Microsoft, Aldus, Adobe, Macromedia, Google, Facebook...
Sorba véve informatika életem cégeit, mit látok?
Microsoft. Bill Gates és tárasi, de legfőképp Paul Allen kimaradt az egyetemről, és megírta az MS DOS-t. Elkezdtek nőni, mint cég - tudod, a Microsoft - és megszületett a Windows. Innentől a cég rohamléptekben nőtt, jött még az Office. Aztán annyi. Az Explorert már (cég) erőből nyomták le a Windowst használók torkán. Azóta? Csipkelődve legnagyobb innovációjuknak Ballmert nevezhetnénk meg...
Aldus. 1985-ben mutatta be a PageMaker (Almalap: Búcsú a PageMakertõl) tördelő-programot, mint induló kis vállalkozás. Ahogy nőtt, úgy innováció helyett (szándékosan sarkítok) felvásárolta az Altsyst, amely a FreeHand vektoros rajz program fejlesztője volt. Az Aldust, hogy, hogy nem, szintén felvásárolták. Az Adobe. Ugyan nem kötődik szorosan ehhez a bejegyzéshez, de Paul Brainerd, az egyik alapító az Aldusért nyert vagyonából 1995-ben létrehívta a The Brainerd Foundationt, amelynek célja szülôföldje ökológiai rendszerének megóvása és közösségeinek támogatása. Követendő példa!
Adobe. Az Adobe a PostScript leíró nyelvvel jegyezte be magát az informatika és a nyomdaipar történelmébe. Majd két alkalmazást dobott piacra: az Illustratort (1987) - amúgy a Freehand nagy konkurense és legyőzője - és a máig iparági szabványként működő Photoshopot (1990). Az Adobe kapcsán a PDF megemlítése kötelező. Azóta felvásárolta az Aldust és a Macromediát. Alkalmazásait szépen fejleszti, de hol van az Illustrtatorhoz, Photoshophoz vagy PDF-hez mérhető újítás?
Macromedia. Ha azt mondom Flash, akkor Macromedia. És ez igaz a Dreamweaverre is. Nem is meglepő, hogy az Adobe - az innováció felvásárlásos szakaszához érve - megvette a Macromediát. A Dreamweaver ihletője a Macromedia által felvásárolt HomeSite volt.
Google. Keresőjével jött, látott, tarolt - beleértve az ennek tudására épülő hirdetési rendszert. A Google-Map szintén rendben van. A Google legnagyobb találmánya azonban nem ez, hanem az ezekre - és többi alkalmazására - támaszkodó adatgyűjtés. A Facebookot leszámítva nincs még egy cég, de talán állam sem, amely annyi mindent tudna egy-egy emberről, mint a Google. De a többi? Gmail - nem újdonság, hanem jól megcsinált alkalmazás. Drive? A YouTube már felvásárlásos innováció.
Facebook. Az alapötleten túl semmi. Pontosabban a mindenhova beépíthetőség kínálta adatgyűjtés - lásd Google - igen. Chat? Dislike gomb?
Apple
A két Steve - Jobs és Wozniak - első nagy dobása az Apple számítógép volt. A második a Macintosh - grafikus felület, egér, kuka, legördülő menü. Lehet vitatni, hogy a Xerox feltalálta cuccokat építették be - de a polcon porosodó vagy fiókban elfekvő találmány, fejlesztés, az nem fejlesztés. És az iPod. Igen, volt korábban is merevlemez alapú zenelejátszó, de az iPod - és a mögé felépített háttér - piac-formáló volt. (A zeneipar számára meg maga a végítélet.) Az iPhone annyira nem az első okos telefon volt, hogy magának az Apple-nek is volt korábban egy elhalt próbálkozása: Razr. Az iPadet én személy szerint nem érzem akkora innovációnak, mint az előbbieket, de mindenképp megemlítendőnek tartom.
Az eddig elmondottak alapján az Apple nem passzol a fenti "kis cég innovatív - nagy cég nem az" képletbe. És ennek szerintem egyetlen magyarázata van, mégpedig Steve Jobs és az ő egyedülálló vezetési módszere.
Az Apple Jobs alatt - ahogy céget ne vezessünk!
Ahhoz nem fér kétség, hogy Steve Jobs zseni volt. Ahogy a szó szerinti garázs start-upjuk (persze akkor ezt még nem így hívták) elindult és felfutott, az igazolja állításom - már ha igazolni kellene. Ám amikor az Apple nagy céggé nőtt, akkor ... Jobst kirúgták. Miért? Mert viselkedése, morálja, hozzáállása nem illet az akkori vállalati kultúrába. Az, hogy az Apple a csőd széle előtt visszahívta, fogadta és korlátlan hatalmat adott a kezébe - egyedülálló.
Egy normális nagyvállalatnál bárkinek van egy ötlete, azt tizenegy bizottság véleményezi, csócsálja, elemzik, felmérik, bevonnak, hozzáadnak. Legjobban a következő apró történet mutatja, hogy torzul az információ, ahogy halad a vállalaton belül.
Egy nagy cégnél felmérést készítenek az alkalmazottak hangulatáról. A tíz fős tökmindegy-melyik részlegben az eredmény: "úgy rossz, ahogy van". A részleg vezető azonban ezt kínosnak érzi, ezért a "jellemzően rossz, de vannak pozitív jelek" mondattá alakítja. Az üzemvezető azonban ezt kínosnak érzi (igen, ő is), ezért a "vannak rossz jelenségek, és vannak jó jelenségek" mondatot gépeli le. A gyár vezetője tovább finomít: "noha van pár probléma, de a többség pozitív". Azt, hogy mi hangzik el az adott gyárak vezetőjétől az igazgatósági ülésen, azt mindenki kitalálhatja. És az összes résztvevő - voltak vagy négyen, épp csak picit módosítottak az eléjük kerülő infón.
Ahogy egy fejlesztés során is mindenki egy picit hozzárak vagy elvesz - ennek mértéke nem csak képesség, de pozíció függő is. Legalábbis egy normális nagyvállalatnál.
De az Apple nem volt az Jobs idején. Jobs jött, és simán átverte a saját elgondolását. Ellentmondani nagyon kevesen mertek. Az ügyesebbek arra törekedtek, hogy az ötletüket Jobs kisajátítsa és így, mint saját ötletet, hajtassa végre. Az Apple óriási szerencséje, hogy Jobs látnoknak remek volt. Hogy amikor megálmodta az iBármit, akkor a termék olyan lett, mint az álma, és nem száz embert beleszólt valami teljesen más. Ha az Apple-nek pechje lett volna, és az ötletek rosszak, akkor Jobst ismét kirúgják.
De nézzünk pár legendát! Melyik cégnél történhetne meg, hogy egy lift út során a CEO kérdésére nem a CEO szájízének megfelelő válaszért a lift megállásáig kirúg valakit? Olyan munkaügyi per, sajtó, twitter lenne... az Apple-nél ez meg pozitív töltésű legenda. Melyik cégnél történhetne meg, hogy a CEO, szó szerint, kulccsal bezárja a fejlesztők ajtaját pénteken és csak hétfőn nyitja ki, hogy a hétvégén is dolgozzanak a munkatársai? Szintén lenne per, meg CNN ... a Apple-ről ez meg vidám legenda. Melyik CEO merne a kialakított mozgássérült parkolóba állni nap mint nap (oké, nem Bentley-vel, hanem Mercedesszel)? És miután elkészül erről a századik fénykép, az is vidáman jár körbe a neten. Tovább is van, de szerintem ennyi is elég annak illusztrálására, hogy Jobs és az Apple kapcsolata egyedi és megismételhetetlen volt.
Tim Cook - a tipikus cégvezető
Amíg Jobs tündökölt, Cook elvégezte a legfontosabb feladatot, a gyártás, szállítás maximálisan költséghatékonnyá tételét. Többen tanusítják, hogy az utolsó bigyóról is tudja, hogy ki a beszállító és annak a beszállítói, mikor hova mennyit kell szállítani és így tovább, és így tovább. Cook hibátlan menedzser. De messze nem látnok, írhatnám, hogy anti Jobs szinte mindenben.
Ő, ahogy azt tanítják és az jobsi Apple-ön kívül minden cég működött és működik, értekezletet tart, meghallgatja mások véleményét, ad absurdum, el is fogadja. Kooperál, együttműködik (szóismétlés). És ez automatikusan hozza az innováció halálát - lásd az első részt.
Ha Cook - szvsz, imho - méltó akar lenni az Apple-höz, akkor azt kell tenni, mint a többi nagyra nőtt óriás, egykori "start-up", felvásárlással innoválni. Ehhez pénz van és az Apple-ben még él a Steve jobsi tökéletességre törekvés. Meg lehet venni az Adobe-t, a Wacomot, a Samsungot, a ... bárkit (kis cégünknek is meg van az ára, Mr. Cook!).
De nagynak és innovatívnak lenni - ez csak egy Jobsnak ment. Egyszer.
Megismételhetetlenül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése