Ősök és utódok
Az embereket, amióta öntudatukra ébredtek, mindig foglalkoztatta az, hogy kik voltak az őseik. A rómaik is készítettek családfát, amely egészen valamelyik istenükig nyúlt vissza, így táplálva kivagyiságukat, segített meghatározni önértékelésüket és pozicionálni rangjukat. A középkorban az öröklés és jogok miatt még fontosabbá vált a származás és annak hivatalos iratokkal történő bizonyítása. Evidens, hogy a hiányzó, de még inkább a nem létező iratok megalkotása új szakmát hozott létre. A származás később is fontos volt.
A II. világháború előtt például itthon lázas családfa-kutatással telt, hogy mindenki beszerezze nagyszülőkig felmenően a születési és házasságkötési papírokat. Igazolni kellett, hogy zsidó vallású nincs a családban - ha volt, az halált jelentett 450 ezer magyar zsidó számára.*
A rendszerváltást követően a családfakutatás új életre kelt Magyarországon. Egyrészt sokan fedezték fel magukban a nemesi vért, amit igazolni kellett. Mások úgy érezték, hogy a hirtelen jött gazdagság mellé egy kutyabőr beférne, lássuk hát, volt-e nemesi ős. Mások a családban öröklődő betegségek miatt kezdtek kutatni. És persze vannak a laikusok.
Ismerősökkel beszélgetve elég vegyes lett a kép, ki mennyit tud a családjáról.
Az én családom
Igen, a saját nevét, születési dátumát mindenki tudja, a házasságkötési dátumot is (legfeljebb másodszori nekifutásra). Tudjuk párunk, párjaink nevét, szinte mindig a születésnapjukat. (A legszebb mondat: "Legtöbb feleségem grafikus volt.") A gyerekek is rendben vannak, általában. A saját szülőkkel mindenki megbirkózik, párunk szüleinél - főleg a férfiak - a születésnapot tudják, de az évszám már inog. És ahogy haladunk felfelé, kezd kopni a tudás. A nagyszülőknél, dédszülőknél sajnos már a halál dátumát is illene(?), kellene(?) tudni.
Persze megvannak a tesók is. Meg az ő szűk családtagjaik is. A nőknek ez jobban megy - sértés nélkül már az őskorban is ők alkották a közösségi hálót, a férfiak csak vadászni jártak.
Lényeges, hogy a dédapám mikor született?
Nem, egyáltalán nem. Vagy mégis. Szokás mondani, hogy mindenki addig él, amíg valaki emlékezik rá. Előbb-utóbb mindegyikünk ölébe kerül egy adag megsárgult fotó, jól öltözött férfiak és nők mosolyognak a kamerába, a kép hátoldalán pedig ott áll gyöngybetűkkel: "1934, Jánkmajtis". És? Rokonaim? Kik ezek? Napam? Ipam?
Profi családfakutató
Pár hete kaptam egy példányt családfa-kutatási anyagból egy igen távoli rokontól - valahol a dédapánk volt közös, de családjuk tartotta a kapcsolatot az enyémmel. A doksi közel 700(!) oldalas, és mint kiderült, 1,6mFt volt a nettó ára. Igen, jól menő vállalkozók, de ez lényegtelen.
Eszméletlen kíváncsi voltam, mi kerül ennyibe, ezért végigolvastam, nem, inkább végiglapoztam. A bevezető elmondja, hogy milyen a profi családfakutatás (ez mindenki jelentésébe belekerül, ezért mostantól a G - generált - jelzem az ilyeneket). Ezt követi kb. 200 oldal, oldalanként egy személy bemutatása. Ez egyedinek tűnt akkor, ám az iPades Family Tree letöltése után érzem, hogy az alkalmazás remekül megágyaz a szöveg felbővítéséhez - szóval itt van személyre szabott munka is.
A harmadik szekció személyre szabott, de tiszta G. Minden családfára került esemény - jellemzően: születés, (át)keresztelkedés, házasság, válás, gyerekszülés, halálozás - forrásának a fénymásolatát megkapjuk. Pontosabban nem a fénymásolatát, hanem a fényképét. Ahogy azt az x. templomban sikerült lefotózni. Arra esküszöm, hogy a fotóból nincs az az OCR, ami szöveget készít, így egyszer az egészet - anyakönyvenként - adatbázisba kellett, kell átforgatni. De utána... Ha már említettük a templomot, ott vezették az anyakönyveket Mária Terézia óta, az állami jegyzetelés csak 1900 körül kezdődött. Az emiatti nehézségekről a bevezető sokat sír, hogy ez micsoda melót jelent. Amúgy a templomokról is kapunk egy-egy fotót (G). (A Gonosz Almalap nem kérdezi meg, hogy minek?)
És hogy tudjuk, mi merre, az adott település wikipedia oldalát is megkapjuk nyomtatásban (G), kicsit webtelenítve.
Az igazi csemege a negyedik rész (G). Itt találjuk a bevitt adatok különböző vetületeit. Például időegyenesen ábrázolják, ki mikor élt. Vagy térképre vetítik a születések/házasság kötések/halálok helyszínét. (Tudván, hogy térkép-mániás vagyok, remekül látható, amikor egy 50km-es sugarú körből valaki kiszakad és az ország - értsd: Monarchia - másik pontjába illeszkedik be. Az 1950 utáni adatok már nem ilyen látványosan rendezettek térképileg.)
És persze a családfák. Kontárként rácsodálkoztam, hány féle képi elrendezés létezik. Sok. Mindet megkaptuk nyomtatásban.
A profi Family Tree-t használ
Ott volt az alkalmazás neve az összes grafikus ábrán. Ez volt a végső lökés, amikor láttam, hogy a program kedvezményesen megvehető iPadre, megvettem. Költöttem a családomra.
Family Tree iPadre
Az alkalmazással megkapjuk az USA "királyi családjának", a Kennedyknek a családfáját is, ez mutatja, mi mindent kínál az alkalmazás. Én rossz megszokás miatt inkább angol nyelven használom az alkalmazásokat, de a FamilyTree hamar rávett a magyarra átállásra, családdal kapcsolatos angol szókincsem hiányosnak bizonyult.Interaktív menet
Új családfát két féle módon készíthetünk. Az egyik esetben - interaktív - mi visszük fel a családtagokat és a mi feladatunk a köztük fennálló kötelékek létrehozása. A másik esetben a program segédjére - böngészőasszisztens - hagyatkozunk.
Tudom, hogy mit akarok! - felkiáltással az egyik esetet választottam. Biztos én bénáztam, de hamarosan két apám és három anyám lett, de én mindegyiknek a gyereke voltam, viszont a húgom nem, de ő mindig is válogatós volt. Több nekifutás után javult a helyzet, de nem sikerült eltalálnom a program gondolkodását.
Mivel én voltam a középpont, hozzám képest épült fel a családfa. Mindig volt egy pont, ahol összegabalyodtak a szálak. Megpróbáltam azt is, hogy előbb felveszem a családtagokat, majd utólag kötögetem őket össze - ez sem ment hibátlanul.
Még egy lehetőséget kínált a FamilyTree, a Kontaktokból (AddressBook) válasszak kezdő személyt. Negyedórás Kontakt upgrade után - minden családtagomat összekötöttem a Kontaktban, mondván, majd a FamilyTree mindezt magára rántja - a program csak engem és a hozzám közvetlen kötődőket emelte be.
Majd elfelejtettem, képeket, videókat is csatolhatunk alanyainkhoz.
Böngésző-asszisztens menet
Aki kérdez: az iPad. Aki válaszol: én. És az iPad, a Family Tree jól kérdez. Bekér vezeték- és keresztnevet (ennek megjelenítési sorrendje, ahogy a dátumformátum is, megadható), születési dátumot. Elkerülhetetlenül tudni szeretné, hogy mikor és hol kereszteltek meg - a válaszok közt viszont ott a "nincs megkeresztelve" opció is -, valamint a szemem és hajam színét. Bioszból gyenge voltam, de rémlik, hogy kék szemű gyereke nem lehet a nem tudom milyen szemű párnak.
Amint végzett velem a FamilyTree, rákérdez édesanyám, édesapám adataira, majd a feleségemre, gyerekekre. Róluk is begyűjt mindent, és halad tovább, egyre távolabbi köröket róva. Amikor egy személlyel végzett, rákérdez az adatok forrására is - profik mosolya.
Amint eljutottunk tudásunk végére, az asszisztens is kifárad és nincs több kérdése. Persze ekkorra már számos kérdést passzoltunk. Viszont itt az ideje megnézni az adatokból épített ábrákat, statisztikákat!
További szerkesztés
Az interaktív családfán, akár mekkora is a család, csak a kiválasztott személy felmenőit és leszármazottait látjuk. A beállításban megadható, hogy hány generáció jelenjen meg.
Az egyes személyek adatai később is módosíthatjuk, áttekinthetjük a családokat. Ez az a rész, ahol további olyan adatokat is felvehetünk, amire az asszisztens nem kérdezett rá. Ezek az adatok, gyanítom, nem szükségesek a családfa készítéshez.
Azt javaslom, hogy az egyes személyek további adatait innen kiválasztva módosítsuk.
Új személyt az interaktív családfán vegyünk fel. Ujjal kijelölve tartva bárkit, kis menüt kapunk, így lehet új felmenőt vagy utódot felvenni. Ha elneveztük és helyes nemet választottunk, akkor használjuk a böngésző-asszisztenst! Legalábbis a tapasztalat ezt mondatja.
Diagramok, beszámolók
Széles tárháza az adatok megmutatásának. Ám néha azt érezzük, nem azt kapjuk, amit vártunk. Ennek számos oka lehet. Én legtöbbet a dátumokkal szívtam. A program indítása után, ahol választhatunk, melyik családfát berheljük, megadható a dátum-formátum. Hiába magyar minden, magyar dátum formátum (például: yyyy/mm/dd nincs). Ne is vegyük fel, mert a Family Tree újraindítás után már nem ismeri a felvettet (vagy én nem tudom, hogy kell vele véglegesen megetetni), ezért az általam megadott dátumok értelmezhetetlenek lesznek. A Diagramok > Idővonalon ami nem látható, az rossz dátum-formátumú.
Kinyomtatom, elküldöm
A szerkesztő ablak felső részén látható három pötty rejti a megosztási lehetőségeket. Illetve az iCloud használatának engedélyezése esetén oda is képes az alkalmazás adatot menteni. Itt jegyzem meg, a Macre és az iPadre külön-külön meg kell vásárolni az alkalmazást - de nem muszáj.
Irodalmi összeállítás ;)
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
A világ vagyok - minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók gyõznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbõczi és Dózsa -
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövõvel - mai magyarok!
József Attila: A Dunánál
Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.
Ady Endre: Sem utódja, sem boldog őse...
* Kérlek, ezzel kapcsolatban ne írj hozzászólást, köszi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése