Az Apple-től való kirúgása után Jobs a Next céget vette meg és tervezte felfuttatni, ám az üzleti siker váratott magára, a Next (majd ehhez csatlakozva a Pixar) gyakorlatilag felélte Jobs magánvagyonát, amelyet az Apple-nek köszönhetett. Számos befektetőt igyekezett rávenni, hogy a Nextbe invesztáljon. Ezek egyike volt Ross Perot, Amerika egyik fenegyereke (a képen a saroktól ő a harmadik, öltönyben, nyakkendővel, Jobs-szal szemben).
Perot meg ér egy bekezdést! Tősgyökeres texasi, az EDS cég alapítója. A cég más cégek számára végzett adatfeldolgozást még a hatvanas(!)-hetvenes években. Az iráni forradalom (1979) során két alkalmazottját börtönbe vettették Iránban megvádolva mindennel őket, ami a halálra ítéléshez elég. Perot több millió dollárért felbérelt egy amerikai veteránokból szervezett kommandós csapatot, amely elment a két fogolyért és azokat sikerrel ki is szabadította. Pusztán önerőből, állami támogatás nélkül. (Az iráni forradalom során 444 napra megszállták a diákok - haha - az amerikai teheráni nagykövetséget, és ott foglyul ejtettek számos amerikai állampolgárt. Carter elnök helikopteres csapatot küldött a kimentésükre, ám két helikopter egy homokviharban egymásnak ütközött - már iráni területen -, így nem hogy szabadítás nem lett. Carter bukott. Az államnak nem ment.) Perot nimbusza ez ügy kapcsán oly nagy lett, hogy független jelöltként indult az amerikai elnökválasztáson 1992-ben és 18,9 százalékot kapott (az elektorok közül viszont egyet sem szerzett meg). 1996-ban újra indult, de ekkor már csak 8 százalékot ért el (elektori szavazatot ekkor sem). A XX. században ez a két eredmény egyedülálló önállóan induló jelölttől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése