RTFM avagy tanult ember nem pottyan az égből

A négybetűs rövidítés – RTFM – az angol "Read The Flipping Manual" rövidítése, amely annyit jelent: "Olvasd el a tájékoztató kézikönyvet!" Persze van egy indulatosabb feloldása is – Read The Fucking Manual –, ezt általában a szolgáltató, szerviz, tanácsadó vagy hasonló helyzetben lévő mondaná a kedves, aranyos, bájos, indulatos, toporzékoló ügyfélnek, aki úgy véli, az ordítással arányos mértékben nő az igaza.

A képre kattintva eléred az Apple iOS, iPhone, iPad és Mac aktuális kézikönyveit.

Az Andrássy úti iStyle-ban jártam tegnap. Három tagú család állta körbe az eladó pultot.
- A karácsonyfa alatt kibontott iPhone fél óra után meghalt - mondták, – semmire sem reagál.
- Úgy szar, ahogy van - tette hozzá a családfő.
- Hol vették? - kérdezte a végtelen türelmű eladó.
- Hát mi ilyesmit is árultunk karácsony előtt - mondta a feleség -, de a boltban senki sem ért hozzá, szerintük gyári hibás.
Mi volt a gond? Megoldás? A helyes választ itt találjátok: Kisegítő lehetőségek billentyűparancsa.

A képre kattintva eléred az Apple iOS, iPhone, iPad és Mac aktuális kézikönyveit.

Egy kenyérpirítót lehet használni nulla kézikönyv olvasással – bár láttam olyan leendő villamosmérnököt, aki az eszközt fektetve melegszendvics készítésre használat – egyszer. Minél többet tud egy eszköz, annál több időt igényel a használatának megtanulása. Lehet ötös bömössel egyesben lejárni a Balatonra, mert nem tudjuk, hogy működik a sebváltó, de nem érdemes. Lehet a Macen úgy megnyitni az tokmindegyhogymelyik.hu oldalt, hogy csak a tokmindegyhogymelyik szót gépeljük be a Safari hivatkozás megadójába, amely ilyenkor automatikus Google keresővé lesz. Hogy a google.hu oldalt megnyitva felsorolja a találatok között a tokmindegyhogymelyik.hu címet is. Amire rábökünk. Persze, ha tudjuk, hogy csak három karaktert (.hu) kellett volna tovább gépelni és úgy egyből a kívánt oldal nyílna meg – a tudás.
Mindenki másképp tanul. Van, aki a kézikönyvet olvassa el, van aki próbálgatja az eszközt és van, aki szakembertől tanulja el. Ez utóbbiaknak ajánljuk magunkat, a Macademiát.

Az ígért közmondások
A bolond a maga kárán se tanul
(A) jó pap (is) holtig tanul
Aki tanít, tanul
Amint tanulsz, úgy veszed hasznát
Amit Misi tanul, Mihály sem felejti (el)
Boldog, ki más kárán tanul
Maga [saját] kárán tanul az ember
Más kárán tanul az okos
Más kárán tanulj!
Nehezen tanul a vén ökör
Nincs oly rossz könyv, melyből ember nem tanulhat(na) [amiből ne lehessen okulni]
Ökörtől tanul a tinó
Saját kárán tanul a buta, az okos a másén
Tanulj tinó, ökör lesz belőled
Nem mind okos, aki tanult
Tanult ember nem pottyan az égből
(forrás)

Tegnap történtek

Százhetvenkilenc éve–- pontosabban: tegnap volt napra 179 éve, – hogy Charles Babbage papírra vetette "Analytics Engine" névre hallgató szerkezetének vázát, működési elvét. Ez a csoda a mai Mac és többi számítógép őse, képzavarral Ádámja és Évája. Meg a kígyója. És az alma az már adódik.

Shutterstock, Forbes

Az analitikai gép tervezése három év múlva (1834) az általános célú számoló gép elvéhez vezetett. A gépet lyukkártyák vezérelték volna, amely aritmetikai egységes a kártya lyukasztásának megfelelő műveletet végezte volna el. A kártyák nem csak egyesével, de kötegelve is adagolhatók lehettek volna, ha egy kártyára nem fér fel az összes elvégzendő művelet és bemenő adat. A kártya vezérelte eszköz képes lett volna iterációra és feltételes utasítások végrehajtására is.

És szintén tegnap történt
1895-ben karácsony másnapján történeteket szerintem mindenki ismeri, csak nem köti ehhez a dátumhoz. Pedig mekkora ajándék lehetett azok számára, akik ott lehettek akkor a párizsi Salon Indien du Grand Caféban, ahol a Lumière fivérek az első nyilvános, fizetős filmvetítést tartották. Wow! A vetített filmek 17 méter hosszúak voltak és ötven másodperc alatt lefutottak.


1906-ban a Melbournei Városházán (Ausztrália) bemutatták az első mai mozihosszú filmet, amely a "Kelly Gang története" címet viselte. A film a világörökség része.

1979-ben deklarálta először függetlenségét egy mikro-nemzet a neten. Az "kikiáltó" a wisconsini Maidsonban élő Robert Ben Madison volt, aki e dicsőséget hálószobájában követte el. Tizennégy évesen. Amúgy a kikáltott állam Talossa Királysága nevet viselte.

Ne kattintgass felelőtlenül!

Az ünnepek alatt még többet leszünk családunkkal, barátainkkal és még annál is többet fogunk lógni a neten (persze, új MacBookkal nem is lehet mást tenni). Engedjük el magunk, de azért ne legyünk felelőtlenek, mert bár annyit talán nem veszthetünk, mint Hillary Clinton, de mindenkinek a saját vesztesége a legfájóbb. Az adathalászatról lesz szó.

A politikai történetet mellőzöm, az orosz hackerek egy részétől meg bocsánatot kérek, de azért ez nem volt nagy dobás. Az történt ugyanis, ahogy azt több nyomtatott amerikai napilap kinyomozta, hogy a Clinton stábban dolgozó hölgy válófélben levő férjének munkatársa (na, ez ott van, ahol a "láttam már fényképen azt, aki azt mondta, hogy ismeri") kapott hajnali kettő órakor egy mailt Hawaii-on. A bankja értesítette, hogy valakik megszerezhették az ő jelszavát is. Annak a mailjéhez való hozzáférés jelszavát, amit a bankkal való kommunikációhoz használt. Így a saját érdekében – írták – cseréljen nagyon gyorsan jelszót, és persze, ott volt a link.
Mi most mind tudjuk, hogy ez becsapás, de a fickó ott és akkor és másnaposan nem kapcsolt, csak bökködte a mobilját. Nem kellett volna. Az emailes adathalászok örömmel látták, hogy éjszaka behúztak még egy áldozatot. A számítógépek pörögtek, és hamarosan az összes olyan honlap – Facebook, Twitter, Insta... – elérés a kezükben volt, amelyhez az adott email volt megadva belépési névként. Jelszavak persze lecserélve.
És ekkor az addigra visszaaludt pasi nevében kapott a fontos ember – a volt tanácsadó – egy mailt, hogy gáz van, jelszó csere. Ezt már nem automatikusan tette a hackerek gépe, hanem érezték a lehetőséget, hogy lépre (lápra?) csaljanak egy fontos embert. Aki – hisz a levél a munkatársától jött – azonnal ugrott a levélben adott linkre.
És így fértek hozzá a hackerek (állítólag oroszok) a Clintonnak és stábjának küldött és tőle kapott 600 ezer emailre. (Persze, 600k, mert az olyan szép nagy szám.)

Mi a tanulság?
Számunkra az, hogy ne ugorjunk be. Ha jelszót kell cserélni, akkor írjuk be mi a böngészőbe az adott weblap címét, ott megtaláljuk a jelszócsere helyét. A lustaság eszméletlen sokba kerül.
Hillary - sokak szerint az emailek miatt - az elnökséget bukta. Bár mi tudjuk, Mohácsnál még ennél is több veszett, bár akkoriban még nem volt email.
További Hillary lecke emaillel kapcsolatban, hogy ha az informatikus azt mondja, hogy nem jó ötlet ezt vagy azt használni, például magánszervert kormányzati levelezésre, vagy Mackeepert bármire, akkor ne ugassuk le, ne gyalázzuk be, mert talán, véletlenül, esetleg igaza van.

A walesi herceg létezése csak babona?

Mark Zuckerberg Facebookja lassan, de biztosan halad a hitelességi válság felé. Idén megvádolták, hogy a liberális híreket előnyben részesíti a hír-kiemelésben. Ezt előbb tagadta, aztán – állítólag elbocsátották azokat, akik mégis a hír-kiemelők közt dolgoztak.

"De vajjon, mert sok ember csak hazudja, hogy ismeri a walesi herceget, lehet arra következtetni, hogy a walesi herceg létezése csak babona?..."
Szerb Antal: Pendragon legenda

Az amerikai választási kampány kapcsán pedig - reméljük mindenki számára - nyilvánvalóvá vált, hogy attól, mert a Facebookon ott van, még nem feltétlenül igaz a ... bármi. (Ahogy ennek a postnak az FB-re kikerülő ajánlója sem :). Zuckerberg rendre azzal védekezik, hogy ő csak platformot biztosít az információknak, de nem felel értük, kis sarkítással: köze sincs hozzá. Persze kísérleteztek az olvasókkal, a szokásosnál pozitívabb vagy negatívabb hírek áramoltatásával - de az persze megint nem volt beavatkozás.

Bojár Gábor megmondta
A Graphisoft egyik alapítója még 2000-ben egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy szerinte mit hoz az akkor gyerekcipőben topogó Internet. Példája mára több mint életszerűvé lett. A Kincskereső Kisködmönről kell olvasónaplót írni. Mit tesz a diák? Fel a netre, Google a te legjobb legtöbbet tudó barátod! Kapunk 2060 találatot. Hurrá! De! Honnan tudjuk, hogy melyikre adtak ötöst és melyikre egyest? Hogyan validálom az infó forrását - ez lesz a nagy kérdés mondta volt Bojár Gábor 2000-ben.
És most a Facebook, de a Twitter is, és hamarosan az összes közösségi megosztó szájt futni fog a hitelesség után. A Gonosz Almalap közbevetése szerint egy adott összeesküvésben hívők előnyben vannak, mert ők már csak azokat az oldalakat olvassák, amelyek elveikkel egybevágnak.

Zuckerberg és a média
És Zuckerberg idézett állítása sem igaz, hogy ő csak platformit biztosít a vélemények cseréjéhez. A hír-validáció érdekében harminc millió dolláros alapot hozott létre, amit a The New York Times, BuzzFeed, Time és Fortune használhat fel Live adásokhoz. (A Facebook felhasználó mobilról valós időben "közvetítést" adhat arról, amit lát. Az asztali FB menüjében kattints a Live-ra és látod, ki "kapcsolható" élőben. Az így készült videók később is visszanézhetők.) Ezzel a lépéssel Zusckerberg többé már nem csak platform-adó. Sőt! Egyre több jel mutat arra, hogy a Facebook saját videó-szolgáltató vállalkozást indít.
Ha ezt megteszik - joguk, lehetőségük és pénzük van rá -, akkor a Facebook már nem a sokat hangoztatott "csak" tech cég lesz, hanem média-cég (is).

MacBook? Air? Pro? Dehogy vagyok tanácstalan...

Leginkább azért nem, mert Lisa Eadicicco megpróbál ebben a fordított írásában tanácsot adni, milyen MacBookkal lepjük meg magunk vagy szerettünket. (A Gonosz Almalap jelzi, hogy a legnagyobb full felspécizve pont megfelel, ha kapja.) A választás egyszerűbb volt, amikor csak Air meg Pro létezett.
A nemrég bemutatott MacBook Pro-kkal a Apple még szélesebbre húzta a kínálati palettát, no meg az árakat is. Tehát léteznek az új Pro-k, meg egy régi - Európában több régi Pro is elérhető a hivatalos Apple értékesítő helyeken. És persze ott vannak a MacBook Airek, és a jövőt mutató 12 inches MacBook is. És ne feledkezzünk meg az iPad Pro-ról, ami ugyan nem MacBook, de alulról beköszön e körbe.

Tehát melyik MacBook a tiéd?
Megpróbálom végignézni a kínálatot, bemutatva az előnyöket és hátrányokat, hogy megkönnyítsem a vásárlást.

MacBook Pro

Ha szövegszerkesztésnél és böngészésnél teljesítmény igényesebb munkára szánod a MacBookot, akkor a Pro-ban érdemes gondolkodnod. Ha Photoshopozol, vagy Premiere-t, netán After Effects-et használsz, akkor kell a Pro teljesítménye. A Final Cut esetén meg nem is kérdéses. Bármelyik Pro-t is választod, a teljesítmény elég lesz, érdemes minél több memóriával rendelni a gépet. A 15 inches Pro 16GB memóriával jön, ez duplája az Air maximumnak. A Pro-k kijelző felbontása is rendre jobb, mint az Air-é.
A "melyik Pro-t?" már nehezebb kérdés. Az új Touch Bar-os MacBook Pro legolcsóbb verziója 650eFt (az árakat kerekítve és bruttóban találod ebben az írásban, de az esetleges hibákért csak elnézést kérek, felelősséget nem vállalunk), a legdrágább 1,03mFt forint. Persze ez utóbbit rendesen felturbózva (2,9 GHz, négymagos i7, 16GB RAM, 2TB SSD, Radeon Pro 460) elérjük a 1,571mFt forint összeget is.

2015 vagy 2016?
A 2015-ös Pro a megoldás, ha kell a teljesítmény, mert az Air-é kevés, de a pénzed is kevés (már amit erre szánsz). A régi MacBook Pro "csak" 470e/730e (13"/15") forintba kerül. Ha ezt választod, akkor számolnod kell azzal, hogy öt-hét év múlva, amikor el akarod adni, többet veszít akkorra árából, mint a Touch Pades Pro.
A 2016-os modellek közül választva biztosra veheted, hogy a legújabb technológiát, a legerősebb processzort, a legjobb kijelzőt kapod. És olyan hordozható Maces lesz, ami még négy-öt év múlva is versenyképes. És a legkisebb 2016-os és a 2015-ös között csak 80e/150e (13"/15") forint árkülönbség van.
További szempont, amit figyelembe kell venned, hogy az új Touch Bar-os MacBook Pro két USB-C porttal szerelt, ezekhez új kábelek vagy átalakítók dukálnak. A régi MacBook Pro viszont két USB3, HDMI és SD kártya portot kínál - minden meglevő kábeledet, átalakítódat tudod használni. Így a 2016-os modellre frissítés további plusz költségeket rejt. Persze ha az USB-C szabvánnyá válik, akkor előbb-utóbb eljön a kábelek, átalakítók cseréjének ideje is.

2016: Touch Bar vagy nem Touch Bar?
A novemberben bemutatott Pro gépek újdonsága a Touch Bar. Ez a régi funkció billentyűk helyén található éritő-kijelző csík, ami az éppen végzett feladathoz, munkához, használt alkalmazáshoz kínál gyors funkciókat, megoldásokat. A Touch Bar használhatóságáról egy év után érdemes beszélni, jelenleg a konzervatív fanyalgás és fenntartás nélküli lelkesedés közt ingadoznak a vélemények. Az viszont biztos, hogy Pro-k teljesítménye nem tér el jelentősen attól függően, hogy a Mac Touch Bar-os vagy sem.
A Touch Bar durván 90 ezer forintba kerül, ennyiért tudsz gyorsabban felhasználót váltani, Apple Pay-jel fizetni a Safariban...

MacBook Air

A MacBook Air már csak 13" kijelzővel kapható, a legkisebb hordozható Apple gép ára 360eFt. A legtöbb felhasználó számára ez az ideális hordozható Mac, mert sokáig bírja az aksija, hihetetlen könnyű és remek teljesítményt kínál. Ám lehet, hogy az Air előbbi jellemzése nem sokáig lesz igaz. Azon az ősz végi rendezvényen, ahol az Apple az új Touch Pades MacBook Pro-kat mutatta be, szó sem esett az Airekről, megújításukról. Tehát a fenti ajánlás idén karácsonyra igaz, de ha az Apple nem frissíti az Airt, akkor érettségire már nem biztos, hogy hasonló jó szívvel ajánlanánk, mint most.

És akad pár dolog, ami a MacBook Air ellen szól. Tény, hogy a kijelzője nem olyan fényes, éles, mint a 12 inches MacBooké vagy a Pro gépeké. Az Airek nem kapták meg az Apple újabb fejlesztéseit - nem a Touch Padre gondolunk, hanem a nyomás-erősség érzékelő trackpadre (süssük el: hanyatt egérre) vagy a finomabb billenésű billentyűzetre. Ugyanakkor a mostani billentyűzet is fergetegesen kényelmes! Az Air vásároló több portot kap (két USB3, Thunderbolt2 és SD kártya olvasó), mint az újabb gépek vásárlói. Mi több, az Air vásárlónak nem kell átalakítókat vagy új kábeleket vásárolnia az USB-C miatt. Ami persze azt is jelenti, hogy a csak USB-C eszközöket nem lehet az Airrel használni - nem mintha sok ilyen lenne most, de a jövőben várhatóan gyarapodni fog számuk -, vagy USB-C átalakítót kell venni.
Az ár-teljesítmény viszonylatban az Air jó, nincs sem túlárazva, sem teljesítményben alul lőve. Aki böngészni szeret, szöveget gépelni, képeket menedzselni vagy netről filmet nézni, annak jó választás az Air. Súlya és akkumulátorának erőssége az utazók barátjává teszi. Összegezve, az Airt azoknak ajánljuk, akik a 12 inches MacBook teljesítményére vágynak, de nem kívánnak ezért annyit fizetni, mint amibe egy MacBook Pro kerül.

MacBook (12-inch)

A 12 inches MacBook a legvékonyabb hordozható gép, de roppant drága - 470eFt, 580eFt - a kínált teljesítményhez képest. A MacBook az Intel M3/M5 processzorára épül, amely kisebb teljesítményű, mint az Airbe vagy Pro-ba kerülő i3/i5 sorozat. Az M-sorozat tervezésekor a minél kisebb hő leadás volt a cél, hogy a MacBookhoz hasonló vékony, könnyű, hűtőventilátor nélküli laptopokat lehessen gyártani. És a hőleadás arányos a teljesítménnyel. Így sikerült elérni, hogy a gép súlya egy kiló alatt van, szinte már az iPadekével vetekszik. A kijelzője, a nyomás-érzékeny trackpad és a "pillangós" billentyűzet a MacBook Pro-val teszi hasonlatossá és nem az Airrel.

A MacBook a fentiek miatt leginkább net-book, azoknak lehet remek választás, akik a neten élnek. Leveleznek, csetelnek, böngésznek, webes alkalmazásokat használnak. Semmi robusztus teljesítmény zabáló Photoshop, semmi filmvágás (persze ezt is lehet, csak épp nem a MacBook a jó választás). A MacBook egyetlen USB-C csatlakozója pedig gondot okozhat, ha egyszerre szeretnéd tölteni a MacBookot, külső vinyót csatlakoztatni, meg a telefonodat is a Macről tölteni és USB-s nyomtatód van... A MacBookot leginkább akkor javasolnánk, ha az Airhez hasonló tudású Mac kell, de a 13 inch valamiért túl sok, illetve a kijelző minősége mindenek felett áll.

És mi van az iPadekkel?

Ha a hordozhatóság és a kijelző felbontás a két legfontosabb dolog számodra, akkor érdemes ránézned az iPad Pro-ra. A kisebbik 9,7 inches (225eFt), ehhez a billentyűzet további 55eFt. Ez még mindig 190eFt-tal kevesebb, mint a kisebbik MacBook, és 80eFt-tal, mint a legkisebb Air, ami az Apple legolcsóbb hordozható Macje.
De vigyázz! A MacBookok a macOS operációs rendszert használják, az iPad Pro pedig az iOS oprendszert. Ez utóbbi más szolgáltatást kínál, mint egy számítógép operációs rendszere, az utóbbi tudásának csak igen korlátozott részét. Az iPaden nincs USB csatlakozó, se más, csak egy Lightning port töltéshez és a fülhallgató csatlakozó. De az iPad épp elég, ha mindenhova szeretnéd magaddal hurcolni, hogy bárhol nézhess on-line filmet vagy pár soros feljegyzést készíts.

Dani meg az appja

"Kedves mAcademia szerkesztők!
Kiss Dániel vagyok, 14 éves, jelenleg Miskolcon élek, és játékokat fejlesztek, amelyeket szeretném, ha az Önök oldalán is megjelenne.
Mióta elkezdtem játékokat fejleszteni, több játékom is készült, jelenleg a PopUp Hell, a bloxx, valamint a ColorBlinder azok, amelyekről beszélni szeretnék."

A fiatalember honlapja szerint 2016 február havában kapta el a programozási vágy, és nem is állt ellent, ahogy a fenti három link mutatja. (Mivel még nincs 18 éves, ezért nem a saját nevén találod meg az appokat.) A honlap amúgy picit lemaradt, mert ott még csak két játék Store-ba tételéről esik szó ("de már hatot terveztem, de négy ebből kimúlt" - írja), pedig három a magyar igazság.
Dani a Codecool - Te is lehetsz programozó! vállalkozástól kapott gépen (nem Mac :() dolgozik. És, bocsi Dani, de arról, hogy kérésednek eleget téve írjunk játékaidról leginkább az ösztönzött, hogy rajtad keresztül szólhattunk a Codecool-ról.
A három játékot mindenki megtalálja a Store-ban és eldöntheti, hogy veszi vagy nem veszi. Lehet csodálkozni, hogy egy 14 éves srác féléves tanulás után milyen játékot tud írni és lehet gonosz célzásokat tenni a játékok szépségére vagy jóságára is. Semmi sem kötelező.

Külföldön olcsóbb a Mac? (2016/12)

Alapelvek
Tudom, hogy többen rendszeresen olvassátok visszamenőleg is ezeket a bejegyzéseket, de mindig vannak újak, így az ő számukra jöjjön pár alapelv. Az árak a netes Apple Store árai országonként. Az árfolyam az aznapi hazai Raiffeisen deviza közép árfolyama. Ezekből számolja ki a Numbers, majd hasonlítja össze, hogy hol a legolcsóbb vagy hol a legdrágább a Mac. A külföldi árban nincs benne a repjegy, szükséges papírok - például céges vásárlásnál. És nem számolunk a nagyon olcsó, van valahonnan, "persze, hogy van rá gari", számla mentes dolgokkal. A táblázat félig játék, de komoly. Oroszország nem EU tag, tehát az onnan behozott adott értékű eszközöket bizony el kell vámoltatni.
És a közölt számokért felelősséget nem vállalunk, mielőtt vásárolsz, tájékozódj!

Magánszemélyek
Mi, ugye, bruttó árat fizetünk.

Cégeknek
Mert ők visszaigényelhetik az áfát.

Mac-index
Tavaly nekikezdtünk egy Mac-index kialakításának. A Mac-index, amely várhatóan hónapok során nyeri majd el végleges számítási módját, az egyes országok Mac drágaságát vagy olcsóságát mutatja. Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve). Ez persze nem jelenti, hogy az összes Mac ott a legolcsóbb. A Mac-index számításánál már figyelembe vettük, hogy hordozható Macből közel négyszer annyit értékesítenek, mint asztali gépből. Az index akkor "finomodik" tovább, ha találunk részletesebb és megbízhatóbb adatsort. Az Apple pár éve már nem közöl bontást a negyedéves jelentésében az eladott Mac típusok szerint.

Minél kisebb a szám, annál olcsóbb az adott országban a Mac (nettó árat nézve)