Apple negyedéves jelentés, amit vártunk

Pont azt kaptuk, amit vártunk, megállt az Apple növekedése. Ennek okáról már számtalan alkalommal írtunk, a lényeg úgy foglalható össze, hogy az iPhone már nem hasít úgy, mint eddig, és a gyengülést a többi termék - iPad, Mac... - nem képes kompenzálni. Már csak azért sem, mert azok is gyengébben muzsikálnak, azaz nem növekednek a megszokott ütemben. A többit grafikonban mondjuk el.

Az első két grafikonon még nem látható, hogy Kína most épp nem engedi a hangos-könyv és filmek értékesítését.

A következő grafikonokon az "mozgóátlag" vonalakat érdemes figyelni, ezek kisimítják a negyedéves hullámzást.

Doboz az almában

Nem, nem írtam el, a cím helyes. Arra utal, hogy az Apple megvehetné a Boxot, vagy a Dropboxot. E két lehetőségről az utóbbi pár napban több cikket is olvastam. Az elemzők szerint az Apple iCloud messze nem nyújtja azt, amit az Apple-től vár az ember. Az Apple felső vezetésében - teszik hozzá - nincs is felhő-szakember. Maga az iCloud is két egymással rivalizáló Apple igazgató fejlesztési területéhez tartozik.

A DropBox vagy Box megvétele az Apple számára egy nagyságrenddel nagyobb felvásárlás volna a szokásosnál. Ez utóbbiak általában technológia vagy szakember megvételéről szólnak és évente 8-20 is előfordult Tim Cook évei alatt. Kész, bevezetett terméket viszont az Apple időtlen ideje nem vásárolt. És miközben idáig értem a bejegyzés írásában, jött egy tweet, hogy a Box legfelső, nem technikai vezetőjét, Karen Appletont leigazolta az Apple.
Én Dropboxot használok, semmi gondom sincs vele, szépen beleépült a Maces környezetben a Finderbe. Ezzel mozgatom a fájljaim Mac és iPad között. A képeimet ugyan nem engedtem rá, igaz. Egyetlen panaszom volt, amit itt meg is írtam, hogy a Dropbox az általa tárolt fájlokat a Mac SSD-jén is tárolja. Így minél nagyobb a Dropboxban tárolt adatmennyiség, annál kevesebb hely van az SSD-n. Azon az SSD-n, amit épp mentesíteni akarunk a sok adattól. De a Dropboxban, szerencsére, a Preferences > Account > Selective Sync alatt megadható, hogy melyik könyvtárat tárolja az SSD-n is, ne csak a felhőben.
Én nagyon örülnék a nehézkes iCloud dobozosításának.

A 2024-es budapesti olimpiai logó és a Keynote

A következő egy (két, netán három) bejegyzésben azt mutatom meg, hogy lehet a minden Macre előre telepített Keynote-tal szétszedni és összerakni a 2024-es budapesti olimpiai logót. Tudom, hogy Illusztratorral ezerszer egyszerűbb, a FreeHandről nem is beszélve, sőt még CorelDraw-val is meg lehet csinálni, de ezt a blogot sújtó mániám, hogy az alap, ingyenes Maces alkalmazásokkal boldoguljak, még ha kicsit trükközni is kell. És bár van véleményem az olimpia rendezésről, logóról, ez nem az a blog.

Miért pont Keynote?
Lehetne Pages is, Numbers is, csak a gondolat végén szükségem lesz a Keynote animációs képességére. Amíg nincs szó animálásról, mozgatásról, addig a két másik alkalmazásban (Pages, Numbers) épp azt kell tenni, amit itt a Keynote kapcsán írok. Igen, ennyire hasonlítanak ezek az alkalmazások egymásra.

Hogyan tegyünk szert a logóra?
A logót a netről szerezzük be, ami nem szép, szerzői jogokat vidáman sért. Google-ben rákeresünk a "2024 olympics candidate budapest" szavakra, vagy a "budapest olimpia logó" szavakra, és az kereső képek fülére váltva megtaláljuk a megfelelő képet. Általában kép keresésnél érdemes az egeret a képre tolni, így látjuk, mekkora a kép. A legtöbb esetben érvényes a "minél nagyobb, annál jobb" elve. Ha megtaláltuk a megfelelőt, akkor rákattintunk. A megjelenő sávban a Google további képeket kínál, illetve felajánlja, hogy megnyitja azt az oldalt, ahol a kép van, vagy csak a képet mutatja meg egy új böngésző ablakban. Ez utóbbi a kényelem útja.
Az új ablakban csak a kép látható. Az egeret a képre toljuk, megfogjuk és kihúzzuk az asztalra. Ennyi. Máris megsértettük valaki szerzői jogát, de megvan a kép!

Logó a Keynote-ba!
A Keynote indítása után én a tök fehér sablont választottam. Az ikon sor '+' jelére kattintva felkínált sablonok közül a tök üreset választottam (második oszlop alján). Majd kijelöltem az oldalsávon az első diát, amit a Keynote automatikusan bedobott (cím és alcím), és a backsapce billentyűt használva töröltem.
Megkerestem a logót az asztalomon, ahová kihúztam a böngészőből és egy határozott mozdulattal behúztam a prezi egyetlen diájának közepére.

Még ezen a képen is látszik, hogy a kép "nem szép", a színes részek mellett "koszos". Ez a jpg tömörítési eljárás bosszúja. Már csak e miatt is dolgozzunk egy kicsit a kép újrarajzolásán! Ami persze nem pár perces feladat.
A logót nézve szerintem mindenki rájön, hogy az olimpiai ötkarika lett szétdarabolva és a darabokból áll össze a logó. Az egyetemista unokahúgom szerint a "pálmaágas lánnyal", én a "felszabadulási emlékmű"-ként tanultam, a legenda szerint pedig a kormányzóhelyettes emlékműve...
A kérdés - visszatérve a Keynote-hoz - csupán az, hogy lehet egy körgyűrűt készíteni Keynote-tal?

Körgyűrű készítés Keynote-tal

Egyszerűen, készítünk egy kört, egy kisebbet, majd a kisebbet "kivonjuk" a nagyobból. Aztán két segéd téglalappal kitöröljük a körgyűrű jó részt, hogy csak az a kis szelet maradjon meg, amire szükségünk van. Felnagyítva ide is tettem a jobb oldalra.

1. Az első lépés a méretezés, ennek a hogyanját átugrom, ha valakit nagyon érdekel, szóljon! A körgyűrűkről kiderítettem, hogy - legalábbis a mostani esetben - 45 pixel a külső ív sugara, a belsőé pedig 35 pixel (pixel = képpont).
2. Elővettem a vonalzót: +R
3. A függőleges vonalzóról segédvonalakat húztam be 500, 510, 545, 580 és 590 pixelre. (A vonalzón lenyomva tartott egeret mozdítom az egeret a szerkesztési rész felé, a megjelenő kék vonal a segédvonal. A segédvonal azért jó, mert segít a méretezésben, a legtöbb elem mágnesként "rácuppan".)
4. A vízszintes vonalzóról - fent - lehúztam segédvonalakat a 100, 110, 145, 180 és 190-es értékekig.
5. Az ikonsor alakzatai közül kiválasztottam egy kört és elhelyeztem a (500,100) (590,190) között. Kilencven az szélessége, akkor 45 képpont a sugara, és nekem az kell!
6. A második kört pedig az (510,110) (580,180) közé tettem be. A jobb oldalon a köröket egyesével kijelölve a méretnél és a pozíciónál akár pontos számértékek megadásával is lehet elhelyezni, átméretezni.
   
7. A képen látható módon kijelöltem a két kört.

8. Az szerkesztő oldalsáv Arrange paneljén legalul látható utasítások közül a Substract (Kivonás) használatával kilukasztottam a kört, így kaptam meg a piros körgyűrűt. Ennek közepe átlátszó, ezt mutatja a piros körgyűrű mögé tolt kék sokszög.

Körgyűrűcikk készítés Keynote-tal

Egy körgyűrűcikk elkészítését mutatom lépésenként, a többi elkészítésével csak javítjuk kézügyességünk!

1. Nagyítsuk fel a prezentációt 400%-ra az ikonsor Zoom menüjét használva!
2. A Command+Shift+4-gyel fotózzuk ki az egyik apró piros repkedő körgyűrűcikk darabot a logó felső részéből! (A billentyű-kombináció hatására egy téglalapot tudunk rajzolni az egérrel, ahogy elengedjük az egeret, a kijelölt területet lefotózza a Mac.)
3. Az így nyert képet az asztalról húzzuk be a prezibe!
4. A jobboldalsáv Style (Stílus) > Opacity (magyarul átláthatatlanság :) állítsuk 50%-ra! Így látjuk, hogy mi van a kis képünk mögött. A kis képet mozgassuk úgy - ha kell méretezzük át -, hogy a körgyűrűnkre illeszkedjen.
5. Az ikonsor Alakzatok közül válasszuk a sokszöget (kék ötágú csillag).
6. A csillagot helyezzük rá a körgyűrűre. Az egyik sarka legyen az (500,100), a másik az (590,190) ponton.

A kép baloldalán a kifotózott, visszahúzott, "koszos" logo-szelet. Ugyanennek félig áttetsző másolatát ráhelyeztem a körívre - ezért a piros gyűrű kockás kifehéredése 10-11 óra között. A sokszög pedig kéken felettük.

7. A kék sokszög kiválasztása után a jobboldalsáv Arrange felületén tudjuk forgatni a sokszöget (Rotate) illetve a csúcsok számár módosítani Star > Points. E kettővel dolgozva be lehet "lőni", hogy mekkora a körgyűrűcikk. Ha tudjuk, hogy 16 csúcsa van a sokszögnek, akkor 360/16=22,5. És ezzel a számmal megyünk tovább! (Amúgy várható, hogy kerek érték lesz. Egyrészt a harmónia miatt. Másfelől a logót programmal készítették, nem kézzel, így szinte biztos, hogy nem tört gyűrűcikkeket használtak, hanem azonos méretűeket. Ez a technika hatása.)
8. Dobjunk egy kék és egy zöld téglalapot (a színek persze nem lényegesek).
9. A kékkel takarjuk ki a körgyűrű alsó felét. A Keynote-nál a 0° jobbra van, keletre, három óránál, és nem fent, középen, északon, 12 óránál.
10. A zöld téglalapot az Arrange-ben forgassuk el 22,5°-kal.
11. A zöld téglalapot mozgassuk úgy, hogy az alsó éle épp átmenjen az körök középpontján (545, 145). Magyarul csak a megcélzott kis körgyűrűcikk maradjon látható a körgyűrűből.

12. Jelöljük ki a két téglalapot és körgyűrűt majd adjuk ki a Substract parancsot (Arrange panel alja).

Tovább, tovább, tovább!
Annyira azért nem volt bonyolult, szerintem. Tovább lépni úgy érdemes, hogy az eltérő hosszú körgyűrűcikkeket gyártjuk le. Az egyes cikkek már duplikálhatók, átszínezhetők, így hamar meglesz a logó összes darabja. Valamint gyakorlás a tudás édesanyja.

Siri meg a copycat

Az Apple 25 millió dollárt fizethet egy bírósági döntés szerint a Marathon Patent Groupnak (MPG), mert a Sirivel megsértette az MPG birtokolta szabadalmat. Ez az "adatbázist használó természetes nyelv" címkét viseli. A szabadalmat a Rensselaer Polytechnic Institute jegyezte be 2007-ben.

Szabadság, szabadalom
Az amerikai szabadalmi rendszer ügyvédek ezreinek biztosít megélhetést. Gyarló földi halandóként fogalmazva minden levédhető - lásd iPhone sarok kereksége, vagy egy cég által használt Pantone szín -, így még akaratlanul is könnyű belefutni egy szabadalom megszegésébe. Hát még akarva! Néha olcsóbb per után kifizetni a felperest, mint megvenni a szabadalmat. És mivel a szabadalmak sokat érhetnek, ezért minden frinc-francot szabadalmaznak. A szabadalmakat pedig adják-veszik.
A konkrét esetben egy fejlesztő intézet dolgozott ki egy emberi hangot utánzó eljárást, amely adatbázis alapú és tanulóképes. El is készült a szabadalmi bejegyzés. Majd amikor az intézetnek pénzre volt szüksége, eladta a szabadalmat egy erre szakosodott cégnek (MPG). Akinek jogászai árgus szemekkel figyelnek mindent, ami él és mozog, hogy belekössenek arra hivatkozva, hogy az adott technológia szabványa nálunk van és a delikvens nem kért engedélyt. Ha nem jön be, buktak egy perköltséget. Ha bejön, akkor ünnep, nem is kicsi - vagy száz bukott per ára térül meg egy eseti felmérés szerint.
És olyat érdemes perelni, akinek sok pénze van - tech óriások - és a szabadalmat bitroló termék már piacon van.
Az ilyen pereknek általában peren kívüli megegyezés a vége. Vagy ha tech cég perel tech céget, akkor visszaperlés. Emlékszünk az Apple-Google nukleáris atomcsapásos harcra? Vagy a címbe is bekerült Steve Jobs-os Microsoft elleni másolásos kirohanásra? "A Microsoftnál másolókat bekapcsolva figyelik az Apple újításait."

Az ablakon kidobott gyorsuló idő

Mivel az Apple nem kívánja befoltozni a Windowsos QuickTime vélt vagy (inkább) való biztonsági réseit, így a QT eltávolítását javasolja minden hozzáértő a Windowsos rendszerből. Jogosan. A QuickTime, mint szoftver, az Apple egyik legrégebbi alkalmazása. Feladata a hang-, kép- és videó-megjelenítés, szerkesztés, kódolás, dekódolás kezelése. Macen akkor is használjuk - ha nem is magát az alkalmazást, de a QT technológiát -, ha nem is akarnánk: a mozi lejátszás, Fotók vagy iMovie mögött rendre ott a QT-motor.

QTVR

Kicsit vicces VR-t moziban mutogatni, de. Az Apple QT 1994-ben ismerte már a virtuális valóságot. Még ma is ismeri, ha sikerül egy QuickTime7 alkalmazásra szert tenni. Ha nem, akkor nem.

QuickTime és iTunes
Az Apple zárt ökoszisztémája fölösleges fejlesztéssé tesz minden olyan alkalmazást, ami nem az ökoszisztéma egyik operációs rendszerén - (Mac) OS, iOS, WatchOS... - futtatható. Nagyon ritka alkalommal, üzleti megfontolásból azonban az Apple néha Windows alá fejleszt.
Az egyik alkalmazás, amelynek készült és létezik Windowsos verziója, az iTunes. Anno azért készült el az iTunes Windowsos verziója, hogy a pécések is vehessenek iPodot - és vettek. A Windowsos alkalmazás soha sem volt olyan jó és stabil, mint a Maces - ennek számos oka lehet -, viszont a pécés felhasználók jó része emiatt megerősítve érezte, hogy az Apple csak egy szépen felfújt lufi, hisz még egy rendes alkalmazást sem képes megírni.
Az iTunes, szerencsétlen, Macen is olyan mint a hét púpú teve. Eredetileg zenék kezelésére szánták. Az első púp a zenék megvásárlása volt. A második a fénykép szinkronizálás. A harmadik az App Store. A negyedik a mozi-kölcsönzés és videó fájlok kezelése. Az ötödik a podcast és rádiók. A hatodik az iBook. A hetedik az iOS eszköz biztonsági mentés, alkalmazás adatok szinkronizálása. És persze nő a nyolcadik és tizenhetedik púp is, semmi kétség.
A QuickTime Windows változata azért készült el, mert az Apple - akkor még vezető technikai fejlesztő cégként - olyan videó tömörítési eljárásokat (H.264 és társai) alkalmazott, amelyhez nem volt pécés lejátszó. Persze azt is írhatnám, hogy az Apple azért a .mov mellett döntött, hogy zrikálja a pécéseket - persze a minősége hivatkozva, jogosan. Hogy ez jó stratégia volt vagy nem, azt mindenki döntse el maga.

Az Apple szoftvert fejleszt
Jobs halála előtti évben mondta, hogy ő legszívesebben szoftver- vagy alkalmazás-fejlesztő cégként tekint az Apple-re. Hát... Háttal nem kezdünk mondatot. Ez a "szoftver-fejlesztő cég" címke már akkor is ingott. Azóta meg nem igaz, noha valóban, az Apple fejleszt szoftvert. De. Kidobta a Final Cutot, ami a területén meghatározó résztvevője volt a piacnak, ha nem piacvezető. Ment a lecsóba az Aperture. (Mindkét esetben az Adobe örvendett.) A Logic sorsa hasonló. A kis alkalmazások közül repült az iWeb és az iDVD - ez utóbbi legalább érthető módon. Az iPhoto helyett Fotók lett, ami már majdnem olyan jó, mint az iPhoto volt. Majdnem. A Pages-Numbers-Keynote kevesebbet tud, mint elődje. Igaz, hogy van iOS verzió (ami kevesebbet tud, mint a Mac OS, ezzel őrültbe kergetve a gyanútlan "itt fejlesztek - azon bemutatom" felhasználót) és van netes is (redukált tudással).
Ha már net. A .Mac alatt volt csoportos weblap kezelés, most már saját weblapom sincs. A közös munkavégzésre a Pages-Numbers-Keynote alkalmas, de nem igazán célszoftver olyan piacon, ahol a Google vagy Microsoft az ellenfél. Az iCloud iDisk - bár értjük, de nem szeretjük. Az iCloud is döccen, esik-kel, még az ökoszisztémán belül is, ha nem minden eszköz két évnél fiatalabb és up-to-date oprendszerű.
És ha már közösség, nincs igazi fájlszerver, az Xserve halott, a mini Mac Server vicc volt. Így persze az Apple szerver szoftvere sem izmos.

Mi lesz ebből?
Az Apple lassan úgy jár a közösségi címkéjű korral, ahogy a Microsoft járt az internet korával. Kivülről nézi, megpróbál belefolyni, de nagyjából egy ötvenes kopaszodó csókának tűnik, aki trendi tornacipőt húz titokzoknival, átkötött sállal parádézik 26 fokban és twitterel. Miközben az, akiket el akar csábítani, a spanjával tolja Snapchaten vagy Instán vagy Whatsupon (vagy valamin, amit 19 éves környezetem nem árult el :).

Ez jutott eszembe most, hogy az Apple elengedte a Windowsos QuickTime-ot.

Vékony, özvegy, esik

Három hír az elmúlt tíz napból, amin megakadt a szemem, de rendesebben megírni nem volt időm.

Vékonyabb lett a HP gépe
A HP elhódította az Apple-től a legvékonyabb hordozható gép címet - már ha létezik ilyen egyáltalán. Ha létezik, akkor azt az Apple hívta életre, amikor bemutatta a MacBook Airt. Emlékszel még a reklámra? (Ki tudja, ezért ide szúrtam.) Bár ezen a vékonyságon már akkor is nevettem, mert a mérést az Apple a "legvékonyabb" ponton tette - de melyik is az? Ahol még nem gömbölyödik az Air széle, vagy ahol már igen? Akárhogy is, a HP most egy centivel keskenyebb. A legvékonyabb ponton.


Laurene Powell támogat
Arról már többször is írtunk, hogy mire költi Jobs özvegye, Laurene Powell Jobs az örökséget. A legnagyobb részt az amerikai oktatási rendszer megújítására szánja. Személyesen, vagy áttételesen több, ezzel a területtel foglalkozó alapítványt támogat. Az egyik, az XQ, most újabb 50 millió dolláros támogatást kapott.

Csökken a tablet eladás, csökken a számítógép eladás
A piacelemző Gartner közétette az első negyedév adatait. A személyi számítógép eladás már hatodik negyedéve van esőben, az idei első negyedévhez hasonlóan rossz utoljára 2007-ben volt. Ha statisztikailag hasonló szépséget az esésről nem lehet elmondani a tabletek kapcsán, ettől még kevesebb tabletet adtak el az év első negyedévében, mint egy évvel korábban hasonló időszakban. Az elemzők szerint a szerény innováció, az okosabb (és nagyobb kijelzőjű) telefonok a bűnösök. (Ehhez a harmadhoz zenei ajánlatunk a Vaya Con Diostól)

Öt leg az iPhone App Store-ról

Az iOS App Store az iPhone bemutatása után, 2008-ban nyitott ki. Kinyitott és azóta is tartó szédítő forgalom és felhasználó szám emelkedésbe kezedett. Lássunk öt leget!

Clash of Clans
Kettőezer-tizenöt, és minden idők legmenőbb programja a Supercell freemium appja. (Freemium - ingyen letölthető, de az appon belül fizetős részek, lehetőségek.) Tavaly nyáron volt olyan nap, amikor 1,56 millió dollárt termelt (427mFt) - és az alkalmazás más platformra is kapható, persze nem az App Store-ból. A legmenőbb app címért egyébként az utolsó félévben igen kemény kihívója akadt a Clash of Clans-nak a Game of War személyében (appjában).

A legnagyobb árbevételű nap
Akár ki is lehetne találni. Ugye te is 2015 karácsony napjára tippeltél volna? Nos, akár igazunk is lehetett volna, de az akkori, és addigi csúcs értékesítés 2016. január elsején megdőlt, az új rekord: 144 millió dollár (majdnem 40mdFt - három és fél Fradi stadion).

Store bevétel
2008-as indulása óta összegezve az eladásokat, várhatóan az idén lépit át az App Store az 50 milliárd dolláros vonalat. (13 700 milliárd forint, maradva a Fradinál, ez pont ezer darab stadiont jelentene. Nice!) És amíg ehhez tizenkét évre lesz szükség, a trendek előrejelzése szerint alig négy év múlva, 2020-ban már a 100 milliárd dolláros összbevételt is eléri az App Store.

Miből van a legtöbb?
Ezt is ki lehet találni: játékból. Ez a jelenlegi húsz kategóriából a legtöbb appot tartalmazó. Az, hogy az összes app 22,34 százaléka tartozik ide, engem picit meglepett, én többre saccoltam volna. A második az üzleti kategória (10,38%) és az oktatás (9,44%). [Összesen kb. 725 000 iPadre optimalizált alkalmazás található az App Store-ban. Magyarul: ha új iPades játékot írsz, annak 16,3 millió másikkal kell versenyeznie.]

1,5 millió app
Összesen 1,5 millió app van az App Store-ban. Azt mind tudjuk, hogy az App Store országonként eltérő kínálatú. A legnagyobb a kínai, ahol 750 000 alkalmazás található.

Talán, lehet, esetleg

Igen, ismét egy jósda bejegyzés következik. Értelmes hírek hiányában összeszedtük, miről susognak a pletyka-szájtok. Szó lesz a titkosításról, a Siriről és a pántról.

Titkosítás
Ismert, hogy egy bűnügy kapcsán az FBI kérte az Apple-t egy iPhone "feltörésére", amit az megtagadott. Az az ügy nem jutott bíróság elé, mert időközben egy kisvállalkozás megtette, amiről Tim Cook azt állította, hogy nem tudják, és ha tudnák se tennék. Ezen is lehetne rugózni, de most pletyka. Az egyik összeesküvés-elmélet szerint nem harmadik kisvállalkozás, hanem az Apple törte fel az iPhone-t. A másik szerint az Apple, miután más fel tudta törni az iPhone-t, még jobb titkosítást készít. (Igen, nem a legfrissebb modellt és legújabb iOS verziót törték fel, de ezek tények. És ha a tények nem passzolnak az összeesküvés elméletbe, akkor azok nem léteznek vagy hamisítottak.)
Az viszont tény, hogy az Apple a kínai terjeszkedés előtt elfogadta a kínai állam diktálta feltételeket. Ismerve a kínai államot, ezek között biztos szerepelt az, amire az FBI hiába vágyott volt.

Az említett eset kapcsán az Apple azért is állt ellent, mert Amerikában precedens jog van, ami egyszer elfogadott, arra lehet hivatkozni, az a példa, az követendő. Nem is véletlen, hogy egy másik hasonló perben - bostoni rendőrség vs. Apple - a bíróság kötelezte az Apple-t a "feltörésre", persze hogy megy a per tovább, újabb igazságszolgáltatási szintre.

Siri
Bár egy felmérésünk szerint sokan használjátok a Sirit és majdnem ennyien szeretitek is, nekem - és baráti környezetemnek - sem lett elválaszthatatlan haverja. Engem nem ért, nem szeret és olyan válaszokat ad, mintha az államigazgatással kellene beszélgetnem: lehet hogy igaz, amit mond, de hasznavehetetlen.
Ezért jó hír, hogy állítólag az új OS X rendszer részévé lesz. Már ősszel. És bekerül a Dockba úgy, mint a Finder és a Kuka. Kidobhatatlanul. Összeesküvés-elméletesek figyelmébe: a Macre gyárilag előtelepítenek egy olyan szoftvert, ami érti minden szavad. Nem elég, hogy a kamera bekapcsolható távolról, a szövegelemzést is a te gépeddel végeztetik majd el.

Pánt
Az Apple Watch kap mágneses pántot - szól a pletyka. Hogy az mire lesz jó? Nos, a pletyka erről már nem szól. De logikusan: bármihez, ami vas, oda lehet pattintani az Apple Watcht. Nagy mágnes mellett elhaladva meg letépi a kezedről. Pánikbetegeknek: letépi a kezeddel együtt.

Madách Úr - Azok a 90-es évek I.

Jöjjön egy legendás történet a kilencvenes évek elejéről.
A helyszín az egyik legnagyobb forgalmú Apple viszonteladó XI. kerületi kertvárosi villa alagsorában lévő székhelye. Az alagsor elég zegzugos, az ott dolgozó fiúk gézengúzok. Egyikük, legyen János, a szervizes, a tulaj–ügyvezető, Zsolt egyetemi barátja. Jánoshoz nem lehet órát igazítani, amennyi kedves, segítőkész, technikailag mindent megoldani tudó, annyira küzd az idővel, rosszakarói szerint már reggel nyolckor két órás késésben van, és a nap folyamán ezen csak rontani képes.
A cég egyik ügyfele az irodalomban jól csengő nevű Madách úr, aki – Biblia kutató. Szinte az összes Mac–viszonteladó ügyfele volt már. Kicsit nehéz partner, mert egyfelől szüksége lenne egy speciális programra, amivel elérné a végső célt, másrészt nem akarja elmondani, hogy mire legyen képes a szoftver, mert akkor ellopnák a kutatási eredményeit. Madách úr gyakran igényel szerviz–támogatást, „csak öt percet" – amiből persze legalább egy óra lesz.
Madách úr és János ideális párost alkot.
Az ominózus nap, amikor a történet játszódik, nagyon fontos a cég életében, egy addig nem látott méretű üzletet üthetnek nyélbe (és akkoriban a 30–40 százalékos árrés még nem volt irreális.) Zsolt ügyvezetői szobája kis folyosón balra bújt meg, Zsolt itt már egy óra óta dühöng, hogy János merre jár, hiszen kettőre ki kellene érni az ügyfélhez. Több ingerült hangú telefon után – „János, hol vagy már?" – kettőt üt az óra. Majd negyed hármat. Ekkor toppan be János az irodába.
– "János, **** ***, hol a ********* ***** ******** tekeregsz, amikor ****** tudod, hogy ma kettőre megyünk?" – visszhangzik a csendes lakóövezet vagy öt percen át. János fejét kicsit lehajtva vár. „Mi a ***** tekeregsz azzal a ********* Madáchcsal, amikor az a ***** **** soha semmit sem fog venni, *****!" – és így tovább, és így tovább. Mire végre János szóhoz jut:
– „Zsolt, engedd meg, hogy bemutassam Madách urat!" – és Madách úr feje lassan beúszik az ajtófélfa mellett:
– „Talán zavarok?"

Külföldön olcsóbb a Mac? (2016/4)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen árai. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. Oroszország nem EU tag, tehát az onnan behozott adott értékű eszközöket bizony el kell vámoltatni.
És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!

Magánszemélyek
Mi, ugye, bruttó árat fizetünk.

Cégeknek
Mert ők visszaigényelhetik az áfát.

Mac-index
Tavaly nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index, amely várhatóan hónapok során nyeri majd el végleges számítási módját, az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel négyszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.