Nem is tudom miért, de mostanában sok ismerős és volt hallgató kérdezi, hogy milyen Macet vegyen a gyereknek karácsonyra. Az attól függ – szoktam válaszolni. Az egyik első kérdés az, hogy hány éves a gyerek. Egy adott kor alatt egyszerűen fölösleges egy drága gépet adni a kezébe, fél-egymillió forintot másodperc alatt lehet amortizálni. Hiába okos, ügyes, gondos, vigyáz rá – gyerek. A második kérdés, mire fogja, akarja, kell vagy szeretné használni. Ha a suliba kell, akkor a tanár és a többiek is Macet használnak? Mert ha nem, akkor szívni fog. Vagy Windowst kell feltenni a Macre – akkor meg minek? Ha "olyan kreatív", meg játszani fog, akkor vajh a kedves kérdező tudja-e, hogy ugyan vannak Macre játékok, meg sok játék már online, de azért le kellene ellenőrizni, hogy a korosztály népszerű játékai futnak-e Macen.
Én úgy gondolom, hogy még egy gimnazista esetében is jobb a pénzből két pécét venni (egyet tartaléknak, de komolyan!), mint egy Macet. Az egyetem határeset, bár ha állandóan PowerPointokat kapnak és Wordben kell leadni, akkor az egyetemista fájlkonverziós ismereteket is szerez, akár akar, akár nem.
És ha eljutottunk oda, hogy a Mac a megoldás
(a Fanatikus Almalap az egész eddig írtakat érthetetlennek tartja, számára evidens, hogy a Mac a megoldás), akkor melyiket? A drágább legújabbat vagy az olcsóbb pár éveset? Netán használtat?
Én biztos nem vennék használt gépet, ahogy használt villanykörtét sem – nagyon kevés mutató van arra, hogy mennyire Mac még a használt Mac. Meg lehet nézni a gépet, ütött-kopott-e, kijelzője hibátlan-e. Ki lehet olvasni, hogy hányszor volt töltve az aksija (ez tűnik a legegzaktabb mérőszámnak – ha nem volt aksi csere, mert akkor a teljes géphasználati időre nehéz következtetni). Ez eladó meg azt mond, amit ... mond. (A legkisebb gyanú esetén is érdemes a gép azonosítószáma alapján
utánanézni,
lellenőrizni.
Akkor legyen új gép! A bejegyzés első képén három szóba jöhető hordozható gépet hasonlítottam össze az Apple honlapján – fiatalnak asztali gépet venni, speciális esetet kivéve, büntetés. Az Apple világban nem járatosok számára az M1-M2-M3 a gép processzora, az M3 friss, az M1-es meg kifutó. Kifutót nem veszünk, mert a Macet – tapasztalat – általában 5-8 évig használják, az M1-es ebből már 2-3 éves, pár év múlva már lassú lesz, nehézkes a használata és megeshet, hogy adott programot nem lehet futtatni rajta. (A MacBookok nem igazán bővíthetőek, ráadásul memóriát kellene bővíteni a gyorsabb futáshoz, azt meg nem lehet.) Az M3 ára pedig 800e, még cégesen is 630e. Az M2 középútnak tűnik.
A kijelző 13 illetve 14 inches, suliba nem kell több, ez durván A4-es papír méret, befér a táskába, nem látszik a "gyereken", hogy a fél millás iPhone és kétszázezres telefon mellett még egy fél-egy millió forint értékű laptop is van a táskában.
Ami szomorú, hogy mindhárom gép 8GB memóriával érkezik a feltüntetett áron és ez már ma is kevés – persze, hogy működni fog, de 2028-ban már sírni fog a felhasználó.
(Ez a bejegyzés egy 2020-as, M1-es MacBook Airen készül, amelyet anno 16GB memóriával vettem, nem véletlenül.) A 16GB újabb százezer forintot jelent. Amúgy inkább legyen sok memória (RAM) a gépben, a tárhely (SSD) mérete kevésbé fontos, ma már szinte mindent a felhőben tárolunk.
Ha nekem kellene választanom, és megengedhetjük a Macet, és a Mac jó ötletnek tűnik, akkor a fenti M2 és M3 között ingadoznék, de végül az M3-t választanám, ha tehetem, a jövőre való tekintettel (és 16GB RAM-mal). Ha nem tehetem, akkor M2 16GB RAM-mal. Én így gondolom.
