Átlagisztán és Extremisztán

Mielőtt elolvasnád az alábbi hosszú hétvégi bejegyzést, válaszold meg a következő öt kérdést magadban:

1. Átlagosan hány centiméter magasak a két méternél magasabb emberek Magyarországon?
2. Átlagosan hány évesek a 90 évnél idősebbek Magyarországon?
3. Mennyi az átlagvagyona a 6md forintnál gazdagabb magyaroknak?
4. Ki nyer, ha egy kocsmában összebunyózik egy első osztályú bokszoló és egy ugyancsak első osztályú birkózó?
5. Ki nyer, ha egy első osztályú birkózó és egy első osztályú cselgáncsos verekszik össze a kocsmában egy nőért?

Mérő, hattyú, Gauss és Cauchy

Mérő László előadást kihagyni, ha nem is bűn, de hiba. Két dolog miatt is kedvelem. Az egyik a könyvei (lásd a wiki linken). Nehezen definiálható, de mindenki által használt alapfogalmakat ad meg hétköznapi példákkal illusztrálva, majd, mint amikor egy korcsolyázó megcsinálta a kötelezőt, elrugaszkodik, és tudományokon átívelő, elmét mozgató gondolatokkal soroz meg. Én az Észjárások második kiadására kattantam rá, nem biztos, hogy ebből a könyvből, de jöjjön az előbbi gondolatra egy példa: mi a szabadidő ára? Közgazdasági szakot végzettek számára ismert fogalom, persze. A másikat meg elfelejtettem, mert elragadott egy váratlan oktatás. (Mérő már szerepelt ebben a blogban a mém kapcsán.)

Szabadidő ára
Robinsonként éldegélünk egy szigeten, és minden vágyunkat és igényünket kielégíti annyi kókuszdió, amit hat óra alatt a pálmafákra mászva le tudunk szedni. A maradék tizennyolc óra a szabadidő. Ennek meg az az ára, amiért a hetedik órában hajlandó lennék fára mászni. Ami persze más áron van a tizenkilencedik óráétól. Szóval mennyiért is vagy hajlandó a hatodik szombaton is lenyomni egy tíz órás műszakot? (Remélem, jól idéztem.)
Igen, ebben a bejegyzésben nem lesz sok Apple, ahogy Mac se, és iPad se.
A fenti címet a KNK PR & Media szervezte, Figyelő és GYOSZ támogatta előadás viselte, ennek fonalát próbálom továbbgurítani, mert gurításra érdemesnek tartom. Mérőt élőben nehéz követni, néha az az érzése az embernek, hogy két mondata közül kimaradt két-három bekezdés. Viszont agytorna.

Fekete Hattyú
Él egy Nassim Nicholas Taleb nevű üzletember, tanár, akinek egyik rögeszméje, hogy a tőzsdén a vesztésre, a bukásra játszik, mondván pár milliárd év múlva úgyis vége az életnek. A prof nem zakkant, egész elméletet állított fel. Könyvet is írt, ennek címe a Fekete Hattyú, a rendkívül valószínűtlen események jelképe, amelyeknek három jellegzetességük van: előreláthatatlanok, tömeghatást váltanak ki, és csak utólag magyarázhatók kevésbé esetlegesnek, előreláthatóbbnak. Mérő kommentje: már a cím, a név is rossz, hiszen fekete hattyút könnyű elképzelni, egyáltalán nem jó szimbólum a valószínűtlen eseményhez. Taleb amúgy egyre gazdagabb, először 9/11-en nőtt meg a vagyona, de a 2008-as év vége még nagyobb vagyonhoz juttatta. A könyv magyarul is kapható, bár Mérő szerint "baromi sz@r", de "tanultam belőle, de nem értek vele egyet."
Ez utóbbi félgondolat kapcsán megtudtuk, hogy amikor először ismerkedett a Bibliával, a teremtés résznél kiszámolta, hogy Istennek 8,5faj/perc sebességgel kellett alkotnia, "de figyelembe véve az első három napot, amit nem erre fordított, a helyes szám: 17faj/perc". Igen, Mérő matematikus is.

Gauss és Cauchy
Gondolom, aki egyetemen vagy főiskolán matekot vagy valószínűségszámítást tanult, az most felsírt bánatában vagy örömében. E két név ugyanis a fenti bevezetőt követte. Azok számára, akik nem lennének topon, Mérő is segített felidézni a tanultakat (a rendezvényre a Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjait hívták meg). Két kérdése is volt:

1. Átlagosan hány centiméter magasak a két méternél magasabb emberek Magyarországon?
2. Átlagosan hány évesek a 90 évnél idősebbek Magyarországon?

Tippeltél? Nos, a helyes válasz kétszázhárom centi és kilencvenhárom év. Ja, ez reális, gondoljuk. Akkor jöjjön még egy kérdés:

3. Mennyi az átlagvagyona a 6md forintnál gazdagabb magyarnak?

A helyes válasz huszonhárom milliárd. De hasonló lejátszható a Forbes 500-as listával is, ott épp az Apple messze átlag feletti vagyona táplálja a megbecsülhetetlenséget. Matematikai magyarázat egyszerű, az első két kérdés esetén az értékek Gauss eloszlást követnek (ábra jobbra, klikk rá!), amelynek van átlaga és van szórása is. Baromi durván, nem matekosként mondhatnánk, hogy az emberek magassága másfél méter, plusz-minusz másfél méter. Ugye nincs nulla centinél alacsonyabb és három méternél magasabb ember. Sőt, az emberek nagy többsége a 170+/-20 centis sávba magasodik. Az életkorral hasonló magyarázat jár.

A harmadik kérdés azonban nem Gauss eloszlású, hanem Cauchy (ejtsd: kósi) eloszlású, aminek van átlaga, de nincs szórása (ezzel azért ne akarj vizsgára menni). Mérő remek példájával magyarázva, a Cachy eloszlás olyan, mintha egy végtelen hosszú fal előtt állnánk bekötött szemmel és egy-két teli tárú géppisztollyal. Jól megpörgetnek minket, mi meg lövünk mindenfele. Ésszerű, hogy a legtöbb golyó nagyjából velünk szemben csapódik a falba, de lesz pár, ami jobbra vagy balra méterekre, vagy akár pár száz méterre (elmélet, nem gyakorlat). És lesz olyan, ami a fallal szinte párhuzamosan suhan.
Ha a harmadik kérdésre adott arányt visszavetítjük az első kettőre, akkor lehetne húsz méter magas ember is, amihez persze jó pár kétméteres kellene a 203-as átlag tartásához, lenne ezerháromszáz éves nyugdíjas is, akit ezrednyi kilencven éves nyugdíjassal kellene együtt mérni, hogy 93 évet kapjunk.

Kétisztánban élünk
A Gauss eloszlás az Átlagisztánt jellemzi, a Cauchy pedig az Extremistánt. És ahogy látható, a gazdaság minden napjaiban jelen van Extremistán. Amíg a Gauss-szal jellemezhető események beárazhatók - lásd életbiztosítás -, addig Extremistán eseményei nem. Ezért más módon kell közelíteni hozzájuk, ez az, amit most az üzleti élet tanul. A 2008-as pénzügyi válság Átlagisztánban nem történhetett volna meg, Extremisztánban pedig kimondottan igény volt rá.

Máté, Dr. Joel Fleischman, törékenység, boksz

Meglepetésszerűen egy idézet következett Mátétól, mely szerint akinek van, annak adatik, és bővölködik; de a kinek nincs, az is elvétetik tőle, amije van. Mérő elmondása szerint sokáig nem értette ezt a sort, de egyszer ráébredt, hogy ilyen jószág az innováció. Akinek van, gyarapszik, akinek nincs, az nem.

Mi a törékeny ellentéte? - hangzott el váratlan ugrással a következő költői kérdés. Már az ellentét is értelmezés kérdése, mert ha a pozitívnak a negatív, akkor mi a nulla? Ha a támadónak a védő, akkor mi a semleges? Mérő értelmezésében a törékeny ellentéte az, ami erő hatására több lesz. Klasszikus példa a hidra, amelynek ha egyik fejét levágják, kettő nő helyébe. Esetleg az agresszivitás. Vagy az izom, minél többet edzik, annál erősebb lesz (nekem sántít, de értem).
Az izom kapcsán elkanyarodtunk a sporthoz.

Birkózó, bokszoló, cselgáncsos és sakkozó

4. Ki nyer, ha egy kocsmában összebunyózik egy első osztályú bokszoló és egy ugyancsak első osztályú birkózó?

Mérő ezt a kérdést az adott sportág vezető sportolóinak is feltette. Az egyhangú válasz az volt, hogy a birkózó nagy valószínűséggel állja a bokszoló első pár ütését, és amint test közelbe kerülnek, nyer.

5. És kinyer, ha egy első osztályú birkózó és egy első osztályú cselgáncsos verekszik össze a kocsmában egy nőért?

Szintén sportolók szerint ez attól függ, hogy van-e rajtuk ruha! Ha van, akkor a cselgáncsos, mert ő ruhát fog, ha félmeztelenek, akkor a birkózó, mert ő meg testre megy.
És hogy elkezdjük összefűzni a szálakat, a bokszoló is a törékeny ellentéte, hiszen minél jobban ütik, annál erősebben akarja a győzelmet. Valahol minden sportoló nem-törékeny.
A fenti gondolatokról beszélt Mérő a magyar sakk-válogatott felkészítésén, amikor látta, hogy az egyik edző megrogy és fejét az öklére hajtja az asztalon. Az előadás után oda is ment hozzá, kérdezte, hogy valamit beszólt, vagy rosszat mondott, amitől így letört az egykoron elég híres magyar mester. "Rájöttem, miért nem lettem sikeres, én soha sem voltam bokszoló típus." Polgár Judit kimondottan bokszoló. (Az üzleti életben te bokszoló típus vagy? - tettük föl meghívómmal az előadás után a kérdést egymásnak.)

Miért éppen Alaszka?

Dr. Joel Fleischman doktort tanulmányi szerződése pár évre az alaszkai Cicelybe kényszeríti a tv-sorozatban. Folyamatosan kerülgetik egymást a pilóta Maggie-vel, akinek a pasijai rendre meghalnak, egyikükre például ráesik egy visszatérő műhold. A Mérő idézte epizódban Joel egy távoli településre utazik védőoltásokat beadni, visszatérőben pedig Maggie gépe lerobban, így kényszerleszállást hajtanak végre a vadonban. Maggie nem tudja megjavítani a motort, ezért puskát a vállára vetve elmegy, hogy vacsorát lőjön. Fleischman elunja magát, és nekilát a repülőgép motorjának szétszedéséhez, megjavításához, bár semmi műszaki affinitása sincs. Persze, hogy Maggie majdnem lelövi dühében, amikor meglátja a darabokra szedett motort, ahogy az is, hogy a motort a dokinak sikerül megjavítani. És Mérő szerint ez az érdekes, Joel a bioszban tanult modelleket próbálta ráilleszteni a motorra, hogy kiderítse a hibát. És így eljutott a modellekig, amit azonnal makettel bővített.

Én makett vagyok!
(Igen, jelent meg Mérő írás ezzel a címmel. A modellként dolgozó lánya mondta, amikor kérdezték, hogy mi a foglalkozása.) Azért ezt felelte, mert a makett valami kicsinyített, egyes vagy minden szempontból működő mása, míg a modell leginkább egy elméleti elképzelés. A makett és modell közti különbség megvilágítása hosszan eltartott. Ha jól értettem, a lényeg az, hogy amíg az Átlagisztán esetén lehet makettel is operálni, addig Extremisztánban csak a modellek működhetnek. A jó vezető, mivel számolni (Cauchy) nehéz vagy lehetetlen, a helyzetekre modelleket próbál rá, így dönt. Ezért az egyetemeken modelleket kell tanítani, ennek a módja az, ami épp Mérőt foglalkoztatja.
A dolog szépsége az is, hogy az angolban nincs külön szó a makettre és modellre, a modellt használják. A Wiki a maquette szót megtalálja az angolban, de jelzi: az francia. Ha rákeresek a H0 játékvasútra, akkor angolul a modellt szót használják, ahogy itthon is modellvasút és nem makettvasút, bár tartalmilag az utóbbi a helyes.

Twitter vs. Facebook, avagy összefoglaló

Nagyon nehéz egy olyan elme gondolatait visszaadni, amelyik gyorsabban lépked, mint beszél, de azért remélem, sikerült a lényeget megidézni. Érdemes olyan emberek véleményét kikérni, akik nem az adott területen dolgoznak, akik egy feladattal nem azonosulnak, nem szemből, hanem inkább oldalról érkeznek (sakkozóknak birkózókról mesélni). Érdemes egy könyvét elolvasni. Ha bejön, bejön, ha nem, nem.
A kérdések során egy megbízásáról is beszélt - tanácsadó cégben (is) dolgozik. A Twitter kérésére dolgoztak, az egyik alapmegállapítás, amit tettek az, hogy a Twitteren mindenki igazat mond, a Facebookon mindenki hazudik. Oké, nem hazudik, de ici-picit fényezi magát. De a fenti állítás magyarázat arra - Mérő szerint -, hogy miért nem sikeres egyetlen Twitter fejlesztés sem, ahol képeket lehet, kell publikálni.
Magunkból kiindulva, az @Almalapon csak a blog postjait ajánljuk címükkel, amíg a Facebookon csábítjuk a hallgatókat - nem hazudunk, de ici-picit fényezünk.

Kata, kösz a meghívást!