHCR dolgozóinak tanította meg, hogyan lehet az InDesignt űrlap- vagy teszt készítésére használni.

"...nagyon meg voltunk elégedve a tartalmi oldallal, a testre szabott, gyakorlatorientált módszertannal."

Az InDesign képzéseink egyre ritkábban szólnak csak arról, hogy hogyan kell InDesignban tördelni, dolgozni. Szinte minden alkalommal munkafolyamat részeként kell a működését oktatni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága teszt- és űrlapkészítéshez használta alapként az InDesignt, de tartottunk már képzést, ahol az InDesignt ePub kimenet készítő eszköznek használták. Az e heti tanfolyamon pedig webes megjelenésre is optimalizált tördelés megtanulása az egyik célkitűzés.

Amit a Tíz órás tudás képzésről tudni érdemes

A tíz órás kurzust azoknak ajánljuk, akik egyéni órarendben sajátítanák el az InDesign / Photoshop / Illustrator / Premiere / After Effects ismeretét.

A sikeresség nagyban függ az órán kívüli gyakorlástól, házifeladatok elvégzésétől. A "Tíz órás tudás" képzést azoknak is ajánljuk, akik az InDesign egy adott részletében kívánnak alámerülni, vagy nagyon célirányosan használnák az Adobe alkalmazását.