SubEthaEdit, SSH, fax – Almalap, tizenöt éve

Előfordul, hogy beletúrunk a múltba, esetünkben az egyszervolt Almalap régi számaiba, hogy szórakoztató írásokat olvassunk olyan vicces dolgokról, mint a fax kezelése Macintoshon, vagy képek áttöltése iPodról Macre. Ami meglepő, hogy sok elfeledett tudás mellett máig érvényes írások is akadnak. Ilyen a SubEthaEdit – amely messze megelőzte korát, viszont még mindig létezik up-to-date verziója.

Elementáris szerver globális használatra
Az Adobe november végén megjelentette az Acrobat Elements Servert, ami lehetővé teszi a munkaállomások Acrobat-használatát anélkül, hogy minden egyes gépre telepíteni kellene hozzá kliensprogramokat. Egyszerű, könnyen átlátható és jól karbantartható rendszert alakíthatnak így ki a nagyvállalatok. Az Elements ára 28 000 óvdollárnál kezdődik egy ezer felhasználós licencnél, vagyis 28 dollárba kerül munkaállomásonként. (Vajon hány ekkora cég van hazánkban?) Egyelőre még csak angol nyelvű változatot adtak ki belőle.

Rendezvous a Párduccal
A Párduc fedőnevű Mac OS X 10.3 számos olyan képességgel bír, amely a szem előtt rejtve marad, ha a felhasználó az Apple hivatalos oldalait látogatja. A most következő apró élelmesség nem az oprendszer hibája, vagy valami hátsó kiskapu, inkább egy méltatlanul nem közzétett lehetőség, amely meglódíthatja fantásziádat.

Faxoló Párduc
A Panther új életet lehel a Mac modemébe. Még ha nem is használod telefonos alapú internetszolgáltatásra, beépített faxnak akkor is alkalmas. És ugye a szó elszáll, az írás megmarad. A legbikább MacvOS X-be be lett építve a hármas számú faxtámogatás is, ezért nem szükséges más szoftvernek kisegítenie a Panthert. Bármely, nyomtatót kezelni tudó program alól fennakadás nélkül alkalmazható ez a szolgáltatás.

Együtt dolgozunk
A három informatikát tanuló diák alapította The Coding Monkeys (Kódíró Majmok - na, ez sem semmi cégnév) első műve a SubEthaEdit - a cégnévválasztásra remélhetőleg nem használták fel a teljes kreatív képességüket, de ez a progi név, áhhh. A netről letölthető potomságot feltelepítve remek szövegszerkesztőt kapsz.

Indítóelemek Mac OS X alatt
Ezeket az elemeket Indítóelemeknek hívják, amelyek könyvtárkötegek. Adott mappában megfelelő fájlok találhatóak.

Hieroglifák előnyben
A kéretlen levelek, a lopott személyazonosságok korában senki nem vitatkozik arról, hogy a személyes adatok védelme fontos.

Fényképeket az iPodra!
"Innen ingyen van!" - gondolja a fotós, és nyomja, nyomja, nyomja az exponáló gombot, hiszen a rossz fotókat törölni lehet, hogy tárhely szabaduljon fel. A hagyományos filmes géppel eltanult megfontoltság, gondosabb képkompozíció elfelejtve. Hamar, a gondoltnál sokkal hamarabb telik meg a memóriakártya. Mit lehet ilyenkor tenni?

Nagyképű könyvtárak lekezelése
Ismerős probléma, hogy a képnézegető és egyéb képkezelő programok erősen lelassulnak, ha nagy fájlokat tartalmazó könyvtárba kukkantanak be, és ha már megírtuk a CD-t, hosszú percekig keresgélhetünk benne, míg elővarázsoljuk a szükséges adatot. Sajnos az iPhoto2 is ezzel a problémával küszködik, és mióta a négy megapixeles (vagy még jobb felbontású) kamerák betörtek mindennapjainkba, nem nagy művészet rogyásig pakolni a winchestert fotókkal, filmekkel. Szerencsére van néhány trükk, amivel ezt kivédhetjük.

Fotóalbum könnyen és gyorsan avagy a Photoshop 7 és az AppleScript
A Photoshop 7 egy elegáns kis beépített funkciójával jelentősen megkönnyíti dolgunkat: az "Actions" szolgáltatásával automatizálni tudjuk a hosszadalmas folyamatot. Ezzel az egyszerű trükkel különböző módosításokat hajthatunk végre a fotókon, miközben Macünk eltárolja a fájlokat. A program ezután automatikusan elvégzi ugyanezeket a módosításokat a többi kijelölt fájlon is. Színkorrekció, sötétítés-világosítás, szélek lemetszése, stb. Mindent be lehet állítani, amit egyébként fáradságos és mérhetetlenül unalmas munkával az összes képen egyenként kellene végigcsinálni.

Quark, a PDF és a Star Trek avagy: Dezintegrálódott a betűkészletem útközben
Nekem a Quark névről először mindig a Star Trek - Deep Space 9 egyik szereplője jut eszembe: a furmányos, kapzsi kis ferengi. Csak a második helyen ugrik be a kiadványszerkesztő program… Pedig igazán nem vagyok elborult Trekker, viszont gyakorlott tördelő vagy szerkesztő sem. Talán ezért fordult elő, hogy a dokumentumomban használt szép, kacifántos betűk egyszerűen eltűntek a sok oda-vissza konverzió, desztillálás, meg egyebek után. (Pont úgy, mint amikor az egyik számítógépen elkészített meghívólevél különleges betűi helyett a másik számítógépen csak Arial jelenik meg.)

Enfocus, a nagy túlélő
Az Enfocus igazán mozgalmas évet tudhat maga mögött. Nem csak a régi termékeiket újították meg, de számos új projektet is nyitottak. Ilyen például a CertifiedPDF.net, amely a kliensek és a nyomtatók közt biztosít jó kapcsolatot. Az Enfocus emellett megszenvedte látnoknak is beillő alapítója kilépését is: Peter Camps múlt télen vált meg a cégtől. Az Adobe, a nagy ellenfél, épp ekkoriban dobta piacra az Acrobat 6-ot.

New York Soho - Vespa - Mac
Isten hozott a Vespa Soho-ban, az első Vespa márkakereskedésben NewYork városában. Ez egy gyorsan gyarapodó üzlet, amit egy fiatal pár vezet - és mindezt teljes egészében Macintosh gépeken teszik. Miért döntött úgy Zach és Wen Schieffelin, hogy szembeszáll a konvenciókkal, és üzletük minden porcikáját Macintosh gépeken vezérli?

Hírek a Mac környékéről
Ingyenes Acrobat Pro! :: Kamu az amnesztia? :: EtherShare :: Xpress- és InDesign-konvertálás aranyárban :: A Global Graphics halad a korral

Boldog karácsonyt!

A képen (érdemes a blogon rákattintani, hogy eredeti méretében lásd) három Apple-ös dolgot rejtettünk el. Épp annyira voltunk kreatívak, mint amennyire innovatív az Apple idén. Mindenkinek kellemes ünnepeket kívánunk!

Hang eseményhez rendelése – Azok a 90-es évek III.

A pontos típusára már nem emlékszem annak a Macnek, ami történetünk főszereplője, de ha tippelnem kellene, akkor a PowerBook Duo 270c-re tennék. Ez a gép volt az akkori Maces ügyvezetői álom, státusz-szimbólum meg ilyesmi. Színes 640x480, 240MB merevlemez, 4-32MB RAM és alig két kiló. Ára csillagos égben.

A történetek a 90-es évek derekán játszódnak, amikor a viszonteladók egyre több céghez, vállalkozáshoz, állami intézményhez jutottak el. A gép bemutatása során éltek az Apple kínálta grafikus lehetőségekkel, és a folyamatosan javuló hang generátorral is.

Zrínyi Miklós Akadémia
Az egyik demo a Zrínyi Miklós Akadémián volt. Három-négy Maces hálózaton mutatták be, hogy lehet Macintosh-sal repülés-irányítást végezni. A kijelzőkön radarképek – a szoftver épp szabadult a Cocom-lista alól –, a padsorokban állukat leejtett ezredesek, repülők és pár pizsamás is. Ők eddig egy kör alakú izét bámultak, amin zöld pontok villódznak, itt meg térkép felett mozognak a számos azonosítót cipelő repülőgép jelek – mint a flightradar24.com napjainkban. A gépekre tolva az egeret a Mac bemondja az adatokat! Teremben hörgés...
A Mac bármelyik funkcióját képes hangosan bemondani – ez jó. Az még jobb, hogy bármelyik hang, effekt, zaj lecserélhető, ahogy például a Mail > Beállítások > Általános > Új levél hang. Akkor lecserélhető volt a Mac indulási hangja, a hiba hangja (Rendszerbeállítások > Hang), a töltő csatlakozás hangja, a bármi hangja.

Katolikus Érseki Hivatal
Szinte biztos, hogy nem ez volt a pontos név, de a lényeg igen, hosszú kapcsolat keresés után sikerült utat találni a legnagyobb magyar egyház egyik megyéjének vezetőihez. Noha maga az vezető nem volt jelen, hat-hét fontos döntéshozó, magas egyházi tisztségviselő igen.
Üzletkötő kollégánk – nevét fedje a felejtés jótékony homálya – nagy lendülettel mutatja be, mi mindent tud a Macintosh. A gép körbejár, sikert arat és kezd lemerülni, akkoriban a két óra is nagy szó volt. Kollégánk előveszi a tápot, 220, csatlakoztatja a Machez. Amely ekkor teljes hangerővel a legalpáribb tiroli-nadrágos pornó hangját kezdi magából ontani. Egyháziak arcán döbbenet. Tápkábel – de a Mac addig játssza a hangot, amíg a hangfájl tart.

Utóhang
Vert seregek megtérnek a cégbe, ahol kaján mosolyú kolléga fogadja őket, tegnap ebédszünetben ő cserélte le a töltés hangját... Percekkel később az ex-kolléga búcsúztatása.

Mekkora Apple rajongó vagy?

A Mac|Life magazinban megjelent nyolc kérdéses teszt. Én 5/8-dal végeztem.




Ha nem lenne a videó elérhető – köszi egymással jól együttműködő alkalmazások és szájtok –, akkor klikk ide vagy ide.

Az Apple a Teslát

Nem fogja megvenni – szerintem. Pro- és kontra számtalan érvet lehet felsorolni, kezdve az Apple irdatlan készpénzállományától a Jobs és Musk között húzott párhuzamig.

Tim Cook (balra), Safra Catz (középen, Oracle másod CEO) és Elon Musk (jobbra).
A képen épp a megválasztott Donald Trumpot hallgatják a New-yorki Trump Towerben.
Fotó: Albin Lohr-Jones/Pool via Bloomberg

Talán Peter Drucker valamelyik könyvében olvastam (Park Kiadó még az ezred-forulón és előtte), hogy a pénzügyi befektetők számára jó jel, amikor egy ifjú titán cég (újmagyarul: startup) prezentációján, bemutatkozásán, befektető kereső útján azt látják, hogy a csili-vili előadások, prezentációk, rém talpraesett vezetők közt akad egy farmernadrágos, körmét rágó ürge, aki csak testében van jelen az említett eseményen, de közeben rajzolgat (nem, nem Facebookozik, mert az már akkor még nem is volt, de ha lett volna, akkor sem). Azért jó jel, mert az mutatja, hogy a cég vezetésében nem csak kifelé forduló akad (Apple: Steve Jobs), hanem befele forduló is (Apple: Steve Wozniak) – ez kiegyensúlyozottságot jelent, meg ilyesmik.
Ha az Apple a Teslát ... és ha ... akkor lenne egy Tim Cook és egy Elon Musk. A Tesla (felejtsük is el: Apple Car) nyerne Tim Cookkal, aki úgy rendbe szedné a termelési láncot, hogy annak messze földről járnának csodájára. Cookról, amikor még Jobs mögött a második ember volt, az a hír járta, hogy fejből tudja a harmadik beszállítóig, hogy melyik mikor mit honnan hova mennyiért hányszor mióta. Már csak azért is tudta, mert ő (az ő vezetésével) rakta össze. Ez az erőssége. És hiába is várjuk tőle az innováció leghalványabb szikráját is.
Szikrázni ott lenne Musk – csak győzzék követni. Musk - útját csillagok helyett a Pay-Pal, Tesla és SpaceX jelzi – sziporkázik, ő ebben jó, a megvalósításban viszont: nagyon nem. De az Apple Jobs edzette szervezete még emlékezhet a hétvégére szobájukba zárt fejlesztőkre, az egy éves meló után kikukázott mobiltelefonra (pre-iPhone), talán az egyetlen nagyvállalati szervezet, amely képes követni egy Muskot.
Amúgy szép küzdelem volna egy Cook vs. Musk. Legyőzi-e az innováció a konvenciót vagy a megújított nagyvállalat-vezetés apró lépések kompromisszumaként megfojt minden újítást, de legalább addig formálja, szakérti, hozzászólja, amíg tök mássá lesz.

Szerintem nem veszi meg. Kár. Talán.

Lemezkezelő :: Disk Utiliy

Ma egy olyan alkalmazásról beszélünk ismét [1] [2], amelyet ritkán, vagy talán soha sem kell használnunk. Olyan, mint a Tűzoltóság. Akkor örülünk, amikor ülnek a laktanyájukban a tűzoltók, kártyáznak vagy épp alszanak*. Annak soha sem örülünk, ha dolgoznak – annak igen, hogy vannak. Na, ilyen a Lemezkezelő is, amellyel háttértárakat, USB-memóriákat formázhatunk, törölhetünk, particionálhatunk. Aki most nyitja meg először, óvatosan.

A Lemezkezelőt akkor vesszük elő, ha egy külső merevlemezt, USB-t le kell formázni, hogy a Mac lássa, tudjon rá írni. A legtöbb Windows barát lemez NTFS, a Mac HFS+, illetve pár oprendszere APFS formátumú. Ha olyan merevlemezt szeretnénk, amelyet mindkét oprendszer ír és olvas - lehet rá menteni és megnyitni róla –, az ExFAT vagy FAT32 formátumot kell használni. Bővebben erről itt olvashatsz >>>

A Lemezkezelőt akkor vesszük elő, ha gond van a jogosultsággal, fájlok megnyitásával és bátrak felkészültek vagyunk. A megfelelő kötet kiválasztása után az Elsősegély (First Aid) ikonra kattintva a Mac végignézi a teljes lemezt, és amit tud, kijavít, amit nem, azt jelzi.

A Lemezkezelőt akkor vesszük elő, ha egy lemezt fel szeretnénk osztani több kötetre, azaz particionálni szeretnénk. A Windowsos világban szokás volt, hogy az oprendszert és a saját adatainkat külön lemezre tesszük, ha egy nagy (1TB vagy több) merevlemezünk van, akkor azt osztjuk fel oprendszer és adatok közt.

* A tűzoltó oltja a tüzet, a katasztrófavédő meg védi a katasztrófát – véli a nem politizáló Gonosz Almalap.

Én így telepítek!

Macre rém egyszerű alkalmazást telepíteni, ez alól csak a magyar államigazgatás alkalmazásai a kivételek. A többi alkalmazás esetén letöltöm, egyet-kettőt kattintok, fájlt mozgatok, majd használom. Ja, és ami már nem kell, azt kidobom. Mert szeretem a Macem!

1. Megszerzem az alkalmazás

Ha az App Store-ból töltök le alkalmazást, akkor a Launchpaden látom, hogy a kis kék csík szépen növekszik – persze ehhez tudnom kell, hogy hol a Launchpad. Aki nem dobta ki a kis rakétás (nem kimdzsungilt ábrázolja, hanem dagadt rakétát) ikont a Dockból (ha nem, akkor jobbról a második lesz!), akkor látod a letöltést. Ha weboldalról töltesz, akkor a böngésző mutatja, hogy a letöltés még tart.

2. Letöltések mappa

A letöltött fájlt – ha csak ismét nem gondoltuk másképp, mint ahogy az Apple jónak véli – a Letöltések mappában találjuk. Általában ilyen az ikonjai is, mint a képen. Persze a fájlnév is elég árulkodó lehet. Sokat segít, ha a Letöltések mappát rendben tartjuk, elpakoljuk az ide letöltött fájlokat.

3. Letöltött fájl kicsomagolása

A Letöltések mappában rákattintunk a letöltött, összetömörített fájlra és követjük a kijelzőn megjelenő kéréseket. A legtöbb esetben nincs ilyen, csíkok jönnek-mennek, és előbb utóbb a következő fázishoz jutunk. A kérdések néha kimondottan marketinges, email-cím vadász kérdések, esetleg a szoftver fejlesztő másik alkalmazását kínálják "csak most, csak neked, csak itt".

4. A Telepítés

A Macen a telepítés fájl-mozgatás. A programot (képen Skype, balra) át kell húzni az Alkalmazások mappába (jobbra), ezt mutatja a nyíl. Aki itt duplán kattint a Skype-ra, az el is indítja az alkalmazást. Ám tapasztalni fogja, hogy a Skynpe nem nagyon jegyez meg egyéni beállításokat, makrancos. Ennek az az oka, hogy itt a Skype még nem az SSD-n van, hanem egy virtuális lemezen > lásd az XXX pontot! Ráadásul amikor ezt a virtuális lemezt kidobod, akkor az alkalmazás is elérhetetlenné lesz.

Hogy tudod ellenőrizni, hogy helyesen telepítettél egy alkalmazást? Ha megtalálod az Alkalmazások mappában, akkor minden rendben.

Aki biztosra megy, az az Alkalmazás mappából nyitja meg az alkalmazást.

5a. Első indítás

Az első alkalom mindig különleges – tudjuk ezt az életből. Egy újonnan telepített alkalmazás nem is indul el, a Mac rákérdez, hogy tényleg, valóban, ezt az ekkor erről a honlapról letöltött alkalmazást tényleg el szeretnéd indítani? Ez újabb akadály a véletlen alkalmazás telepítés és indítás kivédésére. Ha csak kicsit is bizonytalanok vagyunk, inkább kérjünk segítséget!

5b. Első indítás

Ha olyan webhelyről töltöttem le az alkalmazást, amelyről még soha, a Macem nem tartja biztonságosnak, így megtagadja az elindítását. Igen, az alkalmazás nem indul el (és pont). Mit kell ilyenkor tenni?
Megnyitjuk a Rendszerbeállítások > Security fülét. Pirossal jelölt részen dönthetünk az alkalmazás sorsáról. Ha egy alkalmazást beengedünk, akkor az a webhely, ahonnan letöltöttük, kvázi biztonságossá lesz a Mac számára.

6. Rendrakás

Hurrá! Fut a progi! El is felejtünk mindent – klasszikus: csapot, papot és a vers szerzője –, pedig lenne még egy percnyi meló. A rendrakás. A telepítés után gyakran találunk ilyen ikont az Íróasztalon, húzzuk a kuka helyére! (Ezzel azt is megoldjuk, hogy az alkalmazást ne az Alkalmazások mappából indítsuk.) Keressük meg a Letöltésekben a letöltött telepítő fájlt és dobjuk ki a kukába! Ez sokat fog segíteni, nem lesz 34 darab skype.dmg a mappában, mi több, helyet szabadítunk fel az SSD-n.

7. Ügyesek vagyunk!
Taps. Meghajlás. Jobb kézzel bal váll veregetés.

MacBook? Air? Pro? iPad Pro?

"Mit vegyek?" – ez december egyik kérdése, amelyre a helyes válasz egy kérdés: "Mire szeretnéd használni?" Ha szeretnél két sornál hosszabb szöveget írni, de nem vagy Photoshop mániás, ha elkészítenél egy-egy pár perces videót, de nem filmvágásból akarsz megélni, akkor vagy igazi gondban. Mert vehetsz Macbookot, Macbook Airt vagy Prot – alig térnek el tudásban és árban. És hogy még nehezebb legyen a helyzet, az iPad Pro is ott integet a partvonalon, hogy szeretne játékba szállni. Szóval: "Mit vegyek?"

Készítettem egy táblázatot a december másodikai adatokkal, ezen fogunk sorról sorra haladni. Minden eszköznél az alap konfigurációval számoltam, három ok miatt. Egyrészt túlságosan bonyolult lenne, ha itt-ott jobb, szebb vagy erősebb alkotórészt használnék, másrészt a gépek ára már így is azok érzékküszöbét is bántja, akik alig férnek be a teremgarázsukba az Aston Martinnal a két Ferrari közé, harmadrészt az alaphoz képest módosított gépek (kódnév: CTO) szállítási határideje soha sem rövidebb, mint az alapgépeké.
Ahogy a táblázatban, itt is sorra veszem és összehasonlítom a processzort, az SSD-t, a kijelzőt két menetben, grafikus procit, memóriát, csatlakozó felületet (port) és árat. Soronként pontoztam, a legjobb kapott egy pontot, a rosszabbak többet. Az összesen legkevesebb pontot kapó eszköz nyer. Az egyes szempontokat nem súlyoztam – nem bonyolítom, magának mindenki megteheti.

Processzor
Nehéz a zsűri dolga! Az iPad A12X procija összevethetetlen a Macbookokéval (igen, Benchamrkkal lehetne, de nem láttam különösebb értelmét). A Pro procija csak hetedik generációs, az Air-é nyolcadik, a Pro-é azonban magasabb órajelen működik, mint az Airé: nálam 1:1. A Macbook procija gyengébb, bár "m" jelű, mobilra optimalizált.
A processzor kapcsán ne feledjük, nagyon ritka lesz, hogy teljes fordulatszámon pörögjön, hiszen deklaráltan nem kép-szerkesztéssel vagy videóvágással foglalkozunk – lásd: "Mire szeretnéd használni?"

SSD (háttértár)
Ez egyszerű. Az SSD méretek nem nőnek, ellenben a netes, felhős tárolás egyre elfogadottabb, így lassan (nagyon lassan) az SSD mérete nem mérvadó. Ma még az, ezért jobb e szempontból a Macbook és az iPad Pro, mint az Air vagy a Pro: 256GB vs. 128GB.

Kijelző méret
Ismét a számok beszélnek, az Air és a Pro 13 inches, az iPad Pro-ból a 12,9 inches változattal számolunk – aki használt már 11 inchest Airt, az tudja, hogy a 11 inch kevés. Arról nem is szólva, hogy árban a 12,9-es hasonló a Macbookokhoz. A Macbooké pedig 12 inch. És ez a pont sorrend is.

Kijelző felbontása
Na, ezen is lehetne vitatkozni, hogy mennyire fontos, mennyire nem. Külön sort azért kapott, mert egész nap a szemünk előtt lesz, így azért nem mindegy, hogy mit mutatnak a számok. És a kijelzőt két sorra bontva könnyebb volt sorrendet is felállítani. Meglepő módon az iPad Pro a nyerő, a MacBook a második, és az Air és a Pro fej-fej mellett az utolsó.

Grafikus processzor
Kijelentettük, hogy olyan gépet keresünk, amelynél a grafikus proci nem kritikus fontosságú, de azért nem mindegy, hogy ha kell, mit ad a Mac. Az iPad nem ad semmit, így utolsó, a Pro teljes joggal az első – ha nem így lenne, Pro sem lehetne.

Memória (RAM)
Ha egyáltalán valamit nagyobb súllyal vettem volna figyelembe akkor a memória lett volna az – a másik az SSD mérete. Az iPad itt is titkolódzik, így az utolsó, a három Mac rendre 8GB-tal érkezik. Nem értékeltük rosszabbnak a Macbookét, amely egy hajszállal van az Air/Pro párosé mögött. (Szintén pontozási szempontból az iPadnek négy pontot kellett volna adni egy helyett, hiszen a negyedik legjobb, de ez az összeredményen sem változtatna).

Csatlakozó (kapu, port)
USB-C az összes eszközön. De. Az Airen és Pro-n kettő, a Macbookon egy. Az iPad Pro-n is egy, de a tapasztalatok alapján az iPad nem hajlandó bármilyen USB-C-s eszközt kezelni. Például a külső merevlemezt nem ismeri fel – ez persze nem véletlen, Apple-szemlélet logikus, de emiatt az utolsó helyet is jelenti.

Ár
Drága. Mihez képest? [Vasedényhez.] Igen, a Macintosh, iPad drága. Viszont nem kell évente egyszer-kétszer újratelepíteni. Ami nem jelent évi egy-két nap munkakiesést, ha nem archiválsz, akkor adatvesztést. Igen, kétszáz nettóért már lehet venni két pécés laptopot, egyet használni egyet meg tartalékba. [Klasszikus rendszerváltáskori hirdetés: Trabant eladó. Tartalék Trabantot adok.] És így tovább, lehet még pro- és kontra érvelni. Mi most Apple-től vásárlunk, így ezt a szálat elengedtük, teljesen.
A legolcsóbb az iPad önmagában (tíz ujjunkkal). Tollal (Apple Pencil) pont annyi, mint az Air. Kicsivel drágább a Pro és a Macbook. Smart Keyboard Folio billentyűzetet tesz az iPad Pro-hoz, de ezzel át is lépjük a félmilliót, bruttó, persze.

Akkor melyiket érdemes megvenni?

Az Air és a Pro egyforma pontszámot ért el. Ebben az esetben a Pro-t választanám, nem kérdés. A Pro jobban fogja őrizni értékét. Másképp mondom: bruttó 25 ezer forintért veszem a grafikus procit. A sima Macbookot lenyomta az iPad.
iPadet akkor választanék munkaeszköznek, ha tollal és fegyverrel épp oly virtuózan használnám, mint gépet billentyűzettel. Jó pár embert ismerek, akik iPaden tollal kézírnak szövegfelismerőt használva. Egy óra alatt akár húsz-harminc oldalt is jegyzetelnek, a felismerő nem túl sok hibát vét, tehát járható út az iPad. Szokatlan, trendi, szexi, és szokatlan.

Bedobós mappa

Minek van a Macen "Bedobós mappa"? Ezt a kérdést válaszoljuk ma meg. Akik még nem tudnák, hogy van ilyen mappájuk, keressék a Saját > Nyilvános > Bedobós mappa útvonalon.

A válasz egyszerű. A Macet több felhasználó használhatja. A felhasználók pedig nem láthatnak bele egymás fájljaiba – ha mindenki rendesen a Saját mappa alá menti a dolgait. A kivétel a Nyilvános mappa, mert ami abban van, azt a többi felhasználó is láthatja, de csak olvashatja. Az ott levő fájlokat nem lehet módosítani, menteni, csak megnyitni. A megnyitás után érdemes duplikálni, a duplikátum már menthető.
A "Bedobós Mappa" pedig az, ahol a többi felhasználó tud nekem direktbe fájlt küldeni. Betehetné a saját Nyilvános mappájába is, de ott mindenki láthatná. Ha négyen használnánk a Macet, akkor amit a Nyilvánosba rakok, azt a másik három látja, amit egy másik felhasználó Nyilvános > Bedobós mappájába, azt csak ő.

Külföldön olcsóbb a Mac? (2018/12)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!

Jelmagyarázat
A sötétzöld a legjobb, a sötét piros a legrosszabb ár. E két szélsőérték közt Macenként öt egyenlő nagyságú árkategóriát hoztunk létre.

Cégeknek
Mert mi visszaigényeljük az áfát, ezért a nettó árral számolunk.

Magánszemélyek
Mert mi fizetünk áfát is a Mac után.

Mac-index
2016-ban nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel ötször annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint. (A Google-térképes megjelenítés csak a blogon mutatkozik meg.)

Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). És a Google helyett én kérek elnézést a "Holandia" miatt, de két-t-vel nem jelenik meg a térképen az ország.