Ki a legény az okostelefon–piacon?

A Bloomberg tett közzé adatsorokat 2010. második félévétől tavaly decemberig az egyes mobil operációsrendszer részesedéséről. Bár a táblázat sokkal több információt tartalmaz, de mi jobban szeretjük a grafikont, így konvertáltuk a Numbers használatával. A mennyiségi növekedés nem olvasható csak le, ezért eláruljuk, 2010. harmadik negyedévében 81 millió, a tavalyi utolsó negyedévben 149 millió készülék talált gazdára az okostelefon–piacon.

iPad vs. 386sx

"Az iPad, öcsém, nem több, mint egy 386sx, amitől 91–ben lementem hídba" – mondta jó képességű info–antirajongó ismerősöm. Iagaz lenne?

A tavaly márciusban bemutatott iPad2 tabletben az Apple A5/1GHz–es processzorát találjuk, 512MB beépített és 16–64GB további memóriával. A kijelző felbontása 1024x768. Az iOS 4.3 egyszerre csak egy alkalmazás használatát kínálja, az elindított alkalmazások képesek üzeneteket fogadni és küldeni.

1GHz: PowerMac G4 (Quick Silver), 2002. január
512MB: iBook G4, 2005. nyár
16–64GB: iMac, 2001. január (20/40/60GB)
1024x768: Multiple Scan 17 (monitor), 1994. nyár
több alkalmazás, egymást fedő ablakok: 1987. október, System Software 5.0 (Mac OS 5, ha nagyon ragozom)

CS6 előzetesebb

A CS6 tavaszi, várhatóan április–májusi, bemutatása előtt egyre több félinformáció terjed, mi is bátran szaporítjuk ezek számát – most ismét. Volt olyan hír, hogy csak CS5/CS5.5–ről lehet CS6–ra frissíteni – ám ezt később finomították. E szerint CS5/CS5.5–ről olcsóbb lesz frissíteni, mint CS3/CS4–ről. Sőt, ez utóbbi kettőről csak december 31–ig lehet majd CS6–ra váltani, utána megszűnik az Adobe saját termékét felfaló három verziós upgrade–je. Aki pánikszerűen CS5/CS5.5–re upgradelt, ne alázza magát, jól tette, így olcsóbb lesz neki a CS6, mintha kihagyta volna a CS5/CS5.5 verziót.



A CS6 bemutatóval egyidőben újabb felhő száll a fejünk fölé, most az Adobe ereget egyet. A felhő havi bérleti díja 50 dollár (49,99 – de ezzel számoljon a birodalmi lépegető), ha egész évre igénybe veszed az Adobe Creative Cloudot – azaz 12x50USD=140eFt. Cserébe hozzájutunk a CS6 alkalmazásokhoz! A szoftver szolgáltatásként történő használata elsőre jó üzletnek tűnik évi 140eFt összegért évente az egyszeri 450 ezer forintos teljes ár. Bár ... érdemes számolni! Az Adobe amúgy viccesen havi 11,5eFt–ot kér azért, hogy ne torrent szájtról töltsd le a szoftverét.

A Creative Cloud a a CS6–tal együtt debütál, az előfizetők két gépre telepíthetik majd a letöltött alkalmazásokat. Az árba 20GB mennyei tárhely is foglaltaik, eszköz- és asztal–szinkronizációt (lassan mindenki mindent szinkronizál, multi vagyok lassan magam is) kínálnak, valamint hozzáférést az Adobe összes touch app–jához. De elérhető lesz a Business Catalyst a webszájtot jó helyen tárolók számára ("nyomjuk a megvett cuccot, mi, Adobe?"), a Typekit, és a Digital Publishing Suite (amelynek több milliós árára most licitált rá az Apple iBooks Author ingyenes verziójával). Az Adobe ígéri, hogy az előfizetésesek számára az egyes verziók valóban újdonságokat kínálnak majd ("ezt ígérni kell? ajjajj" – sírá a Gonosz Almalap –, "és mi lesz a dobozos vevőkkel, azok hülyített verziókat kapnak majd?").

Ősszel fejenként 70 dollárért (havonta? évente? örökre?) Adobe pajtások lehetünk kollégáinkkal, és ne kell várni az elkerülhetetlenre ahhoz, hogy közös felhőben dolgozzunk (vagy hülye joghurt zabáló angyalokat lássunk). Az év során amúgy jön a Muse (vagy bármi is lesz a neve) HTML5/CSS3 szerkesztő és az Edge flashtelen animáció készítő (nicsak, nicsak? amúgy HTML5/CSS3/JS), ezek a már nem béta Lightroom néggyel mind mennek a Creative felhőbe.

Miért jó az előfizetéses rendszer az Adobe–nak? Mert egyenletessé teszi a bevételt, nehezíti a szoftver–kalózkodást (ne feledjük, a BSA egy gitt–egylet, nem szerv, még köszönni sincs joga, nem hogy levezni, nyilvántartás–vezetésre felszólítani...). Valamint a netes eladással egy idő után nem lesz szükséges sem disztribútorra, sem viszonteladóra.

Eszter beszól

Ha levelet kapsz. Bár nem tökéletes a megoldás – segítő kéz elkellene –, de azért van élvezeti szint. Jöjjön tehát az, ami a Lion könyvből kimaradt!

AppleScript Editor
Első lépés az AppleScript Editor alkalmazás megnyitása. Az AppleScript amúgy alkalmas alkalmazásokon átívelő programozási feladatok elvégzésére, itt és most csak „faragunk". A faragás tárgya a „Speak Sender and Subject.scpt" fájl lesz, amit persze nem egyszerű megtalálni, mert a Spotlight nem látja, köszönjük Lion! Mi viszont tudjuk, hogy a Macintosh HD (vagy ahogy a merevlemezed elnevezted) > Library > Scripts > Mail Script mappában találod meg. Mivel erre a mappára normális helyzetben nincs írási jogod, ezért amint megnyitottad a fájlt ments azt el valahol a Saját területedre.
A script amúgy nem tesz mást, csak attól függően, hogy nulla, egy vagy sok levél a kiválasztott, nem mond semmit, tudatja, hogy egy levelet kaptál, vagy hogy sok levelet kaptál – Eszter hangján. A scriptet persze lehet csicsázni, bővíteni, én most az alapváltoztatást mutatom meg. Azokat a sorokat kell módosítani, amelyeket piros nyíllal jelöltem, egyszerű gépelés a feladat. Ha nem Gábornak hívnak, akkor ...

Mail Rule
A Mail levélfeldolgozása szabályokkal gyorsítható, könnyíthető és tehető rémálommá. A levelezés szabályokat a Mail > Beállítások alatt találjuk. A legegyszerűbb szabályt alkotjuk meg: bárhonnan is jön új Mail, Eszter bemondja! Evidens, hogy a Run AppleScript mellé azt a helyet add meg, ahová a fentiek szerint átírt „Speak and..." szkriptet mentetted.

Eszter
Esztert az Alma > Rendszerbeállítások > Beszéd > Text to Speach alól hívhatod magadhoz, ha eddig még nem tetted volna meg. Eszter kiválasztása után a Mailt újra kell indítanod.

Hiba
Hiba az, hogy a Mail nem mindig ugrik az új levélre, automatikusan nem mindig az új levél a kiválasztott. Így Eszter gyakorta füllent. Ha azt mondja, nem érkezett új leveled, az azt jelenti, hogy érkezet... Ha valaki segítő kezet nyújtana, és megtanítaná, hogy lehet a legnagyobb azonosító–számú mailt megadni bemeneti paraméterként a szkriptnek, szkriptben, megköszönném, megírnám és fel is használnám.

Facebook részvénykibocsátás

Szerintem senki figyelmét sem kerülte el a Facebook részvénykibocsátása, bár a természet és a Malév törekedett erre. A "The Economist" az egyik meghatározó heti gazdasági magazin az angolszász területen - és emiatt a világ maradék részén is - ezzel a címlappal kedveskedett, ami egyben szinte hibátlan összefoglalója is a Facebook részvénykibocsátásnak.

A cím - "Maréknyi dollár" - Bud Spencer filmre hajaz. Mark barátai közül - van vagy 800 millió, ha nem több - a véletlen épp a Nagy Testvért (George Orwell: 1984) és Julius Cézárt dobta ki. A fiatalember (1984. május 14. - 1984? Összeesküvés-elmélet hívők, figyelem!) jelenleg az Arckönyv (angolszász csúf- vagy beceneve a Facebooknak a kifordított The Book of Face) Mindenható Ura, aki a Harvardra járt (de nem fejezte be - akkor. Sokan vannak így, elég Bill Gates nevét megemlíteni, bár talán Steve Jobsé ismerősebben csenghet a blogolvasónak). Az már az Economist gonoszsága, hogy Mark kedvenc dalának a Dire Straits "Money for Nothing"-ot, kedvenc játékának a Monopoly adja meg.

És akkor lássuk Mark falát:
Saját maga: "Jöttem! Láttam! Győztem! Gazdagabb lennék Billnél? lol"
Bill Gates: "Nem! Vigyázz a nyalizókkal ... :O("
Hu Jintao: "Baráti adatmegosztás?" (a Kínai Népköztársaság Elnökének kérdése a "kikényszerített" felhasználó-kiszolgáltatásra utal)
Mitt Romney: "Tudok egy jó adótanácsadót!" (Romney a legesélyesebb republikánus elnökjelölt, gyakran támadják késve közzétett adóbevallása miatt a mormon-hívő nagyvállalkozót)
Görög Gazdasági Miniszter: "Lennél a barátom?"
Larry Page: "A Halálcsillag működésre kész és állíig felfegyverezve." (Larry a Google egyik alapítója és vezetője)

Az Oroszlán visszavág

Péntekenként kikapcsolom az iMacem, mert hétfőig netszünet van, legalábbis iMacileg. Rég néztem már, ezért elleőriztem, és találtam szoftverfrissítést, ráadsául oprendszernyit (10.7.3), nosza, elmenetel előtt letölt, telepít. Nem volt egy száguldó ördög a telepítés, ezért a "telepít és kikapcsol" opcióra vártam vagy negyedórát. Ma reggel gép bekapcsol, logo van, pörgő jel van - más nincs.
Persze, hogy nem az Oroszlán áll bosszút rajtam, mert fikázom folyamatosan, de azért érezhetem így!
Most épp a recovery-re várok ... várok ... már volt újraindulás, most van telepítés. Azért nagy pánik - kernel pánik - nincs, mert a merevlemezem egész tartalma TimeMachine-elt. Így nem veszhet el egyetlen digitális fényképem vagy zeném sem, nem is szólva az aktuális és archívált munkákról.

Version, Lock meg a Duplicate

Húsz évig használtuk a Save, Save as ... és Close parancsokat. Tök mindegy, hogy az Apple vagy a Microsoft (vagy ami valószínűbb, egy harmadik cég) találta ki, de használata logikus volt. Persze az sem rossz, ha nem kell a mentéssel foglalkozni – vélte az Apple. Ezért a Lionnal eljött a Version, a Lock meg a Duplicate használata. És én ezeket utálom.
Eddig bármilyen programból PDF–et előállítva máris Previewban voltam és ott tudtam dolgozni. Most nem. Ahelyett, hogy dolgoznék, az első annotáló parancs után dönthetek: „Undo Change" (ne dolgozz, dolgoztál már eleget, ne akard ezt, menj haza, felejtsd el) vagy Duplicate. Ha Duplicate, akkor az eddig értelmes fájlnév kibővül egy copy toldalékkal. Az értelmes fájlnév az a név, amire a dokumentum hallgatott abban az alkalmazásban, amiből a PDF–et generáltam. A „copy" toldalék logikus, mert valóban ez egy másolat – csak hogy én nem másolatot akartam, hanem dolgozni az eredeti PDF–en. Igaz, hogy Save.. paranccsal mentve át tudom nevezni – de mi a fenének dolgoztat engem a Macem?
Tudom, túl élhető, megmagyarázható – de a Macben, eddig, az volt jó, hogy nem kellett ideológiát gyártani egy rossz megoldás indoklásához.

Lion, te befejezetlen állat

Vajh miért van az, hogy a menü sor nyelv választásban elrejtem a billentyűzet nevét – kis zászló melletti szöveget –, akkor újraindítás után ismét ott van? Ilyen apróságok miatt kezdem utálni a Liont.
Még túl friss az élmény, hogy leírjam, miért jó az, hogy nem férek könnyen? még nehezen is alig hozzá a Saját > Library könyvtáramhoz, ami alá persze az összes alkalmazás ment – legyen elég annyi, hogy ma gondolkoztam el először a Windowsra váltásról. Ha a Macből játékkonzolt csinál az Apple, velem ne számoljon.

Smartmobil '12

Az idei Smartmobil konferenciára már lehet jelentkezni – sőt, érdemes. Egyrészt a félig kész program is csábító, másrészt az ár is még kisvállalkozás–barát. A tavalyi Smartmobilról itt olvashatsz.

"Első napom az Apple–nél"

Adam Lashinsky álma valóra vált, az Apple alkalmazta. Erről szól könyve, az Inside Apple – amely akkor jelent meg, amikor Adam már nem dolgozott az Apple–nél. Lássuk, hogy milyen az új dolgozó első napja kedvenc cégünknél?

Az Apple egyedi cégkultúrájával már belépése előtt találkozik a jelentkező. Mielőtt felvennék, tonnányi teszten és felvételi beszélgetésen kell átesni. Ezek során a rutinos álláskereső „érzi", milyen állásba is keres az Apple szakembert, ám a vélt állás épp úgy nem létezik, mint az, aminek a hirdetésére a pályázó az önéletrajzát beküldte. Az Apple egyáltalán nem bízik leendő alkalmazottjában, nem is tudatja ezért vele, milyen munkára kívánja alkalmazni.
Azon a napon, amikor a vállalat új alkalmazottjává lesz, „az ember érzi, hogy olyan vállalathoz lépett be, amelyhez hasonlónál még soha korábban nem volt szerencséje". A cég „kult", a belépett alkalmazottra számtalan információt zúdít.
Az új ember mindig hétfőn kezd, kivéve, ha a hétfő ünnepnap. Délelőtt általános eligazításon esik át az új munkavállaló. A más vállalatoknál megszokott útmutatókon, viselkedési kódexen és más papírokon kívül kap egy „Üdvözlünk az Apple–nél!" matricát és egy „2012–es év" pólót. És természetesen az asztalán ott várja egy full–extrás iMac.
Aminek a telepítése, hálózatba kötése ... mind a friss alkalmazott feladata, senki sem segít neki. Az Apple szerint ha elég okos voltál ahhoz, hogy felvegyen munkatársnak, akkor elég okosnak kell lenned egy iMac üzembe helyezéséhez. (Gonosz Almalap most szól: attól, hogy tudsz iMacet üzembe helyezni, nem leszel Apple alkalazott...) Ám hátsó szándék is akad a géptelepítési feladat mögött, adott beállítások megtudásához szóba kell állnod a munkatársaiddal.
A délelőtti eligazításnak volt még egy szép eseménye, amit Adam „Szent Csend"–nek nevezett. A cég biztonsági főnöke ezen beszél az adatvédelem fontosságáról, arról, hogy semmiféle kiszivárogtatás sem engedélyezett. Itt hangzik el, hogy egy korábbi kiszivárgás a cégnek több millió dolláros kárt okozott. (Gonosz Almalap: ennyire perlünk majd, barátom, ha!) Az Apple az első napon világosan kinyilvánította, aki – véletlenül vagy szándékosan – beszél, az repül.
De nem csak fegyelmezés és megfélemlítésből áll az első nap!
Az Apple fizeti az új alkalmazott ebédjét! Ahogy a volt alkalmazottak mondják: „Ez az egyetlen ingyen ebéd, és ezt az első munkanapodon kapod!"

Nem kicsit utálom a Lion AutoSave–jét

És kívánom vissza a Revert parancsot! Ezzel lehetett visszaállítani a doksit az utolsó mentett formájára. De mivel jön az automatikus mentés, ez az első akart vagy véletlen karakter beírására felülírja a megnyitott változatot. Tegnapi napom negyede arra ment el, hogy vissza Time Machine–eljem azt, amit a Lion automatikusan mentett. Egyre inkább hajlok arra, hogy mint kijön a Lion könyv, a Hóleó vissza jön a gépre. Elsősorban az automatikus mentés miatt, de a mission controllnak nevezett katyvaszt sem szerettem meg, a régi Spaces, az működött! Ha ez az Apple iránya, hogy az asztali, munkavégzésre alkalmas gépét lehülyíti az ujjal bökdösős iOS szintre, akkor el fognak válni útjaink – de legalábbis Hóleó.

Ismét rekord negyedévet zárt az Apple

Tényleg unalmas, de megint rekord negyedévet ért el az Apple – ám ez volt az első negyedév, amikor Jobs biztos nem állt a vállalat élén.

• Értékesítés: 46,33 milliárd dollár (73,3%–kal több, mint egy évvel korábban)*
• Részvényenkénti hozam: 13,87 dollár (115,7%)
• iPhone: eladva 37,04 millió darab, (128%)
• iPad: eladva 15,4 millió darab, (111%)
• Eddig összesen eladott iOS eszköz: 315 milliónál több
• Mac: eladva 5,2 millió darab, (25.8%)
• iPod: eladva 15 millió darab, (–22.9%)
• iTunes Store** bevétele: 1,7 milliárd dollár
• Árrés: 44,7%, (az előző negyedévben: 40,3%)
• Apple store árbevétel: 6,1 milliárd dollár, (361 áruház, átlagosan 17 millió dollár bevétel, 110 millió vásárló [45%])

Almalapos átszámolás jő

• Egy négyzetméter ára: 350eFt
• Egy lakás: 80 négyzetméter, 28mFt.
• Egy ház: 30 lakás, 840mFt
• Egy háztömb: 12 ház, 10mdFt (milliárd forint), 44mUSD

Számoljunk hát ezzel a háztömbbel, mint egységgel...

És akkor újra az Apple számai

• Értékesítés: 1053 háztömb
• iTunes Store** bevétele: 39 háztömb***
• Apple store árbevétel: 139 háztömb, (boltonként: 0,38 háztömb = 4,64 ház)

* azaz a 0% jelenti azt, hogy tavaly ugyanebben az időszakban azonos mennyiséget adtak el, eredményt értek el. A negatív szám csökkentést jelent.
** az iTunes alkalmazásból elérhető Apple webáruház
*** ez uszkve–cirka megfelel Budapesten a Dózsa György út – Andrássy út – Nagykörút – Podmaniczky határolta területnek, ami a hatodik kerület nagyobbik fele.

Cikkajánló: Portfólió az iSikerről

Csúcsokat döntöget az Apple - meddig tart az iSiker?

Az iPad és a hazai közoktatás

Itt, Banániában, csak azt kívánhatom, hogy valamelyik döntéshozó érdekelt legyen az iPadnek, mint oktatásban használatos eszköznek az elterjedésében. Nem hiszem, hogy minden tantárgy (általános–, közép– és felső–fokon) kiváltására alkalmas, de használatával egyrészt up–to–date lehetne minden érintett tananyag, és technikailag is benne lehetnénk a top10–ben. (A Fanatikus Almalap el tudja képzelni, hogy ütés álló tok használata esetén az iPad kiváltja a medicinlabdát.)
Educatio kiállítás
Tudunk élni, ezért itt jártunk a hétvégén. Két helyen volt kint iPad – ha jól láttuk –, az X–Admin és a SzinvaNet standján. Mindkét cég Apple Solution Provider Education, azaz Apple oktatási viszonteladó. Egyrészt öröm, hogy volt kint Maces szakkiállító – az X–Admin amúgy szinte száz százalékig Maces, a SzinvaNet viszont közbeszerzésben jeleskedik és kínál Macet is. Másrészt az iPad elég alul–reprezentált volt ahhoz képest, amelyet külföldről, Amerikáról olvas az ember. Persze ahhoz, hogy az oktatásban használják az iPadet, alapvető feltétel, (a) hogy a tanulóknak legyen iPade és (b) legyen annyi oktatási tananyag magyar nyelven, hogy megérje iPadet használni a hagyományos könyv, munkafüzet, saját füzet, ceruza, toll... helyett.
Mennyi az annyi?
A legolcsóbb iPad 130eFt (kerekítve, áfa nélkül). Egy iPad – gyerekkézben – maximum – négy évet bír ki, ennyi év alatt el is avul. Egyszerűség kedvéért a – remélem, jól tudom – a tizenkét osztályos általános–gimnázium így három részre osztható. Alsóban kereken hétezer forint* a tankönyv–csomag, ennek nem része a füzet–csomag, és egyéb tanárnénik és tanárbácsik megkövetelte eszközök. A tornaruhát, uzsicsomagot és minden más, ésszerűen nem iPadesíthető dolgot számolva durván évi 15eFt (nettó, áfa nélkül) a taneszköz ár, négy év alatt hatvanezer. Mivel ezeken az eszközökön van árrés (ahogy az iPaden is), a taneszközök bekerülési árat negyvenezernek véve az iPad használata nem tűnik gazdaságosnak. Persze ha kis hazánk minden elsősnek iPadet kölcsönözne négy évre*, akkor a 130e menne lefele, rendesen. Felsőben (5–8. osztályok) az átlag tankönycsomag ára 8944 forint, nagyjából hasonló a helyzet.
Ám gimnáziumban (oks: 9–12. osztályok) 30,605 forint** már más a helyzet, gimiben árban már versenyezhetne az iPad a klasszikus taneszköztárral.
És. Az iPad nem csak eTankönyv, hanem sokkal több, ennek a beárazása, oktatási hasznossága hosszabb és ennél sokkal egzaktabb számítást igényelne. A fenti hevenyészett számítás a gimisek kezébe adna iPadet, a mostani Y generáció amúgy is netfüggő.

*Az általános iskolai tankönyvcsomagok ára
1. évfolyam: 6482 forint, 2. évfolyam: 7430 forint, 3. évfolyam: 7169 forint, 4. évfolyam: 6431 forint, 5. évfolyam: 6550 forint, 6. évfolyam: 7285 forint, 7. évfolyam: 11 110 forint, 8. évfolyam: 10 840 forint
Forrás: Nefmi
** Tankönyvcsomag árak - gimnázium:
9.a 31.694.- Ft
10.a 34.196.- Ft
11.a 28.537.- Ft
12.a 17.995> Ft
a Google nem dobott ki értelmes statisztikát
*** Az Apple–nek az USA–ban több suli–programja is fut a helyi iskola–közösségekkel együttműködve. Az önkormányzó iskola–közösséget úgy képzeljük el, mint hat–tíz általános iskola, egy–két középiskola és a hozzájuk tartozó kollégiumok és a rájuk épülő sport– és egyéb kultúrális–közösségek halmaza, amelyeket az érintettek választotta vezetőség kormányoz, az ő feladatul minél több szponzor–pénz becsatornázásása is. Ilyen volt az Apple sok suli–akciója, ahol 2000–10000 (igen, tízezer) Mac vagy iPad került a gyerekekhez. Itt a szülők anyagi felelősséget vállaltak a gépekért. A szerződés egyik pontja szerint például nem üzemi baleset, és meg kell téríteni a gép árát, ha az vízbe esik. De a lényeg: a szülő felelősséget vállal. És örül, mert nem neki kell finanszírozni. A gyerek meg tanulja, hogy a tárgyakra vigyázni kell.

iBooks Author – magyarul

Eszter nem pihen, ha egyedi nyelvjárású magyar hangját hallathatja, elkészült az iBooks Author honsítása.

iBooks Author – nyert

Igen, ez az alkalmazás jó. Nem kicsit, nagyon. Az iBooks Author ingyen tölthető le Macre az App Store–ból. Segítségével olyan ekönyvet hozhatunk létre, amelyet iPaden az ingyenes iBook alkalmazással nézhetünk vissza.
Aki használja a Pagest, annak roppant ismerős az iBooks Author (iBA). A Pageszel eddig is lehetett elektronikus könyvet készíteni, amelyet az iBook jelentített meg, de az így megalkotott ekönyv erősen fapados volt. Az iBA viszont jó, nagyon jó. Alig negyedóra használat után – oks, Pages rutin megvan –, hiba nélkül tudok könyvet készíteni. Az extra – lásd kép oldalt – elemek tesztelése még várat magára, de ezek nélkül is megadom az öt csillagot.
A tesztelés ennél egyszerűbb nem lehet, csatlakoztatom az iPadet a Machez, és rákattintok az iBA iPad ikonjára, ha az iPaden épp az iBook fut, akkor ott megjelenik az általam szerkesztett könyv. A közzétételhez viszont át kell esni az Apple több–fordulós regisztrációján.


A képen az Apple által kedvelt ekönyv fájl–struktúra látható. Az iBA szerzőknek ilyen technikai mélységgel csak akkor kell ismerni az ekönyv struktúrát, ha az ekönyv struktúráról írnak. Amúgy elég az egér szakszerű használata.


Gyakorlott Pages használóként tizenegy perc volt az első könyv elkészítése, beleértve a képválogatást és szövegírást is. Az iPades megjelenítés az iBA teszt megjelenítése.

Fuze Meeting - iPad alkalmazásom (IX.)

Se szeri, se száma azoknak az alkalmazásoknak, amelyek az „irodától távol" állapot örömteli érzésének eliminálására szolgálnak. Már említettem a FaceTime–ot, ami kispályás versenyző a sokak által favoritnak tartott Fuze Meeting.
A Fuse–t inkább csak próbálgattuk, mint használjuk. Így is vicces látványt nyújtottam, amikor hat fős videó–konferenciába bonyolódtam magammal – szerencsére az AATC előtti folyosó a kora reggeli órákban néptelen. Elvileg, sávszélességtől függve, akár tizenakárhány iPad2, iPhone, Mac, RiM és más eszköz közt is rohangálhattam volna. Ha van videó-, akkor logikusan létezik hang konferencia is, dokumentum megosztás és társai.
Ami miatt nekem szimpatikus a Fuze, hogy demo accounttal – azaz ingyenes próba regisztrálással – ál–hang–konferenciába kapcsolódhatunk be, megelőzve a szolgáltatásért fizetendő 29 dolláros havidíjat. Igen, tudom, a Skype ingyen van, a FaceTime ingyen van (bár az iChat videókonferencia képessége is csak négy fős), a Fuze tudásának csak egyik része a videó–konferencia.
A Fuze Meeting még az Apple saját iPad népszerűsítő videójában is felbukkan, 0:15–0:18 közt látható az alábbi YouTube videón. (Persze, hogy Eszter beszél.)

CS6 – upgrade ár előzetes

Egy blog–bejegyzésre hagyatkozva tavaly év végén sokan frissítették Adobe Creative Suite csomagjukat ötösre, vagy öt.ötösre. Leginkább azért, mert úgy értelmeztük, az Adobe szakít a három verziós frissítési szokásával és CS6–ra csak CS5–ről (5.5–ről) lehet majd frissíteni. A napokban vált hivatalossá, lehet majd CS3–ról és CS4–ről is frissíteni CS6–ra, ám ez drágább lesz, mint CS5/CS5.5–ről. (Hogy a CS3/CS4–ről CS5/CS5.5–re frissítés és onnan CS6–ra olcsóbb–e vagy CS3/CS4–ről CS6–ra, az még nem ismert.) A CS6 frissítési lehetőség a CS6 megjelenésétől év végéig él, a CS6 az első félévben jelenik meg (ha minden igaz).
Az Adobe tavaly novemberben jelentette be a CS vásárlás/bérlés új módozatát, ez érinti a teljesen új Creative Cloud névre keresztelt ingyenes Adobe tárhely felhőt, ami kötődik olyan a CS elemekhez, mint a Photoshop, az Illustrator, az InDesign vagy az After Effects. Az új előfizetéses/bérlési rendszer az Adobe számára folyamatos árbevételt jelent, a jelenlegi dobozos megoldás pedig lökésszerű, egyenetlen eloszlású pénzáramlást okoz.
Az első saját számításaink szerint az előfizetéses rendszerrel jobban járnak a vásárlók (és az Adobe), mint a hagyományos verzióról–verzióra váltó felhasználók (és a viszonteladói lánc – érdemes volt hát Adobe Certified Resellerré válni, nemde?)

FaceTime - iPad alkalmazásom (VIII.)

Lassú léptekkel haladva kívánjuk meggyőzni magunkat, hogy az iPad az ideális mozgó iroda. Lassú léptekkel távolodva az irodától azt tapasztaljuk, hogy – cég jóságtól függően – az alkalmazottak munkavégzése egy–sok százalékkal csökken naponta. Nem rossz indulatból, csupán alkalmazotti tudatalattiból. Elég személyesen megjelennünk, a teljesítményszint – jó cég esetében – azonnal visszaugrik száz százalékra, vagy még fölé is. Személyesen jelen lehetünk úgy is, hogy még sem vagyunk ott – lassú léptek messze visznek – a FaceTime használatával.

iPad 2 és wifi
E kettő kell nekem (extraként: szabadság és szerelem), hogy videó hívással érjem el iPad 2, iPhone 4 vagy FaceTime futtatására képes Mac környékén mocorgó kollégáim. A szemkontaktus fontosságát nem lehet túlértékelni, a kép hátterében pedig látjuk, hogy ki merre jár – csak nem a közeli kávézóban? még otthon? kis kínai kifőzdében? édesanyával a padláson teregetve? Sőt, kérésre egy mozdulattal körbenézhetünk az irodában.

Ingyen
A FaceTime használata nem kíván további beruházást – elég megvenni az iPadeket, iPhone–okat és Maceket. Ami még szükséges, minden felhasználó számára saját Apple ID létrehozása. A FaceTime vidáman eléri az Address Bookban (Címtárban) tárolt adatokat. iPhone–os ismerős telefonszámára kattintunk, akkor lesz a hívás FaceTime hívás, ha a hívott félnél ezt engedélyezték és a FaceTime kész a hívás fogadására, a többiek esetében a mail címre kell kattintani, hogy FaceTime kapcsolatba kerüljünk, feltéve... ("Ó Apple, mi azért imádunk Téged, mert Logikus vagy és Felhasználóbarát! Akkor ez mi?" – fohászkodott a Fanatikus Almalap egységes híváskezdeményezésért.)


A Mac (fentebb) és az iPad (lentebb) épp FaceTime kapcsolatba került. A Mac beépített FaceTime (leánykori nevén iSight) kamerája látja, ahogy bal kézzel tartom az iPadet, aminek most a megjelenítő felületi kamerája aktív. A kezemben tartott iPhone most nem játszik, csak fényképpel dokumentál. Aki figyelmesen nézi, az észreveheti, hogy mindkét eszközön a hívót mutató kép tükörkép. A Photo Booth képes arra, hogy a készített fényképet azonnal megfordítsa, így az nem tükörképként mentődik. De a FaceTime, az iChat is és a PhotoBooth is tükörképet mutat nekünk.

iPad statisztikák a Földről

Az IDG több felmérést is készített a közelmúltban az iPaddel kapcsolatban, most ezek közül emeltünk ki hármat. Az első grafikonon (klikk a nagyobb mérethez) az látható, hogy adott eszközt az iPad mennyire váltja ki a felhasználók szerint. A rövidebb sötétkék csík a teljes helyettesítést jelenti, a világosabb a részlegest. A grafikonról leolvasható, hogy bárki bármit mond, a tablet a hordozható gépek legnagyobb riválisa. Másként fogalmazva, szinte minden egyes eladott tablet eggyel kevesebb eladott notebookot jelent.

A tabletek használhatósága kérdéses – pont e blog olvasója ne lenne már csurdultig tele a „hogyan tudnám teljes értékű munkatársként használni az iPadem" kísérletektől? A következő kördiagram–áradaton piros szín jelzi, hogy a kör alatti funkciót a felhasználók hány százaléka végzi kizárólag iPaden. Jól leolvasható, minél kevésbé passzív a felhasználás módja, annál inkább használunk más eszközt is. Számomra a „szórakozás" 31 százaléka meglepő, valahol az első háromba vártam.

És végül az utolsó oszlop–grafikon földrészenként mutatja, hol miért vesznek iPadet. A baloldali skálához tartozó kék oszlopot azok adják ki, akiket az iPad szolgáltatásai és használhatósága vett le a lábukról, a jobboldali zöld oszlopba pedig azok tartoznak, akik a marketing hatására vásároltak iPadet. Igazából a déli kontinens, Ausztrália és Új–Zéland alacsony kék oszlopa a meglepő (figyelem, más a kék, és más a zöld skálázása!).

Sajnos az IDG adatait közlő írás nem szól arról, hogy hol, mikor és hogyan készült ez a felmérés.

Szénkészítés iPad Pages–zel

Valami fura okból minél nagyobb egy cég, annál később küld pénteken árajánlatkérő mailt „jó lenne, ha még ma" kitétellel. Most pénteken is kaptam jött egy, gondoltam békében, otthon megválaszolom, amíg készül az ebéd (igen, szeretek délután fél négy felé ebédelni, na!). Momentán nincs otthoni gépem – az egy darab ősöreg pécé csak Simcityzésre alkalmas (anno tizenéve ezért vettem) –, így maradt az iPad. Picit fáztam a gondolattól, de úgy éreztem, egy nyúlfarknyi levél nem lehet akadály.

Küldi, kapja, tisztelt bárki, telefonos megkeresésére adom az alábbi ajánlatot, ennyi iPad ennyiért, bármi kérdés, keressen, dátum, aláírás, csók.

Ez Macen tényleg két perc. iPaden több. Hogy mennyi, azt nem tudom, de több. Épp ott tartottam, hogy sikerült a „küldi" és a „kapja" olyan formázással, mint ahogy szeretném (kivéve sortávolság, mert az csak a stílusok által hozottan volt módosítható), amikor erős égett szag áradt be a konyhából. iPad balra le, rohanás, az izzó lábasban faszénné transzformált gnocci megtekintése közben ablakfeltépéssel biztosítani a füst távozását (hat éve nem látott szomszéd rosszalló pillantásának fogadása).
Summa: az iPad Pages mellett röpül az idő. Az is hülye, aki péntek 14 után árajánlatot ír. Olcsóbb rendelni, mint készíteni.

Conference Pad - iPad alkalmazásom (VII.)

(Súlyos marketing fordítás jő - mondá a Gonosz Almalap.)
Az iPad új szintet jelent az előadásban. Amikor sok ember előtt adsz elő, akkor csatlakoztasd az iPadet (iPad2!) kivetítőhöz vagy HDTV-hez Digital AV Adapeter (kb. 11eFt) vagy VGA Adapterrel (kb. 8,5eFt). Ha Keynote*-ot használsz, akkor az iPad lesz az előadói kijelző - látod az épp kivetített szlájdot, a következő szlájdot és saját jegyzeteidet, mit ne felejts el elmondani az adott dia láttán, miközben hallgatóid a kivetített képet látják. Persze nem csak Keynote-ból áll a világ. PowerPoint fájlok prezentálására ajánljuk a rövid nevű Quickoffice Pro HD for iPad alkalmazást (gyenge 16 euróért), amely persze jóval többet tud a PowerPoint fájlkok prezentálásánál, vagy az iWork anyagokkal is elbíró GoodReader for iPadet, de ügyesen az iAnnotate PDF is segítségünkre lehet PDF** prezentáció esetén.
(Marketingség vége)

Ám a fentiek maximum a technika bűvöletében élő hallgatókat nyűgözik le - iPadről ilyet, gondoltad volna? Hú meg ha! Ami igazán ütős lehet egy jól feliPadesített környezetben, az a Conference Pad használata. A lokális wifi hálózathoz csatlakozott 14 másik iPaden jelenhet meg egyszerre mindaz, amit a saját iPadeden végzel egy, két, három, öt vagy tizenegy ujjal. A program természetesen(?) iPhone-on és iPod touchon is elérhető. Szerintem már súrolja a perverziót, de öt iPaden Bluetooth alatt is használható, remek alkalom autóban egy gyors meeting lezavarására. A Conference Pad ára négy euró (iPadenként) - szerény véleményem szerint nagyon megéri.

* nem győzzük hangsúlyozni, az iPades Keynote messze nem tud annyit, mint a Maces. Hosszabb lista az, amit nem tud, mint amit hajlandó átvenni.
** a full extrás PDF prezentációk sem full extrásan játszhatók le, ebben az esetben is teszteljük le, mire képes az iPades PDF megjelenítő alkalmazás, mielőtt pár száz óra munkát fektetünk be a Macen olyan prezentációba, amit aztán rajtunk kívül senki sem lát (vö. ott fogsz majd sírni)

SharePoint - iPad alkalmazás (VI.)

Nem teljesen véletlenül lett más a cím, ilyen alkalmazásom nincs, de Windowson élni kénytelen ismerőseim sűrűn emlegetik a SharePoint Mobile Clientet. Az alkalmazás neve rejti célját: képes Microsoft SharePoint csatlakozásra, az ilyen szerverről megosztott feladatok, képek, dokumentumok és címek elérésére, megtekintésére, kezelésére. Ahogy a Maceseknek az iCloud-iCal-AddressBook-Reminder-Mail biztosít folyamatos adat-integrációt, ezt teszi a SharePoint alkalmazás a Microsoft SharePoint szerver adatokkal. Használói szerint az ingyenes verzió mindent megad, ami szükséges - ám köszönetképp (ötből négyen) letöltötték a 12 eurós full verziót is.
(Kaptam egy kedves mailt is, hogy miért csak iPades verziókról írok, amikor az említett szoftvereknek iPhone-os, sőt, mi több: iPod touchos verziója is van. Leginkább azért, mert a programok iPaden használhatóak, iPhone-on nincs élvezeti értékük.)

iAnnotate PDF - iPad alkalmazásom (V.)

Amúgy jogos a kérdés, miért lelkesedem annyira a PDF matató alkalmazások iránt, amikor saját tapasztalatom is az, hogy az annotált PDF (megjegyzéssel, kommenttel ellátott) ritkább, mint a fehér holló. A következő okok miatt.
1.
Macen PDF-et előállítani a Print paranccsal bármelyik alkalmazásból lehet, ennél egyszerűbb megoldás nincs sem Macen, sem más operációs rendszerben.

Nem sokan tudják, hogy a Print (izé... Lion, tehát: Nyomtatás) parancs PDF mentés lehetőségei általunk módosíthatók és bővíthetők. Nagyon bátran nekieshetünk az Automatornak, és készíthetünk Print-plug-int. A Print-plug-in ide, a PDF mentés alá kerül be. A PDF-et különböző célra generálunk. Ha egy dokumentumot neten szeretnénk továbbítani, akkor fontos, hogy minél kisebb fájlméretet kapjunk, de a web-hivatkozások, email címek és más "interaktivitások" megmaradjanak. Ha ugyanezt a dokumentumot nyomdába szeretnénk kinyomtatni, akkor a fájlméret közömbös, viszont fontos, hogy a nyomdai előírásoknak (felbontás dpi-ben, képek megfelelő cmyk-színtérbe forgatva, alátöltés, netán kilövés) rendben legyen. Profi Acrobat felhasználó vagy cég képes olyan PDF generátort készíteni, ami szintén beépül a Nyomtatás > Mentés PDF-ként parancs alá, és célirányosan optimalizálja a PDF-et.

2.
A PDF jó, mert platform független, bárhol megnyitható.

Az Adobe célja a PDF megalkotásakor az volt, hogy legyen egy "konténer", amibe bármit - szöveg, kép, zene, film, bármi... - belepakolható, hogy a platformok, verziók és oprendszerek közt sértetlenül utazhasson a tartalom. A PDF máig tudja ezt, ezért szeretjük annyira. Hiszen megnyitva bármilyen platformon (asztali gép, hordozható, mobiltelefon, tablet...), bármely oprendszer alatt (OS, iOS, Win, Linux, Android) ugyanazt látom - kivéve, ha olyan PDF-t generálunk, amelyben szándékkal nem kerülnek be a felhasznált betűcsaládok, mert ilyet is lehet.

3.
Legtöbbször olvasunk PDF-et. Ennél sokkal ritkábban szeretnénk megjegyzést fűzni egy-két pontjához, vagy kiemelni azt mások számára - ezek az annotálást kívánó pillanatok.

Jellemzően az, aki hibát talál egy PDF anyagban, az nem szakembere annak az alkalmazásnak, amiből a PDF-et generálták. Gondolj egy agyonformázott Word vagy Pages doksira, és akkor még nem szóltunk InDesignról, Illustratorról vagy ArchiCADről. Aki hibát talál, vagy módosítást szeretne, az általában a főnök, az ügyfél - nekik nem is dolguk az adott alkalmazás profi kezelése, és legyünk őszinték, ne is nyúljanak bele a forrás-anyagba! De PDF-ben bátran összefirkálhatják, javíthatják a doksit, megjegyzéseket írhatnak - amelyeket a készítő szakember majd ripsz-ropsz visszavezet a forrás-fájlba. A cégen belül jellemzőbb a nyomtatott anyag agyonfirkálása, pedig a PDF előnye az is, hogy könnyebb megőrizni, lefűzni a későbbi visszakereséshez. A cégen kívüli kommunikáció esetén a PDF-annotálás nélkülözhetetlen.

iAnnotate PDF
Az alkalmazás nyolc-euróba kerül, megéri az árát. De, amint említettem, PDF annotáló alkalmazással dugig az App Store. Amiért az iAnnotate szerintem kiemelkedik, az a kommunikációs képessége. Számtalan módon képes a megtekintett PDF-ek továbbküldésére.

NFL '11 - iPad alkalmazásom (IV.)

Ennyi munka alkalmazás után jöjjön a szórakozás, az NFL 2011 remek példa arra, amikor rendes költségvetésből fejlesztenek. Az NFL - amerikai foci - (halkan írom) flashre emlékeztető pörgő-forgó módon jelenik meg, áttekinthető szerkezete segít megtalálni minden info-morzsát. A beillesztett videókról visszanézhető a szezon összes meccsének legfontosabb pillanata (igen, a szaltós td és Brees 5000+ yardja is). A meccsek alatt tíz másodperc késéssel jönnek az adatok, minden játék kísérletről kísérletre követhető, animációval visszajátszható. Ami arra utal, hogy nem csak a fejlesztésre volt pénz, de a folyamatos - folyamatos? azonnali! - frissítésre is.

GoodReader for iPad - iPad alkalmazásom (III.)

Négy euróba kerül ez a, magát joggal "svájci bicskának" nevező alkalmazás. Nehéz is lesz egy rövid bejegyzésben összefoglalni, mi mindenre képes, de teszek egy kísérletet.
Alapvető előnye, hogy együttműködik az iDiskkel (ez az Apple búcsúzó tárhely-szolgáltatása), az iClouddal (ez lesz helyette), a pénteken bemutatott Dropboxszal. Ha ez kevés, akkor FTP, AFP(!) és WebDAV protokollokat is ismeri a Goodreader for iPad (G4i) - így segítve át azon, hogy az iPaden nincs fájlkezelés. Ez az üzleti alkalmazások esetén egyre inkább az iPad használatának korlátja. Nem megoldás, hogy az alkalmazások úgy passzolják egymásnak a dokumentumokat, mint focisták a labdát - egyre hosszabb lesz az X alkalmazásban felpattanó lista, hogy mivel is nyissa meg a letöltött fájlt.
A G4i (magyarul: Jóolvasó) megnyit mindent, ami számít: Office-t (.doc, .xls és .ppt), iWorköt (.pages, .numbers és .keynote), PDF-et és szövegfájlt.
A megnyitáson túl képes PDF annotálásra - megjegyzések PDF-hez fűzésére, nyilak rajzolására, bekarikázásra, ahogy ezt az Adobe Reader és az Acrobat Pro verzió is képesek. Ez persze ismét mutatja, az iPad inkább vezetői eszköz, passzív munkára alkalmas, de egyes dolgok hatékonyan elvégezhetők.
Melyiket válasszam?
Számtalan hasonló képességű alkalmazást találunk, mint a G4i. Nem is biztos, hogy a G4i a legjobb, sőt, szinte biztos - de az is, hogy az egyik legjobb. Mindenkinek, akinek hasonló tudású alkalmazásra van szüksége, érdemes kicsit nézelődnie az App Store-ban, hogy kiválassza a saját céljának, használati szokásának legmegfelelőbb alkalmazást.
Amiért nekem szükségem volt a G4i-re, képes akár negyvenszeresen is belenagyítani a (PDF) dokumentumba, és ez volt az első alkalmazás, ami ezt kínálta.

Dropbox - iPad alkalmazásom (II.)

Az iPad hordozható iroda. Rá kellene nézni az értékesítés alakulására? Azonnal dönteni kell egy projekt következő fázisáról? Partnered szerződés-tervezetét mutatnád meg ügyvédednek? Az iPad mindebben segítségünkre lehet. Az üzletvitel különböző dokumentumok, különböző fájl-formátumú dokumentumok használatát követeli meg. Egyre több asztali alkalmazást találunk, amelynek elkészült iPades párja. Amelyik cég meg elhenyélte az iPades fejlesztést, annak fájljait más alkalmazással tudjuk megnyitni iPaden.

Az iPaddel különböző dokumentumokat megosztani a legegyszerűbb Maillel - ugyan hülyén néz ki, de küldjük el az adott fájlt magunknak, és az iPades Mailben egyfelől megkapjuk, másrészt ott van az elküldöttek közt is. A QuickLook az iPaden is működik, nincs anya alkalmazásra szükség a dokumentum megtekintéséhez. Ha szerkeszteni is szeretnéd, akkor az Open paranccsal megnyitva a megfelelő alkalmazást ezt is megteheted. És amikor befejezted az anyag szerkesztését, Maillel szépen vissza tudod azt küldeni - magadnak, mindenhova. Ez azért kicsit macerás, nem?

Ezért érdemes Dropboxra váltani. A Macen, pécén, pingvinen is futó Dropbox tulajdonképp nem más, mint netes tárhely, ahová bármelyik eszközödről, bármelyik platformról tehetsz fel fájlokat. Macen a Finder Sidebarjában (Oldalsávjában) is megjelenő Dropbox két mappát kínál, az egyik a fénykép-szinkronizácláshoz Photo névre hallgat, a másik pedig a többi fájlodat várja Public néven. A Dropboxhoz is névvel, jelszóval jutsz hozzá. A Dropbox ingyenes, de pénzért tárhely és további szolgáltatások vásárolhatók.

Ne téveszd össze őket a Saját > Public és a Saját > Photos mappával!

iPaden, miután letöltötted a Dropboxot, add meg a bejelentkezési nevet és jelszót (amit Macen adtál meg a Dropboxhoz), és ... minden ott van, ahol a Macen hagytad.

Pro és kontra
A Dropbox előnye, hogy akár többen is tudtok osztozni a tartalmán, Macen és pécén bármit, iPadről meg csak képeket és videókat feltöltve - ez utóbbi mindjárt a kontra érv is, ami a Dropbox ellen szól. Amiért a Dropboxot nem droptam ki, az iPad inkább passzív eszköz, így az adatáramlás jellemzően Macről iPadre halad, az iPaden ritkán módosítok dokumentumokat - akkor azokat visszamailem, jobb híján. (Van ugye az iDisk, de halálra ítélte az iCloud).

HomeBudget - iPad alkalmazásom (I.)

Sokszor szóltunk már arról, hogy mennyire hiányzik egy könnyen kezelhető, hazai viszonyokra szabott házi-gazdasági alkalmazás. Az ilyen alkalmazás alkalmas arra, hogy háztartásunk pénzügyeit szemmel kövessük.
Mit tud a HomeBudget?
Feljegyezzük és tároljuk a befizetendő és befizetett számlákat - gáz, víz, villany, újság, telefon, parkoló-bérlet, közös költség... -, az eseti befizetéseket - Buksi oltása, nyilászáró-csere, tankolás... - és a bevételeket - fizetés, Anyu támogatása, lakás bérbeadásából származó pénz. A betáplálta adatok lekérdezhetők, visszakereshetők és láthatjuk őket szépen idősorban is (hogy miért mindig emelkedőben, ha költségről van szó, az rejtély).
Az ilyen program használói két csoportra oszthatók. A brutális Excel-függésben szenvedők az utolsó pimf kiadást is beviszik épp úgy, mint az utcán talált öt forintost. Övék a mindent-tudás boldogsága, hetente, havonta forintra egyeztethetik a pénztárcájuk tartalmát a HomeBudget által számolt összeggel (a felelősségre vonó modul még készül). Az ő előnyük az, hogy tényleg fillérre pontosan tudják, hova megy el a pénzük. Ami a nadrágszíjra is alig tellő világban bónusz (bár hogy honnan volt pénzük iPadre, az rejtély).
A másik csoport az adatokat lazábban rögzítőké, ők általában csak a rendszeres havi számlákat - gáz, víz... - rögzítik, netán a bevételeket is. Noha így nincs teljes rálátásuk pénzügyeikre, viszont azonnal észlelhetik, ha valamelyik (rögzített) költségük elszabadul (szolgáltató duplán számláz, brutális áremelés, kiskorú rátapadt a telefonra...).
Amerikában (amely momentán nem integet vissza) a program számos itthon ki nem használható szolgáltatást is ad, ilyen az előtakarékosság, hogy teljes a fizetős egyetemre (ennek is kezd itthon szezonja lenni), a HomeBudget és a bankszámláink elektronikus összevezetése, programból történő átutalás indítás. Ahhoz persze, hogy valaki ilyesmiket használjon, megfelelő pénzügyi kultúra is szükséges - ugye ezt tanítják általános iskolában, ahol az életnek tanulunk, nem a tanító néninek?
Honosítás
Ahogy említettük, ilyen alkalmazás nincs magyar nyelven - mert mi nem ismerünk ilyet, bár csak tévednénk. Ezért honosítjuk a HomeBudgetet, amihez némi angol nyelvismeret kell (bár ez nem egyetemi diploma).
Programtól függ, hogy az alap-kategóriák (expenses, bills, income, accounts...) átírható-e, a HomeBudget esetén nem. Ám az egyes elemek már magyarok lehetnek: az Accounts felvételekor bátran írjuk be, hogy "Magyar Bank zRt.", a Payees esetén pedig jöhet az "Elektromos Művek", "Posta" vagy "Társasház". A költséghelyek a HomeBudget esetében a Budget alatt találhatók, itt találjuk a Home/Rent, a Utilities és a Car/Auto helyeket. Ezeket szintén nem tudjuk magyarítani (a nyelvtanulók számára a kategóri-jelző kis ikonok lehetnek irányadóak), de a Home/Rent alá már vidáman fel lehet venni a "Közös költség" és "Lakás biztosítás" besorolásokat. Ezek rögzítése egyszeri munka, segítségükkel tudjuk havi/évi bontásban az adott ki- vagy befizetést lekérdezni (Report). Sőt, a HomeBudget hat hónapos prognózist is készít: mit várhatunk.
Bónusz
Amikor az ember leáll a Hivatallal vitatkozni az ügyfélszolgálaton (falon a PR-nyalás: érted élünk-halunk, fogyasztó!), akkor az iPaden három ujj-mozdulat kikeresni a 2007. decemberi számlát (számlaszámmal, azonosítómmal, Szabó Ervin tagságival, összeggel, befizetés időpontjával), miközben a bonyolító (mert hogy nem ügyintéző, az biztos) csak bambán bámulja tetű lassú pécéjén nyögve futó gigaalkalmazását. Majd tíz perc múlva - francia-kockás papír és ceruza - elkéri az adatokat tőlünk.

Az Oroszlán barlangjába

tévedtem. Miután kinyomtattam az utolsó tavalyi számláim a Lion alatt nem futással fenyegető Számlázó programmal, feltettem a Liont. Tudom, én vagyok a kisebbség, aki aktívan használja a gépet, ha nem így lenne, akkor iPaden élném az életem. Rövid egy óra alatt a következő bánataim lettek-voltak.
Egy
iCal naptárban vezetem, mikor milyen tanfolyamot tartunk. Mivel az iCalt weblapba hajlító tisztességes megoldást még nem találtam, ezért írtam egy Automator rutint. Ez kikeresi a megfelelő naptárból (több is van) azokat az oktatásokat (mert vannak bemutatók és mások is), amelyekre még lehet jelentkezni (ami megvolt, azt sem törlöm). Ezekből az Automator text-fájlt készít és megnyit egy Numbers doksit - mindjárt folytatom. Nos, a Lionra váltás után a fenti Snow Leopard alatt írt Automator workflow megnyitása vidáman hazavágja az Automatort - küldtem az Apple-nek öt üzenetet (ha lehetne Automator rutint írni az Automator kifagyása utáni Apple-nek küldhető üzenetere... de nem lehet). Majd újra összeállítottam a workflowt - ugyanazok az utasítások, ugyanaz a sorrend. Így már működik.
Kettő
Automatorban megnyitva lehet futtatni egy workflowt, de az elmenthető .app-ként is, azaz alkalmazásként is. A fenti rutint eddig így használtam. Ám a Lion agyon ajnározott automatikus mentése keresztbe tett. Ha elmentem az újra összerendezett utasításokat workflowként - hogy ha elírtam, később tudjam javítani -, akkor többé nincs Save as parancs, hogy más fájl-formátumba, alkalmazásba írjam a rutint. Másolat készítéssel persze minden megoldható. Persze ahányszor javítani kell a workflowt, annyiszor kell majd újra duplázni, hogy app-ként is menthessek.
Három
Ott hagytam el, hogy az kis alkalmazásom megnyit egy adott Numbers doksit és vágólapra tette az elkövetkező oktatásokat, időponttal együtt. A Numbers ebből generál JavaScript kódot, ami kell a webes megjelenítéshez (én így szórakozom). A generálás nem jelent mást, mint jó néhány szöveg-függvény használatát. Hóleó alatt bekopiztam az app-om vágólapon kínált szövegét egy adott táblázatba, egy másik táblázatot meg kimásoltam (ez volt a kész JS kód), és mentés nélkül(!) bezártam a Numberst. Azért mentés nélkül, mert így az előző konvertálásból nem maradhat vissza semmi kósza kód, téves info. Lion alatt ez nem használható. Ha bemásolom az oktatásokat, akkor a változást az AutoSave azonnal menti - bár én ezt nem akarom! Egyetlen megoldás van: a Finder > Get Info ablakban lelockolom a nyomorultat. (Igen, lehetne Stationeryt is készíteni, de azt a Lion nem értelmezi, miután bemásolom az adatokat, ráment és megszünteti a Stationery állapotot - érteni sem akarom, miért.)
Ekkor a bemásolás után döntenem kell, hogy a) hagyom az egészet a fenébe (Cancel) b) feloldom a fájl zárolását (majd ha hülye leszek, kis cicám) vagy c) készítek egy másolatot. Ez utóbbi azért jó, mert ahány futtatás, annyi másolat keletkezik a merevlemezen (persze egy jó Automator rutinnal az egészet kidobhatom az űrbe, a galaxis amúgy is ott terpeszkedik az asztalomon, nemde?).
Négy
A megfelelő táblázat-részt átmásolom a Dreamweaverben megnyitott javascriptbe (hogy a Lion telepítése után miért kellett újra telepítenem azt a java-környezetet, amit telepítettem a Hóleó alatt, amikor a DW kérte - szintén nem szeretném tudni). És amikor rámentettem DW-ben, akkor ismét van egy apró Automator rutin, amely a Fetch használatával a módosított fájlt fel-ftp-zi a megfelelő helyre. A küzdelem eredménye amúgy jobbra látható "Apple szoftverek oktatása" felirat alatt.

Lion könyv, hol vagy?

A Lion-könyv, amelyet oly sokan vártunk karácsonyra, csak az idén jelenik meg. Az ok? Mindenki egy-két napot késett, így aztán a könyv lekéste a karácsonyi beszállítás határidejét - december eleje. Amit ugyanis addig bevesznek a könyvkereskedők - Libri, Alexandra és tsa. -, az van, amit nem, az nincs. Ha véletlenül elkapkodnának egy könyvet, akkor az hiába áll a kiadó raktárában, hiába keresik a boltban - nincs beszállítás. Mert a kereskedő leltároz. Ez persze nem menti a Lion könyvet, de nem is magyarázza. Miután viszont elbukott a beszállítási határidőn, nem is volt nagy inspiráció a befejezésére.
Befejezni egyetlen fejezetet kell, az elsőt: "Hogy kerül [Lion] a Mac a Macre?" "Így szállítják." Ez a minimál terv. Régen az utolsó fejezet volt a gyűjtőhelye mindennek, ami máshová ezért vagy azért nem fért be, most az első lesz, ide kerül az Apple ID megszerzés, az Auto Save ... a Lion Macre tétele mellé.
A könyv kiadásra készre tétele január elejének a feladata számomra.

2012: Pécé utáni kor

Ahogy ezt Jobs megmondta, megjósolta, a körülöttünk lévő IT világ elmozdult a hordozható gépek felől a tabletek felé, az asztali gépek az eladási statisztikákban lassan kerekítési hibák. A hordozható gépek esetén is az Apple-nél az Air részesedése lassan 50 százalék fölé ér, az Air szó szerint és átvitt értelemben is a legvékonyabb kliens.
A tabletesdés másik oka, hogy sokkal nagyobb a passzív fogyasztók tábora - ideértve a pár soros mail, sms, Facebook, Twitter bejegyzéseket -, mint azokét, akik aktív adatbevivők.
A passzív nézéshez egyszerűbb alkalmazások és kevesebbet tudó oprendszer dukál, ezt jelzi az állítok királyának iOS-felé hajlítása, a Lion Mohamed, az iOS a hegy - na, ez megfelelő képzavar.
A fentiek következménye (is), hogy csökken a képzések, oktatások száma - mit lehet egy Facebook-használaton tanítani? Vagy iPad prefen? Úgy sem használja, úgy sem jegyzi meg - jövőre már nem is lesz, mert - nem használják.
Így teljesen érthető, hogy az oktatást (is) terhelő két százalékos áfa emelést benyeltük - ennyivel leszünk olcsóbbak jövőre, plusz infláció (bonustrack: 2012: az elrugaszkodás éve).

iPad/iPhone rejtett gyöngyszemek

Oks, legyek én az egyetlen, aki eddig nem tudta - azért elmondom. A hosszú ünnepek alatt annyian használták az iPadem és iPhone-om, hogy elkerülhetetlen volt felfedezni az alábbi hasznosságokat:
1. Mama-mama gomb
OKs, ezt tudtam. Kétszer megnyomva a "mama" gombot, az alsó sorban megjelennek a futó alkalmazások, így könnyű egyikről a másikra váltani. Persze, hogy nem férnek el, így jobbra görgetve (sokszor) a sort, az összes futó elérhetővé lesz.
2. Alkalmazás bezárás
Az, hogy az iOS eszköz nem fagy ki vagy nem lassul le, annyira igaz, amennyire e dupla állítás a Mac esetén megállja helyét. Nos, ha rendet szeretnénk rakni, akkor "dupla-mama" (a kifejezésért köszönet 33 éves múlt Zitának), majd tartsuk "lenyomva" bármelyik alkalmazás ikont az alsó sorban. Amikor látjuk a sarkukban a kis piros ikszeket, engedjük el, majd bökjünk a bezárandó alkalmazásra. Az Apple állítja, hogy nem érdekes, hány alkalmazást futtatunk - én viszont állítom, hogy egyesek futva maradása adott idő után érezhető. (És ezt is tudtam, nem úgy, mint a most következőket.)
3. Dupla ébresztő I.
Ha a teljesen bealudt iPhone-t vagy iPadet dupla mama-gombozással ébresztjük fel, akkor több alkalmazást azonnal használhatunk. Az egyik a fényképezőgép - az ikon alul lesz látható. Mennyivel gyorsabb ez, mint egy mama ébresztés, elcsúszkázás, esetleg lock-kód beadása, fényképező alkalmazás megkeresése és megkattintása? Sokkal.
4. Dupla ébresztő II.
Szintén dupla mamás ébresztés után azonnal elérjük az iPod vezérlés - ez a kijelző felső részén látható az iPhone esetében. Sőt! Itt egy szokatlan ikonra kattintva válthatunk a kimenet - iPhone, AppleTV... - közül is (feltéve, hogy van ilyen a wifin). A 4S használók tükrözve is megoszthatnak így zenét vagy mozit. (És most tanultam!) Még egyet balra sasszézve ezen az alsó soron, külön kimenet választási és hangerő állítási lehetőséget kapunk.
5. Elforgatás ellen
Elforgatás ellen csak iPaden tanultam meg védekezni, ott szoktam hanyatt, oldalt fekve olvasva mindig eltalálni azt a tíz fokot, aminél z iPad elforgatási vágya felhorgad. A bonyolult Beállításos-oldal-kapcsolós megoldás helyett az alsó sor elérése után - dupla-mama - balra haladva eljutunk az iPod vezérléshez. Itt kakukk-fióka az az ikon, amivel rögzíthető a kijelző, forgatás-mentesíthető.

2011.

Aki nem tudja, hogy ki lesz Hari Seldon, annak most találtunk kellemes olvasmányt az ünnepek idejére. Seldon fogja felfedezni a pszicho–históriát. Ez matematikai tudományág, amivel az emberi társadalmat lehetséges szimulálni, és nagy valószínűséggel meg lehet határozni tömeges emberi reakciókat, és ennek alapján a jövőt. A kezdetekben minél nagyobb tömegekkel kell számolni – a Naprendszer kerekítési hiba, a Tejút már valami –, idő haladtával egyre kisebb embercsoportok jövőbeli viselkedése is megjósolható adott hibahatárral. Seldon majdani halála után hologramként időről időre megjelenik az Időkriptában – a fanyar valóság az, hogy néha isszák szavát, amellyel a jövőbe látóan elemzi az aktuális helyzetet, néha pedig senki sincs jelen.
A Föld nevű bolygó időszámítása szerinti 2011. évben elvesztett egy látnokot, aki talán mentalista is volt seldoni értelemben. Nagyon reméljük, hogy kedvenc cégünknél nem lesz szükség arra, hogy szorongva összegyűljenek az Időkriptában arra várva, hogy felhangzik a „one more thing”.

Akarjuk és kívánjuk

A very merry Christmas
And a happy New Year
Let's hope it's a good one
Without any fear
War is over over
If you want it
War is over

Ajándék ötlet 6. - egy marék hűtőmágnes

Baráti beszélgetés során derült ki, hogy a hűtőmágnes gyűjtés igazi szenvedély-betegség. Van, aki hét kézfogáson át képes ismerettséget szerezni, csak hogy speciális hűtőmágnest szerezzen be. Nos, ha ilyen szenvedély-beteg ismerősünk lenne, vagy csak Maces, iPhone-os vagy iPades, akkor ne habozzunk a fenyőfája alá csempészni egy marék speciális hűtőmágnest! A képek nagyon hasonlatosak az App ikonokhoz, de - persze hogy szerzői jogok miatt - nem teljesen azonosak. Bár ötéves ismerősünk remek saját felületet rak össze belőle a nagy munkában magától mindig kinyíló hűtő ajtaján.

(via Starking)

Ma avatják fel Jobs szobrát a Graphisoft parkban

Tulajdonképp ennyi a hír. De vajon miért fontos a Graphinak a szobor állítás?
A szocializmus vége felé még nem voltak számítógépek, vagy ha voltak, akkor messze nem úgy néztek ki, mint a maiak. Terem méret, lyukkártya elektron-csövek ... ilyesmik. Százhalombattán (ha jól emlékszem) épp gigantikus csőrendszer épült a lokális erőműhöz, a térbeli modellezés az alapvetően karakter-orientált számítástechnikai eszközöknek nem volt erősségük. Egy kis csapat valahogy szert tett a rohadó kapitalizmus egyik csúcstermékére, amelyen minden bittel takarékoskodva megoldották a fent említett feladatot. Talán ezért jutalmul, de kijutottak az egyik nagy német számítástechnikai vásárra, ahol még maga az Apple is kiállított. Ahogy illik, az Apple képviselője is végigjárta a többiek standját, és a magyaroké előtt leesett az álla. Rövid kávé-bambi körök után az Apple két ígéretet is tett és mindkettőt betartotta. Egyrészt a legújabb gépeiből adott a két fős ktsz-nek (ha jól emlékszünk: kisipari termelő szövetkezet, vagy valami hasonló pre-kft forma) és pénzzel is támogatta őket (kapitalizmusul: biznisz-éndzselként lépett be a sztártáp vállalkozásba). Na, így kezdődött a Graphisoft sikertörténete. (Amelyről persze született egy remek könyv is Bojár Gábor, az egyik alapító tollából - irány az antikvárium!)
(A történetet emlékezetből írtam, ha valami konkrétan nem pont így történt volna, akkor bocs.)

Ajándék ötlet 5. - Ferrari

Last minute érkezett hírlevél, amely számos ötletet ad a Mac és iPad használó ismerőssel megáldott ajándék-vadásznak. Szívünkhöz legközelebb a Ferrari áll. Bár ez itt játékmodell, amely iOS eszközzel irányítható, azért tudjunk róla, az 1:1 méretű modell is kapható, mint aránylag drágább kiegészítő az iPhone-hoz vagy iPadhez.

(via Starking)

iWork - Жди меня, и я вернусь.

Anno szinte egyszerre jelentek meg az iLife és az iWork '09 verziók. Azóta az iLife karcsúsodott (iDVD és iWeb ment a lecsóba), de legalább lett '11 verzió (iPhoto nem lett jobb, de az iMovie és GarageBand határozottan). Ám az iWork nem változott, nem változott tavaly sem, idén sem ... pedig várok rád, várunk rád (versben elmondva). Ha eljössz, legyen Numbershöz hasonló grafikon készítési lehetőség a Pagesben és Keynote-ban, legyen értelmes össze-dolgozási lehetőség (az iwork.com szép kísérlet, de felejtősebb, mint a dobott .Mac vagy MobileMe), legyen erősebb az ePub lehetőség (a mostani inkább minta érték nélkül), lehessen a Keynote-ban a szlájdot az oldal közepén szerkeszteni, ne csak a bal felső sarokban (ez animációknál több mint szívás).
Ennél nagyobb vágyaim is vannak az iWorkkel kapcsolatban - Numbers: külső Numbers fájl hivatkozás; Pages: páros-páratlan oldal kezelés, nyomdakész PDF generáló opció; Keynote: mentés HTML5/CSS3 (Ad absurdum: JS!) irányba (anno ugye volt flash, bár rettenetes), de beérem azzal, ha a három alkalmazás mindegyike kap egy iPad kapcsolót, amivel le lehet hülyíteni a tudását arra a szintre, amit az iPad tud. Ezzel sok-sok felhasználót segítenének meg abban, hogy ne használjon trágár kifejezést.
És ráadásként: az iWebet a közösségi média widgetekkel felszerelve, tedd be az iWorkbe!

Az Adobe értéke

A 2011-es év egyértelműen a tablet jegyében telt, nem véletlen, hogy minden érintett vállalkozás azon van, minél nagyobb szeletet csenjen el a tablet-tortából. Abból a tortából, ami még nincs is kész, hiszen úgy a hardver, ahogy a rá kerülő tartalmat előállító megoldások dinamikusan változnak és - szerintem - még inkább változni fognak jövőre. Noha az alkalmazás fejlesztés az igazi aranybánya - bár nem minden, ami fénylik -, engem leginkább a jelentősebb szöveget tartalmazó tartalmak - magyarul: könyvek és újságok - tabletre menetele foglalkoztat. És ennek a piacnak - jelenleg - meghatározó szereplője az Adobe.

Az Adobe, amely a CS4 megjelenése után épp úgy hátradőlni látszott, mint anno a Quark. Ám az Adobe-nál még emlékeztek, mi lett a 3.x sikerén alvó (sőt: horkolva alvó) Quarkkal, jött egy ifjú titán a Photoshoppal a háta mögött, és az InDesignt kvázi iparági szabvánnyá tette, mire a Quarknak kinyílt a szeme. Mire kinyílt, már nem csak kapaszkodnia, de futni is kellett neki - azóta is lógó nyelvvel fut - a CS-ek (Creative Suite-ok) után. Jobbra látod az Adobe részvényértékének a Trefis elemző cég szerinti felbontását, a belső kör a 2010. májusi adatokat, a külső a mai számokat tartalmazza.
Olvassunk le számokat! A Creative Suite (amit a Trefis "Photoshop and other creative softwares" megnevezéssel futtat - ez mutatja, mekkora hatalom még mindig a Photoshop) rovására szerzett teret az Acrobat-család, bár az utóbbi kevesebb, mint harmada az előbbinek. Önmagához képest erősödött az Omniture, ez az egyik legnagyobb Adobe jegyezte felvásárlással került a céghez. Fontos szerepet szán neki az Adobe, minden más felhasználás mellett az Adobe Digital Publishing Suite szolgáltatással iOS-re vagy Androidra tett újságok és könyvek, illetve az e feladathoz kapcsolódó szájtok net-analitikáját biztosítja az Omniture.
(Igazi Gonosz Almalapos megjegyzés: sem a CS5.5 prágai bemutatóján, sem a most novemberi Creative Developer konferencián sem sikerült élőben megtapasztalni az Omniture tudását: Prágában egy ritka rossz előadás - szürke alapon szürke betűs szlájdok - gátoltak meg. Münchenben a háromnapos fejlesztői konferencia Omniture előadója egyenesen Hong-Kongból jött, de ő volt az egyetlen az összes előadó és résztvevő közül, aki pécét használt - és semmit sem tudott életre kelteni vagy megmutatni.)
S végül ejtsünk egy szót a befejezettnek nyilvánított mobiltelefonos Flash támogatásra - nem sokat veszített az Adobe, ismerjük el. (És ha tudjuk, hogy az Apple hasonló elemzésében az asztali Mac aránya alig másfél százalék és folyamatosan zsugorodik, akkor tudjuk, nincs alapja annak a pletykának, hogy hamarosan nem lesz Mac Pro.)

Creative Suite
A Creative Suite múltja és becsült jövője olvasható le a grafikonról. A bruttó nyereség azért ilyen pofátlanul magas, mert nem tartalmazza a fejlesztési költségeket, csak a szoftver vevőhöz való eljuttatásának költségei jönnek le a bevételből: gyártás, szállítás, raktározás, valamint a disztribútor és a viszonteladó (reseller, mint a mAcademia) bődületes árrése. Látható a 2008-2009-es válság, amibe az Adobe-nak a CS4 bemutatásával sikerült beletalálnia. Végül a szabad cash flow az, ami a Trefis alapján a valódi - vélelmezett - nyereséget mutatja. (Igen, tudom, hogy a cash flow nem pont ezt jelenti, de itt bátrak voltunk, és ezt az értelmezést találtuk helyénvalónak.) Az előbb már említettem a válságot, ez a baloldali grafikon még brutálisabban mutatja meg, mekkora gyomrost (sallert, kokit...) kapott az Adobe (és nem csak ő). Ha úgy éreztük, hogy a Creative Suite egyre drágább, akkor megnyugodhatunk, jól éreztük, a csomag egyre drágább és az előrejelzés szerint az ára tovább is fog emelkedni. Ezért (is) érdemes majd kedvenc Adobe-viszonteladót felkeresni, az Adobe szoftverek több pénzügyi konstrukcióban birtokolhatók legálisan.
Az eladott példányszám is visszaesett a 2000-es évekhez képest. Ez ösztönzi arra az Adobe-t, hogy - állítólag - beszüntesse a három lépéses upgrade lehetőségét, és - hasonlóan sok más szoftver-fejlesztőhöz - csak egy lépésest engedélyezzen. Azaz CS6-ra (hivatalos Adobe megnevezés szerint: "CSnext", azaz "következőCS") csak CS5-ről - és CS5.5-ről - lehet majd frissíteni. Aki elhiszi ezt a pletykát, az használja ki a mostani kedvezményes upgrade akciókat. Aki nem, az ne.

Acrobat-család
Az Acrobat-család ár és értékesítési grafikonja nagyon hasonlít a CS-éhez, ám, ha jól megnézzük, egyrészt sokkal kisebb számok szerepelnek a bal oldalon, viszont sokkal nagyobbak a jobb oldalon. Ami igazán fontos, hogy az Acrobat értékesítés növekszik és nem stagnál, mint a CS-é. (Legyen tiszta, Acrobat alatt nem az ingyen letölthető Acrobat Readerre gondolunk, hanem az Acrobat X Pro-ra és társaira.) Régóta halljuk, hogy az Acrobat milyen nagy jövő előtt áll, itthon - úgy tűnik - továbbra is ott topog a kapuk előtt. (Álmodtam egy világot magamnak / Itt állok a kapui előtt. / Adj erőt, hogy be tudjak lépni, / Van hitem a magas falak előtt.) Pedig mennyivel egyszerűbb lenne a papír mentes világot - lásd adóbevallások - felváltani PDF-űrlapokkal. Amelyek megfelelő kialakítás esetén azonnal számszaki ellenőrzést végeznek. Kitöltés után azonnal feldolgozódnak. Nincs emberi hiba - maximum elbocsátás a megszűnő adatrögzítői állásokból. Ide szúrtam még az Acrobat bevétel-nyereség grafikonját is, egyrészt azért, mert megrajzoltam Numbersben, másrészt az ilyen számok iránt érdeklődő blogolvasó kedvébe jártunk.
Az Acrobat lehetőségeit erősen befolyásolja, hogy milyen fejlesztői környezet veszi körül. Maga az alkalmazás csupán puszta váz, ami persze jól használható, mint stand-alone program, de igazi erejét akkor mutatná meg, ha plug-inekkel bővítve munkafolyamatba építik - a fenti adós példa is így értelmezendő.

Kreatív piac
És végül, de nem utolsó sorban, lássuk mi a helyzet a kreatív piacon! Bár a grafikon ismét magáért beszél, az nyilvánvaló, hogy az Adobe jelenleg a piac meghatározó szereplője, a piac növekszik. Az is egyértelmű, hogy jövőre (vagy utána) minket is elér a "tartalmat a tabletre!" lendület, ami annál erősebben érezhető, minél nyugatabbra utazunk - bár nem árt San Francisco-nál megállni, esetleg Hawaii még belefér. Érdekes lesz látni, miként változik az eladott CS licenc szám, ha (1) az Adobe bevezeti az egy lépésnyi upgrade-t és/vagy (2) megerősíti a szoftver-bérlést, netes fizetést.

Hogyan szúr ki az Apple a viszonteladóival?

Egy szívünkhöz közelálló cég karácsonyra meglepné dolgozóit iPaddel - ki is nézték a 8GB-os, wifis, fekete iPadet. Kellene nekik tíz darab. Telefon APR1-nek, APR2-nek és APR3-nak - az egyik helyen akad egy(!) darab, amit két órára félretennének tizenhat éves ismeretségünkre tekintettel. Bennfentesként megtudom, hogy ne is reméljem, hogy karácsony előtt változik a helyzet. Persze egy helyen, az apple.hu Áruházban két napos szállítással ígérik az iPadet. Hát így szúr ki az Apple a viszonteladóival.
Az már csak hab a tortán, kedves Bástya elvtárs, hogy mint mezítlábas viszonteladó, ezen a bolton 42 ezer forintot keresnénk. Ami persze sok pénz, csak épp messze nem fedezi a költségeket (bank: 7e - megvesszük és jóváírják, iparűzésiadó: 14e, és akkor még nem is szóltam az iPad felhajtása, visszaigazolása, vevő nyugtatása, áru összeszedése és kiszállítása költségéről).
Persze minek nekik iPad, vehetnének Time Capsule-t is, azt szeptember óta csak az Apple Áruházból lehet vásárolni, ott, érdekes módon van, üzletben meg nincs. Ez persze nem igaz, van üzletben is: az osztrákokban.

1993
Októberben mutatták be az LC 475-öt. Karácsonyra az itthoni épp éledező Mac viszonteladók akciót hirdettek: LC 475 kedvezményes áron. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára a meghirdetett gépből. Sok dühös, csalódott nem vásárló.

1994
Júliusban mutatták be az LC 630-at. Karácsonyra az itthoni pezsgő Mac viszonteladók akciót hirdettek: LC 630 kedvezményes áron. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára a meghirdetett gépből. Sok dühös, csalódott nem vásárló.

2004
Októberben mutatták be az iPod U2-t. A U2 hazai kiadója november végén több száz darabot rendelt - karácsonyi ajándéknak. December 20. körül külföldről, nem Apple szervezésben, érkezett meg a rendelt mennyiség. Másnak persze nem jutott. (Illetve az Almalapnak egy, mert Molnár Melinda jó volt hozzánk.)

2005
Februárban mutatták be az iPod minit (második generációst). A karácsonyi bevásárlás slágere, a "menő kütyü" nem meglepő módon az iPod mini lett. Egy apró gond akadt, az Apple november végén szállított utoljára iPodot. Sok dühös, csalódott nem vásárló. (A kis Grafi/HDSys/ITM CE/Apcom akkori vezetője nem hivatalos úton szerzett pár ezer darabot, amiért az Apple számára kukoricát hintet a sarokba.)

(A fenti négy eset talán a legszebb, bár csak városi szájhagyomány élteti - jogilag semmi felelősséget sem vállalunk azért, hogy pont így történt, bár ott voltunk.)

Ajándék ötlet 4. - iPhone könyv

Szintén kedvenc kiadónk, a Perfact Kiadó jelenteti meg "Az iPhone könyv"-et.

Elévülő Apple-vizsgák

Egy hónapja van mindazoknak - és ebben a Karácsony és a Szilveszter-Új Év -, akik szeretnék megújítani a Final Cut, Motion és SnowLeopard/Lion vizsgáikat, az Apple ezek nyilvános nyilvántartását január 12-vel szünteti meg. Ezt követően is lehet használni ugyan a megszerzett címeket, de a neten az Apple nem tanusítja ezek meglétét. Vizsgára felkészítés, vizsgáztatás: XMS Akadémia vagy MacAcademia.

Ajándék ötlet 3. - Illustrator CS5 könyv magyarul

A Maces könyveket is kiadó Pefact folytatta az Adobe Classroom sorozat kiadását, ezúttal az Illustrator CS5 jelent meg - épp karácsony előtt. A kiadás során az apróbb verzió-javítások is bekerültek a könyvbe, amely ideális karácsonyi ajándék lehet.

Ajándék ötlet 2. - Photoshop CS5 könyv (magyar)

A Maces könyveket is kiadó Pefact folytatta az Adobe Classroom sorozat kiadását, ezúttal a Photoshop CS5 jelent meg - épp karácsony előtt. A kiadás során az apróbb verzió-javítások is bekerültek a könyvbe, amely ideális karácsonyi ajándék lehet.

Karácsonyi ajándék ötlet 1.

Az Apple története az Almalapban
Az Apple megalapítása
Apple II és III
Liza csak egy volt
Macintosh

A Sotheby aukcióján vásárolható meg az Apple 1976-os, eredeti alapító okirata azzal a kiegészítéssel, amelyet 11 nappal később tettek, ekkor vált ki a harmadik alapító társ, Ronald Wayne, Steve Jobs és Steve Wozniak [Almalap: Interjú Steve Wozniakkal] [Steve Wozniak Budapesten] mellől. A licit 150 ezer dollárról indul. Az áron jelentőset taszíthat Jobs pár héttel korábbi távozása - a szakértők szerint ideális időpontban kerül kalapács alá az okirat-csomag.
Az Apple Computer Company alapításakor Jobsnak és Wozniaknak 45-45 százalékos tulajdonrésze volt, Wayne 10 százalékot kapott. Őt azért vette be a két Steve, hogy legyen aki vitás esetekben dönt köztük. Wayne-nek már volt egy csőddel végződött vállalkozása, emiatt rettentően félt a megismétlődésétől. Amikor látta, hogy Jobs milyen vehemenciával (Gonosz Almalap értelmezéssel: trükkel, átveréssel, füllentéssel és mismásolással) veti bele magát az üzletszerzésbe, gyorsan kihátrált a cégből. Kilépése után 800, majd kicsivel később még 1500 dollárt kapott. Ha a mai napig megőrizte volna tíz százalékos részvénycsomagját, két milliárd dollárt érne az. Jobs halála előtt készült Wayne-nel új interjú, ebben Wayne megismételte, hogy nem bánta meg akkori döntését. Az aukcióra kerülő papírok egyébként Wayne példányai voltak, amelyet még 1994-ben eladott egy gyűjtőnek.

Hamarosan valódi karácsonyi ajándék ötleteket is adunk.

Zsebészek piaca

Egy elhalt nyelvújítási kísérlet volt anno a zsebész, de az Almalapnak máig tetszik, tehát - erőltetjük. A zsebész a Palm és Newton (melyiket is fejlesztette, gyártotta és forgalmazta az Apple?) kapcsán született, ma az okos-telefonok és tabletek gyűjtőneve - lehetne. Az Economist infografikáját (na, ez napjaink egyik varázsszava!) osztjuk meg most, értelmezését mindenki maga végezheti el.

Elszürkülő APR-ek

Az Apple új dizájn színe a szürke, nem is olyan rég a Starking újította fel az Arénában található üzletét és egy Facebook meghívás szerint most erre készül az iStyle a Westendben.. A felújítás költsége természetesen hétpecsétes titok, de tízmilliós nagyságrendben kell gondolkodni. Ám a pénz nem minden, bár nem lebecsülendő. Az Apple-nél egész stáb dolgozik azon, hogy a világon bárhová is mész, egységes megjelenésű Apple boltok várjanak. Az APR (Apple Premium Reseller) számára hosszú kézikönyvet adnak, hogy minek hol kell lenni. Csak egy apró példa a múltból: az iPodokat bemutató pulton - a pultól később - megadják, hogy a bejárathoz képest milyen sorrendben milyen típusú és színű iPodot kell találni, az iPodoknak két inchre kell lenni a pult szélétől. Az iPodok mögötti tájékoztató tábla elején és hátulján is adott szöveg szerepelhet - csak. Az iPodokra csak az APR-ek számára előállított tartalom kerülhet fel. És így tovább.
A pult. A bolt berendezési tárgyait csak és kizárólag az Apple által kijelölt cégtől lehet megvásárolni - gondolhatod, hogy az ár mennyire alku tárgya. Ha már megvetted a lapra-szerelt bútort, azt csak az Apple által kijelölt cég szakembere szerelheti össze. A szakember Németországból jön, egy APR-t nagyjából két nap alatt szerel össze. Az ember össze költségét a bolt állja. Ugye ezek után nem hiszed, hogy az APR dönti el, hogy a boltban mi hová kerül?
Nem is. Készíthet tervet az adott ország Apple képviselete felügyeletével, amit aztán elküldenek Cupertinoba, ahol ülnek rajta pár hetet, majd visszaküldik a "mit miért nem lehet" és a "mit hogy kell csinálni" listát. Ha az iPod elhelyezését így szabályozták, akkor még a villanyégők helyét és típusát is megadják, efelől se legyen kétséged. Ha az APR valami olyat szeretne, ami nem található az Apple kézikönyvében, akkor vagy hónapokig lobbizik - a siker igen kis esélyével, vagy mihamarabb belenyugszik.
Szeretnél APR lenni? (Ok, nem te, de vezetni? Tulajdonolni?) Akkor készülj arra, hogy az Apple durván két évenként átalakíttatja veled az üzletét - a beszürküléssel jövő év végéig kell végezni - a te költségeden. Legyünk fair-ek, a felújítás, átalakítás költségét vissza lehet igényelni az Apple-től, hírek szerint 40-80 százalékot 4-8 hónapon belül jóvá is szokott írni. Addig viszont te finanszírozod az amerikai gazdaság egyik legnagyobb tőzsdei kapitalizációjú cégét.

Apple kedvezmény AATC hallgatóknak és oktatóknak

Olvasnivaló! Hol és milyen AATC képzéseket találsz? Nézzed meg itt!

Az Apple langy felhője alatt nőhet nagyra a Samsung

Az Almalap egyik kedvenc hírforrása, a megbízhatósága miatt kedvelt Bloomberg cikke alapján készült összegzés fejti fel a talányos címet. Így szó lesz az Apple szerver parkjáról, az atomerőművekről, a thaiföldi árvízről és a Samsung helyzetbe kerüléséről.
Az Apple, a Google, az Amazon, ahogy más cégek is, egyre több szervernagyvárost üzemeltet. Ezek segítik az adott cég „felhő”–alapú megoldásait, azaz a netes szolgáltatásokat. Ezeknek csupán egy része a tárterület, egyre több a netes szolgáltatás, említsük a Gmailt, mint klasszikus esetet, és az Apple új Photostreamjét, mint egy szívünkhöz közelebb esőt.

Minden nyolcadik elektron
A szerverfarmok igazi energiazabálók, egy szerversziti üzemeltetési költségének akár 12–15 százaléka is lehet az energia számla. Ráadásul – ezt a villanyégő óta tudjuk –, az energia nem csupán arra megy el, amire szánjuk. Ahogy az égő fény mellett hőt ad le, hasonló a helyzet a környezetüket remekül felmelegítő szerverszitikkel, egy Mac is termel meleget (azt is), hát még több millió processzor, memória... A szerverszitik száma pedig folyamatosan nő, így az áramfogyasztás is egyre fontosabb az üzemeltető számára. Akit a 12–15 százalék nem csapott eléggé mellbe, azt terítse le egy 2006–os, öt évvel ezelőtti adat, már akkor az USA teljes energia felhasználásának 1,5 százalékát nyelték el a szerverszitik, idén ez az arány már három százalék lesz. A környezetvédők számára még egy adat, amivel érvelhetnek majd: Dél–Korea legnagyobb szerverszitije épp annyi áramot eszik, mint a közeli hatvanezres város.

Szerver–memória
Az iPad és a tabletek térhódítása nem csak a számítógépgyártók, de a gyárak beszállítói számára is rossz hír. A memóriagyártók számára rossz, mert egy tabletbe 40 százalékkal kevesebb elektronikus alkatrész kerül – a merevlemezgyártók meg csak ülnek, és lóbálják a lábukat, esetleg az optikai tároló–eszközgyártókkal sakkoznak, dominóznak. A DRAM chipek – memória – legnagyobb gyártója a Dél–koreai Samsung (45 százalék), második a szintén Dél–koreai Hynix (21 százalék). A pécé vs. tablet okán a DRAM piac árbevétele 27 százalékkal csökkent, ennek csak egy része a piac zsugorodása, a jelentősebb részt a piac zsugorodására válaszul adott padlóig lenyomott árak adják – szép öngerjesztő folyamat ez. Pedig a szerver–memória az egyik legkelendőbb termék a szerverszitiknél.
Amikor a Samsung elkészítette a DDR3 DRAM–ját, az 67(!) százalékkal kevesebb áramot fogyasztott, mint elődje, az 50nm–es DRAM. Hasonló nagyságrendű megtakarítás ugyan nem várható az újabb fejlesztésekről, de minden százalék számít. A Facebook szerverpark energia felhasználásának minden tíz százaléka egy–egy atomerőmű fenntartását teszi szükségessé.

Cím magyarázó
Az Apple a legújabb technológiával építette fel szerverparkját, így az kevesebb hőt ad le (kevesebb energia megy veszendőbe), ezért langyosabb a felhője. A Samsung az Apple legnagyobb memória beszállítója. És. Tudjuk, hogy nem áramot fogyaszt egy eszköz, hanem teljesítményt vesz fel, de ez nem fizikai szakdolgozat.


Az Apple környezet-terhelése. A sor végi Létezés tartalmazza az alkalmazottak munkába járása során keletkező környezetterhelést, az irodák világítását... (2009 - Jobs zöldíti az Apple-t)

iWeb - "tudja jól, ő már nem kell"

Dehogynem. Sőt! Szinte szezonja van az iWeb képzésünknek. Ahogy egyre többen használják a Macet, és annak könnyen kezelhető iLife és iWork elemeit, úgy kezdik hiányolni az iWebet, az Apple egyszervolt web-szerkesztő alkalmazását. Azt az iWebet, ami a Lionos gépeken már nincs fent, pedig Lion alatt hibátlanul fut. Jelenleg egyetlen okát látom annak, hogy az Apple dobta az iWebet, a MobileMe utódja iCloud nem támogatja honlap elhelyezését.
De támogatja az elkészített szájt fel-FTP-zését vagy lokális mappába mentését. Az iWeb borzasztó nagy előnye a felhasználó számára az, hogy nem kell tudni, mi az a HTML, mi az a CSS, vagy mi az a JavaScript - egyszerű fogd-és-vidd módszerrel készíthető honlap. Persze a szerkesztés lehetőségei behatároltak, de anyagilag az iWeb verhetetlen.
Nem az ára miatt (ami azért benne volt az iLife-ban vagy a Mac árában), hanem öt-tíz oldalas szájthoz nem kell egy web-fejlesztőt megbízni, aki 50-500 000 forintért elkészít valamit, amit a megrendelő nem tud módosítani (hiszen nem ért a HTML-CSS-JS-hez). Így minden módosítás ima (lécci-lécci-lécci) és pénz (10-50e). Az iWebbel e helyett pikk-pakk elkészíti azt, amit szeretne, és csak az idejébe került.
Igen, egyre kevesebb rész használható az iWebből, a blog-oldal rész, bár működik, soha sem volt erős. A podcast inkább az Apple erőltette, mint használható oldal, amióta van iWeb. Mozit betenni hiba, tessék feltölteni a YouTube-ra, és onnan widgetként visszalinkelni. Ha már widget, nem működik a két MobileMe-s widget, a visszaszámlálás (ez csak a MobileMe szájton megy), a két FaceTime-os (hogy ez a név a nem fejlesztett iWebbe hogy burjánzott be?) widget közül a fényképes még csak-csak használható, a mozis esetén ismét a YouTube út a járandó.
De ott a HTML-snippet, ha már mindenáron külső kódot szeretnék beilleszteni a honlapunkra - remek megoldás bannerek, flash-cuccok ... betételére. Nagyon hiányzik a Facebookos widget - de a Facebook oldaláról kimásolt kódot a HTML-snippetbe illesztve ez is megoldható.
Az iWeb - szerintem - jó, az iWeb kell. Az Adobe kínálatában sincs igazi alternatívája, de az App Store-ban sem találtam hasonló képességű - 20 dollárnál olcsóbb, nulla HTML-CSS-web-szerkesztő ismeretet kívánó alkalmazást.

+1 érv az iWeb mellett
Az iWeb sablonokat használ, ezek jellemzően 800 pixel szélesek, ami a mai kijelző méret mellett szerény. De viszont épp tablet-barát. Így az iWeb ideális belépő-szintű iPad-fejlesztő eszköz. (Bár az Apple nem szereti.)

Aki appá lett

Az ember, aki appá lett, az Handras, az XMS vezetője. Bár nem az első hazai viszonteladó, aki iPhone-ra, iPod touchra vagy iPadre letölthető alkalmazást készít, ám ez - lévén András az egyik, ha nem a vezető Mac-blogger (az app megjelenése után azonnal a leggyakrabban letöltött alkalmazássá lett, az XMS-t 30 000 rajongó követi a Facebookon) - igen személyes hangvételű. Az alkalmazás ingyenes és küzd minden első verziós kihívással. A hibák egy része ismert, ezek okáról - miért ad ki valaki félkész szoftvert? (vö. Steve Jobs: A Microsoft remek alkalmazásokat készít, de miért nem fejezi be a fejlesztést, miért teszi azokat közzé 80 százalékos állapotukban?) - András a blogjában válaszol: a blog is olvasható az app-on át.

Apple alkalmazások sikeressége

Az App Store szavazásai alapján néztem rá, melyik Apple alkalmazással mennyire vagyunk elégedettek (igen, volt már egy ilyen bejegyzés). Az adatok az értékelések (csillagok adása) alapján készült, a nagy számok baromi erős törvénye (ez valamilyen statisztikai tétel hétköznapi megfogalmazása) biztosan támasztja alá, hogy összefüggés van a letöltés és értékelés közt.
A felső grafikonról az értékelés arányai olvashatók le, a két alsó érdekesebb. A korábbi és mostani számok azt mutatják, hogy a Final Cut Pro X (FCPX) nyerte a letöltési versenyt (jobb oldali grafikon) és ugyanakkor az ő megítélése esett a legjelentősebben (baloldali grafikon). Az iPhoto '11 is szép számú letöltést/értékelést kapott, ő javított eredményén. (Bár mindenki tudja, de azért ideírjuk, minden új Macen előretelepítve megtalálható az iPhoto, az iMovie és a GarageBand, így ezek letöltési/értékelési száma nem a valós használatba vételi számot mutatja, hiszen azok veszik meg, akik a '09-es vagy még régebbi verziót használták.) Az Xcode kapcsán érdemes megismételnem, az Adobe fejlesztők - akik szinte kizárólag Macen dolgoznak - az Xcode előző verzióját használják, az újat - ami a grafikonokon szerepel - nem, nem is ajánlják az Adobe alá fejlesztőknek.